INTELEM

Ismerje meg a fal� t�rt�net�t, a jelen feladatait...

A Honlapot id�zem:" Istv�ndi a 6-os f��t ment�n, Barcst�l mind�ssze tizen�t Km-re, Szigetv�r ir�ny�ba fekszik.

A telep�l�s k�nnyen megk�zel�thet�, a t�megk�zleked�s kiv�l� a t�rs�gben. A falu neve m�r az 1332-es p�pai tizedjegyz�kben is el�fordult, ekkor egyh�zas helyk�nt tartott�k sz�mon. 1421-ben Isthuandy alakban eml�tik a korabeli dokumentumok. 1536-ban Sulyok Gy�rgy p�csi p�sp�k volt a f�ldesura.

Sz�zharminc esztend�vel k�s�bb, 1551-ben huszonegy h�zat sz�ml�ltak �ssze itt, s �rdekess�g, hogy a T�r�k-�tnak nevezett d�l�n haladt �t a h�dolts�g alatt a bab�csai �s szigetv�ri v�rak k�z�tt a hadi�t.

1664-ben, a nevezetes t�li hadj�rat idej�n gr�f Zr�nyi Mikl�s k�lt� �s hadvez�r csaknem harmincezres serege a falu hat�r�ban �t�tt t�bort Barcs fel�get�se ut�n.

Reform�tus templom. Istv�ndi

Lev�lt�ri adat.

Torkos Jakab p�sp�k 1774. �vi p�sp�k-l�togat�s jegyz�k�nyv�b�l. �ssze�r�s.

Istv�ndi
1-o Itt az isteni szolg�lat actu gyakoroltatik predikator �s mester �ltal. A mostani fen �llo templom f�bol van szalma fed�l alatt, r�gi �p�let. 1649. [esztend�ben] �p�lt, a mint a padl�son lev� inscriptio mutattya, de az el�tt is volt templomok, m�g pedig k�b�l, a mint eleikt�l hallott�k. A pog�ny hordatta el Sziget V�rnak reparatiojara, a mostani fen �llo k�b�l lev� tornyot is akkor v�ltott�k meg 100 tall�ron. A mostani fa templom pedig az id�nek r�gisege miatt meg rongyollott, kiv�lt a talp f�k ess� �s egy�b viszontags�gi miatt az id�nek el rodhattak, �s ugy az id�nek r�gisege nem engedi tudni az exercitium mikor �s ki engedelm�b�l kezd�d�tt.
2-o Inst�ltak a v�rmegy�n m�r t�bb esztendejen�l, hogy a m�g rodhadt fa talp hellyett ujjat �llithassanak, de m�g eddig semmi haszna nem v�lt.
3-o H[elvetica] c[onfession] lev�knek sz�mok 709. Rom[ano] catholicusok uj polg�rokkal 27.
4-o Ennek szomsz�dj�ba nap keletre Dobsz�ba vagyon exercitium f�l or�nyi f�ldre gyalog embernek, napnyugor�l is tal�ltatik exercitium Dar�nyban, 3 fert�ly or�nyi f�ldre gyalog embernek.
5-o Gyermekeiket tanittya a mester, ki egyszersmind notarius is.
6-o A helybeliek a magok vall�sok szer�nt temetkeznek, keresztelkednek.
7-o Publicumra fizetnek ordinariumot fl[orenus] 527 xr[ajc�r] 27 6/8. Expans�t 143 xr[ajc�r] 45. 6/8.
8-o F�ldes ura kis martoni herczeg.
9-o Sz�nto f�lde �s r�ttyei er�nt m�g eddig a predikator nem turbaltatott.

A legr�gebbi lev�lt�ri pecs�t 1789-b�l sz�rmazik. 1726-t�l az Esterh�zyak� a telep�l�s, s eg�szen az �llamos�t�sig a csal�d tulajdon�ban is maradt. Az 1720-as orsz�gos �ssze�r�s 24 ad�z� csal�dot eml�t Istv�ndib�l. 1772-ben protest�ns tan�t� foglalkozott a gyerekekkel itt. A falunak k�s�bb t�glagy�ra l�tes�lt, s nyersolajmotoros malom is �zemelt itt. A lakoss�g sz�ma az �vsz�zadok sor�n folyamatosan emelkedett, a m�sodik vil�gh�bor� alatt csaknem ezerk�tsz�zan �ltek itt.

A telep�l�s a h�bor� ut�ni id�kben lassan visszafejl�d�tt, s b�r k�zigazgat�silag �n�ll� telep�l�s maradt, m�gis egyre ink�bb k�t�d�tt a szomsz�dos Dar�nyhoz. A falu a hatvanas �vekben is j�m�d� k�zs�gnek sz�m�tott,: gy�gyszer-t�ra, orvosi rendel�je volt, s mesze f�ld�n h�resnek sz�m�tottak �llat- �s kirakod� - v�s�rai. A k�rzetes�t�s sor�n elvesztette int�z-m�nyi jav�t, napjainkban �voda m�k�dik itt, de van m�vel�d�si h�z �s sportp�lya is.

A telep�l�sen igen magas a kisebbs�gek ar�nya, az els� roma - csal�dok a hatvanas �vekben telepedtek le a faluban. Eleinte k�l�n telepeken �ltek, de a hetvenes �vekben megkezd�d�tt a beolvad�s, s kisebb z�kken�kkel, de gond n�lk�l ment a betelep�t�s. A falu lak�inak z�me ekkor a sz�vetkezetben tal�lt munk�t mag�nak. K�s�bb nagy gondot jelentett az �ll�slehet�s�gek szem-pontj�b�l, hogy a termel�sz�vetkezet is neh�z helyzetbe ker�lt.

Napjainkban k�t temploma van Istv�ndinak, t�bbs�g�ben katolikusok, kisebb r�szben reform�tusok lakj�k a falut. Az istv�ndi refor-m�tus templom 1640-ben �p�lt, az �si pl�b�nia hely�n. A k�ttorny� pl�b�niatemplomot m�g a szigetv�ri pasa bonttatta le, s v�rfalak �p�t�s�hez haszn�lta fel a k�veit.

Mint kor�bban utaltunk r�, Istv�ndi j�m�d� telep�l�s volt, amely az ezredfordul� fokozatosan elszeg�nyedett. A helybeliek a k�rzetes�t�st okolj�k sanyar� helyzet�k�rt. Igen magas itt a munkan�lk�lis�g, az emberek hatvan sz�zal�ka �ll�stalan, s a b�n�z�s ar�nya is magasabb az �tlagn�l. Az �nkorm�nyzat a h�tr�nyok ellen�re igyekszik komfortoss� tenni a telep�l�st, s arra �szt�n�zni az embereket, hogy egym�s mellett b�k�ben �ljenek.

�ppen ez�rt romaklubot hoztak l�tre, hogy a gyerekek ne az utc�n t�lts�k el szabadidej�ket, s igyekeznek seg�teni a fiatal csal�dok lak�shoz jut�s�t. A telep�l�s infrastrukt�r�ja is fejl�d�tt, bel�ptek a t�rs�gi csatorna�p�t�si programba, s valamennyi utca szil�rd burkolatot kapott. A falu el�lj�r�i nagy eredm�nynek tartj�k, hogy siker�l fenntartani az �vod�t. Az oviba egy�bk�nt �vek �ta �lland�an �tven kicsi j�r, nagy r�sz�k kisebbs�gi, �gy az �v�pedag�gusok hamarabb elkezdik a felz�rk�zat�st.

A telep�l�sen m�k�dik egy alap�tv�ny, az Istv�ndi Gyermekek�rt Alap�tv�ny, amely a r�szorul�kat igyekszik erej�hez m�rten t�mogatni.

Megszervezt�k az �tkez�skieg�sz�t�st, seg�tenek a tanszerv�s�rl�sban. S a tov�bbtanul�shoz is ad egyszeri t�mogat�st a k�zhaszn� szervezet.

Schmidt B�la 

(Istv�ndi, 1921. - South Stixh Avenue, Manville (USA), 1992.)

D�dapj�t m�g Kov�csnak h�vt�k. Lelk�sz volt, r�szt vett az 1848-as szabads�gharcban. A veres�g ut�n kerest�k, de az Alf�ldre menek�lt, ott �lc�z�sul felvette a Schmidt nevet.

A csurg�i gimn�ziumban fest�m�v�sz-rajztan�ra ind�totta el a m�v�szi p�ly�n. Az iskola �rzi k�t fiatalkori munk�j�t. Az egyik Szab� B�lint esperes arck�pe. 1942-ben f�iskol�sk�nt festette meg a hedrehelyi esperest, aki az istv�ndi lelk�sz fi�t nyilv�nval� j�l ismerte. A szint�n pedag�gus feles�g�vel, Am�li�val egy�tt K�szegen tan�tottak. R�szt vett a forra-dalomban. A j�r�si forradalmi tan�cs eln�k�re 24 �vi b�rt�n v�rt.

Nyugatra t�voztak. Mint portr�fest� sikert sikerre halmozott. Megfestette az amerikai eln�k�ket: Kennedyt �s Nixont, az ut�bbi beiktat�s�n is r�szt vett. A magyar k�z�ns�g Mind-szenty portr�j�r�l ismerheti. A Mariazelli bazilika sz�m�ra az 1975-ben elhunyt magyar b�boros-hercegpr�m�s arck�p�t 1977-ben festette meg.

1992. �prilis�ban kapta meg a csal�d a gimn�ziumi 200 �ves �vfordul�ra a megh�v�t. A feles�g, Amalia Schmidt m�g aznap �rtes�tett benn�nket, hogy a f�rje k�t h�ttel kor�ban elhunyt. Nagyon legyeng�lt a szervezete, amit sz�vburok gyullad�sa is nehez�tette. 1992. �prilis 11-�n mondtak �rte h�laad� isten-tiszteletet a Manville-i magyar reform�tus templomban.

Nemcsak a hazak�lt�z�se hi�sult meg, nem jelenhetett meg A portr�fest�szet elm�lete �s gyakorlata c�m� k�nyve sem. Ezt is magyarul �rta, a l�nya ford�totta angolra. A legnagyobb m�v�szeti kiad�val t�rgyalt, k�r�s�kre az illusztr�ci�kon kellett volna m�g jav�tani, de ezt m�r nem tudta elv�gezni. A teljes anyag egy�tt van. A feles�g �r�lne a magyarorsz�gi kiad�s-nak.

Az �zvegy a Csurg�i V�rosi M�zeum 1995. m�jus 23-i �nne-p�lyes megny�t�s�ra mag�val hozott 8 festm�nyt, 1 t�jk�pet �s 7 portr�t, amelyek a k�l�nb�z� lelki�llapot-v�ltoz�sokat illusztr�lj�k egy arcon. Magyar sz�n�sz, Somogyi P�l, a Nemzeti Sz�nh�z egykori m�v�sz�nek �rzelmei hagynak �r�k nyomot a v�sznakon.  (Dr.H.J.)