INTELEM

Ismerje meg a falú történetét, a jelen feladatait...

A Honlapot idézem:" Istvándi a 6-os főút mentén, Barcstól mindössze tizenöt Km-re, Szigetvár irányába fekszik.

A település könnyen megközelíthető, a tömegközlekedés kiváló a térségben. A falu neve már az 1332-es pápai tizedjegyzékben is előfordult, ekkor egyházas helyként tartották számon. 1421-ben Isthuandy alakban említik a korabeli dokumentumok. 1536-ban Sulyok György pécsi püspök volt a földesura.

Százharminc esztendővel később, 1551-ben huszonegy házat számláltak össze itt, s érdekesség, hogy a Török-útnak nevezett dűlőn haladt át a hódoltság alatt a babócsai és szigetvári várak között a hadiút.

1664-ben, a nevezetes téli hadjárat idején gróf Zrínyi Miklós költő és hadvezér csaknem harmincezres serege a falu határában ütött tábort Barcs felégetése után.

Református templom. Istvándi

Levéltári adat.

Torkos Jakab püspök 1774. évi püspök-látogatás jegyzőkönyvéből. Összeírás.

Istvándi
1-o Itt az isteni szolgálat actu gyakoroltatik predikator és mester által. A mostani fen állo templom fábol van szalma fedél alatt, régi épület. 1649. [esztendőben] épült, a mint a padláson levö inscriptio mutattya, de az elött is volt templomok, még pedig köböl, a mint eleiktöl hallották. A pogány hordatta el Sziget Várnak reparatiojara, a mostani fen állo küböl levö tornyot is akkor váltották meg 100 talléron. A mostani fa templom pedig az idönek régisege miatt meg rongyollott, kivált a talp fák essö és egyéb viszontagsági miatt az idönek el rodhattak, és ugy az idönek régisege nem engedi tudni az exercitium mikor és ki engedelméböl kezdödött.
2-o Instáltak a vármegyén már több esztendejenél, hogy a még rodhadt fa talp hellyett ujjat állithassanak, de még eddig semmi haszna nem vólt.
3-o H[elvetica] c[onfession] levöknek számok 709. Rom[ano] catholicusok uj polgárokkal 27.
4-o Ennek szomszédjába nap keletre Dobszába vagyon exercitium fél orányi földre gyalog embernek, napnyugoról is találtatik exercitium Darányban, 3 fertály orányi földre gyalog embernek.
5-o Gyermekeiket tanittya a mester, ki egyszersmind notarius is.
6-o A helybeliek a magok vallások szerént temetkeznek, keresztelkednek.
7-o Publicumra fizetnek ordinariumot fl[orenus] 527 xr[ajcár] 27 6/8. Expansát 143 xr[ajcár] 45. 6/8.
8-o Földes ura kis martoni herczeg.
9-o Szánto földe és réttyei eránt még eddig a predikator nem turbaltatott.

A legrégebbi levéltári pecsét 1789-ből származik. 1726-tól az Esterházyaké a település, s egészen az államosításig a család tulajdonában is maradt. Az 1720-as országos összeírás 24 adózó családot említ Istvándiból. 1772-ben protestáns tanító foglalkozott a gyerekekkel itt. A falunak később téglagyára létesült, s nyersolajmotoros malom is üzemelt itt. A lakosság száma az évszázadok során folyamatosan emelkedett, a második világháború alatt csaknem ezerkétszázan éltek itt.

A település a háború utáni időkben lassan visszafejlődött, s bár közigazgatásilag önálló település maradt, mégis egyre inkább kötődött a szomszédos Darányhoz. A falu a hatvanas években is jómódú községnek számított,: gyógyszer-tára, orvosi rendelője volt, s mesze földön híresnek számítottak állat- és kirakodó - vásárai. A körzetesítés során elvesztette intéz-ményi javát, napjainkban óvoda működik itt, de van művelődési ház és sportpálya is.

A településen igen magas a kisebbségek aránya, az első roma - családok a hatvanas években telepedtek le a faluban. Eleinte külön telepeken éltek, de a hetvenes években megkezdődött a beolvadás, s kisebb zökkenőkkel, de gond nélkül ment a betelepítés. A falu lakóinak zöme ekkor a szövetkezetben talált munkát magának. Később nagy gondot jelentett az álláslehetőségek szem-pontjából, hogy a termelőszövetkezet is nehéz helyzetbe került.

Napjainkban két temploma van Istvándinak, többségében katolikusok, kisebb részben reformátusok lakják a falut. Az istvándi refor-mátus templom 1640-ben épült, az ősi plébánia helyén. A kéttornyú plébániatemplomot még a szigetvári pasa bonttatta le, s várfalak építéséhez használta fel a köveit.

Mint korábban utaltunk rá, Istvándi jómódú település volt, amely az ezredforduló fokozatosan elszegényedett. A helybeliek a körzetesítést okolják sanyarú helyzetükért. Igen magas itt a munkanélküliség, az emberek hatvan százaléka állástalan, s a bűnözés aránya is magasabb az átlagnál. Az önkormányzat a hátrányok ellenére igyekszik komfortossá tenni a települést, s arra ösztönözni az embereket, hogy egymás mellett békében éljenek.

Éppen ezért romaklubot hoztak létre, hogy a gyerekek ne az utcán töltsék el szabadidejüket, s igyekeznek segíteni a fiatal családok lakáshoz jutását. A település infrastruktúrája is fejlődött, beléptek a térségi csatornaépítési programba, s valamennyi utca szilárd burkolatot kapott. A falu elöljárói nagy eredménynek tartják, hogy sikerül fenntartani az óvodát. Az oviba egyébként évek óta állandóan ötven kicsi jár, nagy részük kisebbségi, így az óvópedagógusok hamarabb elkezdik a felzárkózatást.

A településen működik egy alapítvány, az Istvándi Gyermekekért Alapítvány, amely a rászorulókat igyekszik erejéhez mérten támogatni.

Megszervezték az étkezéskiegészítést, segítenek a tanszervásárlásban. S a továbbtanuláshoz is ad egyszeri támogatást a közhasznú szervezet.

Schmidt Béla 

(Istvándi, 1921. - South Stixh Avenue, Manville (USA), 1992.)

Dédapját még Kovácsnak hívták. Lelkész volt, részt vett az 1848-as szabadságharcban. A vereség után keresték, de az Alföldre menekült, ott álcázásul felvette a Schmidt nevet.

A csurgói gimnáziumban festőművész-rajztanára indította el a művészi pályán. Az iskola őrzi két fiatalkori munkáját. Az egyik Szabó Bálint esperes arcképe. 1942-ben főiskolásként festette meg a hedrehelyi esperest, aki az istvándi lelkész fiát nyilvánvaló jól ismerte. A szintén pedagógus feleségével, Amáliával együtt Kőszegen tanítottak. Részt vett a forra-dalomban. A járási forradalmi tanács elnökére 24 évi börtön várt.

Nyugatra távoztak. Mint portréfestő sikert sikerre halmozott. Megfestette az amerikai elnököket: Kennedyt és Nixont, az utóbbi beiktatásán is részt vett. A magyar közönség Mind-szenty portréjáról ismerheti. A Mariazelli bazilika számára az 1975-ben elhunyt magyar bíboros-hercegprímás arcképét 1977-ben festette meg.

1992. áprilisában kapta meg a család a gimnáziumi 200 éves évfordulóra a meghívót. A feleség, Amalia Schmidt még aznap értesített bennünket, hogy a férje két héttel korában elhunyt. Nagyon legyengült a szervezete, amit szívburok gyulladása is nehezítette. 1992. április 11-én mondtak érte hálaadó isten-tiszteletet a Manville-i magyar református templomban.

Nemcsak a hazaköltözése hiúsult meg, nem jelenhetett meg A portréfestészet elmélete és gyakorlata című könyve sem. Ezt is magyarul írta, a lánya fordította angolra. A legnagyobb művészeti kiadóval tárgyalt, kérésükre az illusztrációkon kellett volna még javítani, de ezt már nem tudta elvégezni. A teljes anyag együtt van. A feleség örülne a magyarországi kiadás-nak.

Az özvegy a Csurgói Városi Múzeum 1995. május 23-i ünne-pélyes megnyítására magával hozott 8 festményt, 1 tájképet és 7 portrét, amelyek a különböző lelkiállapot-változásokat illusztrálják egy arcon. Magyar színész, Somogyi Pál, a Nemzeti Színház egykori művészének érzelmei hagynak örök nyomot a vásznakon.  (Dr.H.J.)