INTELEM

 Prof. Dr. Pungur J�zsef

N�h�ny adal�k Trianonhoz

A Trianon szindr�ma minket magyarokat nem akar elhagyni, mert nem tudjuk elfelejteni, sem nem tudunk t�le szabadulni. Pedig az az�ta eltelt majd’ 90 �v alatt mindent megpr�b�ltunk, hogy feledj�k, s mindent megk�s�reltek vel�nk m�sok, hogy hagyjuk m�r a h�tunk m�g�tt – de csak nem siker�lt. Ma is vel�nk �l, s vel�nk is fog �lni mind�g nemzed�kr�l nemzed�kre, am�g megnyugtat� megold�st nem fog nyerni. Egyszer�en az�rt, mert olyan kollekt�v igazs�gtalans�gokat m�rt ez r�nk magyarokra, aminek szenved�se nem csak egyszer z�dult r�nk mint egy term�szeti csap�s, hanem az�ta is folyamatosan, naponta, �lland�an �s v�gn�lk�l. Van amit egy nemzet, ha akarna sem tudna elfogadni, mert olyan m�rhetetlen igazs�gtalans�gokat kellene mag�ra vennie amit nem tud elviselni, csak ellene k�zdeni, addig m�g igazs�ga nem �rv�nyes�l. Nincs �rtelme mindennek – mondj�k a kozmopolitizmus pr�f�t�i. Aprop�: Lengyelorsz�got n�gyszer osztott�k f�l: 1772-ben, 1793-ban, 1795-ben �s 1939-ben s mind a n�gyszer talpra �llt. Minket is n�gyszer akartak megsemmisiteni: 907-ben a n�met Gyermek Lajos, 1241-ben a tat�r, 1526-ban a t�r�k, s 1920-ban a Trianoni b�kedikt�tummal, megism�telve P�rizsban 1947-ben. Az els� h�rom csap�sb�l fel tudtunk �llni. A nemzeti l�t �s neml�t sors�nt� k�rd�se az, hogy feltudunk-e t�p�szkodni a mostani negyedikb�l is?

�lljon itt Trianon neh�ny alapvet� igazs�gtalan csap�sa, amit nemcsak mi, magyarok, de egyetlen n�p sem fogadhatna el soha.

1. A Trianoni Szerz�d�s melyet 1920 j�nius 4-�n a P�rizs melletti Trianon palot�ban iratattak al�, a preambulum�ban ezt mondja: A “h�bor� Ausztria-Magyarorsz�g volt cs�sz�ri �s kir�lyi Korm�ny�nak 1914. �vi j�lius h� 28-�n Szerbi�hoz int�zett had�zenet�vel �s az Ausztria-Magyarorsz�ggal sz�vets�ges N�metorsz�gnak ellens�gesked�seivel kezd�d�tt”. Ez azt �llitja, hogy az I. Vil�gh�bor� az Ausztria-Magyarorsz�g Szerbi�hoz int�zett had�zenet�vel kezd�d�tt. Ez�rt kellett Magyarorsz�got kegyetlen�l megb�ntetni. Holott az akkor �rv�nyes nemzetk�zi jog kimondja, hogy a h�bor�t az a n�p kezdi el mely el�bb mozg�sitott a h�bor�ra.. “Az igazi agresszor nem az aki el�sz�r alkalmaz er�t, hanem az aki az er� alkalmaz�s�t sz�ks�gess� teszi”. A Francia Korm�ny elismerte azt az elvet, hogy: “Agresszor az aki els�k�nt mozg�sit a h�bor�ra”. Az 1893-a Francia-Orosz katonai egyezm�ny hangs�lyozottan �llitja, hogy: “Azt kell agresszornak tartani aki el�sz�r mozg�sit h�bor�ra �s az �ltal�nos mozg�sit�s (m�r) h�bor�”. A nemzetk�zi jog kinyilv�nitja, hogy agresszor az aki az �nv�delmet sz�ks�gess� teszi.
T�rt�nelmi t�ny az, hogy Szerbia, Oroszorsz�g �s Franciaorsz�g mozg�sitott el�sz�r, s Anglia csatlakozott ehez. A fentiek szerint, teh�t �k voltak az agresszorok. Mindezt csal�rdul mell�zve a Trianoni Dikt�tum egyenesen az Oszr�k-Magyar Monarchi�t v�dolja agresszi�val! Ennek alapj�n hozt�k meg azt a sz�rny�s�get amit “B�keszerz�d�snek” neveznek.

Az Osztr�k-Magyar Monarchia a t�rn�r�k�s Ferenc Ferdin�nd �s neje szarajev�i meggyilkol�sa miatt nem akart h�bor�t inditani, sem nem k�rte a gyilkos kiad�s�t, csup�n azt, hogy Szerbia a saj�t t�rv�nyei szerin �t�lje a gyilkost el. Szerbia erre sem volt hajland�! Ez a hallatlan elj�r�s volt a t�r�si pont. Ez�ltal Szerbia olyan helyzetet teremtett, amire a megal�zott Monarchia �s a sz�vets�ges N�metorsz�g csak h�bor�val v�laszolhatott. Franciaorsz�gnak, Oroszorsz�gnak �s Angli�nak siker�lt Szerbia k�zrem�k�d�s�vel a h�bor� kirobbant�s�nak kelepc�j�be csalni a K�zponti Hatalmakat.

A tragikus az, hogy a h�bor� befejez�s�nek k�osz�ban egyetlen politikusunknak vagy nemzetk�zi jog�szunknak sem jutott esz�be megvizsg�lni az agresszi� v�dj�t, hogy val�ban igaz-e az ami a b�kedikt�tum alapj�t k�pezte?

2. Tov�bbi igazs�gtalans�g volt az, hogy az �gynevezett Trianoni Szerz�d�s igaz�ban v�ve Dikt�tum. Ugyanis a magyar b�kedeleg�ci�t P�rizsba �rkezve azonnal “karant�nba z�rt�k”. Ez nem csak azt jelentette, hogy nem volt szabad mozg�suk, vagy �rintkez�si lehet�s�g�k a b�kekonferencia r�sztvev�i fel�, hanem azt, hogy meg sem h�vt�k s �gy r�szt sem vehettek a b�ket�rgyal�s folyamat�ban. A magyar f�l h�romszor jelenhetett meg a t�rgyal�son: el�sz�r, amikor �tadt�k a b�kefelt�teleket, m�sodszor, amikor erre a deleg�ci� vezet�je Gr�f Apponyi Albert v�laszolhatott, s harmadszor, amikor al� kellett �rni a szez�d�st. Amit Apponyi nem v�llalt, �s sebt�ben k�t m�sik szem�lyt kellet felhatalmazni erre.

A szerz�d�st mi�ta vil�g a vil�g t�rgyal�sok ut�n a felek k�tik. A trianoni szerz�d�sn�l a magyar f�llel egy�ltal�n nem t�rgyaltak, amit al��rattak vele �gy az egy klasszikus �rtelemben vett dikt�tum!

3. A Trianoni B�kedikt�tumnak h�rom kiv�lt� oka volt. Az egyik Woodrow Wilson amerikai eln�k 14 pontos B�kejavaslata, melynek egyik pontja n�pszavaz�st �g�rt a vitatott ter�leteket illet�en. Ebben is b�zva k�rtek a K�zponti Hatalmak fegyversz�netet 1918 november 11-�n. A h�tt�rben azonban k�t ezzel ellent�tes terv h�z�dott meg, mely v�g�l is fel�l�rta Wilson b�keterv�t. Az egyik Eduard Benes �s Tomas Masaryk cseh diplomat�k terve egy �n�ll� Cseh-Szlov�k �llam megteremt�s�re. A Rom�n c�l egy Nagyrom�n �llam megalakit�sa volt Erd�ly bekebelez�s�vel; valamint a Szerb terv D�lmagyarorsz�g megszerez�s�re. Mindez csak a t�rt�nelmi Magyarorsz�gt�l elszak�tott ter�letekkel volt megval�s�that�. Georges Clemenceau francia minisztereln�k terve meg a K�zponti Hatalmak v�gleges meggyengit�se volt, nemcsak elviselhetetlen hadisarc kivet�s�vel, hanem ter�leteik radik�lis megcsonk�t�s�val. Ebben tal�lkoztak Clemenceau �s k�z�p-kelet-eur�pai nacionalista vezet�k tervei. Clemenceaunak mindez kap�ra j�tt: �j �llamok kre�l�sa, �s a r�giek kib�vit�se a K�zponti Hatalmak ter�let�nek �s n�pess�g�nek rov�s�ra. �gy hozt�k l�tre Csehoszlov�ki�t osztr�k, n�met �s magyar ter�letek elszak�t�s�val: Boh�mia, Morvaorsz�g, Szil�zia, Felvid�k �s K�rp�talja �sszet�kol�s�val. Rom�ni�t megn�velt�k Erd�llyel, a Partiummal, Temes-B�n�t egy r�sz�vel. Szerbi�hoz ker�lt Vajdas�g, Horv�torsz�g �s Temes-B�n�t m�sik r�sze. Ausztria meg megkapta a nyugati �rvid�ket, amit Burgenland n�ven csatolt mag�hoz.

A Trianoni B�kedikt�tum az ezer�ves t�rt�nelmi Magyarorsz�g megsz�n�s�t jelentette. Az orsz�g ter�lete 283 ezerr�l 93 ezer n�gyzetkilom�terre, lakosainak sz�ma pedig 18,2 milli�r�l 7,6 milli�ra cs�kkent. Ezzel egy�tt 3.6 million magyar nemzetis�g� testv�r�nket dobt�k idegen kult�r�j�, nyelv� �s nagyr�szt elt�r� vall�s�, de mindenk�ppen ellens�ges magatart�s� n�pek uralma al�. Akiknek az uralmuk al� ker�lt magyars�gnak elnyom�sa, kifoszt�sa, el�ld�z�se mind-e mai napig tart, hol er�teljes, hol finomabb eszk�z�kkel, bizonytalan vagy �ppen kital�lt nacionalista hipot�zisek alapj�n.

Clemenceau c�lja N�metorsz�g keletr�l val� bekerit�se volt olyan �llamokkal, melyek l�t�ket, gazdagod�sukat Franciaorsz�gnak k�sz�nhett�k, s ennek befoly�sa alatt �lltak. H�sz �v m�lva Clemenceau m�ve hetek alatt recsegve-ropogva omlott �ssze a II. Vil�gh�bor� t�z�ben.

4. A Trianoni B�kedik�tum, melyet v�g�l is a P�rizsi B�kedikt�tum (1947) Szovjet nyom�sra s�lyosabb fel�telekkel vissza�llitott, s a Szovjet birodalom buk�sa ut�n a nyertes �llamok s a Nyugati Vil�g v�ltozatlanul mindm�ig �letben tart. �vtizedekig a Szovjet katonai fenyeget�se volt a Dikt�tum fenntart� ereje, ma az Eur�pai Uni� �g�rete tartja fennt ezt – �res ig�retekkel, hogy “majd az EU-ban ez is megold�dik!” Mik�zben a Trianonban nyertes �llamok �jra �zik – egyre nyiltabban �s eredm�nyesebben – a hatalmuk al� ker�lt magyars�g m�llaszt�s�t. El�rt�k, hogy m�ra az eredeti 1:1 k�zeli n�pess�gar�ny 4:1-re v�ltozott javukra, s ez a tendencia tov�bb fog n�vekedni! Mindek�zben az EU k�nytelen volt bevallani, hogy semmi eszk�ze nincs orvosolni az elszak�tott magyarok probl�m�j�t, mert az az egyes orsz�gok kompetenci�ja. Ez ugyanaz az �rv �s magatart�s mint ami a r�vid�let� �s tehetetlen N�psz�vets�g� volt! Az EU egyben volt eredm�nyes csup�n: leszerelni 1990 �ta a mindenkori magyar korm�nyokat, hogy ezzel a k�rd�ssel nehogy �rdemben foglalkozzanak, vagy felvess�k!

5. A Trianoni �s a P�rizsi b�kedikt�tumok a magyars�got s�jt� k�vetkezm�nyei m�lyen igazs�gtalanok, alapj�ban v�ve tarthatatlanok s meg�rtek a kiker�lhetetlen v�ltoztat�sra:

   1. A Dikt�tum, amikor a magyars�g egyharmad�t �nk�nyesen idegen �s ellens�ges orsz�gok uralma al� dobta, az �sszmagyars�got kollekt�v b�ntet�ssel s�jtotta – ami nemzetk�zi jogilag b�n�s, elfogadhatatlan �s tarhatatlan.

   2. A Dikt�tum nemcsak az idegen nemzetis�gek �ltal lakott orsz�gr�szeket szak�totta el a t�rt�nelmi Magyarorsz�gt�l, hanem vel�k egy�tt, a magyars�g egyharmad�t �s az �ltaluk lakott ter�leteket is. Ez akkor is, ma is indokolatlan, igazs�gtalan, �s elfogadhatatlan d�nt�s volt.

   3. A Dikt�tum N�metorsz�g bekerit�s�re l�trej�tt l�tre, majd a Szovjetuni� eur�pai expanzi�s politik�j�nak al�t�maszt�s�ra szolg�lt. M�ra a dikt�tum fenntart�sa m�r okafogyott� v�lt, �gy poltikailag mint nemzetk�zi jogilag.

   4. Az ENSZ 1976-ban deklar�lta a n�pek �nrendelkez�si jog�t, mely kimondja, hogy „Minden n�pnek joga van az �nrendelkez�sre”, s “E jog �rtelm�ben a n�pek szabadon hat�rozz�k meg politikai rendszer�ket, �s szabadon biztos�tj�k gazdas�gi, t�rsadalmi �s kultur�lis fejl�d�s�ket”. �ltek is vele kis rab nemzetek a Baltikumt�l a Balk�nig – csak a 3 milli�s elszak�tott magyars�g nem �lhetett ezzel! Pedig ez a jog k�telez� erej� – jus cogens – s minden szerz�d�s, amely megszegi ezt a jogot – semmis. A k�rp�tmedenc�ben �l� de idegen uralom alatti magyar t�mb�k nem �lhetnek a kollekt�v �nrendelkez�s jog�val m�g ma sem, s�t ezt fel sem vethetik! Ezt eddig m�g az anyagorsz�g korm�nyai sem tehett�k meg! Ezek szerint re�nk valami titkos, k�l�n t�rv�nyt szabtak �r�k�rv�nnyel?

   5. Nemzetk�zi jog szerint a n�pszavaz�s n�lk�l megh�zott �j hat�rok megs�rtik az �nrendelkez�s jog�t. A trianoni �s a p�rizsi dikt�tumok pontosan ezt tett�k.

   6. Mindk�t dikt�tumot megtet�zt�k azzal, hogy a trianonit fenyeget�s hat�s�ra, a p�rizsit meg ellens�ges hatalom �ltal elfoglalt orsz�gunk k�pvisel�ivel iratt�k al�. Ezen k�r�lm�nyek miatt is a nemzetk�zi jog szerint. mindkett� semmis.

   7. A magyar Nemzetgy�l�s a Trianoni B�kedikt�tumot az 1921 �vi XXIII t�rv�nycikkel ugyan ratifik�lta, de bizonyos kik�t�ssel, azzal nevezetesen, hogy a “felt�telek elfogad�sa k�nyszer hat�sa alatt t�rt�nik“. Ez a korabeli magyar Nemzetgy�l�s b�lcsess�g�t mutatja, mert ez�ltal megalapozta a soha el nem �v�l� fel�lvizsg�lati jogosults�g�t a Trianoni Dikt�tumnak, s az erre �p�l� P�rizsi Dikt�tumnak, �s az ezeken alapul�, nemr�giben k�t�tt k�toldal� szerz�d�seknek.
Ezekben az id�kben a honi magyars�g egy negyven�t plusz h�sz �ve tart� elnyom�, le�pit� �s agoniz�l� korszak lez�r�s�hoz �rkezik el, amely a rengeteg tragikus magyars�g �s orsz�gveszt� hib�ja k�z�l a legs�lyosabbat k�vette el azt, hogy v�g�l is mag�ra hagyta a mintegy 2.5 - 3 milli�s har�ton t�li magyars�got.

Egy �j, rem�lhet�en nemzeti korm�ny egyik magyars�gment� feladata lesz seg�teni az elszak�tott magyar t�mb�k kollektiv auton�mi�j�nak megval�sit�st, illetve kezdem�nyezni a Trianoni �s P�rizsi B�ke-Dikt�tumok, valamint a k�toldal� szerz�d�sek nemzetk�zi b�r�s�gon val� fel�lvizsg�lat�t.

Edmonton, 2009. Prof. Dr. Pungur J�zsef A K�rp�ti Harsona munkat�rsa