INTELEM

2017: sz�let�s�nek 125 �vfordul�ja �s 2018: hal�l�nak 55 �vfordl�ja.

Lajtha J�nos L�szl� 1892. j�nius 30-�n Budapesten sz�letett egy j�m�d� �s m�velt polg�ri csal�d els�sz�l�tt gyermekek�nt. Apja, Lajtha P�l, j�l heged�lt, s�t zen�t is szerzett. Anyja, Wiesel Ida Erd�lyb�l sz�rmazott, amat�rk�nt �nekelt �s zongor�zott. �desanyja r�v�n Lajtha Erd�lyt �rezte igazi haz�j�nak. Kiemelked� tehets�ge hamar megmutatkozott: „M�sf�l �ves koromban tudtam m�r bet�zni, �s mint hat �ves gyermek, megvoltak a kedvenc k�nyveim. Akkor kezdtem zongor�zni tanulni �s h�t�ves koromb�l sz�rmaznak az els� kompoz�ci�im.” A francia zene m�r eg�szen kor�n felkeltette �rdekl�d�s�t:„A kilencsz�zas �vek elej�n nagy partit�r�kat �rtam Debussy-st�lusban. Tizenegyn�h�ny �ves lehettem, mikor megismertem Debussyt, akit nem �rtettem meg, de �rz�kenys�ge m�lyen meghatott.”

A gy�k�rzet egyik legvastagabb sz�la k�ts�gtelen�l a magyar n�pzene. A n�pzenekutat�st di�kkor�ban kezdte meg: „1910-ben, Bart�k p�ld�ja nyom�n �n�ll�an mentem el el�sz�r n�pdalt gy�jteni. /…/ M�r els� utam Erd�lybe vezetett �s a h�bor� kit�r�s�ig ott dolgoztam, ott tanultam meg a folklorista mesters�get. Ez a n�pzene otthonom lett, �s minden mestern�l jobban hatott re�m. Bart�k k�zels�g�b�l kiindulva, ez a n�pzene �s a p�risi iskola tartatta meg azt a kis �sv�nyt, melyen elindultam, s amelyet az els� vil�gh�bor� szak�tott meg.” Ragyog�an kezd�d� p�ly�j�t kett�t�rte az I. vil�gh�bor�. 1914-ben, 22 �vesen, hazaszeretett�l, k�teless�gtudatt�l vez�relve �nk�nt vonult a frontra. N�gy �ves, t�z�rtisztk�nt let�lt�tt katonas�g��rt – melynek sor�n k�tszer megsebes�lt – t�bbsz�r is kit�ntett�k. „A zenei munk�t nem tudtam abbahagyni, �s a harct�ren, a fedez�kben mind�g velem volt v�zlatk�nyvem, amelybe legink�bb kontrapunktot �rtam, gyakoroltam magam, nehogy mesters�gi k�szs�gem v�glegesen elvesz�tsem. Bach �s Palestrina voltak mestereim.”

Az ifj� zeneszerz�-tud�s az I. vil�gh�bor� legelej�n ismerte meg a sz�nin�vend�k Holl�s R�z�t, aki igen sz�pen j�tszott lanton. H�zass�gukat mindk�t csal�d ellenezte, �gy a h�bor� ut�n, 1919-ben titokban keltek egybe. K�t fi�k sz�letett: L�szl�, aki Angli�ban lett vil�gh�r� r�kkutat� (1995-ben elhunyt), �s �bel, aki az Amerikai Egyes�lt �llamokban �l, �s jelenleg is nemzetk�zileg elismert neurok�mikus, agykutat�.

Bart�k B�la, aki egy ideig Lajtha zongoratan�ra, majd atyai j�bar�tja �s seg�t�je volt, m�r 1920-ban ezt a sokatmond� nyilatkozatot adta r�la egy angol zenetud�snak: "Kod�lyon �s Lajth�n k�v�l nincs �rt�kes zeneszerz�nk." K�t �v m�lva „kiemelked�en tehets�ges �s v�llalkoz� szellem� komponist�nak” nevezte. A k�t vil�gh�bor� k�z�tti id�szakban folytat�dott �s kiteljesedett a p�rizsi m�v�szvil�ggal val� kapcsolata. Sz�mos m�v�t mutatt�k be nagy sikerrel, s Lajth�t egyform�n befogadta a muzsikus szakma �s a publikum Kiad�ra is P�rizsban tal�lt: Alphonse Leduc c�g�re, amelyhez h�rom �s f�l �vtizeden �t h� maradt.

Lajtha nemcsak nyugat �s kelet k�z�tt k�zlekedett k�nnyed�n, hanem korok k�z�tt is. Rajongott a leg�jabb technik��rt, p�ld�ul els�k k�z�tt szorgalmazta, hogy a n�pzen�t annak hiteles k�rnyezet�vel, a hozz�tartoz� szok�svil�ggal, a t�ncokkal egy�tt hangosfilmre r�gz�ts�k. Kiv�teles m�velts�g�, p�ratlanul sz�lesl�t�k�r� muzsikus volt. Nemzeti Zenede tan�ra. F�k�nt zeneszerz�st �s kamarazen�t, r�videbb ideig zeneelm�letet, metodik�t, zeneirodalomismeretet, von�sn�gyesj�t�kot tan�tott, bevezette a magyar n�pzene tan�t�s�t, tov�bb� foglalkozott az iskolai k�russal. Rendk�v�l sokoldal�, legend�san ig�nyes, szigor� �s k�vetkezetes tan�r volt. Tan�tv�nyai k�z� tartozott Ferencsik J�nos, T�trai Vilmos.

Sokf�le elfoglalts�ga mellett Lajtha m�g rendszeres egyh�zi szolg�latot is teljes�tett. Presbiteri megb�zat�st t�lt�tt be, s 1926-t�l 1944-ig vezette a Szabads�g t�ri reform�tus templomban m�k�d� Goudimel-�nekkart, amelyhez 1941-ben az �ltala alap�tott hangszeres egy�ttes is csatlakozott. A templom alagsor�ban l�v� 450 f�s d�szteremben megrendezett koncerteket is a r� jellemz� alaposs�ggal, m�v�szi meg nem alkuv�ssal k�sz�tette el�, �s nemcsak dirig�lt, hanem ismeretterjeszt� el�ad�sokat is tartott, elemezte a m�veket. A reform�tus Lajtha feles�ge, Holl�s R�za katolikus volt. Lajtha sohasem tett k�l�nbs�get vall�sok k�z�tt.

Lajtha L�szl� csal�dj�val 1947-48-ban Londonban �lt egy �vig, addig soha nem tapasztalt anyagi biztons�gban �s k�nyelemben. Filmzen�t �rt. A filmzene�r�sra sz�l� szerz�d�s lej�rtakor Lajth�t sokan f�ltett�k a kommunista Magyarorsz�gra val� visszat�r�st�l, � azonban nem hagyta mag�t meggy�zni, a sz�ve hazah�zta. Itthon nem rejtette v�ka al�, hogy nem szimpatiz�l a kommunista hatalommal, de kiterjedt nyugati kapcsolatai miatt am�gy is gyan�ss� v�lt. Tizenn�gy �ven �t hi�ba k�rv�nyezte, hogy utazhasson, egyetlenegyszer kapott �tlevelet, akkor is csak n�h�ny napra, egy koppenh�gai kongresszuson val� r�szv�telre. M�g akkor sem enged�lyezt�k neki az utaz�st, amikor 1955-ben a Francia Akad�mia (Institut de France – Acad�mie des Beaux Arts) halhatatlanjai k�z� v�lasztott�k. Pedig Lajtha L�szl� el�tt ilyen megtiszteltet�s m�s magyar zeneszerz�t nem �rt. M�veit itthon alig j�tszott�k, egzisztenci�lisan ellehetetlen�tett�k, hiszen nemcsak vezet� �ll�sait vesztette el, hanem gyakorlatilag mindenf�le p�nzkereseti forr�s�t. Mindezen nem enyh�tett az 1951-ben, n�pzenei kutat�munk�j��rt kapott Kossuth-d�j. Az ezzel j�r� p�nz�sszeget sz�tosztotta a n�l�n�l is szeg�nyebbeknek �s megal�zottabbaknak. Nem h�dolt be, elveit soha nem adta fel. A megalkuv�st b�nnek tekintette. A legnagyobb n�lk�l�z�sben is �ri�si intenzit�ssal folytatta a kompon�l�st, sorra sz�lettek a szimf�ni�k (t�bbek k�z�tt a levert 1956-os forradalom elkeseredett visszhangjak�nt az Op. 63-as VII.), a kamarazenei alkot�sok, az egyh�zi kompoz�ci�k. Muzsik�ja nem felelt meg az akkori kult�rpolitika k�v�nalmainak, Lajth�t „a nyugat-eur�pai kozmopolitizmus �s formalizmus” k�vet�j�nek tartott�k. K�zben nyugaton rendszeresen felcsend�ltek m�vei, kiv�l� m�v�szek el�ad�s�ban, igen elismer� kritik�kkal, de Lajtha a sikerekr�l csak a nyugati bar�tok leveleib�l �s a neki elk�ld�tt �js�gcikkekb�l �rtes�lhetett. T�bbsz�r is fontolgatta a kiv�ndorl�s lehet�s�g�t. Von�sn�gyeseit, egyh�zi m�veit, �s k�l�n�sen szimf�ni�it a nyugati k�z�ns�g nagy lelkesed�ssel fogadta.

�lete v�g�n vigaszt jelenthetett sz�m�ra, hogy 1962-ben v�gre ism�t Nyugatra utazhatott. Osl�ban, Londonban, P�rizsban, Strasbourgban, Monte-Carl�ban �nnepelt�k. H�t �vvel azut�n, hogy a Francia Akad�mia tagj�v� v�lasztott�k, v�gre elfoglalhatta sz�k�t, tudom�nyos el�ad�sokat tartott, vez�nyelt, jelen lehetett m�vei bemutat�j�n, zeneszerz�versenyen zs�rizett, tal�lkozott csal�dtagjaival (ekkor ismerte meg menyeit �s n�gy unok�ja k�z�l kett�t), bar�taival. Itthon ism�t belevetette mag�t a n�pzenei gy�jt�munk�ba, s a kompon�l�st, a bemutat�kat illet�en is tele volt tervekkel, energi�val, de 1963. febru�r 16-�n – n�h�ny nappal azut�n, hogy hazat�rt utols� gy�jt��tj�r�l – a m�sodik sz�vinfarktus hirtelen v�get vetett �let�nek.

Itthoni megbecs�lts�g�nek hi�ny�t j�l szimboliz�lja, hogy m�veit alig j�tssz�k. Majmolj�k a kort�szen�t �s egym�s m�veinek bemutat�s�ra ford�tanak figyelmet �s nagyobb �sszeget.

Majd az egyh�zunk is egy l�tv�nyos k�zponti - K�lvin-t�ri templom – �nneps�get tartanak �s �gy gondolj�k , hogy eleget tettek a megeml�kez�ssel... pedig csak a szok�sos „kirakat politik�t” folytatt�k.

Ha eur�paian, Lajtha szerint gondolkodn�nak, akkor a reform�tus gimn�ziumokban tartan�nak, el�ad�sokat kisebb hangverseny bemutat�kat a di�ks�gnak �s nem saj�t magukat f�nyezn�k. �gy felejtik el �rokh�ty B�la munk�ss�g�t is. Pedig ketten t�bbet tettek a magyar reform�tus egyh�z�rt annak �nek, zene m�v�szet��rt mint a ma �l�k valamit is tehetn�nek. J�l mondja Sinka Istv�n is: »Olcs� d�szbe �lt�z�l,/rossz a ruha, rossz a fest�k,/s kil�tszanak al�luk a kifosztott �nnepi est�k.« - �gy fosztj�k meg a reform�tus ifj�s�got is, hogy megismerhesse nemzetk�zi, vil�gh�r�, reform�tus, hitvall�, presbiter, zeneszerz�, n�pzenekutat� munk�ss�g�t �s zen�j�t. Heidfogel P�l sk.