INTELEM

Baksay S�ndor

(1832-1915):

A daru �s a fecske

 K�t �v �ta b�rom csak a papi hivat�st, de csak egy �ve, hogy igaz�n viselem; mi�ta t.i. azt a leck�t kaptam, amelyet most el akarok mondani.

Az els� esztend�m nagy r�sze l�togat�-sokkal telt el. K�rny�k�nk�n s�r�n vannak az ekl�zsi�k; papt�rsaimat sorba kellett l�togatnom, illend�s�gb�l is, szeretetb�l is.

 Sz�vesen �s t�rt karokkal fogadtak minden�tt; �szre sem vettem, hogy az id� m�lik. Sokszor az este vetett haza.

Ez a k�r�lm�ny m�g b�trabb� tett; a h�t-ral�v� l�togat�sokat m�g kor�bban kezd-tem, mint az addigiakat. Reggeli nyolc-kilenc k�z�tt m�r ott voltam, ahonn�t bizonyos volt, hogy esti nyolc el�tt nem fogok t�vozni. �n, aki Budapesten v�geztem iskol�imat, ahol minden embernek dolga van; �ri h�zakn�l nevel�sk�dtem; v�gigj�rtam N�met-orsz�got, Hollandi�t, Angli�t; letettem a vizsg�imat jeles oszt�lyzattal �s tudok is mindent, amit egy pap tudhat: fel tudtam n�ni akkor�ra an�lk�l, hogy a l�togat�si illemnek avagy csak az �b�c�j�r�l is lett volna fogalmam.

Szabad a vil�g; akkor kopogtat be az ember, amikor tetszik �s addig marad, ameddig tetszik.

M�r az eg�sz k�rny�ket megh�d�tottam, csak egy volt h�tra, az �reg Ker�k J�k�b assessor, egy n�pes v�rosi ekl�zsia papja, kit szem�lyesen m�g nem ismertem, csak annyit tudtam r�la, hogy szeretetrem�lt� ember, de karak�n ember.

Legal�bb megtudom, mi h�t az a kara-k�ns�g.

Egy sz�p ny�ri napon reggeli kilenc �rakor �rkeztem hozz� s mentem egyenesen hivatalszob�ja fel�, ahov� csel�dje igaz�tott.

A kopogtat�s el�tt kiss� meg�llapodtam, az�rt is, hogy rendbe szedjem magamat, �s az�rt is, hogy szem�gyre vegyem azt a k�t fametszet� k�pecsk�t, mely az ajt�ra fel volt ragasztva. Egy daru �s egy fecske. A daru f�l l�bon �llva, felemelt l�ba k�rme k�z�tt kavicsot tart; a fecske kiterjesztett sz�rnyakkal, rep�l� helyzetben. Mit jelenthet ez? K�ts�gk�v�l Jeremi�s pr�f�ta szavaira vonatkozik, de micsoda alkalmaz�ssal?

Az �reg �r nagy bar�ts�ggal fogadott. Meghallgatta k�rny�kbeli h�reimet, egyetemi �lm�nyeimet, �jabb t�rgyakat vetett fel t�rsalg�si anyagul. Mondhatom nagy �l�nks�ggel besz�lgett�nk mintegy f�l �r�ig.

Akkor egyszerre f�lbeszak�totta a besz�l-get�st, semmit sem �j�tott; legfeljebb egy sz�raz hm-mel adta jel�t figyelm�nek.

Ez vil�gos jel lett volna b�cs�v�telre, de engem a k�rny�k �gy elk�nyeztetett, hogy ilyen k�r�lm�nyek k�z�tt t�vozni azonos lett volna egy nagy kudarccal. M�r most csak az�rt sem.

Csakhogy az ilyen helyzetnek meg szokott lenni a szerencs�tlens�ge, hogy az agyvel�t cserben hagyja minden �p gondolat, s r�gt�n el��ll a k�rdez�sk�d�s st�diuma.

Kir�v� foltok a t�rsalg�s sz�nyeg�n. Jaj annak, aki erre szorul.

- Szabad k�rdenem, mi�rt �ll �rt az ajt�n az a csinos daru �s fecske?

- Ez a k�t mad�r c�mere az Egyh�zmegyei Darufecske k�rnek, melynek �n vagyok az eln�ke.

- Sehol sem l�ttam a k�rny�ken kiszegezve a c�mer�t.

- Az �lnokok! Persze �j ember el�tt titkolj�k a dolgot.

- �hajtan�m szab�lyait ismerni!

- El�bb t�rt�net�t, azut�n szab�lyait.

- Teh�t mindkett�t.

- Nem haragszik meg, ha elmondom?

- �g�rem, hogy nem.

- Teh�t elmondom el�bb a t�rt�net�t. Abb�l meg fogja �rteni azt is, mi�rt v�lasztotta c�mer��l k�r�nk a darut �s a fecsk�t.

*

Ilyen fiatal pap voltam, mint �n most. Nagy amb�ci�im voltak. Munk�ss�g a teol�giai irodalom mezej�n �s munk�ss�g a lelk�szi gondoz�s mezej�n. Amannak tere az �r�asztal, emez� a k�z�ns�ggel val� �rintkez�s. Egyszerre �s r�gt�n�zve akartam mindkett�t. Felv�ltva a nap egy r�sz�t �r�asztalomn�l t�lt�ttem, m�sikat a mez�n, vet�sek k�z�tt. Csak az volt a baj, hogy a mez�n senki sem akart velem sz�ba �llani, m�g �r�asztalomn�l a j�v�-men� tetsz�s szerint h�zta-ny�zta id�met. A v�ge az lett, hogy napr�l napra kevesebb id� jutott az �r�asztalnak �s ann�l t�bb a cura pastoralisnak, de amelyben szint�n nem volt k�sz�net.

Egy napon - j�l benne voltunk m�r az arat�sban, els� esztend�ben volt ez, szell�s, der�s, nem nagyon meleg nap volt -, a szokottn�l kor�bban sz�ktem meg �r�asztalomt�l, ismerkedni ki a mez�re.

�tk�zben kur�torommal tal�lkozta. Fent �lt a rakott szek�ren. Ser�ny gazda. � m�r hordott.

- J� napot, kur�tor uram!

- Adjon az �risten kigyelmednek is. Hajsz - te!

- Volt-� j� term�s?

- H�la istennek! Cseli cs�! Hajsz, te! Hajsz, hajsz, hajsz te! Cs�k�! Vakuljon meg az �regap�d! nem l�tod az utat?

Ez ugyan goromba egy kur�tor! Sz�ba sem akart �llani a papj�val.

Mentem tov�bb. A d�ll� v�g�n egyik presbiterem sz�ntott. J� emberem. � j�rt el hozz�m meghallgatni a pr�dik�ci�mat, amikor megh�vtak.

- Elk�sett kigyelmed a kever�ssel?

- El �m. Cseli cs�h! Cs�h, cs�h, cs�h! Lomb�r hajsz! Nem l�tod a bar�zd�t?

Kieresztette a l�gyel�t, �s v�gigv�gott a Lomb�ron, hogy a szeg�ny �llat f�loldalra g�rb�lve fordult a bar�zd�nak. �s m�g mondott hozz� valamit, ami nekem jobban f�jt, mint a Lomb�rnak a l�gyel� hegye.

Ez meg m�r �ppen durva presbiter.

Mentem tov�bb. A Farkas Farkas �r sz�r�skertje fel�. Itt m�r be volt takar�tva minden, �s a nyomtat�s is megkezd�d�tt. Nem hi�ba, hogy a nemzetes �r az eg�sz k�rny�ken a legnagyobb gazda. Van mib�l a k�t kisasszony�t Budapesten neveltetni �s a k�t �rfit ugyanott jog�szkodtatni.

Jog�szkodnak, mikor jog�szkodnak, de most vak�ci�znak; �s vak�ci�juk nagy �mulatomra abban �ll, hogy az egyik �gy�sban K�lm�n �rfi hajszolja a lovakat, a m�sikban Elem�r �rfi kezeli a k�t�f�ket; harmadikban ugyanezt maga a nemzetes �r cselekszi, csakhogy a nemzetes �r egy f�st alatt m�g m�s munk�t is v�gez.

El�tte egy k�k k�t�, �s a k�t� tele van g�l�dinnel. Egyik kez�vel a k�t�f�ket tartja, a m�sikkal a g�l�dineket markol�ssza �s rakja a sz�j�ba. A munk�sai ezalatt egy fa �rny�k�ban nagy cser�pt�lak k�r�l �lve ugyanazt cselekszik, csakhogy �k kalaplev�ve �s kan�llal b�nnak el a g�l�dinnel, mert az � g�l�dinj�knek leve is van; v�r�shagym�s zs�ron suhintott paprik�s leve.

- J� napot, nemzetes �r!

- J� napot, tiszteletes uram! Gy� te, hogy az Isten �ldjon meg!

- Van-e j� term�s?

- Vavvalabi ke'�ch - „Van valami kev�s!" Ezt akarta mondani, de a g�l�din bele-kont�rkodott a nyelv hivat�s�ba, s elron-totta a nyelv dolg�t. Azut�n megint csak nem �llt velem sz�ba. Od�bb mentem K�lm�n �cs�mhez. Azzal felelt a ny�jas k�sz�nt�semre, hogy �gy keresik �m a szult�ncigarett�t! De t�bbet � sem sz�lt.

Elem�r �cs�m m�g legudvariasabb volt. Megmagyar�zta a dolgokat.

- Lovunk van nek�nk el�g, hanem ember�nk kev�s. Friss lovat v�lthatunk, de friss embert nem. H�t hogy a l� ne heverjen, magunknak kell �gy�sba �llani, m�g embereink pihennek. Mi csak azut�n harapunk, amit kapunk. Ap�nak ez a t�zparancsolatja.

Szomor� sz�vvel hagytam ott a bar�ts�g-talan n�pet, s ballagtam hazafel�, mert m�r egy �ra elm�lt, s engem is v�rhatott m�r az elh�lt leves.

Hazat�r�ben egy �rpa vet�s mellett vitt el utam. Elk�sett �rp�csk�j�t v�gta egy szeg�ny ember. Meg�smertem. Nazar�nus volt.

Odak�sz�ntem hozz�. V�lla m�g�l mor-mogta a fogadj Istent, egyszersmind olyan er�vel v�gott az �rp�ba, mintha �n lettem volna az az �rpa.

Ez kihozott a sodromb�l Ezt az egyet megtan�tom.

- L�pjen kend k�zelebb, J�nos gazda!

- Minek?

- Minek? m�g ezt meri k�rdezni? L�pjen k�zelebb, ha mondom.

- Bocs�sson meg �desem ha gonoszul sz�ltam -, sz�lt az ember meg sem mozdulva hely�b�l.

- Azt akartam mondani, hogy micsoda k�z�m vagyon n�kem tev�led, e f�ldnek tiszteletes ura? Mert minden dolognak rendelt ideje vagyon ez �g alatt, �s nemde nem �rpaarat�snak ideje vagyon-e most? Valaki az�rt kez�t az ekeszarv�ra veti �s azokra n�z, melyek � ut�na vagynak, nem alkalmatos az Isten orsz�g�ra. Mostan az�rt eredj el, de mikor alkalmatoss�gom l�szen, - imhol leszek �n.

- No, kelmeddel ugyan nem �rdemes sz�ba �llani! - sz�ltam neki csaknem goromb�n �s odahagytam az embert.

Most m�r meg�llapod�s n�lk�l siettem hazafel�, noha �tv�gyamat a bossz�s�g meglehet�sen felem�sztette. Szerettem volna valakibe belek�tni, de m�g csak egy gyerek se mutatkozott az utc�n, akit megcenzi�lhattam volna.

Meg�r�ltem, mikor a v�ros v�g�n egy tiszta, k�k fal� h�z el� jutva, er�s csattog�s �t�tte meg f�leimet. A csattog�s csak akkordja volt egy halk �neknek, melyet a h�z lak�ja dudik�lt:

Istennek v�lasztott n�pe, Kit �kes�t lelki k�pe...

E Mih�ly mester, a baptista tak�cs, ki a h�v�s szob�ban f�radatlan k�zzel dob�lja a vet�l�t - s m�g kez�vel munk�lkodik, lelk�t is foglalkoztatja. Templomban is megfordul n�ha, s amint hallom, �gy nyilatkozott, hogy m�g eddig nem tal�lt kivetni val�t sem tudom�nyomban, sem cselekedetimben.

Besz�ltam a nyitott ablakon, s magamhoz intettem.

A vet�l� csattog�sa egyszerre megsz�nt, az ember ny�jas arccal l�pett az ablakhoz, mik�zben el�vette zseb�r�j�t, megn�zte s visszatette zseb�be.

�l�nk besz�dbe keveredt�nk, mely tov�bb tartott f�l�r�n�l. Szinte megfeledkeztem az id�r�l.

- Sok�ig is tart�ztattam, Mih�ly mester! T�rjen vissza munk�j�hoz. Istennek aj�nlom!

- Isten h�r�vel j�rjon tisztelend� �r! - felel� az ember, �jra megtekintve �r�j�t. Boldogan t�rtem haza a sok kudarc ut�n. Mih�ly mester eg�szen megvigasztalt.

*

 Alkonyatt�jban csendes elm�lked�semb�l kisajt�m halk nyikorg�sa �bresztett f�l. Mih�ly mester tisztes alakja k�zel�tett fel�m.

- Ezt a kis sz�ml�t hoztam, ha nem sajn�lja tisztelend� �r kiegyenl�teni.

- Micsoda sz�ml�t? - k�rd�m, de f�l�sleges volt a v�lasz, mert a sz�mla mindent megmagyar�zott.

Sz�mla Tisztelend� Ker�k J�kob �r r�sz�re.

1. F�l�rai besz�lget�s - (5 frt napsz�m cursus szerint).............................30 kr.

2. Sz�mla-k�zbes�t�si d�j.......10 kr.

                                                                   �sszesen...  40 kr.

- Mit jelentsen e tr�fa, Mih�ly mester?

- F�l�rai id�met tetszett ig�nybe venni e mai napon, s mivel nekem a megrendel�si munka �r�nk�nt 60 krt hoz ki, b�torkodom a f�l �r��rt 30 krt sz�m�tani.

- De h�t kigyelmed a besz�lget�st is p�nz�rt adja?

- Nem mindig. Este hat �r�t�l h�tig vagy nyolcig is sz�vesen elbesz�lgetek ingyen; de napk�zben munk�lkodom, �s aki munkaid�met elragadozza, fizesse is meg tarifa szerint.

- Nem hi�ba �ngol tak�csnak mondj�k kigyelmedet, de ugyan �ngolosan is j�r el, hogy az id� p�nz.

- Nem j�l mondja azt az �ngol sem. T�bb a p�nzn�l! P�nzt lehet k�lcs�n�zni, de id�t nem. P�nzemet visszakapom kamatost�l, de id�met nem hogy visszakapn�m, m�g �n fizetek r� kamatot.

- K�sz�n�m a leck�t, Mih�ly mester! Itt az �ra - sz�ltam s �tny�jtottam neki a 40 krajc�rt, amit � minden vonakod�s n�lk�l el is fogadott. - De - folytat�m - a lecke nem eg�sz. Itt van m�g m�sik f�l�rai leck��rt m�sik 30 kr. Most m�r tan�tson meg engem, hogy h�t �n hogyan oltalmazzam meg id�met, mert most jut eszembe, hogy �nvelem ugyanazt cselekszik m�sok, amit nem akarnak, hogy �n � vel�k cselekedjem. A Farkas Farkas �r k�t fia mindennapos l�togat�im, mikor �n szeretn�k nyomtatni. H�t m�g a sok m�s j�r�kel�, aki egym�s kez�be adja a kilincset.

- Tisztelend� �rnak a hivatala az, hogy az �gyesbajos szeg�nys�g dolgait int�zze.

- Ah! azt tudom. Kihallgatom �ket eg�sz szel�ds�ggel. A szeg�ny ember sok sz�val adja el� baj�t, de �n m�g csak magamban sem, titkon sem t�relmetlenkedem emiatt. De vannak nekem m�snem� l�togat�im. Id�t�lt� ismer�s�k, kik �ppen azt az id�t veszik el t�lem, ami a magam munk�j�ra volna sz�nva.

- �rja fel kegyelmed a szob�ja ajtaj�ra a l�togat�si �r�kat.

- Mindegyik azt hiszi, hogy az nem tartozik � re�.

- Tan�tsa meg a csel�dj�t, hogy ha alkal-matlan vend�get vesz �szre, sz�l�tsa ki valami �r�gy alatt.

- Csel�demmel sz�vetkezni ily c�lra illetlen �s gy�vas�g volna.

- �rjon ajtaj�ra eml�keztet� mondatot. Pl.: V�gezz r�viden �s t�vozz gyorsan.

- Ezt m�sok is megtett�k, de meg is vallott�k, hogy nem volt sikere.

- Szakassza v�g�t a l�togat�snak, s k�rje meg vend�g�t, hogy majd egy m�sik �r�ban folytass�k a besz�lget�st.

- Ezt is megtettem egy supplicans de�kkal, aki reggeli nyolc �rakor j�tt hozz�m. F�l �r�ig besz�lgettem vele, akkor azt mondtam neki: „Most m�r, kedves �cs�m uram! ragadjon egyp�r k�nyvet a th�k�mb�l, szedje �ssze a h�rlapokat az asztalomr�l, s menjen ki a m�sik szob�ba vagy a m�hesbe �s mulassa mag�t. Majd az eb�dn�l b�vebben elbesz�lget�nk." A de�k egyet k�hentett, f�lig pirult, begombolkozott, al�szolg�j�t mondott, kapta botj�t, pip�j�t, tariszny�j�t, s bev�gta maga ut�n az ajt�t. M�g csak a d�ci�j�t sem k�v�nta. Elment, �s a f�lv�rmegy�t bet�lt�tte az �n emberev� mivoltommal.

 A mester mosolygott.

- Mit mosolyog, Mih�ly mester?

- „Amit nem akarsz, hogy m�sok csele-kedjenek ti veletek, ti se cselekedj�tek azt m�sokkal." Akinek a maga ideje nem dr�ga, esz�be sem jut a m�s�t k�m�lni. Sok j�mbor m�g a gondolat�t�l is irt�zn�k annak, hogy j�sz�g�t a m�s f�ldj�re csapja legelni; de a m�s idej�be csapkodni, s abban zs�km�nyt ejteni nem tart v�teknek. Tisztelend� �r ma �t ember ellen�ben k�vette el azt a hat�rs�rt�st, mely ellen most panaszkodik.

- Tudom. �n vagyok az az ember. Nem is teszem t�bbet. De h�t �n hogy' �vjam meg a magam�t?

- Tegyen �gy, mint az az �t ember. L�m munka k�zben egyik sem �llt sz�ba �nnel, �n se �lljon sz�ba senkivel.

- Kih�resztelnek, mint a supplicans de�k.

- Ha nincs b�tors�ga idej�t megv�delmezni, legyen b�tors�ga megfizettetni. Tegyen �gy, mint �n!

- Sz�ml�t �rjak?

- Nem �ppen. Vagy ha vessz�k, azt! �nnek �r�asztal�n mindig van h�rom-n�gy gy�jt��v, templomra, k�rh�zakra, iskol�kra, - ha nincs, tartson k�szen, helyi j�t�kony c�lokra, - szeg�ny ember mindig van, aki m�lt� a k�ny�r�letre. Egy ilyen �vet cs�sztasson a vend�ge el�; fizettesse meg. Ha van �nben egy kis humor, m�g mulattat�si anyagul is felhaszn�lhatja; alkudozz�k vele, dupl�z-tassa, tripl�ztassa meg. Azut�n vegye el� a m�sik �vet, a harmadikat, negyediket. �, k�rem! egy eg�sz �r�ig elgy�t�rhetj�k, aki a mi id�nket �li!

- Ez igen helyes, Mih�ly mester! K�sz�n�m a j� tan�cs�t, meg is fogadom.

A tak�csot elbocs�tottam, s az�ta mindig aszer�nt cselekszem amint � tan�csolta. �r�asztalomon, �me, egym�s tetej�n k�t, h�rom, n�gy gy�jt��v.

Aki munka�r�im k�zben j�n hozz�m, s dolgain k�v�l egy negyed�r�n t�l n�la marad: megad�ztatom.

*

Az �reg �r felkelt s irom�nyai k�z�l n�h�ny rubrik�zott nyomtatott �vet vett el�.

- N�zze uram-�cs�m! Itt vannak a k�l�nf�le Emk�k, Konviktusok, �rvah�zak, Templomok, J�sz�vek, Vereskereszt-egyletek, Eperjes, Nagyk�roly, �rvizek stb. �cs�muram nem sajn�l egy forintot a szeg�ny Resicza-b�ny�nak... Akir�l l�tom, hogy szabadkozik, annak m�sik �v duk�l. N�zze �cs�m-uram, ez a Prot. �rvah�z �ve. Adjon ennek is egy forintot... Akit pedig eg�szen gavall�r embernek ismerek, Annak a Bethesda-k�rh�z �v�t is megmutatom. �cs�m-uram m�g fiatal pap! Hivatal�nak m�g csak a j�vedelm�t sz�ml�lgatja, a kiad�sair�l nem is tud... K�sz�n�m! mind a h�rom forintot rendeltetet�si hely�re juttatom... Azt�n itt an m�g egy negyed...

- Ott lehet! - mond�m er�sen neki pirulva. - De az �n zsebemben nincs m�r negyedik forint. Nem j� volna ezt akkorra hagyni, mikor �jra megl�togatom?

- Azt sem b�nom! De m�g tartozom vala-mivel. No ne szaladjon, �gyis a p�nz�ben van m�r. Azt is k�rdezte kedves uram-�cs�m, hogy mik�ppen felelhet�nk meg legsikeresebben szent hivatalunknak? Be-cs�lj�k meg az id�t, a magunk�t is, meg a m�s�t is. Kiv�lt a magunk�t! Senkinek se adjuk ingyen. Fizettess�k meg j� dr�g�n �s annak �r�t adjuk a szeg�nyeknek! E c�lb�l fogadja t�lem ezt a csomagot. Gy�jt��vek. Alkalmilag azt�n a gy�jtel�kkel egy�tt hozza vissza. Meg�g�ri?

Meg kellett �g�rnem.

- �s pedig b�rmely napon j�n is, f�l tizen-kett�kor j�jj�n.

- Mi�rt �ppen f�l tizenkett�kor?

- Egy�tt eb�del�nk n�lam. L�ssa, nekem m�skor mindig dolgom van, de eb�dk�zben kellemesen elbesz�lgethet�nk. Fizet�s n�lk�l!... N�gy t�l �tel, punktum.

- Ut�na j�nnek a csemeg�k, a gy�jt��vek, nemde?

- Soha! A gy�jt��vek csak az id�tlen l�to-gat�nak sz�lnak.

- Elfogadom.

- K�sz�n�m! L�tom, hogy nem haragszik. Most m�g egyre k�rem. Nem volna kedve tagj�v� lenni a Daru-fecske k�rnek? Alapszab�lyzata egy pontb�l �ll: „R�vid l�togat�s d�lt�jon vagy alkonyat fel�." Pecs�tc�mere egy daru �s egy fecske.

- De mi�rt �ppen daru �s fecske?

- Mert a daru �s fecske tudj�k, mikor kell elmenni. Azt mondja Jeremi�s pr�f�ta.

Felcsaptam. �s az�ta �n is tagja vagyok a Daru-fecske k�rnek.

*

(Baksay S�ndor az Orm�ns�gban sz�letett, reform�tus papi csal�db�l. Maga is lelk�szkedett, �lete v�g�n a dunamell�ki egyh�zker�let p�sp�k�v� v�lasztott�k. A sz�zadvordul� benne l�tta a magyar k�lvinizmus legtiszt�bb kifejez�j�t. A par�ki�kr�l, koll�giumokr�l �s az Orm�ns�g "gyalog�sv�nyen" bandukol� n�p�r�l �rta l�ztalan mes�it. Megl�tta a komorabb sz�neket, az ellen-kez�, nekikesered� parasztot is, de legink�bb az idillt �s a szel�d humort kedvelte. Papi mivolta - Miksz�th K�lm�nt id�zz�k - "nem engedte lesz�llni az emberi t�rsadaslom f�rgetegeibe". Moraliz�l� t�rt�neteit a hitrenevel�s sz�nd�k�val �rta, a n�pet patriarch�lis egy�tt�rz�ssel �br�zolta. M�ford�t�i munk�ss�g�nak �rdekes term�ke a p�rosr�m� tizenkettesekben ford�tott Ili�sz.

M�vei:

Gyalog�sv�ny I-II. (1887); Szederind�k (1891); D�ma (899); Baksay S�ndor irodalmi dolgozatai I-II. (1916).

(Forr�s: Magyar irodalom a sz�zadfordul�n, Tank�nyvkiad�, Bp., 1962.)