//heidfogel-domjan.gportal.hu
//heidfogel-domjan.gportal.hu

 

Ki bzik Istenben, szereti hazjt, vagyon egy csepp magyar vr benne, kiltson fel az gben az Istenhez. Zrnyi Mikls

Tiszteld seidet, mert rajtok keresztl nyertl letet s rkltl Istent s Hazt.Wass AlberI

 

Bejelentkezs

Felhasznlnv:

Jelsz:
SgSg
Elfelejtettem a jelszt
 

Ha seink is elszaladtak volna, valahnyszor nehz idk jttek, ma res lenne ez az orszg. Wass Albert

Heidfogel Pl ny.lelksz
Istvndi XIII. sz. Memlk templom

 

WASS ALBERT

   INTELEM

   Percre se feledd, hogy testvred 
   minden magyar, brhol is ljen. 
   sszetartsban rejlik csak er. 
   Ms ember fldjn nincs szmodra hely. 
 
   Flvilgot is befuthatod, 
   ms ember fldjn testvrtelen leszel, 
   s elfj a szl, mint ksza szi lombot, 
   ha nemzetedrl megfeledkezel! 
 
   Te bs magyar, kit szmztt hazd, 
   s idegen zsarnok lakja otthonod: 
   bs sorsodrt ne vdold nemzeted, 
   kit gy tnik, Isten is elhagyott. 
   
   A ltszat csal. Isten ma is a rgi. 
   Te hagytad t el, te s a tbbiek, 
   s mg vissza nem zarndokoltok Hozz, 
   s a mlt hibit le nem trlitek: 
 
   magyar fldn nem lesz j 
   Magyarorszg, 
   Gaz s szemt nem terem nemzetet! 
   S a gylletet nem mossa le semmi, 
   csak az sszetart igaz szeretet!
 
        
 

Renovlva az r 2012 - 2015. vben


Szeresd a Te npedet, nemzetedet, jobban mint nmagadat, s rajta kvl ms isteneid ne legyenek. Tiszteld otthonodat s a fldet, melyen lsz, hogy maradkaid is hossz letet lhessenek rajta! Wass Albert


Icike-picike az istvndi utca

Elad Bartkn Psztory Ditta

A npzene teht a termszet tnemnye. Ez az alkots ugyanazzal a szerves szabadsggal fejldtt, mint a termszet egyb l szervezetei, a virgok, az llatok. ppen ezrt olyan gynyr, olyan tkletes a npzene. Ezek a dallamok a mvszi tkletessg megtestesti. Pldi annak, miknt lehet legkisebb formban, legszer- nyebb eszkzkkel valamilyen zenei gondolatot legtkletesebben kifejezni. Bartk Bla (1881-1945) zeneszerz, zongoramvsz, np- zenekutat

ingyenes webstatisztika

 

Dunntli Reformtus Lap

 

KOSSUTH LAJOS

 
 
 
Kossuth temetse

Rvpartot rt a glya, – vilgkrutat jrt kormnyosval. … Egy szzat elg a harczot megszntetni: “Ne tpjtek egyms zszlit! ne vgjatok egymson sebeket! az Kossuth lelknek fj..” s a kzdelem elmlik … Ez a te bvs szem- fdeled eltakar minden belvi- szlyt. …Vezess bennnket most, te halottaidban is ris, e nemzeti nagysg fel.”

Jkai Mr Kossuth Lajos temetsn

 

ingyenes webstatisztika

 

Magyarorszg
"...Itt lned, halnod kell."

 

EGY SZABAD ORSZGERT

     

MAGYARORSZG, HALLD SZAVUNK...

EGY SZABAD ORSZGRT

magyarforradalom1956


A hazafiak riszljk magukat, nekelnek, szavalnak, eskdznek. De csak egyfajta igazi hazafisg van: ha valaki ott, ahol ppen van, teljes hsggel s felttlen erkifejtssel helytll a munkjban. Ennek visszahat ereje van a hazra. Minden ms csak vsri mutogats s tnyrozs. Mrai Sndor


 

Fst Miln
Magyar knyrgs

      mrt nem kldd sugrodat,
      mrt nem kldd sugrodat,
     Isten, mennyei kardodat.
 
      mrt nem kldttl ltnokot,
     Hnyt szemmel ki vezetni szokott,
     Rettenetes lngoszlopot.
 
     Mit mutassunk? nyitott sebeket,
     Sros, szeges, nyves sziveket,
     – Megalzottat ki szeret.
 
     Emeld fel mgegyszer a fnket,
     Gyjtsd ssze megtrt kis ernket,
     Knyrgeni hogy tudjunk eltted.     
 
 

Trianon 1920. jnius 4.
Nem, Nem, Soha

 

AUSZTRIA

 

Rainer Maria Rilke

A NAP LENYUGSZIK

A nap lenyugszik lgyan.
Bolyongok beren.
A virraszt magnyban
kis csillag jr velem.

Szeme pillsan g fenn,
ragyogva nz felm,
oly rva ott az gen,
akr a fldn n.

Fodor Andrs fordtsa                               

Als-Ausztria


Zszl s Cmer

 

ALS-AUSZTRITL
Niedersterreich

 

DUNNTLIG
Transdanubien

 

Magyar-Erdly-Romn-
Szkely-Kapcsolatok

 

CSNG

 

CSEH

 

Horvtorszgi Magyar Reformtus
Egyhz trtnetbl

 
SZERBIA-MONTENEGRO
 

SZLOVKIA

 

SZLOVNIA

 

Trkorszg
Magyar-Trk kapcsolatok

 

 

Biz Kardisem
Testvrek vagyunk.

"Biz Kardesim azaz Testvrek vagyunk"!

Ki hinn hogy a  trkorszgi Antalya tartomnyban van egy magyar fal? Pedig van. Van ott egy si magyar fal: Macarky ejtsd: madzsarky, azaz magyar fal. A falut 450- 500 vvel ezeltt seink alaptottk. A magyar fldrl rabszolgnak elhurcolt foglyok elszr Isztambul krnkn telepedtek le majd tkltztek erre a vidkre s ezt npestettk be, ttrtek a muszlim vallsra, trkkk vltak, csaldi hagyomnyaik szerint azonban meg-riztk szrmazstudatukat, de nem beszlnek magyarul. Macarky ma- gyar temetjt a helyiek kzl sokan Macarka Mezarlnak, azaz Magyar temetnek, msok Eski Macar Mezar lnak, si magyar temetnek hvjk. Gebiz - Macarky ftern egy sz-kelykapu ll s rajta a felirat: 

Biz Kardesim azaz Testvrek vagyunk.!

 

 

 

Krpt medence npei

          

BABITS MIHLY LDS A MAGYARRA

 

Ne mondjtok, hogy a haza nagyobbodik.

A haza, a haza egyenl volt mindig

ezer v ta mr, s mindig az marad,

mert nem darabokbl sszetkolt darab:

egytest a mi haznk, eleven valami!

Nem lehet azt csak gy vagdalni, toldani.

 

Mskor is hevert mr elktztt tagokkal.

Zsibbadtan allt a balga erszakkal.

De mihelyt flengedt fojt ktelke,

futni kezdett a vr elapadt erbe.

Visszakapta ami soha el nem veszett.

Nagyobb nem lett avval. Csak egszsgesebb.

 

Lm, igaz jszgunk visszatr keznkre,

br a vilg minden fegyvere rizze.

Mert ers a fegyver s nagy hatalmassg,

de leghatalmasabb mgis az igazsg.

tja, mint a Dunnk s csillagok tja:

nincs ember, aki azt torlaszolni tudja.

 

l a nagy Isten s semmise megy krba,

Magyarok se lettnk pusztulni hiba,

hanem pldt adni valamennyi npnek,

mily grbk s biztosak plyi az gnek.

Ebbl tudhatod mr, mi a magyar dolga,

hogy az ers eltt meg ne hunyszkodna.

 

Ers igazsggal az erszak ellen:

gy lj, s nem kell flned, veled mr az Isten.

Kelnek a zsarnokok, tnnek a zsarnokok.

Te maradsz, te vrhatsz, nagy a te zlogod.

Zsibbad a szabadsg, de titkon bizsereg,

s jn az igazsg, kzelebb, kzelebb...

 

ingyenes webstatisztika

 

WEBES AJNLAT

 

Tolsztoj

Jzus tantsa annyira vilgos, hogy a gyermekek is eredeti rtelmben rtik. Csak azok az emberek nem rtik meg, akik keresztnyeknek akarnak ltszani vagy annak hvatjk magukat.

 

 
Modernsg, Avantgrd, Szrrealistk, Szocialista
realizmus

        Modernsg

Nyugat-Eurpban a 19. szzad msodik feltl, Kelet-Eurpban a 20. szzad elejtl indul mvszeti korszak.

Tbb fzisa s bels irnyzata van.

Ugyanis, a romantikval s a realizmussal lezrul a mvszetek trtnetnek az a kora, amikor a korszakok s az uralkod stlusok vltakozva kvettk egymst, persze sohasem les hatrokkal, de azrt – elbb-utbb – vilgosan kirajzold kontrokkal.

A romantika s a realizmus utn azonban nem szletett olyan j irnyzat, amely egyeduralomra jutott s minden mst lecserlt volna. Olyannyira nem, hogy mg a romantika s a realizmus sem tntek el vgleg, csak httrbe szorultak, hogy brmikor eltrbe lphessenek (v. szocialista realizmus). St, az egymst vlt, olykor tiszavirg-let „izmusok” mlandsgval szemben a romantika s realizmus jegyben szlet mvek kapnak pozitv rtkelst mint rkrvny mvszi rtkek. (Msrszt, szembetlbben, a ponyvairodalomban, a „pttys knyvekben” s a npszer tvsorozatok forgatknyveiben meghatroz a jelenltk.)

Az avantgrd az izmusok vltakozsban egzisztl, s kzlk – br mindegyik tagadja az sszes korbbit – egyik sem hozott ltre ltalnos korstlust, egyik sem lett kizrlagos, hanem mindegyikbl tkerlt valami egy msik stlusba.

Krds, vajon kell id tvlatbl ez a kavalkd valamilyen egysgnek fog-e ltszani, vagy ellenkezleg: kiderl, hogy igaz, ami most rezhet: hogy a 20. szzad mvszete polifon s sokszn halmaz, melynek sszefoglal elnevezsei ltalban a „modern” valamely vltozatbl szrmaznak (modern, modernsg, modernits, modernizmus).

A szerb irodalomtrtnet-rsban kialakult felfogs szerint hrom nagyobb peridus lthat:

Modern (a sz fnvi rtelmben: „srpska moderna”): a 20. szzad elejtl az els vilghbor vgig; sszefoglal nv a szimbolizmus, parnasszizmus, impresszionizmus, szecesszi, dekadencia, l’art pour l’art szmra.

Modernizmus: az els vilghbor vgtl; sszefoglal nv az avantgrd klnfle vlfajai, az n. izmusok (expresszionizmus, dadaizmus, szrrealizmus stb.) s klnfle egyni irnyzatok szmra.

  • Posztmodern: a 20. szzad utols negyedtl; sszefoglal nv az akkori, kzs potika nlkli, heterogn s polifon irodalomra.

  •  
  • MODERN

     Francia hatsra kvetkezett be 20. szzad els vtizedben. A megjulst hoz kltk nyugat-eurpai egyetemeken vgeztk tanulmnyaikat, lelkesedtek Prizsrt, a nyugati letformrt s kultrrt.

Vezet mfaj a lra. (Ezrt nincs kzvetlen viszonyban – mg polmiban sem – a realizmussal.)

A mvszetfelfogs jszersge:

az irodalom autonmija, l’art pour l’art (szemben a np-nemzeti romantika felfogsval, melyben az irodalom a nemzeti clok elrst szolgl eszkz volt),

a szpsg s a forma abszolutizlsa,

a mvszi individuum eszmnytse (szemben a np-nemzeti romantika nemzeti kollektivizmusval).

Potikai s stilris jdonsgok:

a kltszet sejtelmessge, szuggesztv, sugall jellege (szemben a np-nemzeti romantika agitatv retorikussgval),

dekadencia, vilgfjdalom,

a francia alexandrinusnak megfelel tizenkettes verssor (szemben a romantika tzes sorval, a deszeteraccal).

Jovan Dui  (1871–1943)

Az nevhez fzdik a npiessg vgleges elvetse, a modernsg meghirdetse.

Szimbolizmus, szecesszi, dekadencia, l’art pour l’art, elefntcsonttorony. Elkel, visszafogott, csiszolt kltemny, jellegzetes ngysoros versszak vagy szonett, tizenkettes sorokkal.

Tiszta szimbolista-szecesszis korszakban (1900–1910) rott verseinek tmi:

magny, elmls, szorongs, bnat, vgyakozs, vrakozs, flelem a szerelemtl, fradtsg, unalom, melanklia.

Jellegzetes motvumok:

alkony, naplemente, jszaka, sz, lombhulls, csend, llek, szv, knnyek, elvls, bcszs, hall.

Klti magatarts (pzok):

szenveds, elesettsg, gyengesg, kirekesztettsg, ktsgbeess, lemonds, zokogs, kapitulci, hallvgy. Mvszi arisztokratizmus, artisztikus gg, szellemi flny, fellemelkedettsg, elefntcsonttorony, titokzatossg, irnia.

Verstpusok: tjlers: Morska vrba („Tengeri fz”), reflexi (meditci): Jablanovi („Nyrfk”). valloms: Zalazak sunca („Naplemente”) egy „ismeretlen nrl” szl, aki valahol messze a kltre gondol.

ars poetica: Moja poezija („Az n kltszetem”), az eszmnyi Szpsg arisztokratizmusa (artizmus, vagyis mvsziessg), a Mvszet fensbbsge az lettel szemben (elefntcsonttorony), a tmeg irnt megvets hangoztatsa, a Mvszet letbeli „hasznossgnak” tagadsa (l’art pour l’art), a szokvnyos szpsg elvetse a szokatlan, sejtelmes, titokzatos s sugalmaz szpsg nevben (szimbolizmus, szecesszi).

Ksbbi kltemnyeiben (hallig, teht majdnem fl vszzadon t verselt) a gondolatisg kerl tlslyba (pldul Isten ltnek krdse), a tizenkettes sort rvidebb ritmikai kpletek vltjk fel.

Milan Raki  (1876–1938)

Tipikusan modernista kltszete szenvedlyesebb, mint a mvszi arisztokratizmus hvssg pzban tetszelgk.

Gondolati lrja dekadens, pesszimista, nihillista filozfit hirdet: Misao („A gondolat”), Dolap („Taposmalom”), az let rtelmetlensgnek versei.

Szerelmi kltszete is szenvedlyes, erotiktl fttt, de ebben is jelentkezik alapveten pesszimista felfogsa: a pillanat ml gynyrnek paradoxonjrl panaszkodik: Iskrena pesma („szinte dal”), Oajna pesma („Ktsgbeesett dal”).

A 20. szzad eleji hbors idkben a nemzet gy oldalra ll; nkntesknt rszt vesz a Balkn-hborban, s hazafias verseket r: Simonida („Szimonda” – a Graanica-kolostor egyik freskjrl, melyet ellensges katonk megrongltak).

Sima Pandurovi   (1883–1960)

A banalits elleni modernista tiltakozs dalnoka. Ktsgbeesett pesszimizmus, gondolati elkesereds, az rlet megksrtse: Svetkovina („nnepsg”) cm versnek kezdete: „Megtbolyodtunk” („Sili smo s uma”).

Kltszetnek bels logikjn keresztl jut el a modernre egybknt is jellemz hallkltszethez. Az let megvetse – kvetkezetes formban – az let elvetst jelenti. A hall eszttizlsa, eszmnytse, temeti pompa, szecesszis, dekadens dekorci: Nemir mrtvih („A holtak nyugtalansga”).

Vladislav Petkovi Dis  (1880–1917)

A hall kltje, aki btran kimondta azt, amit a finomkod mvsz-arisztokratk csak kerlgettek: hogy a sivr letnl jobb a hall.

Az let napos (pnzes) oldalrl kiszorul mvsz bohm lett lte, s kzben a lt rtelmetlensgrl rt: Tamnica(„Brtn”); az letet nevezi brtnnek.

Moda spava („Taln alszik”) cm versben lom s hall sszemosdik, mert a remny „odat” van. A vers a halott kedves rgi nagy tmjt fogalmazza jra: szerelmes dal s hall-ballada, lrai valloms s tlvilgvzi.

MODERNIZMUS  -  AVANTGRD

A modern tagadsa az els vilghbor sokkol lmnyek hatsra. A fiatal nemzedk szemben az elefntcsont-torony s a szpsg kultusza hazugnak s tarthatatlannak tnt. A jelsz a szrny vilg lerombolsa, a jvre vonatkoz klnfle, homlyos vagy egyltaln nem krvonalozott kppel.

A formakultusz elvetse, a forma tagadsa s rombolsa. A formabonts a festszetben igen ltvnyos volt (v. kubizmus).

A kltszetben ennek a vltsnak az avantgrd szabad vers s a nyelvi kzeget is tlp vizulis kltszet megjelense felel meg.

Az avantgrd tbb vltozatban lpett fel: expresszionizmus, dadaizmus, szrrealizmus stb. (v. „izmusok”).

Az izmusok csoportmozgalmak voltak, barti krk s kvhzi asztaltrsasgok formjban szervezdtek, kzs kiltvnyok, programok, kiadvnyok, st kzsen rt mvek is jellemeztk ket.

A szerb avantgardistk els genercija kzvetlenl az els vilghbor utn lpett sznre, a belgrdi Alpha nev csoportot hozta ltre, melynek tagjai a Terazije nev belvrosi trre s sugrtra nz Moszkva szll ttermnek teraszn koholtk polgrpukkasztsra irnyul terveiket.

Milo Crnjanski  (1893–1977)  Kltszete

Lirika Itake (1920. „Ithaka lrja”) cm versesktetben szlalt meg a modernista lzads hangja. Ithaka: Odsszeusz hazja, a bolyongs s a hazatrs szimbluma. A hborbl jv lrai hs nem tud „leszmolni a krkkel”: a sztdlt hzban s a vilgban val otthontalansg ktsgbeesett rzst fejezi ki.

A Sumatra („Szumtra”) cm versben megfogalmazott letrzs egy j izmus neve lett: szumtraizmusknt vlt ismertt. A kritika elssorban a messzesg motvumt hangslyozta (Szumtra a Malj-szigetek legnyugatibb pontja Indonziban). Ugyanakkor a szumtraizmus lnyegben ugyanaz, mint Ady ketts lete „Prizs” s a „Bakony” kztt, a „fl-fl dobott k” tudathasadsos llapota.

Crnjanski klti hattydala, a Lament nad Beogradom (1956. „Lamentci Belgrdrt”) cm poma, a szumtraizmus kiteljesedse s, egyszersmind, a visszjra fordtsa. A messzi hegyek s az otthoni cseresznyk kztt elveszetten kalld ember jra megleli hazjt: a nagy egysgg s rtelmetlen kavalkdd olvad mindensg kzppontjban ott ll, fehren s sugrzan, Belgrd, a lrai hs letnek biztos rve.

Versels Crnjanski elveti a formakultuszt – a kanonizlt ritmuskpleteket. De nla a szabad vers nem a ritmus s a rm egyszer hinyt jelenti, hanem a ritmus s a rm szabad kezelst. Az igazi ritmus nem elre megadott sablon, hanem a mindenkori vers bels vilgbl keletkez (a klt ltal megteremtett) lktets. Az elre gyrtott, klsdleges ritmuskpletekkel szemben Crnjanski kialaktotta sajt jellegzetes versritmust.

Regnyei  Dnevnik o arnojeviu (1921. „arnojevi naplja”) cm kisregnye lirizlt modern prza, nletrajzi rs az els vilghbor lmnyeirl.

Seobe (I. 1929, II. 1962. „rks vndorls”) cm ktrszes trtnelmi regnye a kalld nemzet, a hazjbl kiszakadt np hnyattatsa birodalmak kztt, pusztulsa idegen hborkban, beolvadsa ms npek kz.

Roman o Londonu (1971. „London regnye”) cm regnyben az a kelet-eurpai emigrns sorsrl r.

Rastko Petrovi  (1898–1949)  Avantgrd – vegytisztn.

Kltszete: az expresszionizmus sz szerinti vltozata: az lmnyek „kinyomsa”, alkotilag s nyomdailag (nagybetk, felkiltjelek), formabonts, a forma tagadsa, a forma mint a szavak s mondatok vletlenje a kinyomd lmny kzvetlen nyelvi rgztsekor.

Meghatroz lmnye az els vilghbor, melyben tizenht ves fejjel, dikknt vesz rszt. Otkrovenje (1922. „Kinyilatkoztats”) cm ktete verseiben a klt a szavak kzvetlen erejben hisz. A szkimond stlus, a gyakori megszltsok s felkiltjelek, valamint a versek hosszsga Majakovszkij s Kassk stlust idzik.

Dan esti („A hatodik nap”) cm regnye a vilghbor lmnynek regnyformj megfogalmazsa. A hbors valsg szrnysgnek brzolsa olyan expresszvre sikerlt, hogy a regny 1935-ben elkszlt els rszt a kiad, az r rdekben, nem akarta megjelentetni (a m csak az r halla utn jelent meg).

Ivo Andri  (1892–1974)

Avantgrd kltnek indult (Ex Ponto, 1918, s Nemiri, 1920. „Nyugtalansgok”), ksbb j modor regnyr lett belle. Anarchista terroristk kz tartozott, s finom diplomatv s kt lbon jr klasszikuss lett, Nobel-djjal a melln.

letmvnek magva: trtnelmi regnyek s elbeszlsek Bosznirl mint civilizcik keresztezdsn ll trsgrl. A boszniai trtnelemmel foglakoz korai s ksbbi mvei egynemek; korn megtallta igazi tmjt, hangjt s stlust, s ksbb sem trekedett jtsokra. Hitt az rk vagy trtnelmileg tarts rtkekben, s maga is ilyenek ltrehozsra trekedett: eleve klasszikus mveket rt.

Boszniai tmj elbeszlseiben s regnyeiben a trtnelembe vesz ember sorst brzolja.

Travnika hronika (1945. „Vihar a vlgy felett”, sz szerinti fordtsban: Travniki krnika) cm regnyben diplomata krkben jtszd cselekmnyben brzolja a Nyugat s a Kelet viszonyt a napleoni idkben, a boszniai Travnik vrosban, a francia s az osztrk konzul, valamint a trk pasa szemlye krl bonyold trtnetben.

 Na Drini uprija (1945. „Hd a Drinn”) cm regnye a boszniai Viegradnl ll khd ngyszz ves trtnete. Ngy vszzad tanstja a regny alapttelt, mely szerint a trtnelem folyamatos pusztuls s pusztts, s az ember sorsa az elmls. A hd azonban ll. A puszttssal szemben van pts s alkots, az elmlssal dacol a m, mely fennmarad alkotja utn. A regnynek ezrt kt rtege van: egy krniks, nagy intervallumokon tvel sszefoglal rteg, s egy novellisztikus, az idfolyamot meg-megllt, egy-egy trtnetre s alakra sszpontost anekdotikus rteg, melyben rengeteg alak portrja rajzoldik ki.

SZRREALISTK Az 1930-as vekben Belgrdban szrrealista csoport mkdtt.

A szrrealizmus alapeszmje a szimpla valsg megvetse s elutastsa. Ideolgiai s politikai szlon ez vezette a csoport tagjait a baloldalisg s a kommunista prt fel, illetve Sigmund Freud tanai fel. A felvilgosods s a racionalizmus ta, a realizmusban s a pozitivizmusban uralkod s a kzgondolkodsba mlyen beszvdott evidencik elleni lzads volt ez, mely szerint nem igaz, hogy csak az a valsg, ami lthat (szemmel vagy mikroszkppal), ami megfoghat, megszmolhat, illetve rthet s megmagyarzhat. A szrrealista felfogs szerint lthat s megrthet valsg mgtti vagy fltti rgik megragadsra a rci s a tapasztalat nem kpesek. A szrrealizmus a rcival szemben a kpzeletre, a tapasztalattal szemben az lmokra tmaszkodik. Ezrt tmaszkodtak a szrrealistk a pszichoanalzis, a tudatalatti s az lommunka elmletre s gyakorlatra. A pszichoanalzis a llektan szmra tudomnyosan trt fel szrrelis rgikat, a szrrealizmus pedig a mvszetben alkalmazta a freudizmust. Az automatikus rs technikja mint klti eljrs, lnyegben a pszichoanalzis szabad asszocicis mdszernek alkalmazs az irodalomra.

A belgrdi szrrealista csoport kzs kiltvnyok kiadsval s mvek rsval demonstrlta a mozgalom csoportjellegt. Feloszlsuk utn sokat el is tntek az irodalom sznpadrl. Maradand letmvet Duan Mati (1898–1980) klt s Oskar Davio (1909–1989) klt s regnyr hozott ltre.

A MODERNIZMUS TRADICIONALISTA KPVISELI

Az avantgrd irnyzatoktl elklnlten szvgettk tovbb a romantika, a realizmus s a modern fonalt a modernizmus tradicionalista kpviseli, akiket a ksrletez kedv helyett a korbbi rtkek irnti vonzalom vezrelt. Hisznek abban, hogy az irodalomnak vannak alapvet, minden korban rvnyes rtkei, potikai alapkvei, ltalnos rvny eljrsmdjai. Eme rk kzl azok alkottak rtkes mveket, akik a kiprblt formkon bell sajt hangon tudtak megszlalni.

Veljko Petrovi   (1884–1967)

Modern kori romantikus klt s realista elbeszl. Mvelt esszr, mvszettrtnsz, Pesten iskolzott vajdasgi riember, a trsasg s irodalmi let kztiszteletben ll, npszer alakja. Kltszeti ars poeticja: erklcsi ihlet – didaktikus clok. Az avantgrddal szemben haladva a romantikus hagyomnyt nyltan s tudatosabban vllalta.

Elbeszli ars poeticja: a realista hagyomny folytatsa, regionalista valsgtkrzs. Tmi: az ltala a legjobban ismert rgi,: szlvidke, a Vajdasg lete. Korai elbeszlsei kztt akad nhny mvsznovella (pldul a Mali Huan, 1900. „A kis Juan”).

Desanka Maksimovi  (1898–1993)

A lrai rzkenysg kiteljesedse a niessgben. Modern vallomslra. A szecesszis szimbolizmus ktelez stlusjegyeitl mr mentes, konszolidldott, tradicionalista modernizmus. A tradicionalista modernizmus kltnek szndka szerint a vers nem nehezen rthet s hozzfrhetetlen; ellenkezleg: a kltszet a szubjektum teljes s sikeres feltrulkozsa – az rk lra jegyben.

A zeneisg gazdagodsa: a np-nemzeti deszeterac s a modernek tizenkettese utn, az 1920-as vekben fellp fiatalabb modernista generci mr vltozatosabb ritmuskpleteket hasznlt. Crnjanski mellett, elssorban Desanka Maksimovi kltszetben trtnt meg a szabadon kttt muziklis vers betrse. Versenknt vltoz hosszsg sorok, ritmusok, strfaszerkezetek s rmkpletek, ismert sablonok s egyni kombincik varilsa, sszessgben: a modernista zeneisg megvalsulsa.

Plyave: els korszakban az ifjsg, a szerelem s a termszet szeretete, a fiatal ni llek rzelmi vilghdtsa dominl. A msodik vilghbor idejn hazafias rzelmek brednek benne; a honvd hbor tragdiit s hsiessgt ni rzkenysggel megfogalmaz versei a tma legismertebb alkotsai kz tartoznak. rett korszaka az 1960-as s 70-es vekben rott meditatv lrja, amely kt tmra gazik:

Traim pomilovanje (1965. „Kegyelmet krek”) cm ktete a nemzeti trtnelem lrai megszltsval a megbocsts humanizmust fogalmazza meg. A ktet lrai alanya Dusn cr hres trvnyknyvvel folytat lrai prbeszdet, rzelmileg s erklcsileg az ember prtjn llva.

Nemam vie vremena (1974. „Nincs tbb idm”) cm ktete rett vallomslra, az elmls rendjnek ujjongs s ktsgbeess nlkli, mereng tudomsulvtele, a sokat ltott ember kicsinyessgektl tbb nem befolysolt sszegezse s szmvetse. A klt most mr kizrlag mlyen nmagbl szl, de tovbbra sem filozofl, hanem gondolatilag rez.

SZOCIALISTA REALIZMUS

A baloldali ideolgia 20. szzadi elretrse az irodalomban is nyomot hagyott: a baloldali politikai s trsadalmi clok propaglst s – egy bizonyos korszakban – az eredmnyeket dicst mvekben. A szerb irodalomban tbb korszaka s tpusa volt:

–  msodik vilghbor eltti „szocilis irodalom” (Jovan Popovi, Skender Kulenovi), a trsadalmi egyenltlensg (igazsgtalansg), a szegnysg, a kizskmnyols ellen szl irodalom;

a msodik vilghbor idejn a partizn harcok irodalma (hbors npkltszet, valamint Radovan Zogovi, Skender Kulenovi, Desanka Maksimovi s sokan msok), majd ksbb a hborrl szl baloldali szemllet irodalom (Branko opi, Dobrica osi, Antonije Isakovi),

a msodik vilghbor utni szocialista realizmus: a „mmor kltszete” (Mira Alekovi), a „termelsi regny” (Oskar Davio),

a szocialista idszakrl szl s magval a szocializmussal foglalkoz baloldali irodalom (Dobrica osi).

Propagandisztikus cljainak megfelelen a szocialista irodalom kzrthetsgre, egyszersgre trekedett, s eszmei elvrsokat tmasztott az rkkal szemben.

A MODERNIZMUS MSODIK HULLMA

A szocialista realizmus sematizmusval szemben lpett fel az 1950-res vek elejn a fiatal nemzedk.

A sztlini tborral val 1949-es szakts utn ltrejtt szabadabb lgkrben megindult a szerb irodalom felzrkzsa a kortrs vilgirodalmi ramlatokhoz.

Vasko Popa  (1922–1991)

Kltszett abszurd lrnak nevezem (M. P.), mert az abszurd drma keletkezsvel prhuzamosa, 1950-es vek, elejn ugyanazt hozta ltre a lrban, amit Beckett a drmban: a lt rtelmetlensgt s globlis fenyegetettsgt fogalmazta meg.

Plyakezd lpseit a szrrealizmus nyomdokain tette meg. de kezdettl fogva egy msik, ellenttes tendencia is jellemezte: az automatikus rs szabad asszocicis ellenrizetlensgvel szemben: a vgletes tmrts. Az olvas megdbben az irodalmi kommunikci sablonjainak teljes hinytl, a szveg nem kvn tle klnleges nyelvi magatartst; ugyanaz a kd rvnyes a versben, mint az utcai beszlgetsben, az rucikkek feliratain vagy a viccekben.

A knnyen rthet nyelvi rteg viszont kiemeli a valsg fltti (szrrealista, abszurd) kzlseket s kpeket; sokkal jobban, mint a zuhatagszer s zagyva szrrealista automatikus szveg. A tmrts arra irnyul, hogy a versben ne legyen semmi, ami elt a kznapi nyelvtl. Semmi dsz, krlrs vagy mellkszl; minimlis szmennyisg, mint a hasznlati utastsok, a tviratok vagy a viccek nyelvben. (Ezzel a vers szavai felrtkeldnek, egyik fltt sem siklunk t, de ez a koncentrls knnyti a megrtst: nem kell a lnyeg kihmozsval bbeldnnk.)

Vasko Popa nem mondta el, hanem megmutatta, milyen az abszurd vilg. Kora (1953. „Kreg”), Nepoin-polje (1956. „Nyughatatlan mez”) s Sporedno nebo (1968. „Mellkes g”) cm kteteiben klti enciklopdit lltott ssze egy teljes s nll abszurd vilgrl.

Igre (1954. „Jtkok”) cm ciklusa abszurd eposz(ocska), nvtelen szereplkkel, akik taln a „hatalmas kz” tenyernek kzepn izz szem eltt jtsszk abszurd, de korntsem kisded jtkaikat. A legrtatlanabbnak indul, valdi gyermekjtk nevt visel jtk is drasztikus kegyetlensggel vgzdik. Minden jtk alapja a jtkosok kztti ellentt kialakulsa, lefolysa a konfliktus, a jtk harc, eredmnye az egyik fl megsemmislse. A jtk eltti szereposzts azonban esetleges: „Szg az egyik s harapfog a msik / S mesterember a tbbi”, gy aztn mindenkire sor kerlhet mindkt oldalon. Vgeredmnyben mindenki elpusztul(hat); az abszurd emberi sznjtk utols fejezete kozmikus s apokaliptikus ltoms.

Sporedno nebo (1968. „Mellkes g”) cm ktete a csillagkzi „Jtkok” modern s abszurd eposza. Versesktet helyett – komplex knyv: abszurd teremtseposz.

Popa kezdettl fogva ciklusokat rt, amelyek mr els kt ktetben is kiegsztettk egymst, thallsok voltak kztk, de a „Kreg” s a „Nyughatatlan mez” mg nem voltak komplex knyvek. A „Mellkes g” mr az: maga a knyv egy egsz m. Ht ciklusbl ll, melynek mindegyike ht verset tartalmaz. A hetes szm a tma, a teremtstrtnet formlis altmasztsra szolgl (mint a csontokrl szl ciklusban). A ciklusok kztt nemcsak sszefggsek s rplsek vannak, hanem klcsns fggsg: ugyangy nem lehet ket kihagyni vagy felcserlni, mint egy regny fejezeteit. Vagy mint az eposz nekeit.

Uspravna zemlja (1972. „Magasod fld”) a nemzeti trtnelem epopeija, az abszurd vilg rtelmetlensgvel dacol kultrtrtneti emlkek (kolostorok, freskk) s kiemelked szemlyisgek (szentek, hsk) megneklse: a trtnelem rtelmetlen, de a nagy tetteknek s alkotsoknak van rtelmk – benne vagy ellene: az pletek az id mlsa ellen(re) llnak, Szent Szva a trtnelem irnya ellen mkdve kti ssze az ellenttes trtnelmi s civilizcis krket (pognysg, keresztnysg), a rigmezei s a egari csatk a teljes pusztulst jelent veresg ellenre diadalok. Mindent kibrtunk, s kzben csodkra is kpesek voltunk, vagy ppen fordtva: mivel csodkra voltunk kpesek, vgl mindent kibrtunk. Az abszurd vilggal szemben vannak ellenrtkek.

A ktetet thatja a szpsg – mint a (nemzeti) trtnelem tragikumnak ellen-kategrija. Nem a romantikus s modernista mvsz-Szpsg (amely a csillagjs szemlyben meddnek: vilgon kvlinek bizonyult), hanem a dolgok s a tettek, az emberi letek s hallok rtelmnek bels szpsge. A „Magasod fld” ezt az etikai Szpsget nem kzli vagy lltja (hogy gy van), hanem a versek bels szpsgnek megteremtse rvn fejezi ki; a jellegzetes Popa-modell itt azt az illzit kelti, hogy a vers akaratlanul szp – csupn tengedi magn trgynak immanens szpsgt.

ivo meso (1975. „Nyers hs”) cm ktetben Popa meglepte olvasit: 1. ellptette sajt njt, plyja sorn els zben nem osztotta ciklusokra a ktetet (hacsak nem vesszk az egsz knyvet egy ciklusnak). A klt szemlyes gykerei, utck, szobrok, brtnemlkek, ismersk, szlk, felmenk s sk (kztk farkasszemek, boszorknyok) – folklorisztikus szrrealista valsg („nyers”).

Miodrag Pavlovi  (1928)

Az egyetemes emberi kultra hagyomnyait s a mtoszok elemeit magba olvaszt kltszete a gondolatisg s a vizulis szuggeszti szintzise. Az abszurd fellrsa mtosszal.

Vasko Popval egytt lpett fel az 1950-es vek elejn, s az sematizmus elleni fellps msik kulcsfigurja volt, szintn a hideghbors idk lmnyt megfogalmaz abszurd lrval kezdte plyafutst: 87 pesama (1952. „87 vers”).

Ksbb a mtosz fel tgtotta kltszett, s nla ez a tendencia kerekedett fell. Popa az abszurd vilg tudatbl nvesztette ki sajt mtoszvilgt s ahhoz hasznlta fel a rgebbi mtoszok elemeit, Pavlovi viszont fokozatosan elszakadt az abszurd alaprajztl, emanciplta s nllstotta a mtoszt. Poeta doctus, tuds klt, de nem blcselked, verblisan gondolati lrikus, hanem kpalkot.

Az antik kultrkrrl szl kteteMleko iskoni (1962. „stej”) – az kori grg vilgban tett klti idutazs.

A trtnelmi kr fontosabb fejezeteit megnekl ktetek:  Velika Skitija (1969. „A nagy Szkthia”) s Nova Skitija (1970. „j Szkthia”) – a szlvok honfoglalsa a Balknon s korai trtnelmk. Hododarje (1971. „Bcsfia”) – katolikus s ortodox szentsgek, kegyhelyek, memlkek. Svetli i tamni praznici (1971. „Fnyes s stt nnepek”) – a keresztnysg eszmi s nnepei.

Az archeolgiai kr jelentsebb ktetei: Pevanja na viru (1977. „Dalok a forrsnl”) – a Lepenski vir kkori leleteirl a Vaskapunl. Divno udo (1982. „Gynyr csoda”) – a mtoszok s civilizcik egymsra rakdsa.

Nebo u peini (1993. „gbolt a barlangban”) s Bitni ljudi – Prie sa Uskrnjeg ostrva (1995. „Lnyegi emberek – Hsvt-szigeti trtnetek”) – a mgikus kor vilgkpe.

Formai szempontbl Pavlovi folyamatosan vltoztatta verseinek stlust, a szerkezetet s hosszsgt, minden nagyobb tematikus krhz j verstpust keresett vagy krelt, a rvid szabad verstl a hossz soros rmes versen t a flhossz szitucis versig; flhossz versek ezek, mert a szituci kibontshoz hely kell; de a kibonts nem csap t epikai szlessgbe, mert az inspirci s a szerkezet legszilrdabb kerete lrai.

A tuds klt mhelybl esszk is kikerltek: a kltszetrl s a mtoszrl szl rsai a blcselet, a vallstrtnet, a rgszet s az eszttika szempontjbl is fontosak.

Branko Miljkovi  (1934–1961)

A szimbolista hagyomny modernista vltozatt teremtette meg lrjban, amely a kulturlis hagyomnnyal folytatott klti dialgusra pl.

Versei az let s a hall, a szerelem s a haza szubjektv kzgyeirl szlnak. Kifejezsmdjuk nem konvencionlis, de jl rthetek, stlusuk nem knnyed, de hagyomnyos klti hatsokra pl; a ritmus s a rm, a metafora s a szimblum mellett fleg retorikussg jellemzi: jl megjegyezhet s idzhet csattank, aforizmk, szllignek sznt verssorok.

Az alaplmny paradoxonjnak keretben Miljkovi a vilgegyetem, a termszet, az ember, a llek, a kultra, a trtnelem s a jelenkor kimerthetetlensge irnti csodlat, illetve az elmls, a rombols s a hall eltti dbbenet kztt hnykoldik. Uzalud je budim (1957. „Hiba kltgetem t”), Smru protiv smrti (1959. „Halllal a hall ellen”), Vatra i nita (1960. „A tz s a semmi”), Poreklo nade (1960. „A remny eredete”). Ktetben meg nem jelent s a hagyatkban tallt verseibl sszelltott posztumusz ktete: Orfiko zavetanje (1972. „Orfikus testamentum”).

Stevan Raikovi  (1928)  Intim alanyi klt; vallomslra, tjlers, meditci; zeneisg, kttt formk, nyelvi rnyaltsg.

Jovan Hristi  (1933)  Helln tradci; intellektulis, rzelmes, retorikus kltszet. Klasszicista kpletek.

Ivan V. Lali   (1931–1997) Szeld lrai hang, mveltsg; klti rend; vonzds a mediterrnhoz; biznci inspirci.

A MODERNIZMUS MSODIK HULLMNAK PRZJA

1. A przban az egzisztencializmus s az abszurd elemeit tvz irnyzat bontakozott ki az 1950-es vek msodik feltl.

2. Az elbbi „eszttizl” irnyzat ellenhatsaknt lpett fel az 1960-as vekben az n. valsgh prza („stvarnosna proza”), amely a dokumentarista mdszert vezette be a szpprzba.

3. Mindvgig jelen volt a hagyomnyosabb przatpus, melynek keretein bell regionlis, nletrajzi s trtnelmi alkotsok szlettek.

Miodrag Bulatovi   (1930–1991)

Regionlis abszurd: a lt rtelmetlensge Crna Gora isten hta mgtti falvaiban vagy a belgrdi klvros kocsmiban. A hbor mint az abszurd lt kicscsosodsa. – Groteszk naturalizmus, szenny, brutalits. Bestilis gonoszsg. Infern: klnck, sntk, betegek, bolondok. Fantasztikum. Szimbolikus rtelm trtnelmi vzik.

avoli dolaze (1955. „rdgk jnnek”, novellk) – belgrdi perifria, alvilg; a vidkrl felkerlt fiatalember (Bulatovi) ezt ltta, s pldakpei (pl. Camus) hatsra ezt a nyersanyagot prblta egyetemess tgtani.

Crveni petao leti prema nebu (1959. „gre szll a vrs kakas”, regny) – regionlis naturalista abszurd. Menyegz egy montenegri porfszekben. Kzben a kzeli temetben kt rszeg srs sikertelenl prbl eltemetni egy hullt, odbb a fa alatt kt csavarg becketti dialgust folytat.

Ljudi sa etiri prsta (1975. „Ngyujj emberek”, regny) – jugoszlv politikai emigrnsok s bnzv vlt vendgmunksok a nyugati alvilgban. Terroristk ideolgival, gyilkosok, szrnyetegek. Nemzeti s eszmei gylletek. Ms szocialista emigrnsok belekeveredse (csehek, magyarok). A Balkn s a Monarchia rendezetlen szmli miatt dl vrengzs a civilizlt Nyugat fnyes nagyvrosainak siktoraiban. Publicisztikai (fiktv vagy vals?) dokumentarizmus, krimi s kalandregny + szimbolista trtnelmi fantazmagrik.

Borislav Peki   (1930–1992)

Trtnelem s (anti)utpia. Termkeny s formavlt r: az jregny szerb vltozatainak szinte mindegyikt mvelte; igazi mfaja az ldokumentum-regny volt.

Vreme uda (1965. „Csodk kora”, novellk) – az egzisztencialista/abszurd prza mitologikus fajtja: jszvetsgi trtnetek, abszurd, „igazi” vltozatai. Peki anticsodiban senki sem dvzl. – Realista trtnetelmonds, biblikus s objektv stlus keverve.

Hodoae Arsenija Njegovana (1969. „Arsenije Njegovan zarndoktja”, regny) – ldokumentum-regny: a fhs naplja. Az egykori belgrdi nagypolgrsg utlete, groteszk, abszurd tlalsban.

Uspenje i sunovrat Ikara Gubelkijana (1975. „Ikarosz Gubelkijan szrnyalsa s buksa”, kisregny) – ldokumentum-kisregny; ismt abszurd alaptlet, de ezttal adekvt terjedelemben. Egy mkorcsolyz mesli lett: klnleges, nagy ugrsra kszl, a fizika hatrain; prblja, prblja, de folyton fenkre esik. gy jr a nmet meg-szllk vezrkara szmra rendezett nnepsgen is. A szerbek hazafias allegrinak, a nmetek komikumnak fogjk fel. Knytelen elfogadni az utbbi rtelmezst, vekig komikusknt ugrl s zuhan egyre bravrosabb vltozatokban, mgnem megundorodik nmagtl: jra az igazi ugrsra kszl – s kitri a derekt.

Zlatno runo I–VII (1978–1986. „Aranygyapj I–VII”, regnyfolyam) – a Njegovan-csald trtnete az emberisg trtnetbe gyazva. Trtnelem, legenda s kpzelet hmplyg masszja.

Dragoslav Mihailovi  (1930)

A valsgh prza kpviselje. Mindenki elmondja az lett. Hulignprza, falusi prza, trtnelmi regny, politikai dokumentumprza.

Frede, laku no (1967. „J jszakt, Fred”, novellk) – a jugoszlv Gulgot (Kopr-szigetet) megjrt magnyos fhs szorongsos jszakai harca egy egrrel; ifj partizn emlkei harcokrl, kivgzsekrl; kislny monolgja prostitult desanyjrl s mostohaapjrl; Prizs-mnis vidki tanrn s kollgi. (Stlus: nyelvi egynts tpus, mveltsg s letkor szerint; minden novellban ms elbeszl: egyes szm els szemly.

Kada su cvetale tikve (1968. „Mikor virgzott a tk”, kisregny) – belgrdi klvrosi bokszol mesli lett.

Petrijin venac (1975. „Petrija koszorja”, regny) – parasztasszony-bnyszfelesg mesli lett. Kelet-Szerbia; fkuszban az 1945 utni vek. Csald, szomszdok, rszeges frj, fmrnk, orvosok, cignyok. Babonk, kuruzslk. Tjszls, a kzvetlen let-elmesls illzija.

Goli otok (1990. „Kopr-sziget”, dokumentumprza) – a sztlinizmus vdjval szmztt kommunistk szenvedsei a szigetbrtn munkatborban.

Milovan Danojli   (1937)

Kltknt kezdte (Uroeniki psalmi, 1956. „Bennszltt zsoltrok”), aztn a prza fel fordult, melyben viszont az essz fel hz.

Kako je Dobrislav protrao kroz Jugoslaviju (1977. „Hogyan rohant vgig Dobrislav Jugoszlvin”, regny) – valsgprza: egy klnc dilettns klt letrajza.

To (1980. „Az”, regny) – a fhs slyos hipochondrival betegllomnyba helyezteti magt, intzmnyektl fggetlen szabadsgra vgyik, rsra adja a fejt, m ekkor a bels ressggel tallja magt szemkzt. (A furcsa cmben szjtkos utals van Tito nevre.)

Dragi moj Petroviu (1986. „Kedves Petrovi”, regny) – ldokumentum-regny; egy hazatrt disszidens levei Amerikba: milyen a YU valsg. Kt vezrtma: 1. a kommunista rendszer brlata, 2. a csendes, de tarts gyllet izzsa a szerbek s a horvtok kztt (a megjelens ve 1986!).

A ktelkeds joga. Lrai esszk – (1979. Vlogatott esszk magyar fordtsban) – az aktualitsra s a tipikusra rzkeny irodalmi publicisztika, emberi hibk s helyi specifikumok: provincializmus, illetve parvensg, az si rtkek elktyavetylse, elrugaszkods a termszettl.

Moma Dimi  (1944)

A valsgprza kezdemnyezje s teoretikusa: Ponovo („jra”) c. esszjben naturalizmusnak nevezi azt az rsmdot, amely nem a valsg tkrzst, hanem a valsg eredetijnek rgztst tzte ki clul.

iveo ivot Tola Manojlovi (1966. „lte lett Tola Manojlovi”, regny) – az r nagyapai nagybtyja, falusi kfarag, mondja az lett. Nyelve eredeti tjszls.

umski graanin (1982. „Erdei polgr”, regny) – egy kzismert belgrdi hob, Radia Terzi alias Babi Papuka, a YU Che Guevarra mesli lett; rtetlenl ll a vilg eltt, melyben marxista frzisok pufogtatsval mindenki karriert csinl, de , az egyetlen igazi forradalmr, parkokban alszik s rongyokban jr, s mikor elkeseredsben nyugdjcsalsra vetemedik, le is sittelik.

Aleksandar Tima  (1924–2003)

A trtnelemben kalld kisember trtnetei. A soknemzetisg Vajdasg rja. F-kuszban: let a msodik vilghbor veiben s a tllkben maradt nyomok.

Knjiga o Blamu (1972. Blahm knyve, regny) – jvidki zsid fiatalember hbor eltti gondtalan lete s a hbor utni kigett nje; a pannon vros kpei, hangulata.

Upotreba oveka (1976. Az ember ra, regny) – magyarok, szerbek, nmetek, zsidk lete jvidken a msodik vilghbor alatt; erotika s pszichologizls: az ember rzelmi kiszolgltatottsga.

Mladen Markov  (1934)

A Bnt rja. Elbeszlsek a falu s a parasztok letrl, a bnti „lass” mentalitsrl. Bks nemzetisgi tarkasg, illetve a bke felborulsa a msodik vilghbor idejn. Fkuszban: az 1945 utni vek. Knyes tmk: llamosts, a nmetek kiteleptse. – A klasszikus realizmus nyomdokain. Anekdotikussg. Hajlam a groteszkre: klnc hsk, extrm sorsok s esemnyek: Banatski voz (1973. „A bnti vonat”, novellk).

Smutnoe vreme I–II (1976–1978. „Zavaros idk”, regny) – trtnelmi regny a magyarorszgi szerbekrl a mohcsi csata idejn. Trtnelmisg, plusz fantasztikum, lmok, ltomsok.

 

 

Homokszentgyrgy
phfogel@gmail.com

A csald sokszor igen nehz alkalmazkodst, lemondsokat kvetel az egyttls rdekben. De ennek a vllalshoz hit kell, Istenhit. Isten s a csald szentsgben kell hinni, nem a trsadalmi szerzdsekben, konven-cikban. Popper Pter 


+36 82 487 002

+36 30 68 26 800

Ekkor - 1954-55 -ben -akartam  "vilgg menni"

Hazt tbb mdon lehet elvesztni, de bennnket el nem veszt soha!

Brd Oszkr 1893-1942 orvos, klt, drmair

 

 

Vajon nem mindnyjan ezrt a titokrt lnk? Hogy fldertsk letnk nagy titkt, az Istent?

Heidfogel Pl

lelkszi nletrajz 2015

S mit tettem n, hogy megoldjam a titkot, a magamt? Hogy ne csak higgyem, hanem tudjam is...?  Wass Albert

 

dv az Olvasnak!
Grsse an den Leser!
Regards to the reader!

 

Asztalosok

 

Zld SASOK
1899

n gy tanultam, hogy a vilg az olyan, hogy az ember Fradi-drukker. A rendes magyar ember az Fradi-drukker. Vagy mg egy- szerbb dolog ez: az ember fradista, ahogy a nap st vagy a f n. Esterhzy Pter (1950.- 2016. ) r 


F E R E N C V R O S


A dicssges VVK Gyzelem 1964-65

Juventus-Ferencvros 0:1 Torino


 

 

Szlfalum

Reformtus Egyhzkzsg Fehrvrcsurg


Kpek fehrvrcsurgi letnkbl

Falu szltte Amerigo Tot szobrszmvsz

 

Fehrvrcsurg
Krolyi Kastly

 

Hargita Pl
egyhzkerleti
misszii lelksz - volt

 

 

 

 

Istvndi 2011. jlius 31.


Lelkszbeiktats

 

Jakab Ibolya

ISTVNDI

IBOLYKA - Csaldi kpek    

 


               
                    Midn a roncsolt anyagon
                    Diadalmas lelked megllt;
                    S megnzve btran a hallt,
                    Hittel, remnnyel gazdagon
                    Indult nem fldi takon,
                    Egy volt kzs, szent vigaszunk
                    A LLEK L: tallkozunk!
 

 
   desanyja,

zv JAKAB ISTVNN 

CSERVENI IBOLYA 

12 vi zvegysg 38 vi gyszols utn, 

2017 mjus 3.-n hazatrt Teremtjhez. 

Megsznt sirsaitl, fjdalmtl.

lt 84 vet. Nyugodjk bkben!


E mappa, a fnykpekkel egytt a honlapokon marad, mindvgig!


 

 

Schmidt Bla
ISTVNDI TJ

 

Kltk, rk
Versek, regnyek, novellk

 

KERESZTLNYOM
HENI

 

F O T A L U M
Csaldi, Barti kpek

 

Zene, Dallamok
Klasszikusok

 

Wolfgang Amadeus Mozrt
1756 - 1791

 

Franz Joseph Haydn
1732 - 1809

 

Georg Friedrich Hndel
1685 - 1759

 

Liszt Ferenc
1811 - 1886

 

Kodly Zoltn
1882-1967

 

Lajtha Lszl
1892 - 1963

 

Bartk Bla
1881 -1945

 

Komponlt kp s hang

 

DOMJN JZSEF
1872 - 1951

 

 

Falu Tams Esti ima

Ne fjjon a lelkem,
Ne fjjon a testem,
Legyen, ki felemel,
Amikor elestem.
Amit mznek rzek,
Epv ne vljk,
Kvessen a bke
Mint jsgos rnyk.
S ha majd j a hall,
Szljon hozzm szpen,
S ne a htn vigyen,
Hanem az lben.

 

… hol srjaink domborulnak…

Heidfogel csaldi sremlkek

A.B.F.R.A.

 

 

 

Varga Istvn huszr
1880-1925

 

Varga Istvn eltnt srkve

 

 

Heidfogel Alajos
Istvndi 1901 -1966 Pcs

 

1947-ben koholt vdak alapjn

7 vre tltk 3,5 v utn szabadult

Pcs Kztemet Z III. 36.

 

 

Heidfogel Jzsef sirja

Pcs HJ XXVI 2 31 Z

1864-1923

Felesge neve nincs ferva, de itt nyugszik.

Szarka Aladr +1981 nem rokon, ismers.

 

 

Harmanschlagi temet a templom mellett

 

 

MRICZ ZSIGMOND

ZSOLTRK KNYVE

          MRICZ ZSIGMOND 

 
 CXXXIII. ZSOLTR
 
Az egyetrts ajnlsa
 
Ime mily j, mily gynyrsges,
Atyafinak egytt lni kes,
  Mint a drga olaj,
  Fel nem fogja a haj,
  Lefut a szakllon,
  Szaklladon ron,
  Kntsdnek prmjn;
  Mint Hermon harmatja,
  Sion csucst hatja,
  Ragyogv tvn:
Csak oda kld az Ur, ldst
s letet, rk ltet, vltst.
 
 
 

A gyermekvek benyomsait tartsd emlkedben, mert azok tiszteletre mltk. Egyenes ton jrj, igaz lgy, mert az a legknnyebb s a legboldogtbb szerep. rzseiddel ne lgy pazar, de akinek odaadtad, ahhoz lgy h! S hogyha olykor keresztutakra vezet az let, krj tancsot tenszvedtl, gondolj azokra, kik onnan fellrl nznek le rd, atyd s anyd szellemre, s gy cselekedjl, hogy k boldognak lssanak tged. Jkai Mr (1825. 02. 18. - 1904. 05. 05.) magyar regnyr


Ktsg sem fr hozz, hogy a csald s az otthon az, amely ltal az emberi trsadalom legnagyobb ernyei szletnek, ersdnek s tpllkoznak.                           

WINSTON CHURCHILL  Trsadalom


 


Elkészítem születési horoszkópod és ajándék 3 éves elõrejelzésed. Utána szóban minden kérdésedet megbeszéljük! Kattints    *****    Könyves oldal - egy jó könyv, elrepít bárhová - Könyves oldal    *****    20 éve jelent meg a Nintendo DS! Emlékezzünk meg ról, hisz olyan sok szép perccel ajándékozott meg minket a játékaival!    *****    Ha érdekelnek az animék,mangák,videojátékok, japán és holland nyelv és kultúra, akkor látogass el a személyes oldalamra.    *****    Dryvit, hõszigetelés! Vállaljuk családi házak, nyaralók és egyéb épületek homlokzati szigetelését! 0630/583-3168 Hívjon!    *****    Könyves oldal - Ágica Könyvtára - ahol megnézheted milyen könyveim vannak, miket olvasok, mik a terveim...    *****    Megtörtént Bûnügyekkel foglalkozó oldal - magyar és külföldi esetek.    *****    Why do all the monsters come out at night? - Rose Harbor, a város, ahol nem a természetfeletti a legfõbb titok - FRPG    *****    A boroszkányok gyorsan megtanulják... Minden mágia megköveteli a maga árát. De vajon mekkora lehet ez az ár? - FRPG    *****    Alkosd meg a saját karaktered, és irányítsd a sorsát! Vajon képes lenne túlélni egy ilyen titkokkal teli helyen? - FRPG    *****    Mindig tudnod kell, melyik kikötõ felé tartasz. - ROSE HARBOR, a mi városunk - FRPG    *****    Akad mindannyijukban valami közös, valami ide vezette õket, a delaware-i aprócska kikötõvárosba... - FRPG    *****    boroszkány, vérfarkas, alakváltó, démon és angyal... szavak, amik mind jelentenek valamit - csatlakozz közénk - FRPG    *****    Why do all the monsters come out at night? - Rose Harbor, a város, ahol nem a természetfeletti a legfõbb titok - FRPG    *****    why do all monsters come out at night - FRPG - Csatlakozz közénk! - Írj, és éld át a kalandokat!    *****    CRIMECASESNIGHT - Igazi Bûntényekkel foglalkozó oldal    *****    Figyelem, figyelem! A második vágányra karácsonyi mese érkezett! Mesés karácsonyt kíván mindenkinek: a Mesetáros    *****    10 éves a Haikyuu!! Ennek alkalmából részletes elemzést olvashatsz az anime elsõ évadáról az Anime Odyssey blogban!    *****    Ismerd meg az F-Zero sorozatot, a Nintendo legdinamikusabb versenyjáték-szériáját! Folyamatosan bõvülõ tartalom.    *****    Advent a Mesetárban! Téli és karácsonyi mesék és színezõk várnak! Nézzetek be hozzánk!