Szeresd a Te népedet, nemzetedet, jobban mint önmagadat, s rajta kívül más isteneid ne legyenek. Tiszteld otthonodat s a földet, melyen élsz, hogy maradékaid is hosszú életet élhessenek rajta! Wass Albert
A népzene tehát a természet tüneménye. Ez az alkotás ugyanazzal a szerves szabadsággal fejlődött, mint a természet egyéb élő szervezetei, a virágok, az állatok. Éppen ezért olyan gyönyörű, olyan tökéletes a népzene. Ezek a dallamok a művészi tökéletesség megtestesítői. Példái annak, miként lehet legkisebb formában, legszeré- nyebb eszközökkel valamilyen zenei gondolatot legtökéletesebben kifejezni. Bartók Béla (1881-1945) zeneszerző, zongoraművész, nép- zenekutató
„Révpartot ért a gálya, – világkörutat járt kormányosával. … Egy szózat elég a harczot megszüntetni: “Ne tépjétek egymás zászlóit! ne vágjatok egymáson sebeket! az Kossuth lelkének fáj..” s a küzdelem elmúlik … Ez a te bűvös szem- födeled eltakar minden belvi- szályt. …Vezess bennünket most, te halottaidban is óriás, e nemzeti nagyság felé.”
A hazafiak riszálják magukat, énekelnek, szavalnak, esküdöznek. De csak egyfajta igazi hazafiság van: ha valaki ott, ahol éppen van, teljes hűséggel és feltétlen erőkifejtéssel helytáll a munkájában. Ennek visszaható ereje van a hazára. Minden más csak vásári mutogatás és tányérozás.Márai Sándor
Ki hinné hogy a törökországi Antalya tartományban van egy magyar falú? Pedig van. Van ott egy ősi magyar falú: Macarköy ejtsd: madzsarköy, azaz magyar falú. A falut 450- 500 évvel ezelőtt őseink alapították. A magyar földről rabszolgának elhurcolt foglyok először Isztambul körnékén telepedtek le majd átköltöztek erre a vidékre és ezt népesítették be, áttértek a muszlim vallásra, törökökké váltak, családi hagyományaik szerint azonban meg-őrizték származástudatukat, de nem beszélnek magyarul.Macarköy ma- gyar temetőjét a helyiek közül sokan Macarka Mezarlának, azaz Magyar temetőnek, mások Eski Macar Mezar lának, Ősi magyar temetőnek hívják. Gebiz - Macarköy főterén egy szé-kelykapu áll és rajta a felirat:
Jézus tanítása annyira világos, hogy a gyermekek is eredeti értelmében értik. Csak azok az emberek nem értik meg, akik keresztényeknek akarnak látszani vagy annak hívatják magukat.
- VÉRZŐ HATÁROK írója Vécs Ottó tanító újságíró Főherceglak szülötte!
Vécs Ottó tanító, újságíró élete
1902. január 2.-án született a Baranya megyei Főherceglakon, (ma Horvátországhoz tartozik) Apja Witzman István, uradalmi gépész, gróf Montenouvo németbólyi birtokán.
Anyja Tengler Erzsébet. Hárman voltak testvérek; egy nővére Stefánia, egy húga Elza. Elemi iskoláit a bezedeki és németbolyi falusi iskolákban végezte el.
Már gyermekkorában arról álmodozott, hogy többet szeretne elérni, mint a falusi élet. Mindig szeretett gyerekekkel foglalkozni és elhatározta, hogy tanító lesz. A pécsi tanítóképző iskolába jelentkezett, de helyhiány miatt nem vették fel. Barátja tanácsára jelentkezett az esztergomi tanítóképzőbe, ahova fel is vették. 1927-ben megkapta a tanítói képesítést, s mint kezdő tanító állást kapott az Esztergom-tábori Szalézi Intézetbe, ahol 2 évet töltött el. Itt ismerkedett meg Féja Gézával, aki később neves író lett. Ezután az esztergomi ipari iskolában kapott állást (mai Vörösmarty utcában).
Már ebben az időben foglalkozott újságírással, és kisebb cikkei jelentek meg, az “Esztergom és Vidéke” című újságban.
Mivel a Witzman név nem hangzott jól, magyarosított Vécsre.
Az 1920-as években ismerkedett meg Oberth Luciával, akinek az édesapja a tanítóképző tanára volt. (Oberth Ágoston 1920-ban meghalt) Oberth Lucia családja nem örült Vécs Ottó udvarlásának, mivel gazdag kérői is voltak. Mégis megkérte a kezét és végül feleségül vette, 1927 decemberében. Két fiúk született: Ottokár 1929-ben, Emőd 1933-ban.
Vécs Ottó 1930-as években az “Esztergom és Vidéke” szerkesztője lett. Közismert ember volt a városban. Mint újságíró sokfelé megfordult, látott, hallott sok mindent. Bekapcsolódott a közéletbe és ennek eredményeként jelentette meg az Esztergom Tragédiája című könyvét, amely leleplezi a város korrupt vezetőit. Emiatt felfüggesztették állásából.
Barátságot kötött Martsa Alajos fényképésszel a Nemzeti Szoc Párt tagjával.
Mindig foglalkoztatta Trianon igazságtalansága és elhatározta, hogy végigjárja a Trianon határait. Kerékpárjával majd egy évig tartott, amíg végigjárta a határvonalakat. Így született meg a "Vérző határok” c. könyve, magyar és német nyelven.
Báró Perényi Zsigmond ajánlásával, aki a Nemzeti Szövetség elnöke volt, jelent meg a könyve. A borítóján Bajor Ágoston illusztrációja látható, Vécs Ottó jó barátja és a város festő grafikusa volt.
Mivel nem kapott állást, különböző cikkeket írogatott, míg 1939-ben Dunaszekcsőre helyezték. Mindig Baranyába vágyott, sikerült állást kapni a német érdekeltségű Pécs-Bányatelepi iskolánál. Itt két évig volt, ezután áthelyezték a Pécs-Vasas bányatelepi iskolába. Már a háború évei voltak, mikor 1943. nyarán megkapta a S.A.S. behívót, ami azonnali bevonulást jelentett. A keleti hadszíntérre került, s mivel jól beszélt németül tolmácsként is dolgozott. Régi újságíró barátja Milotay István, aki a háború alatt az “Új magyarság” főszerkesztője volt, felkérte Vécs Ottót, hogy írjon tudósításokat a frontról. Sorozatban jelentek meg cikkei Pripjety mocsarak vidékéről, a partizánok elleni harcokról. Többek között: 1944. január “Repülő felderítés a Pripjety vidéki közelharc, a vonatrobbantókkal, stb…
1944. nyarán orosz fogságba esett, ahonnan 1947-ben került haza.
Családjától különváltan élt.
Útja ismét Baranyába vezetett, egy kis faluba, Tekeresre, ahol kántortanítóként működött 1948. nyaráig, míg politikai múltja miatt elüldözték. Egy régi barátjához a Jugoszlávia-i Szabadkára ment, ahol 1956-ig tartózkodott. Az 1956-os forradalom hatására alkalma nyílt más országba mennie.
Így került Belgiumba, ahol Brussel-ben mint nevelő kapott állást. Itt élt 1961. március 7-én bekövetkezett haláláig. Az intézet temetőjében nyugszik.
Az életrajzot írta a szerző fia Vécs Ottokár
Homokszentgyörgy phfogel@gmail.com
A család sokszor igen nehéz alkalmazkodást, lemondásokat követel az együttélés érdekében. De ennek a vállalásához hit kell, Istenhit. Isten és a család szentségében kell hinni, nem a társadalmi szerződésekben, konven-ciókban.Popper Péter
+36 82 487 002
+36 30 68 26 800
Ekkor - 1954-55 -ben -akartam "világgá menni"
Hazát több módon lehet elveszítni, de ő bennünket el nem veszt soha!
Bárd Oszkár 1893-1942 orvos, költő, drámairó
Vajon nem mindnyájan ezért a titokért élünk? Hogy földerítsük életünk nagy titkát, az Istent?
Én úgy tanultam, hogy a világ az olyan, hogy az ember Fradi-drukker. A rendes magyar ember az Fradi-drukker. Vagy még egy- szerűbb dolog ez: az ember fradista, ahogy a nap süt vagy a fű nő. Esterházy Péter (1950.- 2016. ) író
Ne fájjon a lelkem,
Ne fájjon a testem,
Legyen, ki felemel,
Amikor elestem.
Amit méznek érzek,
Epévé ne váljék,
Kövessen a béke
Mint jóságos árnyék.
S ha majd jő a halál,
Szóljon hozzám szépen,
S ne a hátán vigyen,
Hanem az ölében.
A gyermekévek benyomásait tartsd emlékedben, mert azok tiszteletre méltók. Egyenes úton járj, igaz légy, mert az a legkönnyebb és a legboldogítóbb szerep. Érzéseiddel ne légy pazar, de akinek odaadtad, ahhoz légy hű! S hogyha olykor keresztutakra vezet az élet, kérj tanácsot tenszívedtől, gondolj azokra, kik onnan felülről néznek le rád, atyád és anyád szellemére, s úgy cselekedjél, hogy ők boldognak lássanak téged. Jókai Mór (1825. 02. 18. - 1904. 05. 05.) magyar regényíró
Kétség sem fér hozzá, hogy a család és az otthon az, amely által az emberi társadalom legnagyobb erényei születnek, erősödnek és táplálkoznak.
AJÁNLOM AZ OLDALT
