//heidfogel-domjan.gportal.hu
//heidfogel-domjan.gportal.hu

Nyűgösek voltunk. Aki szeretett, / nem élt mellettünk könnyű életet./ Kövünkre is ilyen írás való: / Idege rossz volt, de a lelke jó. Áprily Lajos: Epigramma 


Tiszteld őseidet, mert rajtok keresztül nyertél életet és örököltél Istent és Hazát. Wass Albert


Mikor Istenre bízom a sorsom, érzem, hogy Isten nem ad föltétlen jogot ehhez. Hinnem kell benne, hogy a "madárka tolla se hull ki" az Ő akarata nélkül, de nincs jogom vaksi bizalommal mindent az Ő kezébe tenni le; Isten reám is bízta, hogy csináljam és igazítsam a sorsom. S csak ha vállalom ezt a feladatot, akkor segít. Márai Sándor (1900. 04. 11. - 1989. 02. 21.) magyar író     

        

Bejelentkezés

Felhasználónév:

Jelszó:
SúgóSúgó
Elfelejtettem a jelszót
 

Ha őseink is elszaladtak volna, vala- hányszor nehéz idők jöttek, ma üres lenne ez az ország. Wass Albert

Heidfogel Pál ny.lelkész
Istvándi XIII. sz. Műemlék templom

 

Renoválva az Úr 2012 - 2015. évében


Szeresd a Te népedet, nemzetedet, job- ban mint önmagadat, s rajta kívül más isteneid ne legyenek. Tiszteld otthonodat s a földet, melyen élsz, hogy maradékaid is hosszú életet élhessenek rajta! Wass Albert


Icike-picike az istvándi utca

Előadó Bartókné Pásztory Ditta

A népzene tehát a természet tüne- ménye. Ez az alkotás ugyanazzal a szerves szabadsággal fejlődött, mint a természet egyéb élő szerve-zetei, a virágok, az állatok. Éppen ezért olyan gyönyörű, olyan töké- letes a népzene. Ezek a dallamok a művészi tökéletesség megteste- sítői. Példái annak, miként lehet legkisebb formában, legszeré- nyebb eszközökkel valamilyen ze- nei gondolatot legtökéletesebben kifejezni. Bartók Béla (1881-1945) zeneszerző, zongoraművész, nép- zenekutató

ingyenes webstatisztika

 

Dunántúli Református Lap

 

Kárpát medence népei

  

  • Három életforma van: a jézusi, a fausti, az ulyssesi. A többi adóalany.

    Ulysses,= Odüsszeusz latin neve

  •  

  Dunának, Oltnak egy a hangja,
  Morajos, halk, halotti hang.
  Árpád hazájában jaj annak,
  Aki nem úr és nem bitang.

  Mikor fogunk már összefogni?
  Mikor mondunk már egy nagyot,
  Mi, elnyomottak, összetörtek,
  Magyarok és nem-magyarok?

  Ady Endre Jakobinus dala

ingyenes webstatisztika

 

Magyarország
"...Itt élned, halnod kell."

 

KOSSUTH LAJOS

 
 
 

Révpartot ért a gálya, – világkörutat járt kormányosával. … Egy szózat elég a harczot megszüntetni: “Ne tépjétek egymás zászlóit! ne vágjatok egymáson sebeket! az Kossuth lelkének fáj..” s a küzdelem elmúlik … Ez a te bűvös szem- födeled eltakar minden belvi- szályt. …Vezess bennünket most, te halottaidban is óriás, e nemzeti nagyság felé.” Jókai Mór Kossuth Lajos temetésén

Kossuth temetése
és a Wekerle kormány

ingyenes webstatisztika

 

Trianon 1920. június 4.
Nem, Nem, Soha

 

AUSZTRIA

 

Rainer Maria Rilke

A NAP LENYUGSZIK

A nap lenyugszik lágyan.
Bolyongok éberen.
A virrasztó magányban
kis csillag jár velem.

Szeme pillásan ég fenn,
ragyogva néz felém,
oly árva ott az égen,
akár a földön én.

Fodor András fordítása                               

Alsó-Ausztria


Zászló és Címer

 

ALSÓ-AUSZTRIÁTÓL
Niederösterreich

 

DUNÁNTÚLIG
Transdanubien

 

WASS ALBERT

Uram!

Rendeld már, hogy hazamehessünk!
Mindegy, hogyan és mindegy milyen áron!
Nem akarunk örökké bujdokolni
ezen a zord, otthontalan világon!
Ha kell, gyalog is, éhesen, vacogva,
tépett lélekkel és halálra váltan:
csak otthon legyünk egyszer a hazánkban!

MAGYARORSZÁG, HALLD SZAVUNK...

EGY SZABAD ORSZÁGÉRT

magyarforradalom1956


MÁRAI SÁNDOR

Senki nem olyan konok és veszedelmes, mint egy bukott eszme haszonélvezője, aki már nem az Eszmét védi, hanem meztelen életét és a zsákmányt. 

 


Magyar-Erdély-Román-
Székely-Kapcsolatok

 

CSÁNGÓ

 

CSEH

 

Horvátországi Magyar Református
Egyház történetéből

 
SZERBIA-MONTENEGRO
 

SZLOVÁKIA

 

SZLOVÉNIA

 

Törökország
Magyar-Török kapcsolatok

 

Biz Kardisem
Testvérek vagyunk.

"Biz Kardesim azaz Testvérek vagyunk"!

Ki hinné hogy a  törökországi Antalya tartományban van egy magyar falú? Pedig van. Van ott egy ősi magyar falú: Macarköy ejtsd: madzsarköy, azaz magyar falú. A falut 450- 500 évvel ezelőtt őseink alapították. A magyar földről rabszolgának elhurcolt foglyok először Isztambul körnékén telepedtek le majd átköltöztek erre a vidékre és ezt népesítették be, áttértek a muszlim vallásra, törökökké váltak, családi hagyományaik szerint azonban meg-őrizték származástudatukat, de nem beszélnek magyarul. Macarköy ma- gyar temetőjét a helyiek közül sokan Macarka Mezarlának, azaz Magyar temetőnek, mások Eski Macar Mezar lának, Ősi magyar temetőnek hívják. Gebiz - Macarköy főterén egy szé-kelykapu áll és rajta a felirat: 

Biz Kardesim azaz Testvérek vagyunk.!

 

 
2. Ács Gedeon közéleti mun-
kássága csúzai éveiben Dé -
kány Zsuzsanna

Dékány Zsuzsanna

Ács Gedeon közéleti munkássága csúzai éveiben

A bujdosó hazatérése

"(...) ma a tenger partjára mentem járkálni (...) hazámról ábrándoztam s mikor a honvágy könnyel tölti szemeimet, én nem tudok hangosan jajgatni mint Odysseus. De mielőtt visszatértem, eszembe jutott "a tenger partján, Oceanus mellett" könyörgő bujdosó Balassa, s utána én is elmondtam énekének e sorait:

"A szép harmatot
miként hullatod
Tavasszal virágra:
Sok jódat, Uram!
úgy hullasd reám,
Te régi szolgádra"

Ezekkel a szavakkal bízta naplójára Bostonban hazája utáni vágyakozását a hontalan Ács Gedeon. Egyre jobban hiányzik neki az otthon, a család, testvérei, régi barátai. Időközben a 48-as emigráns-társak szétszóródtak, magányossága még inkább erősíti honvágyát. Kilenc idegenben töltött év után így ír erről:

"Itt ülök asztalomnál firkálva, s néha letévén a tollat, elgondolkozom a múltakról, s eszembe jutnak testvére-im, rokonaim, otthoni barátaim. Vajon gondolkoznak-e ők is rólam? Tán isznak is értem egy pohár bort, mit én is innám értök, csak lenne kivel, s lenne borom! Így is azonban, bor nélkül is áldást kívánok rájuk s boromra. S áldást barátaimra is a távolban. A legközelebbi magyar barát New Yorkban van, a másik Mexicóban, a harmadik Londonban, a többi még távolabb! Körülem egy sincs! Áldást óhajtok magamra is, hogy ez legyen az utolsó Sylvester estvéje, melyet egyedül ülök!"

Ez a kívánsága azonban nem teljesült. Még két szilvesztert kellett idegenben töltenie. Csak 1861. február 23-án szállt hajóra New Yorkban, s London érintésével Hamburgon és Drezdán át május 22-én ért Pozsonyba, majd Pestre.

Végre ismét hazájában volt, de sehol a föld hátán nem érezte magát annyira idegennek, mint hazatérése első napjaiban Pesten. A testvéreivel, rokonaival való találkozásnak örült, jólesett őket viszontlátni, érezni szeretetüket. De Baranyában újabb csalódás várt rá.

"(...) elmentem Laskóra, s ámbár egy részről jól esett a nép irántam mutatott példátlan szeretete és ragasz-kodása, valóságos kínt szenvedtem, midőn legszívesb unszolásaikra kénytelen valék határozottan kimondani, hogy én papjok többé nem lehetek, miután superint. consistorium kimondta, hogy én elestem minden jogomtól, miután honomból kiköltöztem."

Úgy érzi, "az év végén sokkal inkább bujdosó valék, mint bármikor a külföldön".

Néhány nappal hazatérése után, amikor Pestet elhagyva hajón öccséhez, Zsigmondhoz utazott Foktőre, két csúzai emberrel találkozott, akik "oly formát említettek, mintha most már tudnák, ki lesz a papjok. S csak az baj, hogy a laskóiak engem nem engednek hozzájuk men-nem".

Februárban aztán újra jelentkeztek a csúzaiak. "Íme, csakugyan a néptől kapom, mit tán inkább várhattam volna paptársaimtól, hogy megemlékezik rólam, s ezt éppen azon a napon tudatja velem, melyen egy év előtt hazaindultam. Azonban még meg nem választottak."

Március 25-én ezt írta naplójába: "Midőn estve haza-jöttünk, itt vártak rám a csúzai egyház küldöttei, átadták az esperes levelét, melyben tudósít, miképp márc. 23-án az ő s Vágó L. ügyelete alatt tartott papválasztás alkal-mával én "szembetűnő általános többséget, 164 szavazatott kaptam". Nincs egyéb hátra, mint, hogy az egyház a jövő 23-án tartandó egyházmegyei gyűléshez folyamodjék megerősítés végett."

A csúzai egyház egyik kéziratos könyvében az egyházmegyei gyűlések határozatai között a 72. oldalon a következő megjegyzés olvasható:

"(...) 1862dik év Ápril 23 és következő napjain tartatott egyh. megyei gyűlésen megerősíttetett új lelkész, Ács Gideon, a következő lapon kezdi bejegyezni az egyh. megyei gyűlések végzéseit."

S a következő oldalon valóban ott találjuk:

"Az 1862-dik évi Ápril 23-án s következő napjain az alsó baranya-bácsi e. megye közgyűlésén, mely Piroson tar-tatott, gróf Ráday László segédgondok s Boldizsár Imre főesperes urak elnöklete alatt, jelen voltak (...)", majd a 77. oldalon a folytatás:

"22. A Csúzai egyház folyamodik, hogy az általa általános szavazattöbbséggel megválasztott t. Ács Gedeon urat ürességben lévő rendes papi állomásában ezen e. m. közgyűlés erősíteni meg. Ennek kapcsolatá-ban olvastatott t. Ács Gedeon úrnak csúzai megválasztá-sa után ugyanazon egyházban rendes papságban való megerősítését kérő folyamodványa.

Örömmel karolja ezen e. megye kebeléhez visszatért gyermekét, örömmel erősíti meg őt a csúzai rendes papságban."

Április 29-én aztán megérkezett Csúzára, az üres, nagy paplakba, ahol még minden "nedves a meszeléstől és a pallómosástól". Új hívei szeretettel fogadták, "az elöljárók egy kis vacsorát is készítettek, melyre behívták a tanítót i.".

Ezzel lezárult életének legellentmondásosabb időszaka. Ez a viharos szűk másfél évtized volt lelkesítően szép, izgalmas, és volt nyomorúságos, tele bizonytalansággal, nélkülözéssel és megaláztatásokkal.

Ács Gedeon 43 éves volt, amikor Csúzára került, s itt élt 1887. november 12-ig, 68 éves korában bekövetkezett haláláig.

Baranyai Júlia ezt írja róla: "Hátralevő éveiben olyan csend veszi körül, hogy keveset tudunk élete utolsó eseményeiről. Mint afféle bölcs öregember, nyilván könyveinek, kertjének, virágainak, kedves állatainak társaságába menekült nagy magányában."

Pedig életének ez a 25 éve nyugalmas volt ugyan, de nem eseménytelen. Nem egy magányos, megfáradt, megkeseredett ember talált itt menedéket, hanem egy közösségért munkálkodni akaró szellem. Az illúziókkal, nagy álmokkal leszámolt, de gazdag élettapasztalata, bölcsessége, kivételes műveltsége, szociális érzékenysége alkalmassá tették rá, hogy megtalálja azt a területet, ahol leginkább használhat kis közösségeknek, s rajta keresztül népének és hazájának. Ez a terület a művelődés fejlesztése volt.

Ács Gedeon és a csúzai iskola

Faluja iskolájának életét szinte az első naptól kezdve megkülönböztetett figyelemmel kísérte, és különös gondossággal segítette. Az 1864-ben leégett iskolaépület helyére pl. még ugyanabban az évben korszerű, a pedagógiai követelményeknek jobban megfelelő, új iskola épült.

"Iskolánk megégvén f. é. Május 26-án a Gráner József izraelita kereskedő házából kitört tűzben, mely 8 házat és több melléképületet megemésztett, határoztatott, hogy új emeletes épületet építsünk téglából s cserépre, melyben a két tantermen fölül legyen egy szoba községi könyvtár számára is" ­ olvashatjuk a csúzai református egyház presbiteri jegyzőkönyvében, melyet Ács Gedeon vezetett. A jegyzőkönyvnek ebben az egyetlen mondatában két dologra is érdemes felfigyelnünk. Az egyik: szoba a községi könyvtár számára. Látható, milyen nagy jelentőséget tulajdonít a községi könyvtár szerepének, a felnőttek leghatékonyabb művelődési formáját látva benne. A másik: a lakás – mely elegendő legyen állandó tanító számára is. Abban az időben még akadémikus rektorok tanítottak Csúzán is. Az iskolai oktatás korszerűsítésének a föltétele azonban állandó tanító alkalmazása volt. "Az academicus rektorok ellen több egyház panaszt emel, különösen nemtanítás, hanyagság, engedetlenség, negédesség, stb. miatt, és állandó tanítókat kívánnak" ­ olvashatjuk az 1864-ben Újszivacon megtartott egyházmegyei közgyűlés jegyzőkönyvében. Gond volt az is, hogy gyakran váltották egymást, néha még év közben is elhagyták az iskolát. Ez történt 1864-ben is. Szabó Bálint tanító az egyházzal támadt vitás ügyei miatt december 18-án elhagyta a falut "a nélkül, hogy bizonyítványt kért volna". Erre 19-én: "A lelkész megkezdte a tanítást az új iskolában, folytatni szándékozik Gergely napig amennyire ideje és egészsége engedi."

Közben azonban új megbízható tanítóról kellett gondoskodnia. 1865. február 1-jén "határoztatott, hogy e hó első pár hete alatt a tanítói díjlevél beküldessék, a debreceni főiskolába, s a főoskolai igazgató tanár kéretessék föl, hogy, ha különben az ifjú jelleme ellen nincs kifogás, küldené ki hozzánk Boldizsár Lajos urat; mert a presbyterium őt mint szelíd magaviseletű ifjút ismeri, s reményli, hogy édes atyja ki szintén viselt tanítói hivatalt, (...) gondot fog tartani magaviseletére és őt jó tanáccsal segítendi."

Március 13-án megérkezett Boldizsár Lajos, s a lelkésztől átvette a tanítást.

1867. április 22-én "tanácskozott a presbyterium arról is, vajjon nem lenne e jobb állandó tanítót tartatnunk, mint akadémikusokat. Azonban jónak látta a presbyterium a nagy fontosságú kérdésben megkérdezni az egész gyülekezetet".

"Ápril 28-dikán a lelkész a presbyterium megbízásából megkérdezte a templomban a gyülekezet férfiait: akarják-e, hogy ezután is akadémikus tanítókat tartsunk, vagy állandósítani kívánják-e a csúzai tanítói állomást? A gyülekezet nagy többsége állandó tanítót kívánt. Ellenkező értelemben senki sem szólt, sem szavazott."

A következő év Gergely napján lejárt Boldizsár Lajos hivatala. A határozat, hogy Csúza is állandó tanítót szeretne, megvolt. Az iskolához ugyan még nem építettek melléképületet, melyre az állandó tanítónak szüksége lehetett, különösen, ha családos emberről volna szó, mégis "állandó tanítóságra sokan ajánlkoztak, u.m. Máté, Dömse (...) Mielőtt a lelkész az ajánlkozók neveit elszámlálhatta volna, ifj. Pápa Sándor presbyter engedelmet kért, hogy szólhasson. Ő azt hiszi, az egész presbyterium, sőt a népnek is igen nagy többsége Tóth Ambrus urat óhajtaná, ki már itt tanítóskodott".

A presbiterek nagy része jónak tartotta a javaslatot, ellene senki nem szólt, ezért "a lelkész ajánlotta, hogy megkérdezi levélben Tóth Ambrus urat, ki jelenleg Hiricsi segédpap, hajlandó-e elvállalni a csúzai állandó tanítóságot, ha arra meg fog választatni".

És Tóth Ambrus elvállalta. S 1868 júniusának végén megérkezett Csúzára az első állandó tanító, aki 15 esztendeig, haláláig oktatta, nevelte a csúzai gyermekeket.

De Ács Gedeon ezután sem szűnt meg törődni az iskola ügyeivel. 1873-ban melléképületet emelnek, 79-ben hambár és kukoricagóré épül a tanítói lak mellé, 82-ben pedig pinceház.

A nevelés és oktatás korszerűsítése érdekében gyakran tárgyalt a község elöljáróival is. 1875. december 9-én pl. a tanítóval és a községi bíróval egy közös megbeszélésen "az iskolai gyümölcskertet illetőleg tanácskozás után a következőkben állapodtak meg:

Gondnok, algondnok és pénztárnok három évre választassanak.

A Népkertész jövő évre megrendeltessék, úgy szinte a fanyesés kézikönyve.

Új s a mostaninál erősebb kerítés készíttessék s a mostani próstya árverés útján eladassék.

A gyümölcskert tőkéje, mely jelenleg 258,56 kr. ne csonkíttassék, hanem annak kamatjai s a kert évenkénti jövedelme fordíttassék a költségek födözésére.

Pénztárnokká Ádám Sándor választatott. Fő gondviselővé U. Pápa Sándor, al-gondviselővé Varga Mihály. Oltás, nyesés, tisztogatás alkalmával a tanító úr jelen leend tanítványaival."

S hogy mennyire fontos volt számára a tanítás színvonala, jól látható egy 1872-es jegyzőkönyvből: "ami illeti a tanító úr templomba járását a lelkész figyelmébe ajánlotta a presbyteriumnak, hogy a tanítónak tanítói sok végzendője kedvéért kántori teendőit inkább kevesbíteni, mint szaporítani kell, s az, hogy ő mindennap kántorkodjék nem szükséges."

Nagy jelentőséget tulajdonított a tanító pedagógiai felkészültségének is, Tóth Ambrus halálakor nem a debreceni főiskolától kért új tanítót, hanem "helyettes tanító végett írt a n. kőrösi képezde igazgatójának".

Az egyházmegye tanügyi bizottságának elnöke

De nem csak a saját faluja iskolájával törődött, az oktatást és nevelést általában is nagyon fontosnak tartotta.

A Harasztiban 1868-ban tartott egyházmegyei közgyűlésben nt. Vinczy Ferenc főesperes úr jelenlétében a tanügyről a következőket mondja:

"Az iskolatanítói hivatalok több helyeken u.m. Csúzán, Sepsén, Kopácson, Kórógyon, M. Rétfaluban sat. új egyénekkel tőltettek be; ­ Torzsa másod-, Új Szivacz harmadik tanítóságot, Tordincza segédtanítóságot kívánnak felállítani, s az egyházmegye helybenhagyását illetőleg megerősítését tisztelettel kérik. Mindezek örvendetes jelei annak, hogy az iskolaügy egyházmegyénkben előrehalad, a mire ösztönül szolgálnak több körlelkészetekben a tanítói értekezletek."

Mivel egyre több helyen mutatkozott igény állandó tanító alkalmazására, mert a tapasztalatok azt igazolták, hogy az állandó tanítók "kitartóbb buzgalmat, folytonosabb előmenetelt mutatnak fel", szükség volt egy szabályzatra állandó tanítók megválasztásáról. Ezért a közgyűlés egy bizottságot nevezett ki "egy erre vonatkozó javaslati terv kidolgozására". A bizottság tagjai n.t. Ács Gedeon, Pap Károly és t. Krób Károly urak.

Ez a rendszabály 11 pontot tartalmaz. Ezekből idézek:

"Az állandó tanító választás joga az egyházi felsőbbség felügyelete alatt a gyülekezetet illeti.

6. Választásra csak olyan egyének ajánltathatnak, kik vagy a tanítóképezdében végezték tanulmányaikat, vagy mint már rendes tanítók szolgáltak. Meg nem választhatók pedig azok, kikre hivatalos vizsgálat alapján fizetés leengedés vagy másnemű vesztegetés vagy erkölcstelenség van bebizonyulva.

10. Az elválasztott egyén képességei és erkölcsi bizonyítványait az egyházi elnökségnek bemutatván, annak engedélyével hivatik meg."

Ács Gedeon körlelkészként is nagyon sokat tett a tanítás színvonalának emeléséért. Már 1864-ben részletes jelentést készített az iskolai bizottmányok a hozzá tartozó csúzai, vörösmarti, sepsei, kői és karancsi iskolákról, tanszerekkel való ellátottságukról, tanítókról és tanítói fizetésekről.

Az 1867-es egyházmegyei közgyűlés jegyzőkönyvében a tanügyi bizottmány jelentésében olvashatjuk: "(...) a csúzai lelkész úr megjegyzi, hogy már pár év óta megszokta hívni rendesen a közvizsgákra a szomszéd tanítókat is; melyet igen hasznosnak tapasztalván, különösen az iskolalátogatások alakalmával, olyankor a helybeli tanító a körlelkész és szomszédtanítók jelenlétében oktatja a gyermekeket különböző tantárgyakban, azután barátságos értekezlet következik: ­ ennek azon hasznát tapasztalta, hogy az ügyesebb tanító ilyenkor gyakorlatilag tanítja kevésbé tapasztalt tiszttársait; mind egyik pedig hajlandóbb szelídebben fogadni a hibára vagy hiányra figyelmeztetést saját tanáraitól, mintha csak maga a körlelkész figyelmez-tetné."

Amikor 1869-ben az egyházmegyei közgyűlésen a körlelkészség alól való felmentését kéri, a közgyűlés nem fogadja el. "Miután Ács Gedeon úrnak páratlan szorgalma és buzgalma a nevelés terén legszebb eredményt mutatatott föl; továbbra is felkéretik, hogy körlelkészi teendőit végezni szíveskedjék."

Az 1870-es közgyűlés pedig már a tanügyi bizottságba választja tek. Baráth József, n. t. Ács Gedeon, Dömötör Károly, Kozma Lajos lelkész és Hartmann János tanító urakat.

Bizonyára az sem volt véletlen, hogy Ács Gedeont a tanügyi bizottság elnökévé is megválasztották. Az oktatás kérdései iránt való nagy érdeklődése, hatalmas műveltsége, sokoldalú tájékozottsága, emberismerete alkalmassá tették erre a tisztségre. Elnöklete alatt a tanítói körök igen komoly szakmai tevékenységet fejtettek ki. Egy 1874-től 1881-ig vezetett kéziratos könyvben az alsó-baranya-hegyaljai helvét hitvallású tanítói kör hét értekezleti jegyzőkönyve és az alsó-baranyai és Dráván túli ref. tanítók két közgyűlésének jegyzőkönyve található. Az értekezletek és közgyűlések témái igen változatosak – tankönyvek és kézikönyvek bemutatása, elbírálása és elfogadása, a fogalmazás-tanítás kérdéseinek megvitatása, az új, méteres mérték-rendszer bevezetése és a mértékegységek egy-egy példányának beszerzése minden iskola számára, a legújabb térképek megvételének szükségessége, a tantárgyak csoportosítása, az iskolai gyümölcskertek ügye, mulasztási naplók vezetése, lecke, órarend és tantervjavaslatok ("t.i., hogy minden egyes osztálynak mely tankönyvből mennyit tanítson") készítése, elfogadása stb.

Hogy mennyire fontosnak tartotta a közép- és felsőfokú oktatást is, kitűnik egy presbiteri jegyzőkönyvből. Török Pál superintendens iskolai gyámpénz tárgyában küldött körlevele és a csúzai egyház elöljáróságának válasza: "A presbyterium a fölsőbb tanintézetek fönntartását egyházunkra nézve életkérdésnek tekintvén határozta, hogy a (...) gyámpénzt, miként eddig pontosan fizette, úgy ezután is fizetni fogja a csúzai egyház."

Lelkészek és tanítók gyámintézete

Ács Gedeon embertársai iránti segítőkészségét és szociális érzékenységét matatja, hogy 1853-ban Amerikában barátaival egy magyar betegsegélyező egyletet hozott létre. Talán éppen ez irányú tapasztalatai miatt választotta be az 1863. évi egyházmegyei közgyűlésnek abba a bizottságába, amelynek a feladata "özvegy árvai pénztártervének elkészítése" volt. A bizottság tagjai Ács Gedeon mellett Ráday L., Baráth J., Pap Zs., Kelecsényi, Herceg Benő, Kármán József, Apostol János és Kohlenberger Ádám. Elkészítették az egyházmegye lelkész- és tanítói gyámintézet alapszabályait. A bizottság igen alapos munkát végzett, figyelme mindenre kiterjedt. Az alapszabályok 47 pontja minden fontos kérdést felölel és szabályoz. Érdemes idézni belőle:

"Az intézet neve az alsó baranya-bácsi h.h. egyházmegye lelkész- és tanítói személyzeti gyámintézete.

Az intézet célja: ezen egyházmegye kor s betegség által szolgálatra képtelenné lett, vagy deficientiába (kimaradt: "saját erkölcsi hibájok nélkül") esett lelkészeinek és tanítóinak, továbbá ezek özvegyei és árváinak számára évenkint készpénz segedelmet biztosítani; megjegyez-vén, hogy ezen évenkinti segély nem könyöradomány, hanem az illetőknek jogos követelése leend.

Mivel az intézet alapja a testvériség; önkényt következik, hogy bár a jövedelmesebb egyházak lelkészei és tanítói évenkint több, a csekélyebb jövedelműek évenkint kevesebb mennyiségű összeget fognak fizetni az intézet pénztárába: mindazonáltal a díjazandók egyenlő évi járadékot húznak a pénztárból.

6 . Az intézet szabályai olyanok legyenek, hogy az intézet tagjává lehetni mindenki szerencséjének ismertje.

8. Évenkinti befizetések melyekre nézve

1) Az egyházmegyében létező összes lelkészi hivatalok három osztályba soroztatnak. Az első osztálybeli lelkészek évenkint 15, a második osztálybeliek 10; a harmadik osztálybeliek 5 forintot tartoznak az intézet pénztárába fizetni. E szerént Első osztályba tartoznak: Csúza, Laskó, Kopács, Karancs, Daróc, Ó Marovica, Új Sóvé, Feketehegy, Torzsa, Cservenka, Pacsér, Új Szivác, Ó Szivac, Verbász, Kórógy, Sepse.

Második osztályba: Mohács, Kölked, Vörösmart, Hercegszöllős, Rétfalu, Haraszti, Sz. László, Piros, Újvidék.

Harmadikba: Babarc, Bélye, Kő, Baja.

2) A tanítókat illetőleg négy osztály állíttatik föl. Az elsőbe esők 7.50 krt; a másodikbeliek 5 ft; a harmadikbeliek 2.50 krt, a negyedikbeliek 1 ft-ot tartoznak évenkint befizetni az intézet pénztárába. E szerint a tanítói állomások következőleg osztályozandók:

Első osztályba: Csúza, Laskó, Kopács, Karancs, Új Sóvé, Torzsa, Cservenka; a pacséri és újszivaci fitanitók, Ó Szivac , Verbász, Kórógy.

Másodikba: az Ó-Moravicai fitanító, Feketehegyi három elsőbb tanító, Mohács, Kölked, Vörösmart, Sepse, Szőllős, Daróc, Haraszti, Sz. László, Piros, Tordinca, s az újszivaci másodtanító.

Harmadikba: Rétfalu, Bélye, Újvidék, s a pacséri és ó-moravicai leány-tanítók.

Negyedikbe: Kő, Babarc, Baja, Kucora, Despot Szent Iván, Ó-verbász, a feketehegyi német tanító, s a morovicai két altanító.

14. A jelenleg állomásban lévő lelkészeknek és tanítóknak öntetszésükre hagyatik be, vagy be-nem lépni ezen intézetbe, (...)

15. Ezen intézet megalakulása után az egyházmegyébe bejövendő lelkészek és tanítók kivétel nélkül köteleztetnek ezen intézet tagjaivá lenni(...)

18. Hivatalaikról kényelemből lemondott lelkészek és tanítók sem az alaptőkéhez sem a gyámpénzhez jogot nem formálhatnak.

22. Az intézet tőkéje takarék pénztárba tetetik, (...)

24. A kezelést illetőleg az intézmény élén egy választmány áll, mely egy elnökből, négy egyházi (két lelkész és két tanító) és két világi egyénből és egy pénztárnokból áll.

25. A választmány tagjai, úgy az elnök is az e.m. közgyűlés által szavazattöbbséggel választatnak.

31. Az intézet pénztárából évi segélyt húznak :

a) Az önhibájok nélkül deficientiába jött lelkészek és tanítók. Azon esetbe pedig, ha valaki canonicus hibáért ítélet által kitétetik, az e.m. közgyűlés ítélet fölötte, valjon részesítendő-e vagy nem.

b) A meghalt lelkészek és tanítók özvegyei míg férjük nevét viselik.

c) A lelkészek és tanítók árvái 18 évük betöltéseig. A gyámpénz 18 éven alul is megszűnik, ha a leányok férjhez mennek, a fiúk állandó biztos életmódhoz jutnak; ellenben a nyomorék árvák a kitett határidőn túl is részesülendnek a segélyezésben, melynek meddigterjedését az e.m. közgyűlés határozandja meg."

A közgyűlés az alapszabályokat elfogadta és megválasztotta az intézet választmányát is, úgymint Gózon Zs. elnök, a választmány tagjai: Vágó L., Ács G., Hevessy K., Baráth J., Apostol J., Kohlenberger Á., és pénztárnok Kármán József.

1870-ben azonban jelentős változások történtek az egyházak és népiskolák viszonyában, így az addig jól működő egységes gyámintézet a továbbiakban nem volt megfelelő. Miután a "községi iskolák néptanítói fizetésüknek két perczent létnyugdíj intézet alapjául benhagyni köteleztetnek, méltányosnak látszék, hogy e tanítóurak kétszeresen ne terheltessenek, mikép a tanítói nyugdíjalap a lelkészitől elválasztassék, s azon tanító uraknak, kik iskolájukkal együtt a község felügyelete alá adattak, a nyugdíjintézetbe eddig befizetett illetékük kamatjaikkal együtt visszafizetessenek, fenhagyatván mindazonáltal a szabadság arra, hogy ezen nyugdíjintézetnek is tagjai lehessenek."

De hogy különválaszthassák a lelkészi és tanítói nyugdíjalapot, meg kellett változtatni az intézet alapszabályait. Egy bizottság javaslatot készít az alapszabályok módosítására, s azt az 1871-es egyházmegyei közgyűlésnek bemutatja. "Ezen tervjavaslat és módosított alapszabályok átvizsgálására bizottság küldetik ki, melynek tagjai Baráth József, Vághó László, Ács Gedeon, Hartmann János és Apostol János urak, az elkülönítés elvileg kimondtatván."

Ács Gedeon, az olvasóegylet szervezője

A gyermekek oktatatása mellett azonban a felnőtteknek is lehetőséget akart nyújtani a művelődésre. S az olvasás iránt igény is mutatkozott. Még egy hónapja sem volt Csúzán, amikor ezt jegyezte be naplójába: "Máj. 24. Egy szép özvegy menyecske, Szekeres Judit hazaküldte kimosott ingeimet. Olvasnivalót kért, de mit adjak? Látom itt nagy szükség lesz a nép közt olvasóegyletet állítani, hogy ne dorbézoljanak vasárnap a korcsmában. De magyar könyveimből kevés maradt meg, s e kevés sem a népnek való. Pénzem sincs, hogy drága magyar könyveket hozathassak."

Könyvtár ugyan már volt a faluban, s az 1964-ben épült iskolában könyvtárszoba is, de a további fejlődés érdekében olvasóegyletre is szükség volt. 1871-ben az egyház megvette "a templomföljárás elé épült ronda tolvajfészket, a korcsmaházat", azzal a távolabbi céllal, "hogy ezen ronda épületből könyvtárt és olvasdát szeretnénk alakítani".

De mivel szükség volt tanítói melléképületekre, a kocsmát elbontották, és a téglát ezek építésére használták föl. A könyvtár egyelőre maradt az iskolában.

Ács Gedeon az olvasóegyletet 1880-ban szervezte meg, de az alapszabályokat csak az 1882. január 31-i közgyűlésen fogadták el, a belügyminisztérium jóváhagyását pedig ugyanazon év március 3-án kapták meg.

Az alapszabályok szerint az egylet célja:

"Ismeretterjesztő felolvasások, olvasás és társalgás által az egylet tagjainak szellemi képzése.

Az egyesületi czél elérésére tisztességes és a czélnak megfelelő helyiség, hol a tagok egymással háborítatlanul érintkezhessenek, továbbá hírlapok, tanulságos hírlapok szolgálnak mint eszközök.

4. Az egyletnek rendes tagjává lehet minden feddhetetlen életű polgár rang és valláskülönbség nélkül."

Az alapszabályok utolsó előtti cikkelye az egylet esetleges feloszlását szabályozza, s az egylet vagyonáról rendelkezik, így: "(...) ily esetben a fennmaradó vagyon esetleg készpénz a csúzai reform. iskola javára fordítandó."

"Az aláírók: Sebestyén id. jegyző, Ács Gideon id. elnök, Dávid József, Kaszab Illés id. vál. tagok."

Ács Gedeon nevéhez fűződik a Dunántúli Közművelődési Egyesületbe való belépés is 1886-ban. "Elnök előterjeszti a ‘Dunántúli Közművelődési Egyesület’ felhívását, alapszabály tervezetét s felhívja a gyűlés tagjait, hogy a nemes czél előmozdítása szempontjából a reform. Egyház, mint erk. testület rendes tag legyen."

A presbitérium meghozza a belépési határozatot, s azonnal utasítja a gondnokot az évi tagdíj befizetésére. Ez a tagság a későbbiekben a könyvállomány jelentős gyarapodását eredményezte.

Ács Gedeon az olvasóegyletnek nemcsak alapítója és első elnöke volt, hanem önzetlen támogatója is. Amikor 1895-ben az olvasóegylet helyiségének fölépítését tervezik, az erről vezetett jegyzőkönyvben a következők olvashatók: "(...) az Olvasóegylet (...) anyagi megerősödését is az egyház egyik volt nagyérdemű lelkésze, néh. Nt. Ács Gedeon 300 frt értékű adományának köszöni."

Fejlesztette az iskolai és egyházközségi könyvállományt is. "Duci Máté a lelkész faizás földjét, melynek jövedelmét az egyházközségi s iskolai pénztáralap növelésére ajánlotta föl – kivette három évre 29 f 10 krért" (évente). 1885-ben említi a jegyzőkönyv azt a pénztárt, "melyet a lelkész egyházközségi s iskolai könyvtár alapra nagyobb részint sajátjából rakott össze".

Ennek az alapnak a kamatait a könyvtár alapítására, az oktatás fejlesztésére és a szegényebb sorsú gyermekek segítésére (tandíj, tankönyv) fordították. Az 1907-től vezetett pénztárkönyv szerint az Ács Gedeon alapítvány tőkéje 944 korona volt, melynek évi kamata 66,08 koronát tett ki. 1919-re még el van könyvelve a kamat, de 1920-ban nyoma vész az alapítványnak.

Ács Gedeon emlékezete

1887. november 13-án a csúzai egyház presbitériuma megilletődött szívvel vette tudomásul szeretett lelkésze halálát, s intézkedett a temetés felől:

"Kaszap Illés indítványozza, hogy a temetési szónoklatokat a paplakon a béllyei tisztelendő: Vinczy Gyula, a sírnál pedig emlékbeszédet Nt. Kulcsár Sándor hgszőllősi lelkész úr végezzen. (...)

Pápa Sándor indítványozza, hogy a megholt lelkész iránti kegyeletből az egyház részéről egy kripta készítessék, melyhez minden szükséges kelléket a presbyterium állítasson elő. (...)

Sebestyén Ádám felhívja a tagokat, hogy a megholt lelkész koporsójára mint aki olvasó egyletük megalapítója s elnöke volt, helyezzenek egy díszes koszorút, s testületileg saját lobogójuk alatt jelenjenek meg a temetésnél.(...)

A koporsó szállítására vonatkozólag pedig többek hozzászólása után végeztetett: a paróchia kapujáig az elhunytnak lelkészi kartársai, innét temető kapujáig 12 presbyter felváltva, s onnét a sírig ismét a lelkészurak fogják a vállaikon vinni."

Halálát őszinte szívvel gyászolták nemcsak hívei, hanem munkatársai, lelkésztársai is. Háromévvel később sírkövet állítottak neki, amiről 1890-ben így ír a jegyzőkönyv: "Folyó hó aug. 8-án tartott presb. gyűlésben

a) Nt. Hetessy ref. átadott a gondnoknak 45 frt 20 krt, mint az Ács G. síremlékére Kossa Károlynétól 20 frt, Kozma L-tól a lelkészi testülettől átvett 25 frt 20 krnyi összeget.

e) A sírkő megvételével megbízatik Jakab János gondnok, Kovács Sándor, esetleg Dávid József."

Majd hosszú lista következik 107 névvel. Ennyi csúzai hívő adakozott kedves papjának a sírkövére, az összeg pedig 24 frt 70 kr. Végül összegzésként: "Ehhez járul adomány Kozma László 30 frt."

Az összegyűlt pénz tehát 99 frt 90 kr. volt, a síremlék ára pedig 101 frt. 50 kr. Egy év múlva: "Lelkész jelenti, hogy néhai Ács Gedeon lelkész sírját, melyre díszes követ az egyházmegye és egyházközség közadakozása emelt, az olvasó egylet 20 frt. költséggel bekerítette, ezzel is kimutatván alapítója iránti háláját."

Aztán kissé háttérbe szorult az emlékezete, bár egészen nem felejtkezünk el róla soha. Berta Imre néhai csúzai lelkész gyerekkoromban még Ács Gedeon sírjánál tartotta a pünkösd másnapi istentiszteletet; a vörösmarti múzeumi gyűjteményben áhítattal néztük utazóládáját, melyet magyartanárunk, Júlia néni mutatott meg nekünk.

S mikor a csúzai Polgári Olvasóegylet alapításának centenáriumára készültünk, már megjelentek a Tanárnő, Baranyai Júlia Gyertyafény és Vízbevesző nyomokon című munkái, Lábadi Károly néprajzkutató írásai Ács naplójegyzeteiről, jómagam pedig a könyvtáralapítással kapcsolatos tevékenységéről jutottam adatokhoz. A jubileumi ünnepségre felújítottuk a sírkövet, a 92 év alatt megkopott szöveg újra jól olvasható:

"ÁCS GEDEON csúzai ref. lelkész emléke, aki mind hazájában, mind bújdosásában, Istenét és népét, hazáját és nemzetét 40 évig hittel, szeretettel szolgálta. 1819-1887. Emelte a közkegyelet!"

Halálának 100. évfordulójáról közösen emlékezett meg a csúzai református gyülekezet a csúzai Jókai Mór és a laskói Petőfi Sándor kultúregyesülettel. Előadások hangzottak el az életéről és munkásságáról, s a Laskói Helytörténeti és Néprajzi Gyűjtemény kiállításon mutatta be a róla összegyűjtött dokumentumokat, fényképeket és néhány megmaradt használati tárgyát.

Sírját a háború alatt is gondoztuk, s kegyeletes kezek a háború éveiben is vittek rá virágot halottak napján.

Emlékét szeretettel, hűséggel ápoljuk tovább. Megérdemli. Igazi közéleti ember volt. Odaadó munkájával, bölcsességével, emberségével megnyerte magának nemcsak faluja, de tágabb környezete tiszteletét és megbecsülését is. Élete példa, hogyan kell töretlen hittel, önzetlenül fáradozni egy közösségért, annak erkölcsi, szellemi, és anyagi fölemelkedéséért, hogyan kell az embernek minden tehetségét, szorgalmát népe gazdagítására, művelésére, értékeinek gyarapítására áldozni.

Források, jegyzetek

Á. G. n.
Mihelyt gyertyámat eloltom. Bostoni jegyzetek 1856–1863. Válogatta, az előszót írta és jegyzetekkel ellátta Bogáti Péter. Gondolat, Budapest
Az Alsó-baranyai és Dráván túli ref. tanítók közgyűlési jegyzőkönyvei, 1874–1881., kéziratos könyv Baranyai Júlia
1976 Vízbe vesző nyomokon. Szabadka
Egyházmegyei gyűlések végzései 1832–1837ig és 1862n kezdve Superint Statutumok
Lábadi Károly
1992 Meg vagyok én búval rakva. JMMT–Forum, Újvidék
I. Presbyteri gyűlések jegyzőkönyve 1863-dik éven kezdve, kéziratos könyv
II. Presbyteri Gyűlések határozatai 1833–1861.
III. A hegyaljai h.h. tanítói kör értekezleti jegyzőkönyvei
IV. Az alsó baranya-bácsi ref. egyházmegye közgyűléseinek jegyzőkönyvei, 1867–1871., nyomtatásban
Püspöki s esperesi körlevelek, kéziratos könyv

 

 

 

Homokszentgyörgy
phfogel@gmail.com

A család sokszor igen nehéz alkalmazkodást, lemondásokat követel az együttélés érdeké- ben. De ennek a vállalásához hit kell, Istenhit. Isten és a család szentségében kell hinni, nem a társadalmi szerződé-sekben, konven-ciókban. Popper Péter 


+36 82 487 002

Hazát több módon lehet elveszítni, de ő bennünket el nem veszt soha! Bárd Oszkár 1893-1942 orvos, költő, drámairó

 

Vajon nem mindnyájan ezért a titokért élünk? Hogy földerítsük életünk nagy titkát, az Istent?

Heidfogel Pál

lelkészi önéletrajz 2015

S mit tettem én, hogy megoldjam a titkot, a magamét? Hogy ne csak higgyem, hanem tudjam is...?  Wass Albert

Üdv az Olvasónak!
Grüsse an den Leser!
Regards to the reader!

 

Asztalosok

 

Zöld SASOK
1899

Én úgy tanultam, hogy a világ az olyan, hogy az ember Fradi-drukker. A rendes magyar ember az Fradi-drukker. Vagy még egy- szerűbb dolog ez: az ember fradista, ahogy a nap süt vagy a fű nő. Esterházy Péter (1950.- 2016. ) író 


F E R E N C V Á R O S


A dicsőséges VVK Gyözelem 1964-65

Juventus-Ferencváros 0:1 Torino


 

 

Szülőfalum

Református Egyházközség Fehérvárcsurgó


Képek fehérvárcsurgói életünkből

Falu szülötte Amerigo Tot szobrászművész

 

Fehérvárcsurgó
Károlyi Kastély

 

Hargita Pál
egyházkerületi
missziói lelkész - volt

 

Istvándi 2011. július 31.


Lelkészbeiktatás

 

Jakab Ibolya

ISTVÁNDI

61 ÉVES LENNE!

IBOLYKA - Családi képek    


  Midőn a roncsolt anyagon
  Diadalmas lelked megállt;
  S megnézve bátran a halált,
  Hittel, reménnyel gazdagon
  Indult nem földi útakon,
  Egy volt közös, szent viga- szunk
  A LÉLEK ÉL: találkozunk!
 

 
   Édesanyja,

özv JAKAB ISTVÁNNÉ 

CSERVENI IBOLYA 

12 évi özvegység 38 évi gyászolás után, 

2017 május 3.-án hazatért Teremtőjéhez. 

Megszünt sirásaitól, fájdalmától.

Élt 84 évet. Nyugodjék békében!


E mappa, a fényképekkel együtt a honlapokon marad, mindvégig!


 

 

Schmidt Béla
ISTVÁNDI TÁJ

 

Költők, Írók
Versek, regények, novellák

 

Füst Milán
Magyar könyörgés

Ó mért nem küldöd sugárodat,
Ó mért nem küldöd sugárodat,
Isten, mennyei kardodat.
 
Ó mért nem küldöttél látnokot,
Húnyt szemmel ki vezetni szokott,
Rettenetes lángoszlopot.
 
Mit mutassunk? nyitott sebeket,
Sáros, szeges, nyűves sziveket,
– Megalázottat ki szeret.
 
Emeld fel mégegyszer a főnket,
Gyűjtsd össze megtört kis erőnket,
Könyörögeni hogy tudjunk előtted.     
 

KERESZTLÁNYOM
HENI

 

F O T Ó A L U M
Családi, Baráti képek

 

Zene, Dallamok
Klasszikusok

 

Wolfgang Amadeus Mozárt
1756 - 1791

 

Franz Joseph Haydn
1732 - 1809

 

Georg Friedrich Händel
1685 - 1759

 

Liszt Ferenc
1811 - 1886

 

Kodály Zoltán
1882-1967

 

Lajtha László
1892 - 1963

 

Bartók Béla
1881 -1945

 

Komponált kép és hang

 

DOMJÁN JÓZSEF
1872 - 1951

 

Falu Tamás Esti ima

Ne fájjon a lelkem,
Ne fájjon a testem,
Legyen, ki felemel,
Amikor elestem.
Amit méznek érzek,
Epévé ne váljék,
Kövessen a béke
Mint jóságos árnyék.
S ha majd jő a halál,
Szóljon hozzám szépen,
S ne a hátán vigyen,
Hanem az ölében.

… hol sírjaink domborulnak…

Heidfogel családi síremlékek

A.B.F.R.A.

 

 

 

 

VARGHA GYULA
 
LEGYEN MEG A TE AKARATOD
                               
Megérezém a bajt előre,
Én láttam, mit nem láta más;
Rávillant a sötét jövőre
Lelkembül egy-egy látomás.
 
Kiáltozám Kasszándra-képpen,
Sikoltott ajkamon a vád,
De jós-szavam nevette népem,
Nyugodtan vétkezett tovább.
 
Borzadva néztem, szívszorongva,
Hogy' táncol a vulkán felett,
S hogy' gyúl ki mindjárt, lángot ontva,
Észak, nyugat, dél és kelet.
 
Tisztán állt a jövő előttem,
Tudtam, mi rossz, tudtam, mi jó,
Azon percig se tépelődtem,
Hogy merre fusson a hajó.
 
De jött a rettentő ítélet,
Lehajtva csüggedt homlokom
Csak azt érzem, hogy fáj az élet,
A lelkem sír a romokon.
 
Megért a bűn, betelt az átok,
Ajkunkon a bürök-pohár;
De a jövőbül mit se látok,
Előttem csak köd és homály.
 
Sőt vágya sincs többé szívemnek,
Ha bajt érünk, ha bánatot,
Ha pusztulás vár ránk: legyen meg,
Atyám, a te akaratod.  1919.
 
 

Varga István huszár
1880-1925

 

Varga István eltűnt sírköve

 

 

Heidfogel Alajos
Istvándi 1901 -1966 Pécs

 

1947-ben koholt vádak alapján

7 évre ítélték 3,5 év után szabadult

Pécs Köztemető Z III. 36.

 

 

Heidfogel József sirja

Pécs HJ XXVI 2 31 Z

1864-1923

Felesége neve nincs feírva, de itt nyugszik.

Szarka Aladár +1981 nem rokon, ismerős.

 

 

WEBES AJÁNLAT

 

A gyermekévek benyomásait tartsd emlékedben, mert azok tiszteletre méltók. Egyenes úton járj, igaz légy, mert az a legkönnyebb és a legboldogítóbb szerep. Érzéseiddel ne légy pazar, de akinek odaadtad, ahhoz légy hű! S hogyha olykor keresztutakra vezet az élet, kérj tanácsot tenszívedtől, gondolj azokra, kik onnan felülről néznek le rád, atyád és anyád szellemére, s úgy cselekedjél, hogy ők boldognak lássanak téged. Jókai Mór (1825. 02. 18. - 1904. 05. 05.) magyar regényíró

 


Kétség sem fér hozzá, hogy a család és az otthon az, amely által az emberi társadalom legnagyobb erényei születnek, erősödnek és táplálkoznak.                           

WINSTON CHURCHILL  Társadalom

 


 

 

 

 

 

 

 

 


STAR STABLE ONLINE BLOG - Kattints ha te is játszol a játékkal, vagy csak érdekel :) Puszi Daisy    *****    ANEZKABLOG megnyitotta kapuit, ahol a valódi, õszinte életét, véleményét olvashatjátok el!    *****    Duguláselhárítás Debrecen    *****    Visszaszámlálás indul! A popzene 2018-as évét foglaljuk össze. Dalok, albumok, videoklipek.    *****    STAR STABLE ONLINE - R A J O N G Ó I O L D A L - Daisy Doveer - STAR STABLE ONLINE    *****    Aranysárkányok korának 617-edik esztendejében...    *****    If this is the end in fire we should burn together    *****    Keresett karakterek // Szerepjáték // Csatlakozz // Varázslat és Sárkányvér // Aneliath    *****    snowflakes in the wrong place    *****    ♛ ANELIATH ☉ varázslat és sárkányvér    *****    every monster was a (wo)man first    *****    Fedett lovardák,kör karámok, angol lovas bokszok, gép-takarmány tárolók gyártás,szerelését, építését vállaljuk!    *****    Meditációk az okkult életrõl    *****    SZÉP AJÁNDÉK EGY SZEMÉLYES HOROSZKÓP.SZEREZZ ÖRÖMET SZERETTEIDNEK KARÁCSONYRA,EGY SZEMÉLYISÉG ÉS SORS ANALÍZISSEL!VÁRLAK    *****    MINDIG SZÉP AJÁNDÉK EGY SZEMÉLYES HOROSZKÓP. Szerezz örömet SZERETTEIDNEK Karácsonyra egy tartalmas elemzéssel!    *****    A horoszkóp a lélek tükre, egyszer mindenkinek bele kell néznie. Tegyél egy próbát, én segítek az értelmezésben. Várlak!    *****    Rendelj szeretteidnek, asztrológiai elemzéseket, a 20-25 oldalas születési horoszkóp elõrejelzéssel,nagyon szép ajándék!    *****    Hamarosan, karácsony:rendelj, születési, elõrejelzési, párkapcsolati, fogamzási,hold horoszkópot, biotérképet ajándékba!    *****    szekelyhirdeto    *****    Te mit tennél, hogy a legnagyobb titkod, titok is maradjon?