Bence Lajos: A szlovniai magyarsg
1. Trsadalmi-politikai helyzetkp
1.1 Az elszakads utn
A Saint Germain-i bkepaktum alrsa utn a gyztesek a Mura s a Rba, valamint a Kerka folykkal behatrolhat 940 ngyzetkilomternyi terletnek a Szerb-Horvt-Szlovn Kirlysghoz val csatolsval itt sem az etnikai hatrok meghzsra trekedtek. S mert mind a szlovn, mind pedig a horvt fl ignyt tartott a terletre, a hatrmeghzsi huzavona is eltartott mg nhny vig. A vgleges dnts ez gyben csak 1924 jliusban szletett meg, s ezzel eldlt a hatrsvban hzd 28 magyar lakossg teleplsnek a sorsa is. Kezdett vette a 75 ve tart kisebbsgi lt, amely – kivve a II. vilghbor idszakt – mg ma is tart.
A magyar kisebbsg politikai nszervezdse a lass, de kvetkezetes magyar ldzsi kampny miatt alighogy kezdett vette, az 1929-ben bevezetett diktatra miatt teljesen lehetetlenn vlt. Hatrozottan magyar jellegû s a magyar rdekeket kpvisel prt a hszas vekben nem alakult. S br az vtized vgre sikerlt a lendvai magyarsgnak felvennie a kapcsolatot a vajdasgi szkhely Orszgos Magyar Prttal, annak beszntetsvel ez a ksrlet is meghisult.
Idnknt – fleg a gyakori vlasztsok alkalmval – itt-ott elbb a Fggetlen Magyar Prt, majd pedig a Muravidki Kisgazda Prt – gazdasgi rdekeltsg magnbirtokosokkal, illetve vllalkozkkal a httrben – prblta felkarolni a kisebbsgbe jutott magyarsg problmit, gondjait. A tanrok, illetve a kzigazgatsban dolgoz rtelmisgiek azonban mrl-holnapra munka nlkl maradtak. Helyket az orszg belsejbl rkez, legtbb esetben bntetsbl idehelyezett egynek foglaltk el.
Lendvn csak a II. vilghbor elestjn indult el jra egy magyar rtelmisgi szervezkeds, amelyet a hatalom emberei hamar lelepleztek, de a brsgi tlet vgrehajtsra mr nem kerlhetett sor. E kt vtizednyi idszak kisebbsgpolitikai vonatkozsait vizsglva elmondhatjuk: a muravidki magyarsg a prtok zûrzavarban nem tallt megfelel partnerre, olyanra, mely maradktalanul felvllalta volna jogainak kpviselett, gy a kisebbsg nszervezdse valban el sem indulhatott.1
1.2. A II. vilghbor utni vek
A II. vilghbor utn a „kuss-magyar" korszaknak is nevezett hosszabb idszak elzte meg az rdekvdelem kibontakoztatst. A megtizedels, kitelepts s teljes jogfosztottsg kornak befejezse utn is csak lassan olddtak a grcsk, s mg hossz ideig a bizalmatlansg uralta a muravidki magyarsgot. Az oldds jelei csak az tvenes vek vgn kezdtek mutatkozni, amikor a Horvtorszgi Magyarok Szvetsgnek analgijra a Muravidken is megalakult a Magyar Kzmûveldsi Bizottsg. Ez volt az itteni kisebbsgi magyarsg els szervezete, mely a kzponti hatalmak kifejezett sztnzsre jtt ltre. Erre fleg a KOMINFORM-mal val Tito-i szakts utn kerlhetett sor, ami az egsz dlszlv llam belpolitikjnak jrafogalmazst tette szksgess. Az 1950 jniusban Lendvn rendezett kisebbsgi konferencia zrdokumentumaibl kiderlt: a bizottsgnak a kzponti hatalmi szervek az ltalnos mûveldspolitikai szerepen kvl komoly politikai funkcit is szntak. Ezen a kzgyûlsen egy 11 tagbl ll vezet testletet is vlasztottak, amelynek Vlaj Lajos klt, baloldali kisebbsgpolitikus lett az elnke. A knlkoz lehetsgeket s a felcsillan remnyeket azonban hamarosan meghistottk az 1952-es kzpontostsi trekvsek, amellyel megszûnt ltezni a lendvai jrs. A kzigazgats tszervezsvel a magyarsg tbbsgt fellel lendvai jrs a muraszombatihoz kerlt, itt pedig a magyarsg rdekeit teljesen figyelmen kvl hagytk. Csak az tvenes vek vgn trtnt jabb ksrlet a kzmûveldsi bizottsg jjszervezsre, de ezek a tervek is csak papron maradtak.2
1.3. Az nszervezds formi a hatvanas s hetvenes vekben
A tbb nemzetbl s a mg tbb nemzeti kisebbsgbl sszetevd orszg lakossga szempontjbl is kiemelt szerepet kell tulajdontanunk a JKSZ Kzponti Bizottsga 1959 mrciusi lsnek, melyen a kisebbsgi krds radiklis jrafogalmazsra tettek ksrletet a kzponti szervek. Ennek els lthat eredmnyeit az tvenes vek vgn bevezetett ktnyelvû iskolareform jelentette, majd a hatvanas vektl fokozatosan bevezetett ktnyelvû gykezelsben, a ktnyelvû helysg-s intzmnytblk, valamint a jszomszdi viszonyokra val trekvsbl kifolylag a Rdics-Hosszfalu (Dolga vas) kishatrforgalmi hatrtkel megnyitsban nyilvnult meg. Kisebbsgpolitikai szempontbl nem elhanyagolhat az sem, hogy a szocialista szvetsgen (a magyarorszgi Hazafias Npfronthoz hasonl szervezet) bell mûkd nemzetisgi bizottsgok egyetrtsvel s aktv tmogatsval trtntek ezek a megmozdulsok. Az 1964 utni kzigazgatsi tszervezssel – mely a jrsok helyett kisebb egysgnek szmt kzsgek megalaptsra adott lehetsget – a muravidki magyarsg kzigazgatsilag jra a muraszombati, illetve a lendvai kzsg „nemzetisgileg vegyesen lakott terlethez" tartozott. Ez utbbi fogalomkrrl – a teljes krû fogalmi tisztzs s a rrakd politikai salak miatt – csupn annyit rdemes megjegyeznnk, hogy a lendvai s a muraszombati kzsgen a magyar hatr mentn vgighzd, egykor sznmagyar, ksbb magyar tbbsgû teleplseit rtjk.3
A hatvanas vekben a kzsgi politikai szervek ltal mûkdtetett nemzetisgi bizottsgok mintjra kztrsasgi szinten is megalakult egy hasonl szervezet, melyben a magyar kisebbsg mellett a tengermellki olasz kisebbsg kpviseli is helyet kaptak. E bizottsg munkjnak azrt kell rendkvli jelentsget tulajdontanunk, mert gisze alatt szletett a ksbb is plda rtkûnek emlegetett, pozitv diszkrimincin alapul szlovn kisebbsgpolitika, melynek fontosabb alapelvei a mig is plda rtkû, kisebbsgi klnjogokat biztost 1974-es alkotmnyban emelkedtek trvnyi rangra. Ennek a majd egy vtizednyi idszakot fellel elkszt fejezetben – mindenfle lekicsinyl szndk nlkl mondhatjuk – jelents tbbsgi, illetve szmban ugyan kicsiny, politikai akarat s erfeszts szempontjbl azonban annl ersebb s politikailag „kpzettebb" olasz kisebbsg aktv szerepvllalsval mgiscsak elindult a szlovniai magyarsg nszervezdse. Az alkotmnyban is megfogalmazott, a nemzetisgi nigazgatsi rdekkzssgek alaptst is magba foglal kisebbsgi klnjog szavatolsval, csaknem fl vszzados erlkds utn, az 1975-ben megalakult Magyar Nemzetisgi Oktatsi s Mûveldsi rdekkzssggel a szlovniai magyarsg trtnetnek egy j fejezete kezddtt el. Fleg a mûvelds, ezen bell is a knyvkiads, a falusi mûkedvel tevkenysg s a hagyomnyrzs, valamint a kisebbsgi tmegtjkoztats terletn rt el ltvnyos eredmnyeket. Ezrt a kisebbsgi nszervezds e kt vtizedes szakasznak s a kisebbsgi joggyakorlat tnyleges megltnek ksznheten ma egy sajtos, szlovn mintra kialakult kulturlis autonmirl lehet beszlni.4
1.4. A rendszervlts utn
1990 mrciusban a rendszervlts elkszleti fzisban az nigazgatsi rdekkzssgek egy rsze megszûnt, msik rsze pedig tszervezsre kerlt. A lendvai s a muraszombati kzsg nemzetisgi kzssgeinek meghagysval a tmrts szndkval alakult meg az integrl szerepet betlt Muravidki Magyar Nemzetisgi nigazgatsi Kzssg. Ennek az nkormnyzati szintû rdekkpviseleti szervezetnek a legfelsbb szerve a kzgyûls (tancs). Hasonl mdszer alapjn alakult meg az operatv teendk szervezeti megvalstsban nagy szerepet vllal, s a kitûztt feladatok gyakorlati megvalstsban is szerepet jtsz politikai szerv, a vgrehajt tancs. Ez utbbi munkjt a klnbz szakbizottsgok segtik. j elem, hogy az rdekkpviselet szerepvllalsa az oktatsgyi s mûveldsi krdseken kvl a gazdasgi let terletre is kiterjedt, belertve termszetesen a szakemberkpzst, az sztndj-politikt is.
Az els, 1990-es demokratikus vlasztsokat kvet j alkotmny elksztsnek folyamatban sok j dologra derlt fny. A legmeglepbb jdonsgnak az szmtott, hogy a pluralista llam rdekei nem „estek egybe" a kisebbsgvdelemmel olyan mrtkben, mint a prtllamban. Mr-mr gy tûnt, hogy az 1974-es alkotmnyban biztostott s azta is rvnyben lv kisebbsgi klnjogok s a pozitv diszkrimincira pl kisebbsgi politika a prtok csatrozsainak a homlokterbe kerl. Az j demokratikus alkotmny s a trvnyhozs a kisebbsgi jogokat az ltalnos emberi jogokkal kvnta egybemosni, illetve ezek „alfejezeteknt" prblta trgyalni. Ezrt volt indokolt a rendszer j alapokra val helyezsvel prhuzamosan a nemzetisgi krdsek jrafogalmazsra is sort kerteni. S mr az alkotmny elkszleteinek a szakaszban is kiderlt, hogy a tbbprtrendszerre pl demokrcia a magyar nemzetisgi kpviselktl is nagyobb felkszltsget, politikai tudst vr el, mint a prtllamban, amikor – mai mrcvel mrve is – a kztrsasgi vezets olyan engedmnyeket tett a Szlovn Kztrsasg terletn l shonos magyar s olasz nemzeti kisebbsgeinek, amelyek tnylegesen is kvetsre lettek volna rdemesek mind a szlovn kisebbsgiektl lakott ausztriai Karintiban, mind a velencei tartomnyban (Olaszorszg). Egyre gyakrabban kezdtk hangoztatni a kisebbsgi jogokkal kapcsolatos vitkban a reciprocits – amennyit ti, annyit mi – elvt.
A helyzetet tovbb slyosbtja, hogy br erre tbbszr is trtnt mr ksrlet, mg mindig nincs tllsi stratgija az itteni magyarsgnak. Egyre srgetbb vlik az oly sokat halogatott „kzssgteremts" cseppet sem knnyû feladatnak az elvgzse is. Ezekkel a problmkkal esik egybe az rtelmisgi szerepvllals egyre slyosbod krdse is. A II. vilghbor utn szinte teljesen rtelmisgi nlkl marad npcsoport csak nehezen tudott magbl kitermelni egy olyan tkpes grdt, mely rdekeit maradktalanul kpviselni tudja. „Az rtelmisg hinya mr az elcsatols ta a muravidki magyarsg rkfenjnek szmt, ami kvetheten lefel vel enyhe hullmzssal a nyolcvanas vekig sjtotta nemzetisgi kzssgnket" – rja Gncz Lszl az itteni rtelmisgi szereprl gondolkodvn, ettl a rtegtl vrva egy rszletekre is kitr, tfog stratgia kidolgozst.5
Hogy mennyire volt indokolt az alkot jellegû egyttls hangoztatsa, azt a dlszlv vlsg s az j demokrcik ksr jelensgeknt szinte ktelez jelleggel fellp tbbsgi nacionalizmusokon s a nemzeti trelmetlensgen mrhetjk le, melyek elfojtani ltszanak minden magyar jellegû kezdemnyezst. Ha csak a dlszlv vlsg boszniai uthatst figyeljk a tbb szzezres nagysgrendû emberldozattal, akkor elmondhatjuk, hogy a szlovn kisebbsgpolitika mindenkppen sikeres volt. Ha a magyar kisebbsgi politikt vesszk grcs al, mr korntsem ilyen megnyugtat a vlasz. A rendszervlts utn – a magyarsgot rt tmadsokbl kifolylag – olyan vlemnyek is elhangzottak, miszerint a rossz nemzetisgi politika felldozta a ktnyelvûsg s az egyttls oltrn az itteni magyarsgot. Radsul mg az alapvet egyttlsi normk sem alakultak ki. A nagyszm horvt s jugoszlv telepes ltal idkzben multinacionliss vlt „ktnyelvû" terleten jra feszltsgforrsknt jelentkeztek a II. vilghbors magyar bûnk, a kiteleptsek emlkei, a mltbli beidegzdsek, amelyek feltteles reflexknt trnek felsznre. gy becsapottnak rzi magt mind a tbbsg, mind a kisebbsg.
2. Oktatsi helyzetkp 1996-ban
Az iskolskor eltti nevel-oktat intzmnyek ktelez ltogatsa a ktnyelvû oktatsra val elkszts miatt a ktnyelvû terleteken kt vig tart. Az iskolra val felkszts neveli programja 1982-tl folyik szervezetten. Minden neveli tevkenysg kt nyelven folyik. A msik nyelv kny-nyebb elsajttsa cljbl – 4 ves kortl napi 30 percben – kt vnt foglalkoztatnak egy-egy vodai csoportban. A nemzetisgileg vegyesen lakott terleten a Lendva, illetve Prtosfalva kzpont nevel-v intzetek hatskrben jelenleg 10 terleti, lnyegben falusi voda mûkdik. A lendvai intzet Vlgyifaluban, Peteshzn, Gyertynosban, a Nafta-telepen, Hosszfaluban, Gntrhzn s Dobronakon; a prtosfalvi pedig Szentlszln, Hodoson s Domonkosfn mûkdtet vodt. A gyermekek szma 400-500 krl mozog.
Muravidk vegyesen lakott terletn jelenleg ngy kzponti ktnyelvû ltalnos iskola mûkdik. Az 1994 szn alakult j Lendva Kzsg terletn a kzponti 1. szm Ktnyelvû ltalnos Iskola s kirendelt tagozatai (Gyertynosban, Vlgyifaluban, Csentben s Peteshzn) mellett Dobronakon s Gntrhzn mûkdnek ktnyelvû ltalnos iskolk. Az rsgi rszen, az egykori muraszombati jrshoz tartoz terleten az j kzigazgatsi tszervezs ta a Marc Kzsghez (Moravske Toplice) tartoz Prosfalvi Ktnyelvû ltalnos Iskolban a Hodos-Sal (Salovci) kzsg terlethez tartoz kt terleti iskolban, Hodoson s Domonkosfn folyik az oktats.
Kzpszinten a magyar nyelv oktatsa a muravidki kzpiskolkban csaknem kt vtizedes ksssel 1976-tl indult el ksrleti jelleggel. A lendvai fmipari kzptechnikumon kvl a muraszombati kzsg nemzetisgi terleten kvl elhelyezked t kzpiskoljban Muraszombatban, Radnyban (ma: Radenci) s Battynyfalvn (ma: Rakican) heti 3 rban md nylott magyar nyelvi kpzsre. A magyar nyelv s irodalom pedig az rettsgi tantrgyak kztt is helyet kapott. Az 1981-es j iskolareformmal s a szakirny oktats bevezetsvel Lendvn ktnyelvû kzpiskola nylt, ahol a kzpfok ktnyelvû oktats kerlt bevezetsre. Muravidk mr emltett kzpiskoliban ugyanakkor csupn fakultatv formban vlt lehetv a magyar nyelvi kpzs. Itt jelenleg vente 40-45 kzpiskols ltogatja a magyar nyelvi rkat. A lendvai kzpiskolban jelenleg a gimnziumi, kzgazdasgi s kereskedelmi tagozatokon 351 tanul tanulja anyanyelvknt vagy krnyezeti nyelvknt a magyar nyelvet s irodalmat, illetve hungarisztikt.
A magyar szakos pedagguskpzs a Magyar Nyelv s Irodalom Tanszk megalaptsval, teht 1981-ben indult meg Mariborban. Az tvenes s a hatvnanas vekben szmos szlovniai magyar pedaggus vgzett a szabadkai tantkpzben, ksbb Muraszombatban is. A ktnyelvû oktats rszre a pedaggus szakkderek kpzsben nagy szerepet kell tulajdontanunk a Maribori Pedaggiai Akadmin 1966-ban alaptott magyar lektortusnak is. A tanszk megalaptsa ta ktszakos kpzs keretben valsul meg a magyar pedagguskpzs magyar nyelv s irodalom szakon. Elbb fiskolai, 1986-tl pedig ngy ves, nyolc szemeszteres kpzs keretben egyetemi kpestst nyjt. A tanszkhez szervezetileg csatlakoz lektortus vente 30-35 pedaggus, jogsz, mrnk stb. hallgat szmra biztost lehetsget anyanyelvnek fejlesztsre, magyar nyelvi tudsnak elmlytsre. Az itt szerzett oklevl mind az ltalnos iskola fels osztlyaira, mind a kzpiskolai oktatsra feljogost, ahonnan vente kt-hrom vgzs magyar szakos hallgat kerl ki. k, s a magyarorszgi felsfok intzmnyekben tanul nemzedktrsaik – a hetvenes vek kzeptl folyamatosan vente kt-hrom tanri plyra iratkoz llamkzi sztndjas – biztostjk a ktnyelvû iskolk pedaggus-utnptlst. Magyarorszg ms egyetemi karain a vgzsk (orvos, jogsz, agronmus stb.) szma ma t-hat krl mozog. A szlovn fvros fakultsn 1981 ta az orientalisztikai tanszken mûkdik magyar nyelvi lektortus. A lektori rkat ltogat dikok szma 30-35 kztt mozog.
Az els lnyegi vltozs a ktnyelvû pedaggiai gyakorlatban a rendszervltssal kvetkezett be. Az 1990/91-es tanvtl az ltalnos iskolkban s az egyetlen ilyen jellegû kzpiskolban az eddigi vegyes csoportokban trtn magyar nyelvtants homogn magyar, illetve szlovn csoportokban trtnik. A magyar nyelvnek mint a krnyezet nyelvnek a tantsa (a vegyes hzassgokbl szrmaz gyerekek mintegy 1/3-a is ide jr) is szisztematikusan folyik. Ezzel azonban mg korntsem olddott meg a ktnyelvû oktats sorsa. Tovbbra is gondot jelentenek a megfelel tanknyvek, illetve ezek hinya. 1990-tl ugyanis zmben az anyaorszgbl behozott tanknyvekbl tanulhatnk a muravidki iskolk tanuli a magyar nyelvet s irodalmat. Nem vletlenl hasznltuk a feltteles mdot. Kiderlt ugyanis, hogy a hazai ktnyelvû szlovn-magyar, valamint a vajdasgi tanknyvkiad (Frum) ltal kibocstott tanknyvekhez szokott tanulk nyelvi szintje olyan alacsony, hogy ezek a tanknyvek jobbra hasznlhatatlanok. Ezrt – a budapesti Kodolnyi Intzet aktv kzremûkdsvel – mr elkezddtt a vegyes hzassgokbl kikerl „ktnyelvû" gyermekek hungarolgiai oktatshoz szksges tanknyvek elksztse. A „krnyezetnyelvi magyar" tanknyvek az ltalnos iskola kt vfolyamra az als tagozaton mr el is kszltek.
Az oktats s nevels terletn is a vlsg jelei mutatkoznak – a ktnyelvû oktats hrom vtizedes eredmnyessgt is ktsgbe von nzetek kapnak hangot az utbbi idkben. Fleg az identitstudat kialaktsra fordtott kevs gondot a kzponti irnytsnak alvetett pedaggiai gyakorlat, az ntudatot a nyelvi nevelssel egyenltve ki, a tbbsgi nemzet nyelvnek elsajttst tûzve ki elsrendû szempontnak. Az identitstudat kiptse a csaldi nevels mnellett az oktatsgyre hrul legfontosabb feladat. A Muravidken tapasztalhat nagyafok identitsvesztsbl pedig az a kvetkeztets vonhat le, hogy a konyhanyelv szintjn trtn nyelvi „kpzst" leginkbb a rossz rtelemben vett nyelvmûvels s a fakultatv nyelvoktats egyik formjaknt foghatjuk fel. Ehhez mrhetek az eredmnyek is. Ha figyelembe vesszk azt a tnyt, hogy a hatvanas vek kzepig az itteni magyarsg krben egyetlen egyetemi vgzettsgû szakember sem akadt, a csaldi ntudatnevels pedig a vegyes hzassgok miatt – ritka kivtelektl eltekintve – gyis lehetetlenn vlt, akkor a ktnyelvû oktats sikeressgrl is beszlhetnnk. Ezzel azonban ismt csak elodznnk a problma megoldst s azoknak a rvid tv megoldsoknak a szmt szaportannk, amelyek eddig sem bizonyultak megfelelknek. A tabutmaknt kezelt ktnyelvû oktats gykeres talaktsra az ersen megosztott nemzetisgi politika s az oktatsgy miatt pedig mg nhny vig vrni kell. jabb lehetsget jelentettek volna a privt iskolk, ez azonban a ktnyelvû oktats politikai „vdettsge" miatt a ktnyelvû terleten lehetetlen.
3. Vallsos let, felekezeti megoszls
Mr a teleplsterleti, illetve trsadalomszerkezeti vizsgldsbl is kitûnt, hogy a muravidki magyarsg a vallsi s felekezeti megoszls tekintetben hromnegyed rszben rmai katolikus valls. E megllapts fokozottan rvnyes a Lendva-vidki rszre, ahol az utols, 1921-es felekezeti szempontokat is figyelembe vev npszmlls a 9 421 rmai katolikus hv mellett 221 evangelikus s 279 zsid vallst szmolt ssze.6
A magyarok e vidken val letelepedse utn, a keresztny valls eltejedsvel a magyar hvek tbbsgt tmrt alslendvai plbnia elbb a veszprmi pspksghez tartozott, majd 1094-ben I. Szent Lszl a zgrbi pspksghez csatolta. Ezt kveten csaknem ht vszazadik ehhez a pspksghez tartozott. 1977-tl a szombathelyi, 1923 utn pedig a maribori pspksghez kerlt. A pspksgnek hrom muravidki plbnijban – az alslendvai mellett a dobronakiban s a muraszombatiban – laknak a magyar hvek. A trtnelmi Hets terletrl a hveket a dobronaki plbniatemplom tmrti, szm szerint kilenc falu hveit. Az rsgi terlet szrvnymagyarsgt a muraszombati plbnia fogja ssze.
Emltettk mr, hogy az rsg egykor Zala s Vas megyhez, ma Szlovnihoz tartoz rszn a reformci mozgalmas idszakban elbb klvinistk, ksbb azonban luthernus felekezetek alakultak. Az evanglikus egyhz jeleneleg mintegy 20-25 ezer hvt szmll, ezrt sem pspksggel, sem teolgiai fakultssal nem redenlekezik. Annl kiterjedtebb kapcsolatot alaktottak ki a szlovkiai luthernus egyhzzal (innen kapjk a lelkszi utnptlst is), valamint a horvtorszgi s a vajdasgi gylekezetekkel. Szcsiszentlszln (ma: Szentlszl-Motvarjevci) klvinista gylekezet mûkdik, a lelkszhiny miatt azonban sok gondja van a havonknt egyszeri szertarts megszervezsvel.7
Ejtsnk mg nhny szt a ktnyelvû oktatsnak s a ktnyelvûsgnek mint az egyttls egyetlen zlognak az egyhzra gyakorolt hatsrl. A II. vilghbor utn ugyanis a szlovniai magyarsg nemcsak magyar anyanyelvû rtelmisgt, de a lelkszeit is elvesztette. A tantsghoz hasonlan a magyar anyanyelvû papasgra is rendkvl nagy nyomst gyakorolt a szlovn tbbsgi egyhz. Nem is beszlve arrl, hogy a vidk magyarellenes papsga, az elszakadst szorgalmaz hrhedt Klekl plbnos az alslendvai fra tszomszdsgban lv Cserfldn (Crenovci) tevkenykedett. Helytrtneti forrsok feljegyeztek egy olyan esetet, melyhez hasonl tbb is akadhatott.
A dlszlv llamban az alslendvai s a dobronaki hvek a megszlls 22 ve alatt rendre megnnepeltk augusztus 20-t, Szent Istvn kirly nnept. Ez ellen lpett fel 1933-ban elbb a kzponti Slovanec cmû lap, majd nhny httel ksbb a cserfldi megjelensû Novine, melynek egyik szerkesztje ppen Klekl Jzsef plbnos volt, provokciknt rtelmezve a „tbbsgi" szlovn hvekkel szemben az ilyen eljrst. „rvlsk szerint a lendvai s a dobronaki plbnia hvei nagy tbbsgkben szlovn (nemzetisgûek) s ezrt nem (...) jogos a magyarok Szent-Istvn-napi nneplse."8 A hirtelen arnyvltozst termszetesen az 1931-es npszmllsi adatok meghamistsval rtk el a hatsgok. Csak ezzel lehet magyarzni a tz vvel ezeltti magyar hvek szmarnynak csaknem felre val cskkenst. Ennek bizonytsra elg az 1961-es sszers adatait felhozni. Ekkor a lendvai plbnia terletn 5 951 magyar nemzetisgû katolikus valls hvet rtak ssze.
Az ilyen s ehhez hasonl intzkedsek s az ideolgiai kikzst magatarts lassanknt azt eredmnyeztk, hogy a muravidki magyarsgbl a msodik vilghbor utn csupn egy magyar szrmazs papnvendk kerlt ki. A szlovn papsg ugyan mindent megtett, hogy a magyar frkba a magyar nyelvet megfelel szinten elsajtt kplnokat kldjn, de az eredmny gy is lesjt, s tovbbra is ktnyelvû oktatshoz hasonl horderejû problmnak szmt a muravidki magyar kisebbsg hitlete. Mg ugyanis a felvidki, az erdlyi s a vajdasgi egyhzak ntudatrz s nevel tevkenysge, szerepe vitathatatlan tny, a szlovniai magyarsg esetben azonban, sajnos, lelkszeinek tlnyom tbbsge szlovn nemzetisgû, a kevs kivtelt kpez magyar nemzetisgû pedig szlovn teolgiai egyetemre jrt, gy a magyar egyhztrtneti rtkeket szlovn mûveltsge jvoltbl mr nem is ismeri. Az ntutatra val nevels szerpe ily mdon teljes mrtkben kiesett a „ltkrkbl", s ha volt is, az elhanyagolhatan csekly mrtkû.9
4. Kulturlis intzmnyek, bels nyilvnossg
4.1. A kisebbsgi sajt
1921-ben itt kszlt a Novine cmû katolikus hetilap, amely ksbb a politikai hatalomszerzs legfbb eszkze lett Klekl Jzsef szlovn kpvisel s plbnos kezben. Hogy mennyire tisztban volt a sajt ltal trtn manipulcis lehetsgekkel, arra taln a legszebb plda az, hogy – a magyar polgrok szavazataira szmtva – hamarosan magyar nyelvû testvre is szletett a Novine-nak, a Npjsg.
A Novine pldjt kvetve Muraszombatban is prhuzamos lapkiadsba fogott Benko Jzsef nagykeresked s vghdtulajdonos, aki szintn nagy figyelmet szentelt a politikai hatsgyakorlsnak. Szlovn nyelven Mrszka Krajina cmmel hetilapot jelentetett meg, amely elbb ktnyelvûen majd ksbb magyarul is megjelent Muravidk cmmel. A vallsi, politikai s kulturlis hetilapbl 1927-ben politikai, gazdasgi s trsadalmi hetilap lett, a harmincas vek forduljn pedig magt Murntl s Murakz heti rtestjnek nevezi.
Ugyancsak rvid letû volt a Hartner Nndor ltal szerkesztett, s valsznûleg apja, Hartner Gza ltal pnzelt radiklis hetilap, a Szabadsg is. Hartner, Muravidk legmdosabb nagybirtokosa, az elcsatols eltt orszggyûlsi kpvisel volt a magyar parlamentben. Fleg a kzponti prtok kpviseljeknt prblkozott politikai hatalmt is megszilrdtani. Mivel ez sehogyan sem sikerlt neki, az 1925-s orszgos vlasztsokra megalaptotta a Muravidki Kisgazda Prtot. Ilyen clzattal jelent meg 1923. mjus 20-n a Szabadsg els szma, amely fleg a megalapts vben s 1924-ben tûnt ki harcos magatartsval, s nem egy esetben killt a magyarsg gye mellett a jogfosztottsg kezdeti idszakban.
A kt vilghbor kztti muravidki magyar sajt, mint emltettk, a gyakori, egymst r vlasztsokhoz s a prtrdekekhez kapcsoldik szorosan. A laptulajdonosok a gyors sajtval elssorban sajt prt- s gazdasgi rdekeiket kvntk szolglni. Tves azonban az a felfogs, amelyet az ellenzk s a szlovn szakirodalom hangslyoz, miszerint ezek a magyar lapok kizrlag az itt l, trianoni dnts ltal kisebbsgi sorba kerlt magyarsg rdekeit szolgltk volna. Sokkal inkbb a kisebbsg szavazatainak megszerzsre irnyultak a lapalaptsi ksrletek, annl is inkbb, mert a tzezres llekszm kisebbsg a vlasztsok kimenetelt illeten komoly tnyeznek szmtott.10
Egy lap azrt mgis akadt, amely az emltett f szempont mellett a kisebbsg problmira is nagy slyt fektetett. Ez a mr emltett, vasrnaponknt megjelen Szabadsg volt, amelynek fleg vezrcikkei trtek el a szoksostl; ezek nylt llsfoglalsok a muravidki magyarsg gye mellett. Helyet kap benne a magyarsg htkznapi problmi mellett a gazdasgi s trsadalmi helyzet rtkelse is. A politikai srelmek s kvetelsek ismtelgetsvel ktsgtelenl egyfajta helyzettudat kialaktsra tesz ksrletet. Nagy ernye tovbb, hogy nem ragad meg egyetlen tmnl, mint pldul a fldreform, hanem a kisebbsgi lt szinte minden terletrl kszt tnetjelzseket, nmely esetben rszletes, elemz cikket is kzl. Nem vletlenl tiltjk be a jugoszlv hatsgok a Szabadsg megjelenst, hiszen hrom vfolyama alatt tbbszr felhvta magra a figyelmet harcos magatartsval.11
A harmincas vek elejn elbb a kleriklisok lapja, a Npjsg szûnik meg elfizetk hinyban, majd a Khar s a liberlisok lapja (Muravidk) is kveti 1932-ben. gy a muravidki magyarsg nyomtatott sajt nlkl maradt. j lapalaptsi ksrlet, ha lett is volna, akkor sem engedlyezte volna a diktatrikus jugoszlv llam.
A szlovniai magyarsg sajtjnak vizsglatakor a kutatnak joggal lehet hinyrzete: hossz, tbb mint egy vtizedes hitus ttong a hbor alatt megjelent utols magyar sajttermk megszntetstl a Npjsg megjelensig, mely mig az itt l magyarsg egyetlen hetilapja. A Npjsg 1958 janurjtl jelenik meg nll magyar sajttermkknt, miutn kt vig a Pomurski vestnik (Muravidki rtest) mellkleteknt mr 1956 janurjtl folyamatosan, fordtsban kzlt hreket a magyar kisebbsg letbl. A Npjsg nevet visel mellklet magyar munkatrsai tulajdonkppen fordti szolglatot teljestettek. Klnsen nagy hangsly esett a politikai „kpzsre", a magyarsg megnyersre, az j rendszer irnti lojalitsnak kiptsre.
A lap azonban mg j ideig, lpten-nyomon a muravidki magyarok bizalmatlansgval tallkozott. Gyakran illettk azzal a – jogosnak mondhat – vddal, hogy a kommunista iedolgia szcsvnek szmt. Nmi vltozst a lap letben az hozott, hogy 1964-tl kltsgvetst mr nem a kzsgi, hanem a kztrsasgi szervek biztostottk. Hatrozat szletett arrl is, hogy az aktualits fokozsa s az olvask toborzsa rdekben kt magyar jsgr felvtelt kell meghirdetni, a kthetenknti megjelenst pedig hetire cserlni fel.12
A legnagyobb problmt a kpzett szakemberllomny hinya jelentette. Vgl ez a problma is megolddott, vajdasgi magyar jsgr alkalmazsval. A Npjsg e szmait lapozgatva a mai kutat nem tall egyebet, mint amirl a fntiekben mr sz esett: a ngy oldal tnylegesen is a legfontosabb hrek, esemnyek kzlst tartalmazza. A nyelvi szint emelse azonban mindenkppen figyelemre mlt.
1971-tl azonban jabb vltozs trtnt, ekkor ugyanis a lap „bziskzelbe", Lendvra kerlt. A szakember-problma azonban mg kt vig aktulis maradt, s ekkor sikerlt ismt az jsgrk szmt a minimlis kettre emelni. A lap az 1975-s v utn kezdett nagyobb lpsekkel haladni s fejldni. Akkor j munkatrsakat kapott, s hat oldalra bvlt. Az oldalszm nvelse ktsgtelenl a lap tartalmi bvlsvel jrt egytt. Az 1974-es 4,4 oldalas tlagterjedelem 1977-re 7,3 oldalra emelkedett. A tartalmi s mennyisgi vltozsok termszetesen az olvastbor prhuzamos nvekedst erdmnyeztk. Szmokkal kifejezve: mg a Npjsgnak 1970-ben csupn 740 rendes elfizetje van, addig ez a szm 1977-ben ezerrel lett tbb, szm szerint 1 740. Az arnyok szemlltetsre nem rt mg egy statisztikai adatot felhozni: az 1981-es npszmlls adatai alapjn az elfizetk s a szlovniai magyarsg szmarnynak sszevetse azt mutatja, hogy 4,5 magyar lakosra jut egy pldny. A nyolcvanas vekben ez a szmarny lnyegesen nem vltozott, ami arra enged kvetkezetetni, hogy lnyegesebb minsgi vltozs sem trtnt a lap sznvonalban. A felels szerkeszt tisztban volt azzal, hogy a lap a munkatrsak legnagyobb igyekezete mellett sem kpes kielgteni a magyarsg tjkoztatsi szksgleteit s ignyeit, ezrt a lap tartalmi koncepcijt gy prbltk megfogalmazni, hogy „legalbb nagy vonalakban tjkoztasson a lendvai s a muraszombati kzsg idszerû trsadalmi, politikai, gazdasgi s mûveldsi esemnyeirl, amelyek rintik a magyar nemzetisg tagjait".13 Az oly sokat hangoztatott nyelvmegrz szerepnek is csak rszben tudott eleget tenni a politikai frzisok s a steril ideolgiai terminolgia miatt, nem is beszlve a tmntelen nyelvi botlsrl s daglyos, krlrssal tlbonyoltott fogalmazsl. Elemz, kritikai lû cikk, illetve glossza vagy essz szinte ismeretlen fogalomnak szmtottak a lap letben.
Nmileg vltozott a helyzet a nyolcvanas vek vgn, amikor a Npjsg tjkn is szabadabb szelek kezdhettek fjdoglni. Az els figyelemre mlt lpst a rgi jsg-jellegrl a revilis, s ezltal „kezelhetbb" formra val ttrs jelentette. Az ttrsre azonban 1993-ig kellett vrni, amikor a Magyar Tjkoztatsi Intzet megalaptsval a fggetlen sajt gazdasgi felttelei megteremtdtek. E lps a „dl" privatizci miatt vlt szksgess. A szlovn tjkoztatsi vllalattl (VENERA) val elszakads s az nll Magyar Tjkoztatsi Intzet megalaptsa – gy utlag – j dntsnek bizonyult. Az intzet s a Npjsg olyan infrastruktrra (szmtgpes szeds s trdels stb.) s szellemi kapacitsra (fiatal jsgrgrda) tett szert, amely az ezredforduln tlra is biztostja fggetlensgt s megjelenst. 1995 sztl a Npjsg hetente 2 000 pldnyban, 24 oldalon, sznes bortval, j kntsben jelenik meg. Elfizetinek szma 1 900 krl mozog, gy a lap szabadpiaci rustsa minimlis. 1994-tl a Npjsg szerkesztsben s szervezsben jelenik meg a Kelepel cmû gyermek- s ifjsgi lap kthavonknt, vente ngy-t alkalommal.
4.2. A rdi s a televzi
A tmegtjkoztats msik fontos terlete a rdi s a televzi. Az els magyar nyelvû ads a Muraszombati Rdi hullmhosszn 1958. november 29-n hangzott el, teht majdnem egy vvel a Npjsg nll lapknt val megjelense utn. A ht ngy napjn sugrzott flrs mûsorban s a vasrnapi, csaknem egy teljes rban – „helyszûke miatt" – csak a legfontosabb tjkoztatsi jellegû mûsorok s a nagy npszerûsgnek rvend zens dvzletek kaphattak helyet. A „szerkesztsi elvek" is megegyeztek az jsgival, s hsz vig alig vltoztak, akrcsak a mûsor idtartama.14 Ezrt flsleges lenne jra felsorolni azokat a problmkat s hinyossgokat, amelyek a magyar nyelvû rdiadsok mindennapjait meghatroztk. Vltozs csak 1979 vgn trtnt: az eddigi flrs mûsorid most teljes egy rra volt mdosthat, a ht els napjnak kivtelvel, amely tovbbra is sznnapnak maradt meg. A technikai fejlds s az j ignyek azonban csakhamar bizonyoss tettk, hogy a nyolcvanas vek vgre teljesen elhasznldott a stdiberendezs, s minsgi adst kszteni lehetetlen. A kztrsasgi szervekkel val hosszabb huzavona utn j helyisgeket s egy j, minden ignyt kielgt stdifelszerelst kapott a lendvai magyar stdi. 1991 februrjtl j hullmhosszon sugrozzk a magyar mûsorokat, ugyancsak azta vltozott t a rdi neve is Muravidki Magyar Rdira, ezzel is hangslyozva nll jellegt. A heti hat ra mûsorid ezltal elbb napi t s fl rra, vasrnapi ht rra, majd 1993-tl a htkznapi, dleltti adsok bevezetsvel ht s fl rra volt bvthet. A rdi mûsorpolitikja az ignyeknek megfelelen alakult, trekvsei kztt szerepel a tjkoztatson s a szrakoztat jellegû mûsorokon kvûl az ismeretterjeszts, a hagyomnyrzs s egyb gyakorlati tancsokkal szolgl mûsorok sugrzsa, pldul a mezgazdasg, a szlszet s a borszat terletrl. Ugyancsak fontos szerepet tlt be a kisebbsg politikai lett s esemnyeit rint-rtkel-kommentl „Vasrnaptl vasrnapig a nemzetisgi politikban" cmû mûsor. A Muravidki Magyar Rdi jelenlegi mûsorideje htkznap 8, a ht vgn 7-7 rt tesz ki, teht heti 54 ra.
A nemzetisgi mdik kzl a legfiatalabb a Ljubljanai TV magyar nyelvû adsa Hidak-Mostovi cmmel. Az els magyar nyelvû mûsort 1978 oktberben sugroztk szlovn kollgk kzremûkdsvel. A havonknt jelentkez, flrs, magazin jellegû mûsor kt vvel ksbb tkerlt a Ljubljanai TV muraszombati szerkesztsgnek hatskrbe, melynek munkatrsai – tekintettel arra, hogy a magyar nyelvet nem is beszltk – nem mindig tudtk elltni feladatukat. A kilencvenes vek elejn szles krû akci indult a magyar tvadsok krdsnek rendezsre. Mind a Szlovn, mind a Magyar Televzi vezetsge hajlandsgot mutatott arra, hogy Lendvn TV-stdit ltestsen, termszetesen a felszerels s a berendezs, valamint a szakemberllomny kltsgeit kzsen vllalva. A studit 1992 szn adtk t, azta a Hidak-Mostovi TV-ads itt kszl, mûsorideje heti fl rra bvlt.15
4.3. Tudomny, mûvszet, knyvkiads
A szlovniai magyarsg nll letben mûvszeti tren nem tudott az erdlyihez vagy a felvidkihez hasonl, nll szellemisget prezentl mûveket ltrehozni, de fleg a kpzmûvszet s az irodalom tern mr a muravidki magyarsgnak is van nhny jelents alkotja. A kibontakoz irodalmi let ismrvei mr kzel hrom vtizeddel ezeltt irodalomteremt szndkkal vannak jelen, mint a muravidki magyarsg mûveldsi tevkenysgnek elvitathatatlan s legfbb rtkei. Az „ttrsre" azonban mg vrni kell. Ha a muravidki knyvkiads mennyisgi mutatit vesszk szemgyre, az eredmny csppet sem lehangol: az elmlt vtized folyamn ventengy-t szpirodalmi s egyb, tudomnyos jellegû mû ltott napvilgot. A szpirodalmi jellegû knyvek mellett helytrtneti s nprajzi trgy kiadvnyok is megjelentek. A tudomnyos irodalmat a klnbz dialektolgiai munkk kpviselik. Itt jegyezzk meg, hogy a Maribori Egyetem Pedaggiai Karnak Magyar Intzetben is csak az utbbi vtizedben indult meg a kutatmunka. Rendszeressgrl azonban itt sem beszlhetnk.16
A mûveldsi s az egyesleti let megszervezse, a knyvkiads s az egyb anyanyelvpolssal s identits-megtartssal sszefgg tevkenysg az 1994-ben megalakult Magyar Nemzetisgi Mûveldsi Intzetre hrul. Fleg a mûkedvel tevkenysg rendkvûl szertegaz s soksznû. Az intzet a mûkdshez szksges anyagi eszkzket az llami kltsgvetsbl kapja.
Az irodalmi, a tudomnyos s a mûveldsi let eredmnyei az 1988 ta vente ktszer jelentkez Muratjban s a hrom s fl vtizedes mltra visszatekint vknyvben, a Naptrban jelennek meg.
--- --- ---
1 Gncz Lszl: A magyarok fogyatkozsa a Muravidken. Muratj, 1992/1-2., 53. o.
2 Szkely Andrs Bertalan: „ezrt mind kzdeni kell" (lett a szlovniai magyarsg tudatban). Vas Megyei Pedaggiai Intzet, Szombathely, 1990, 49-53. o.
3 Varga Sndor: sszefoglal...a nemzeti bizottsg 15 ves munkjrl. In: Nemzetisgi politika – nemzetisgi jog, MNK, Lendva, 1978, 42. o.
4 Bence Lajos: rott szval a megmaradsrt. Haznk, Gyr, 1994 (bvtett kiad. 1996), 25-27.
5 Lsd Gncz Lszl, Naptr, 1996, 62-66. o.
6 Varga Sndor: A lendvai plbnia trtnetbl. Haznk, Gyr, 1992, 13. o.
7 Szkely Andrs Bertalan: A Rbtl a Murig (Nemzetisgiek egy hatr kt oldaln), Pski, Budapest, 1992, 96. o.
8 Varga Sndor: A lendvai plbnia..., 19. o.
9 Bence Lajos: rott szval..., 141. o.
10 Pivar Ella: Muravidki magyar sajttermkek a kt vilghbor kztt. Naptr 85. Pomurska zalozba, Murska Sobota, 1984, 101-102. o.
11 Bence Lajos: rott szval..., 55-56. o.
12 Bti Konc Zsuzsa: A magyar nyelvû tjkoztatsrl Szlovniban. In: Nemzetisgi politika – nemzetisgi jog. MNk, Lendva, 1978, 38-45. o.
13 Varga Sndor: Nemzetisgi tjkoztatsi eszkzk. Naptr 86. Pomurska zalozba, Murska Sobota, 1985, 32-35. o.
14 Bti Konc Zsuzsa: A magyar nyelvû..., 45. o.
15 Bence Lajos: rott szval..., 64-67. o.
16 Bence Lajos: rott szval..., 129. o.
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
