INTELEM

Varga György

 

A csúzai Keresztyén Ifjúsági Egyesület története

Csúza a Drávaszögben helyezkedik el. A Drávaszög a Duna és a Dráva összefolyásának a vidéke, a régi Baranya vármegyének Trianonban Jugoszláviához került része. A Drávaszög kicsiny terület, amelyet még baranyai háromszögnek is neveznek /Duna-Dráva- Magyarország /. A kicsiny terület azonban gazdag történelmi múlttal rendelkezik. A magyar reformáció kezdetében fontos szerepet játszott ez a vidék. A mohácsi vészt kővetően a vidéken gyorsan terjedt a reformáció. A Drávaszögben munkálkodott a híres reformátor Sztárai Mihály, a nagy tudásáról ismert Szegedi Kis István és itt volt megtartva 1576 augusztusában a hercegszőllősi zsinat.

A csúzai nép is ebben a korszakban ismerkedhetett meg a reformáció tanításával. A falvak egymás után fogadták el a reformáció tanítását és a nép a későbbiek folyamán is ragaszkodott a református valláshoz. A lakossága szinte teljes egészében magyar. A lakosság száma 1910-ben 1262 lakos volt, ebből 1247¹magyar. A lakosság azonban rohamosan fogyott, 1991-ben már 792 lakosa van, ebből 664 a magyar. A református vallásúak száma

 1817-ben 875,  -  1886-ban 875^{2 -}  1937-ben 492³

 1988-ban 220

 

A református vallásúak létszáma is rohamosan csőkenő-ben van.

A csúzai egyházközség szervezetileg 1704-ig külön püspökséghez tartozott, majd két esperes igazgatása alatt beolvad 1715-ben a Dunamelléki Egyházkerületbe. Alsó-Baranya a nyolcadik egyházmegyéje a kerületnek. Az Alsó Baranyai Egyházmegyéhez tartozik a csúzai református egyházközség. A terület azonban a trianoni szerződést követően a Szerb – Horvát – Szlovén királysághoz illetve Jugoszláviához kerül. Az új országban megalakul a "Jugoszláviai Református Egyház" és ennek a Nyugati Egyházmegyéjéhez tartozik a csúzai gyülekezet. A Dunamelléki Egyházkerület része 1942-1945 között. A vizsgált időszak legnagyobb részt azt az időszakot öleli fel, amikor Jugoszláviához tartozott a gyülekezet.

Az egyház élete az új országban nem volt problémamentes. A vallástanítás nem volt mindenhol engedélyezve, egyes iskolákban pedig csupán az állam nyelvén / szerb / volt engedélyezve. Az istentiszteletek és a bibliaórák megtartása nem ütközött akadályokba. Az egyesületek megszervezése szintén bizonyos helyeken problémákba ütközött. A laskói egyházközségben a jegyző tilalma folytán fel kellett függeszteni a Keresztyén Ifjúsági Egyesület megalakulását⁴. A későbbiek folyamán igaz meglehetett alakítani, de akkor már senki nem jött el.

A Keresztyén Ifjúsági Egyesület jelenléte Jugoszláviában

A Keresztyén Ifjúsági Egyesület országos központja Belgrádban volt, az igazgatója pedig P. H. Sitters úr aki hatalmas lendülettel dolgozott. A KIE védnöke pedig őfelsége Péter trónörökös volt. Az egyesület munkálkodása nagyon tág volt. A következő munka ágai voltak: nyilvános előadások, Biblia-órák, szociális neve-lés, vetített képes természettudományi előadások, nyilvá-nos könyvtár, könyvkiadás, énekkar, hangversenyek, tea-délutánok, mozgófényképek, rádiószoba, fényképező-kamra, sakk-kör, sport-klub, serdülő alosztály 12-18 évesekből.

A KIE tagja lehetett mindenki, aki a 18. életévét betöltötte. Minden tagnak ki kellett tölteni egy jelentkező ívet. Az új tagot két régi tagnak kell ajánlani. A fölvétel 3 hónapi próba- időre történt és később lehetett állandósítani. A helyi csoport, ha legalább 12 tagból állt, akkor beléphetett az országos központba.

A jugoszláviai KIE a párizsi alapot fogadta el. A párizsi alap a következő. "A Keresztyén Ifjúsági Egyesületnek a célja az, hogy egy társaságba gyűjti az ifjakat, akik Jézus Krisztust Megváltójuknak és Istenüknek tekintik a Szentírás szerint; az Ő tanítványai akarnak lenni hitükben és életükben s együttesen akarnak munkálkodni Mesterük országának az ifjúság között való terjesztéséért⁵.

Az országos egyesületnek az 1938-as adatok szerint 40 helyi tag egyesülete volt. A taglétszám pedig 7000⁶ felül volt. A jugoszláviai református egyházban pedig 1930-ban 1069⁷ KIE tag volt számon tartva.

 A csúzai KIE megalakulásának előzményei

 A KIE megalakulásának előzményének tartom számon az egyesület megalakulását 1929-ben. Az egyesület hivatalos megalakulásakor belépési nyilatkozat nem készült, sem fogadalomtétel nem történt és jegyzőköny-vek sem készültek. Fontos azonban megemlíteni, mivel későbbiek folyamán kihatása lesz az újbóli egyesület megalakulására immár hivatalosan is.

 Az egyesület megalakulásához kiváltó ok lehetett egy elmarasztaló írás a baranyai ifjúságról. Panaszlevél volt ez a baranyai fiatalokról, ahol duhajkodásról, fajtalankodásról, valóságos pogány kori szabad-szerelemről volt szó⁸. Az újságban megjelent írás nagyon súlyosan érintette Makai Sándor csúzai presbitert. A presbiter a megjelent írás miatt tiltakozik is. A tiltakozásban felhívja a figyelmet arra, hogy jó volna, ha foglalkozna valaki a fiatalokkal⁹. Makai Sándor a továbbiakban "Makai bácsi" 1929 november12-14 között Zomborban részt vesz a református napokon. A konferencián fogadalmat tesz, hogy foglalkozni fog a fiatalokkal. A fogadalmának eleget téve november 28-án Csúzán¹⁰ a buzgó presbiter összegyűjti a fiatalokat. Az ő kezdeményezésére alakul meg az egyesület Csúzán. Az első alkalommal csupán 14 személy jött össze egy magánháznál a lelkész elnöklete alatt. A tagok száma a későbbiek folyamán 28 személyre emelkedett. A munka szép lendülettel indult el. Makai bácsi nem sokat tudott az ifjúsági munka módszereiről, de imádsága összetartotta az ifjúságot. A környező falvak ifjúságát is igyekezett lelkesen összegyűjteni. Makai bácsi 62 évesen Jugoszlávia legöregebb KIE vezetője volt, de ettől függetlenül fiatalos szívvel és lelkesedéssel próbálta vezetni az ifjakat.

 A megalakult egyesület nem volt hosszú életű. Talán a helység hiánya okozta, talán a lelkész idős kora. A lelkipásztor 1931-ben eltávozott a gyülekezetből és három éven keresztül a gyülekezeti szolgálatot a szomszédos egyházközség lelkipásztora Fábián Zoltán végezte. Az egyesület rövid működésének a hatása mindenesetre megmaradt, hiszen pár évvel később a fiatalok sokan lépnek be a hivatalosan is megalakuló KIE-be. A magvetés megtörtént.

 A csúzai Keresztyén Ifjúsági Egyesület megalakulá-sa

A Keresztyén Ifjúsági Egyesület második és immár hivatalos megalakulására 1934 november 2-án került sor. Az egyesület hivatalos neve "Keresztyén Ifjúsági Egyesület Suza", a bibliai neve pedig "Dávid-Mária és Mártha", a jelmondata pedig "Te azért a munkának terhét hordozzad, mint a Jézus Krisztus jó vitéze"(II. Tim. 2,3.). Az új lelkipásztor Berta Imre és hitvestársa vezetésével került sor a megalakulásra a lelkészi hivatalban és jelen voltak: a lelkész és hitvestársa, 13 lány és 14 fiú tehát összesen 27 személy. Az első összejövetel alkalmával sor került a KIE alapszabály ismertetésére. A helyi viszonyoknak megfelelően lett elkészítve a csúzai KIE alapszabálya. A megjelentek ezzel az egyesületet megalakultnak tekintik és magukat az egyesület tagjainak. A vezetőség megválasztására is sor került. A következő személyek lettek megválasztva a vezetőség-be:

 A díszelnökség és egyben fegyelmi bíróság tagjai

 Berta Imre lelkipásztor

ifj. Fodor Sándor
Zsili Dániel kántor
Makai Sándor presbiter
Kiss György községi h. elnök
Vakanyec Proto jegyző
elnök: Borkó Kálmán
h. elnök: Pápa Sándor és Pasza Ernő
pénztáros: Tóth László
titkár: Forizs Margit
h. titkár: Kiss Éva

 A fontosabb tisztségeket említem meg csupán.

A későbbiek folyamán a belépési nyilatkozatot 41-en írták alá 23 fiú és 18 lány. a belépők között református és római katolikus vallásúak voltak. A továbbiakban még 5 taggal növekedet az egyesület létszáma.

A fogadalomtételre 1934 december 26-án került sor a református templomban. A fogadalomtételen 43 fiatal vett részt, 26 fiú és 18 lány. A fogadalomtétel alkalmával el kellet mondani a következő szöveget: "Én ... fogadom, hogy Jézus Krisztusnak hűséges és engedelmes követője óhajtok lenni. Hiszem, hogy lelki és testi nyomorúságomból csak Jézusom szabadíthat meg. Ezért Jézus tudományában növekedni igyekszem és naponként imádkozom. Tudom, hogy egyházam szolgái, presbiterei, nagyatyáink és atyáink szintén Jézus uralmának megszilárdításáért vitézkednek, ezért szolgálatukat én is szívvel-lélekkel mindenkor támoga-tom. Egyesületünknek munkáló, azaz szolgáló tagja óhajtok lenni, a bibliaórákon és egyéb összejöveteleken hűségesen részt veszek, tehát ennek a szent mozgalomnak én is öntudatos és áldozatkész jó vitéze kívánok lenni. Isten engem úgy segéljen!". A fiatalok közül Géci József a fogadalomtételt saját költeményével örökítette meg. A fiatalember nagyon szívesen írt több alkalommal verseket, színdarabot és a beszámolói is költőiesen vannak leírva. A fogadalomtétel alkalmával írt verse a következő:

Szól a harang

a csúzai templom tornyán.
Egy bús őszi vasárnapon
szól a harang, zeng a harang.

Árva hangja hívogatóan

szerte szállt a kis falunkban.

 Azt hirdeti, zúgja hangja:
"Jertek, dicsérjük az Úrat!".
A fő utcán feltűnik most
egy víg kedvű ifjú sereg:
KIE fiúk, KIE lányok
mennek fel az Úr házába,
Krisztus Urunkról bizonyságot,
elő hitet ott ma tesznek.
Harmadszor is szól a harang,
elnémul most síró hangja,
de ott bent a szent egyházban
felcsendül az ének hangja.
KIE fiúk, KIE lányok
mind bent ülnek már a padban
ifjú szívük fel-fellobban,
szeretetnek lángja lobban,
égnek törő lelkeikben.
Imádságuk egybeolvad, úgy száll
fel a magasba dicsőséges Istenükhöz.
Jó Istenünk kérve-kérünk
hallgasd meg könyörgésünk
és fogadj el gyermekeidnek!
Szentlelkednek fuvallatja
lengje által szíveinket,
hogy hirdessük e világnak:
fel a Krisztus zászlajával!
Fel a zászlót, hadd lobogjon,
ifjú szívünk hőn dobogjon!
Aki látja, álljon mellénk
s legyen Krisztus katonája!
győzelmet akkor aratunk,
ha egy szívvel, egy lélekkel
ezt a zászlót lobogtatva
vágunk neki az életnek!
Hadd tudja meg ez a világ,

 hogy a keresztyén ifjúság

 Krisztust szolgálja mindvégig,
utolsó leheletéig.
kis falunkra alkony borult.
Esti imára hív a harang,
KIE háznak ablakán át
kicseng vígan az énekhang.

A fogadalomtétel napján, este az Olvasókör helységében díszülés volt tartva. A díszülésre a fiatalok gazdag és változatos programmal készültek. A verset pedig itt szavalta el Géci József. Az összejövetelen 500 személy volt jelen.

A KIE-nek nem volt saját helyisége. Az egyesület kezdetben egy teremben jött össze, amelyet a Pápa család egy évig teljesen díjtalanul adott. A következő évben az egyesület ugyanebben a helyiségben jön össze. A bibliakör termét 1936-tól kezdve használják. A KIE saját helyiséget 1938-ban kap használatra, a tanítói lakást kapják meg és a bibliakörrel közösen használják.

Az egyesület nagy számú fiatallal alakul meg. Az előzmények bizonyára befolyással voltak erre, hozzá-járulhatott az is az eredményes megalakuláshoz, hogy ebben az időszakban a szomszédos egyházközségek-ben már létezett KIE Az új lelkipásztor személyisége és munkája is kedvezően befolyásolta az egyesület megalakulását és a további eredményes munkáját. Az egyházközség lelkipásztorának munkájáról az egyházmegye esperese1935-ben a jelentésében a következőket írja: "A csúzai állását Berta Imre az ősszel foglalta el. nagy és örvendetes megmozdulás járt nyomában... Évtizedek óta úrvacsorával nem élők járulnak a szent asztalhoz. A hétköznapi istentiszteleteken 60-80 a jelenlévő felnőttek száma, akinek többsége férfi"¹¹. A csúza KIE nagyon aktív volt és így több elismerésben is részesült. A református KIE elnöke Lévai Dezső is elismerőleg szól a tevékenységükről egy látogatása alkalmával: " Mintaszerű rendben vezette a titkárnő a naplót és szavalt. Többen felolvastak. Minden napló, nyilvántartás megvan és eleven lüktető élet van. A KIE díszelnöke Fodor Sándor jogvégzett gazdálkodó, minden jóban segít..."¹².

A KIE tevékenysége

Az egyesület tevékenysége sokoldalú volt. A KIE tevékenysége azonban főleg három területen fedezhető fel: a hitélet területén, a művelődés területén és az erkölcsi élet területén.

a.)A rendszeres hetenkénti összejövetelek alkalmával rövid biblikus igehirdetések hangoztak el. Az igehirdetéseket leggyakrabban a lelkipásztor tartotta meg. Az igehirdetések biblikusak és szemléletesek voltak a fiatalok számára. Az egyik összejövetel alkalmával hangzott el a következő igehirdetés a Máté evangéliuma 14. részének a12-39 versei alapján: " Nagypéntek előtti napon Jézus együtt vacsorázott tanítványaival. Mindnyájan nagyon szomorúak voltak. Jézust bántotta, hogy tanítványai közül egy elárulta, ki is jelentette, annak az embernek jobb lett volna nem születnie. Mi lehetünk-e Jézus árulói? Nem tetézik-e a mi cselekedeteink is Jézus szenvedéseit? Leonardo de Vinci amikor a világhírű képét Az utolsó vacsorát festette, megfelelő Jézus arcot egy fiatal szelíd tekintetű emberről mintázta. Pár évvel később a Júdás arc megfestéséhez keresett modellt. Egy züllött, rongyos alakban végre megtalálta. A mester megkérdezte, hogy mi történt vele, amiért ennyire elzüllött. Sírva mesélte a tévelygését s azt, hogy pár évvel ezelőtt őróla mintázta a művész Krisztus arcát. Bennetek ma még a krisztus arca ragyog, de ha a Szentlelket elhallgatatni akarjátok, akkor Júdássá váltok s eláruljátok Őt. A szenvedés hetének tanítása maradjon meg szívetekben örökre."

Az összejöveteleken nemcsak a lelkipásztor olvasott fel a Szentírásból, hanem a fiatalok is és rövid magyarázatot fűztek hozzá. Külön előadások voltak tartva a Biblia keletkezéséről. Az énektanulás is nagyon fontos része volt az összejöveteleknek. Az énektanuláshoz Hallaluját, a Hozsanát használták, de szívesen énekelték a zsoltárokat és a dicséreteket is. A találkozók imádsággal zárultak és a fiatalok imádságai hangoztak el. A találkozások és a konferenciák is olyan alkalmak voltak, ahol a Szentírás üzenetével ismerked-hetek meg a fiatalok. A kirándulások jelentősebb esemé-nynek számítottak az egyesület életében. A kirándulások alkalmával fiatalok játszottak, nótáztak, énekeltek, imádkoztak és barátkoztak egymással. Az egyesült életéből a kettő legjelentősebb kirándulásról teszek említést. Az egyik ilyen kirádulás a szomszédos faluban Vörösmarton volt megszervezve. A vörösmarti Duna partján a mogyorósi vadászlaknál került sor a kirándulásra, ahol jelen voltak a vörösmarti, csúzai és sepsei K.I.E. tagok. A kiránduláson 100-nál több személy vett részt. A mogyorósi kiránduláshoz egy kedves élmény is fűződik. A fiatalok a Duna partján megpillantottak egy magyarországi hajót úszni a vizen, gyorsan kerestek piros, fehér és zöld színű ruhákat és kezükbe tartva a partról integetve elénekelték a magyar Himnuszt. A következő jelentős kirándulás szintén az egyik közeli faluban lett megrendezve, Sepsén. A Bikus forrásnál került sor hat község fiataljainak a találkozójára. A következő falu K.I.E. tagjai vettek részt ezen a kiránduláson: Karancs, Kő, Sepse, Herceg-szőllős, Vörösmart és Csúza. A kiránduláson közel ezren voltak fiatalok és idősek vegyesen.

Az egyesület életében fontos szerepe volt az adakozásnak is. A fiatalok több alkalommal jelentősebb pénzösszeget adományoztak. Pénzt gyűjtöttek a feketicsi árvaház számára, jelentősebb összeget adományoztak a harang megvásárlására, gyűjtöttek saját épület megvásárlására. A legjelentősebb adomány gyűjtése azonban a központi K.I.E. ház számára történt. Nagyobb összeget gyűjtöttek össze és így az adományt személyesen vihették el Belgrádba, hat KIE tag vitte el az adományt. Az adomány átadásakor találkozhattak Olga hercegnővel. A pénzösszeget Tóth Kálmán adta át.

b.) Az egyesület a művelődés területén munkálkodott leginkább. Az egyesület alkalmain irodalmi estek voltak rendezve. Az irodalmi estek alkalmaival megismerked-hetek a magyar költészet legjelentősebb költőivel. Szavalásokkal készültek az ilyen irodalmi estekre. A szavalások alkalmával megismerkedhetek Petőfi Sándor, Arany János, Ady Endre, Tompa Mihály legjelentősebb verseivel. Az ifjak megismerkedhetek az aktuális eseményekkel is, hiszen különböző folyóiratokból szoktak felolvasni. A leggyakrabban olvasott folyóiratok a Kiáltó Szó, Híd, Magvető és az Ifjú Erdély voltak. A művelődést nagyon komolyan vették, arról tesz tanúságot az is, hogy a kezdeti években a német nyelv tanulásával is próbálkoztak. A német nyelv tanulása a lelkipásztor hitvestársa vezetésével folyt.

A jelentősebb egyházi ünnepekre külön műsorral készültek a fiatalok. Az elkészített műsorok nagyon sokszínűek voltak. Az előadás tartalma általában egy rövid színdarab volt, rövid humoros történetek eljátszása, versek szavalása és éneklés. Az ilyen alkalmak általában sok embert vonzottak. A helység életében az ilyen műsorok megszervezése jelentős eseménynek számított. Az egyesület tagjai a következő műsort adták elő 1935. október 31-én a reformáció ünnepe alkalmából:

 37. dicséret

91. dicséret 1-3 verse
Lelkész imája
Dávid Etus bibliaolvasása I. Kor. 13.1-8.
Géczi József szavalja "Október 31-én"
Borkó Kálmán. Kálvin két asszonya
Ádám Lajos szavalja: "Református napok"
A KIE énekkar énekli: Föl, föl szent küzdelemre...
Dávid Etus szaval
Szűcs Margit felolvas Bora Katalinról

 Kiss Juliska, Pécsi Fánika szavalata. "Gályarabok"

Forizs Manci alkalmi előadása a gályarabokról.
KIE ének: Térj magadhoz...
Felolvasás a vörösmarti iskola múltjáról
Vincze Gyula szavalata
Géczi József KIE verse (saját költemény)
Lelkész beszéde és imája
88. dicséret 1-4 vers

 Az egyesület tagjai külön előadásokat is tartottak az összejövetelek alkalmával. A különféle előadások szintén a fiatalok ismeretét bővítették. A panamai, szuezi csatornáról, Buynan János életéről hangzott el előadás.

A fiatalok azonban nem csupán elméleti dolgokkal ismerkedtek meg, hanem az élet gyakorlati részével is foglalkoztak. A lányok megismerkedhetek és megtanulhatták a kézimunka rejtelmeit. A kézimunka tanulásakor megtanultak varrni, kötni és horgolni. A fiúk sem voltak tétlenek, ők viszont a gyümölcsfák oltását és szemzését tanulták meg. A gyakorlati ismeretek bővítését szolgálta a közeli cukorgyár meglátogatása is.

c.) Az egyesület tevékenységének ez a része a legnehezebben felmérhető. A jelek azonban arra mutatnak, hogy az egyesület tevékenysége kihatással volt a fiatalok életére. A lelkipásztor igehirdetésének tartalma erkölcsi felhívásokat is tartalmazott. Az igehirdetések a fiatalok figyelmét a becsületes életre, a tiszta életvitelre, a keresztyén értékek megbecsülésére hívta fel. Az egyik ilyen igehirdetés, 1935 január 6. Máté ev. 6,10 verse alapján a következő képen hangzott el: " Fillérből lesz a korona! Parából a dinár, 1000 dinár. kis dolgokból lesznek a nagy dolgok. a KIE-ben is, ha lámpánk nincs rendben, nincs petróleum, nagy dolgok is veszendőbe mennek. Fegyelem nélkül nincs egyesületi élet. a felsőbb akaratnak uralkodnia kell. falunknak ez a harmadik hibája: 1. időpocsékolás, 2. pontatlanság 3. most, fegyelmezetlenség. katonaság fegyelem nélkül nem állhat. ezért viszik az ifjút katonának, hogy fegyelmezet legyen. A világháborúban azok a seregek omlottak össze, ahol erőtlenebb volt a fegyelem: orosz. A német a fegyelem mintaképe. Hindenburg: 60-60 km. Ez a fegyelem. Valaki a fegyelemre gyönyörű példát mondott: Jézus. Legyen meg a te akaratod! Mi a KIE-ben az Atya akaratának legyünk a végrehajtói. Tekintsünk példánkra, Krisztusra, legyünk fegyelmezettek!". Fegyelmi eljárásokról az egyesület életében nem tudunk, dorgálások azonban előfordultak. A fiúk péntek éjszaki dáridózása tisztázásra szorult, a jegyző bizonyára bevádolta a fiatalokat. A még élő KIE tagok visszaemlékezése alapján az egyesület munkája nagyon jó hatással volt a fiatalokra, különösen a fiúk erkölcsi életére.

 A KIE tevékenységének összegzése

Az egyesület létrejötte és munkálkodása legnagyobb-részt a lelkipásztor és a feleségének a kezdeményezése. az egyesület díszelnökei közül Makai bácsi gyakran részt vett az összejöveteleken. A többi díszelnök közül még ifj. Fodor Sándor vett részt tevékenyen az egyesület életében. Az egyesület tevékenységét bizonyára ő gazdagabbá tette. A gyümölcsfák oltása, szemzése és a cukorgyár meglátogatása bizonyára Fodor Sándor kezdeményezése. A KIE elnöke különösebben nem befolyásolta az egyesület életét. Az elnök szerepe inkább az összejövetelek feltételeit biztosította. Az elnök irányításával gyűjtötték össze ősszel a fát a tüzeléshez és más hasonló dolgokat szervezet meg. Az egyesület vezetősége közül mindenestre meg kell említeni még a titkár személyét a pontos jegyzőkönyvvezetés miatt. A jegyzőkönyvet több éven keresztül Forizs Margit vezette nagy szorgalommal és pontossággal.

A KIE összejövetelek alkalmával a fiatalok jól érezték magukat. Az egyesület a helyi közélet irányításában tevékenyen részt vett. Az ünnepek alkalmával küllőn műsorszámokat adtak elő. Az előadásokkal a helység társadalmi életét formálták és az egyhangúságot megtörve egy kis vidámságot, szórakozást vittek be a nép életébe. Az egyesület ápolta a vallásos érzületet is a nép lelki világába, hiszen a műsorok felépítése vallásos tartalmú volt. A helységben KIE-én kívül még létezett a Polgári Olvasókör, Bibliakör és a Katolikus Legény Egyesület.

A második világháború kitörése, a szekularizáció, a szocializmus és az ateista szellemiség eljövetele hozzájárult az egyesület megszűnéséhez. A második világháború befejezése után megszűnt az egyesület létezni. A lelkipásztor próbálkozott, hogy ismét megszervezze az egyesületet. A próbálkozásai azonban sikertelenek voltak.

Az egyesület tevékenységének hatása

A sok igei alkalom, a tevékeny egyesületi munka arra utal, hogy a gyülekezet életében minden rendben folyik és minden nagyon jó. A lelkipásztor igehirdetéseiben azonban sötét prófétai látomások jelenek meg a gyülekezet jövőjével kapcsolatban. A prófétai igehirdetés arról árulkodik, hogy a gyülekezet életében nincs minden rendben. A lelkipásztor egyik alkalommal Ezékiel könyve 36. része alapján a következő prófétai igehirdetést mondja el: " A prófétai látomások között ez a legmegrázóbb. A látomás nem álom, hanem a lelki szemeink előtt kirajzolódott, megelevenedett kép. A felolvasott részben a próféta, irtózatos holttetemekkel borított völgyben jár, hallja az Úr szavát, amely azt mondja, a te hitetlen néped holttetemei ezek, s néked úgy kell prófétálni, hogy a csontok életre keljenek.

A ref. egyház nagy tudósai azt állítják, hogy a baranyai nép 50 év múlva, éppen ilyen holt tetemekkel borított hely lesz. Az elárvult eklézsiák mind a temető felé mutatnak. De a próféta azt mondja, prófétálj és a holtak életre kelnek. Ti gyermekek KIE tagok, ha hisztek, akkor Baranya nem lesz holttetem, bízatok, higgyetek az Úr Jézus Krisztusban, s ha így lesz újra éled, megerősödik a jövő."

Az esperesi jelentés szintén a jövőről szintén sötét képet fest "ha az utolsó órában észre nem tér a népünk, Baranya-Szlavónia csak szórvány misszió lesz"¹³.

Ravasz László püspök úr a látogatása alkalmával szintén hasonlókat ír: "A gyülekezetekben látszik is mindenütt a nagy múlt emléke. de a népszaporaság megtört, a gyülekezetek elnéptelenedtek, a teremtő erő kiveszettnek látszik s csak a nagy múlt hideg ragyogása fénylik át az enyészet párázatán."¹⁴.

Az 50 évvel ezelőtti prófétai igehirdetések és jövendölések sajnos legnagyobbrészt beteljesedtek. A református gyülekezetek mindenütt megfogyatkoztak. Rövidesen egyes magyar helységekben csupán a temető sírkövei fogják hirdetni, hogy itt egykor magyarok éltek. A születések kicsiny száma, második világháború, a nagy számú kivándorlás, az asszimiláció, a legutóbbi háború következtében a nép megfogyatkozott. A legszomorúbb, hogy sok helyütt a nép meg is tört, nem lehet Vörösmarty költeményét idézni "Megfogyva bár, de törve nem". A magyar népnek megfogyva és megtörve ezen a tájon van-e egyáltalán jövője? Emberileg nézve nincsen, de annál nagyobb jövője van a megmaradásra az Isteni csoda által.

Felhasznált irodalom:

KIE Jegyzőkönyv 1934-39.

1. Lábadi Károly. Magyarok és szomszédaik a Drávaszögben
2. Kiss Géza: Drávaszög és Szlavónia református egyházai a 19. század civilizáció váltása idején

Újságok

3. Magvető 1937. május-június (esperesi jelentés)

4. Magvető 1929. november (esperesi jelentés)
5. Magvető 1927. április
6. Magvető 1938. április
7. Magvető 1930. november
8. Magvető 1929. október
9. Magvető 1929. november
10. Magvető 1930. február
11. Magvető 1935. október-november (esperesi jelentés)
12. Magvető 1937. május-június
13. Magvető 1936. október (esperesi jelentés)
14. Magvető 1943. december (püspöki jelentés)