INTELEM

A D�lvid�ki Magyarok r�vid t�rt�nete

HUNSOR publik�ci�

"Minden nemzet sz�l�f�ldje �s haz�ja szent. Ha megcsonk�tasz egyet, azzal k�ros�tod az eg�sz embers�get." - R. P. Gratry Atya

A ma Vajdas�gk�nt ismert ter�let h�rom egys�ge - a B�n�t (az egykori Temesi B�ns�g nyugati harmada), a B�cska �s a Szer�ms�g - egy �vezreden �t a t�rt�nelmi Magyarorsz�g d�li r�sz�t alkotta. A magyar honfoglal�s idej�n ez a vid�k h�rom birodalom, a frank, a biz�nci �s az idonk�nt megeros�d� bolg�r v�gvid�ke (Belgr�d: N�ndor-, azaz Bolg�rfeh�rv�r) volt. Az �llamalap�t�s �s a megyerendszer kialakul�sa ut�n Temes, majd Toront�l, B�cs-Bodrog �s Szer�m v�rmegy�k szervezt�k az itt lak�k �let�t �s v�delm�t. A XIV. sz�zad v�g�n a Szer�ms�g �s a Duna-Tisza k�z�nek d�li fele a magyar kir�lys�g leggazdagabb, legsurubben lakott �s tiszt�n magyar n�pess�gu orsz�gr�sze lett, amely �l�nk kapcsolatokat tartott fenn It�li�val. A b�csi f�ldeken a t�r�k megjelen�s�ig 12 v�r, 28 v�ros �s 529 kisebb telep�l�s �llott, 8 ap�ts�ggal �s pr�posts�ggal, "hites helyek”-kel. A Szer�ms�g �s B�cs az orsz�g szellemiekben is legfejlettebb, minden �jra fog�kony ter�lete volt: kimutathat� a humanizmus hat�sa, elterjedt a huszitizmus, �s k�sz�lt itt magyar nyelvu bibliaford�t�s is.

A t�r�k�k elol menek�lo szerbek beteleped�se - elsosorban a Szer�ms�gbe - m�r a XIV. sz�zad v�g�n megkezdod�tt. A D�zsa-f�le parasztfelkel�s (1514) k�tszeresen is tragikus k�vetkezm�nyekkel j�rt a d�li v�geken: az emberek �s az erod�tett helyek pusztul�sa kit�rta a kaput az oszm�n h�d�t�s elott, �s elso �zben ford�totta egym�s ellen a magyarokat �s a szerbeket. A moh�csi csataveszt�s (1526) ut�n a t�r�k hadak (�s szerb-bosny�k-alb�n seg�dcsapataik) fel�gett�k a d�li orsz�gr�szt, az el nem menek�lteket lem�sz�rolt�k, �s rabszolgas�gba hurcolt�k. A t�r�k csak 1543-ban, Buda bev�tele ut�n vette teljesen birtokba az orsz�g d�li �s k�z�pso r�sz�t.

T�jegys�gek D�lvid�n

Az elso t�r�k �ssze�r�s idej�n (1557-58) a lakoss�g nagyobb r�sze m�g magyar volt a B�ns�g �szaki ter�letein. A magyarorsz�gi h�dolts�gi ter�leteken - m�r csak a sz�ntelen h�bor�skod�s miatt is - kettos hatalom alakult ki: a kir�ly mindv�gig gyakorolta az adom�nyoz�si jogot, s az itteni lakosok f�ldesuraiknak is fizett�k az ad�t, amelynek behajt�s�r�l a v�gv�ri katonas�g gondoskodott. A rom�nok t�meges beteleped�se is a t�r�k h�dolts�g idej�n indult meg. (Csak 1641 �s 1646 k�z�tt 10.000 csal�d k�lt�z�tt be a Havasalf�ldrol menek�lve.)

A Duna-Tisza k�ze 1686-87-ben szabadult fel, de �tmeneti nyugalmat csak Savoyai Jeno 1697-es zentai gyozelme �s a karl�cai b�ke (1699) hozott. A Tisza bal parti r�sze, a volt Temesi B�ns�g 1716-ig maradt t�r�k uralom alatt, amit t�bb mai telep�l�sn�v pl. T�r�kkanizsa �s T�r�kbecse is t�kr�z.

A tisza-marosi �s a dunai szerb hat�rorvid�k megszervez�se k�t �temben, 1686 �s 1688, valamint 1700 �s 1702 k�z�tt t�rt�nt. A Balk�n nagy r�sz�t felszabad�t� kereszt�ny seregekhez csatlakoz� szerbek - mintegy 35 ezer csal�d - Arsenije Carnojevic ipeki (peci) p�tri�rka vezet�s�vel a t�r�k ellent�mad�s elol menek�lve az eln�ptelenedett �s elvadult d�l-magyarorsz�gi �s szlav�niai ter�leteken telepedtek le. I. Lip�t szabads�glevelei (1690, 1691) k�z�ss�gi jogokat, (g�r�gkeleti) egyh�zi-oktat�si auton�mi�t biztos�tott sz�mukra, kivonva oket a f�ldes�ri, megyei �s katolikus egyh�zi fennhat�s�g al�l. A B�csbol igazgatott Hat�rorvid�ken (Vojna Krajina, Milit�rgrenze) nemcsak a Sz�va ment�n h�z�d� osztr�k-t�r�k hat�r v�delm�t l�tt�k el, hanem felhaszn�lhat�k voltak a magyar szabads�gk�zdelmek ellen is. R�k�czi seregei ellen 1703 �s 1711 k�z�tt 30 ezer fegyverest tudtak mozg�s�tani. A k�lcs�n�sen kegyetlen hadj�ratok �s a pestis puszt�t�sai nyom�n a Duna-Tisza k�ze a Szeged-Szabadka-Zombor vonalt�l d�lre ism�t eln�ptelenedett.

Az eg�sz ter�let udvari kamarai, kincst�ri birtok lett, ahov� sem a magyar f�ldbirtokosok, sem jobb�gyaik nem t�rhettek vissza. Az udvari haditan�cs utas�t�sa �rtelm�ben a szerb parasztok elonyben r�szes�ltek a m�s nemzetis�guekkel szemben. 1716-ban Temesv�r sz�khellyel B�csbol igazgatott koronatartom�nyt, s azon bel�l hat�rorvid�keket hoztak l�tre, ahonnan kitiltott�k a magyarokat �s a zsid�kat. A Temesv�ri B�ns�gban - a k�sobbi Toront�l, Temes �s Krass�-Sz�r�ny megy�kben - a t�r�k kiuz�se ut�n 25 ezer, t�bbs�g�ben szerb �s rom�n, az �szaki �s keleti, Erd�llyel hat�ros sz�leken kev�s magyar t�l�l� maradt. Az 1736-39-es �s 1787-90-es szerencs�tlen t�r�k h�bor�k nemcsak ter�letvesztes�ggel, hanem �ri�si ember- �s anyagi vesztes�ggel is j�rtak, k�l�n�sen a B�ns�g d�li r�sz�n. A nagyar�ny� �s szervezett �jratelep�t�s sor�n elsosorban katolikus n�meteket toboroztak. 1741-tol felsz�molt�k a tisza-marosi �s dunai hat�rorvid�ket. Kompenz�ci�k�nt szabad kir�lyi v�rosi rangot kapott, illetve v�s�rolhatott mag�nak a d�lszl�v t�bbs�gu Zombor, �jvid�k �s Szabadka; l�trehozt�k a kiv�lts�gos kikindai szerb ker�letet; �s a tisztek magyar nemess�get kaptak. A t�relmi rendelet (1782) ut�ni idoszakban protest�ns - t�bbs�g�ben reform�tus - magyarok, n�metek �s szlov�kok is letelepedhettek e vid�ken. Ennek k�sz�nhetoen �jra magyarok n�pes�tett�k be a Tisza-ment�t, a k�t Kanizs�t�l �becs�ig, Cs�k�t�l Toront�lv�s�rhelyig.

A "hossz� XIX. sz�zad”: 1789-tol 1914-ig a n�pess�gn�veked�s, a b�k�s gyarapod�s, a gazdas�gi fejlod�s, a k�zleked�si h�l�zat ki�p�l�se, az egym�snak fesz�lo nemzeti �jj�sz�let�si �s reformmozgalmak ellen�re is a rendezett nemzetis�gi viszonyok, az oktat�s-k�zmuvelod�s int�zm�nyh�l�zat�nak megteremt�se, azaz az eur�pai gazdas�gi �s szellemi �letbe val� �jb�li bekapcsol�d�s eg�sz�ben v�ve pozit�v idoszaka volt. �jvid�ken felv�ltva v�lasztottak szerb �s n�met polg�rmestert. Odak�lt�z�tt 1864-ben a ma is ott muk�do Matica Srpska; �s az ottani �s a karl�cai szerb gimn�ziumok a legjobbak k�z� tartoztak az orsz�gban — m�lt�n nevezt�k h�t �jvid�ket a "szerb Ath�n”-nek.

Ezt a folyamatot t�rt�k meg az 1848-49-es �vek esem�nyei, amelyek sor�n a b�cska-b�ns�gi orsz�gr�sz szenvedte el a legnagyobb ember- �s anyagi vesztes�get, mivel a b�csi korm�nyzatnak siker�lt a szerb hat�ror�ket a pesti korm�ny �s a magyarok ellen ford�tani. T�bb ezer fos j�l kik�pzett �s felfegyverzett, �gy�kkal is rendelkezo hadero gyult �ssze, amely terroriz�lta, sot fel�gette a korm�nyhoz hu magyar, n�met �s rom�n telep�l�seket, el�gett�k az 1840 �ta magyarul vezetett iratokat, anyak�nyveket. A kegyetlenked�seket (�jvid�ki, kikindai gyilkoss�gok, emberfej-g�l�k Zent�n �s B�csf�ldv�ron, rabl�gyilkoss�gok, fosztogat�sok Zomborban) a t�bb mint 2.000 szerbiai �nk�ntes (szervianus) k�vette el; ezek h�r�re �rtheto, hogy 10 ezer b�cskai magyar, bunyev�c �s n�met �llt be �nk�nt a nemzetors�gbe. A szerb k�vetel�sek nagy r�sz�t (szabad nyelvhaszn�lat helyi �s megyei szinten, nemzetk�nt val� elismer�s) 1848 november�ben a Honv�delmi Bizottm�ny �s Kossuth m�r hajland� lett volna teljes�teni, de az 1790 �ta ig�nyelt ter�leti auton�mi�t, a Horv�torsz�g-Szlav�ni�val sz�vets�ges Vajdas�got nem. A rosszul felszerelt �s vezetett, kis l�tsz�m� magyar alakulatok visszavonultak, sors�ra hagyva Zent�t �s Zombort, �gy 1849. febru�r elej�tol - P�terv�rad �s Szabadka kiv�tel�vel - 2-3 h�napig szerb-osztr�k fennhat�s�g alatt �llt az eg�sz k�sobbi Vajdas�g.

Az 1849 �s 1860 k�z�tt l�tezo "Szerb Vajdas�g - Temesi B�ns�g”-ban a szerbek kisebbs�gben voltak a rom�nok, n�metek �s magyarok mellett; a hivatalos nyelv a "n�met �s az ill�r”, a gyakorlatban a n�met lett.

Az 1867-tel kezdodo f�l �vsz�zad eg�sz Magyarorsz�g �s a d�li ter�letek igazi aranykora volt. Ekkor v�lt B�cska �s a B�ns�g az orsz�g �s az eg�sz Osztr�k-Magyar Monarchia d�san termo �l�skamr�j�v�, sot a b�z�b�l �s a lisztbol boven jutott az eur�pai piacokra. B�r alapvetoen mezogazdas�gi jellegu maradt, gazdag falvai, modern v�rosai, suru vas�th�l�zata, forgalmas v�zi �tjai a fejlett eur�pai orsz�gok szintj�re emelt�k, ahol b�k�ben �ltek �s gazdagodtak a magyarok, n�metek, szerbek, horv�tok, szlov�kok �s rom�nok. Az egy holdra jut� tiszta j�vedelem a B�ns�gban a tisz�nt�linak t�bb mint h�romszoros�t �rte el. E rendk�v�l kedvezo k�p �rnyoldala az volt, hogy m�g a nagy- �s t�rpebirtokosok, mezogazdas�gi csel�dek �s f�ldn�lk�li agr�rprolet�rok t�bbs�ge a magyarok k�z�l ker�lt ki, addig a gazdag- �s k�z�pparaszti birtokkateg�ri�kban a n�metek, szerbek, bunyev�cok, szlov�kok domin�ltak.

A nagy v�zlecsapol�sok, �rmentes�t�s, csatorna- �s t�lt�s�p�t�s hat�s�ra eg�szs�gesebb� v�lt a vid�k, nott a termoter�let, fejlod�tt a folyami k�zleked�s. A v�rosok ekkor v�ltak a sz� eur�pai �rtelm�ben vett v�rosokk�: ekkor �p�lt ki kovel bor�tott �t-, v�z-, g�z- �s csatornah�l�zatuk, g�z- majd villanyvil�g�t�suk, a v�rosi villamosvas�t Szabadk�n �s �jvid�ken. Impoz�ns k�z�p�letek emelkedtek a kor divatos eklektikus, n�pi szecesszi�s st�lus�ban (a zombori �s a nagybecskereki megyeh�za, a szabadkai �s a t�bbi v�rosh�za, b�r�s�gi, iskola- �s kasz�rnya�p�letek, templomok). M�r ekkor megindultak azonban a ma tetozo kedvezotlen demogr�fiai tendenci�k a magyarlakta k�rzetekben, a sz�let�ssz�m cs�kken�se, a n�pess�g el�reged�se, eur�pai "rekord” az �ngyilkoss�gban. Mindezek ellen�re nott a magyarok r�szar�nya, mivel term�szetes szaporod�suk meghaladta a nem magyarok�t, s a kiv�ndorl�k t�bbs�ge sem magyar, hanem n�met, szlov�k, ruszin, horv�t volt. Ugyanakkor eros elmagyarosod�s folyt a n�metek, bunyev�cok-sok�cok, zsid�k k�r�ben, amit az azonos vall�s is eloseg�tett, m�g a t�bbi etnikumot, �gy a szerbet ez alig �rintette.

Az elso vil�gh�bor� kit�r�sekor t�bb sz�z szerbet intern�ltak, �s t�bb ezer magyarorsz�gi szerb katona �llt �t a sz�vets�gesek oldal�ra. 1918 november�ben az elorenyomul� szerb kir�lyi hadsereg megsz�llta Temesv�rt, Baj�t �s P�cset is; november 25-�n az �jvid�ki nagy n�pgyul�sen a bunyev�cok k�pviseloi is a Szerbi�hoz val� csatlakoz�s mellett foglaltak �ll�st. Ekkor a d�li orsz�gr�sz lak�i 1/3-1/3 ar�nyban oszlottak meg a magyarok, a d�lszl�vok (szerbek, horv�tok, bunyev�cok), a n�metek �s a t�bbi n�pcsoport (szlov�kok, rom�nok, ruszinok) k�z�tt. (A boszniai �s a dalm�ciai eredetu horv�t, s r�szben szerb eredetu bunyev�cok �s sok�cok a t�r�k elol menek�lve telepedtek le D�l-Magyarorsz�gon, Szabadk�n, Zomborban �s k�rny�k�n. Katolikus vall�suk ok�n v�ltak horv�t identit�s�akk�.)

A trianoni b�keszerzod�s �rtelm�ben a t�rt�nelmi Magyarorsz�g ter�let�nek (Horv�torsz�g �s Szlav�nia n�lk�l) 6,5 %-a, azaz 21 ezer km²: a Mura-vid�k, Murak�z, Duna-Dr�vasz�g, B�cska �s a volt Temesi B�ns�g egyharmada 1,5 milli� lakossal - akiknek k�zel egyharmada volt magyar - az 1918. december 1-j�n kiki�ltott Szerb-Horv�t-Szlov�n Kir�lys�g r�sz�v� v�lt. Az 1910-ben 55,4 %-ban, 1921-ben 51,4 %-ban magyar �s n�met t�bbs�gu Vajdas�g t�bb szempontb�l is h�tr�nyos helyzetbe ker�lt az �j �llamon bel�l. Az ipar �s a k�zleked�s fejleszt�se meg�llt, �s a nemzeti alapon v�grehajtott f�ldreform visszavetette a mezogazdas�gi termel�st. A hat�rsz�liv� v�lt magyar-bunyev�c Szabadka (1910-ben az orsz�g harmadik legnagyobb v�rosa) fejlod�se meg�llt, s a kir�lyi diktat�ra bevezet�se ut�n ad�j�t t�bb mint k�tszeres�re emelt�k. Vele szemben fejlesztett�k a szerb t�bbs�gu �jvid�ket a Duna-B�ns�g sz�khely�t. Mindez belso migr�ci�ra �s kiv�ndorl�sra k�nyszer�tette az itt �loket. A tartom�ny n�pess�ge 1918 �s 1940 k�z�tt 190 ezer fovel gyarapodott, s ebbol 80 ezer volt a "kolonist�k”, t�lnyom�r�szt szerbek sz�ma. A "rendezetlen �llampolg�rs�g�” nem szl�vokat az 1919. febru�r 25-ei minisztertan�csi rendelet kiz�rta a f�ldig�nylok k�r�bol. A l�talapjukt�l megfosztott magyar b�resek, arat�munk�sok, kisb�rlok sz�ma 1921-ben csak a B�csk�ban megk�zel�tette a 24 ezret - a csal�dtagokkal ez a r�teg a magyar n�pess�g t�bb mint 1/4-�t jelentette -; term�szetes, hogy ezek k�z�l ker�lt ki a kiv�ndorl�k, a v�rosokba k�lt�zok �s az orsz�g m�s vid�kein munk�t v�llal�k z�me. A bankokn�l �s a p�nzint�zetekn�l is v�gbement a nemzeti szempontok alapj�n t�rt�no "�t�ll�t�s”: nagy r�sz�ket a kor�bbi, z�mmel magyar �s n�met vezetok f�lre�ll�t�s�val megsz�ntett�k vagy szerb bankokba val� beolvad�sra k�nyszer�tett�k.

A magyarok t�rsadalmi strukt�r�ja m�g kedvezotlenebb� v�lt: 75 %-uk k�zvetlen�l a mezogazdas�gb�l �lt, a nagy- �s kisiparban foglalkoztatottak ar�nya 18-20 %, a szellemi �s az alkalmazotti kateg�ri�kban m�g enn�l is szer�nyebb. A t�bbi elcsatolt ter�lethez hasonl�an a D�lvid�krol is t�bb ezer �llami, megyei, k�zs�gi alkalmazott, tiszt �s tisztviselo, �rtelmis�gi menek�lt �t Magyarorsz�gra, szellemi vezetor�teg n�lk�l hagyva a magyars�got. A folyamatos elbocs�t�sok, kiutas�t�sok indoka a megb�zhatatlans�g �s az �llamnyelv nem kiel�g�t� ismerete volt.

S�ndor kir�ly 1929. janu�r 6-�n az 1921-es alkotm�ny hat�lyon k�v�l helyez�s�vel szerb kir�lyi diktat�r�t vezetett be. Az orsz�got 9 b�ns�gra (banovina) �s a fov�rosra osztotta. Az 1,6 milli� lakos� Vajdas�g a 2,1 milli�s Duna-B�ns�g r�sze lett, amelyhez hozz�csatolt�k a Szer�ms�get �s �szak-Kelet-Szerbi�t, f�lmilli� szerb �s n�h�ny t�zezer horv�t, n�met �s szlov�k lakossal. Ez�ltal a kor�bban t�bbs�get alkot� magyarok �s n�metek ar�nya nagym�rt�kben visszaesett.

Anyanyelvu oktat�s csak az elemi iskola als� 4, illetve 6 oszt�ly�ban folyt; Szabadk�n muk�d�tt az egyetlen magyar tannyelvu gimn�zium; a felsooktat�s nyelve m�g a teol�giai akad�mi�kon is az "�llamnyelv” volt. A f�lmilli�s magyars�gnak csup�n egy ezrel�ke szerzett diplom�t a k�t h�bor� k�z�tti idoszakban: hi�nyzott a magyar tan�r, lelk�sz, orvos, �llatorvos, gazdas�gi �s mezogazdas�gi szakember. A katolikus �s protest�ns egyh�zak sokat tettek a nemzeti kisebbs�gek nyelv�nek �s kult�r�j�nak fenntart�s��rt, de a k�zmuvelod�s ter�n akt�v lelk�szeket zaklatt�k, beb�rt�n�zt�k, kiutas�tott�k. A szabadkai p�sp�k (1927-tol) a horv�t nyelv haszn�lat�t helyezte elot�rbe, �s a magyar egyh�zk�zs�gekbe is Z�gr�b fel� orient�l�d�, bunyev�c lelk�szeket nevezett ki. Az �gyv�dek, orvosok, f�ldbirtokosok �ltal szervezett �s vezetett Jugoszl�viai Magyar P�rt csak 1922-ben alakulhatott meg. T�bbsz�r betiltott�k, vezetoit, aktivist�it �ld�zt�k, megf�leml�tett�k. V�rady Imre, De�k Le�, Prokopy Imre a belgr�di szkupstin�ban �s a n�psz�vets�g f�rumain, p�ld�ul Genfben adtak hangot a kisebbs�gi s�relmeknek �s pr�b�ltak v�delmet szerezni.

1941 �prilis�ban a n�met, olasz �s bolg�r t�mad�s hat�s�ra a kir�lyi Jugoszl�via sz�tesett �s kapitul�lt. A f�ggetlen horv�t �llam megalakul�sa ut�n megindultak a magyar csapatok is, �s visszafoglalt�k a B�csk�t, D�l-Barany�t, a horv�tok lakta Murak�zt �s a szlov�nek lakta Muravid�ket, a B�ns�g viszont n�met k�zre ker�lt. A Szovjetuni� megt�mad�sa ut�n robbant ki - moszkvai utas�t�sra - a szervezett partiz�nharc. 1941 j�liusa �s okt�bere k�z�tt 35 szabot�zsakci�ra ker�lt sor B�csk�ban. Egyetlen szervezett partiz�nosztag muk�d�tt, az 58 fos Titel-k�rny�ki, sajk�si. 1941 december�tol t�bb csendort, hat�rort �s katon�t lelottek, �gy a zsablyai csendorparancsnokot is. Az azt k�veto t�meges razzi�kra �s kiv�gz�sekre nem elegendo indok a Zsably�ra, Csurogra �s �jvid�kre - r�szben az egyideju b�n�ti n�met akci� elol - menek�lt �s ott rejtozo partiz�nok felkutat�sa, hiszen azok sz�ma aligha haladhatta meg a sz�zat. A "tisztogat� akci�”-nak 3.300 �ldozata volt, k�z�l�k 2.500 szerb ("Hideg napok”).

A h�rom �s f�l �ves magyar uralom elsosorban oktat�si-muvelod�si t�ren hozott j�t�kony v�ltoz�st az ottani magyarok sz�m�ra (b�r a szerb-horv�t �s a "vend” nyelvet minden iskol�ban tov�bbra is k�telezoen tan�tott�k). Csal�d�st is okozott azonban: elmaradt a v�rt igazs�gos f�ldreform, amely v�gre f�ldh�z juttatta volna a kisemmizett magyarokat.

A magyar etnikum II. vil�gh�bor�s v�rvesztes�ge minden bizonnyal megk�zel�ti a 60 ezer fot; a magyar nyelvu zsid�s�g� a 16 ezret. 1944. okt�ber 18-�n kezdod�tt meg a n�metek �s a magyarok t�borokba gyujt�se. Hivatalos kimutat�s szerint a 41 vajdas�gi munkat�borba 140 ezer n�metet �s t�bb sz�z magyart k�nyszer�tettek; k�z�l�k igen sokakkal betegs�g �s az �hez�s v�gzett. A magyars�g lelki�llapot�t hasonl�k�ppen s�lyosan terhelt�k az ellene 1944-45-ben elk�vetett megtorl� int�zked�sek, amelyek sor�n Matuska M�rton �s M�sz�ros S�ndor vizsg�latai �s lev�lt�ri kutat�sai alapj�n �ll�thatjuk, hogy minden �t�lkez�s n�lk�l 20 ezer magyart v�geztek ki. Az �ldozatok k�z�tt sz�z�val gyilkolt�k le a katolikus �s protest�ns papokat �s vil�gi vezetoket a fasiszt�kkal val� egy�ttmuk�d�s - alaptalan - v�dj�val. (A t�rt�ntekrol a k�zelm�ltig m�g besz�lni sem volt szabad. Az �jvid�ki temetoben eml�k�kre �ll�tott kereszteket �vrol-�vre megrong�lj�k.) A megtorl�s, a megf�leml�t�s �s a vezetoktol val� megfoszt�s h�rmas c�lj�val t�rt�no n�pirt�s mellett a magyars�g sors�t is megpecs�telte a hozz� hasonl� vall�s� �s (munka) kult�r�j� n�metek eltun�se. A 600 ezres jugoszl�viai n�mets�gbol t�bb mint negyedmilli�an pusztultak el a frontokon, a koncentr�ci�s t�borokban �s az 1944-45-�s bossz�hadj�ratban. A mintegy 330 ezer t�l�l� N�metorsz�g nyugati fel�n tal�lt �j haz�t.

A vajdas�gi magyars�g megb�lyegzett volt�t csak r�szben enyh�tette az, hogy igen nagy sz�m� magyar vett r�szt az antifasiszta harcban (a Petofi brig�dban �s a vajdas�gi hadtestekben). Azt sem lehetett eltitkolni, hogy a k�t h�bor� k�z�tt a magyars�g rendk�v�l akt�v szakszervezeti �letet �lt, �s eros baloldali k�tod�se volt, viszont polg�ri �s nemzeti hagyom�nyainak m�g az eml�t�se is tiltott volt.

A Vajdas�g a Jugoszl�v Antifasiszta N�pfelszabad�t� Tan�cs 1943-as jajcei hat�rozatnak megfeleloen auton�m tartom�nyi st�tust kapott Szerbi�n bel�l. A partiz�n tev�kenys�get �sszefog� Jugoszl�v Antifasiszta N�pfelszabad�t� Tan�cs az orsz�got sz�vets�gi �llamok �s tartom�nyok rendszer�ben szervezte �jj�. 1944 �s 1948 k�z�tt 40 ezer d�li telepes csal�d (likaiak, bosny�kok, crnagor�cok) 200 ezer tagja k�z�tt 385 ezer hekt�r f�ldet osztottak sz�t a Vajdas�gban �s Szlav�ni�ban. Ennek 1/10-�t kapta 18 ezer magyar f�ldn�lk�li. A n�meteket lesz�m�tva nem ker�lt sor nagyar�ny� kitelep�t�sekre, lakoss�gcser�re. Ennek ellen�re mintegy 30 ezren - fok�nt a magyar hadseregben szolg�ltak �s csal�dtagjaik, valamint a II. vil�gh�bor� idej�n betelep�tett bukovinai sz�kelyek - ker�ltek �t Magyarorsz�gra. A be�raml�s d�lrol folytat�dott: m�g 1953 �s 1971 k�z�tt is t�bb mint f�lmilli�an k�lt�ztek be a Vajdas�gba, s ez a folyamat - a Koszov�b�l kik�lt�zokkel - a mai napig tart, aminek k�vetkezt�ben a magyars�g egyre rem�nytelenebb kisebbs�gbe szorul, a tartom�nyon bel�li egykori 1/3-os ar�nya m�ra 1/6 al� s�llyedt.

1956-t�l a Jugoszl�vi�ra nehezedo nyom�s cs�kken�se miatt a kor�bbi �vek kisebbs�gi kirakatpolitik�j�ban alapveto v�ltoz�s k�vetkezett be: a hatalom megtette az elso l�p�seket az �n�ll� magyar int�zm�nyek megsz�ntet�s�re. Minden, a "vertik�lis �nszervezod�s”-re ir�nyul� kezdem�nyez�ssel lesz�molt. Ezut�n m�g k�ltoi metafor�ban sem engedt�k meg �s turt�k meg a hasonl� k�vetel�seket. Az ilyen alkot�sok azonnal z�zd�ba ker�ltek. Az �n. ter�leti iskol�k �s a k�tnyelvu muvelod�si egyes�letek eroltet�s�vel fokozatosan elsorvadt az �n�ll� szellemi �let a magyar sz�rv�nytelep�l�seken. A fiatal nemzed�kek megindultak az asszimil�ci� �tj�n. Ugyanakkor a vajdas�gi "nemzetis�gek”-nek Kelet-K�z�p-Eur�p�ban egyed�l�ll� muvelod�si �s t�j�koztat�si int�zm�ny-rendszer�t hozt�k l�tre. A ’60-as �s ’70-es �vekben a Magyar Sz� c�mu �jvid�ki napilapot tartott�k a legjobb magyar nyelvu lapnak a vil�gon, kituno h�r- �s kultur�lis musorokkal jelentkezett az �jvid�ki r�di� �s telev�zi�; a H�d, az �j Symposion �s a L�t�nk a legsz�nvonalasabb magyar foly�iratok k�z� tartoztak; a Forum hossz� idon �t a legeredm�nyesebb hat�rain t�li magyar kiad�k�nt muk�d�tt.

Az 1974-es alkotm�ny ugyan ellentmond�sosan jel�lte ki a k�t tartom�ny hely�t, val�j�ban azonban Vajdas�g �s Koszov� csaknem m�sf�l �vtizeden kereszt�l k�zt�rsas�gi jog�ll�st �lvezett. A "de-etatiz�l�s”-sal �s az �nigazgat�s ki�p�t�s�vel m�r az 1951-es �vekben megkezdod�tt a k�zt�rsas�gi, tartom�nyi �s k�zs�gi hatalmi k�zpontok kialakul�sa — ezt a folyamatot csak kodifik�lta az 1974-es alkotm�ny.

A Canadanovic-Doronjski-Krunic-Major-f�le vajdas�gi vezet�s ki�llt ugyan a helyi, elsosorban gazdas�gi �rdekek v�delm�ben, de kem�nykezu elnyom� politik�t folytatott a demokratiz�l�s�rt k�zdo �rtelmis�giek �s nemzetis�giek (magyarok, sot a horv�toknak tekintett bunyev�cok) ellen, megakad�lyozva nemzetis�gi alapon l�trehozand� �n. vertik�lis szervezeteik megalak�t�s�t, nehez�tve anyanemzeteikkel fenntartott kapcsolataikat; megf�leml�t�s�l koncepci�s pereket is kre�lt [az �j Symposion betilt�sa (1971), Vicei K�roly el�t�l�se (1975), a Nyelvmuvelo Egyes�let sz�tzil�l�sa �s rendori megfigyel�se, a kanizsai tan�rok el�ld�z�se, a Sziveri vezette �j Symposion �jb�li sz�tver�se (1982)]. Az egyh�zakra nehezedo - a Szovjetuni�hoz hasonl�, sot esetenk�nt azt meghalad� m�reteket �lto - nyom�s itt volt a legnagyobb. A hitoktat�st felsz�molt�k, az egyh�zi k�zszerepl�st v�llal� pedag�gusokat (pl. a k�ntork�nt is muk�d� tan�rokat ) elbocs�tott�k, a lelk�szek t�rsadalmi tev�kenys�g�t, s k�l�n�sen az ifj�s�g k�r�ben v�gzett munk�t minden eszk�zzel megakad�lyozt�k. A vall�sukat gyakorl�k nem szerezhettek magasabb k�pes�t�st �s a t�rsadalom perif�ri�j�ra szorultak.

1948 ut�n a szovjet t�mad�sra val� felk�sz�t�s �lland�s�tott fenyegetetts�g-pszich�zisa mellett a legveszedelmesebbnek tartott magyar nacionalizmus ellen k�zd�ttek minden eszk�zzel. Megpr�b�ltak kialak�tani egy a "budapesti”-vel szembeford�that�, jugoszl�viai-vajdas�gi magyar nemzet(is�g)-tudatot. A Vajdas�g saj�t, mindenekelott a lakoss�g 1/4-�t kitevo nemzetis�gi polg�rai k�r�ra k�pezett ki egyetemein �s foiskol�in egy nagy l�tsz�m�, idegen mentalit�s� �rtelmis�gi �s vezeto r�teget, amely nem t�rt vissza az elmaradott d�li ter�letekre, hanem ott szerezve �ll�st mag�nak, rontotta a vajdas�giak - elsosorban a nemzetis�gi fiatalok - elhelyezked�si es�lyeit, �s mag�hoz ragadta a vezeto posztokat. Ezt az "autonomista” vezet�st s�p�rte el 1988. okt�ber 6-�n a "joghurt-forradalom”, egy Belgr�db�l szervezett "spont�n” t�megt�ntet�s, amelyhez a t�megeket az aut�buszokkal, vonatokkal odasz�ll�tott fok�nt d�li telepesek �s lesz�rmazottaik, felsobb utas�t�sra kivez�nyelt iskol�sok �s munk�sok adt�k, akik term�szetesen arra a napra is megkapt�k fizet�s�ket. A ked�lyes t�ntetok k�z�tt szendvicseket, �d�tot �s joghurtot osztogattak — innen az elnevez�s is.

1990. augusztus 8-�n a jugoszl�v sz�vets�gi parlament alkotm�nym�dos�t�sa lehetov� tette az orsz�gban a t�bbp�rtrendszert, �gy a magyar �nszervezod�st is. A v�rt kiteljesed�s helyett azonban az 1986-ban a Szerb Tudom�nyos �s Muv�szeti Akad�mia Memorandum�ban meghirdetett, majd 1989-ben a rig�mezei �s a belgr�di nagygyul�sen Milo�evic �ltal megeros�tett "Nagy-Szerbia” l�trehoz�s��rt v�vott harc vette kezdet�t, amely a JSZSZK sz�tes�s�vel, szankci�kkal, a NATO bomb�z�s�val �s Milo�evic buk�s�val �rt v�get.

A vajdas�gi magyars�g leg�jabb kori t�rt�nelme egyik legnehezebb idoszak�t, az elm�lt �vtizedet lez�r� 2000. �vi v�laszt�sok egy minos�gileg �j, kedvezobb politikai l�gk�r kialakul�s�t tett�k lehetov�, amely a demokratikus folyamatok kibontakoz�sa mellett a magyars�g auton�mia t�rekv�si megval�sul�s�nak is kedvez. (forr�s: htmh.hu)

/HUNSOR Monitoring/ © HUNSOR

www.hunsor.se/hu/delvidek/delvidektortenete.htm