Szeresd a Te népedet, nemzetedet, jobban mint önmagadat, s rajta kívül más isteneid ne legyenek. Tiszteld otthonodat s a földet, melyen élsz, hogy maradékaid is hosszú életet élhessenek rajta! Wass Albert
A népzene tehát a természet tüneménye. Ez az alkotás ugyanazzal a szerves szabadsággal fejlődött, mint a természet egyéb élő szervezetei, a virágok, az állatok. Éppen ezért olyan gyönyörű, olyan tökéletes a népzene. Ezek a dallamok a művészi tökéletesség megtestesítői. Példái annak, miként lehet legkisebb formában, legszeré- nyebb eszközökkel valamilyen zenei gondolatot legtökéletesebben kifejezni. Bartók Béla (1881-1945) zeneszerző, zongoraművész, nép- zenekutató
„Révpartot ért a gálya, – világkörutat járt kormányosával. … Egy szózat elég a harczot megszüntetni: “Ne tépjétek egymás zászlóit! ne vágjatok egymáson sebeket! az Kossuth lelkének fáj..” s a küzdelem elmúlik … Ez a te bűvös szem- födeled eltakar minden belvi- szályt. …Vezess bennünket most, te halottaidban is óriás, e nemzeti nagyság felé.”
A hazafiak riszálják magukat, énekelnek, szavalnak, esküdöznek. De csak egyfajta igazi hazafiság van: ha valaki ott, ahol éppen van, teljes hűséggel és feltétlen erőkifejtéssel helytáll a munkájában. Ennek visszaható ereje van a hazára. Minden más csak vásári mutogatás és tányérozás.Márai Sándor
Ki hinné hogy a törökországi Antalya tartományban van egy magyar falú? Pedig van. Van ott egy ősi magyar falú: Macarköy ejtsd: madzsarköy, azaz magyar falú. A falut 450- 500 évvel ezelőtt őseink alapították. A magyar földről rabszolgának elhurcolt foglyok először Isztambul körnékén telepedtek le majd átköltöztek erre a vidékre és ezt népesítették be, áttértek a muszlim vallásra, törökökké váltak, családi hagyományaik szerint azonban meg-őrizték származástudatukat, de nem beszélnek magyarul.Macarköy ma- gyar temetőjét a helyiek közül sokan Macarka Mezarlának, azaz Magyar temetőnek, mások Eski Macar Mezar lának, Ősi magyar temetőnek hívják. Gebiz - Macarköy főterén egy szé-kelykapu áll és rajta a felirat:
Jézus tanítása annyira világos, hogy a gyermekek is eredeti értelmében értik. Csak azok az emberek nem értik meg, akik keresztényeknek akarnak látszani vagy annak hívatják magukat.
- A Szlovéniai magyar könyvkiadás Felhasznált irodalom 70-141
[70]A nyomda-adatbázis részletes ismertetését lásd Bánfi Szilvia: Clavis typographorum regionis Carpathicae 1473–1948. In: Fata libelli. Tanulmányok Borsa Gedeon 80. születésnapja tiszteletére. Szerk. P. Vásárhelyi Judit. Bp. 2003. 150–157.
[72]A dokumentumokat, korabeli helyesírásukat tükrözve adom közre, csupán a gépelési hibákból adódó elütéseket javítottam.
OSzK It 56/1947 Fogalmazvány.
[73]OSzK It 56/1947 Pro domo az iratcsomót összefogó pallium borítójának külső felén, alul olvasható.
[74]Berlász Jenő: Az Országos Széchényi Könyvtár története 1802–1867. Bp. 1981. 46.
[75]Tóth András: A kötelespéldányszolgáltatás története Magyarországon. Bp. 1964. 4.
Magyarországon ellentétben az európai hagyománnyal a cenzurális-privilogiális (kiadói tulajdont igazoló) példányok mellett azoktól teljesen külön úton fejlődött ki a tudományos célokat szolgáló köteles példány típusa.
0[78]Magyar Törvénytár. 1929. évi törvénycikkek. Szerk. Térfy Gyula Bp. 1930. 119.
Az 1929: XI. t.c. 32. § (2) lábjegyzetében olvasható: „A Nemzeti Múzeum Országos Széchényi Könyvtárnak az 1897: XLI. t.c. alapján járó kötelespéldányjogosultsága minden kétségen felül áll, mert a könyvtár hivatása a magyar szellem mindennemű termékeinek s elsősorban a Magyarországon előállított nyomdatermékeknek a legnagyobb teljességre törekvő gyűjtése s ezért minden hazai nyomtatványt be kell szereznie, tekintet nélkül azok tartalmára, tudományos és irodalmi értékére.”
[80] „A törvény pontosan előírja, hogy a kötelespéldányokat évnegyedenkint összegyűjtve, az évnegyedet követő 15 napon belül, vagyis legkésőbb január, április, június és október hónapok 15. napjáig kell kézbesítővel, vagy 20 kilogramm súlyt meg nem haladó bérmentesítetlen postacsomagokban közvetlenül az Orsz. Széchényi Könyvtár igazgatóságához nyomdatermékkimutatás kíséretében beküldeni. Ha pedig valamely nyomdatulajdonos üzemében az esedékes évnegyed alatt beszolgáltatás alá eső nyomdatermék nem készült, erről nemleges jelentést kell tennie.” Fitz József: „Magyar könyvészet 1936”. In: Magyar Könyvészet. Bp. 1936. IX. lap.
[81]A nyilvántartott nyomdák adatait a Magyar Könyvszemle 1898–1914 között évenként külön függelékben publikálta, majd ezt követően 1934-ig már csak a változásokat adta közre. 1935–1941 között a Magyar Könyvészet éves kötetei közölték a működő nyomdák adatait.
[82]OSzK It ad 56/1947 Az irattári dokumentumok közzétételénél a hivatalos címzést elhagyva csak a kibocsátó testület nevét, valamint a válaszok érdemi tartalmát közlöm.
[83]Imre Géza nyomdáját 1935–1948 között működtette. Markos Béla: Az 1919 és 1948 között működött magyarországi nyomdák és kiadók jegyzéke. Kézirat. Országos SzéchényiKönyvtár, Kézirattár Fol.Hung.3727.36
[84]Gaál János nyomdáját 1943–1944 között működtette. Markos: i. m. 38.
[85]A Magyar Kommunista Párt első városi szervezetét Balassagyarmaton 1945. március 7-én alapította meg. Balassagyarmat története 896–1962. Főszerk. Balogh Sándor. Balassagyarmat, 1967. 401.
[86]Bán Antal szociáldemokrata politikus, aki 1945. június 1. és 1948. február 26. között iparügyi miniszter volt.
[87]Láng Sándor tulajdona volt 1936?–1948 között az 1909-ben alapított Gemsey nyomda. Az OSzK CTRC nyomda-adatbázisa alapján. (A továbbiakban azoknál a jegyzeteknél, ahol nem történik más forrásra való hivatkozás, ott az adatokat mindig az OSzK CTRC nyomda-adatbázisa alapján közöljük.)
[88]Friedmann Sámuel-féle Rapid nyomda 1929–1944 között működött. Markos: i. m. 40.
[89]Jakubovits József 1942–1944 között működtette nyomdáját. Markos: i. m. 43.
[90]Lichtmann Lajos könyvnyomdáját 1935-től 1944-ig működtette.
[91]Beke Zoltán 1933-tól 1944-ig működtette nyomdáját.
[92]Csuka Zoltán, majd Csuka László 1940-től 1948-ig működtette nyomdáját.
[93]Nagy András 1934-től 1942-ig működtette nyomdáját.
[94]1906-ben a Libermann testvérek (József és Géza) által alapított Pannónia Nyomda 1944-ig működött.
[95]Tóth Ferenc 1938 és 1944 között működtette nyomdáját.
[96]Wohlberg Izidor által 1912-ben alapított nyomdát Wohlberg József és Jónás 1938-tól 1944-ig működtette.
[97]A korabeli papírhiányt jól jellemzi, hogy Derecske jegyzője válaszát egy 1883. november 5-i keltezésű nyugta hátoldalára jegyezte.
[98]Katz Sándor 1932-től 1944-ig működtette nyomdáját.
[99]Az 1893-ban alapított Dobó István Nyomda Rt. 1947?-ig működött.
[100]A Hungária Könyvnyomda 1934 és 1948 között működött Rabecz István és Horváth Jenő vezetésével.
[101]Gaál János Petőfi Nyomdája 1940-től 1944-ig működött.
[102]A Hunnia nyomdát és könyvkereskedést 1893-ban alapította Gerenday József. 1936? és 1948 között a nyomda bérlője az Esztergomi Lapkiadó Vállalat volt.
[103]Győr város Házinyomdájának létezéséről csak ez a dokumentum tesz említést.
[104]Az 1934-ben alapított Széchényi nyomdát Fias István vezette 1941-ig, majd Gáczy József, illetve felesége működtette 1948-ig.
[105]Szép József 1928–1948 között Mercur, valamint Victoria néven működtetett nyomdát.
[106]Katona Ferenc 1924-ben alapította meg Hajdúvidéki Nyomda Vállalatát, amelyet 1944-ig működtetett.
[107]1927-ben Engel József által alapított nyomdát Engel Frenc 1948-ig működtette.
[108]Klein Mór 1912-től 1944-ig működtette nyomdáját.
[109]Klein Sándor sokszorosító üzeme 1937-től 1944-ig üzemelt.
[110]Gyányi Lajos által 1939-ben alapított Turul Könyvnyomda 1944-ig működött.
[111]Az 1881-ben, Práger Ferenc által alapított nyomdát 1936? és 1948 között működtette Práger János.
[112]Mészáros Dezső és Borbás Imre nyomdája 1940-től 1945. március 23-ig működött.
[113]Az 1880-ban alapított nyomdát Bárány József 1936? és 1944 között működtette.
[114]Thomay József Kultúra Szövetkezet Nyomdája 1923-tól 1948-ig működött.
[115]Végh Kálmán Munka Sajtóvállalat Rt. Nyomdáját 1925-től 1948-ig működtette.
[116]Farkas Mihály nyomdája 1937-től 1944-ig működött.
[117]Az 1860-ban alapított nyomdát Hesz Alfréd 1912-től 1944-ig működtette.
[118]Milfay Ferenc 1908-tól 1948-ig működtette nyomdáját.
[120]A Zemplén Könyvnyomda és Lapkiadó Rt. (Zemplén Nyomda) 1870 és 1944 között működött, majd 1945 után a Magyar Kommunista Párt sátoraljaújhelyi szervezete „kezelésébe” került.
[121]Singer Károly 1910-től 1944-ig működtette nyomdáját.
[122]Krausz Imre 1946 és 1948 között működtette nyomdáját. Markos: i. m. 93.
[123]Breuer Testvérek nyomdája (Dávid és Jakab) 1910-től 1944-ig működött.
[124]Gellis Mór 1882-ben alapította nyomdáját, 1908-tól 1944-ig a Gellis Testvérek működtették.
[125]Molnár István 1931-től 1945?-ig működtette a Soroksári Könyvnyomdát.
[126]Metropol Nyomda 1942 és 1947 között működött.
[127]Árpád Nyomda és Lapkiadó 1933 és 1947 között működött.
[128]Burkus András nyomdája 1912-től működött 1944-ig. 1945 után működési engedély hiányában zárolták.
[129]Kultúra Nyomda és Hírlapkiadó Vállalat 1925-től működött 1948-ig. Markos: i. m. 97.
[130]Endrényi Nyomda és Lapkiadó Rt. 1883 és 1944 között működött.
[131]Szeitz Ferenc által alapított Nemzeti Sajtóvállalat 1936-tól 1941-ig működött.
[132]Schwarcz Jenő által alapított Széchényi Nyomda 1916-tól 1944-ig működött.
[133]Wirth István nem rendelkezett nyomdai iparengedéllyel, csupán gépírásos másolással, amelyet 1938-tól 1947-ig alkalmazott.
[134]Rényi (Róth) Dezső által 1906-ban alapított nyomdát 1948-ig működtette özvegye.
[135]Az 1894-ben alapított nyomdát Fodor Ferenc 1944-ig működtette.
[136]Az 1901-ben alapított nyomdát Pósa Endre 1945-ig működtette.
[137]Ott Lajos nyomdáját 1930 és 1948 között működtette.
[138]Az 1938-as területgyarapodást megelőző, utolsó statisztikai adat 1937-ben készült, amely szerint Magyarország vidéki nyomdáinak száma 487 volt. Szollás Ella: A magyarországi nyomdák és sokszorosító vállalatok jegyzéke. In: Magyar Könyvészet. Bp. 1937. 9.
[139]Magán tulajdonban lévő nyomdák lefoglalására a korszakból egyéb példák is adódtak. Az Országos Széchényi Könyvtár Gyarapítási osztályán őrzik azt a „Reklamációk” című könyvtártörténeti dokumentumot, amely az 1944-es esztendőtől vezette a köteles példányt be nem szolgáltató nyomdákkal folytatott reklamációk nyilvántartását. Az 1945-ös év 289-es reklamálási tételénél szerepel az 1903-ban alapított mezőtúri Corvina Nyomda, amely az 1944. év negyedik, valamint az 1945. év első és második negyedévi kötels példányaival nem számolt el. A magyar nemzeti könyvtár egykori munkatársának kézírásos bejegyzésével az alábbi szöveg olvasható: „A nyomda orosz kézben van. 1945. VI. 1-ig meg lettek semmisítve az oroszok által készült nyomtatványok.”
[140]Varga Sándor: A magyar könyvkiadás és könyvkereskedelem 1945–1957. Bp. 1985. 45.
A család sokszor igen nehéz alkalmazkodást, lemondásokat követel az együttélés érdekében. De ennek a vállalásához hit kell, Istenhit. Isten és a család szentségében kell hinni, nem a társadalmi szerződésekben, konven-ciókban.Popper Péter
+36 82 487 002
+36 30 68 26 800
Ekkor - 1954-55 -ben -akartam "világgá menni"
Hazát több módon lehet elveszítni, de ő bennünket el nem veszt soha!
Bárd Oszkár 1893-1942 orvos, költő, drámairó
Vajon nem mindnyájan ezért a titokért élünk? Hogy földerítsük életünk nagy titkát, az Istent?
Én úgy tanultam, hogy a világ az olyan, hogy az ember Fradi-drukker. A rendes magyar ember az Fradi-drukker. Vagy még egy- szerűbb dolog ez: az ember fradista, ahogy a nap süt vagy a fű nő. Esterházy Péter (1950.- 2016. ) író
Ne fájjon a lelkem,
Ne fájjon a testem,
Legyen, ki felemel,
Amikor elestem.
Amit méznek érzek,
Epévé ne váljék,
Kövessen a béke
Mint jóságos árnyék.
S ha majd jő a halál,
Szóljon hozzám szépen,
S ne a hátán vigyen,
Hanem az ölében.
A gyermekévek benyomásait tartsd emlékedben, mert azok tiszteletre méltók. Egyenes úton járj, igaz légy, mert az a legkönnyebb és a legboldogítóbb szerep. Érzéseiddel ne légy pazar, de akinek odaadtad, ahhoz légy hű! S hogyha olykor keresztutakra vezet az élet, kérj tanácsot tenszívedtől, gondolj azokra, kik onnan felülről néznek le rád, atyád és anyád szellemére, s úgy cselekedjél, hogy ők boldognak lássanak téged. Jókai Mór (1825. 02. 18. - 1904. 05. 05.) magyar regényíró
Kétség sem fér hozzá, hogy a család és az otthon az, amely által az emberi társadalom legnagyobb erényei születnek, erősödnek és táplálkoznak.
AJÁNLOM AZ OLDALT
