INTELEM

[71] Orsz�gos Sz�ch�nyi K�nyvt�r, Iratt�r (= OSzK It) 56/1947.

[72] A dokumentumokat, korabeli helyes�r�sukat t�kr�zve adom k�zre, csup�n a g�pel�si hib�kb�l ad�d� el�t�seket jav�tottam.

OSzK It 56/1947 Fogalmazv�ny.

[73] OSzK It 56/1947 Pro domo az iratcsom�t �sszefog� pallium bor�t�j�nak k�ls� fel�n, alul olvashat�.

[74] Berl�sz Jen�: Az Orsz�gos Sz�ch�nyi K�nyvt�r t�rt�nete 1802–1867. Bp. 1981. 46.

[75] T�th Andr�s: A k�telesp�ld�nyszolg�ltat�s t�rt�nete Magyarorsz�gon. Bp. 1964. 4.

Magyarorsz�gon ellent�tben az eur�pai hagyom�nnyal a cenzur�lis-privilogi�lis (kiad�i tulajdont igazol�) p�ld�nyok mellett azokt�l teljesen k�l�n �ton fejl�d�tt ki a tudom�nyos c�lokat szolg�l� k�teles p�ld�ny t�pusa.

[76] T�th: i. m. 13.

[77] T�th: i. m. 14.

^0[78] Magyar T�rv�nyt�r. 1929. �vi t�rv�nycikkek. Szerk. T�rfy Gyula Bp. 1930. 119.

Az 1929: XI. t.c. 32. � (2) l�bjegyzet�ben olvashat�: „A Nemzeti M�zeum Orsz�gos Sz�ch�nyi K�nyvt�rnak az 1897: XLI. t.c. alapj�n j�r� k�telesp�ld�nyjogosults�ga minden k�ts�gen fel�l �ll, mert a k�nyvt�r hivat�sa a magyar szellem mindennem� term�keinek s els�sorban a Magyarorsz�gon el��ll�tott nyomdaterm�keknek a legnagyobb teljess�gre t�rekv� gy�jt�se s ez�rt minden hazai nyomtatv�nyt be kell szereznie, tekintet n�lk�l azok tartalm�ra, tudom�nyos �s irodalmi �rt�k�re.”

[79] Uo. 120.

[80] „A t�rv�ny pontosan el��rja, hogy a k�telesp�ld�nyokat �vnegyedenkint �sszegy�jtve, az �vnegyedet k�vet� 15 napon bel�l, vagyis legk�s�bb janu�r, �prilis, j�nius �s okt�ber h�napok 15. napj�ig kell k�zbes�t�vel, vagy 20 kilogramm s�lyt meg nem halad� b�rmentes�tetlen postacsomagokban k�zvetlen�l az Orsz. Sz�ch�nyi K�nyvt�r igazgat�s�g�hoz nyomdaterm�kkimutat�s k�s�ret�ben bek�ldeni. Ha pedig valamely nyomdatulajdonos �zem�ben az esed�kes �vnegyed alatt beszolg�ltat�s al� es� nyomdaterm�k nem k�sz�lt, err�l nemleges jelent�st kell tennie.” Fitz J�zsef: „Magyar k�nyv�szet 1936”. In: Magyar K�nyv�szet. Bp. 1936. IX. lap.

[81] A nyilv�ntartott nyomd�k adatait a Magyar K�nyvszemle 1898–1914 k�z�tt �venk�nt k�l�n f�ggel�kben publik�lta, majd ezt k�vet�en 1934-ig m�r csak a v�ltoz�sokat adta k�zre. 1935–1941 k�z�tt a Magyar K�nyv�szet �ves k�tetei k�z�lt�k a m�k�d� nyomd�k adatait.

[82] OSzK It ad 56/1947 Az iratt�ri dokumentumok k�zz�t�tel�n�l a hivatalos c�mz�st elhagyva csak a kibocs�t� test�let nev�t, valamint a v�laszok �rdemi tartalm�t k�zl�m.

[83] Imre G�za nyomd�j�t 1935–1948 k�z�tt m�k�dtette. Markos B�la: Az 1919 �s 1948 k�z�tt m�k�d�tt magyarorsz�gi nyomd�k �s kiad�k jegyz�ke. K�zirat. Orsz�gos Sz�ch�nyiK�nyvt�r, K�ziratt�r Fol.Hung.3727.36

[84] Ga�l J�nos nyomd�j�t 1943–1944 k�z�tt m�k�dtette. Markos: i. m. 38.

[85] A Magyar Kommunista P�rt els� v�rosi szervezet�t Balassagyarmaton 1945. m�rcius 7-�n alap�totta meg. Balassagyarmat t�rt�nete 896–1962. F�szerk. Balogh S�ndor. Balassagyarmat, 1967. 401.

[86] B�n Antal szoci�ldemokrata politikus, aki 1945. j�nius 1. �s 1948. febru�r 26. k�z�tt ipar�gyi miniszter volt.

[87] L�ng S�ndor tulajdona volt 1936?–1948 k�z�tt az 1909-ben alap�tott Gemsey nyomda. Az OSzK CTRC nyomda-adatb�zisa alapj�n. (A tov�bbiakban azokn�l a jegyzetekn�l, ahol nem t�rt�nik m�s forr�sra val� hivatkoz�s, ott az adatokat mindig az OSzK CTRC nyomda-adatb�zisa alapj�n k�z�lj�k.)

[88] Friedmann S�muel-f�le Rapid nyomda 1929–1944 k�z�tt m�k�d�tt. Markos: i. m. 40.

[89] Jakubovits J�zsef 1942–1944 k�z�tt m�k�dtette nyomd�j�t. Markos: i. m. 43.

[90] Lichtmann Lajos k�nyvnyomd�j�t 1935-t�l 1944-ig m�k�dtette.

[91] Beke Zolt�n 1933-t�l 1944-ig m�k�dtette nyomd�j�t.

[92] Csuka Zolt�n, majd Csuka L�szl� 1940-t�l 1948-ig m�k�dtette nyomd�j�t.

[93] Nagy Andr�s 1934-t�l 1942-ig m�k�dtette nyomd�j�t.

[94] 1906-ben a Libermann testv�rek (J�zsef �s G�za) �ltal alap�tott Pann�nia Nyomda 1944-ig m�k�d�tt.

[95] T�th Ferenc 1938 �s 1944 k�z�tt m�k�dtette nyomd�j�t.

[96] Wohlberg Izidor �ltal 1912-ben alap�tott nyomd�t Wohlberg J�zsef �s J�n�s 1938-t�l 1944-ig m�k�dtette.

[97] A korabeli pap�rhi�nyt j�l jellemzi, hogy Derecske jegyz�je v�lasz�t egy 1883. november 5-i keltez�s� nyugta h�toldal�ra jegyezte.

[98] Katz S�ndor 1932-t�l 1944-ig m�k�dtette nyomd�j�t.

[99] Az 1893-ban alap�tott Dob� Istv�n Nyomda Rt. 1947?-ig m�k�d�tt.

[100] A Hung�ria K�nyvnyomda 1934 �s 1948 k�z�tt m�k�d�tt Rabecz Istv�n �s Horv�th Jen� vezet�s�vel.

[101] Ga�l J�nos Pet�fi Nyomd�ja 1940-t�l 1944-ig m�k�d�tt.

[102] A Hunnia nyomd�t �s k�nyvkeresked�st 1893-ban alap�totta Gerenday J�zsef. 1936? �s 1948 k�z�tt a nyomda b�rl�je az Esztergomi Lapkiad� V�llalat volt.

[103] Gy�r v�ros H�zinyomd�j�nak l�tez�s�r�l csak ez a dokumentum tesz eml�t�st.

[104] Az 1934-ben alap�tott Sz�ch�nyi nyomd�t Fias Istv�n vezette 1941-ig, majd G�czy J�zsef, illetve feles�ge m�k�dtette 1948-ig.

[105] Sz�p J�zsef 1928–1948 k�z�tt Mercur, valamint Victoria n�ven m�k�dtetett nyomd�t.

[106] Katona Ferenc 1924-ben alap�totta meg Hajd�vid�ki Nyomda V�llalat�t, amelyet 1944-ig m�k�dtetett.

[107] 1927-ben Engel J�zsef �ltal alap�tott nyomd�t Engel Frenc 1948-ig m�k�dtette.

[108] Klein M�r 1912-t�l 1944-ig m�k�dtette nyomd�j�t.

[109] Klein S�ndor sokszoros�t� �zeme 1937-t�l 1944-ig �zemelt.

[110] Gy�nyi Lajos �ltal 1939-ben alap�tott Turul K�nyvnyomda 1944-ig m�k�d�tt.

[111] Az 1881-ben, Pr�ger Ferenc �ltal alap�tott nyomd�t 1936? �s 1948 k�z�tt m�k�dtette Pr�ger J�nos.

[112] M�sz�ros Dezs� �s Borb�s Imre nyomd�ja 1940-t�l 1945. m�rcius 23-ig m�k�d�tt.

[113] Az 1880-ban alap�tott nyomd�t B�r�ny J�zsef 1936? �s 1944 k�z�tt m�k�dtette.

[114] Thomay J�zsef Kult�ra Sz�vetkezet Nyomd�ja 1923-t�l 1948-ig m�k�d�tt.

[115] V�gh K�lm�n Munka Sajt�v�llalat Rt. Nyomd�j�t 1925-t�l 1948-ig m�k�dtette.

[116] Farkas Mih�ly nyomd�ja 1937-t�l 1944-ig m�k�d�tt.

[117] Az 1860-ban alap�tott nyomd�t Hesz Alfr�d 1912-t�l 1944-ig m�k�dtette.

[118] Milfay Ferenc 1908-t�l 1948-ig m�k�dtette nyomd�j�t.

[119] Tin�dy Nyomda 1934-t�l 1948-ig m�k�d�tt.

[120] A Zempl�n K�nyvnyomda �s Lapkiad� Rt. (Zempl�n Nyomda) 1870 �s 1944 k�z�tt m�k�d�tt, majd 1945 ut�n a Magyar Kommunista P�rt s�toralja�jhelyi szervezete „kezel�s�be” ker�lt.

[121] Singer K�roly 1910-t�l 1944-ig m�k�dtette nyomd�j�t.

[122] Krausz Imre 1946 �s 1948 k�z�tt m�k�dtette nyomd�j�t. Markos: i. m. 93.

[123] Breuer Testv�rek nyomd�ja (D�vid �s Jakab) 1910-t�l 1944-ig m�k�d�tt.

[124] Gellis M�r 1882-ben alap�totta nyomd�j�t, 1908-t�l 1944-ig a Gellis Testv�rek m�k�dtett�k.

[125] Moln�r Istv�n 1931-t�l 1945?-ig m�k�dtette a Soroks�ri K�nyvnyomd�t.

[126] Metropol Nyomda 1942 �s 1947 k�z�tt m�k�d�tt.

[127] �rp�d Nyomda �s Lapkiad� 1933 �s 1947 k�z�tt m�k�d�tt.

[128] Burkus Andr�s nyomd�ja 1912-t�l m�k�d�tt 1944-ig. 1945 ut�n m�k�d�si enged�ly hi�ny�ban z�rolt�k.

[129] Kult�ra Nyomda �s H�rlapkiad� V�llalat 1925-t�l m�k�d�tt 1948-ig. Markos: i. m. 97.

[130] Endr�nyi Nyomda �s Lapkiad� Rt. 1883 �s 1944 k�z�tt m�k�d�tt.

[131] Szeitz Ferenc �ltal alap�tott Nemzeti Sajt�v�llalat 1936-t�l 1941-ig m�k�d�tt.

[132] Schwarcz Jen� �ltal alap�tott Sz�ch�nyi Nyomda 1916-t�l 1944-ig m�k�d�tt.

[133] Wirth Istv�n nem rendelkezett nyomdai iparenged�llyel, csup�n g�p�r�sos m�sol�ssal, amelyet 1938-t�l 1947-ig alkalmazott.

[134] R�nyi (R�th) Dezs� �ltal 1906-ban alap�tott nyomd�t 1948-ig m�k�dtette �zvegye.

[135] Az 1894-ben alap�tott nyomd�t Fodor Ferenc 1944-ig m�k�dtette.

[136] Az 1901-ben alap�tott nyomd�t P�sa Endre 1945-ig m�k�dtette.

[137] Ott Lajos nyomd�j�t 1930 �s 1948 k�z�tt m�k�dtette.

[138] Az 1938-as ter�letgyarapod�st megel�z�, utols� statisztikai adat 1937-ben k�sz�lt, amely szerint Magyarorsz�g vid�ki nyomd�inak sz�ma 487 volt. Szoll�s Ella: A magyarorsz�gi nyomd�k �s sokszoros�t� v�llalatok jegyz�ke. In: Magyar K�nyv�szet. Bp. 1937. 9.

[139] Mag�n tulajdonban l�v� nyomd�k lefoglal�s�ra a korszakb�l egy�b p�ld�k is ad�dtak. Az Orsz�gos Sz�ch�nyi K�nyvt�r Gyarap�t�si oszt�ly�n �rzik azt a „Reklam�ci�k” c�m� k�nyvt�rt�rt�neti dokumentumot, amely az 1944-es esztend�t�l vezette a k�teles p�ld�nyt be nem szolg�ltat� nyomd�kkal folytatott reklam�ci�k nyilv�ntart�s�t. Az 1945-�s �v 289-es reklam�l�si t�tel�n�l szerepel az 1903-ban alap�tott mez�t�ri Corvina Nyomda, amely az 1944. �v negyedik, valamint az 1945. �v els� �s m�sodik negyed�vi k�tels p�ld�nyaival nem sz�molt el. A magyar nemzeti k�nyvt�r egykori munkat�rs�nak k�z�r�sos bejegyz�s�vel az al�bbi sz�veg olvashat�: „A nyomda orosz k�zben van. 1945. VI. 1-ig meg lettek semmis�tve az oroszok �ltal k�sz�lt nyomtatv�nyok.”

[140] Varga S�ndor: A magyar k�nyvkiad�s �s k�nyvkereskedelem 1945–1957. Bp. 1985. 45.

[141] Uo. 45.