INTELEM

Varga Csaba

A szlovák nyelv a magyar nyelv egyik sajátos változata 2. rész

O

’objem’=térfogat, az öb-ből, pl. öblös, öb k-vesztéssel a köb, keb (pl. kebel, köböl) szóból

’oblok’=ablak, a lak a luk, lók>ók, óg gyökből

’oblý’=gömbölyded, lásd öblös

’obraz’=kép, lásd ábrázat, ábrázol

’obrazne’=képtelenség

’obrok’=abrak

’obrus’=abrosz

’od’=-tól, -től, -ról, -ről, de általában az „át” jelentés érvényesül,

vagyis át t>d: od

’odčinit’=jóvátesz, ’činit’=csinál

’odviest’=elvisz

’okno’=ablak, azonos az akna szóval is, a luk, lók l-nélküli változata: ók

’oko’=szem, ugyanis ablak, azaz luk (lásd: magyar akna, szlovák ’okno’=ablak), luk, lók-ból l- vesztéssel az ok, miből az okul, okos stb. is

’oltár’=oltár

’olovený’=ólom

’opálit’=lesüt, lebarnít, a pir gyök r>l hangmódosulata szerepel itt

’otec’=atya

P

’pád’=esés, a pat, poty (potyog, pottyan, potya) gyökből t>d módosulattal

’padák’=ejtőernyő, de „potyak” ez igazából, lásd fenn

’padat’=esik, de potyog ez igazából

’padavka’=hullott gyümölcs, azaz pottyant gyümölcs

’padnút’=lepottyan

’pagacik’=pogácsa (b>p módosulat a bog gyökből)

’pajác’=pojáca, a boh(ó) gyökből

’palác’=palota

’palacinka’=palacsinta (a lap gyökből, gyökfordulással)

’pálenka’=pálinka

’paleny’=égetett, a pár(ol), pír (=tűz) gyökből r>l módosulattal, lásd ’parit’=párol

’palica’=pálca

’palier’=pallér

’pálit’=éget, a pír gyökből r>l módosulattal, tehát ’pálit’=pirít

’palivo’=tüzelőanyag, lásd fenn: a pír>pal gyökből

’pamuk’=pamut

’pancier’=páncél

’paplan’=paplón

’paprika’=paprika

’papuča’=papucs

’pár’=pár, néhány

’pár’=házaspár

’para’=pára

’parenie’=párzás

’parit’=párol

’párit’ sa’=párzik

’parný’=pára, gőz

’parnik’=gőzhajó, azaz „párahajó”

’párny’=páros

’parta’=parti (pl. vízparti)

’partner’=társ, partner (ami szintén a pár-ból származik!)

’patália’=patália, zűrzavar

’pečat’=pecsét

’pečitat’=pecsétel

’pečeny’=sült, sütött, lád pecsenye

’pečienka’=pecsenye, sült

’pečivo’=(pék)sütemény (úgy tűnik, hogy pék, pek és pecs szavak csak kiejtési változatok)

’pekár’=pék

’peniaz’=pénz

’pijavica’=pióca

’piplat’=pepecsel, pep p>b: bab, lásd babrál

’pleva’=pelyva

’pletka’=pletyka

’pohár’=pohár

’pol’=fél (1/2) f>p hangmódosulással és mély hangrendben

’polkruh’=félkör, kr=kör

’pologul’a’=félgömb, azaz „félgolyó’

’polovina’=fél (1/2)

’poltucet’=féltucat (pol a fél szóból származik f>p módosulattal)

’pootvorit’=kissé nyitott, ez a pitvar szavunk

’pot’=izzadság, pl. „patakzik róla az izzadság”, lásd még a potok címszót

’potok’=patak

’potóčik’=kis patak

’póda’=föld, talaj, lásd „főd’, f>p: padlat

’pójd’=padlás

’prach’=por, az o hang kiesésével, itt valójában: „poracs”

’prachovka’=porrongy, lásd még: ’prášit’=poroz

’prak’=parittya, a per (pereg, perdül) gyökből, kiesett a per gyök magánhangzója

’pramálo’=nagyon kevés, itt a por és a mál gyök szerepel együtt

’prameň’=forrás, amiben a ’pr’ o-vesztéssel és f>p váltással a forrból

’prášit’=poroz

’prášok’=porszem, lásd ’prach’=por

R

’rad’=rend, ez n nélkül, pl. rogy n-vel: romgy>rongy

’rak’=rák

’rakovina’=rák (betegség)

’rám’ráma, keret

’raž’=rozs

’raždie’=rőzse

’repka’=repce

’rešeto’=rosta (a ráz gyökből)

’rev’=ordítás, üvöltés, a re, rí gyökből, pl. rian, rikolt

’rez’=vágás, szelet, a rész szóval azonos

’rezeň’=szelet, tehát rész

’ring’=ring

’ringolat’=ringló

’robit’=dolgozik (a rob, robot a ró-rov v>b változata!, azaz a kirótt, rárótt munkát végzi)

’roj’=raj (méhraj)

’rojenie’=rajzás

’rovina’=róna, a ’rovina’ a róna v-s párja, mint zűr-zavar, zár-závár, csűr-csavar

’ruža’=rózsa, a ró gyökből, a tüskéiről

SZ

’sako’=zakó, eredetileg a zsák, szák szóból, az alapszó: zug

’sane’=szán

’sanica’=szánkózó

’sánky’=szánkó

’sat’=sziv, szpik, a szí gyökkből, lásd alább:

’savý’=szívó

’scéna’=szín, az angol ’scena’, ’scene’ is csak rossz olvasata a latin eredetinek,

az is szín

’scenár’=szövegkönyv, tehát „színár”, lásd fenn

’sečka’=szecska, a szegcse (mint szegdelt) szóból hangátvetéssel, mint

szökcse>szöcske

’sečny’=vágó, metsző, tehát szegő

’sekat’=vág, metél, a szeg, szak gyökből, lásd: szecska

’sekera’= szekerce, balta, mint szegő

’semenač’=magfa, lásd: mag=szem

’semenár’=magtermelő

’semenica’=magnövény

’semeno’=mag, azaz szem

’sennik’=szénapadlás, azaz szennik szóban a széna szó áll, lásd: seno

’senný’=szénás

’seno’=széna

’séria’=sorozat, minden nyelvben a magyar sor-ból

’sitko’=kis szita, vagyis szit-ka, lásd: sito=szita

’sito’=szita

’skory’=korai (az s csak előhang)

’skŏr’=korábban

’skrátit’=kurtít (az sz előhang s kiesett az u)

’skriňa’=szekrény (minden nyelben a szek=szeg=zug gyökből)

’skrinka’=szekrényke

’skrúcat’=csűr, összecsavar, hangösszekeveréssel a csűr-ből

’skúpy’=fukar, kuporgató, az sz előhang

’skvelý’=remek, pompás, lásd: az ’sk’ után követlező ’velý’=váló, mint kiváló

’skyprit’=porhanyósít, porít, itt a ’pr’-ben rejtőzik a por

’slama’=szalma (hangátvetés történt)

’slamenák’=szalmakalap

’slamka’=szalmaszál

’slamnik’=szalmazsák

’slanina’=szalonna

’sláva’=dicsőség, ami erős tévedés, mert szláv, régen sláve, sclave annyit tesz, mint szolga, rabszolga, lásd: szervilis, az eredeti szer, szerv szóból

’slivka’=szilvafa

’slivkový’=szilvás

’slivovica’szilvapálinka, szilvórium

’sloboda’=szabadság, az s csak vendéghang, tehát ’szoboda’

’slobodno’=szabad, az s csak vendéghang, tehát ’szobodno’

’Slovák’=szlovák, alapszó a „szláv”, a régi ’szláve’=szolga szóból

’slovo’=szó, szav, az l vendéghang, dísz

’slovom’=szóval, az l vendéghang

’sluka’=szalonka, kiesett az a és az n

’služba’=szolgálat, az ’s’ és a ’l’ közül kiesett az o

’smelo’=merészen, ’s’ vendéghang, mer r>l: ’mel’

’smer’=irány, de itt meg a mer(ev) szót találjuk

’smet’=szemét, kiesett az e

’smyk’=simít, kiesett az első i

’sneh’=hó, hab, a HO alapgyökből, melynek jelentése: fed

’snovat’=sző, az n vendéghang

’sobášit’=esket, valószínű, hogy szöv v>b szob hangmódosulattal, tehát szövés, Szövetség

’sobota’=szombat, a szabad szóból

’somár’=szamár

’somársky’=szamár, buta

’spád’=esés, pod<pot<poty, mint potyog, pottyan, a s vendéghang

’spárit’=párol, az sz vendéghang

’spara’=fülledt, értsd: párás, az sz vendéghang

’specatit’=megpecsétel, az sz vendéghang

’sto’=száz, száz>szat>(hangátvetéssel) szto

’stopa’=nyom, a top, tap gyökből, az sz itt vendéghang

’stopár’=nyomozó, lásd fenn

’stol’=asztal, az szlovákban az a hang kiesett

’strebat’=hörpöl=szörpöl-ből

’studeny’=hideg (lásd még: hűt), ahol h>st

’stupaj’=talp, a tap, top gyökből, az sz vendéghang

’stúpit’=lép, a tap, top gyökből, az sz vendéghang

’styk’=érintés, a tak, ták gyökből, az sz vendéghang

’suka’=szuka

’sukňa’=szoknya

S

’šabla’=szablya

’šafran’=sáfrány

’šál’=sál

’šalát’=saláta

’šalovat’=zsaluz („zsaluvat”)

’šalvia’=zsálya

’šanovat’=sajnál

’šantít’=pajkos, a sanda=sánta szóból

’šašina’=sás

’šelest’=zörej, a cser-eg szóból, r>l hangváltással

’šero’=szürkület, a szür, pl. szüremlik szóból

’šik’=sor, vonal, itt valójában: csík

’šikovný’=ügyes, azaz sikeres

’šindel’=zsindely

’šipka’=csipke(bogyó), csíp gyökből csipke cs>s: ’sipka’

’šipový’=csipkebokor; šip=csip

’širenie’=terjeszt, a szór gyökből

’škrekot’=rikácsolás, lásd: „rikót”, „rikolt”

’šl’apa’=talp, a lap-ból, lásd pl.: claptat, a caplatból

’šnúra’=zsinór, más nyelvben is ebből, az i kiesésével

’sojka’=szajkó

’šteklivý’=csiklandoz

’štvrtok’=csütörtök, aligha képzelhető el, hogy ebből lett a ’štvrtok’ (az –ok, -ök végződés eleve magyar); csötör valójában gyötör (csűr, csavar), pl. régen: „ha a kalap öszvecsötörtetnék”, azaz öszvegyötörtetnék, talán feltételezhető, hogy csötörtök, mint nap, Jézus Nagypéntek előtti gyötrésével kapcsolatos, s mint a hét negyedik napja, innen lehet egyben számnév is, ahogy pent=bán(a)t (Jézus halála miatt), s ebből a péntek; magyar szó ez mindegyik

’šuchorit’=suhog

’šuchotat’=susog

’šumiet’=susog, bizonyára a zümmögből

’šunka’=sonka, de más nyelvekben is a csonk, csonká-ból, csonk cs>t: tönk

’šuškat’=susog

’švagor’=sógor

’švih’=suh, suhintás

’švihat’=suhogtat, lásd fenn: ’švih’=suh

T

’ta’=oda, ez a távolító ta-tov

’tábor’=tábor, oly régi magyar szó ez, hogy még Mózes is a Tábor-hegynél állt meg

’táborák’=tábortűz

’táborit’=táborozik

’táčky’=talicska

’tajit’=titkol

’tak’=úgy, ez a ták, tak, pl. takar gyök, tehát ’tak’=fed, takar

’takisto’=éppenúgy

’takmer’=csaknem

’takto’=így (a tak, mint takar, fed gyökből)

’taký’=olyan

’tanec’=tánc (magyar szó ez, lásd még: tántorog, téblábol)

’tanečnik’=táncos

’tanier’=tányér

’tanistra’=tarisznya (hangösszekeverés)

’tápat’=tapogat (lásd tapasztal, tapint)

’tapeta’=tapéta (magyarból ez a szó mindenhol, mert tapéta: tapad, e tapból a tapló is

’tapetovat’=tapétáz

’tarhona’=tarhonya (mert tört, tar>darabos)

’t’archa’=teher

’taška’=táska

’tátos’=táltos

’tavba’=olvasztás (tav-tó-tócsa)

’tavit’=olvaszt

’tehla’=tégla

’tehotnost’=terhesség

’tekvica’=tök

’teperit’=cipel, vonszol, lásd teper

’terén’=terep, a tér gyökből

’teritorinálny’=terület (a territórium is a magyar terület szóból származik)

’ticho’=csend, hangátvetés a csit, mint csitít, csitul szóból

’tísit’=csitít; hangátvetés, lásd fenn

’tkács’=takács

’tkáci’=szövőszék, valójában tákoló, azaz összeillesztő

’tkat’=sző (lásd: takács) a ták (illeszt) gyökből

’topánka’=cipő (lásd: topogó)

’timeny’=tompított, a tom, töm gyökből

’torba’=tarisznya, a tár gyökből, ahogyan a tarsoly is

’torta’=torta, ez eredetileg csavart édesség, lásd tortúra, torzít(=csavar)

’továr’=áru, a táv, ebből a régi távár=kereskedő szóból, tehát távolba vivő

’továriš’=segéd, mesterlegény, az orosz tavaris-val azonos, s ez az azonosság a magyarból

világlik meg: alapjuk egyaránt a társ=táros, melynek a közbeiktatott v-s változata a táváros, azaz egy tárból egy „fészekaljából” valók

’trápenie’=gyötrés, kínzás, szintén a tor>tr gyökből

’tres’=durranás, a dör>tör>tr gyökből

’tupit’=tompít, az m kiesett belőle

’tupost’=tompa, lásd fenn

’tutlat’=titkol, orosz ’taity’=titok

’týkat’=tegez, ahol ’tý’=te

’týranie’=kínzás, gyötrés, minden nyelvbe a magyarból került, ugyanis a tor a csűr-csavarból származik, vagyis tor, ’týr’ annyi, mint csavar (csav fordítva: facs, tehát csavar=facsar), például tortura, s ebből a torta is, mely csavart süteményt jelent, ilyen pl. a kürtős kalács

U

’ulica’≠utca, ezúttal véletlen az egyezés, a magyar utca jelentése: kis út, ahol a -ca kicsinyítő, s

bár kétségtelen, hogy a szláv ’ulica’ szóban is ez a kicsinyítő áll, ám az ’uli’ másféle gyök, a latin ’aula’ szó (szerb) módosítása

’ulovit’=vadat elejt, az lő-löv gyökből

’ulovok’=(vadász)zsákmány, a löv gyökből, lásd fenn

’umazat’=bemocskol, ahol ’maz’=maszat

’ulupit’=elrabol, a lop gyökből

’úmera’=arány, arányos, a mér (mint mérték) gyökből

’upadat’=sűllyed, hanyatlik, az apad szóból

’upadok’=hanyatlás, az apad szóból

’upokoj’=békít, megnyugtat, pokoj=béke, a bok, bék b>p változata

’upražit’=megpirít, szó szerint „parázsít”

’upustit’=elál valamitől, lemond valamiről, e szóban a „puszt”=”veszt” szó áll

’uragán’=orkán

’urazit’=megsért, megbánt, e szóban a rossz szó áll

’uslovie’=szállóige, e szóban a ’s(l)ov’=szó, szav áll

’úsluznost’=szolgálatkész, a szóban ’sl’=szol

’uštipnút’=megcsíp, e szóban ’u’=meg, ’štip’=csíp

’utkat’=megsző, ’u’=meg, ’tkat’=takat’, lásd: takács

’utimit’=eltompít, e szóban ’u’=el, ’timit’-ben ’tim’=tom

’utok’=támadás, valójában ’atak’, melyben a ’tak’=összeilleszt magyar szó áll, pl. tákol, takács

’utriet’=megtöröl, e szóban ’u’=meg, ’tr’=tör

’útržok’=töredék, e szóban ’tr’=tör

’utýrat’=meggyötör, e szóban ’u’=meg, ’týr’=csűr cs>t változata: tor, melyből pl. a tortúra is

’uvalit’=rázúdít, ahol ’u’=rá, ’valit’=válít, a vál (pl. leválik) gyökből

’uväznit’=örizetbe vesz, ’väz’=vesz

’uvidiet’=meglát, ahol ’u’=meg, ’vid’=figy, pl. figyel

’uviest’=elvezet, ahol ’u’=el, vies(t)=vez(et)

’uviezt’=el bír szállítani, ahol ’viez’=visz

’uvod’=bevezetés, ahol ’vod’ a visz, vez, vit(el) d>t változata: ’vod’, ebben az

eredetben rejlik annak titka, hogy a ’vod’ víz-et is jelent a szlávban

’úvodnik’=vezércikk, lásd fenn: vez(ér)>’ved’

’uvol’nit’=megszabadít, ’u’=meg, vol=vál

’uzáver’=zár, itt a zár=závár, mint závárzat látható, csak a magyarra jellemzők a v-s és v-nélküli

szópűrok, mint csűr-csavar, zűr-zavar

’uzavretie’=lezárás, a závár-ból kiesett a második magánhangzó

’uzavierat’=bezár, lásd fenn

V

’vábit’=csábít, oly erős a hasonlóság, hogy méltán vélhetjük a cs>v hangátmenetet

’vábidlo’=csábítószer

’vábivý’=csábító

’vačok’=zseb, a vacok szóból, mely magyar módosulat a fészek szóból

’vajatat’’=vajúdik, e szó annál is inkább magyar, hogy a bajlódik szóból alakult

’vak’=táska, a bog, bugy(or) szóból b>v váltással

’válov’=vályu

’vandorovat’=vándor

’vandorovka’vándorút

’vandorovnik’=vándorlegény

’vankus’=vánkos

’var’=forrás, a for-ból f>v hangmódosulással

’varovat’=vigyáz, őriz, a vár, mint várakozik szóból

’vedro’=vödör, lásd alább:

’vedúci’=vezető, a ved azért fordul elő egyaránt a vödör és a vezető szlovák

megfelelőiben, mert a magyarban a vez, vesz és a víz azonos hangalakúak, s a szlovákban természetszerűleg egyformán módosultak; lásd: szláv ved-em vagy vegyjem (vezetem), továbbá vez-em vagy vezjem (jármüvön viszem, szállitom), és vezmem (elveszem)

’velikán’=óriás, a vál, mint kiváló, azaz kiemelkedik a többi közül, ez a vál szó vel alakban sok

szó első tagja nagy jelentéssel

’vel’ký’=nagy

’vel’mi’=nagyon

’verš’=vers

’veršik’=versecske

’veršovat’=versel

’vetrat’=szellőztet, a vet a visz>vit (melyből a vitorla is) szóból

’vetrik’=gyenge szél, szellő, vet: lásd fenn

’vetrovka’=viharkabát, a fentiek alapján már érthető, hogy miért „dereng” fel itt a vitorla szó is

’vhodne’=megfelelően, kellőképpen, e szóban a hogyne búvik meg

’vhodny’=alkalmas, megfelelő, lásd fenn

’videnie’=látás, más nyelvekben is a figy gyök (mint figyel, néz, lát) >fid>vid kiejtési változatából,

szlávban a figy>vigy változata is elterjedt, pl. ’vigyényie’

’vidiecky’=vidéki

’vidiek’=vidék

’vidina’=látomás, lásd fenn: ’videnie’

’viest’=vezet, a visz>vez-ből

’vietor’=szél, lásd fenn: ’vetrat’

’viezt’=visz

’vinár’=szőlész, lásd alább:

’vino’=bor, más nyelvekben is csak áttételes értelmezése a venyige szónak, mely a

fon, fonadék szóból szárnmazik: fony f>v: veny

’voda’=víz, a ned (nedv, nátha) >med>ved>vod kiejtési változata

’vodáren’=vízművek

’vodca’=vezér, a víz és a vez(ér) azért egyarán vod a szlávban, mert ezek a magyarban

egyformán hangzanak: vez-víz, lásd a ’vodovod’ címszót is

’vodic’=vezető, lásd fenn és lenn

’vodička’=vizecske

’vodit’=vezet

’vodivost’=vezetőképesség

’vodomer’=vízóra, ahol ’mer’=mér

’vodovod’=vízvezeték, itt kétszer szerepel a ’vod’, egyszer víz, egyszer vez jelentéssel, mely azonosságot csakis a magyar víz és vez=visz azonos hangalak magyarázhatja, lásd még a visz>’vit’ (pl. vitel, vitorla) pedig szelet jelent a szlovákban

’vol’ači’=valakié, ahol ’vol’=vala

’vol’ačo’=valami

’vol’ajaco’=valahogyan

’vol’akam’=valahova

’vol’ba’=választás, itt a vál gyök szerepel

’volič(-ka)’=választó, ’vol’=vál

’volit’=választ, ’vol’=vál

’voz’=kocsi, szekér, itt a visz gyök szerepel, lásd alább is

’vozen’=vasúti kocsi, a visz gyökből, tehát ’viszeny’, lásd alább:

’vozit’’=visz

’vozovka’=úttest, itt is a visz gyök látható, bizonyára a visz, „messzire visz”, „messzire vezet” gondolat alapján

’v-padnút’’=beesik, ’v’=be, pad a pot, poty t>d változata, lásd fenn: ’pád’ és ’padák’

’vrabec’=veréb, e madár csiripelő, régiesen mondván „verregő” (e szóból a cserregő

is) hangjáról kapta, régi szlávban vrabij, új szlávban vrabelj, vrabec

’v-sadit’=beletesz, ahol a ’v’=bele, ’sed’=szed

’v-strcit’’=beledug, bedug, ’v’=be, ’strcit’ szórészben pedig a szorít szót tisztelhetjük

’vs-tupi’=belép, itt a ’stup’ szórészben a top (pl. toppan) rejlik

’vs-tupné’=belépődíj, lásd fenn, tehát kb. ’betoppanódíj”

’vsak’=de, azonban, a szóban a „csak” szerepel

’v-simat’ si’=szemügyre vesz,’sim’ (ejtsd: szim)=szem>szim

’v-tesnat’’=belegyömöszöl, beleszorít, ’tes’ (ejtsd: tesz)=tesz

’v-tierat’=bedörzsöl, dör d>t: tör>’tier’

’v-tieravost’’=tolakodás, dörgölőzés, lásd fenn, továbbá ne feledjük, hogy tolakodás l>r:

törekedés, törtetés

’v-tieravý’=tolakodó, dörgölőző, lásd fenn

’vy-cicat’=kiszív, kiszop, itt a csecs, csöcs (mint csúcs)>cici szerepel

’v-cifrovat’=feldíszít, a cifra, ahogyan Czucor Gergely feltárta: „úgy látszik, hogy az irkál, firkál gyöke ir, fir rejlik benne, miszerint átvetve annyi volna, mint fircza, azaz irkált, firkált ékesség, vagy jegy”. Igen elterjedt szavunk: olasz cifra, franczia chiffre, német Ziffer

’vý-čap’=söntés, itt a csap szavunk szerepel teljesen hibátlanul, lásd alább:

’vý-čapnik’=csapos

’vý-čiň’=garázdálkodás, itt ’čiň (ejtsd: csiny)’=csíny szavunk szerepel

’vý-čiňat’=garázdálkodik, lásd fenn

’vy-davatel’’=kiadó, itt a táv gyök szerepel (mint távolít), melynek t>d változata a dav

’vý-fuk’=kipufogó, ahol ’fuk’ a fú (fú>pú), fak gyökkel azonos, lásd alább:

’vý-fúkat’=kifú

’vy-lomit’=kitör, a lom a magyarban a rom-ból, r>l váltással

’vy-merat’=kimér, felmér, ’mer’=mér

’vy-mlat’=cséplés, ahol mál>’ml’

’vy-padnut’=kipottyan, ’pad’ a pat, pot, poty t>d kiejtési változata

’vy-pálit’’=kiéget, ahol pír (=tűz) r>l: pál

’vý-par’=pára

’vy-parit’ sa’=elpárolog

’vy-parovat’ sa’=párolog

’vy-pichnút’=kibök, kiszúr, bök b>p ’pich’

’vy-pražit’=kisüt, azaz „kiparázsit”

’vy-pustit’’=kirekeszt, ’ pust’ (ejtsd: puszt) a puszt=foszt szóból

’vy-rabovat’=kirabol

’vy-razit’’= kiüt, kiver a szótár szerint, de itt a (ki)ráz áll (pl. kirázza a hideg), e szó a rügy és ragya szókkal is rokon a ro gyök révén

’vy-ražka’=kiütés, pattanás

’vy-riedit’’=megritkít, rit>ried

’vy-rojit’’=kirajzik, raj>roj