//heidfogel-domjan.gportal.hu
//heidfogel-domjan.gportal.hu

Nyűgösek voltunk. Aki szeretett, / nem élt mellettünk könnyű életet./ Kövünkre is ilyen írás való: / Idege rossz volt, de a lelke jó. Áprily Lajos: Epigramma 


Tiszteld őseidet, mert rajtok keresztül nyertél életet és örököltél Istent és Hazát. Wass Albert


Mikor Istenre bízom a sorsom, érzem, hogy Isten nem ad föltétlen jogot ehhez. Hinnem kell benne, hogy a "madárka tolla se hull ki" az Ő akarata nélkül, de nincs jogom vaksi bizalommal mindent az Ő kezébe tenni le; Isten reám is bízta, hogy csináljam és igazítsam a sorsom. S csak ha vállalom ezt a feladatot, akkor segít. Márai Sándor (1900. 04. 11. - 1989. 02. 21.) magyar író     

        

Bejelentkezés

Felhasználónév:

Jelszó:
SúgóSúgó
Elfelejtettem a jelszót
 

Ha őseink is elszaladtak volna, vala- hányszor nehéz idők jöttek, ma üres lenne ez az ország. Wass Albert

Heidfogel Pál ny.lelkész
Istvándi XIII. sz. Műemlék templom

 

Renoválva az Úr 2012 - 2015. évében


Szeresd a Te népedet, nemzetedet, job- ban mint önmagadat, s rajta kívül más isteneid ne legyenek. Tiszteld otthonodat s a földet, melyen élsz, hogy maradékaid is hosszú életet élhessenek rajta! Wass Albert


Icike-picike az istvándi utca

Előadó Bartókné Pásztory Ditta

A népzene tehát a természet tüne- ménye. Ez az alkotás ugyanazzal a szerves szabadsággal fejlődött, mint a természet egyéb élő szerve-zetei, a virágok, az állatok. Éppen ezért olyan gyönyörű, olyan töké- letes a népzene. Ezek a dallamok a művészi tökéletesség megteste- sítői. Példái annak, miként lehet legkisebb formában, legszeré- nyebb eszközökkel valamilyen ze- nei gondolatot legtökéletesebben kifejezni. Bartók Béla (1881-1945) zeneszerző, zongoraművész, nép- zenekutató

ingyenes webstatisztika

 

Dunántúli Református Lap

 

Kárpát medence népei

  

  • Három életforma van: a jézusi, a fausti, az ulyssesi. A többi adóalany.

    Ulysses,= Odüsszeusz latin neve

  •  

  Dunának, Oltnak egy a hangja,
  Morajos, halk, halotti hang.
  Árpád hazájában jaj annak,
  Aki nem úr és nem bitang.

  Mikor fogunk már összefogni?
  Mikor mondunk már egy nagyot,
  Mi, elnyomottak, összetörtek,
  Magyarok és nem-magyarok?

  Ady Endre Jakobinus dala

ingyenes webstatisztika

 

Magyarország
"...Itt élned, halnod kell."

 

KOSSUTH LAJOS

 
 
 

Révpartot ért a gálya, – világkörutat járt kormányosával. … Egy szózat elég a harczot megszüntetni: “Ne tépjétek egymás zászlóit! ne vágjatok egymáson sebeket! az Kossuth lelkének fáj..” s a küzdelem elmúlik … Ez a te bűvös szem- födeled eltakar minden belvi- szályt. …Vezess bennünket most, te halottaidban is óriás, e nemzeti nagyság felé.” Jókai Mór Kossuth Lajos temetésén

Kossuth temetése
és a Wekerle kormány

ingyenes webstatisztika

 

Trianon 1920. június 4.
Nem, Nem, Soha

 

AUSZTRIA

 

Rainer Maria Rilke

A NAP LENYUGSZIK

A nap lenyugszik lágyan.
Bolyongok éberen.
A virrasztó magányban
kis csillag jár velem.

Szeme pillásan ég fenn,
ragyogva néz felém,
oly árva ott az égen,
akár a földön én.

Fodor András fordítása                               

Alsó-Ausztria


Zászló és Címer

 

ALSÓ-AUSZTRIÁTÓL
Niederösterreich

 

DUNÁNTÚLIG
Transdanubien

 

WASS ALBERT

Uram!

Rendeld már, hogy hazamehessünk!
Mindegy, hogyan és mindegy milyen áron!
Nem akarunk örökké bujdokolni
ezen a zord, otthontalan világon!
Ha kell, gyalog is, éhesen, vacogva,
tépett lélekkel és halálra váltan:
csak otthon legyünk egyszer a hazánkban!

MAGYARORSZÁG, HALLD SZAVUNK...

EGY SZABAD ORSZÁGÉRT

magyarforradalom1956


MÁRAI SÁNDOR

Senki nem olyan konok és veszedelmes, mint egy bukott eszme haszonélvezője, aki már nem az Eszmét védi, hanem meztelen életét és a zsákmányt. 

 


Magyar-Erdély-Román-
Székely-Kapcsolatok

 

CSÁNGÓ

 

CSEH

 

Horvátországi Magyar Református
Egyház történetéből

 
SZERBIA-MONTENEGRO
 

SZLOVÁKIA

 

SZLOVÉNIA

 

Törökország
Magyar-Török kapcsolatok

 

Biz Kardisem
Testvérek vagyunk.

"Biz Kardesim azaz Testvérek vagyunk"!

Ki hinné hogy a  törökországi Antalya tartományban van egy magyar falú? Pedig van. Van ott egy ősi magyar falú: Macarköy ejtsd: madzsarköy, azaz magyar falú. A falut 450- 500 évvel ezelőtt őseink alapították. A magyar földről rabszolgának elhurcolt foglyok először Isztambul körnékén telepedtek le majd átköltöztek erre a vidékre és ezt népesítették be, áttértek a muszlim vallásra, törökökké váltak, családi hagyományaik szerint azonban meg-őrizték származástudatukat, de nem beszélnek magyarul. Macarköy ma- gyar temetőjét a helyiek közül sokan Macarka Mezarlának, azaz Magyar temetőnek, mások Eski Macar Mezar lának, Ősi magyar temetőnek hívják. Gebiz - Macarköy főterén egy szé-kelykapu áll és rajta a felirat: 

Biz Kardesim azaz Testvérek vagyunk.!

 

 
- VÉRZŐ HATÁROK. V.
Hegyeken át a Cseh határon


V.  HEGYEKEN ÁT A CSEH HATÁRON

A keleti végek csendessége borul a vidékre. Elfordul balra a Túr és a határ a földeken keresztül MAGOSLIGETNEK tart. TISZABECSNÉL elérjük a TISZÁT.

Óriási hurkot vet itt a határ, az egész vidéket körülszorítja és halálosan fojtogatja a közlekedési, a gazdasági és kulturális életet. A Tiszán túl vezet a CSAP-BEREGSZÁSZI vasút, átszáll a vonatok füstje és a lakosság mégis teljesen elszigetelten él.A parton batyus emberek üldögélnek.

- Hova készülődnek, urambátyámék?

- Záhonyba mennénk, de egy kicsikét várakozni kell, merthogy nem vagyunk még együtt.

- Mi járatban lesznek Záhonyban? – kérdjük.

- Nono! Csak odáig csónakon megyünk, aztán vonatra ülünk, hogy Nyíregyházán munkát vállaljunk. Nem merhetünk másként a határ miatt.

Magyar határőrház a hidasnémeti-kassai vasút mentén. –Ungarisches Grenzwachhaus an der Bahnlinie Kassa-Hidasnémeti. –Guérite hongroise sur la ligne Budapest-Kassa.

Hej, ha nem volnának Újlakon a csehek, könnyen célhoz érnek, de így ráülünk a Tiszára, az elvisz bennünket Záhonyig, onnan meg vonaton Nyíregyházára megyünk. Tessék velünk tartani!

Örömmel kapunk az alkalmon.

Lassan összejön tíz-tizenkét ember. A kormányossal tizennégyen vagyunk. Beszállunk és a Tisza hátán leereszkedünk. Két ember felváltva evez.

- Mindannyian tiszabecseiek?

- Csak nyolcan. A szomszéd itt mezőtarpai, amott ketten beregszásziak, aztán a Turbucz sógor Darócra való. Határmentiek valamennyien.

BADALON túl a cseh határ letér a Tiszáról, és fölfelé vesz irányt.

- Szétszaggattak bennünket kegyetlenül – szólal meg újra a tiszabecsi ember. – Azért kell megtennünk ezt a nagy kerülőutat. Nyáron kocsival 50-60 kilométert is meg kell járnunk, ha el akarjuk érni a magyar vasutat Nyíregyházánál vagy Mátészalkánál. Télen megáll az élet. A régi világban átjártunk Újlakra és onnan könnyűszerrel jutottunk Beregszászra vagy Nagyszöllősre. Mind a két város idetartozik ehhez a vidékhez, azok nélkül a nép nem boldogulhat. Tönkremegy minden gazda, mert a nehéz közlekedés miatt nem tudja terményét eladni és nem is tud bevásárolni.

- Tavasszal, ősszel az árvízveszedelem tart bennünket rettegésben.

A Hernád. – Die “Hernád”. – La “Hernad” coupée.

A sok patak és folyó Tiszabecs felől állandó veszélyt jelent. Hiába védekezünk mi töltéssel, a csehek nem végeznek árvédelmi munkát és az árvíz elkerülhetetlenül ránktör. Ilyenkor az egész vidék víz alatt van. Amíg a Tisza elszakított részét vissza nem kapjuk, ezek az állapotok folyton súlyosbodnak.

- Mi nagyon jól tudjuk, hogy a csehek a beregszászi vasút miatt szállták meg a túlsó vidéket, - folytatja a daróci ember. – Ott élünk Beregszász közelében, belátunk a városba, ott megy előttünk a vonat és mégis úgy érezzük magunkat, mintha a világ végére taszítottak volna minket. Mi még rosszabb helyzetbe vagyunk, mint a tiszabecsiek, mert bennünket a határ és a Tisza közé szorítottak. Mindenfelől veszély. Pusztulunk egymásután.
Hányadik Elzász ez Magyarországon?…

Az ÉSZAKKELETI FELVIDÉK éppoly egységes része Magyarországnak, mint a Dunántúl vagy Erdély. Nem lehet szavakkal kifejezni a trianoni csapás itteni pusztítását! A területeket erőszakkal csatolták el tőlünk egész RUSZINKSZKÓVAL együtt. Ruszinszkót Magyarországnak szánta az antant, de a csehek maguknak követelték azzal az érveléssel, hogy máskülönben lengyel-magyar kapcsolat jönne létre. 
Múlnak az órák és minden evezőcsapás rettenetes panaszszóra nyitja az emberek ajkát. 
SZALÓKA alatt újra a trianoni vonalban evezünk a Tiszán és Csapig meg is maradunk benne. Elérjük ZÁHONYT, aztán elbúcsúzunk a Tiszától. 

A sorompóval lezárt Ardó község. - Durch einen Grenzschranken abgesperrte Gemeinde Ardó. - Le village d’Ardo clos par la barriére.

Elsüllyedt országban járunk. Csak a madár szabad erre. FELSŐBERECKINÉL a szomorú BODROGOT lépjük át. Csöndes baktatásban nótát hallunk, de sehol senki. Talán az Ondova üzen a széllel, meg többi testvérfolyója… Később processzióval találkozunk, elöl az ember a megszállt föld felé fordítja a keresztet.

Az országút SÁTORALJAÚJHELY felé fordul. Jobbról kis falu házai látszanak. BORSI község házai fehérlenek ide. A nagy Rákóczi szülőföldje integet a határon át… Egy fejezetet téptek ki a magyar történelemből. 
A vasúti töltés alatt keskeny kocsiút mentén állnak a határkövek. Tanyához érünk. Inkább külvárosi gazdaság, mert alig pár lépésre már az első utcát látjuk. 
Autó jön sebesen, nagy port ver fel. 
- Hamar be a kertbe, mert megfulladunk a portól! 
A kerítéskapun bemegyünk a fák közé. 
- Jónapot! – köszönünk az asszonynak, aki a ribizlibokrok között áll. 
- Jónapot! Úgy látszik, az urak nem ismerősök itt!? 
- Nem vagyunk idevalók. 
- Látom, mert különben tudnák, hogy most cseh megszállt területen vannak. A kerítés itt a határ.

Az áthasított Bódvavölgy. A fehér országút a határ, a középen kápolna. – Das durchschnittene Bódva-Tal. Die weisse Landstrasse ist die Grenze, in der Mitte eine Kapelle. – La vallée de Bodva coupée en deux La ligne rouge indique la grande route. Au milieu une chapelle.

Nem akarjuk elhinni. Megmutatják a határkövet, ott áll a kerítés mentén. 
- Hát így élnek maguk? 
- Így bizony! 
- És templomba hogyan mennek? 
- Van igazolványunk. Azzal megyünk piacra, patikába, a gyerekek az iskolába. 
Megdöbbentően hatnak ezek a szavak! 
A határ még beljebb nyomul a városba, a Szedlák-háztól a vágóhíd mellett a RONYVA-PATAKON folytatódik tovább. Ezután ismét átszel egy vasúti töltést, amelyen a sátoraljaújhelyi kis állomásra vezetnek a sínek. 
A Ronyva-patak a töltés mellett folyik. Ez a szakasz a kisállomásig tart. 
A kisállomásnál ismét híd vezet át a Ronyván és itt még szembeötlőbb a város megcsonkítása. A hídról magunk előtt látjuk a kisállomást; a híd másik felén cseh fináncok és rendőrök állnak. 
Megáll a forgalom, megbénul a piac, az ipar, a kereskedelem. Az elszakított községeket elvágták a gócponttól, ezt pedig a vidéktől, amely a városnak életet adott.

 

A trianoni kápolna, bejáratnál határkő. – Die kapelle von Trianon, an deren Eingang steht der Grenzstein. – La capelle dite Trianon, prés de l’entrée se trouve la borne.

Ha a valóságban, vagy akár a részletes térképen nézzük meg Sátoraljaújhely határmenti terepét, szembetűnik, hogy a csehek a kisállomáson keresztül vezető vasútvonal miatt nyomultak be a városba. 
A vasútvonal ugyanis a budapest-kassai és a kassa-csapi elágazással a nagyállomás és kisállomás között háromszöget alkot, amelynek a cseh területen lévő oldala ívszerű. Ez az ív összekötő vonala a kassa-csapi vasútnak, amelyen most közvetlen vasúti közlekedés van 
PRÁGÁBÓL KASSÁN át BUKARESTBE. A cseheknek tehát át kellett jönniök ezen az íven, meg kellett szállniok a kisállomást is, hogy ez a vasútvonal a területükre essék. Ez volt számukra a legfontosabb; azzal nem törődtek, hogy a várost és az egész vidéket megcsonkítják. 
A híd végéről lenézünk a patakra. Gyerekeket látunk benne játszani. Papírhajókat vonszolnak és a térdükig sem ér a víz. Pedig azt mondták a csehek, hogy a Ronyva hajózható. 
A kassai vasutat 
ALÓMIHÁLYIG védi a határ. Innen kezdve a hegyekre fordul és derékban kettévágja az ESPERES-TOKAJIHEGYLÁNCOT. Befurakodunk a NAGYMILIC rengetegébe.PUSZTAFALUN tatáreredetű néppel találkoztunk. Őrt állnak a határon… 
HOLLÓHÁZA felett a SZUROK-HEGY gerincén a HERNÁDVÖLGYBE ereszkedünk le. A határ elzárja Kassa torkolatát. 

Új cseh laktanya a tornai országúton. – Neue tschechische Kaserne auf der Tornaer Landstrasse. – Nouvelle caserne Tchéque sur la route de Torna.

TORNYOSNÉMETI felett, a MISKOLC-KASSAI vasútvonalon és az országúton áll a határjelző. Innen vezet a legrövidebb út KASSÁRA, a Felvidék metropolisába, Rákóczi városába. Nappal látni a város tornyait, éjjel a villanylámpák fényét. 
Ismét a hegyek gerincére hágunk. Végiglátni a Kassa felé húzódó IDAPATAK-völgyön. A csehek vasúti fővonalában fekszik NAGYIDA és SZEPSI; az elszakított magyarlakta vidék törzsökös községe mindkettő. 
HIDVÉGARDÓNÁL a BÓDVÁN megy keresztül a határ. A falu végét sorompó zárja le. 
Az ardói állatok a nyári hónapokban a Bódva partjára mennek és ilyenkor mindig cseh területen delelnek. A csehek már többször meg akarták ezt akadályozni, de az állatokat nem tudták kihajtani a vízből. 
A határ itt megkerüli a 
NAGYKŐ-magaslatot, amelynek a tetejéről végiglátni az egész terepet. Lenn a Bódva-partján a megszállt BÓDVAVENDÉGI, mellette TORNAÚJFALU, tovább TORNAa várral, SOMODI, SZEPSI, balra torkollik a SZÁDELÖI völgy. Bódvavendégitől elszakították a vasútállomást. 
Fehér országút hasítja át völgyet. A hegy alatt Tornanádaskára vezet az országút. A két út hegyes-szöget alkot és ebben a hegyes-szögben jelölték ki a határt. 

Hazatérő megszállt-területi fazékárus. - Heimkehrender Töpfer des besetzten Gebietes.-Potiers du territoire occupé rentrant a la maison.

Kis kápolna áll a fehér országút mentén. Ajtajában határkő. Aki bemegy, ezen a kövön keresztül lépi át a küszöböt. A magyar-területi lakosok cseh területeken imádkoznak. 
A nádaskai és az ardói országút csúcsában új, emeletes laktanya emelkedik. Feltűnő, hogy a csehek mindenütt a községeken kívül építik fel laktanyáikat. 
TORNANÁDASKA felé közös az országút. Jobbra a HOSSZÚHEGY nyúlik előre. Ez válaszfalat alkot a Bódva-völgye és a Szádelői völgy között. A Szádelői völgyben kitűnő műút vezet KASSA és ROZSNYÓ között, és erre közlekednek a cseh postarepülőgépek is. 
A tornanádaskai országúton egy mészégetőtelepet szakít cseh területre a határ. 
SZILICEI fennsíkon folytatjuk az utat. Karsztos, kopár vidék. A távolban KRASZNAHORKA felé nyílnak a völgyek s a kopárságot, a határ nyomasztó érzését csak a régi emlékek melege enyhíti. Forró, regényes magyar történelem… 
BARADLAI tető mellett elhagyjuk AGGTELEKET. Az Aggtelek-trízsi országúton a VASKAPUI vágott útra érünk. Az országút egyenesen lejt előre. Lefutunk rajta. Alig tesszük meg a lejtős út felét, kövekbe botlunk, és mintha lábunk alól vesztettük volna el az országutat.

A csonka dobsinai vasút. Az oszlopon túl a sineket a csehek felszedték. – Die verstümmelte Eisenbahnlinie von Dobsina. – Le chemin de fer mutilé de Dobsina.

- Hova tűnt az országút?! 
- Úgy látszik, eltévedtünk. 
- De hiszen nem tértünk le róla! 
Ahogy tanácstalanul állunk, lépéseket hallunk. Favágó ember jön, valamelyik faluba való lehet. 
Hova megy, jó ember? – állítjuk meg az ismeretlent, aki egy pillanatig meghökkenve néz ránk. 
- A kiscselényi erdőbe való vagyok. Szuhafőn voltam bevásárolni egyet-mást. Másképpen nem tudunk megélni, hacsak Pannyiba nem megyünk, de az messzi van.
- Hát ez már cseh terület? 
- Az bizony, a Vaskaputól kezdve! 
Az ember nekibátorodik: 
- Ugye, eltévedtek? 
- Amint mondja, el. 
- Sokan eltévedtek itt. Sokszor autó is leszalad. Csapda ez az út és a cseheknek csak lesbe kell állniok. Aki aztán kezükbe kerül, nem egykönnyen szabadul. Mindenkinek átok ez a határ! Nekünk is, akiket elzártak A hegyek közé. 

A Sajót metszi a határ. – Die Grenze durchschneidet den Fluss ,,Sajó”. – La frontiére coupe la riviére Sajo.

Szuhafőre csak bujdosva mehetünk, a többi község meg ezen az oldalon messze esik. Se itt, se ott nem vagyunk. Olykor nagyon elszomorodunk. Akkor, amikor valakit miközülünk, öregek közül, a temetőbe visznek… Elmegy ez is, - az is. – nem érték meg a felszabadulást… És magunkban kérdezzük, hát mi megérjük – e?… 
Besötétedik. Az erdő zúgni kezd. Távolabb hegyi tüzek égnek. Pásztortüzek az éjszakában… 
- Elvezetem magukat, hogy visszajussanak a trizsi országútra – szól az ember és örül, hogy szolgálatot tehet. 
Jó egy órát gyalogolunk, amíg visszajutunk a határra és aztán még egy óra elmúlik, amíg TRIZSBE érünk. 
Másnap folytatjuk utunkat. 
A természet itt gazdagon osztogatja szépségeit. Gyönyörű erdők a hegyeken s a völgyben piciny faluk. A SZÉLESLÁPOSON innen KELEMÉR fekszik a völgyben. Itt lelkészkedett Tompa Mihály. 
Leereszkedünk a SAJÓVÖLGYBE és a hegyekről mezőre futnak a határkövek. BÁNRÉVE a következő állomásunk. A határkövek szeszéjes vonalat követnek. Az ABAFALVI útról átvágnak a vasút felé. Azon túl a SAJÓ kanyarog. Két vasútvonalat érintünk. Az egyik a DOBSINAI, a másik a RIMASZOMBATI.

Tarnócnál az Ipolyra lép a határ. – Bei Tarnóc erreicht die Grenze den Fluss ,,Ipoly”. – Le paysan va dans son chap en Tchécoslovaquie.

A vonatok csak a rimaszombati vonalon közlekednek, a dobsinai vasút síneit felszedték a csehek. A sínek végén faoszlop. 
A határhoz közel esik HAMVA község. A magyar nemzeti múlt ismét jajszavát hallatja. Tompa Mihály nyugszik Hamván… 
Bánrévéről derült időben idelátszanak a 
TÁTRA csúcsai, a Kárpátok koronája. És itt a Sajón facölöpök jelzik a határt. 
SALGÓTARJÁNIG mindenütt hegyek gerincén vonul a határ és hosszú, nehéz út után csak SOMOSKŐÚJFALUN állunk meg, Trianon egy újabb lehetetlenségénél. Somoskőújfalunál a várrom alján állnak a határkövek. A községet meghagyták Magyarországnak, de a határt úgy jelölték ki, hogy az ucca végén lakó emberek száz lépés hosszúságban cseh területen kénytelenek menni, hogy magyar területen lévő házaikba juthassanak. Ilyen a helyzet a somoskői fürdőnél és a bolgárkertészetnél is. 
KARANCS-hegy tetején keresztül az IPOLY felé kanyarodik a határ. A folyót IPOLYTARNÓCNÁL éri el és IPOLYSÁGIG annak vonalában húzódik. 
KALONDAI út mentén vezet a LOSONCI vasút. A lakosság Losoncra járt azelőtt. Ma székhely nélkül él. A túlsó vidék hegyközi népét teljesen elzárták és ha Losoncra akarnak menni, magyar területekre jönnek át a vasúthoz. A forgalom és azzal a piac és kereskedelem egészen megszűnt. A palócnépet is kettészakították.

Az Ipoly. - Der Fluss “Ipoly”. - La frontiere passa au milieu de la rivčre Ipoly.

BALASAGYARMATON a hősies magyar ellenállást hirdeti egy márványtábla a városháza falán. A csehek Balassagyarmatot is el akarták foglalni, de támadásuk a lakosság halálraszánt ellenállásán megtört. A cseheket kiverték. Az. emléktábla megörökíti azoknak nevét, akik életüket áldozták fel Balassagyarmatért. A harc emlékeit a felrobbantott Ipolyhíd őrzi. 
DRÉGELYPALÁNKNÁL Szondy vára a bástyája a honti végeknek. 
IPOLYSÁGNÁL ismét és utoljára a lehetetlenségek sorozata következik. HONT községgel szemben TESMAG alatt az Ipolyról letér a határ és a réten keresztül az Ipolysági országútra lép. 
Hont községen túl az országút kétfelé ágazik, jobbra Ipolyságra és balra KEMENCE felé. A határkövek a kemencei országút szélén állanak. Néhány lépésre van az Ipolysági vasútvonal, amely Csata-Párkányra vezet és így a csehek Ipolyságot be tudták kapcsolni a pozsonyi vonalba. 
Közel az Ipolysági fűtőházhoz téglagyár terül el az út két oldalán. Balra van a gyár és a földbánya, az égető azonban cseh-megszállt területre esik. Az országúttól pár lépésre látjuk a vasúti fűtőházat is. Kis árok a választóköz, csak át kell lépni rajta. Magyar beszédet hallunk és mégis tilos az út. Nincs messze a vasútállomás épülete sem és tisztán lehet olvasni a felírást, Ipolyság cseh nevét: SAHY

A csehek által felrobbantott Ipolyhíd Balassagyarmatnál. µ Die gesprengte Ipoly-Brücke bei Balassagyarmat. µ Le pont d’Ipoly qui fut détruit par les Tchéques.

Ezután ismét az Ipolyra fordul a határ. A folyóig sokszor meg kell állni, mert még ezen a rövid szakaszon is a leglehetetlenebb pontokon állították fel a köveket. A szárazhatár az egész trianoni határ csúfságára végződik: egy trágyadomb tövében fehérlik C. S. bevéséssel a határkő. 
Az Ipolytól SZOBNÁL a Duna veszi át a határt. Esztergom tíz kilométerre fekszik innen. Átmegyünk a Dunán és most Görgey útján számláljuk az utolsó köveket az esztergomi harangok szomorú kondulásában...


 

 

 

Homokszentgyörgy
phfogel@gmail.com

A család sokszor igen nehéz alkalmazkodást, lemondásokat követel az együttélés érdeké- ben. De ennek a vállalásához hit kell, Istenhit. Isten és a család szentségében kell hinni, nem a társadalmi szerződé-sekben, konven-ciókban. Popper Péter 


+36 82 487 002

Hazát több módon lehet elveszítni, de ő bennünket el nem veszt soha! Bárd Oszkár 1893-1942 orvos, költő, drámairó

 

Vajon nem mindnyájan ezért a titokért élünk? Hogy földerítsük életünk nagy titkát, az Istent?

Heidfogel Pál

lelkészi önéletrajz 2015

S mit tettem én, hogy megoldjam a titkot, a magamét? Hogy ne csak higgyem, hanem tudjam is...?  Wass Albert

Üdv az Olvasónak!
Grüsse an den Leser!
Regards to the reader!

 

Asztalosok

 

Zöld SASOK
1899

Én úgy tanultam, hogy a világ az olyan, hogy az ember Fradi-drukker. A rendes magyar ember az Fradi-drukker. Vagy még egy- szerűbb dolog ez: az ember fradista, ahogy a nap süt vagy a fű nő. Esterházy Péter (1950.- 2016. ) író 


F E R E N C V Á R O S


A dicsőséges VVK Gyözelem 1964-65

Juventus-Ferencváros 0:1 Torino


 

 

Szülőfalum

Református Egyházközség Fehérvárcsurgó


Képek fehérvárcsurgói életünkből

Falu szülötte Amerigo Tot szobrászművész

 

Fehérvárcsurgó
Károlyi Kastély

 

Hargita Pál
egyházkerületi
missziói lelkész - volt

 

Istvándi 2011. július 31.


Lelkészbeiktatás

 

Jakab Ibolya

ISTVÁNDI

61 ÉVES LENNE!

IBOLYKA - Családi képek    


  Midőn a roncsolt anyagon
  Diadalmas lelked megállt;
  S megnézve bátran a halált,
  Hittel, reménnyel gazdagon
  Indult nem földi útakon,
  Egy volt közös, szent viga- szunk
  A LÉLEK ÉL: találkozunk!
 

 
   Édesanyja,

özv JAKAB ISTVÁNNÉ 

CSERVENI IBOLYA 

12 évi özvegység 38 évi gyászolás után, 

2017 május 3.-án hazatért Teremtőjéhez. 

Megszünt sirásaitól, fájdalmától.

Élt 84 évet. Nyugodjék békében!


E mappa, a fényképekkel együtt a honlapokon marad, mindvégig!


 

 

Schmidt Béla
ISTVÁNDI TÁJ

 

Költők, Írók
Versek, regények, novellák

 

Füst Milán
Magyar könyörgés

Ó mért nem küldöd sugárodat,
Ó mért nem küldöd sugárodat,
Isten, mennyei kardodat.
 
Ó mért nem küldöttél látnokot,
Húnyt szemmel ki vezetni szokott,
Rettenetes lángoszlopot.
 
Mit mutassunk? nyitott sebeket,
Sáros, szeges, nyűves sziveket,
– Megalázottat ki szeret.
 
Emeld fel mégegyszer a főnket,
Gyűjtsd össze megtört kis erőnket,
Könyörögeni hogy tudjunk előtted.     
 

KERESZTLÁNYOM
HENI

 

F O T Ó A L U M
Családi, Baráti képek

 

Zene, Dallamok
Klasszikusok

 

Wolfgang Amadeus Mozárt
1756 - 1791

 

Franz Joseph Haydn
1732 - 1809

 

Georg Friedrich Händel
1685 - 1759

 

Liszt Ferenc
1811 - 1886

 

Kodály Zoltán
1882-1967

 

Lajtha László
1892 - 1963

 

Bartók Béla
1881 -1945

 

Komponált kép és hang

 

DOMJÁN JÓZSEF
1872 - 1951

 

Falu Tamás Esti ima

Ne fájjon a lelkem,
Ne fájjon a testem,
Legyen, ki felemel,
Amikor elestem.
Amit méznek érzek,
Epévé ne váljék,
Kövessen a béke
Mint jóságos árnyék.
S ha majd jő a halál,
Szóljon hozzám szépen,
S ne a hátán vigyen,
Hanem az ölében.

… hol sírjaink domborulnak…

Heidfogel családi síremlékek

A.B.F.R.A.

 

 

 

 

VARGHA GYULA
 
LEGYEN MEG A TE AKARATOD
                               
Megérezém a bajt előre,
Én láttam, mit nem láta más;
Rávillant a sötét jövőre
Lelkembül egy-egy látomás.
 
Kiáltozám Kasszándra-képpen,
Sikoltott ajkamon a vád,
De jós-szavam nevette népem,
Nyugodtan vétkezett tovább.
 
Borzadva néztem, szívszorongva,
Hogy' táncol a vulkán felett,
S hogy' gyúl ki mindjárt, lángot ontva,
Észak, nyugat, dél és kelet.
 
Tisztán állt a jövő előttem,
Tudtam, mi rossz, tudtam, mi jó,
Azon percig se tépelődtem,
Hogy merre fusson a hajó.
 
De jött a rettentő ítélet,
Lehajtva csüggedt homlokom
Csak azt érzem, hogy fáj az élet,
A lelkem sír a romokon.
 
Megért a bűn, betelt az átok,
Ajkunkon a bürök-pohár;
De a jövőbül mit se látok,
Előttem csak köd és homály.
 
Sőt vágya sincs többé szívemnek,
Ha bajt érünk, ha bánatot,
Ha pusztulás vár ránk: legyen meg,
Atyám, a te akaratod.  1919.
 
 

Varga István huszár
1880-1925

 

Varga István eltűnt sírköve

 

 

Heidfogel Alajos
Istvándi 1901 -1966 Pécs

 

1947-ben koholt vádak alapján

7 évre ítélték 3,5 év után szabadult

Pécs Köztemető Z III. 36.

 

 

Heidfogel József sirja

Pécs HJ XXVI 2 31 Z

1864-1923

Felesége neve nincs feírva, de itt nyugszik.

Szarka Aladár +1981 nem rokon, ismerős.

 

 

WEBES AJÁNLAT

 

A gyermekévek benyomásait tartsd emlékedben, mert azok tiszteletre méltók. Egyenes úton járj, igaz légy, mert az a legkönnyebb és a legboldogítóbb szerep. Érzéseiddel ne légy pazar, de akinek odaadtad, ahhoz légy hű! S hogyha olykor keresztutakra vezet az élet, kérj tanácsot tenszívedtől, gondolj azokra, kik onnan felülről néznek le rád, atyád és anyád szellemére, s úgy cselekedjél, hogy ők boldognak lássanak téged. Jókai Mór (1825. 02. 18. - 1904. 05. 05.) magyar regényíró

 


Kétség sem fér hozzá, hogy a család és az otthon az, amely által az emberi társadalom legnagyobb erényei születnek, erősödnek és táplálkoznak.                           

WINSTON CHURCHILL  Társadalom

 


 

 

 

 

 

 

 

 


ANEZKABLOG megnyitotta kapuit, ahol a valódi, õszinte életét, véleményét olvashatjátok el!    *****    Duguláselhárítás Debrecen    *****    Visszaszámlálás indul! A popzene 2018-as évét foglaljuk össze. Dalok, albumok, videoklipek.    *****    STAR STABLE ONLINE - R A J O N G Ó I O L D A L - Daisy Doveer - STAR STABLE ONLINE    *****    Aranysárkányok korának 617-edik esztendejében...    *****    If this is the end in fire we should burn together    *****    Keresett karakterek // Szerepjáték // Csatlakozz // Varázslat és Sárkányvér // Aneliath    *****    snowflakes in the wrong place    *****    ♛ ANELIATH ☉ varázslat és sárkányvér    *****    every monster was a (wo)man first    *****    Fedett lovardák,kör karámok, angol lovas bokszok, gép-takarmány tárolók gyártás,szerelését, építését vállaljuk!    *****    Meditációk az okkult életrõl    *****    SZÉP AJÁNDÉK EGY SZEMÉLYES HOROSZKÓP.SZEREZZ ÖRÖMET SZERETTEIDNEK KARÁCSONYRA,EGY SZEMÉLYISÉG ÉS SORS ANALÍZISSEL!VÁRLAK    *****    MINDIG SZÉP AJÁNDÉK EGY SZEMÉLYES HOROSZKÓP. Szerezz örömet SZERETTEIDNEK Karácsonyra egy tartalmas elemzéssel!    *****    A horoszkóp a lélek tükre, egyszer mindenkinek bele kell néznie. Tegyél egy próbát, én segítek az értelmezésben. Várlak!    *****    Rendelj szeretteidnek, asztrológiai elemzéseket, a 20-25 oldalas születési horoszkóp elõrejelzéssel,nagyon szép ajándék!    *****    Hamarosan, karácsony:rendelj, születési, elõrejelzési, párkapcsolati, fogamzási,hold horoszkópot, biotérképet ajándékba!    *****    szekelyhirdeto    *****    Te mit tennél, hogy a legnagyobb titkod, titok is maradjon?    *****    BLACK FRIDAY AKCIÓ!! Részletek ide kattintva!