INTELEM

Luk�cs Istv�n - Mladen Pavi�i� A SZLOV�N IRODALOM T�RT�NETE

A k�t vil�gh�bor� k�z�tti irodalom (1918–1941) (Mladen Pavi�i�)

A m�sodik vil�gh�bor� irodalma (1941–1945)

A m�sodik vil�gh�bor� ut�ni irodalom (1945–2006)

Aj�nlott szakirodalom

A K�T VIL�GH�BOR� K�Z�TTI IRODALOM

A szlov�n irodalomt�rt�net periodiz�ci�j�ban napjainkhoz k�zeledv�n az irodalom-t�rt�n�szek egyre nagyobb el�szeretettel folyamodnak olyan irodalmon k�v�li periodiz�ci�s megjel�l�sekhez, mint pl. a  t�rt�nelmi peri�dusok (ezt fejezet�nk c�me is jelzi), vagy egyes szerz�k sz�let�s�hez vagy irodalmi indul�s�hoz k�thet� id�pontok. Ennek oka term�szetesen az egyre bonyolultabb� v�l�, �tfed�seket �s sz�ttart�sokat sem n�lk�l�z� irodalmi ir�nyzatokban �s �ramlatokban keresend�.

Pr�b�ljuk meg �ttekinteni, mi t�rt�nt a szlov�nok lakta ter�leteken az els� vil�gh�bor� ut�n.

Az Osztr�k–Magyar Monarchia d�lszl�v nemzetei 1918. okt�ber 28–�n el�sz�r megalak�tott�k a Szlov�n–Horv�t–Szerb �llamot. Mivel azonban Olaszorsz�g  k�zvetlen�l a h�bor� ut�n  elfoglalta a szlov�n �s horv�t ter�letek nagy r�sz�t, �szakon pedig az osztr�kokkal folytak a harcok a hat�rvonal�rt, egy j� h�nappal k�s�bb az �jonnan l�trej�tt �llam az antanthatalmak nyom�s�ra arra k�nyszer�lt, hogy egyes�lj�n a Szerb Kir�lys�ggal, l�trehozv�n a Szerb–Horv�t–Szlov�n Kir�lys�got. Noha a szlov�nok r�videsen r�j�ttek, hogy az �j �llamalakulat nem v�ltja val�ra �lmaikat, m�gis nagy l�p�st tettek el�re, hiszen t�bbek k�z�tt a kultur�lis fejl�d�s  �tj�b�l elg�rd�lt minden akad�ly – szlov�n lett a k�z�let �s az iskol�k nyelve, megalap�tott�k a ljubljanai egyetemet, �j gal�ri�k, sz�nh�zak, k�nyvkiad�k j�ttek l�tre,  �s nem sokkal k�s�bb (1938–ban) �letre h�vt�k  a szlov�n tudom�nyos �s m�v�szeti akad�mi�t. 

A szlov�n irodalom a „moderna” idej�n Pre�eren �ta el�sz�r szinkronba ker�lt az eur�pai irodalommal, az els� vil�gh�bor� ut�n azonban ism�t a lemarad�s jelei mutatkoztak, ami m�g nyilv�nval�bb� v�lt a harmincas �vekben. Az 1920–as �vekben a leger�sebb irodalmi ir�nyzat az expresszionizmus volt, amely a szlov�n irodalomban nagy m�rt�kben egybeesett a n�met �s osztr�k expresszionista t�rekv�sekkel  (tartalmi szembeszeg�l�s  az impresszionizmus �rz�ki tapasztalat�val, a vil�g �szlel�s�nek eszt�tikai harm�ni�j�val, az ember sz�tt�redezett l�ny�nek, v�ls�g�nak, szorong�sainak kifejez�s�re ir�nyul�  sz�nd�k, a civiliz�ci�val �s kapitalizmussal szembeni ellenszeg�l�s, formailag pedig a bibliai st�lus �s p�tosz k�vet�se, az uralkod� m�nemben, a l�r�ban a szabadvers t�ls�lya, amelynek ritmusa gyakran k�tetlen, a ritmikus pr�z�hoz k�zel�t, a r�mek mellett gyakori az egyes mondatr�szek paralelizmusa), m�sr�szt saj�tos szlov�n von�sokat is mutat, amelyek k�z�l a legszembet�n�bb a r�gebbi ir�nyzatok, els�sorban a „moderna” �s a szimbolizmus meghat�roz� hat�sa. A szlov�n irodalomt�rt�net–�r�s hagyom�nyosan az expresszionizmus h�rom v�ltozat�r�l besz�l: a vall�sos, a prolet�r–szoci�lis �s a kozmikus–vizion�lis expresszionizmusr�l.

Legfontosabb k�pvisel�i  Sre�ko Kosovel, Anton Podbev�ek, Anton Vodnik, Tone Seli�kar, Miran Jarc �s Bo�o Vodu�ek k�lt�k,  valamint Ivan Pregelj, Miran Jarc �s Slavko Grum pr�za�r�k. Ez ut�bbi a korszak legjelent�sebb dr�ma�r�ja is.

A h�szas �s harmincas �vek fordul�j�n, amikor a d�lszl�v �llamban, amelyet id�k�zben Jugoszl�vi�nak kereszteltek �t, fokoz�dott a nemzetek k�z�tti, gazdas�gi �s szoci�lis v�ls�g, �s a kir�ly diktat�r�t vezetett be, a szlov�n irodalomban megjelent egy m�sfajta, egyszer�bb, a val�s�ghoz k�zvetlenebb�l kapcsol�d� �r�sm�d, amely sok szempontb�l ellent�te volt az addig uralkod�, kifejezetten szubjekt�v besz�dm�dnak. Bizonyos �rtelemben folytat�sa volt a 19. sz�zadi realizmusnak, ugyanakkor �rezni rajta a „moderna” �s az expresszionizmus tapasztalat�t. Alkot�sm�dja el�ter�ben a val� �let megmutat�sa �ll, hangs�lyos szerephez jut  az egy�n �let�nek t�rsadalmi aspektusa, els�sorban a kisemberek (szeg�nyparasztok �s munk�sok) sorsa, a polg�ri �let k�pei csak ritk�n jelennek meg, akkor is �les kritikai f�nyben. A baloldali be�ll�totts�g� szerz�k az olvas�k t�rsadalmi tudatoss�g�ra k�v�ntak hatni, �s bizonyos m�rt�kig befoly�solni �ket, �m mindez sokkal kev�sb� volt tendenci�zus, mint p�ld�ul a szocialista realizmus szovjet szerz�in�l. A magyar irodalomban tal�n a n�pi �r�k szociografikus �r�saihoz hasonl�thatn�nk e m�veket.  A szlov�n irodalomt�rt�net, n�mi terminol�giai tan�cstalans�g ut�n  t�rsadalmi realizmusnak keresztelte el ezt az irodalmat. Els�sorban az elbesz�l� pr�z�ra jellemz�, legjellegzetesebb form�ja a csal�di �s k�z�ss�gi �letet terjedelmes le�r�sokban �br�zol� reg�ny, amely az egy�n  sors�t t�rsadalmi, oszt�ly– �s nemzeti meghat�rozotts�g�ban mutatja be (Pre�ihov Voranc, Mi�ko Kranjec). Hasonl�k�ppen e kor kisebb sz�m� dr�m�i is a realista �s naturalista dr�m�b�l n�ttek ki,  �s jellemz� kritikai �llel rajzolj�k meg a t�rsadalmi–t�rt�neti er�vonalakat (Bratko Kreft). Az expresszionizmus vir�gkor�ban uralkod� k�lt�szet �rthet� m�don itt m�r nem olyan term�keny, mint a pr�za, a verseket rendezett, �lland� sorok �s versszakok, megszokott metafor�k, hagyom�nyos formanyelv, besz�dszer�s�g jellemzi (Mile Klop�i�, Tone Seli�kar).

Hozz�vet�legesen a fentiekkel egy id�ben – vagy kiss� kor�bban – indultak a kereszt�ny �r�k, akik baloldali koll�g�ik�t�l elt�r� irodalmat k�pviseltek, amely sok sz�llal k�t�d�tt a n�met �j T�rgyiass�ghoz, ez�rt r�juk is ezt a gy�jt�fogalmat szoktuk alkalmazni. Maradand�t els�sorban a k�lt�szet ter�n alkottak. E k�lt�k, akik k�z�tt sz�p sz�mmal voltak egykori expresszionist�k, b�cs�t mondtak az expresszionista v�zi�knak, parttalan �rad�snak �s ekszt�zisnak, az �ltaluk haszn�lt k�t�tt vagy szabad versben a h�tk�znapok sokszor sz�nd�koltan kem�ny, konkr�t nyelve kapott hangot. J�zanul k�zvet�tett�k az ember l�lekrajz�t �s az �t k�r�lvev� t�rgyiass�got (Edvard Kocbek, Bo�o Vodu�ek).  El�fordul, hogy neh�z �les hat�rt vonni a szoci�lis realizmus  �s az �j t�rgyiass�g k�z�tt, �m mivel ez ut�bbi ideol�giailag kev�sb� determin�lt, mint a szoci�lis realizmus, ide sorolhatjuk  kimondottan baloldali szerz�k,  pl. Bratko Kreft, Ju� Kozak, Mile Klop�i� m�veit is.

A k�t h�bor� k�z�tti id�szakban sz�mosan voltak olyan alkot�k is, akik k�v�l maradtak az uralkod� ir�nyzatokon. K�z�l�k a legt�bben a „moderna” hagyom�ny�t folytatt�k, amit az expresszionizmus, szoci�lis realizmus �s �j t�rgyiass�g elemeivel tettek term�kenyebb�. Sokan k�z�l�k meg�rizt�k hit�ket az ember egyszeris�g�ben. A k�lt�k k�z�l Alojz Gradnik, a pr�za�r�k k�z�l France Bevk, Ju� Kozak �s Vladimir Bartol emelkedik ki.

A harmincas �vek v�g�n a szlov�n irodalomban megjelent egy, a szoci�lis realizmussal ellent�tes ir�nyzat is, amely az expresszionizmusb�l indult k�lt�kn�l egyfajta �j szimbolizmusban nyilv�nult meg. Az irodalom l�nyeg�t a szellemi �s formai sz�ps�g keres�s�ben l�tt�k azok a k�lt�k, akiknek k�lt�szete az �tvenes �vekben teljesedett ki (Cene Vipotnik, Jo�e Udovi�).

 Sre�ko Kosovel (1904–1926)

 K�lt�szete a „moderna” hagyom�nyaiban gy�kerezik, k�l�n�sen a Josip Murn–f�le impresszionizmusban, az � verseiben azonban t�bb az expressz�v �s szimbolikus elem. J� p�lda erre Balada (Ballada) c�m� verse, amelyben egy pillanatnyi esem�ny (a vad�sz lel� egy madarat) m�lyebb �rtelmez�st nyer, ha tudjuk, hogy a vers keletkez�se idej�n Kosovel sz�l�f�ldje, a Karsztvid�k, ahol az esem�ny t�rt�nik,  Mussolini Olaszorsz�g�hoz tartozott, a vad�szok pedig olaszok. Id�vel k�lt�szet�ben t�ls�lyba ker�ltek az olyan expresszionista elemek, mint a p�tosz, a vizion�l�s �s a diszharm�nia, sokszor pedig ugyanazok a mot�vumok t�rnek vissza verseiben: a Karsztvid�k, anya, hal�l. K�t legtiszt�bban expresszionista m�ve, az Ekstaza smrti (A hal�l ekszt�zisa) c�m� vers �s a Tragedija na oceanu (Trag�dia az �ce�non) c�m� versciklus, amelyek a r�gi Eur�pa hal�l�t vizion�lj�k, a Trag�dia  pedig  az �j civiliz�ci� �s �j ember elk�pzel�s�vel is foglalkozik. 1967–ben nagy felt�n�st keltett Kosovel addig ismeretlen verseinek kiad�sa, amelyek t�m�ja  hasonl�t  expresszionista verseihez (ellen�ll�s, a t�rsadalom v�dol�sa, apokaliptikus v�zi�k, �j ethosz �s emberide�l hirdet�se egy c�lelv�en kiteljesed� vil�gfolyamat nev�ben), form�jukat tekintve azonban avantgarde versek voltak (jelszavak, jelmondatok, technikai �s matematikai k�pletek, asszoci�ci�k, sz�rrealista k�pek). Mivel � maga konstrukci�knak (vagy r�viden kons–nak) nevezte �ket, az irodalomt�rt�net konstruktivista versekk�nt tartja �ket sz�mon. Smeh kralja Dade (Dada kir�ly nevet�se) c�m� vers�t �rtelmezhetj�k politikai aktualit�sk�nt is, az egyes politikai er�k tev�kenys�g�t betilt� t�rv�ny elleni tiltakoz�sk�nt.

 Ivan Pregelj (1883–1960)

 A h�szas �vek k�zponti �r�egy�nis�ge. M�veiben  expresszionista �sszetev�k�n k�v�l  sz�mos m�s elem is van, ami az el�z� ir�nyzatokhoz, a modernizmushoz �s a 19. sz�zadi realizmushoz k�zel�ti. Ide tartoznak elbesz�l�s– �s reg�nyt�rt�neteinek alaps�m�i, amelyek szinte kiv�tel n�lk�l t�rt�nelmi t�m�t dolgoznak fel a reform�ci� �s ellenreform�ci�, parasztfelkel�sek, a felvil�gosod�s �s barokk kor�b�l, valamint jellemz� reg�nyalakjai (k�l�nc�k, l�ngol� szenved�ly� kiv�teles emberek, t�rv�nytelen gyerekek, cs�b�t�k, �ldozatul es� �rtatlan l�nyok). Korszer�bbnek hat m�moros, patetikus, biblikusan �nnep�lyes, dr�mai, barokkosan t�lf�t�tt st�lusa. Mindez megtal�lhat� Plebanus Johannes (1920) c�m� reg�ny�ben, amelynek f�h�se, a vik�rius, a 15. sz�zadi pestisj�rv�ny sz�rny�s�ges jelenetei k�zepette a testis�g �s a hivat�sa �ltal megk�vetelt szellemis�g valamint a hite �ltal szint�n tiltott, hatalommal szembeni engedetlens�g k�z�tt �rl�dik.

 Slavko Grum (1901–1949)

 Karcolatai �s novell�i, amelyek beteg emberek sz�rny�, szorong�ssal teli, patologikus vil�g�t l�ttatj�k, a szlov�n expresszionista pr�za legjobb darabjai. A pszichoanal�zis hat�s�t �rezhet�en mag�n visel� f�m�ve, az  Dogodek v mestu Gogi (1930. Esem�ny Goga v�ros�ban) c�m� dr�ma egy kisv�ros lak�inak besz�k�lt, f�lledt �let�t, ki�letlen �szt�neit �s indulatait voltak�ppen absztrakt szerepl�k�n kereszt�l jelen�ti meg.  A darab csak a m�sodik vil�gh�bor� ut�n kapta meg az �t megillet� helyet, amikor a szlov�n sz�nh�zm�v�szet fejl�d�se lehet�v� tette m�lt� sz�nrevitel�t.

 Pre�ihov Voranc (1893–1950)

 �r�sainak k�z�ppontj�ban mindig a kisember �ll, aki az igazs�gtalan t�rsadalmi viszonyok �ldozat�ul esik. Legismertebb m�vei a Samorastniki (1940. Vadhajt�sok) c�m� novell�sk�tet �s az els� vil�gh�bor�s Doberdob (1940. Doberd�), a h�bor� ut�n  a szlov�n Karinti�ban j�tsz�d� Po�ganica (1939. Erdei tiszt�s) �s a h�szas �vek ben egy karintiai szlov�n falu �let�t bemutat� Jamnica (1945. F�ldindul�s) c�m� reg�nyek, amelyek h�se a falu lak�inak k�z�ss�ge.

 Edvard Kocbek (1904–1981)

 A 20. sz�zad egyik legjelent�sebb szlov�n k�lt�je, �r�ja, politikusa �s gondolkod�ja. A kereszt�nyszocialist�k k�pviselet�ben a m�sodik vil�gh�bor�ban a Felszabad�t�si Front vezet�s�gi tagja, a h�bor� ut�n magas politikai funkci�kat t�lt�tt be, majd f�lre�ll�tott�k, �s hallgat�sra �t�lt�k. Zemlja (1934. F�ld) c�m� versgy�jtem�ny�ben, amelyet a szlov�n irodalomt�rt�net az expresszionimusb�l az �j t�rgyiass�gba val� �tmenet p�ld�jak�nt tart sz�mon, a paraszti vid�k, a munka, h�zi�llatok �s a t�j sz�ps�g�t �nekli meg, de a jelens�gek m�g�tt sejthet� a metafizikus er�k �s a transzcendens jelenl�te. Szabadvers�t csak a ritmus v�lasztja el a pr�z�t�l, st�lusa �s metaforik�ja a h�bor� ut�ni modernizmus el�fut�ra, aki a k�vetkez� gener�ci�k legkiemelked�bb k�pvisel�ire hatott. A k�s�bbiekben essz�–, napl�– �s pr�za�r�k�nt is kiv�l�t alkotott, az egzisztencializmus jegy�ben �rt Strah in pogum (1951. F�lelem �s b�tors�g) c�m� k�tet n�gy h�bor�s novell�ja a szocialista realizmus uralm�nak v�g�t jel�l� egyik legfontosabb szlov�n irodalmi m�.

 Alojz Gradnik (1882–1967)

 Az irodalomt�rt�net a „moderna” �s az expresszionizmus k�z�tt jel�lte ki hely�t, nem feledkezve meg az �jromantika hat�s�r�l. Gradnik a szem�lyes besz�d, a k�zvetlen kifejez�s k�lt�je, akinek l�r�j�ban az �rett b�lcsess�g hangj�t halljuk, s ez�rt e versek kiegyens�lyozottnak, statikusnak, moraliz�l�nak hatnak. Az ember ellent�tek halmaza, amelyek k�z�l a legfontosabb a szerelem �s a hal�l, Eros �s Thanatos ellent�te �s hasonl�s�ga. A fels�bbrend� ethoszt a nemzetben Poslednje pismo Ivana Gradnika (Ivan Gradnik utols� levele), �s a vall�sban  keresi, amelyben a kereszt�ny gondolatok mellett a panteizmus is megjelenik �s a legfontosabb gondolat a m�sik ember fel� fordul�s V zore�i jeseni (Az �rlel� �szben).

 Vladimir Bartol (1903–1967)

 Bartol  �letm�ve t�k�letesen k�v�l �ll a kort�rs szlov�n irodalom ir�nyzatain. �r�saiban Nietzsche filoz�fi�ja �s a freudi pszichoanal�zis er�s hat�sa �rz�dik. Legfontosabb m�ve az Alamut (1938) c�m� reg�ny, amely a 11. sz�zadi muzulm�n �ngyilkos mer�nyl�k t�rt�net�t eleven�ti fel, sok�ig visszhangtalan maradt, �s csak k�s�bb  figyeltek fel r� Szlov�ni�ban �s a vil�gban.

 A M�SODIK VIL�GH�BOR� IRODALMA

 Az 1941–es �v a szlov�nok sz�m�ra nemcsak orsz�guk megsz�ll�s�t �s a megsz�ll�kkal folytatott harcot jelentette, hanem a testv�rgyilkos h�bor� kezdet�t is, amelynek k�vetkezm�nyeit a mai napig viselik. A m�r kor�bban is megosztott szlov�n t�rsadalom k�t r�szre szakadt. A h�bor� el�tti parlamenten k�v�li ellenz�k egy r�sze (a kommunist�k, kereszt�nyszocialist�k, a Sokol mozgalom tagjai �s egyes, els�sorban hum�n �rtelmis�giek) l�trehozt�k a Felszabad�t�si Frontot, amely – f�leg miut�n a kommunist�k �tvett�k benne a vezet�st – a megsz�ll�kkal folytatott h�bor�val p�rhuzamosan forradalmat ind�tott el, amellyel a szlov�n t�rsadalom m�sik r�sze n�h�ny h�bor� el�tti p�rt vezet�s�vel nemcsak szembesz�llt, hanem a kommunist�kt�l val� f�lelm�ben a megsz�ll�kkal is sz�vetkezett. A legtragikusabb esem�nyek a h�bor� v�g�t k�vet� hetekben t�rt�ntek, amikor  a gy�ztesek (hozz�f�rhet� adatokb�l �t�lve) 13 ezer val�di vagy v�lt ellenfel�ket meg�lt�k, a h�bor�ban �s az azt k�vet� m�sz�rl�sokban a mai szlov�n ter�letek h�bor� el�tti lakoss�g�b�l  t�bb mint 90 ezer ember esett �ldozatul.

A Felszabad�t�si Front nagy jelent�s�get tulajdon�tott a kult�ra fennmarad�s�nak, vezet�s�ge, amelynek tagja volt Josip Vidmar irodalomkritikus �s eszt�ta, valamint a m�r eml�tett Edvard Kocbek k�lt�, essz��r�, a hatalmi harc ter�let�nek tekintette a kult�r�t. A partiz�negys�gekben, amelyeket a legnagyobb szlov�n alkot�kr�l neveztek el, sz�mos kiv�l� m�v�sz volt, a felszabad�tott ter�leteken kultur�lis rendezv�nyeket tartottak. A Felszabad�t�si Frontnak volt r�di�ja �s t�bori sz�nh�za. A megsz�llt ter�leteken kultur�lis szilenciumot rendeltek el, tilos volt mindenfajta kultur�lis �s tudom�nyos egy�ttm�k�d�s a megsz�ll�kkal, ami al�l r�szben kiv�telt k�pezett az egyetem, a Tudom�nyos Akad�mia �s a Nemzeti Sz�nh�z.

A Felszabad�t�si Fronthoz tartoz� �r�k k�r�ben a t�rsadalmi realizmus volt az uralkod� ir�nyzat. A programszer�en kinyilatkoztat�, egyszer� formanyelv�, k�nnyen �rthet� sz�vegek, amelyek vez�rmot�vuma a felszabad�t� �s forradalmi harcokban cselekv� ember, k�zvetlen�l szolg�lta a megsz�ll�k elleni harcot �s a forradalmat.  Azok a szerz�k is �gy kezdtek �rni, akik azel�tt eg�szen m�sfajta besz�dm�dot k�pviseltek, pl. Oton �upan�i�, aki hossz� hallgat�s ut�n ekkor ism�t megsz�lalt. Nagy lend�lettel t�meges irodalmi termel�s vette kezdet�t, els�sorban a k�lt�szetben. A n�pszer� verseknek, els�sorban n�pdaloknak sz�mos �tirata sz�letett a sz�ks�g szorongatott �llapot�ban, a t�borokban, sz�mos egyszer� ember �rt kiv�l� �s megr�z� sorokat.

A k�lt�szet t�ls�lya jellemezte ezt az id�szakot, a pr�zai m�vek r�videk voltak, a dr�mai m�fajok k�z�l kiemelkedik a humoros jelenet, amelynek mestere Vitomil Zupan volt, �s az egyfelvon�sosok, amelyeket Mile Klop�i� �s Matej Bor �rt, aki az egyetlen, e korban keletkezett, Raztrganci (1944. Rongyosok) c�m� dr�ma szerz�je is.

Az irodalmi m�vek illeg�lisan �s a felszabad�tott ter�leteken jelentek meg. K�z�l�k Matej Bor �s Karel Destovnik Kajuh k�teteit emlegeti legt�bbet az ut�kor.

A m�sik oldalon is voltak kiv�l� k�lt�egy�nis�gek, a leg�rdekesebbek France Balanti� �s Ivan Hribov�ek versei, m�veik azonban nem k�thet�k k�zvetlen�l a h�bor�s irodalomhoz.

 Karel Destovnik Kajuh (1922–1944)

 A partiz�nk�lt�k k�z�l az � verseiben val�sult meg a legmeggy�z�bben a h�bor�s �s az egy�ni, intim tematika egybefon�d�sa, legink�bb  szerelmi k�lt�szet�ben (Bosa pojdiva, dekle, obsorej – J�jj, l�nyka, mez�tl�b, Samo en cvet, en �e�njev cvet – Feh�r vir�g, cseresznye vir�ga)  �s az anya–fi� szeretetr�l sz�l� versekben (Materi padlega partizana – Az elesett partiz�n anyj�hoz).

  A M�SODIK VIL�GH�BOR� UT�NI IRODALOM

 A h�bor�ban a partiz�nok gy�ztek, ami egy�ttal a forradalom gy�zelm�t is jelentette. A v�rg�z�s els� heteket �vek k�vett�k, amelyekre a koncepci�s perek nyomt�k r� b�lyeg�ket. A legfontosabb politikai esem�nyt a Tit�–Szt�lin konfliktus jelentette, amely l�nyegesen  megv�ltoztatta a perek forgat�k�nyv�t is: az elk�vetkez� �vek koncepci�s pereinek �ldozatait nem a kapitalista imperialist�kkal hanem a szt�linista imperialist�kkal sz�tt �sszeesk�v�s nev�ben �t�lt�k el. A hatalom k�s�bb kifinomultabb eszk�z�kh�z folyamodott, �gy az �tvenes �vekre az el�t�ltek sz�ma cs�kkent. Term�szetesen ezut�n is v�ltogatt�k egym�st a „kem�nyebb” �s „puh�bb” id�szakok: a hatvanas �vekre a nagyobb szabads�g �s a kisemberek �letsz�nvonal�nak javul�sa jellemz�, a hetvenes �vekben a politikai szabads�gjogok sz�k�l�s�t az �llam �ltal felvett hiteleknek k�sz�nhet�en az �llampolg�rok mindennapi �let�nek k�nyelmesebb� v�l�sa tette elviselhet�bb�. Josip Broz Tito hal�la ut�n a nyolcvanas �vekben a hitelek t�rleszt�se nyom�n elm�ly�lt a gazdas�gi v�ls�g, amely Jugoszl�vi�ban fellobbantotta a soha feled�sbe nem mer�lt nemzetis�gi �s politikai ellent�teket. Mindez 1991–ben kirobbantotta a h�bor�t, amely Szlov�ni�ban 10 napig tartott �s 62 ember�letet k�vetelt. Jugoszl�via sz�tes�se ut�n megalakult a f�ggetlen �s demokratikus Szlov�n K�zt�rsas�g.

A m�sodik vil�gh�bor�t k�vet� �vekben a szlov�n irodalomban egyeduralkod� volt a szovjet mint�j� szocialista realizmus, amelynek term�keit itt nem sz�ks�ges megeml�ten�nk, �m ezzel egyid�ben megjelent n�h�ny m�, amelyek t�lmutattak a sematizmuson, mint p�ld�ul a h�bor� ut�n kiadott els� szlov�n reg�ny, Ferdo Godina Bele tulpike (1945. Tavir�zsa) c�m� alkot�sa, amely egy vid�ki pap �let�t helyezi k�z�ppontj�ba. A szocialista realizmus viszonylag gyorsan, az �tvenes �vek elej�re kifulladt. Az ezt k�vet� id�szakot az egyre sz�lesed� pluralizmus jellemzi, amely napjainkban is tart. Ezt sz�ks�ges megjegyezn�nk annak tudatos�t�s�hoz, hogy a jelen v�zlat arra tesz k�s�rletet, hogy egy korszak legszembet�n�bb jellegzetess�geit rendszerezze, azzal azonban tiszt�ban kell lenn�nk, hogy egy jelens�ggel egy id�ben (�s egyre ink�bb) p�rhuzamosan l�teznek m�s, tal�n kev�sb� fontos, f�leg a k�zelm�lt id�szak�b�l sz�rmaz� ir�nyzatok is.

Az �n. t�rsadalmi realizmus hozz�vet�legesen az �tvenes �vek k�zep�ig tartott. Szerz�i els�sorban a vid�ki emberekr�l, parasztokr�l �rtak, nagy – sokszor szentiment�lis – egy�tt�rz�ssel, egyre gyakrabban pedig kritiz�lt�k a szocialista rendszer b�rokr�ci�j�t �s igazs�gtalans�gait (a l�r�ban Matej Bor, az elbesz�l� pr�z�ban Ivan Potr� �s Ciril Kosma�, a dr�m�ban Matej Bor �s Igor Torkar).  Ebben az id�ben megjelent n�h�ny fiatalabb liter�tor, akik a szoci�lis realizmusb�l indultak, �m m�veikben a v�rosi tematik�t helyezt�k el�t�rbe, formanyelv�k pedig sokkal modernebb volt (Ivo Minatti, Janez Menart, Tone Pav�ek, Ciril Zlobec, Lojze Krakar, Kajetan Kovi� k�lt�k, Beno Zupan�i�, Lojze Kova�i�, Vladimir Kav�i�, Pavle Zidar pr�za�r�k).  Egyes irodalomt�rt�n�szek els�sorban  a fenti k�lt�kkel kapcsolatban intimizmusr�l besz�lnek. A h�bor� el�tti ir�nyzatok is folytat�dtak, az expresszionizmust�l �s �j t�rgyiass�gt�l kezdve az �jromantik�ig �s szimbolizmusig sz�nesedett a paletta (Edvard Kocbek k�lt� �s �r�, Cene Vipotnik �s Jo�e Udovi� k�lt�k, Alojz Rebula pr�za�r�, Jo�e Javor�ek dr�ma�r�, Andrej Hieng dr�ma– �s pr�za�r�).

1960 k�r�l jelentkezett egy �j gener�ci�, amelynek tagjai nem sokkal a h�bor� el�tt sz�lettek. Intellektu�lisan f�k�nt az egzisztencializmus hatott r�juk: egy olyan vil�g, amelyben nincs �rtelem �s �rt�k, �rtelmetlennek t�nt a szem�kben, az emberi �let nemk�l�nben, amelyben az egy�nek k�z�tti kapcsolatok ki�resedtek, elidegenedtek. A leggyakoribb t�m�k a f�lelem �s a hal�l �lm�nye, figyelemrem�lt� az aktu�lis politikai k�rd�sekben elfoglalt kritikus �ll�spont. Formanyelv�kben igen k�l�nb�z� utakon j�rtak, a legk�l�nb�z�bb r�gebbi �s �jabb ir�nyzatokhoz k�t�dtek, t�bben a modernizmus �tj�t egyengett�k (a k�lt�szetben Dane Zajc, Gregor Strni�a, Veno Taufer, Svetlana Makarovi�, Niko Grafenauer, az elbesz�l�  pr�z�ban Vitomil Zupan, Dominik Smole, Peter Bo�i�, Vladimir Kav�i�, Lojze Kova�i�, a dr�m�ban Dominik Smole, Primo� Kozak, Peter Bo�i�).

A hatvanas �vek k�zep�n a szlov�n irodalomban megjelent egyfajta k�vetkezetes, olykor eg�szen sz�ls�s�ges modernizmus, ez�rt besz�lhet�nk radik�lis modernizmusr�l, ultramodernizmusr�l �s neoavantgarde–r�l. Jellemz� a tudatfolyam, a bels� monol�g, a rendezetlen asszoci�ci�k. A k�t legl�nyegesebb jelens�g  a szabad, szellemes nyelvi j�t�k (ludizmus), valamint a szubjektivit�s (a pr�z�ban a pszichologiz�l�s) sz�ls�s�ges ker�l�se, a t�rgyi vil�g egyenjog�s�t�sa �s k�z�ppontba �ll�t�sa (reizmus).  A legradik�lisabb esetben a szavakt�l is megszabadultak (konkr�t k�lt�szet), �s grafikai jelek seg�ts�g�vel hoztak l�tre sz�vegeket. A dr�ma�r�s az abszurd sz�nh�z mint�j�ra lerombolta a cselekm�ny logikus �p�tm�ny�t. A legfontosabb szerz�k: Toma� �alamun �s Niko Grafenauer k�lt�k, Rudi �eligo Florjan Lipu�, Jo�e Snoj, Marko �vabi�, Emil Filip�i� pr�za�r�k, Du�an Jovanovi�, Milan Jesih, Emil Filip�i� dr�ma�r�k.

A hetvenes �vek m�sodik fel�ben a modernizmus al�bbhagyott, a modernizmust k�vet� irodalm�rok kezdtek a hagyom�nyok fel� fordulni �s a r�gebbi eszk�z�ket is felhaszn�lni, ami m�r term�szetesen nem hasonl�tott arra, ami eredetileg volt. �gy alakultak ki a posztmodernizmus kezdetei. A l�ra  t�m�j�ban, formai mot�vumaiban a n�pi, mitikus, szimbolista trad�ci� fel� fordult (Svetlana Makarovi�, Ivo Svetina, Milan Jesih, Boris A. Novak), az elbesz�l� pr�z�ban ism�t megjelenik a reg�ny �s a novella klasszikusabb form�ja (Drago Jan�ar, Branko Gradi�nik, Mate Dolenc), a dr�m�ban visszat�rt az �rtelmes dial�gus, t�rt�net �s modalit�s (Du�an Jovanovi�, Drago Jan�ar, Rudi �eligo).

A nyolcvanas �vekben nagy visszhangot v�ltott ki n�h�ny olyan, gyakran hagyom�nyosan meg�rt reg�ny, amelyekben  az id�sebb gener�ci�khoz tartoz� szerz�k a h�bor� ut�ni t�rt�nelem addig tabut�m�nak sz�m�t� esem�nyeit dolgozt�k fel (Igor Torkar, Branko Hofman, Lojze Kova�i�, Jo�e Snoj).  Ezzel egy id�ben megjelent egy �j gener�ci�. J�l szervezett csoportot alkottak (az �r�k �s a kritikusok a Literatura c�m� foly�irat �s az Aleph–k�nyvsorozat k�r� csoportosultak), m�gis neh�z mindegyik�kre jellemz� k�z�s nevez�t tal�lni.  Tal�n legegyszer�bb k�z�s nevez� sz�mukra a metafikci�s pr�za (Andrej Blatnik, Igor Brato�), amelynek referenci�i m�s irodalmi m�vek, nehezebb dolgunk van a l�r�val, amelyben Ale� Debeljak �s Jure Potokar k�z�tt m�g csak tal�lunk n�h�ny hasonl�s�got (palimpszesztek, t�red�kess�g, p�rbesz�d az  – els�sorban modernista – hagyom�nnyal), �m eg�szen m�s utat j�r Maja Vidmar b�tor �rz�ki–�rzelmi n�i k�lt�szete, ism�t m�sok Alojz Ihan nagyot csattan� verses t�rt�netei.  A szlov�n irodalomt�rt�net–�r�s e soksz�n�s�gre a posztmodern gy�jt�fogalmat haszn�lja, �s ide sorolja n�h�ny id�sebb szerz� ebben az id�szakban keletkezett m�veit is – a szlov�n l�r�ban a legtiszt�bban posztmodern alkot�sok Milan Jesih Szonettjei.        

A kilencvenes �vekben a demokratikus �j szlov�n �llam megalakul�s�val v�g�rv�nyesen megsz�nt az irodalom t�rsadalmi k�ldet�se, amely a nemzeti identit�s hordoz�j�nak �s a politikai viszonyok kritikus�nak szerep�t osztotta r�. Az irodalom felszabadult a nyomaszt� feladat al�l, �m ezzel legbiztosabb t�m�j�t is elvesz�tette. Kev�ssel azel�tt, a nyolcvanas �vek m�sodik fel�ben sz�mos irodalm�r d�nt� politikai �s mor�lis szerepet j�tszott  a kibontakoz� f�ggetlens�gi folyamatban, az �r�sz�vets�g pedig kulcsszerephez jutott, amit mi sem bizony�t jobban, mint hogy a legt�bb demokratikus politikai mozgalom �s p�rt az � falai k�z�tt szervez�d�tt.

A kilencvenes �vekben �s az �j �vezred elej�n m�g nehezebb k�z�s nevez�t tal�lni a fontosabb alkot�k sz�m�ra, akiknek sz�ma, a bev�s�rl�k�zpontok vil�g�nak t�rnyer�s�vel p�rhuzamos marginaliz�l�d�s ellen�re, ma t�bb, mint b�rmikor a m�ltban, s ez a sz�m csak egyre n�. A fiatal alkot�k most m�g jobban szervez�dnek, mint a nyolcvanas �vekben, t�bb foly�irat �s kiad�  k�r� csoportosulnak. A nyolcvanas �vekben sz�nre l�p� gener�ci�hoz hasonl�an tisztelik el�deiket, k�l�n�sen a k�lt�szetben sz�vesen tekintik a r�gebbi m�veket kiindul�pontnak, id�znek t�l�k, ami az�rt nem minden esetben jelent elm�ly�l�st is. A kritikusoknak egyre nehezebb dolguk van a fajs�lyosabb �s a kev�sb� �rt�kes m�vek szelekci�j�val. A fiatalabb k�lt�k m�veit a posztmodernizmus, neoszimbolizmus, neointimizmus, minimalizmus fogalmak k�r�be sorolj�k. Gyakori a nyelvr�l sz�l� reflexi�, a metafizika olykor programszer� hi�nya, a szel�d �nir�nia. A t�rgyi vil�g ism�t az irodalmi alkot�sok referenci�lis keret�v� v�lt, a m�vek kommunikat�vak, a szerelem minden, kev�sb� „eg�szs�ges” form�ja is gyakori t�ma; a kilencvenes �vek els� fel�ben a balk�ni h�bor� is sz�mos versben felt�nik (Boris A. Novak). 

Az 1990 ut�n felt�nt legfontosabb szlov�n k�lt�k: Uro� Zupan, Brane Senega�nik, Peter Semoli�, Ale� �teger, Primo� �u�nik, Barbara Korun, Taja Kramberger, Lucija Stupica, Miklav� Komelj. A korszak pr�za�r�nak tal�n kiss� egyszer�bb k�z�s nevez�t tal�lni. A legfelt�n�bb jelens�gek egyike a „magas” �s „kommersz” irodalom hat�rainak elmos�d�sa – a legk�l�nf�l�bb „kommersz” m�fajok (krimi, �tirajz, fantasztikus reg�ny, stb.) alkot�sair�l olvashatunk pozit�v kritik�t a legismertebb kritikusok toll�b�l, �s szerz�iket fontos irodalmi d�jakkal t�ntetik ki. Az elbesz�l� m�vek kommunikat�vabbak, mint r�gebben, jellemz� r�juk a filmszer�s�g, leegyszer�s�dnek a t�rt�netek, amiket �ltal�ban egy „laza” elbesz�l� mes�l el, akinek a l�t�k�re meglehet�sen besz�k�lt, l�t�sa �les, az �nir�nia sem �ll t�vol t�le, �s a t�rt�netet  �ltal�ban nem olyan po�n z�rja, amely legsz�vesebben mag�ban foglaln� az  eg�sz vil�got. Az 1990 ut�n jelentkezett pr�za�r�k k�z�l a legfontosabbak: Zoran Ho�evar, Maja Novak, Andrej E. Skubic, Ale� �ar, Nina Kokelj, Du�an �ater, Mojca Kumerdej.

 Ciril Kosma� (1910–1980)

 A h�bor� el�tt r�vidpr�zai alkot�sokat �rt, amelyek f�h�se �ltal�ban tragikus sors�, �lhetetlen k�l�nc; a t�rsadalmi �s nemzetis�gi k�rd�seket (a szlov�nok szenved�sei a fasiszta Olaszorsz�gban) a t�rsadalmi realizmus t�bbi k�pvisel�j�n�l nagyobb diszkr�ci�val kezeli.  1946–ban jelent meg Sre�a in kruh (Keny�r �s szerencse) c�m� k�tete. A h�bor� ut�n jelent meg k�t kisreg�nye  a  Pomladni dan (1953. Tavaszi nap) �s a Balada o trobenti in oblaku (1956. Ballada a trombit�r�l �s a felh�r�l), amelyek tartalmilag a szoci�lis realizmus term�kei, de formanyelv�k (asszoci�ci�s technika, l�rai medit�ci�k, essz�szer� elm�lked�sek) a modern pr�z�hoz k�zel�ti �ket.

 Kajetan Kovi� (1931)

 A Pesmi �tirih (1953. N�gyek versei) c�m�, igen jelent�s antol�gi�ban indult, amely a t�rsadalmi realizmus v�g�t hirdette. Fiatalkori l�r�ja intimisztikus, rezign�ci�val telt – megtal�lhat�k benne az �jromantika, szimbolizmus, expresszionizmus, sz�rrealizmus elemei. K�s�bb az �rtelem hatalma el�l a term�szetbe menek�l, r�szleges nyugalmat tal�l az ellent�tekb�l fel�p�lt vil�gban. K�lt�szet�ben �lland�an k�z�ppontban �llnak az �let �s hal�l, szerelem �s k�lt�szet �rt�kei. A klasszikus versform�k mestere.

Pr�z�j�ban is hasonl� t�m�kat dolgoz fel: a Ne bog ne �ival (1965. Sem isten, sem �llat) c�m� reg�ny f�h�se hi�ba keresi a t�k�letes szerelmet, a Tekma (1970. Verseny) c�m� reg�ny h�se az �let �s a (non)konformizmus �rtelm�t kutatja, a Pot v Trento (1994. Utaz�s Trent�ba) c�m� reg�ny�ben a huszadik sz�zadi k�z�p–eur�pai t�rt�nelem fordul�pontjain mer�lnek fel a l�t, az elm�l�s �s a szerelem k�rd�sei. Pr�z�j�nak alakul�s�ban megfigyelhetj�k a modern szlov�n pr�za alakv�ltoz�sait: az els� reg�ny hagyom�nyosan els� szem�lyben �r�dott, a m�sodikban a francia �jreg�ny �s annak szlov�n visszhangja szembet�n�, a harmadikban szinte j�t�kosan v�ltakoznak az elbesz�l�k, felmer�l a szerz� �s az elbesz�l� azonoss�g�nak k�rd�se, stb.

 Lojze Kova�i� (1928–2004)

 A szoci�lis realizmusb�l indult, f�k�ppen a kisemberek intim val�s�ga foglalkoztatta. Pr�z�j�ban kor�n integr�lta a modernizmus eszk�zt�r�t (tudatfolyam, sz�rrealista �lomle�r�sok). Reg�nyeinek t�m�ja szinte kiv�tel n�lk�l �n�letrajzi, �r�saiban besz�mol legbens�s�gesebb tapasztalatair�l  (De�ek in smrt /1968. A fi� �s a hal�l/, Sporo�ila v spanju /1972. �zenetek alv�s k�zben/, Pet fragmentov /1981. �t t�red�k/ – reg�nyek) eml�keiben visszamegy eg�szen korai gyerekkor�ig (Otro�ke stvari /2003. Gyerekes dolgok/ – reg�ny). �rett m�veiben st�lusa egyszer�s�dik (Pri�leki /1984–1985. J�vev�nyek/– elbesz�l�s).

Dane Zajc (1929–2005)

 Po�gana trava (1958. Fel�getett f�) c�m� els� versesk�tete �tmenet az �jromantikus intimizmus �s a neoexpresszionista ki�lt�s k�z�tt, amely a h�bor�s �s a h�bor� ut�ni gaztettek szemtan�j�nak tan�s�gt�tele. K�s�bb az �rtelmetlennek �t�lt emberi l�t alapvet� k�rd�sei foglalkoztatt�k, a k�lt� feladata pedig az abszurd meghalad�sa. Eksztatikus ritmiz�lt szabadverset �r. K�lt�i dr�m�i a sz�thull�s �s meghasonl�s filoz�fiai k�rd�s�t j�rj�k k�r�l. Legfontosabb dr�m�ja: Voranc (1978) a m�sodik vil�gh�bor�ban j�tsz�dik, versben �s pr�z�ban �r�dott.

 Gregor Strni�a (1930–1987)

 Verseinek legf�bb ism�rve egyfajta mai szimbolizmus. Versein �rezni er�s vonz�d�s�t a metafizik�hoz �s transzcendenci�hoz, az archetipikus m�toszok elm�ly�lt ismeret�t. Visszat�r� mot�vuma verseinek az emberi l�t �s a vil�g �rtelmetlens�ge, amit a k�lt�nek szavakba kell foglalnia. Formanyelv�t, k�lt�i besz�dm�dj�t  a n�pk�lt�szetb�l eredeztette, innen val� jellegzetes versform�ja: h�rom n�gysoros versszak, amelyeket asszon�ncok k�tnek �ssze. Hasonl�ak k�lt�i dr�m�i, a legfontosabb: Samorog (1982. Az egyszarv�).

 Vitomil Zupan (1914–1987)

 A m�sodik vil�gh�bor� idej�n sz�mos humoros dr�majelenetet �rt, figyelmet keltett novell�ival is. Legfontosabb m�veit 1965 ut�n publik�lta, noha m�r a harmincas �vekt�l kezdve �rta �ket. Hat�ssal volt r� a dekadencia, egzisztencializmus, neonaturalizmus �s modernizmus. Reg�nyeinek f�h�se nonkonformista l�zad�, kalandv�gy� �rtelmis�gi. Legfontosabb reg�nyei: Menuet za kitaro (1975. Men�ett git�rra),  Levitan (1982).

 Toma� �alamun (1941)

 K�zponti figur�ja annak a gener�ci�nak, amelyik a huszadik sz�zad hatvanas �veinek k�zep�n radik�lisan szak�tott a hagyom�nyokkal �s bevezette a modernizmust. Kezdetben (els� k�tete, a Poker /P�ker/ 1966–ban jelent meg) a klasszikus avantgarde (dadaizmus, sz�rrealizmus), az amerikai beatnikek k�lt�szete �s a lingvisztikus k�lt�szet hatott r�, a k�lt�szet mint asszoci�ci�kon alapul� nyelvi j�t�k. K�s�bbi l�r�j�ban  elm�ly�l a reflexivit�s, �rzelmess�g �s szellemess�g. A kezdeti szabadverset k�s�bb klasszikus str�f�k v�ltj�k fel. Harmincn�l t�bb k�tete jelent meg.

 Rudi �eligo (1935–2004)

 A francia reg�ny hat�s�t mutat� Triptih Agate Schwarzkobler (1968. Agata Schwarzkobler triptichonja) c�m� reisztikus kisreg�nye a szlov�n pr�zai modernizmus legradik�lisabb alkot�s�nak sz�m�t. Korai dr�m�i is hasonl� ir�nyba mutatnak. K�s�bb a posztmodern fel� indult, a kort�rs �letet m�tikus szimbolik�val k�t�tte �ssze (Mol�anja /1986. Hallgat�sok/ – novell�k). K�s�i m�veinek politikai tartalma is van: Ana  (1984. Anna) c�m� dr�ma.

 Florjan Lipu� (1937)

 Modernista technik�val (tudatfolyam, sz�rrealista l�tom�sok), kiv�telesen gazdag nyelven �r gyakran groteszk �s szatirikus elbesz�l�seket az ausztriai Karinti�ban �l� szlov�nok �let�r�l.  Legfontosabb m�ve a Zmote dijaka Tja�a (1972. Tja� di�k t�ved�sei) c�m�, egy szigor� egyh�zi nevel�int�zetben nevelked� fi� �let�r�l �s �ngyilkoss�g�r�l sz�l� reg�ny.

 Du�an Jovanovi� (1939)

 �letm�v�ben szorosan �sszefon�dik a dr�ma�r�s a darabok rendez�s�vel. Kezdetben az abszurd sz�nh�z hat�sa alatt  kifejezetten modernista darabokat �rt (Znamke, nakar �e Emilija /1969. B�lyegek, mire azt�n Emilia/), k�s�bb darabjai realisztikusabbak lettek. Legfontosabb t�m�i a l�t filoz�fikus k�rd�sei �s az aktu�lis t�rsadalompolitikai problematika. Legfontosabb dr�m�ja: Osvoboditev Skopja (1978. Skopje felszabad�t�sa), egy gyerek h�bor�s �lm�nyeir�l sz�l.

 Drago Jan�ar (1948)

 Elbesz�l� m�v�szet�nek, dr�m�inak �s essz�inek k�zponti t�m�ja az egy�n sorsa �s a t�rt�nelem, az egy�n �s a tot�lis hatalom k�z�tt fesz�l� ellent�t. A kort�rs problematik�t el�szeretettel helyezi t�rt�nelmi d�szletek k�z�, ami a jelent�st f�ggetlen�ti a napt�ri id�t�l. Besz�dm�dja kezdetben modernista, majd a posztmodern �s a klassziciz�l�s fel� tol�dik. Fontosabb m�vei: Galjot (1978. A g�lyarab), Posmehljivo po�elenje (1993. Kaj�n v�gyak), Katarina, pav in jezuit (2000. Katarina, a p�va �s a jezsuita) – reg�nyek; Veliki briljantni val�ek (1985. A nagy brili�ns valcer), Hal�tat (1994. Hallstatt) – dr�m�k.

Ale� Debeljak (1961)

K�lt�i indul�s�ra (Imena smrti /1985. A hal�l nevei/) az a posztmodern meggy�z�d�s nyomta r� b�lyeg�t, hogy m�r mindent elmondtak �s meg�rtak. Innen eredeztethet�k k�s�bbi, els�sorban szimbolista �s modernista l�r�j�nak  palimpszesztikus id�zetei. A tov�bbiakban egyszer�s�d� versbesz�d�ben a modern �let alapk�rd�sei foglalkoztatj�k, l�r�j�ban megjelennek a balk�ni h�bor�ra val� utal�sok (Mesto in otrok  /1996. A v�ros �s a gyermek/).

Andrej Blatnik (1963)

Kezdetben a metafikci� felt�tlen h�vek�nt ezt a posztmodern m�fajt r�szes�tette el�nyben, �s meg�rta az az�ta is emblematikus szlov�n metafikci�s reg�nyt (Plamenice in solze /1987. F�kly�k �s k�nnyek/), amely iskolai tank�nyv form�j�ban igazi gyakorl�t�r a forr�sok keres�s�hez az egyetemi szemin�riumokon. A k�s�bbiekben els�sorban az emberek, legt�bbsz�r k�t ember h�tk�znapi intim viszonya foglalkoztatta (Menjave ko� /1990. B�r/), majd bizonyos m�rt�kig elbesz�l�seiben a t�rsadalmi val�s�got is f�kuszba vette (Zakon �elje /2000. A v�gy t�rv�nye/).

  AJ�NLOTT SZAKIRODALOM

 CSUKA Zolt�n: A jugoszl�v n�pek irodalm�nak t�rt�nete. Budapest, Gondolat Kiad�, 1963.

CSUKA Zolt�n – HADROVICS L�szl� – Bo�idar KOVA�EK – Dra�ko RE�EP – SZELI  Istv�n – VUJICSICS D. Sztoj�n: A szerbhorv�t irodalom kist�kre. Budapest, Eur�pa K�nyvkiad�, 1969.

FRIED Istv�n – LUK�CS Istv�n (szerk.): Hasonl�s�gok �s k�l�nb�z�s�gek. Ujemanja in razhajanja. Budapest, Kossics Alap�tv�ny, 1998.

JANE�, Stanko: A szlov�n irodalom kist�kre. Budapest, Eur�pa K�nyvkiad�, 1973.

KOS, JANKO: Pregled slovenskega slovstva. Ljubljana, Dr�avna zalo�ba Slovenije, 1975.

LUK�CS Istv�n: A megv�lt� M�ty�s kir�ly sz�nev�ltoz�sai a szlov�n n�phagyom�nyban �s sz�pirodalomban. Budapest, Lucidus Kiad�, 2001.

LUK�CS Istv�n: K�zel s t�vol. Budapest, ELTE BTK Szl�v Filol�giai Tansz�k, 2005.

LUK�CS, Istv�n: Paralele. Slovensko-mad�arska literarna sre�anja. Maribor, Slavisti�no dru�tvo Maribor, 2006.

P�VEL �goston: V�logatott tanulm�nyai �s cikkei. Szombathely 1976.