VI.

NYUGALMAT ÉS BÉKÉT EURÓPÁNAK

Magyarország megcsonkítása nemcsak a magyar revízió problémája, hanem az európai revízióé is. Nemcsak magyar revízió van, hanem német, francia, olasz, lengyel, észt, lett, bolgár és török revízió is. A határok éppen olyan lehetetlenek a német keleti végeken, a lengyel korridoron, vagy Bulgáriában, mint Magyarországon. Amilyen lehetetlenségek vannak az északi magyar határon, éppen olyan lehetetlen ugyane szakaszra vonatkoztatva a cseh határ is. Amikor a nyugati magyar határ lehetetlenségein szörnyülködtünk, azok a lehetetlenségek azonosak.
A trianoni békediktátum tehát nemcsak Magyarország szomszédai között okozott súrlódási felületeket, hanem más államok között is. Így revízióra vár a francia-német viszony Elzász-Lotharingiamiatt, határviszály áll fenn Németország és Csehország között, megoldást sürget Danzig és Oppeln kérdése, súrlódása van Csehország és Ausztria között, Csehország és Lengyelországközött, továbbá revízió alá kell venni a Beszkid-vidék hovatartozását, mint Ruszinszkó revízióját, különös 
 

tekintettel a lengyel-rutén viszonyra és amilyen ellentét van Magyarország és például Csehország között az elszakított Felvidék miatt, ugyanolyan helyzetet találunk Oroszország és Románia között Besszarábia kérdésében. Tovább menve, a Kaukázusban az orosz-török kérdés áll előttünk, a Balkánon a görög-szerb (Szaloniki), a bolgár-szerb, azután a macedón-kérdés, Montenegró bekebelezése, az olasz-tiroli határ kérdése és végül a szerb-olasz ellentét a Dalmát tengerpart és Fiume kérdésével. 
Ezek csak nagy vonásokban adják a revíziós szükségszerű kiterjeszkedését, de mindegyik kérdés önmagában is feltétele Európa békéjének és nyugalmának, vagy békétlenségének és viszálykodásának az egyes államok között. De revíziónak kell jönnie azért is, hogy Európa elkerülje az újabb Elzász helyzeteket. 
Ezeknek tulajdonítható, hogy külföldön mind erősebb hullámokat vet a revíziós hirdetése. Lassan Franciaország is belátta, hogy Európa mai határvonalaival nem állhat meg hosszú időre. Európa nyugalma és békéje követeli, meg, hogy az európai revízióval foglalkozzanak. “Békét és nyugalmat Európának!” – ez ma a jelszó.

A francia hivatalos közvélemény már nem elfogult a magyar revízióval szemben. A magyar revízió beletartozik az európai revízióba. A franciák már régen tudják, hogy a békeszerződések nem igazságosak és ezek között természetesen a trianoni a legkegyetlenebb.
A felfogás szerint a békeszerződések diktátumok. Ebből következik, hogy a győztes államok a vesztes államokra ráerőszakolták a békeszerződéseket, amelyekkel egyben büntetni is akartak. De következik ebből az is, hogy az erőszakos békeszerződések nem lehetnek örökérvényűek. 
A franciák, bár félnek a revíziótól, mert azt hiszik, hogy káosz támad miatta Európában, mégis belátják, hogy a revízió elkerülhetetlen. Igazolja ezt az, hogy a győzőállamok közül Olaszország, Anglia, újabban pedig Amerika is a revízió szükségességét hirdeti. Így éppen Franciaországnak a legfőbb érdeke, hogy ne zárkózzék el a revízió elől, sőt kell, hogy ő maga vegye kezébe a revízió ügyét. 
Hangoztatták Franciaországban azt a tényt is –sőt írtak is erről annakidején, így a többi közt Georges Roux,- hogy amikor 1871-ben Németország megszállta Elzász-Lotaringiát, a magyar vármegyék memorandumot nyújtottak be a magyar kormányhoz: tiltakozzék Berlinben Elzász-Lotaringia annektálása ellen. Amikor tehát 1871-ben Magyarország Franciaország érdekében lépett közbe, 1921-ben a franciáknak honorálniuk és viszonozniuk kellett volna Magyarország akkori törekvését és jóindulatát. Erkölcsi kötelesség lett volna, hogy Franciaország tiltakozzék a szerb, osztrák, román és cseh megszállás ellen!

Franciaországnak érdeke most, hogy az európai revízióhoz hozzányúljon. Remélni lehet, hogy a helyzet felismerése, a békeszerződések tévedéseinek és igazságtalanságainak belátása meghozza a várvavárt európai békét és nyugalmat s ezzel a megszállt területek felszabadulását.

 http://franka-egom.ofm.hu/trianon_2006/verzo_hatarok/vecs_otto_trianon.htm