Szeresd a Te népedet, nemzetedet, jobban mint önmagadat, s rajta kívül más isteneid ne legyenek. Tiszteld otthonodat s a földet, melyen élsz, hogy maradékaid is hosszú életet élhessenek rajta! Wass Albert
A népzene tehát a természet tüneménye. Ez az alkotás ugyanazzal a szerves szabadsággal fejlődött, mint a természet egyéb élő szervezetei, a virágok, az állatok. Éppen ezért olyan gyönyörű, olyan tökéletes a népzene. Ezek a dallamok a művészi tökéletesség megtestesítői. Példái annak, miként lehet legkisebb formában, legszeré- nyebb eszközökkel valamilyen zenei gondolatot legtökéletesebben kifejezni. Bartók Béla (1881-1945) zeneszerző, zongoraművész, nép- zenekutató
„Révpartot ért a gálya, – világkörutat járt kormányosával. … Egy szózat elég a harczot megszüntetni: “Ne tépjétek egymás zászlóit! ne vágjatok egymáson sebeket! az Kossuth lelkének fáj..” s a küzdelem elmúlik … Ez a te bűvös szem- födeled eltakar minden belvi- szályt. …Vezess bennünket most, te halottaidban is óriás, e nemzeti nagyság felé.”
A hazafiak riszálják magukat, énekelnek, szavalnak, esküdöznek. De csak egyfajta igazi hazafiság van: ha valaki ott, ahol éppen van, teljes hűséggel és feltétlen erőkifejtéssel helytáll a munkájában. Ennek visszaható ereje van a hazára. Minden más csak vásári mutogatás és tányérozás.Márai Sándor
Ki hinné hogy a törökországi Antalya tartományban van egy magyar falú? Pedig van. Van ott egy ősi magyar falú: Macarköy ejtsd: madzsarköy, azaz magyar falú. A falut 450- 500 évvel ezelőtt őseink alapították. A magyar földről rabszolgának elhurcolt foglyok először Isztambul körnékén telepedtek le majd átköltöztek erre a vidékre és ezt népesítették be, áttértek a muszlim vallásra, törökökké váltak, családi hagyományaik szerint azonban meg-őrizték származástudatukat, de nem beszélnek magyarul.Macarköy ma- gyar temetőjét a helyiek közül sokan Macarka Mezarlának, azaz Magyar temetőnek, mások Eski Macar Mezar lának, Ősi magyar temetőnek hívják. Gebiz - Macarköy főterén egy szé-kelykapu áll és rajta a felirat:
Jézus tanítása annyira világos, hogy a gyermekek is eredeti értelmében értik. Csak azok az emberek nem értik meg, akik keresztényeknek akarnak látszani vagy annak hívatják magukat.
- VÉRZŐ HATÁROK. VI. Nyugalmat és békét Európának
Uszkáló kacsák az Ipolynál. - Schwimmende Enten auf der Ipoly. - Canards sur la rivičre d’Ipoly.
VI.
NYUGALMAT ÉS BÉKÉT EURÓPÁNAK
Magyarország megcsonkítása nemcsak a magyar revízió problémája, hanem az európai revízióé is. Nemcsak magyar revízió van, hanem német, francia, olasz, lengyel, észt, lett, bolgár és török revízió is. A határok éppen olyan lehetetlenek a német keleti végeken, a lengyel korridoron, vagy Bulgáriában, mint Magyarországon. Amilyen lehetetlenségek vannak az északi magyar határon, éppen olyan lehetetlen ugyane szakaszra vonatkoztatva a cseh határ is. Amikor a nyugati magyar határ lehetetlenségein szörnyülködtünk, azok a lehetetlenségek azonosak.
A trianoni békediktátum tehát nemcsak Magyarország szomszédai között okozott súrlódási felületeket, hanem más államok között is. Így revízióra vár a francia-német viszony Elzász-Lotharingiamiatt, határviszály áll fenn Németország és Csehország között, megoldást sürget Danzig és Oppeln kérdése, súrlódása van Csehországés Ausztria között, Csehország ésLengyelországközött, továbbá revízió alá kell venni a Beszkid-vidék hovatartozását, mint Ruszinszkó revízióját, különös
Balra magyar téglagyár, égetőkemencéje azonban cseh területen van. –Die Ziegelei von Ipolyság hat ihr Maschinenhaus und den Schornstein auf ungarischem Gebiet, während der Brennofen auf tschechischen Boden fällt. –C’est la fabrique de briques a Ipolyság sa maison de machines et sa cheminée se trouvent sur le territoire hongrois mais la briqueterié en est située en Tehécoslovaquie.
tekintettel a lengyel-rutén viszonyra és amilyen ellentét van Magyarország és például Csehország között az elszakított Felvidék miatt, ugyanolyan helyzetet találunk Oroszország és Románia között Besszarábia kérdésében. Tovább menve, a Kaukázusban az orosz-török kérdés áll előttünk, a Balkánon a görög-szerb (Szaloniki), a bolgár-szerb, azután a macedón-kérdés, Montenegró bekebelezése, az olasz-tiroli határ kérdése és végül a szerb-olasz ellentét a Dalmát tengerpart és Fiume kérdésével.
Ezek csak nagy vonásokban adják a revíziós szükségszerű kiterjeszkedését, de mindegyik kérdés önmagában is feltétele Európa békéjének és nyugalmának, vagy békétlenségének és viszálykodásának az egyes államok között. De revíziónak kell jönnie azért is, hogy Európa elkerülje az újabb Elzász helyzeteket.
Ezeknek tulajdonítható, hogy külföldön mind erősebb hullámokat vet a revíziós hirdetése. Lassan Franciaország is belátta, hogy Európa mai határvonalaival nem állhat meg hosszú időre. Európa nyugalma és békéje követeli, meg, hogy az európai revízióval foglalkozzanak. “Békét és nyugalmat Európának!” – ez ma a jelszó.
A határkiigazítás előtt a baloldali ajtón keresztül vezet a határ (kemencei országút). –Vor der Grenzregulierung bei Kemence führte die Grenze durch die linke Türe. –Pres de l’Ipoly, en 1920 la frontiere passait par la porte de gauche.
A francia hivatalos közvélemény már nem elfogult a magyar revízióval szemben. A magyar revízió beletartozik az európai revízióba. A franciák már régen tudják, hogy a békeszerződések nem igazságosak és ezek között természetesen a trianoni a legkegyetlenebb.
A felfogás szerint a békeszerződések diktátumok. Ebből következik, hogy a győztes államok a vesztes államokra ráerőszakolták a békeszerződéseket, amelyekkel egyben büntetni is akartak. De következik ebből az is, hogy az erőszakos békeszerződések nem lehetnek örökérvényűek.
A franciák, bár félnek a revíziótól, mert azt hiszik, hogy káosz támad miatta Európában, mégis belátják, hogy a revízió elkerülhetetlen. Igazolja ezt az, hogy a győzőállamok közül Olaszország, Anglia, újabban pedig Amerika is a revízió szükségességét hirdeti. Így éppen Franciaországnak a legfőbb érdeke, hogy ne zárkózzék el a revízió elől, sőt kell, hogy ő maga vegye kezébe a revízió ügyét.
Hangoztatták Franciaországban azt a tényt is –sőt írtak is erről annakidején, így a többi közt Georges Roux,- hogy amikor 1871-ben Németország megszállta Elzász-Lotaringiát, a magyar vármegyék memorandumot nyújtottak be a magyar kormányhoz: tiltakozzék Berlinben Elzász-Lotaringia annektálása ellen. Amikor tehát 1871-ben Magyarország Franciaország érdekében lépett közbe, 1921-ben a franciáknak honorálniuk és viszonozniuk kellett volna Magyarország akkori törekvését és jóindulatát. Erkölcsi kötelesség lett volna, hogy Franciaország tiltakozzék a szerb, osztrák, román és cseh megszállás ellen!
Trágyadomb és határkő. – Kehrichthaufen und Grenzstein an der Grenze der Gemeinde Kemence. – Le fumier et la borne prés du village Kemence.
Franciaországnak érdeke most, hogy az európai revízióhoz hozzányúljon. Remélni lehet, hogy a helyzet felismerése, a békeszerződések tévedéseinek és igazságtalanságainak belátása meghozza a várvavárt európai békét és nyugalmat s ezzel a megszállt területek felszabadulását.
Az Ipoly torkolata Szobnál, a határ vége. – Grenzendlinie auf der Ipoly bei Szob. Die Grenze erstreckt sich gegen Esztergom auf dem Flusslauf der Donau weiter. – La frontiére ŕ Szob.
A család sokszor igen nehéz alkalmazkodást, lemondásokat követel az együttélés érdekében. De ennek a vállalásához hit kell, Istenhit. Isten és a család szentségében kell hinni, nem a társadalmi szerződésekben, konven-ciókban.Popper Péter
+36 82 487 002
+36 30 68 26 800
Ekkor - 1954-55 -ben -akartam "világgá menni"
Hazát több módon lehet elveszítni, de ő bennünket el nem veszt soha!
Bárd Oszkár 1893-1942 orvos, költő, drámairó
Vajon nem mindnyájan ezért a titokért élünk? Hogy földerítsük életünk nagy titkát, az Istent?
Én úgy tanultam, hogy a világ az olyan, hogy az ember Fradi-drukker. A rendes magyar ember az Fradi-drukker. Vagy még egy- szerűbb dolog ez: az ember fradista, ahogy a nap süt vagy a fű nő. Esterházy Péter (1950.- 2016. ) író
Ne fájjon a lelkem,
Ne fájjon a testem,
Legyen, ki felemel,
Amikor elestem.
Amit méznek érzek,
Epévé ne váljék,
Kövessen a béke
Mint jóságos árnyék.
S ha majd jő a halál,
Szóljon hozzám szépen,
S ne a hátán vigyen,
Hanem az ölében.
A gyermekévek benyomásait tartsd emlékedben, mert azok tiszteletre méltók. Egyenes úton járj, igaz légy, mert az a legkönnyebb és a legboldogítóbb szerep. Érzéseiddel ne légy pazar, de akinek odaadtad, ahhoz légy hű! S hogyha olykor keresztutakra vezet az élet, kérj tanácsot tenszívedtől, gondolj azokra, kik onnan felülről néznek le rád, atyád és anyád szellemére, s úgy cselekedjél, hogy ők boldognak lássanak téged. Jókai Mór (1825. 02. 18. - 1904. 05. 05.) magyar regényíró
Kétség sem fér hozzá, hogy a család és az otthon az, amely által az emberi társadalom legnagyobb erényei születnek, erősödnek és táplálkoznak.
AJÁNLOM AZ OLDALT
