Szeresd a Te népedet, nemzetedet, jobban mint önmagadat, s rajta kívül más isteneid ne legyenek. Tiszteld otthonodat s a földet, melyen élsz, hogy maradékaid is hosszú életet élhessenek rajta! Wass Albert
A népzene tehát a természet tüneménye. Ez az alkotás ugyanazzal a szerves szabadsággal fejlődött, mint a természet egyéb élő szervezetei, a virágok, az állatok. Éppen ezért olyan gyönyörű, olyan tökéletes a népzene. Ezek a dallamok a művészi tökéletesség megtestesítői. Példái annak, miként lehet legkisebb formában, legszeré- nyebb eszközökkel valamilyen zenei gondolatot legtökéletesebben kifejezni. Bartók Béla (1881-1945) zeneszerző, zongoraművész, nép- zenekutató
„Révpartot ért a gálya, – világkörutat járt kormányosával. … Egy szózat elég a harczot megszüntetni: “Ne tépjétek egymás zászlóit! ne vágjatok egymáson sebeket! az Kossuth lelkének fáj..” s a küzdelem elmúlik … Ez a te bűvös szem- födeled eltakar minden belvi- szályt. …Vezess bennünket most, te halottaidban is óriás, e nemzeti nagyság felé.”
A hazafiak riszálják magukat, énekelnek, szavalnak, esküdöznek. De csak egyfajta igazi hazafiság van: ha valaki ott, ahol éppen van, teljes hűséggel és feltétlen erőkifejtéssel helytáll a munkájában. Ennek visszaható ereje van a hazára. Minden más csak vásári mutogatás és tányérozás.Márai Sándor
Ki hinné hogy a törökországi Antalya tartományban van egy magyar falú? Pedig van. Van ott egy ősi magyar falú: Macarköy ejtsd: madzsarköy, azaz magyar falú. A falut 450- 500 évvel ezelőtt őseink alapították. A magyar földről rabszolgának elhurcolt foglyok először Isztambul körnékén telepedtek le majd átköltöztek erre a vidékre és ezt népesítették be, áttértek a muszlim vallásra, törökökké váltak, családi hagyományaik szerint azonban meg-őrizték származástudatukat, de nem beszélnek magyarul.Macarköy ma- gyar temetőjét a helyiek közül sokan Macarka Mezarlának, azaz Magyar temetőnek, mások Eski Macar Mezar lának, Ősi magyar temetőnek hívják. Gebiz - Macarköy főterén egy szé-kelykapu áll és rajta a felirat:
Jézus tanítása annyira világos, hogy a gyermekek is eredeti értelmében értik. Csak azok az emberek nem értik meg, akik keresztényeknek akarnak látszani vagy annak hívatják magukat.
3. A Vörösmarti Egyházközség története
A Vörösmarti Egyházközség története
A baranyai egyházak közül talán a vörösmarti egyháznak van a legmozgalmasabb és legnevezetesebb múltja. A községet már 1341-ben számontartják, s V. Ferdinánd 1841-ben városi rangra emeli.
A vörösmarti református egyház a reformáció korában keletkezett. Az 1817-ben tartott püspöki vizitáció alkalmával tett jelentésben az egyház keletkezésével kapcsolatban azt írják, hogy "a magyarországi reformáció után nemsokára volt itt reformáta eklézsia". Ezt bizonyítja Pathai P. Sámuel 1647. szeptember 1O-én kelt levele, amelyet Szilágyi Benjamin István sárospataki kollégium neves professzorához intézett. Ebben a levélben ezt írja: "Vörösmart városában találtam egy igen öreg embert, Józan Gáspár 85 évest, aki 1547-től előszámlált ugyan néhány reformátort, de minden bizonyos rend nélkül, amint t. i. eszébe jutott, kiknek nevét így sorolta elő: Bertalan pap, Módis Miklós pap, Mátyás pap, emlékezett dr. Szegedi Istvánról is, ez teljesen 2O évet töltött Vörösmarton prédikátorságban, Vörösmarthy 19-et, Sepsi Bálint 18 évet, Petri György szuperintendens hetet s jelenleg - mondta az öreg - Szanki János prédikátor ki már négy év óta folytatja hűségesen közöttünk hivatalát. Kiválóbb iskola rektorok voltak Vörösmarton Tolnai Nyírő István, Fogtői János, Maróthi János".
Az egyház irattárában megőrzött adatokból látszik, hogy a vörösmarti egyházban hat lelkész viselte a püspöki tisztet a régi időben.
A virágzó egyházi életet és a környező egyházakra kiható szolgálatát mutatja az, hogy Vörösmarton az egyház gimnáziumot tartott fenn, amelyet a baranyai eklézsiákon kívül néhány erdélyi főur is támogatott. Ez az iskola 1686-ig működött. Ekkor ugyanis a tatárok elkergették Gyimóti István professzort és munkatársait, akik a diákok egy részével Halasra mentek s ott alapítottak iskolát. A törökök kiűzése után az iskola nem újult meg.
Az ellenreformáció idején a vörösmarti egyház és prédikátorai sok üldöztetést szenvedtek. Ezekről az üldöztetésekről elég tájékoztatást nyújt Radonai Mátyás pécsi püspök 169O. március 17-én és 17OO. május 6-án kelt levele. Az első levélben olvassuk, hogy a vörösmarti kálvinistákat Szigetvárra hurcolták s ott kellett elszenvedniök a vallatás, üldöztetés lelki és testi kínjait. A későbbi keltezésű levélben pedig a vörösmarti prédikátor üldöztetése van megörökítve.
Ezeknek az üldözéseknek tudható be, hogy az 17OO-ik esztendőtől egészen az 1817-ik évig nincsenek feljegyzések. Ebben az évben tartotta Báthory Gábor püspök az első püspöki vizitációt s erre részletes jelentést adott a lelkipásztor s ez a jelentés értékes adatokat foglal magában az Zmajevac-Vörösmart egyház életéről, a presbiterium szervezetéről, fegyelmező munkájáról, a kurátor szolgálatáról és elszámoltatási módjáról, az eklézsia jövedelmeiről, a hívek vallásos buzgóságáról, az iskola állapotáról és a szegény-gondozásról.
Vörösmarton 1935-ig 28 lelkész szolgált a reformáció kezdete óta. Majd hosszú ideig a csuzai lelkész gondozása alatt állt. A második világháború utolsó napjaiban a templom sérüléseket szenvedett, és bútor-zata tönkrement. A templomot kijavították s a bútorzatát a szükségnek megfelelően helyre-hozták. 1962-ben a tornyot újrabádogoztatták.
A gyülekezet 29-ik, egyben utolsó helyi lelkipásztora Vecseri János volt, aki 1962-ben távozott Ittebére. Azóta hosszabb-rövidebb kihagyásokkal a csúzai lelkészek, Matkovics Péter, Kanalas János és Varga György lelkipásztorok adminisztrálása mellett vezették és vezeti az egyház ügyeit és tart olvasott istentiszteleteket.
Ennek a nagymúltú egyházközösségnek jelenleg 125 tagja van. A múlt ragyogó eseményei jegyzőkönyvekben, egyháztörténeti feljegyzésekben, kalendáriumokban maradtak meg a mostani gyülekezet számára, üldöztetésekről elég tájékoztatást nyújt Radonai Mátyás pécsi püspök 169O. március 17-én és 17OO. május 6-án kelt levele. Az első levélben olvassuk, hogy a vörösmarti kálvinistákat Szigetvárra hurcolták s ott kellett elszenvedniök a vallatás, üldöztetés lelki és testi kínjait. A későbbi keltezésű levélben pedig a vörösmarti prédikátor üldöztetése van megörökítve.
Ezeknek az üldözéseknek tudható be, hogy az 17OO-ik esztendőtől egészen az 1817-ik évig nincsenek feljegyzések. Ebben az évben tartotta Báthory Gábor püspök az első püspöki vizitációt s erre részletes jelentést adott a lelkipásztor s ez a jelentés értékes adatokat foglal magában az egyház életéről, a presbiterium szervezetéről, fegyelmező munkájáról, a kurátor szolgálatáról és elszámoltatási módjáról, az eklézsia jövedelmeiről, a hívek vallásos buzgóságáról, az iskola állapotáról és a szegénygondozásról.
Vörösmarton 1935-ig 28 lelkész szolgált a reformáció kezdete óta. Majd hosszú ideig a csúzai lelkész gondozása alatt állt a gyülekezet. A második világháború utolsó napjaiban a templom sérüléseket szenvedett, és bútorzata tönkrement. Idővel a templomot kijavították, s a bútorzatát a szükségnek megfelelően helyrehozták. 1962-ben a tornyot újrabádogoztatták.
A gyülekezet 29-ik, egyben utolsó helyi lelkipásztora Vecseri János volt, aki 1962-ben távozott Ittebére. Azóta hosszabb-rövidebb kihagyásokkal a csúzai lelkészek, Matkovics Péter, Kanalas János lelkipásztorok adminisztrálása mellett vezették az egyház ügyeit és tartottak felolvasó istentiszteletet is. Jelenleg Varga György lelkipásztor a szomszédos Csúzáról látja el az egyházi szolgálatokat.
Ennek a nagymúltú egyházközösségnek jelenleg 125 tagja van. A múlt ragyogó eseményei jegyzőkönyvekben, egyháztörténeti feljegyzésekben, kalendáriumokban maradtak meg a mostani gyülekezet számára.
Homokszentgyörgy phfogel@gmail.com
A család sokszor igen nehéz alkalmazkodást, lemondásokat követel az együttélés érdekében. De ennek a vállalásához hit kell, Istenhit. Isten és a család szentségében kell hinni, nem a társadalmi szerződésekben, konven-ciókban.Popper Péter
+36 82 487 002
+36 30 68 26 800
Ekkor - 1954-55 -ben -akartam "világgá menni"
Hazát több módon lehet elveszítni, de ő bennünket el nem veszt soha!
Bárd Oszkár 1893-1942 orvos, költő, drámairó
Vajon nem mindnyájan ezért a titokért élünk? Hogy földerítsük életünk nagy titkát, az Istent?
Én úgy tanultam, hogy a világ az olyan, hogy az ember Fradi-drukker. A rendes magyar ember az Fradi-drukker. Vagy még egy- szerűbb dolog ez: az ember fradista, ahogy a nap süt vagy a fű nő. Esterházy Péter (1950.- 2016. ) író
Ne fájjon a lelkem,
Ne fájjon a testem,
Legyen, ki felemel,
Amikor elestem.
Amit méznek érzek,
Epévé ne váljék,
Kövessen a béke
Mint jóságos árnyék.
S ha majd jő a halál,
Szóljon hozzám szépen,
S ne a hátán vigyen,
Hanem az ölében.
A gyermekévek benyomásait tartsd emlékedben, mert azok tiszteletre méltók. Egyenes úton járj, igaz légy, mert az a legkönnyebb és a legboldogítóbb szerep. Érzéseiddel ne légy pazar, de akinek odaadtad, ahhoz légy hű! S hogyha olykor keresztutakra vezet az élet, kérj tanácsot tenszívedtől, gondolj azokra, kik onnan felülről néznek le rád, atyád és anyád szellemére, s úgy cselekedjél, hogy ők boldognak lássanak téged. Jókai Mór (1825. 02. 18. - 1904. 05. 05.) magyar regényíró
Kétség sem fér hozzá, hogy a család és az otthon az, amely által az emberi társadalom legnagyobb erényei születnek, erősödnek és táplálkoznak.
AJÁNLOM AZ OLDALT
