INTELEM

Nyelv �s st�lus

Mindk�t m� a szerb n�pk�lt�szet a romantika alapvet� t�zes verssor�ban, deszeteracban �r�dott. A mikrokozmosz f�nyeeset�ben az eposz biblikus magasztoss�ga �s a n�pies hangz�s nem simul �gy �ssze, mint a Hegyek koszor�ja eset�ben a nemzeti-t�rt�neti t�ma �s a n�pi h�sdal st�lusa. Ugyanakkor a p�rbesz�des dr�mai szerkezet megt�ri a harm�ni�t. A szerb n�pk�lt�szetben nincs dr�ma, teh�t a t�zes sor �j szerepk�rbe cs�ppen. A deszeteracba t�rdelt p�rbesz�d stil�risan megemeli a sz�veget, hiszen norm�lis k�r�lm�nyek k�z�tt senki sem besz�l t�zes ritmus� sorokban. Njego� dr�mai p�rbesz�dei n�pnyelv�ek, de a n�pnyelvnek m�r egy magasabb, irodalmi szintj�n sz�lnak.

 Branko Radi�evi�  (1824–1853)

A n�p-nemzeti romantika paradigmaalkot� l�rikusa, a n�pies l�ra megteremt�je.

A karl�cai gimn�ziumban n�met�l kezdett verselni, de onnan is a n�piess�g szelei f�jtak. Polg�ri csal�db�l sz�rmazott �s urb�nus k�rnyezetben �lt (Karl�ca, B�cs), ahol a v�rosi n�pk�lt�szet r�sze volt h�tk�znapjainak, udvarl�sainak, szerelmeinek. A n�met romantika dalainak st�lus�t �s a v�rosi n�pk�lt�szet modor�t kapcsolta �ssze a n�pdalok nyelv�vel �s po�tik�j�val.

Az �sszekapcsol�s eredm�nye: r�mel� n�pies dal. A deszeterac r�mes v�ltozata Radi�evi� k�lt�szet�vel l�pett porondra, �s r�nyomta a b�lyeg�t a n�p-nemzeti romantika eg�sz l�r�j�ra.

Jellegzetes m�faja a szerelmi t�m�j� n�pies helyzetdal fikt�v szerepl�kkel, kiket „leg�nyek” �s „l�nynak” nevez. Udvarl�s, enyelg�s, s�v�rg�s, s olykor – naiv erotik�val – a beteljesed�s: Devojka na studencu („A l�ny a k�tn�l”), Cic!(„Hopp!”), Vragolije („Pajz�nkod�s”).

Ritk�bban sz�l k�zvetlen�l mag�r�l, saj�t val�s�gos �nj�r�l �s �let�r�l. Ilyen a karl�cai gimn�zium h�romnapos b�cs�bankettj�r�l besz�mol� �a�ki rastanak (1844. „Di�kb�cs�”) c�m� po�ma. Az �trav�l�s el�gi�ja �s az elhagyott hon �dai magasztal�sa. Napl�szer�en r�gz�ti a h�romnapos b�cs�zkod�s esem�nyeit. A sz�veg alapj�n megrajzolhat� a t�vozni k�sz�l� Radi�evi� �rzelmes s�t�ja a vid�ken, a harmadik nap �jszak�j�n tartott tivorny�ig.

M�sik legsiker�ltebb vallom�sos l�rai alkot�sa a korai hal�l el��rzet�t megfogalmaz� Kad mlidijah umreti („Mikor a hal�lra gondoltam”).

Bezimena („C�mn�lk�li”) – befejezetlen verses reg�nye (a k�zirat els� v�ltozat�ban Ludi Branko („Bolond Branko”) �n�letrajzi  ihlet� alkot�s. A t�red�kekb�l nem lehet rekonstru�lni a tervezett cselekm�nyt; kont�rjai szerelmi kapcsolatok sz�vev�ny�t sejtetik (csel�dl�nnyal val� fl�rt, ide�lis szerelem �s h�zass�gt�r� asszonyhoz f�z�d�,  anyagi �rdek� viszony). A b�csi �let forgatag�ban �br�zolt fiatal f�h�s alakj�n kereszt�l �rz�kletes k�pet ad az Eur�p�ba szakadt v�rosi szerbek �let�r�l, az Anyegin t�pus� fics�r h�tk�znapjair�l, szatirikus �s �nironikus �l�, k�nnyed humor�val.

Jovan Jovanovi� Zmaj  (1833–1904)

A n�pies l�ramodell klasszikusa. Radi�evi� nyomdokain haladva, tov�bb megy a szem�lyes – �n�letrajzi alap� – vallom�sl�ra fel�: Radi�evi�n�l ez a verst�pus m�g csak kibontakoz�ban volt, Zmajn�l m�r ez a domin�ns t�pus.

L�rai f�m�ve k�t versciklus: a �uli�i (1864. „R�zsabimb�k”) �s a �uli�i uveoci (1882. „Hervadt r�zsabimb�k”), az els� a boldog szerelem, a m�sodik a szerelmi b�nat l�rai napl�ja. (Zmaj n�h�ny �v leforg�sa alatt elvesztett fiatal feles�g�t �s �sszes gyermek�t.)

Politikai k�lt�szet�ben plebejus forradalmi �ll�spontot k�pvisel, olykor Pet�fi hangj�n igyekszik sz�lni, de a v�tesz (l�tnok) �s a n�ptribun k�lt� p�za �pp�gy nem illik r�, mint Arany J�nosra. Forradalmi versei nem elemi erej�ek, nem ragadnak magukkal, legfeljebb egyet�rt�nk vel�k.

Szatirikus k�lt�szet�ben akad n�h�ny id�t�ll� politikai �s erk�lcsi k�ltem�ny, de rengeteg olyan is, melyek csak a korabeli politikai pillanathoz k�tve rendelkezetek helyi �rt�kkel.

Gyermekversei a m�faj m�ig eleven �s a gyermekek �ltal sz�vesen olvasott klasszikus alkot�sai.

J�l tudv�n magyarul, Pet�fi, Arany, Mad�ch �s m�sok m�veit ford�totta szerbre.

�ura Jak�i� (1832–1878)

Pet�fi lelkes h�ve, a „szabads�g, szerelem” szerb k�lt�je. Viharos �let� csavarg�, kocsmabar�t, duhaj egy�nis�g. Fest�szetet tanult, de eldugott szerbiai falvakban kellett tan�t�skodnia, ad�ss�gok miatt pereskedett, feljelentett�k italoz�s�rt, v�g�l a belgr�di nyomda korrektorak�nt tengetette napjait, est�it a Skadarlija nev� boh�m-negyed f�st�s lebujaiban t�lt�tte borospoh�r �s tamburasz� mellett.

Politikai versei k�z�l az egyik legismertebb a Padajte, bra�o! („Hulljatok, testv�rek!”), amely a szerb n�p megosztotts�g�r�l besz�l, �s az anyaorsz�g k�z�ny�t r�ja fel a hat�ron t�li r�szek harcainak idej�n. Jevropi(„Eur�p�hoz”) c�m� verse a szabads�guk�rt harcol� kis n�pek nev�ben emel sz�t az eur�pai n�pek k�z�nye ellen. Hazafias l�r�j�nak legig�nyesebb darabja az Otad�bina („Haz�m”), a dics� m�lt �s a tettrek�szs�g �sszegez�se; az �da �s a csatadal kever�ke.

Vil�gf�jdalom fejez�dik ki Na Liparu („A h�rsfaligetben”) c�m� vers�ben, melyben a l�rai alany a madaraknak panaszolja sors�t. A vers m�sodik, Pono� („�jf�l”) alc�met visel� r�sz�ben a k�lt� el�tt halott anyj�nak szelleme jelenik meg. Hal�lv�gy �s a hal�l el��rzete fejez�dik ki Kroz pono� („N�ma az �jf�l”) c�m� versben.

Verses dr�m�ja a Jelisaveta, kneginja crnogorska (1868. „Jelisaveta, Crna Gora hercegn�je”), melyben a montenegr�i fejedelem idegen sz�rmaz�s� (velencei) neje miatt sz�tott konfliktus nemzeti trag�di�t okoz.

Laza Kosti� (1841–1910)

N�pies k�lt� volt – kozmikus gondolatokkal. Hazafias �rzelmekkel telve �s n�p-nemzeti st�lusban fonva a verset – a vil�gegyetem k�lt�i megh�d�t�s�ra indult.

Egy b�cskai telep�l�sen sz�letett, a gimn�ziumot Bud�n, a jogot Pesten v�gezte. Jogi diplom�val a zseb�ben �jvid�ken lett gimn�ziumi tan�r majd f�jegyz� a magisztr�tusban �s orsz�ggy�l�si k�pvisel�. �let�r�l anekdot�k keringtek, s mindezt tet�zte az anyagilag j�l siker�lt h�zass�ga �rny�k�ban lappang� titokzatos �regkori szerelme.

Kil�g a sorb�l k�lt�szete is. L�r�ja n�pies, de nem k�nnyed. Versei dallamosak �s ritmikailag hib�tlanok, m�gsem lett bel�l�k n�pdal. A n�piess�gre jellemz� k�lt�i eszk�z�ket vari�lja, k�ltem�nyei m�gsem olyan azonnal-�rthet�ek, mint a n�pdalok.

F�m�ve a hatty�dala, a Santa Maria della Salute (1909) c�m� k�ltem�ny. �letrajzi h�ttere az id�s�d� k�lt� szereleme egy h�sz�ves l�ny ir�nt, aki fiatalon meghalt. Ezt a megr�z� �lm�nyt kapcsolja �ssze a velencei Santa Maria della Salute nev� bazilika megpillant�s�nak szint�n megr�z� mot�vum�val. A templomhoz ugyancsak �letrajzi kapocs f�zi: kor�bban v�dl� hang� verset �rt, arr�l, hogy a templom �p�t�s�hez az 1630-as �vekben eg�sz dalm�ciai erd�ket v�gtak ki. Most, hal�la el�tt, mindk�t kor�bbi v�tk�t megb�nja: hogy nem merte v�llalni a nagy kork�l�nbs�g� szerelmet, �s ahogy sajn�lta a feny�f�kat, holott azokat egy csod�latos sz�ps�g� �s szakr�lis �p�lethez haszn�lt�k fel. Megb�n�s, vallom�s �s megv�lt�s rem�nye hatja �t �s fogja egybe a nagy verset.

Maksim Crnojevi� (1863) c�m� dr�m�j�ban k�s�rletet tett a t�rt�nelmi balsors �s az irracion�lis v�gzet, a nemzeti �s az egy�ni trag�dia egy�ttes felmutat�s�ra. A t�ma: a fejedelem idegen sz�rmaz�s� (velencei) feles�ge miatt kit�r� nemzeti visz�ly. Kosti� bizony�ra ismerte Katona J�zsef B�nk b�n c�m� dr�m�j�t, majd az � m�ve inspir�lhatta Jak�i� Jelisavetac�m� dr�mai m�v�t.

Realizmus

A szerb realizmus a 19. sz�zad m�sok fel�ben bontakozott ki, p�rhuzamosan a romantika kiteljesed�s�vel majd hanyatl�s�val.

A realizmusban  a pr�za domin�l (szemben a romantika k�lt�szetit�ls�ly�val). Viszont, m�g az eur�pai irodalmak z�m�ben a realizmus a reg�ny jegy�ben �ll, addig a szerb realizmusban az elbesz�l�s a jellemz� forma.

K�t szinten �s k�t f�zisban bontakozott ki:

– a magyarorsz�gi szerbek k�r�ben, magyar irodalmi mint�kat k�vetve,

– szerbiai ter�leten, programad�ssal �s ideol�giai megalapozotts�ggal, amely Svetozar Markovi� (1846–1874) nev�hez f�z�dik, aki az orosz realizmus eszt�tik�j�nak �s az orosz forradalmi demokrat�k eszm�inek h�ve volt.

Az realizmus po�tik�j�nak megfelel�en, az �r�k az �ltaluk ismert val�s�got igyekeztek re�lisan �br�zolni. M�veikre ez�rt regionalizmus jellemz�: mindenki arr�l �rt legsikeresebben, amit a legjobban ismert.

MAGYARORSZ�GI SZERB REALIST�K

Bogoboj Atanackovi�  (1826–1858)

Baj�n sz�letett �s Baj�n van a s�rja is. 1848-ban r�szt vett a szerb nemzeti mozgalomban, majd utaz�sokat tett Nyugat-Eur�p�ban, azt�n �jvid�ki �gyv�dk�nt dolgozott, v�g�l t�d�bajban halt meg fiatalon.

Az 1840-es �vek m�sodik fel�ben, a nyelvi vita kulmin�l�sa idej�n, reg�nyeket �s elbesz�l�seket �rt – n�pnyelven.

Elbesz�l�seiben az �rzelg�s szerelmi t�rt�netek h�tter�ben hazafias �rzelmek gomolyognak; legismertebb elbesz�l�se aBunjevka ( „Bunyev�c l�ny”).

Dva idola (1851–1852. „K�t b�lv�ny”) c�m� k�tr�szes reg�nye st�lusok kever�ke: a n�pies�tett szentiment�lis reg�ny �s a kalandreg�ny �tfordul�sa romantik�ba, er�s realista tendenci�val. Az els� szerb reg�ny, amelyben megjelenik a kort�rs val�s�g mint az �br�zol�s t�rgya. Irodalomt�rt�neti jelent�s�ge k�ts�gtelen, olvashat�s�g szempontj�b�l viszont er�sen megkopott. Tartalmi, szerkezeti �s stil�ris jegyek utalnak arra, hogy a m� keletkez�s�re k�zvetlen�l hatott E�tv�s J�zsef A falu jegyz�je c�m� nagyszab�s� reg�nye.

Jakov Ignjatovi�  (1822–1889)

Szentendr�n sz�letett, sz�l�v�ros�ban, majd V�con, Esztergomban �s Bud�n j�rt iskol�ba, Pesten �s Kecskem�ten jogot tanult. Szentendr�n, Pesten �s �jvid�ken �lt, �gyv�di gyakorlatot folytatott, lapszerkeszt� volt, �jra meg �jra bele�rtotta mag�t a politik�ba, orsz�ggy�l�si k�pvisel� lett, k�zben megn�s�lt, elv�lt stb.

�n�letrajzi alap� Milan Narand�i� (1860–1863. „Milan Narand�i�”) c�m� reg�ny�ben egy idealista �s egy karrierista fiatalember t�rt�net�n kereszt�l ad plasztikus korrajzot.

Vasa Re�pekt (1875. „Respektus V�sza”) c�m� t�rt�nelmi kalandreg�ny�ben az ill�zi�k romba d�l�s�t �br�zolja egy�ni, nemzeti �s t�rt�nelmi s�kon. Bonyolult t�rt�netsz�v�se m�g a szentiment�lis kalandreg�ny nyomait viseli mag�n, de a korrajz re�lis.

Ve�iti mlado�enja (1878. „�r�k v�leg�ny”) c�m� reg�nye a r�gi Szentendre dics�s�g�r�l �s az �j Szentendre hanyatl�s�r�l sz�l. A csal�dreg�ny nemzed�kreg�ny t�pus� v�ltozata, ap�k �s a fi�k ellent�t�r�l.

FALUSI ELBESZ�L�K

A szerb realizmus ideol�gusa, Svetozar Markovi�, alapeszm�je a patriarch�lis falusi �let idealiz�l�sa volt: a csal�dk�z�ss�gek �vsz�zadok alatt kikrist�lyosodott hierarchi�j�ban l�tta az erk�lcsileg tiszta, a term�szethez szorosan kapcsol�d� romlatlan �let perspekt�v�j�t a kibontakoz� p�nzalap� t�rsadalmi rendszerrel szemben, �s Szerbia j�v�j�t a hagyom�nyos falusi �letmodell fenntart�s�ban l�tta.

A falusi elbesz�l�k k�z�tt voltak olyanok, akik szem�lyes �let�kb�l is j�l ismert�k a falut, s novell�ikban a markovi�i modell szellem�ben – teh�t a patriarch�lis rendet idealiz�lva – �br�zolt�k a falu �let�t.

Milovan Gli�i�  (1847–1908)

Kritikai �l� elbesz�l�sei: a patriarch�lis falusi viszonyokat sz�tver� b�rokr�ci�t �s korrupci�t kipelleng�rez� szatirikus elbesz�l�sek, k�l�n�s tekintettel az uzsorarendszer �rtalmaira: Glava �e�era („A cukors�veg”).

A patriarch�lis falusi idill l�rai hangv�tel� elbesz�l�sei: a szeg�ny de j�raval�, lelkileg romlatlan emberek �let�nek sz�ps�ge, dac�ra a n�lk�l�z�snek �s sorscsap�soknak: Prva brazda („Az els� bar�zda”).

Laza Lazarevi�  (1851–1891)

Falusi t�m�j� elbesz�l�seinek alapszerkezete: a patriarch�lis viszonyok �vsz�zadok �ta j�l m�k�d� rendj�t valaki kiz�kkenti a ker�kv�g�sb�l, de a k�zeg erk�lcsi tisztas�g�nak ereje gy�zedelmeskedik, �s �jra helyre�ll az idill: Prvi put s ocem na jutrenje („El�sz�r hajnali mis�re ap�mmal”), Na bunaru („A k�tn�l”).

�n�letrajzi ihlet�s� m�ve a �vabica („A sv�b l�ny”) c�m� elbesz�l�s. Berlini di�k�vei sor�n szerelmi kapcsolat f�zte egy n�met hajadonhoz. Ebb�l az �lm�nyb�l sz�letett a novella, amely arr�l sz�l, hogy a fiatalember nem meri elvenni a n�met l�nyt. Az m� lev�lform�ban �r�dott, teh�t a szentiment�lis lev�lreg�ny egy k�sei – �s novellisztikus – v�ltozata.

T�rsadalmi �s politikai t�m�t dolgoz fel Sve �e to narod pozlatiti („A n�p majd megaranyozza”) c�m� elbesz�l�se. F�h�se hadirokkant fiatalember, akit �desapja keser� ir�ni�val vigasztal: a nyomor�kk� v�lt �s koldusbotra jutott katona �let�t majd „megaranyozza” a n�pt�l kapott koldusp�nz.

M�S R�GI�K �R�I

Simo Matavulj  (1852–1908)

A dalm�ciai falu �let�r�l sz�l� elbesz�l�seiben a szeg�nyek neh�z �let�t �br�zolja: Pilipenda („Pilipenda”),  Povareta ( „Povareta”, ol. povereta – nyomorult).

Bakonja fra-Brne (1892. „Fr�ter Barnab�s”) c�m� reg�nye egy kolostor �s a k�rnyez� falvak �let�r�l �s embereir�l ad humoros (szatirikus) k�pet.

Stevan Sremac  (1855–1906)

Pop �ira i pop Spira (1898. „Paph�bor�”) c�m� humoros reg�nye egy vajdas�gi kisv�rosban j�tsz�dik. A t�rt�net anekdotikus magja a k�t papn� �ltal egym�snak ugrasztott papok komikus kimenetel� „h�bor�ja”, amely a kor �s a k�rnyezet k�pe rajzol�dik ki.

Zona Zamfirova (1903. „Zona Zamfirova”) c�m� reg�nye d�l-szerbiai orient�lis kisv�rosi t�rt�net. Szint�n anekdot�b�l kicsikart reg�ny (ki sz�ktette meg a gazdag �s g�g�s l�nyt?, melyben szint�n plasztikus k�pet kapunt a korr�l �s k�rnyezetr�l.

Borisav Stankovi�  (1875–1927)

A d�l-szerbiai Vranje �r�ja. Sz�mos elbesz�l�st �rt a konzervat�v kisv�rosi �let takar�ja alatt izz� szenved�lyekr�l �s kibicsaklott emberi sorsokr�l (Nu�ka – ua., U no�i – „Az �jszaka”)

Ne�ista krv (1910. „Szilaj v�r”) c�m� reg�nye a balk�ni kisv�ros r�gi �let�nek pusztul�s�r�l sz�l, egy k�nyszerb�l f�rjhez adott l�ny sors�n kereszt�l.

Ko�tana (1902. „Ko�tana”) c�m� dr�m�ja egy cig�nyl�ny trag�di�ja, aki sz�ps�g�vel �s �nek�vel megzavarja a f�rfiak fej�t, akik v�g�l �gy szabadulnak meg t�le, hogy f�rjhez k�nyszer�tik �s el�zi k a v�rosb�l.

SZATIRIKUS REALIST�K

Radoje Domanovi�  (1873–1908)

Szatirikus elbesz�l�seiben allegorikus form�ban �ll�tja pelleng�rre a politikai rendszer vissz�s�gait, a hatalom vissza�l�seit �s az emberi gyarl�s�got: Razmi�ljanja jednog obi�nog srpskog vola („Egy k�z�ns�ges szerb �k�r t�preng�sei”);Danga („A billog”) – egy der�k polg�r �lma valami t�voli orsz�gr�l, ahol a lakosok b�szk�k r�, hogy a b�r�k �s a pand�rok az � h�tukon lovagolnak; a polg�rok homlok�ra b�lyeget s�tnek, hogy k�nnyen megk�l�nb�ztethet�ek legyenek a betolakod� �s �rtalmas idegenekt�l; Vo�a („A vez�r”) – a hipnotiz�lt t�meg k�veti a kultikus vez�rt, akir�l a v�g�n kider�l, hogy vak.

Branislav Nu�i�  (1864–1938)

A realista v�gj�t�k k�pvisel�je, m�veit az �j t�rsadalmi r�tegr�l �rta, amely a falusi elbesz�l�k szerint minden baj oka volt: a v�rosi �jgazdagokr�l, b�rokrat�kr�l, hivatalnokokr�l, pand�rokr�l, korrupt politikusokr�l, gerinctelen �zletemberekr�l, g�tl�stalan t�rtet�kr�l, fennh�j�z� feles�geikr�l. Narodni poslanik („Az orsz�ggy�l�si k�pvisel�”), Sumnjivo lice („A gyan�s szem�ly”), Gospo�a ministarka („A miniszter feles�ge”).

A L�RA MEG�JUL�SA A REALIZMUS IDEJ�N

A realizmus vezet� m�faja a pr�za, a l�ra v�ltoz�sai a realizmus probl�mak�r�n k�v�l zajlottak: a l�r�ban romantika �s modernizmus „�ssze�rnek”, a k�zt�k l�v� s�v nem a realizmus, hanem a k�sei romantika, amely fokozatosan meghaladta �nmag�t, mert a n�piess�g ellaposod�sa idej�n (amikor az epigonok ism�telgett�k a sablonokat), a nagy kaliber� k�lt�k �szt�n�sen valami m�st kerestek.

A meghalad�s elemei:

– a n�pies st�lus elvet�se, �j versform�k �s kifejez�eszk�z�k keres�se;

– a n�p-nemzeti horizont kit�g�t�sa, kozmopolita, �ltal�nos emberi k�rd�sek felvet�se.

Vojislav Ili�  (1860–1894)

P�lyakezd�s�t�l �lete v�g�ig �rt hazafias romantikus verseket, olykor forradalmi hangv�tellel (Pesniku – „A k�lt�h�z”). M�gis, m�r kor�n sz�knek �rezte ezt a modellt, s olyan �jdons�gokat vezetett be, melyek a modernizmus fel� mutatnak:

– antik mot�vumok: Ovidije („Ovidius”), Sa foruma („A f�rumr�l”), Korintska hetera („A korinthoszi het�ra”),

– t�rgyias t�jle�r�s: Ve�e („Az este”), Zimsko jutro („T�li reggel”), Sivo, sumorno nebo („Komor, fekete �gbolt”).

– antik versform�k (p�ld�ul a hexameter)

– tizenkettes verssor (a romantik�ban uralkod� t�zessel – deszeteraccal – szemben).

Az antik vil�got id�z� verseivel a parnasszizmus fel� k�zel�t, objekt�v (l�tszat�) t�jle�r� k�lt�szet�vel pedig olykor a szimbolizmus jegyeit el�legezi.

M�sr�szt azonban, az antik vil�g �s a term�szet ir�nti vonzalom romantikus elem: a jelenkor val�s�g�b�l val� menek�l�s k�t ter�lete.

Aleksa �anti�  (1868–1924)

Romantikus – n�pies �s hazafias – ifj�kori versei ut�n, Ili� hat�s�ra, objekt�v t�jle�r� verseket kezdett �rni, hexameteres klasszicista form�kat alkalmazott, majd �tt�rt a szonettre �s a dantei tercin�ra. Legjellegzetesebbek a muzulm�n keserg�k modor�ban �rt, keleti hangulatot id�z� versei, melyek hercegovinai sz�l�v�rosa, Mostar atmoszf�r�j�t �rz�kelteti: Emina(„Emina”). E verse k�zkedvelt k�v�h�zi dal lett; �nekelt v�ltozata m�ig n�pszer�. � is haszn�lta az Ili�n�l teret nyert tizenkettes verssort, s �gy – formai tekintetben – mindketten a szerb modernista k�lt�szet el�fut�rainak sz�m�tanak.