INTELEM

Wolfgang Amadeus Mozart

1756-1791)

Johannes Chrysostomus Wolfgangus Theophilus n�vre keresztelt�k. Utols� ut�nev�t g�r�gr�l a latin Amadeusra v�ltoztatta, �s ezen a n�ven v�lt ismertt�.

Salzburgban sz�letett 1756. janu�r 27-�n. Csodagyerekk�nt tartott�k sz�mon, ami annak k�sz�nhet�, hogy �desapja, Leopold Mozart - aki maga is zen�sz volt - szinte sz�let�s�t�l fogva tan�totta. Ebben volt m�r gyakorlata, hiszen Wolfgang n�v�re, Maria Anna sz�m�ra kor�bban �ssze�ll�tott gyakorlatokat. Wolfgang Amadeus m�r 5 �ves kor�ban kompon�lt. Els� darabjait zongor�ra �rta.

Leopold Mozart 1762-ben hangversenyk�r�tra vitte gyermekeit. M�nchen, Passau, Linz ut�n B�csben t�lt�ttek 3 h�napot, ahol az uralkod� el�tt is bemutatkoztak. K�zben egy r�vid pozsonyi �t is belef�rt a programba. A k�vetkez� �v elej�n Wolfgang �z�leti gyullad�ssal k�szk�d�tt, melyb�l kigy�gyulva �jabb, m�g nagyobb eur�pai k�r�tra indult apj�val. M�nchen, Augsburg, Frankfurt, Koblenz �s Br�sszel ut�n - hogy csak a nagyobb �llom�sokat eml�ts�k - P�rizsba �rkezett a csal�d, ahol �t h�napig maradt. Wolfgang Amadeus ott k�sz�tette els� szon�t�it heged�re �s zongor�ra.

P�rizsb�l Londonba k�lt�ztek, ahol t�bb mint egy �vig tart�zkodtak. 1764-65 idej�n az ifj� Mozart megkompon�lta els� szimf�ni�j�t. A kiugr�an tehets�ges fi� n�gykezes darabjait n�v�r�vel adta el� nagyk�z�ns�g el�tt. A csal�d Londonb�l H�g�ba vette az ir�nyt. �tk�zben Wolfgang n�v�re, "Nannerl" �s k�s�bb Wolfgang is hast�fuszt kapott, ami kis h�j�n a kisl�ny �let�be ker�lt, �s a kisfi� is hossz� h�napok alatt gy�gyult ki bel�le.

Sok-sok utaz�s ut�n, t�bb mint 3 �v eltelt�vel t�rtek vissza Salzburgba. A kis Mozart folyamatosan kompon�lt. Az 1760-as �vek v�g�re m�r maga m�g�tt tudott opera buff�t, singspiel-t, zongoraversenyeket, szon�t�kat, szimf�ni�kat. Els� olaszorsz�gi �tj�ra 1769-ben indult apj�val. Bologn�ban tal�lkozott Padre Martinivel, akinek tan�tv�nya is lett. R�m�ban a p�pa Aranysarkanty�-rendet adom�nyozott neki. Sok bar�ts�got k�t�tt operaszerz�kkel, muzsikusokkal. Az 1770-es �vek elej�n visszat�rtek t�bbsz�r It�li�ba. Azid� alatt t�bb m�vet is �rt k�l�nleges alkalmakra. �gy p�ld�ul az "Ascanio in Alba" �sbemutat�ja Ferdin�nd f�herceg esk�v�je alkalm�b�l ker�lt a k�z�ns�g el�.

1773-ban visszat�rtek Salzburgba. Utaz�sokt�l nem mentes id�szak k�vetkezett, viszont bek�sz�nt�tt egy komoly alkot�i korszak. Ontotta divertiment�it, von�sn�gyeseit, szimf�ni�it. A cs�sz�rn� audienci�n fogadta Mozart�kat. M�nchenben 1775-ben III. Miksa el�tt volt egyik opera buff�j�nak �sbemutat�ja. Az 1770-es �vek v�g�re m�r t�bb mint 300 zenem�vet jegyzett. Ennek az id�szaknak a legf�jdalmasabb esem�nye �desanyja 1778-ban bek�vetkezett hal�la volt.

Wolfgang koncertk�r�tjai sor�n megismerkedett Aloisia Weberrel, aki kikosarazta �t. A mag�n�leti kudarc�lm�nnyel szinte egyid�ben szakmai sikerk�nt �lhette meg, hogy a salzburgi herceg�rsek szolg�lat�ba l�pett koncertmesterk�nt �s udvari orgonistak�nt. A 80-as �vek elej�n az �rseki udvarban sok m�v�t siker�lt bemutatnia. Term�szetesen k�lf�ldi �sbemutat�kra is sor ker�lt. Az "Idomeneo" 1781-ben M�nchenben aratott sikert.

A salzburgi herceg�rsekkel t�madt n�zetelt�r�sei miatt felmondott �s elhagyta a v�rost. B�csbe k�lt�z�tt. Annak ellen�re, hogy tan�tott, koncertezett, a "Sz�ktet�s a szer�jb�l" �sbemutat�ja sikeres volt �s a cs�sz�rv�ros kiemelked� m�v�szegy�nis�ge lett, anyagi helyzete nem stabiliz�l�dott. H�zass�got k�t�tt Constanze Weberrel, kor�bbi nagy szerelme, Aloisia h�g�val. Egy ideig rendszeresen k�lt�zk�dtek B�cs egyik ker�let�b�l a m�sikba. Els� gyermek�k 1783-ban sz�letett, s k�t h�nappal k�s�bb elhunyt. Kisebb utaz�sok, koncertek nemesi h�zakn�l; nyilv�nos akad�mi�k (ahol saj�t m�veir�l tartott el�ad�st �s improviz�lt is), �l�nk t�rsas�gi �let �s k�lt�zk�d�sek jellemezt�k 1784-85-�t.

M�sodik gyermeke, Carl Thomas 1784-ben sz�letett. Harmadik gyermeke 1786-ban sz�letett �s 1 h�napos kor�ban hunyt el. Id�k�zben elk�sz�lt a "Figaro h�zass�ga", melyet a Burgtheaterben mutattak be. K�s�bb, a "Figaro" nagysiker� pr�gai el�ad�s�n Mozart is jelen volt. P�r nappal k�s�bb maga a zeneszerz� vez�nyelte a m�vet.

1787. m�jus 28-�n elhunyt Leopold Mozart, Wolfgang �desapja, de az �let nem �llhatott meg. Sok remekm� k�z�tt megsz�letett az "Egy kis �ji zene" �s a "Don Giovanni". A pr�gai sikereknek k�sz�nhet�en a cs�sz�r, II. J�zsef kinevezte cs�sz�ri �s kir�lyi kamaramuzsikuss�. Megsz�letett Constanze �s Wolfgang negyedik gyermeke, Theresia, aki 6 h�napot �lt.

A mester folyamatosan kompon�lt. Szimf�ni�i (Esz-d�r, g-moll, C-d�r, "Jupiter") napjainkig k�zkedvelt m�vek. 1789-ben Karl Lichnowsky herceggel indult Pr�g�ba, ahol opera kompon�l�sra kapott megb�z�st. Tov�bbutaztak Drezd�ba. Ott III. Frigyes �gost v�laszt�fejedelem el�tt j�tszott a zeneszerz�. Lipcse �s Potsdam ut�n �rkezett Berlinbe, II. Frigyes Vilmos udvar�ba. Az anyagi gondokkal k�szk�d� h�zasp�r Badenben tal�lkozott, ahol Constanze gy�gyf�rd�ben tart�zkodott. 1789 november�ben sz�letett le�nygyermek�k csup�n egy �r�t �lt. Constanze a k�s�bbiekben rendszeresen visszaj�rt Badenbe k�r�ra. Mozart ott l�togatta meg koncertk�r�tjai k�zben. A v�rand�s asszonyt 1791 nyar�n hazak�s�rte B�csbe. Hatodik gyermek�k, Franz Xaver Wolfgang j�lius 26-�n sz�letett.

"A var�zsfuvola" kompon�l�s�t f�lbeszak�totta a mester a "Titus" betan�t�sa valamint a "Don Giovanni" pr�gai �nnepi el�ad�sa miatt. V�g�l az utols� opera szeptember 30-�n ker�lt a k�z�ns�g el�. A zseni�lis mester a Requiemen dolgozott, de befejezni sajnos m�r nem maradt ideje. M�ve f�lbeszakadt (k�s�bb tan�tv�nyai fejezt�k be), �lete befejez�d�tt. Egy igazi zseni, tehets�ges m�v�sz hagyott az ut�korra t�bbsz�z remekm�vet. Csup�n 35 �ves volt.

Sz�ktet�s a szer�jb�l

A "Sz�ktet�s a szer�jb�l" Mozart 3 felvon�sos oper�ja. M�faj�t tekintve singspiel, b�r bizonyos m�rt�kig t�ll�p annak egyszer� formavil�g�n. Az egyes zener�szeket pr�zadial�gusok k�tik �ssze.

A b�csi Burgtheaterben (Burgsz�nh�zban), azaz az osztr�k f�v�ros nevezetes udvari operah�z�ban 1778-ban alakult a Nationalsingspiel (Nemzeti Dalj�t�k) Egy�ttes. M�ria Ter�zia hal�l�t k�vet�en fia, II. J�zsef ker�lt a tr�nra. Felvil�gosult, halad� gondolkod�s�k�nt az egy�ttes sz�m�ra k�l�nb�z� szerz�kn�l rendelt zenem�veket.

P�ld�ul W. A. Mozartot is felk�rte egy �j n�met nyelv� dalj�t�k megkompon�l�s�ra. A zeneszerz� 1781 nyar�n kapta k�zhez a Sz�ktet�s a szer�jb�l Gottlob Stephanie-f�le sz�vegk�nyv-v�ltozat�t, melynek alapj�ul egy Bretzner-sz�nm� szolg�lt. A partit�ra 1782 m�jus�ra k�sz�lt el. A bemutat� kiss� v�ratott mag�ra, mivel az udvarn�l n�h�ny intrikus - t�bbek k�zt Salieri - l�pett fel ellene. V�g�l cs�sz�ri parancsra 1782. j�lius 16-�n felcsend�lt az opera a b�csi Burgsz�nh�zban. A k�z�ns�g k�r�ben sikert aratott, a kritik�k viszont nem voltak kifejezetten pozit�vak. Ennek ellen�re n�h�ny �v alatt a legnagyobb eur�pai operah�zak mind m�sorra t�zt�k. A pesti N�met Sz�nh�z 1791-ben mutatta be.

A m� cselekm�nye:

A m�velt, m�v�szetek ir�nt is �rdekl�d� Szelim basa az isztambuli rabszolgav�s�rban megl�t egy szemreval� sz�p le�nyt. A rabszolgakeresked� az �rdekl�d�s jeleit l�tva azonnal k�n�lni kezdi a port�k�t. Szelimnek nem �llt sz�nd�k�ban rabszolg�t v�s�rolni, �m a spanyol haj�r�l rabolt finom h�lgy megtetszik neki. Annak rendje �s m�dja szerint lealkudja f�l�rra, s m�r vinn� is, ha a l�ny nem kezdene k�ny�r�gni, hogy t�rsalkod�n�j�t is vegye meg. A basa enged a k�r�snek. �m ez a t�zr�lpattant l�ny is k�ny�rg�re fogja. R�mutat egy leg�nyre, aki kett�j�k k�s�r�je volt eddig, �s k�ri Szelimet, hogy vegye meg �t is, mondv�n: a fi� �gyes, er�s, der�k, nagy haszn�t lehet venni. A basa v�g�l mindh�rmukat megv�s�rolja. A sz�p le�nyt Constanz�nak h�vj�k, t�rsalkod�n�je Blonde �s a leg�ny Pedrillo.

A bas�nak sok feles�ge van a szer�jban, �m elhanyagolja h�rem�t �s ink�bb Constanz�val t�lti ideje j�r�sz�t. A l�ny egyre ink�bb rabul ejti. Szelim az �les nyelv� Blond�t Ozminnak, az �reg hord�has� bas�nak aj�nd�kozza. �k ink�bb civakod�ssal t�ltik napjaikat. Ezt csak tet�zi, hogy a furfangos Pedrillo, aki mellesleg Blonde kedvese, �lland�an felbosszantja Ozmint.

Szelim egyre elm�ly�ltebb besz�lget�seket folytat Constanz�val. Kider�l, hogy valahol messze van a l�nynak egy jegyese, ez�rt azt�n a basa finom k�zeled�s�t rendre visszautas�tja. Pedrillo kieszeli, hogyan k�ldhet �rtes�t�st Belmont�nak, Constanza v�leg�ny�nek. Az �zenet c�lt �r, �s a szerelmes f�rfi azonnal elindul ar�ja kiszabad�t�s�ra.

Egy napon idegen ifj� jelenik meg bebocs�t�st k�rve a szer�jba, de amikor Pedrillo nev�t kiejti, Ozmin d�hbe gurulva elzavarja. Nemsok�ra Pedrillo el�ker�l �s tal�lkozik a fiatalemberrel, aki nem m�s, mint Belmonte. Megbesz�lik a sz�ktet�s terv�t: �jf�l fel�, amikor mindenki alszik, a le�nyok ablakaihoz t�masztanak egy-egy l�tr�t, �s kimenek�tik �ket, azut�n a tenger fel� veszik az ir�nyt, ahol egy haj� v�rja majd a n�gy utast. Belmont�nak ehhez be kell jutnia a szer�jba, ez�rt fiatal �p�t�sznek adja ki mag�t, �s az �ppen �p�ttetni sz�nd�koz� Szelim beengedi.

A c�l �rdek�ben Pedrillo finom borral k�n�lja Ozmint, aki el�sz�r ellen�ll, de v�g�l megk�stolja a ned�t. Iszik is a v�g�n annyit, hogy m�g a nyelve is botladozik. Ezut�n a morcos basa term�szetesen m�ly �lomba mer�l. Gyorsan kell cselekedni, am�g mindenki alszik. Igen �m, de kis hiba cs�szik a le�nysz�ktet�sbe. A szer�jban lak� szolg�k egyike �szreveszi a l�tr�kat, �s felriasztja Ozmint. A m�ly �lomb�l �bred� basa azonnal int�zkedik. Elfogatja a n�gy menek�l�t, �s Szelim el� viszi.

A Constanz�ban csal�dott szomor� Szelim kihallgatja �ket. Az idegen ifj� felfedi kil�t�t: nem �p�t�sz, hanem Belmonte Lostandos, Tunisz korm�nyz�j�nak fia. Szelim elmes�li �lett�rt�net�t. Kider�l, hogy Spanyol honban sz�letett �s egy ideig Tuniszban �lt. Csal�dja vagyon�ra a korm�nyz� szemet vetett �s �rul�s v�dj�val rabszolga sorsba s�llyesztette h�g�val egy�tt. A fi� megsz�k�tt �s t�r�k katon�nak �llt. Vit�zs�g�nek �s esz�nek k�sz�nhet�en eg�szen a basas�gig vitte.

Belmonte d�bbenten hallgatja a t�rt�netet. Szelim j�lelk� basa, szabadon engedi az eg�sz t�rsas�got azzal a kik�t�ssel, hogy az ifj� Lostandos embers�gesebb legyen atyj�n�l.

A var�zsfuvola

Emanuel Schikaneder sz�nh�za, a Theater auf der Wieden a cs�d sz�l�n �llt. Kellett egy darab, ami nagy siker�vel kimozd�thatta ebb�l az �llapotb�l az int�zm�nyt. Az igazgat�nak a k�z�ns�g k�r�ben v�gzett puhatol�z�sa szerint: a publikum sz�vesen l�togatn� sz�nh�z�t, ha "var�zsoper�t" l�thatna.

Ezek a meseoper�k igen n�pszer�ek voltak akkoriban. Schikaneder igyekezett gyorsan meg�rni a sz�vegk�nyvet, �s felk�rte W. A. Mozartot a zenem� megkompon�l�s�ra. A zeneszerz� 1791 m�rcius�ban kezdett hozz� a munk�hoz. A k�sz�l� m� singspiel-szerkezet�, dallamvil�ga pedig az osztr�k �s d�ln�met n�pdalokon alapszik.

A perzsa mes�t - amelyben Sarastro m�g Zarathusztra, a vall�salap�t� - Schikaneder igencsak �tdolgozta. W. A. Mozartnak tetszett a librett�, ez�rt sz�vesen v�llalta a kompon�l�st.

A 2 felvon�sos opera partit�r�ja 1791. szeptember 28-ra k�sz�lt el. A m� bemutat�j�ra k�t nappal k�s�bb ker�lt sor, �s - b�r az els� el�ad�sokat csak csendes siker koron�zta - egy �v alatt sz�z el�ad�st �rt meg. Magyarorsz�gi bemutat�j�ra el�sz�r n�met nyelven ker�lt sor 1793-ban, a pesti N�met Sz�nh�zban, majd magyarul adt�k el� Kass�n 1831-ben �s Kolozsv�ron 1843-ban. A k�s�bbiekben a pesti Nemzeti Sz�nh�z �s az Operah�z is m�sor�ra t�zte.

A Schikaneder-f�le mese:

�lt egyszer egy napkeleti kir�ly, akit nagyon szeretett a n�pe, mert igazs�gos �s embers�ges volt. Hitvese, a kir�lyn� hi�s�g�val �s nagyrav�gy�s�g�val elszomor�totta a kir�lyt. Egyetlen le�nyuk, Pamina viszont �r�met szerzett sz�ps�g�vel, j�s�g�val, nemeslelk�s�g�vel.

Egyszer egy viharban az �reg kir�ly egy t�lgyfa alatt h�zta meg mag�t. Am�g ott id�z�tt, a fa egyik �g�b�l egy fuvol�t faragott. Amikor kipr�b�lta, egy szempillant�s alatt otthon tal�lta mag�t. A fuvol�r�l kider�lt, hogy var�zsereje van. Mindenf�le j�t �s sz�pet id�zett el�, amikor valaki belef�jt.

A birodalom hat�r�n �llott az a szent�ly, ahol Ozirisz �s �zisz papjai �ltek. Vezet�j�k Sarastro, a f�pap volt. Az �reg kir�ly �rezv�n, hogy az id� elj�rt f�l�tte, mag�hoz h�vatta a b�lcs f�papot, s megb�zta Pamina tov�bbi nevel�s�vel. Egy m�sik nagyon komoly feladatot is adott Sarastronak: �gy ir�ny�tsa a le�ny �let�t, hogy a szomsz�d kir�ly fia, Tamino legyen majd hitvese.

A j� kir�ly elt�vozott. A birodalomban asszonya ker�lt hatalomra, akit a sanyargatott n�p az "�j kir�lyn�je" n�vvel illetett. Amikor kider�lt, hogy Pamin�t Sarastro mag�hoz vette, a kir�lyn� hadsereget k�ld�tt a szent�ly ellen. �m hi�ba volt az er�szak �s a gonoszs�g, nem �rt c�lt. M�st kellett kifund�lni. Az �j kir�lyn�je b�tor hercegeknek, nemes lovagoknak kezdte mutogatni Pamina k�p�t, �s azt �ll�totta, hogy Sarastro rabs�gban tartja a le�nyt. Kiszabad�t�s�ra �szt�n�zte az ifjakat, akik nem h�tr�ltak meg a feladatt�l, de nem is j�rtak sikerrel.

Egy napon a szomsz�d kir�ly fi�t, Taminot a k�t birodalom hat�r�n egy k�gy� kezdte �ld�zni. Az ifj� kif�radt a menek�l�sben �s elal�lt. Egyszerre el�t�nt h�rom f�tyolos h�lgy, akik meg�lt�k a k�gy�t, majd �jra elt�ntek. �jults�g�b�l mag�hoz t�rve Tamino egy nagyon furcsa, tollruh�s figur�t l�tott meg. Ez a man�szer� fick� Papageno volt, a madar�sz, aki naphosszat az erd�t j�rta. Papageno Taminonak eldicsekedte, hogy meg�lte a k�gy�t. Erre az �j kir�lyn�j�nek h�rom f�tyolos udvarh�lgye �jra el�t�nt �s lakatot tett a madar�sz sz�j�ra, hogy legk�zelebb ne hencegjen.

Tamino megtudta, hogy az �j kir�lyn�j�nek birodalm�ba vet�d�tt, �s az �rn� hamarosan meg is jelent el�tte. Pamina k�p�t megmutatva felsz�l�totta az ifj�t a le�ny kiszabad�t�s�ra. Tamino sz�vesen v�llalta a feladatot, mert m�r a k�p alapj�n is szerelem gy�lt sz�v�ben. �traval�ul Tamino a var�zsfuvol�t vihette mag�val, Papageno pedig egy b�v�s csengetty�t kapott. Az ifjaknak siker�lt bejutniuk Sarastro kis birodalm�ba. Ott sz�tv�ltak. A herceg a szent�ly fel� tartott, ahol a f�papot sejtette, a madar�sz pedig a kast�lyban kereste Pamin�t.

Ezekben az id�kben Pamina sokszor szomorkodott, r�szben szerecsen szolg�ja, Monostatos feketelelk�s�ge miatt, r�szben az�rt, mert nem l�thatta anyj�t. Sarastronak el is panaszolta f�jdalm�t, �m a f�pap el�t�rta anyja gonosz, kegyetlen b�neit. Papageno ilyen szomor� hangulatban tal�lt Pamin�ra, aki nagyon �r�lt a j�vev�nynek, �s azon nyomban el is sz�k�tt vele. Ek�zben Tamino a szent�lyben egy �reg papt�l megtudta, hogy Sarastro nem gonosz, s�t, igencsak j�s�gos f�pap.

A herceg megf�jta fuvol�j�t, s erre meghallotta a madar�sz s�pj�t. A hang ir�ny�ba indult. �gy gondolta, Papageno megtal�lta Pamin�t. Igen �m, de a menek�l� le�nyt �s a madar�szt a Monostatos vezette szolg�k hada elfogta. Papageno l�lekjelenl�t�re �s lelem�nyess�g�re vallott, hogy az �j kir�lyn�j�t�l kapott b�v�s csengetty�t megsz�laltatta. Csod�k csod�ja, Monostatos �s a szolg�k teljesen megszel�d�ltek, �gy a menek�l�k tov�bb tudtak osonni, m�gnem �sszetal�lkoztak Sarastroval. Kisv�rtatva Monostatos is megjelent az elfogott Taminoval. Pamina �s Tamino sz�ve egyszerre dobbant, de m�g nem lehettek egym�s�i. El�tte kem�ny pr�b�kat kellett ki�llniuk.

Tamino k�s�r�j�vel, Papagenoval egy�tt �llt a megpr�b�ltat�sok el�, b�r a madar�sz er�sen �dzkodott a feladatt�l. Persze, ha � is elnyerhetn� egy takaros kis asszonyka kez�t! Ekkor megjelent a b�lcs, �reg pap, akivel a herceg m�r kor�bban is tal�lkozott a szent�lyben, �s meggy�zte a madar�szt: a pr�b�kat ki kell �llnia �s �haja teljes�l, asszonya Papagena lesz.

Els� pr�bat�tel: hallgat�s. Nem sz�lhattak senkihez, nem v�laszolhattak senkinek. Megjelent az �j kir�lyn�j�nek h�rom udvarh�lgye, akik megpr�b�ltak k�rd�seikre v�laszokat kicsikarni bel�l�k, de az ifjak �llt�k a pr�b�t, hallgattak. K�zben az �j kir�lyn�je �rm�nykodott. A Pamin�t zaklat� Monostatost el�zte ugyan, de t�rt adott le�nya kez�be Sarastro meg�l�s�re. A k�zelben settenked�, hallgat�z� szerecsen a kir�lyl�ny szerelm�t a t�le elvett t�rrel akarta kicsikarni, de a f�pap k�zbel�pett, �s megmentette Pamin�t.

A k�t v�ndor k�zben tov�bbindult. Egyszerre el�j�k ker�lt egy �regany�. Papageno elfeledkezve a hallgat�si fogadalomr�l sz�ba elegyedett vele. Jaj! �gy nem siker�lt ki�llnia a pr�b�t. Sz�gyellte is mag�t miatta. Tamino, aki addig hallgatott, belef�jt fuvol�j�ba. Egyszerre ott termett a boldog Pamina, de j�kedve al�bbhagyott, amikor a k�t ifj� nem sz�lt hozz� egy sz�t sem. Taminonak siker�lt �g�ret�t megtartania: hallgatag maradt mindv�gig.

K�zben a kiss� szertelen Papageno, aki m�r sz�zszor megb�nta, hogy a pr�bat�telek el� �llt, tov�bbra is egy t�zr�lpattant l�nyka ut�n s�v�rgott. �haj�ra �jra megjelent a r�t, �reg banya, akit v�g�l kedves��l fogadott, s erre var�zslat t�rt�nt: takaros menyecsk�v� v�ltozott az �regany�. �m egym�s�i nem lehettek m�g, mert a madar�sz �ton-�tf�len locsogott-fecsegett. Papagen�j�t elvesz�tve b�nak ereszkedett. M�r nem is akart tov�bb �lni. Elsz�ntan kereste a hal�lt. A pr�bat�telek �rei megsz�nt�k. Papageno megsz�laltatta a b�v�s csengetty�t, mire Papagena �jb�l el� ker�lt, �s v�gre egym�s�i lehettek.

Tamino �s Pamina egy�tt indult a k�vetkez� pr�bat�telre: ahhoz, hogy a b�lcsess�g templom�ba jussanak, el�bb t�z�n �s v�zen kellett �tjutniuk. A var�zsfuvola seg�ts�g�vel �tjutottak a t�ztengeren �s a h�mp�lyg�, �rad� v�zen is. Hit�kkel, bizakod�sukkal �s tisztasz�v�s�g�kkel ki�rdemelt�k egym�s szerelm�t.

M�r csak egy akad�lya volt a k�t p�r frigy�nek: Sarastro birodalm�t megpr�b�lta lerohanni az �j kir�lyn�je �ltal vezetett, Monostatos ir�ny�t�sa alatt �ll� sereg. A f�pap minden l�tez� var�zserej�t bevetve legy�zte a gonoszt, m�lybe tasz�totta az ellens�geket. A j�s�g �s b�lcsess�g gy�zedelmeskedett. Imm�r semmi sem �llhatta �tj�t Tamino �s Pamina, valamint Papageno �s Papagena egybekel�s�nek.