//heidfogel-domjan.gportal.hu
//heidfogel-domjan.gportal.hu

Nyűgösek voltunk. Aki szeretett, / nem élt mellettünk könnyű életet./ Kövünkre is ilyen írás való: / Idege rossz volt, de a lelke jó. Áprily Lajos: Epigramma 


Tiszteld őseidet, mert rajtok keresztül nyertél életet és örököltél Istent és Hazát. Wass Albert


Mikor Istenre bízom a sorsom, érzem, hogy Isten nem ad föltétlen jogot ehhez. Hinnem kell benne, hogy a "madárka tolla se hull ki" az Ő akarata nélkül, de nincs jogom vaksi bizalommal mindent az Ő kezébe tenni le; Isten reám is bízta, hogy csináljam és igazítsam a sorsom. S csak ha vállalom ezt a feladatot, akkor segít. Márai Sándor (1900. 04. 11. - 1989. 02. 21.) magyar író     

        

Bejelentkezés

Felhasználónév:

Jelszó:
SúgóSúgó
Elfelejtettem a jelszót
 

Ha őseink is elszaladtak volna, vala- hányszor nehéz idők jöttek, ma üres lenne ez az ország. Wass Albert

Heidfogel Pál ny.lelkész
Istvándi XIII. sz. Műemlék templom

 

Renoválva az Úr 2012 - 2015. évében


Szeresd a Te népedet, nemzetedet, job- ban mint önmagadat, s rajta kívül más isteneid ne legyenek. Tiszteld otthonodat s a földet, melyen élsz, hogy maradékaid is hosszú életet élhessenek rajta! Wass Albert


Icike-picike az istvándi utca

Előadó Bartókné Pásztory Ditta

A népzene tehát a természet tüne- ménye. Ez az alkotás ugyanazzal a szerves szabadsággal fejlődött, mint a természet egyéb élő szerve-zetei, a virágok, az állatok. Éppen ezért olyan gyönyörű, olyan töké- letes a népzene. Ezek a dallamok a művészi tökéletesség megteste- sítői. Példái annak, miként lehet legkisebb formában, legszeré- nyebb eszközökkel valamilyen ze- nei gondolatot legtökéletesebben kifejezni. Bartók Béla (1881-1945) zeneszerző, zongoraművész, nép- zenekutató

ingyenes webstatisztika

 

Dunántúli Református Lap

 

Kárpát medence népei

  

  • Három életforma van: a jézusi, a fausti, az ulyssesi. A többi adóalany.

    Ulysses,= Odüsszeusz latin neve

  •  

  Dunának, Oltnak egy a hangja,
  Morajos, halk, halotti hang.
  Árpád hazájában jaj annak,
  Aki nem úr és nem bitang.

  Mikor fogunk már összefogni?
  Mikor mondunk már egy nagyot,
  Mi, elnyomottak, összetörtek,
  Magyarok és nem-magyarok?

  Ady Endre Jakobinus dala

ingyenes webstatisztika

 

Magyarország
"...Itt élned, halnod kell."

 

KOSSUTH LAJOS

 
 
 

Révpartot ért a gálya, – világkörutat járt kormányosával. … Egy szózat elég a harczot megszüntetni: “Ne tépjétek egymás zászlóit! ne vágjatok egymáson sebeket! az Kossuth lelkének fáj..” s a küzdelem elmúlik … Ez a te bűvös szem- födeled eltakar minden belvi- szályt. …Vezess bennünket most, te halottaidban is óriás, e nemzeti nagyság felé.” Jókai Mór Kossuth Lajos temetésén

Kossuth temetése
és a Wekerle kormány

ingyenes webstatisztika

 

Trianon 1920. június 4.
Nem, Nem, Soha

 

AUSZTRIA

 

Rainer Maria Rilke

A NAP LENYUGSZIK

A nap lenyugszik lágyan.
Bolyongok éberen.
A virrasztó magányban
kis csillag jár velem.

Szeme pillásan ég fenn,
ragyogva néz felém,
oly árva ott az égen,
akár a földön én.

Fodor András fordítása                               

Alsó-Ausztria


Zászló és Címer

 

ALSÓ-AUSZTRIÁTÓL
Niederösterreich

 

DUNÁNTÚLIG
Transdanubien

 

WASS ALBERT

Uram!

Rendeld már, hogy hazamehessünk!
Mindegy, hogyan és mindegy milyen áron!
Nem akarunk örökké bujdokolni
ezen a zord, otthontalan világon!
Ha kell, gyalog is, éhesen, vacogva,
tépett lélekkel és halálra váltan:
csak otthon legyünk egyszer a hazánkban!

MAGYARORSZÁG, HALLD SZAVUNK...

EGY SZABAD ORSZÁGÉRT

magyarforradalom1956


MÁRAI SÁNDOR

Senki nem olyan konok és veszedelmes, mint egy bukott eszme haszonélvezője, aki már nem az Eszmét védi, hanem meztelen életét és a zsákmányt. 

 


Magyar-Erdély-Román-
Székely-Kapcsolatok

 

CSÁNGÓ

 

CSEH

 

Horvátországi Magyar Református
Egyház történetéből

 
SZERBIA-MONTENEGRO
 

SZLOVÁKIA

 

SZLOVÉNIA

 

Törökország
Magyar-Török kapcsolatok

 

Biz Kardisem
Testvérek vagyunk.

"Biz Kardesim azaz Testvérek vagyunk"!

Ki hinné hogy a  törökországi Antalya tartományban van egy magyar falú? Pedig van. Van ott egy ősi magyar falú: Macarköy ejtsd: madzsarköy, azaz magyar falú. A falut 450- 500 évvel ezelőtt őseink alapították. A magyar földről rabszolgának elhurcolt foglyok először Isztambul körnékén telepedtek le majd átköltöztek erre a vidékre és ezt népesítették be, áttértek a muszlim vallásra, törökökké váltak, családi hagyományaik szerint azonban meg-őrizték származástudatukat, de nem beszélnek magyarul. Macarköy ma- gyar temetőjét a helyiek közül sokan Macarka Mezarlának, azaz Magyar temetőnek, mások Eski Macar Mezar lának, Ősi magyar temetőnek hívják. Gebiz - Macarköy főterén egy szé-kelykapu áll és rajta a felirat: 

Biz Kardesim azaz Testvérek vagyunk.!

 

 
- Erdős Ákos: LAJTHA LÁSZLÓ
kapcsolata a kóruszenével

ERDŐS ÁKOS

 

LAJTHA LÁSZLÓ KAPCSOLATA A KÓRUSZENÉVEL

 „Ez a tanulni-vágyás töltötte be az én gyerek-koromat. …contrapunctot tanultam a nagy hollandus contrapunctistákat: olvastam, ösmertem őket. – tanultam tőlük és önkritikám egyre erősebb lett és élesebb.”(Breuer-1992: 17)

Gyermekkori élményeit felidézve emlékezett vissza Lajtha, hogyan találkozott 16-17 évesen először a kóruszenével.  Az aktív kórusénekléssel és a vezényléssel zeneakadémiai évei alatt ismerkedett. Karénekből mindvégig jeles eredményt ért el. A negyedévben kötelező karnagyképző tanfolyamot már harmadéves korában elvégezte. Külföldi tanulmányútjai során Párizsban részt vett a Vincent D’Indy és mások által 1894-ben alapított Schola Cantorum munkájában. D’Indy-nek óriási szerepe volt a régi korok zenéjének újrafelfedezésében. Zeneszerzés könyvet írt „Cours de composition musicale” címmel amely elsőként ölelte fel az elmúlt 2000 év európai zenéjét.  A Schola Cantorum amely a Saint Gervais templom kórusa köré szerveződött olyan régi korok zenei stílusainak és szerzőinek megismerését, megismertetését tűzte ki céljául, amelyek és akik akkoriban teljesen ismeretlenek voltak a zenei gyakorlatban és a koncertéletben. Ezek között szerepelt a gregorián énekkultúra újjáélesztése, Palestrina műveinek előadása, illetve stílusán alapuló modern egyházzene megteremtése, Monteverdi, Rameau és más elfeledett mesterek műveinek, általában a XVI-XVIII. század zenéjének felelevenítése. Az itt szerzett életre szóló tapasztalatok nagyban befolyásolták Lajtha további művészi fejlődését. A zeneirodalom olyan területeivel ismerkedhetett meg, amelyekről hallani sem lehetett abban az időben Budapesten. A zenéjére jellemző franciás jelleg és egyes műveiben megjelenő archaizáló hangvétel szintén ide vezethető vissza. Döntő élmény volt számára Couperin, Rameau, César Franck és Debussy alkotásainak megismerése. Zeneszerzőként, zenetudósként és pedagógusként egyaránt kamatoztatta a későbbiekben az itt szerzett tapasztalatokat.

Lajtha karvezetői pályája a húszas években kezdődött. A Madrigál és Motet Társulat a művészeti igazgató Hammerschlag János mellé ügyvezető igazgatójává választotta. Az együttes repertoárján a reneszánsz vokálpolifónia és a XX, század kórusirodalma szerepelt. Lajtha ebben is mint oly sok másban megelőzte korát. Az első hazánkban működő kamarakórus élén meghonosította az a cappella énekkultúrát, ami később a 30-as években Bárdos Lajos és munkatársai tevékenysége nyomán fejlődött országos mozgalommá. A Nemzeti Zenede növendékkórusával a Magyar Néprajzi Társaság rendezvényein szerepelt több alkalommal. Karnagyi munkájának harmadik területét a Goudimel-kórus vezetése jelentette. 1928-tól 1944-ig irányította az együttest. A kórus a Szabadság téri református templomban működött. A heti rendszerességgel ellátott egyházzenei szolgálat mellett hangversenyeket is adott.

A kórusművek számukat tekintve nem képeznek jelenős részt Lajtha munkásságában. Zenei értékeik szempontjából viszont a XX. századi magyar kórusirodalom legfontosabb alkotásai közé tartoznak, Bartók és Kodály művei mellett. Két időszaka volt Lajtha életének, amikor kórusműveket komponált. 9 a cappella vegyeskarát 1932 és 1940 között írta. Életének utolsó évtizedében 1950 és 1958 között pedig katolikus egyházzenei műveket alkotott. Érdekes az időbeli eltérés karvezetői tevékenysége és kórusműveinek keletkezési dátuma között. Míg karnagyként a 20-as évektől működött, kórusműveket csak egy évtized múlva komponált.  Talán elegendő karvezetői tapasztalat megszerzése után akart csak hozzákezdeni kórusművek írásához. Az első korszakban keletkezett vegyeskarok a következők:

Két kórus op. 16, 1932 Áprily Lajos verseire

Két kórus op. 23, 1936 Charles D’ Orléans verseire

Négy madrigál op. 29, 1939 Charles D’ Orléans verseire

Hol járt a dal? op. 32, 1940 Áprily Lajos verseire

A francia versek magyar fordításait Áprily Lajos készítette el. Lajthát baráti szálak fűzték a költőhöz. Ő volt az egyetlen magyar költő, akinek a verseit Lajtha megzenésítette. Áprily a kórusműveken kívül a Lysistrata-balett librettójának megírásánál is segédkezett. A Négy madrigál esetében a későbbiekben Nádas Katalin is készített fordítást. A Charles D’ Orléans versek kiválasztásánál Lajtha ügyelt arra, hogy elkerülje a Debussy által már megzenésítetteket. A kórusok megírása időben egybe esik a Bárdos és Kerényi nevéhez fűződő Éneklő Ifjúság mozgalom kibontakozásával és a Magyar Kórus kiadó munkájának kezdetével. Lajtha nem csatlakozott a mozgalomhoz és kórusainak hangvétele is egészen más volt, mint az új dalos mozgalom népdalfeldolgozásai és megzenésített versei. A népdalfeldolgozásról alkotott véleményét a következőképpen foglalta össze:”Részemről nem nagyon támogatom a folklórt a zenében. Nézetem szerint csakis az alkotó személyisége

http://www.hagyomanyokhaza.hu/pictures/2/00002720.jpeg

Kodály Zoltánnal

adja a művek értékét és jelentőségét, nem pedig az csakis az alkotó személyisége adja a művek értékét és jelentőségét, nem pedig az Lajtha nem csatlakozott a mozgalomhoz és kórusainak hangvétele is egészen más volt, mint az új dalos mozgalom népdalfeldolgozásai és megzenésített versei. A népdalfeldolgozásról alkotott véleményét a következőképpen foglalta össze:”Részemről nem nagyon támogatom a folklórt a zenében. Nézetem szerint csakis az alkotó személyisége adja a művek értékét és jelentőségét, nem pedig az anyag.” (Breuer-1992: 118) Bárdos Lajos és szerzőtársai Kodály nyomában haladva a népdal mellett a Palestrina stílusból táplálkoztak. Lajthára egyáltalán nem gyakorolt ilyen meghatározó hatást a reneszánsz mester. Ezzel szemben Bach zenéjéből – elsősorban kontrapunktikájából – sokat merített. 1910-es tanulmányútján Lipcsében óriási hatást gyakorolt rá a német szerző művészete. Ez elsősorban hangszeres és kamara zenéjében érződik sok esetben. Egyetlen dolog volt, amiben Lajtha egyetértett a kórusélet akkori szereplőivel. Ez a német-osztrák liedertafel stílus teljes elvetése volt.  Lajtha a stílussal szembeni ellenszenvét az is mutatja, hogy a tipikus liedertafel együttesre, férfikarra egyáltalán nem ír. Különleges és egyedülálló Lajtha kórushangja a kor kóruszenéjén belül, de saját akkoriban komponált műveivel sem mutat kapcsolatot. Egyes máshol is alkalmazott harmóniai elemek, mint például a rá jellemző párhuzamban mozgó akkordsorok színhatásként való alkalmazása, azonban megfigyelhető a kórusokban is. Szép példája Lajtha szövegábrázoló készségének a két halál közeli hangulatot árasztó Áprily kórus: az Esti párbeszéd és a Hegylakók. Lajtha zenéje nem csak illusztrálja a verseket, hanem felerősíti azok drámai erejét. Maradéktalanul kiaknázza a kórusban rejlő hangzásbeli lehetőségeket. Sokféle színhatást alkalmaz ezekben a művekben: a szövegtelen részeknél különböző hangzókkal, csukott és félig csukott szájjal, zümmögve énekel a kórus.

A két Charles D’Orléans kórus megírásakor komponált Lajtha először francia nyelven.  Ez később többször is előfordult, pl. a Kék kalap című operája esetében. AChanson komponálásmódja a németalföldi mesterek bonyolult polifóniáját idézi. A szólamszám olykor eléri a nyolcat, sőt néhol a kórushoz három szoprán szólista is társul. A Rondel könnyed, táncos jellegét erősíti a rengeteg lalala szövegű rész, amelyeknél ismét megjelennek a Lajthára jellemző dúr harmónia sorok. A Rondelelőadásához alternatív lehetőségként hangszerek használatát javasolja a szerző. Pontosan meghatározza azok fajtáját, játékmódját és elhelyezkedésüket is.  Ez fontos adalék az a cappella előadói gyakorlattal kapcsolatos zenetörténeti vitákhoz. E mellett rámutat arra is, hogy Lajtha a historicizmus elterjedését évtizedekkel megelőzve gondolt a korhű előadásmód lehetőségeire.

Lajtha az op. 23-as Két kórus Charles D’ Orléans verseire című művét 1936-ban írta. Ennek második tétele a Rondel. A szöveg megválasztásánál Lajtha ebben az esetben is, mint a Négy madrigálnál, vigyázott, hogy a Debussy által megzenésített verseket kerülje. Témájában azonban rokon, a Debussy Három chansonzáró tételeként felhangzó költeménnyel. Itt is ott is a telet elűző, a tavasz jöttét váró költeményről van szó. A mű az elmúlt évtizedekben, ha ritkán is, de néha feltűnt a hazai kórusrepertoáron. Mint Lajtha összes kórusa, minden szempontból különösen nehéz feladat elé állítja az előadókat. Ebben az esetben ezt fokozza a nagy szólamszám (néhol öt, hat szólam szól egyszerre), valamint a tempóból fakadó nehézségek. Az anyag a 104-es negyed értékkel megadott Animato utasítás mellett sokszor mozog apró ritmusértékekben, így a francia szöveg pontos, pregnáns kiejtése különösen nehéz. 

Korábban felsoroltuk a Lajtha vegyeskarokra általánosan jellemző legfontosabb kompozíciós megoldásokat, melyek ebben a műben is megfigyelhetők. A továbbiakban, néhány mondatban mindegyiket kicsit részletesebben tárgyaljuk, majd a műben megfigyelhető konkrét példákat vesszük sorba.

A polifónia (valamint egyéb imitációs szerkesztések) egyik legfontosabb alkotóeleme Lajtha műveinek. A kórusokban igen változatosan alkalmazza, rövid imitációs szakaszoktól a bonyolult többszólamú polifóniáig. 

Rondel esetében könnyed, táncos jellegű, sűrű ritmusértékekben mozgó témával indít a tenor és ennek változatos, virtuóz polifonikus feldolgozásai rondószerűen, térnek vissza a mű során. A többi szövegrészek is polifonikus feldolgozásban hangzanak el.

Kedvelt megoldása Lajthának a szólampárok oktáv párhuzamban való énekeltetése. Ezáltal egyes dallamok megerősítést nyernek, kiemelésre kerülnek. Többnyire a magas és a mély szólamok alkotnak párokat. Olykor más párosításokat is alkalmaz.

Rondel-ben a 43. ütemtől két ütemen keresztül a két magas szólam áll szemben ismét a két mély szólammal. A 65. ütem nagy kórus unisonoját megelőző 4 ütemes felvezetésben ugyanez a helyzet. A 70-77. ütemig terjedő szakaszban más variációt alkalmaz a szerző. A két mély szólam mozog együtt, a magas szólamok pedig kánonban éneklik ellenszólamukat.

Lajtha igen gazdagon kibontja a kórushangzásban rejlő lehetőségeket. Ilyen sokszínűségre talán rajta kívül nem is nagyon lehet példát találni az irodalomban. A szöveges éneklés mellett számtalan módon alkalmazza a szövegtelen éneklés lehetőségeit, valamint a kettő sokféle variációját. Szinte egy zenekar sokrétű színgazdagságát sikerül megvalósítania a kóruson. Ezek a megoldások végtelenül változatossá teszik a hangzást és egyúttal a szövegtartalom megjelenítése területén is, nagymértékben megnövelik a szerző lehetőségeit. Ehhez a témakörhöz kapcsolódnak a különböző hangutánzó kifejezéseket tartalmazó részek, la,la,la, vagy din,dan,don szövegekkel, vidám lendületes karakterek esetében. A Rondel esetében Lajtha különleges változatát alkalmazza a szövegtelen éneklésnek. Nagy területeken, elsöprő lendületű, vidám la,la,lák váltakoznak a szöveges szakaszokkal.

A ritmus, mint az egyik fontos karakterteremtő eszköz, igen jelentős szerepet tölt be Lajtha műveiben. Zenéjének ritmikája tökéletesen követi mind a magyar, mind a francia nyelv hangsúly rendjét. Kedveli az apró ritmusértékeket. Ritmikailag gazdagon kidolgozott területeket találunk kórusaiban. Olykor poliritmikus szakaszok is előfordulnak.

Rondel-t csipkeszerű, folyamatos, sűrű nyolcad és tizenhatod mozgások jellemzik. Ez biztosítja a tétel könnyed, játékos, sodró lendületét.

A metrum szempontjából igen változatosak Lajtha kórusai. Sokféle ütemmutatót használ, és azokat folyamatosan váltogatja. Ritka, hogy egy fajta ütemmutató, egy hosszabb területen változatlan maradjon. Műveiben, e tekintetben semmiféle kötöttség nem érvényesül. Ha a szöveg, vagy a zene lejtése úgy kívánja, nem marad az adott metrum keretein belül, hanem minden pillanatban a szükséges módon változtatja az ütemmutatót. Előfordul, hogy egy művön belül csak negyedes, vagy csak nyolcados metrumokat alkalmaz, de olyan tétel is akad, amelyben ezek teljesen szabadon keverednek egymással. Gyakran használ aszimmetrikus ütemeket is Rondelmetrikai szempontból az egyik legváltozatosabb és legizgalmasabb az összes kórus közül. Különböző negyedes és nyolcados ütemmutatók váltakoznak. 2,3,4 negyed, 6/8 és 9/8 sőt egy alkalommal 5+3/8-os ütemmutatót is találunk.

Lajtha kórusműveiben szabadon kezeli a formákat, nem alkalmaz merev szabályokat. Néhány tendencia azonban megfigyelhető bennük, amelyeket lazán követ a szerző az egyes darabokban. Egyik leggyakrabban használt formatípusa a rondó. Sosem találkozunk témák és epizódok pontos váltakozásával, inkább csak nyomaiban megtalálható szerkezeti elvként mutatható ki az egyes darabokban. A másik elsősorban a Charles D’ Orléans tételeknél megfigyelhető megoldás a reneszánsz vokálpolifóniából ismert szerkesztési elv, mely szerint minden új szövegrészhez új zenei anyag kapcsolódik. Harmadikként kell megemlíteni, hogy az általa kedvelt és egyéb műveiben is, sokszor alkalmazott soroló szerkesztés példái is megtalálhatók a kórusok között. A Rondel egy könnyed, játékos fő témára épül, amit a tenor mutat be (a). A másik fontos elem a nagy területeken végigszáguldó vidám lalalázás (b). A szöveg további részei rövid formarészekre tagolódva a lalalázó szakaszok közé ékelődve, vagy azzal párhuzamosan hangzanak el (c,d,e,f). A tétel szerkezeti képlete a következő: (a,b,a,b,a,c,b,d,a,e-b,b,f-b,a-b) A címnek megfelelően valóban rondószerű a forma, de most sem következetes.

A mixtúrák fontos harmóniai elemei Lajtha kórusműveinek. Sok esetben él ezzel a lehetőséggel. Van ahol csak színhatásként, van ahol jelentős területeken alkalmazza ezt az eszközt. Kórusaiban találunk tonális, reális és vegyes mixtúrákat egyaránt.

Rondel című tételben él sokszor ezzel az eszközzel a szerző. A 6. ütemben a nőikarban kvint állású É-dúr akkord szól repetálva  D-dúrral váltakozva. A 8. ütemben D-dúr akkordot ismételget a nőikar. Ezek közé ékelődnek Asz-kvartszext és C-dúr akkordok. Sokszor hangköz párhuzamokat alkalmaz a szerző. A 16. ütemben a tenor és a basszus c-é nagy decima távolságban halad. A 22. ütemben a basszus és az alt szext párhuzamban énekel. A 31.-ben a tenor és a basszus kvint párhuzamban, a 36. ütemben pedig tercpárhuzamban halad. A 24. ütemben a nőikar kvintállású Fisz-dúr akkordokat ismételget. A váltó harmónia ez esetben É-dúr. A 26. ütemben a nőikar É-dúr akkordon repetál, D-dúr váltó akkordok közbeiktatásával. A 49. ütemben a szoprán, az alt és a tenor a mű során először énekel együtt, három ütem hosszúságú mixtúra sort. A darab vége felé közeledve a 84. ütemtől kezdődően egyre sűrűsödnek az akkord párhuzamok. Változatos összetételben énekelnek együtt a különböző szólamok. Először a háromfelé osztott szoprán, majd a férfikar és az alt, utána a nőikar, végül a 106. ütem közepétől a mű során először a teljes kórus.

Lajtha az op. 23-as Két kórus Charles D’ Orléans verseire című művét 1936-ban írta. Ennek második tétele a Rondel. A szöveg megválasztásánál Lajtha ebben az esetben is, mint a Négy madrigálnál, vigyázott, hogy a Debussy által megzenésített verseket kerülje. Témájában azonban rokon, a Debussy Három chanson záró tételeként felhangzó költeménnyel. Itt is ott is a telet elűző, a tavasz jöttét váró költeményről van szó. A mű az elmúlt évtizedekben, ha ritkán is, de néha feltűnt a hazai kórusrepertoáron. Mint Lajtha összes kórusa, minden szempontból különösen nehéz feladat elé állítja az előadókat. Ebben az esetben ezt fokozza a nagy szólamszám (néhol öt, hat szólam szól egyszerre), valamint a tempóból fakadó nehézségek. Az anyag a 104-es negyed értékkel megadott Animato utasítás mellett sokszor mozog apró ritmusértékekben, így a francia szöveg pontos, pregnáns kiejtése különösen nehéz.

Korábban felsoroltuk a Lajtha vegyeskarokra általánosan jellemző legfontosabb kompozíciós megoldásokat, melyek ebben a műben is megfigyelhetők. A továbbiakban, néhány mondatban mindegyiket kicsit részletesebben tárgyaljuk, majd a műben megfigyelhető konkrét példákat vesszük sorba.

A polifónia (valamint egyéb imitációs szerkesztések) egyik legfontosabb alkotóeleme Lajtha műveinek. A kórusokban igen változatosan alkalmazza, rövid imitációs szakaszoktól a bonyolult többszólamú polifóniáig. A Rondel esetében könnyed, táncos jellegű, sűrű ritmusértékekben mozgó témával indít a tenor és ennek változatos, virtuóz polifonikus feldolgozásai rondószerűen, térnek vissza a mű során. A többi szövegrészek is polifonikus feldolgozásban hangzanak el.

Kedvelt megoldása Lajthának a szólampárok oktáv párhuzamban való énekeltetése. Ezáltal egyes dallamok megerősítést nyernek, kiemelésre kerülnek. Többnyire a magas és a mély szólamok alkotnak párokat. Olykor más párosításokat is alkalmaz. A Rondel-ben a 43. ütemtől két ütemen keresztül a két magas szólam áll szemben ismét a két mély szólammal. A 65. ütem nagy kórus unisonoját megelőző 4 ütemes felvezetésben ugyanez a helyzet. A 70-77. ütemig terjedő szakaszban más variációt alkalmaz a szerző. A két mély szólam mozog együtt, a magas szólamok pedig kánonban éneklik ellenszólamukat.

Lajtha igen gazdagon kibontja a kórushangzásban rejlő lehetőségeket. Ilyen sokszínűségre talán rajta kívül nem is nagyon lehet példát találni az irodalomban. A szöveges éneklés mellett számtalan módon alkalmazza a szövegtelen éneklés lehetőségeit, valamint a kettő sokféle variációját. Szinte egy zenekar sokrétű színgazdagságát sikerül megvalósítania a kóruson. Ezek a megoldások végtelenül változatossá teszik a hangzást és egyúttal a szövegtartalom megjelenítése területén is, nagymértékben megnövelik a szerző lehetőségeit. Ehhez a témakörhöz kapcsolódnak a különböző hangutánzó kifejezéseket tartalmazó részek, la,la,la, vagy din,dan,don szövegekkel, vidám lendületes karakterek esetében. A Rondel esetében Lajtha különleges változatát alkalmazza a szövegtelen éneklésnek. Nagy területeken, elsöprő lendületű, vidám la,la,lák váltakoznak a szöveges szakaszokkal.

A ritmus, mint az egyik fontos karakterteremtő eszköz, igen jelentős szerepet tölt be Lajtha műveiben. Zenéjének ritmikája tökéletesen követi mind a magyar, mind a francia nyelv hangsúly rendjét. Kedveli az apró ritmusértékeket. Ritmikailag gazdagon kidolgozott területeket találunk kórusaiban. Olykor poliritmikus szakaszok is előfordulnak. Rondel-t csipkeszerű, folyamatos, sűrű nyolcad és tizenhatod mozgások jellemzik. Ez biztosítja a tétel könnyed, játékos, sodró lendületét.

A metrum szempontjából igen változatosak Lajtha kórusai. Sokféle ütemmutatót használ, és azokat folyamatosan váltogatja. Ritka, hogy egy fajta ütemmutató, egy hosszabb területen változatlan maradjon. Műveiben, e tekintetben semmiféle kötöttség nem érvényesül. Ha a szöveg, vagy a zene lejtése úgy kívánja, nem marad az adott metrum keretein belül, hanem minden pillanatban a szükséges módon változtatja az ütemmutatót. Előfordul, hogy egy művön belül csak negyedes, vagy csak nyolcados metrumokat alkalmaz, de olyan tétel is akad, amelyben ezek teljesen szabadon keverednek egymással. Gyakran használ aszimmetrikus ütemeket is Rondelmetrikai szempontból az egyik legváltozatosabb és legizgalmasabb az összes kórus közül. Különböző negyedes és nyolcados ütemmutatók váltakoznak. 2,3,4 negyed, 6/8 és 9/8 sőt egy alkalommal 5+3/8-os ütemmutatót is találunk.

Lajtha kórusműveiben szabadon kezeli a formákat, nem alkalmaz merev szabályokat. Néhány tendencia azonban megfigyelhető bennük, amelyeket lazán követ a szerző az egyes darabokban. Egyik leggyakrabban használt formatípusa a rondó. Sosem találkozunk témák és epizódok pontos váltakozásával, inkább csak nyomaiban megtalálható szerkezeti elvként mutatható ki az egyes darabokban. A másik elsősorban a Charles D’ Orléans tételeknél megfigyelhető megoldás a reneszánsz vokálpolifóniából ismert szerkesztési elv, mely szerint minden új szövegrészhez új zenei anyag kapcsolódik. Harmadikként kell megemlíteni, hogy az általa kedvelt és egyéb műveiben is, sokszor alkalmazott soroló szerkesztés példái is megtalálhatók a kórusok között. A Rondel egy könnyed, játékos fő témára épül, amit a tenor mutat be (a). A másik fontos elem a nagy területeken végigszáguldó vidám lalalázás (b). A szöveg további részei rövid formarészekre tagolódva a lalalázó szakaszok közé ékelődve, vagy azzal párhuzamosan hangzanak el (c,d,e,f). A tétel szerkezeti képlete a következő: (a,b,a,b,a,c,b,d,a,e-b,b,f-b,a-b) A címnek megfelelően valóban rondószerű a forma, de most sem következetes.

A mixtúrák fontos harmóniai elemei Lajtha kórusműveinek. Sok esetben él ezzel a lehetőséggel. Van ahol csak színhatásként, van ahol jelentős területeken alkalmazza ezt az eszközt. Kórusaiban találunk tonális, reális és vegyes mixtúrákat egyaránt. A Rondel című tételben él sokszor ezzel az eszközzel a szerző. A 6. ütemben a nőikarban kvint állású É-dúr akkord szól repetálva  D-dúrral váltakozva. A 8. ütemben D-dúr akkordot ismételget a nőikar. Ezek közé ékelődnek Asz-kvartszext és C-dúr akkordok. Sokszor hangköz párhuzamokat alkalmaz a szerző. A 16. ütemben a tenor és a basszus c-é nagy decima távolságban halad. A 22. ütemben a basszus és az alt szext párhuzamban énekel. A 31.-ben a tenor és a basszus kvint párhuzamban, a 36. ütemben pedig tercpárhuzamban halad. A 24. ütemben a nőikar kvintállású Fisz-dúr akkordokat ismételget. A váltó harmónia ez esetben É-dúr. A 26. ütemben a nőikar É-dúr akkordon repetál, D-dúr váltó akkordok közbeiktatásával. A 49. ütemben a szoprán, az alt és a tenor a mű során először énekel együtt, három ütem hosszúságú mixtúra sort. A darab vége felé közeledve a 84. ütemtől kezdődően egyre sűrűsödnek az akkord párhuzamok. Változatos összetételben énekelnek együtt a különböző szólamok. Először a háromfelé osztott szoprán, majd a férfikar és az alt, utána a nőikar, végül a 106. ütem közepétől a mű során először a teljes kórus.

 


Dr. Erdős Ákos (1959) karnagy, az ELTE BTK Zenei Tanszék egyetemi adjunktusa.

 

 

Homokszentgyörgy
phfogel@gmail.com

A család sokszor igen nehéz alkalmazkodást, lemondásokat követel az együttélés érdeké- ben. De ennek a vállalásához hit kell, Istenhit. Isten és a család szentségében kell hinni, nem a társadalmi szerződé-sekben, konven-ciókban. Popper Péter 


+36 82 487 002

Hazát több módon lehet elveszítni, de ő bennünket el nem veszt soha! Bárd Oszkár 1893-1942 orvos, költő, drámairó

 

Vajon nem mindnyájan ezért a titokért élünk? Hogy földerítsük életünk nagy titkát, az Istent?

Heidfogel Pál

lelkészi önéletrajz 2015

S mit tettem én, hogy megoldjam a titkot, a magamét? Hogy ne csak higgyem, hanem tudjam is...?  Wass Albert

Üdv az Olvasónak!
Grüsse an den Leser!
Regards to the reader!

 

Asztalosok

 

Zöld SASOK
1899

Én úgy tanultam, hogy a világ az olyan, hogy az ember Fradi-drukker. A rendes magyar ember az Fradi-drukker. Vagy még egy- szerűbb dolog ez: az ember fradista, ahogy a nap süt vagy a fű nő. Esterházy Péter (1950.- 2016. ) író 


F E R E N C V Á R O S


A dicsőséges VVK Gyözelem 1964-65

Juventus-Ferencváros 0:1 Torino


 

 

Szülőfalum

Református Egyházközség Fehérvárcsurgó


Képek fehérvárcsurgói életünkből

Falu szülötte Amerigo Tot szobrászművész

 

Fehérvárcsurgó
Károlyi Kastély

 

Hargita Pál
egyházkerületi
missziói lelkész - volt

 

Istvándi 2011. július 31.


Lelkészbeiktatás

 

Jakab Ibolya

ISTVÁNDI

61 ÉVES LENNE!

IBOLYKA - Családi képek    


  Midőn a roncsolt anyagon
  Diadalmas lelked megállt;
  S megnézve bátran a halált,
  Hittel, reménnyel gazdagon
  Indult nem földi útakon,
  Egy volt közös, szent viga- szunk
  A LÉLEK ÉL: találkozunk!
 

 
   Édesanyja,

özv JAKAB ISTVÁNNÉ 

CSERVENI IBOLYA 

12 évi özvegység 38 évi gyászolás után, 

2017 május 3.-án hazatért Teremtőjéhez. 

Megszünt sirásaitól, fájdalmától.

Élt 84 évet. Nyugodjék békében!


E mappa, a fényképekkel együtt a honlapokon marad, mindvégig!


 

 

Schmidt Béla
ISTVÁNDI TÁJ

 

Költők, Írók
Versek, regények, novellák

 

Füst Milán
Magyar könyörgés

Ó mért nem küldöd sugárodat,
Ó mért nem küldöd sugárodat,
Isten, mennyei kardodat.
 
Ó mért nem küldöttél látnokot,
Húnyt szemmel ki vezetni szokott,
Rettenetes lángoszlopot.
 
Mit mutassunk? nyitott sebeket,
Sáros, szeges, nyűves sziveket,
– Megalázottat ki szeret.
 
Emeld fel mégegyszer a főnket,
Gyűjtsd össze megtört kis erőnket,
Könyörögeni hogy tudjunk előtted.     
 

KERESZTLÁNYOM
HENI

 

F O T Ó A L U M
Családi, Baráti képek

 

Zene, Dallamok
Klasszikusok

 

Wolfgang Amadeus Mozárt
1756 - 1791

 

Franz Joseph Haydn
1732 - 1809

 

Georg Friedrich Händel
1685 - 1759

 

Liszt Ferenc
1811 - 1886

 

Kodály Zoltán
1882-1967

 

Lajtha László
1892 - 1963

 

Bartók Béla
1881 -1945

 

Komponált kép és hang

 

DOMJÁN JÓZSEF
1872 - 1951

 

Falu Tamás Esti ima

Ne fájjon a lelkem,
Ne fájjon a testem,
Legyen, ki felemel,
Amikor elestem.
Amit méznek érzek,
Epévé ne váljék,
Kövessen a béke
Mint jóságos árnyék.
S ha majd jő a halál,
Szóljon hozzám szépen,
S ne a hátán vigyen,
Hanem az ölében.

… hol sírjaink domborulnak…

Heidfogel családi síremlékek

A.B.F.R.A.

 

 

 

 

VARGHA GYULA
 
LEGYEN MEG A TE AKARATOD
                               
Megérezém a bajt előre,
Én láttam, mit nem láta más;
Rávillant a sötét jövőre
Lelkembül egy-egy látomás.
 
Kiáltozám Kasszándra-képpen,
Sikoltott ajkamon a vád,
De jós-szavam nevette népem,
Nyugodtan vétkezett tovább.
 
Borzadva néztem, szívszorongva,
Hogy' táncol a vulkán felett,
S hogy' gyúl ki mindjárt, lángot ontva,
Észak, nyugat, dél és kelet.
 
Tisztán állt a jövő előttem,
Tudtam, mi rossz, tudtam, mi jó,
Azon percig se tépelődtem,
Hogy merre fusson a hajó.
 
De jött a rettentő ítélet,
Lehajtva csüggedt homlokom
Csak azt érzem, hogy fáj az élet,
A lelkem sír a romokon.
 
Megért a bűn, betelt az átok,
Ajkunkon a bürök-pohár;
De a jövőbül mit se látok,
Előttem csak köd és homály.
 
Sőt vágya sincs többé szívemnek,
Ha bajt érünk, ha bánatot,
Ha pusztulás vár ránk: legyen meg,
Atyám, a te akaratod.  1919.
 
 

Varga István huszár
1880-1925

 

Varga István eltűnt sírköve

 

 

Heidfogel Alajos
Istvándi 1901 -1966 Pécs

 

1947-ben koholt vádak alapján

7 évre ítélték 3,5 év után szabadult

Pécs Köztemető Z III. 36.

 

 

Heidfogel József sirja

Pécs HJ XXVI 2 31 Z

1864-1923

Felesége neve nincs feírva, de itt nyugszik.

Szarka Aladár +1981 nem rokon, ismerős.

 

 

WEBES AJÁNLAT

 

A gyermekévek benyomásait tartsd emlékedben, mert azok tiszteletre méltók. Egyenes úton járj, igaz légy, mert az a legkönnyebb és a legboldogítóbb szerep. Érzéseiddel ne légy pazar, de akinek odaadtad, ahhoz légy hű! S hogyha olykor keresztutakra vezet az élet, kérj tanácsot tenszívedtől, gondolj azokra, kik onnan felülről néznek le rád, atyád és anyád szellemére, s úgy cselekedjél, hogy ők boldognak lássanak téged. Jókai Mór (1825. 02. 18. - 1904. 05. 05.) magyar regényíró

 


Kétség sem fér hozzá, hogy a család és az otthon az, amely által az emberi társadalom legnagyobb erényei születnek, erősödnek és táplálkoznak.                           

WINSTON CHURCHILL  Társadalom

 


 

 

 

 

 

 

 

 


STAR STABLE ONLINE BLOG - Kattints ha te is játszol a játékkal, vagy csak érdekel :) Puszi Daisy    *****    ANEZKABLOG megnyitotta kapuit, ahol a valódi, õszinte életét, véleményét olvashatjátok el!    *****    Duguláselhárítás Debrecen    *****    Visszaszámlálás indul! A popzene 2018-as évét foglaljuk össze. Dalok, albumok, videoklipek.    *****    STAR STABLE ONLINE - R A J O N G Ó I O L D A L - Daisy Doveer - STAR STABLE ONLINE    *****    Aranysárkányok korának 617-edik esztendejében...    *****    If this is the end in fire we should burn together    *****    Keresett karakterek // Szerepjáték // Csatlakozz // Varázslat és Sárkányvér // Aneliath    *****    snowflakes in the wrong place    *****    ♛ ANELIATH ☉ varázslat és sárkányvér    *****    every monster was a (wo)man first    *****    Fedett lovardák,kör karámok, angol lovas bokszok, gép-takarmány tárolók gyártás,szerelését, építését vállaljuk!    *****    Meditációk az okkult életrõl    *****    SZÉP AJÁNDÉK EGY SZEMÉLYES HOROSZKÓP.SZEREZZ ÖRÖMET SZERETTEIDNEK KARÁCSONYRA,EGY SZEMÉLYISÉG ÉS SORS ANALÍZISSEL!VÁRLAK    *****    MINDIG SZÉP AJÁNDÉK EGY SZEMÉLYES HOROSZKÓP. Szerezz örömet SZERETTEIDNEK Karácsonyra egy tartalmas elemzéssel!    *****    A horoszkóp a lélek tükre, egyszer mindenkinek bele kell néznie. Tegyél egy próbát, én segítek az értelmezésben. Várlak!    *****    Rendelj szeretteidnek, asztrológiai elemzéseket, a 20-25 oldalas születési horoszkóp elõrejelzéssel,nagyon szép ajándék!    *****    Hamarosan, karácsony:rendelj, születési, elõrejelzési, párkapcsolati, fogamzási,hold horoszkópot, biotérképet ajándékba!    *****    szekelyhirdeto    *****    Te mit tennél, hogy a legnagyobb titkod, titok is maradjon?