INTELEM

Hercegsz�ll�s, a Zsinat temploma

"J�het az utas b�rmelyik ir�nyb�l: Lask�, P�lmonostor, K� vagy Kisk�szeg fel�l, ha Hercegsz�ll�s k�zel�be �r, szeme legel�sz�r a dombra �p�lt, v�rszer� reform�tus templom dombj�t veszi �szre. Messzire l�tszik ez a domb, de r�la is nagy t�vols�gra lehet ell�tni. Nem csoda h�t, hogy �sid�k �ta nagy szerepe volt az itt �l� n�p �let�ben. A latin �p�t�mesterek a mai templom torny�t alapozhatt�k, amelyr�l figyelni lehetett a Murs�r�l Aquincum ir�ny�ba h�z�d� hadiutat. A domb �s �p�lete mozgalmas t�rt�net�nek �jabb felvon�sa a XVI. sz�zadban kezd�d�tt, amikor e halmokra felkapaszkodtak a reform�ci� els� dr�vasz�gi hirdet�i. Bizonyos, hogy �llt m�r a templom a sz�ll�si dombon 1576. augusztus hav�nak 16. �s 17. napj�n, amikor a negyven pr�dik�tor zsinatjukon fontos egyh�zi t�rv�nyeket alkotott. Falai k�z�tt fogalmazt�k meg azokat a pontokba foglalt szab�lyokat, amelyeket az egyh�z- �s m�vel�d�st�rt�net Hercegsz�ll�si K�nonokk�nt tart sz�mon. Negyvenhat articulusa az �j egyh�z int�zm�nyeinek �s k�vet�inek �let�t k�v�nta szab�lyozni. A zsinat �v�t�l kezdve p�ld�ul a lelk�szek sz�m�ra k�telez�v� tett�k az anyak�nyvek vezet�s�t: A 23. szakasz arra k�telezi a pr�dik�tort, hogy egy k�nyvbe �rja be az �jsz�l�ttek nev�t �s sz�let�se �v�t, tov�bb� arr�l is rendelkezik, hogy a lelk�sz, ha elhagyja �llom�shely�t, akkor se vigye mag�val, hanem "az utanna valonac haggya". A 24. �s 26. artikulus a tan�t�k, a scholamesterek �let�r�l rendelkezik. A k�non harmincadik szakasza a t�ncot a tilalmas dolgok k�z� sorolta, mert "Az t�nc mik�ppen hogy kereszty�n �s tisztess�ges emberhez nem illik." A XVII. sz�zad utols� negyed�ben kezd le�ldozni a t�r�k f�lhold, m�gis a falvak n�pe sokat szenvedett a t�r�k csapatok zaklat�sit�l: "nagy �s sok viszontags�gokat szenvedett az ekkl�sia a t�r�knek itt Barany�ban v�gbevitt rettenetes puszt�t�sa �s rabl�sa miatt, mert a templom, mely r�gi �p�let� ugyan, de sz�p munka volt, a parochi�lis h�zzal eggy�tt sz�jjel sz�rattatva ide `s t�va b�jk�lt, n�mely r�sze v�gk�ppen is elb�jdosott. Az elm�lv�n a' kegyetlen pestis, melly volt 1709-ben annyira megfogyassza a' n�pet, hogy azolta is alig szaporodhatik meg az ekkl�sia." A csap�sok azonban m�g akkor sem �rtek v�get. A t�r�kd�l�s ut�n n�mileg helyre�ll�tott templomba 1722-ben mennyk� csapott, s teljesen le�gett. T�z esztendeig "hamv�ban �llott". Az 1732 ut�ni esztend�kben "�p�ttetett meg valamennyire a' templom, n�ddal padl�solva, s' ugyanazzal megk�tve, mint valamelly k�z�ns�ges h�z". A sz�tk�borolt ny�jat neh�z lehetett �jb�l egy akolba terelni. Ereje csak 1803-ra lett akkora, hogy komolyabb templom�p�t�sbe foghatott a sz�ll�si egyh�zk�zs�g. Az 1839-es �vekben �jabb igaz�t�sokra ker�lt sor. A munk�latok �v�t a cinterem vakolatd�sz�n �ll� 1832-es �vsz�m is mutatja. Az alatta �ll� R �s V bet�k jelent�se ma m�r megnyugtat�an nem �rtelmezhet�. 1847-ben �jb�l jav�tani kellett a templomtornyot. Akkor szerelt�k fel els� �zben a vill�mh�r�t�t. Minderre csak �gy tellett, hogy "a h�vek tetemesen megad�ztatt�k magukat". Csal�donk�nt a n�pess�g ar�ny�ban 25-35 forintot fizettek, ezen k�v�l a k�zmunk�kat v�llalt�k. A lend�letb�l m�g 1856-ban tartott, mert akkor k�ker�t�ssel �s d�szes kapuval vett�k k�r�l templomukat. Az �p�t�s esztendej�t a bej�rat feletti �vsz�m �rzi. A hercegsz�ll�siek m�sodik templom�nak dics�s�ge eg�szen a m�sodik vil�gh�bor�ig tartott. A harcok s�lyos sebeket ejtettek a zsinat templom�n. Megs�r�lt a tornya �s az �p�let tet�szerkezete. A legvesz�lyesebb rong�l�d�sokat siker�lt kijav�tani. M�ra m�r m�g nagyobb gondoskod�sra, a teljes fel�j�t�sra lenne sz�ks�g, �m 1990-re a k�lts�geknek m�g csak negyedr�sz�t siker�lt el�teremteni. A m�v�szett�rt�neti, �p�t�szeti �s els�sorban egyh�zi felbecs�lhetetlen �rt�k� templomot, ha semmi sem t�rt�nik �rdek�ben, �jb�l puszt�tani kezdi az es�z�s, az id� meg�ll�s n�lk�l em�szti, s dics�s�ge, amit a r�giek negyobbra tartottak az els� imah�zuk f�nykor�n�l v�gzetes pusztul�sra jut. A sokat �s sokak �ltal l�tott templomtorony 1817-ben egy harangot �rz�tt. N�melyek hetven�t, m�sok 97 font s�ly�nak mondt�k. Felirata: "Gegossen in Graz 1759 Martinus feltl: hasmich." �gy t�nik, �r�k igazs�got sz�ltak a latinok, amikor kimondt�k: a k�nyveknek is megvan a maguk sorsa. Egysz�val er�s annak a lehet�s�ge, hogy hosszabb ideig, m�g l�ba nem kelt, a sz�ll�siek birtokolt�k a Hercegsz�ll�si K�nonokat tartalmaz� korabeli (?) k�ziratot. Vajon melyik alapsz�vege lehetett a P�p�n Husz�r G�l fia, D�vid �ltal 1577-ben kinyomtatott k�nonoknak? Amikor sz�p �s er�s temolom�t romjaib�l �p�tette �jj� a sz�ll�si gy�lekezet, az egyh�z hatsz�ztizen�t h�vet tartott sz�mon. A mai karbantart�shoz mind�ssze egy tizednyien vannak. Vajon lesz-e er� sz�v�kben �s kez�kben? S ha fel is jegyzik majd szorgoss�guk d�tum�t, mint a kor�bbi �p�t�k tett�k, elolvassa-e valaki? Tudja-e m�g n�mely "k�sei marad�k", hogy 416 esztendeje milyen fontos esem�ny sz�nhelye volt a sz�ll�siek temploma?" (L�badi K�roly: Istennek hajl�kai a Dr�vasz�gben, Budapest, l994.) A Hercegsz�ll�si Reform�tus Gy�lekezet megb�zott lelk�sze jelenleg Varga Gy�rgy reform�tus lelk�sz, a Horv�torsz�gi Reform�tus Kereszty�n Egyh�z Int�z� Bizotts�g�nak eln�ke, aki h�rom gy�lekezetben szolg�l: Cs�z�n, V�r�smarton �s Hercegsz�ll�s�n, valamint iskolai hitoktat�st v�gez Seps�n is. 1996-ra, a h�bor� �veiben a sz�ll�si gy�lekezet l�tsz�ma negyven�t l�lekre cs�kkent, jelenleg m�r a hazatelep�ltekkel egy�tt mintegy 80 f�re tehet�. A baranyai esperes 1996-os jelent�s�b�l kit�nik, hogy a legnehezebb id�kben is ragaszkodott ez a kicsiny gy�lekezet helyben �l� lelkip�sztor hi�ny�ban is a rendszeres istentiszteleti alkalmak megtart�s�hoz: 1995-ben a h�bor�s k�r�lm�nyek ellen�re 42 reform�tus istentiszteletet tartottak a faluban, ezen �tlagban 24 f� vett r�szt, a h�vek 5 alkalommal r�szes�ltek �rvacsor�ban, �tlagban 26 l�lek �lt ezzel a lehet�s�ggel. A "zsinat templom�nak" fel�j�t�si munk�lataihoz sz�ks�ges anyagiak a r�szletes k�lts�gvet�si tervezet szerint mintegy 5 milli� forintra tehet�k. Ezen gy�lekezet�nk els�sorban saj�t erej�b�l k�v�nn� a fel�j�t�shoz sz�ks�ges fedezetet el�teremteni, ehhez azonban a kis l�tsz�m �s a gazdas�gi neh�zs�gek miatt jelenleg nincs tehets�g�k. Bajaikat tet�zi a hazatelep�l�k �letkezd�s�hez sz�ks�ges k�r�lm�nyek megteremt�s�nek gondja is, b�r mindemellett lelk�sz�t a h�rom gy�lekezet �n�ll�an tartja el. A gy�lekezet lelkip�sztora, �s gondnoka, S�ja Lajos aki az Int�z� Bizotts�g baranyai r�gi�-beli k�pvisel�je, a presbit�riummal �s a gy�lekezet tagjaival egy�tt Istennek ad h�l�t, hogy t�rt�nelmi nevezetes templomunkat a m�g�tt�nk l�v� �vsz�zadok alatt meg�vta a v�gs� pusztul�st�l, a sz�tsz�r�dott ny�jat pedig napjainkig egybegy�jti �s er�s�ti. Az Istenbe vetett hit �s a megtart� rem�nys�gbe vetett bizakod�sjelek�nt kicsiny gy�lekezet napjainkban �jra megmozdul, �s ereje feletti munk�ra k�szen ism�t azt tervezi, hogy az Istennek templom�t sebeib�l meggy�gy�tja. K�rj�k reform�tus kereszty�n testv�reinket, hogy im�ds�gukban hordozz�k er�fesz�t�seiket. K�rj�k, hogy tehets�g�k szerint anyagilag is t�mogass�k a "zsinat templom�nak" fel�j�t�s�t, a halaszt�st nem t�r� �p�t�si munk�k mihamarabbi elv�gz�s�t. C�m�k: Cs�za, Reform�tus Egyh�zk�zs�g, XXX. utca 54. 54308 Cs�za Telefon: + 385 31 733 169.