A moldvai cs�ng�k nyelvi jogai, k�l�n�s tekintettel az oktat�si jogok �rv�nyes�l�s�re

Mesterh�zy Szilvia

Bevezet�s: Kik a moldvai cs�ng�k?

A K�rp�tokon k�v�l, a Keleti-K�rp�tok �s a Szeret foly� k�z�tti vid�keken �l� moldvai cs�ng�s�g saj�tos, izol�lt, rom�niai nyelvi k�rnyezetben nyelvszigetk�nt fejl�d�tt nyelvi k�z�ss�g. A jelenleg 239.938 (magyar eredet�) katolikusb�l 43% (103.543) �l olyan telep�l�sen, ahol besz�lnek magyarul, de a magyarul (is) besz�l� cs�ng�k l�tsz�ma 62.000 f�re tehet�. A cs�ng�k nyelve a magyar archaikus elemeit �rz� dialektus.

Az 1992-es n�psz�ml�l�son[1] a moldvai cs�ng�k k�z�l 1801 f� vallotta mag�t magyar nemzetis�g�nek (annak ellen�re, hogy a 250.000 magyar eredet� moldvai cs�ng� k�z�l kb. 62.000 ma is besz�l magyarul). A cs�ng� magyar falvakban csup�n 500 magyar nemzetis�g�t �rtak �ssze, 1301 f�t pedig a v�rosokban. Cs�ng�nak a n�psz�ml�l�s sor�n Rom�nia eg�sz ter�let�n �sszesen 2165-en vallott�k magukat (ez a h�tfalusi, d�vai, gyimesi �s moldvai cs�ng�k �sszes�tett adata, melynek nagy r�sze azonban - becsl�sek szerint 2000 f� moldvai cs�ng�). A saj�tos, bizonytalan cs�ng� identit�studat mellett a manipulat�v, er�sen torz�tott n�psz�ml�l�si adatfelv�tel, a n�psz�ml�l�st megel�z� egyh�zi propaganda, �s a nacionalista l�gk�r szolg�l magyar�zatk�nt a fenti adatokhoz. Inform�ci�ink szerint emiatt hasonl� eredm�nyekkel z�rult a 2002 �vi n�psz�ml�l�s is.

A moldvai cs�ng� k�z�ss�g helyzete elt�r a t�bbi hat�ron t�li magyar kisebbs�gi csoport�t�l, hiszen Moldva sohasem volt Magyarorsz�g r�sze, az izol�lt k�z�ss�gi helyzet miatt a cs�ng� vid�kek t�rt�nelmi fejl�d�se m�s �ton haladt. (Az elt�r� fejl�d�shez hozz�j�rult a cs�ng�kat hossz� ideje s�jt� er�szakos rom�n asszimil�ci� is.) A cs�ng� kult�ra archaikus hagyom�nyait az elszigetelts�g�k miatt siker�lt meg�rzni�k. A moldvai cs�ng� magyar k�z�ss�g identit�studat�nak l�nyeges alapja a r�mai katolikus egyh�zhoz val� tartoz�s.

A moldvai nem sz�kely sz�rmaz�s� cs�ng� magyars�g �szaki �s d�li cs�ng� k�z�ss�gekre tagol�dik. Rom�nv�s�rt�l �szakra az �szaki cs�ng�k, B�k�t�l d�lre a d�li cs�ng�k �lnek. Az �szaki �s a d�li cs�ng�s�got egyar�nt jellemzi nyelvi szempontb�l az er�sen archaikus nyelv, n�prajzi szempontb�l pedig a sok r�gi elemet meg�rz�tt n�pi kult�ra.

A cs�ng� nyelvj�r�sok eg�szen kiv�teles lehet�s�get k�n�lnak annak tanulm�nyoz�s�ra, hogyan hatott az elszigetelts�g a nyelv meg�rz�s�re, valamint �j elemek megjelen�s�re. Tanuls�gos p�ld�k eg�sz sor�t tal�ljuk azokra a k�lcs�nhat�sokra is, amelyek k�t teljesen k�l�nb�z� nyelvcsal�dba tartoz� nyelv k�z�tt j�ttek l�tre. A finnugor nyelvcsal�dhoz tartoz� moldvai cs�ng� magyar dialektust sz�mos indoeur�pai lexikai elemmel gazdag�totta a k�zvet�t� rom�n nyelv. Ugyan�gy a moldvai rom�n nyelvj�r�s sok sz�t k�lcs�nz�tt a magyarb�l, f�k�nt a mez�gazdas�g, a k�zm�vess�g �s a k�zigazgat�s ter�let�n.

A cs�ng�k a magyar nyelvet nem tanulj�k, hanem a csal�dban saj�t�tj�k el, �s a nyelvhaszn�lat kiz�r�lagos sz�ntere a csal�d, valamint az inform�lis kapcsolatok. A cs�ng�k k�tnyelv�s�ge napjainkban egyre bizonytalanabb� v�lik, a magyar nyelv ismerete a fiatalokn�l m�r legink�bb csak a t�jnyelv valamilyen fok� ismeret�r�l, vagy �rt�s�r�l tan�skodik, s ez jelent�sen felgyors�tja a term�szetes nyelvi asszimil�ci�t. M�g hatvan-hetven �vvel ezel�tt a t�jnyelv a besz�l�k anyanyelve volt, addig ez m�ra - amennyiben nem t�rt�nt meg a teljes nyelvv�lt�s, nyelvveszt�s a besz�l�n�l - m�sodik nyelvv� degrad�l�dott.

A moldvai cs�ng�k sz�rmaz�s�val kapcsolatban t�bb elt�r� �ll�spont l�tezik. [2] Pozsony Ferenc �sszegz�se alapj�n a h�rom legink�bb elterjedt �s megalapozott �ll�spontot ismertetj�k:

a) A moldvai cs�ng�s�g alapr�teg�t egyes kutat�k m�g a IX. sz�zadi magyar honfoglal�s idej�n a K�rp�tokon k�v�l, Moldv�ban maradt magyars�g csoportjaira vezetik vissza. Ennek igazol�sak�nt a moldvai magyars�g archaikus nyelv�t �s a IX. sz�zadi magyar t�rgyi kult�r�hoz hasonl�t� moldvai r�g�szeti leleteket eml�tik. Val�j�ban azonban a t�rgyi eml�kek nem bizony�tj�k kell� megalapozotts�ggal, hogy a t�rs�gben maradtak sz�rmaz�sa visszavezethet� eddig az id�szakig. Ezt a felfog�st Pozsony Ferenc tanulm�nya szerint a helynevek sem t�masztj�k al�, mivel a magyars�g k�zvetlen�l a honfoglal�s ut�ni korszakban a K�rp�t-medenc�ben tipikusan csak szem�lynevekkel vagy azoknak kicsiny�t� k�pz�s form�j�val nevezte meg telep�l�seit. A legr�giesebb magyar nyelvj�r�sokat besz�l� moldvai falvak eset�ben elt�r� n�vad�si rendszer volt jelen, amely egy j�val k�s�bbi magyar n�vad�si form�val egyezik meg.

b) Egy m�sik elm�let szerint a moldvai cs�ng�k kunok vagy m�s t�r�k ajk� n�pek lesz�rmazottai.

c) Egy harmadik te�ria szerint a moldvai cs�ng�k �sei olyan erd�lyi sz�rmaz�s� rom�nok, akiket a r�mai katolikus egyh�z m�g a K�rp�t-medenc�ben r�szben elmagyaros�tott, s akik az egyre s�lyosbod� asszimil�ci� (magyaros�t�s) el�l a XVII-XVIII. sz�zadokban Moldv�ba menek�ltek. Ennek a tudom�nytalan elm�letnek a m�sodik vil�gh�bor� alatti �vekt�l kezd�d�en voltak k�pvisel�i. Kidolgoz�sa Dumitru M�rtinas nev�hez f�z�dik. A rom�n nacionalista hatalmi csoportoknak ez az ideol�gia szolg�ltatott alapot a cs�ng�k XX. sz�zadi er�szakos asszimil�ci�j�hoz.

A mai objekt�v, t�bb tudom�nyter�letet �tfog� kutat�sok azt az �ltal�nosan elfogadott n�zetet vallj�k, hogy a cs�ng�s�g alapr�tege a k�z�pkori magyar kir�lys�g idej�n a K�rp�t-medenc�b�l tervszer� telep�t�s r�v�n �rkezett Moldv�ba. 'Ezek a legkor�bban kitelepedett magyar k�z�ss�gek a XIII. sz�zad v�g�n �s a XIV. sz�zad elej�n a Szeret foly� ment�n  egy olyan telep�l�sh�l�zatot hoztak l�tre, melynek a legfontosabb feladata a magyar kir�lys�g keleti hat�rainak v�delme volt. Ett�l az �sszef�gg� v�delmi (gyep�)vonalt�l j�val keletebbre is el�retolt hely�rs�geket l�tes�tettek a Dnyeszter foly� ment�n. Ott magyarok �ltal ellen�rz�tt megfigyel� v�gv�r volt p�ld�ul �rhely (Orhei), Braila, Dnyeszterfeh�rv�r (Akkerman) �s Kilia. Ezt a v�delmi feladatokkal kitelep�tett magyar alapn�pess�get a XV. sz�zadban tov�bb gyarap�tott�k az inkviz�ci� el�l menek�l� huszit�k. K�s�bb a sz�kelyf�ldi magyarok is folyamatosan menek�ltek Moldv�ba. Legjelent�sebb csoportjaik az 1764-es osztr�k megtorl�s el�l menek�ltek el t�megesen az erd�lyi sz�l�f�ldj�kr�l, �s telepedtek le a Keleti-K�rp�tok �s a Szeret foly� k�z�tti ter�letre. Ezt meggy�z�en bizony�tj�k az �rott forr�sok, a hely- �s szem�lynevek valamint a n�prajzi dokumentumok.'[3]

Az anyanyelvi/anyanyelv� oktat�s jogi alapjai Rom�ni�ban

A nemzetk�zi szerz�d�sek, melyeket Rom�nia al��rt, illetve ratifik�lt, a rom�niai kisebbs�gekre (teh�t a moldvai cs�ng� magyarokra is) vonatkoz� jogi szab�lyoz�s vonatkoz�s�ban els�dlegesnek tekintend�k. A kisebbs�geknek ny�jtand� egyenl� es�lyek biztos�t�s�hoz sz�ks�ges kisebbs�gi jog t�bbek k�zt az anyanyelv oktat�s�hoz val� jog. Ezt az elvet nemcsak a bels� jogi szab�lyoz�s tekintet�ben kell vizsg�lni, hiszen ugyanezt fogalmazz�k meg - egyes esetekben aj�nl�s form�j�ban - a Rom�nia �ltal ratifik�lt, al�bbi dokumentumok:

ENSZ Nyilatkozat a nemzeti vagy etnikai, vall�si �s nyelvi kisebbs�gekhez tartoz� szem�lyek jogair�l 47/135[4]:

4. cikk (3): 'Az �llamoknak megfelel� int�zked�seket kell tenni�k, hogy - ahol lehets�ges - a kisebbs�gekhez tartoz� szem�lyeknek megfelel� lehet�s�g�k legyen anyanyelv�k tanul�s�ra, vagy hogy az anyanyelv�k�n t�rt�n� oktat�sban r�szes�ljenek.'

Az EBE� emberi dimenzi�val foglalkoz� koppenh�gai konferenci�j�nak dokumentuma (Koppenh�ga, 1990. j�nius 29) szerint:

'34. A r�sztvev� �llamok arra t�rekednek, hogy a nemzeti kisebbs�gekhez tartoz� szem�lyeknek megfelel� lehet�s�ge legyen az anyanyelv�k oktat�s�ra, illetve az anyanyelv�k�n t�rt�n� oktat�sra - f�ggetlen�l az �rintett �llam hivatalos nyelve vagy nyelvei megtanul�s�nak sz�ks�gess�g�t�l -, valamint - ahol lehets�ges �s sz�ks�ges - anyanyelv�k k�zhat�s�gok el�tti haszn�lat�ra az alkalmazand� nemzeti t�rv�nyekkel �sszhangban.'

Eur�pa Tan�cs Keretegyezm�nye a Nemzeti Kisebbs�gek V�delm�r�l:

14. cikk 1. A Felek k�telezetts�get v�llalnak arra, hogy elismerik minden, valamely nemzeti kisebbs�ghez tartoz� szem�ly jog�t kisebbs�gi nyelv�nek megtanul�s�ra.

2. Nemzeti kisebbs�gek �ltal hagyom�nyosan �s jelentõs sz�mban lakott ter�leteken, megfelel� ig�ny eset�n, a Felek t�rekednek - lehet�s�geik szerint �s oktat�si rendszer�k keretein bel�l - annak biztos�t�s�ra, hogy a nemzeti kisebbs�gekhez tartoz� szem�lyeknek megfelel� lehet�s�g�k legyen kisebbs�gi nyelv�ket megtanulni vagy ezen a nyelven tanulni.

3. A jelen cikk 2. bekezd�s�t �gy kell v�grehajtani, hogy az ne vesz�lyeztesse a hivatalos nyelv tanul�s�t, vagy ezen a nyelven val� tan�t�st.

A moldvai cs�ng�k tekintet�ben hangs�lyos, hogy a Keretegyezm�ny v�grehajt�s�t fel�gyel� Tan�csad� Bizotts�g megfogalmazza Rom�nia fel�, hogy a cs�ng�kat nem lehet eleve kiz�rni a dokumentum alkalmaz�si k�r�b�l. A Miniszteri Bizotts�g a dokumentum �szrev�teleinek figyelembe v�tel�t k�ri [5] a rom�n korm�nyt�l.

A fent eml�tett �ltal�nos �rv�ny� nemzetk�zi dokumentumok mellett az Eur�pa Tan�cs Parlamenti K�zgy�l�se is felfigyelt a rom�niai cs�ng� magyar k�z�ss�g helyzet�re. A PkGy 1521. sz. Aj�nl�sa a rom�niai cs�ng� kult�r�r�l felh�vja Rom�nia figyelm�t, hogy biztos�tsa a k�z�ss�g tagjainak az anyanyelv oktat�s�nak lehet�s�g�t. Eszerint:

'(…) a K�zgy�l�s azt aj�nlja a Miniszteri Bizotts�gnak, hogy �szt�n�zze Rom�ni�t A region�lis vagy kisebbs�gi nyelvek Eur�pai Chart�j�nak ratifik�l�s�ra �s gyakorlati alkalmaz�s�ra, illetve a cs�ng�k t�mogat�s�ra, f�k�nt a k�vetkez� ter�leteken:

biztos�tani kell az anyanyelven t�rt�n� oktat�s lehet�s�g�t a rom�n Alkotm�nynak �s az oktat�si t�rv�nynek megfelel�en. Ennek megfelel�en oszt�lytermeket kell biztos�tani a helyi oktat�si int�zm�nyekben, valamint a falvakban a cs�ng� nyelvet oktat� tan�rokat fizet�sben kell r�szes�teni;' (9. Bekezd�s)

a cs�ng� sz�l�ket t�j�koztatni kell a rom�n oktat�si t�rv�nyr�l, �s felvil�gos�t�st adni r�sz�kre a nyelvekre vonatkoz� rendelkez�sek alkalmaz�s�nak m�djair�l;

lehet�s�get kell ny�jtani ahhoz, hogy a cs�ng� falvak templomaiban a r�mai katolikus szertart�sokat cs�ng� nyelven tarthass�k, valamint tegy�k lehet�v� a cs�ng�k r�sz�re, hogy a vall�sos �nekeket saj�t anyanyelv�k�n �nekelj�k; (…)'[6]

A PkGy Aj�nl�s�t 2001. november 14-�n a Miniszteri Bizotts�g m�r hat�rozatban er�s�ti meg[7] az al�bbi megfogalmaz�sban:

'5. Az Aj�nl�s 9. szakasz�nak vonatkoz�s�ban a Miniszteri Bizotts�g egyet�rt az i. �s ii. pontokban foglalt aj�nl�sokkal.'

Az 1996-ban megk�t�tt Szerz�d�sben a Magyar K�zt�rsas�g �s Rom�nia k�z�tt a meg�rt�sr�l, az egy�ttm�k�d�sr�l �s a j�szomsz�ds�gr�l a felek a kisebbs�gi jogok szab�lyoz�sa �s alkalmaz�sa tekintet�ben az ET Keretegyezm�ny�t tekintik alapul. K�l�n hangs�lyozz�k az anyanyelv� oktat�shoz val� jogot. (15.cikk (3)) 'A Szerz�d� Felek tiszteletben tartj�k a rom�niai magyar �s a magyarorsz�gi rom�n kisebbs�ghez tartoz� szem�lyek azon jog�t, hogy anyanyelv�ket szabadon haszn�lhass�k a mag�n�letben �s a nyilv�noss�g elõtt, sz�ban �s �r�sban egyar�nt. Megteszik a sz�ks�ges int�zked�seket, hogy ezek a szem�lyek anyanyelv�ket megtanulhass�k, �s megfelel� lehet�s�g�k legyen ezen a nyelven k�pz�sben r�szes�lni az �llami oktat�s keretei k�z�tt minden szinten �s form�ban, sz�ks�gleteiknek megfelel�en.'[8] Hangs�lyozni kell azonban, hogy az alapszerz�d�s v�grehajt�s�t ellen�rz� kisebbs�gi vegyes bizotts�g m�k�d�se akadozik, a rom�n f�l r�sz�r�l az aj�nl�sok megval�s�t�sa rendezetlen.

Rom�nia 1991-ben elfogadott, jelenleg �rv�nyes Alkotm�nya r�gz�ti a rom�n nyelv hivatalos volt�t. Az Alkotm�ny 32.2. bekezd�se ezzel �sszhangban kimondja, hogy az oktat�s minden fokon rom�n nyelven folyik. A kisebbs�gek anyanyelv�/anyanyelvi oktat�sa m�dozatainak meghat�roz�s�t k�l�n t�rv�ny hat�lya al� sorolja.

Ennek a nemzeti kisebbs�gek anyanyelvi oktat�s�ra vonatkoz� m�dozatait a Tan�gyi t�rv�nyben hat�rozz�k meg, amelynek a bekezd�sei k�z�tt t�bb diszkriminat�v elem lelhet� fel, de ha a kisebbs�g oktat�spolitikusai ismerik az ut�bbi n�h�ny �v alatt sz�letett miniszteri rendeletek �s v�grehajt�si utas�t�sok krit�riumait, ezek alapj�n megteremthetik a magyar nyelv oktat�s�hoz sz�ks�ges objekt�v felt�teleket.

A 3533. sz�m� rendelet a rom�n nyelv� iskol�kban tanul� nemzeti kisebbs�gekhez tartoz� tanul�k anyanyelvi oktat�s�r�l az 1999-es m�dszertani �tmutat�ban az al�bbiak szerint fogalmaz:

'(…) A k�relmek be�rkez�se eset�n az iskola oszt�lyokat (15-25 tanul�) vagy csoportokat (7-15) hoz l�tre.'[9] (5.cikkely (a)).

A fenti rendelettel �sszhangban �sszegy�jt�tt k�relmek - a jogszab�lyi hivatkoz�s ellen�re -  nem voltak elegend�ek a magyar nyelv oktat�s�nak beind�t�s�hoz, a folyamat helyi szinten minden esetben elakadt. A 2000. janu�r 31-�n kelt 3113. Sz. tan�gyi rendelet egyszer�s�ti az anyanyelv tanul�s�hoz val� hozz�f�r�st, amennyiben felhatalmazza e kisebbs�gi szervezeteket, hogy az egyes sz�l�k helyett elj�rhassanak az anyanyelvi oktat�s ig�nyl�s�ben. A rendelet szerint: 'Azon telep�l�seken, ahol nem l�teznek csoportok vagy oszt�lyok valamely nemzeti kisebbs�g anyanyelv�nek oktat�s�ra, az illet� nemzeti kisebbs�g szervezetei vagy egyes�letei megnevezhetik azokat az egyetem el�tti oktat�si egys�geket, ahol l�tezik ig�ny a sz�l�k �s a tanul�k r�sz�r�l az anyanyelv tanul�s�ra, �s k�relmet k�ldenek meg az oktat�si egys�gnek �s a megyei f�tanfel�gyel�s�gnek.'[10] (2. cikkely)

A fent eml�tett dokumentumok alapj�n teh�t a moldvai cs�ng� magyarok nyelvoktat�s�hoz meghat�rozt�k ugyan a jogszab�lyi kereteket, de a v�grehajt�s ezzel nincs �sszhangban, hiszen, a hivatalos - iskolai keretek k�z�tt zajl� magyarnyelv-oktat�s mindeddig nem indult be.

A rendelkez�s�nkre �ll� dokumentumok alapj�n bizony�that�, hogy a cs�ng� k�z�ss�g magyar identit�s� tagjai 1990 �ta folyamatosan k�rik az iskolai keretek k�z�tt szervezett anyanyelv oktat�st[11]. A k�relmeket a helyi szervek gyakran be sem iktatt�k, vagy k�l�nb�z� okok miatt �rv�nytelennek tekintett�k. Az elm�lt �vekben Kl�zse, Pusztina �s L�szped k�zs�gekben gy�jt�tt�k �ssze a sz�ks�ges sz�m� k�relmet, de a magyar mint idegen nyelv oktat�s�t minden jogszab�lyi felt�tel teljes�t�se ellen�re nem tett�k lehet�v� a helyi hat�s�gok. Az iskolai oktat�s helyi szint� ellehetetlen�t�se miatt a 90-es �vekben t�bb k�s�rletet tettek a k�z�ss�g magyar nyelv oktat�s�nak helyi, iskolai kereteken k�v�li biztos�t�s�ra.

A moldvai cs�ng�k anyanyelv-oktat�s�nak el�zm�nyei

Az �tvenes �vekben, a Magyar N�pi Sz�vets�g �ltal kezdem�nyezett oktat�si k�s�rletek eredm�nyek�ppen Moldv�ban t�bb telep�l�sen indult el a magyar nyelv oktat�sa. A l�szpedi �ltal�nos iskol�ban �s a b�k�i tan�t�k�pz�ben magyar tannyelv� oszt�lyokat l�tes�tettek. Ezek a kezdem�nyez�sek azonban nagyon r�vid ideig m�k�dhettek, mivel az 1958/59-es tan�vben az �sszes moldvai cs�ng� faluban rendelettel megsz�ntett�k a magyar nyelvi/nyelv� oktat�s lehet�s�g�t.

A 80-as �vekt�l sz�mos felaj�nl�s �rkezett a cs�ng� k�z�ss�g identit�s �s nyelvveszt�se, valamint gazdas�gi megseg�t�se �rdek�ben. A magyarorsz�gi korm�nyzati, illetve civil szf�ra seg�t�k�szs�ge, valamint a nyugati �s erd�lyi magyars�g seg�teni akar�sa k�l�nb�z� pr�b�lkoz�sokat tett az oktat�s beind�t�s�nak ter�let�n is. Ezek az oktat�si form�k az al�bbiak szerint m�k�dtek:

Magyar nyelv oktat�sa - nem szaktan�rokkal - m�dszertani alapoz�s �s megfontol�sok n�lk�l - amely a magyar mint idegen nyelv oktat�s�ra ir�nyul� minim�lis ig�nyeket el�g�tette ki egyes cs�ng� falvakban. (Szab�falv�n Perka Mih�ly, L�szpeden Kolonel J�zsef �s Feh�r Katalin, majd r�vid ideig Kl�zs�n Duma Andr�s tan�tott.) Ezen kezdem�nyez�sek fokozatosan megsz�ntek r�szben az oktat�si folyamat min�s�ge, �s az ebb�l fakad� egyre nagyobb m�rt�k� �rdektelens�g miatt.

R�szv�tel magyar nyelv� oktat�sban Erd�lyben. Az erd�lyi alap- �s k�z�pfok� magyar nyelv� oktat�st biztos�t� int�zm�nyekben a kilencvenes �vek eleje �ta vesznek r�szt moldvai cs�ng� gyermekek. Az el�z� oktat�si form�hoz hasonl� szakmai probl�ma mer�l fel ezen oktat�si forma eset�ben is, hiszen - b�r ezekben az oktat�si int�zm�nyekben szaktan�rok tan�tott�k a gyerekeket - a pedag�gusok itt sem voltak felk�sz�lve a moldvai cs�ng� gyerekek eset�ben, a speci�lis k�r�lm�nyeikb�l ad�d�an felmer�l� oktat�s-m�dszertani feladatokra. (Borb�th Erzs�bet, a cs�kszerdai J�zsef Attila �ltal�nos Iskola igazgat�n�je felismer�se volt, hogy a moldvai cs�ng� gyerekek oktat�sa speci�lis m�dszertani el�k�pz�st ig�nyel, valamint hogy az oktat�si folyamatba bekapcsolt gyerekek sors�t k�vetni kell.) N�h�ny �v tapasztalata ut�n beindult a gyerekek el�zetes v�logat�sa az anyanyelvi el�k�sz�t� t�borokban r�sztvev�k k�z�l. Els�sorban Cs�kszered�ban, de Sz�kelyudvarhelyen, Kov�szn�n, Sz�szr�genben, Sepsiszentgy�rgy�n, Gyulafeh�rv�ron is tanultak magyar nyelven moldvai cs�ng� gyerekek sz�zai egy �vtizeden �t.

A moldvai cs�ng�k gyermekek sz�l�hely�k�n kiz�r�lag rom�n tannyelv� iskol�ba j�rnak, melyek, gyenge oktat�si min�s�ggel rendelkeznek. Az oktat�s gyenge min�s�ge a m�sik oka annak, hogy a di�kok k�l�n felz�rk�ztat�st ig�nyelnek - nemcsak a magyar nyelvtud�s (a magyar helyes�r�s, olvas�s elsaj�t�t�sa), de - az egyes szaktant�rgyak k�vetelm�nyszintje tekintet�ben egyar�nt. A gyerekek felz�rk�ztat�sa a megfelel� versenyk�pes szintre az els� �vek feladata volt.

Magyarorsz�gi k�z�piskolai oktat�s. Az erd�lyi oktat�si int�zm�nyekben szerzett tapasztalatok ismeret�ben egy�rtelm�, hogy a magyarorsz�gi int�zm�nyekben val� oktat�s m�g ink�bb hat�stalan volt. Az erd�lyi iskol�kban meglev� probl�m�k mellett a sz�l�f�ld �s az anyaorsz�g k�zti szociokultur�lis szakad�k a gyerekek felz�rk�z�s�t �s beilleszked�s�t m�g nehezebb� tette.

R�szv�tel a magyarorsz�gi fels�oktat�sban, ennek el�k�sz�t�sek�nt a Nemzetk�zi El�k�sz�t� Int�zet[12] munk�j�ban. Az eml�tett oktat�si m�dokhoz viszony�tva a fels�oktat�sban - a m�r ismert k�r�lm�nyek miatt - szint�n nagy h�tr�nnyal indultak a moldvai cs�ng� hallgat�k. A magyar �llam �ltal biztos�tott �vi 10 �llami �szt�nd�jat nem minden esetben tudt�k ig�nybe venni a di�kok. Az el�k�sz�t� int�zet az �retts�gizett di�koknak els� �vben nyelvi �s szakt�rgyi el�k�pz�st ny�jtott, ezt k�vet�en felv�teli vizsg�val (mely a NEI hallgat�i sz�m�ra k�nny�tett vizsg�t jelentett) ker�ltek be a hallgat�k a k�l�nb�z� magyarorsz�gi egyetemekre �s f�iskol�kra, melynek eredm�nyek�ppen gyakoriak voltak a gyenge tanulm�nyi eredm�nyek, az �vism�tl�sek.

A fent eml�tett k�l�nb�z� m�rt�kben �tgondolt oktat�si pr�b�lkoz�sok c�lja a cs�ng� magyar �rtelmis�g l�trehoz�sa volt. K�l�n�sen a magyarorsz�gi oktat�sban r�sztvev�k eset�ben azonban az oktat�si folyamat befejezt�vel, a sz�l�f�ld v�gleges elhagy�sa jelentette a legnagyobb gondot.

A moldvai cs�ng�k anyanyelvi/anyanyelv� oktat�s�nak jelenlegi helyzete

A sz�l�k a 90-es �vekt�l sz�mos k�rv�nyt ny�jtottak be, hogy a helyi �llami iskol�kban a magyar nyelv opcion�lis oktat�s�t vezess�k be. A tanulm�nyban m�r eml�tett 2000. janu�r 31-�n kelt 3113. sz�m� tan�gyminiszteri rendelet �s a rom�n iskol�kba j�r�, nemzeti kisebbs�gekhez tartoz� tanul�k anyanyelvoktat�s�ra vonatkoz� rendelkez�sek 2000. �prilis 6-i, 30.257-es sz�m� v�grehajt�si utas�t�sa alapj�n tett k�s�rletek a mai napig nem vezettek eredm�nyre.

A 2000. szeptember 14-15-i B�k� megy�ben j�rt miniszt�riumk�zi bizotts�g meg�llap�totta, hogy Pusztina �s Kl�zse k�zs�gekben l�tes�teni kell egy-egy magyar nyelvet tanul� csoportot. A bizotts�g jelent�se ellen�re a B�k� Megyei Tanfel�gyel�s�g nem hozta l�tre a tanul�csoportokat. Id�k�zben az al��r� sz�l�kre nehezed� nyom�s, valamint a helyi hat�s�gok, a Bel�gyminiszt�rium k�pvisel�i �s a sajt� �ltal folytatott kamp�ny hat�s�ra a sz�l�k egy r�sze visszavonta a magyar anyanyelv opcion�lis tanul�s�nak bevezet�s�re vonatkoz� k�relm�t.

Eredm�nytelenek maradtak teh�t a sz�l�k k�relmei, ak�rcsak az �vek sor�n a Nemzeti Nevel�s�gyi Miniszt�rimban, a Kisebbs�gv�delmi Hivatalban leadott feljegyz�sek �s jelent�sek, valamint a civil t�rsadalom k�l�nf�le szervezeteinek felm�r�sei - melyek a magyar mint idegen nyelv oktat�s�nak sz�ks�gess�g�t bizony�tott�k.

A Moldvai Cs�ng�magyarok Sz�vets�ge (MCSMSZ) a B�k� Megyei Tanfel�gyel�s�ggel val� egy�ttm�k�d�sre tett k�s�rletk�nt 2001. febru�r 9-�n 77 pusztinai sz�l� nev�ben a tanfel�gyel�s�g j�v�hagy�s�t k�rte, hogy d�lut�nonk�nt, az �ltal�nos iskola egyik oszt�lyterm�ben magyar mint idegen nyelv oktat�st folytathassanak - 2001. m�rcius 5-�n ezt a k�r�st P�rjol k�zs�g polg�rmestere elutas�totta.

Mivel az addigi kezdem�nyez�sek, �s az iskolai oktat�sra vonatkoz� k�r�sek sem �rt�k el a k�v�nt eredm�nyt, a cs�ng� magyarok anyanyelv oktat�s�nak megtervez�sekor az eddigiekt�l elt�r�, iskol�n k�v�li form�ban, - tudatos, fokozatosan �p�tkez� oktat�si strat�gi�ra volt sz�ks�g. Az �gy �tgondolt strat�gia c�lja kett�s: r�szben egy �rtelmis�gi r�teg kinevel�se, mely hazat�rve fellend�theti a sz�l�f�ld�n �l�k kultur�lis, oktat�si, stb. �let�t �s lehet�s�geit; m�sr�szt a moldvai gyerekek �s fiatalok identit�s�leszt�se, az identit�s meger�s�t�se, illetve a seg�ts�gny�jt�s az identit�s-v�laszt�sban. Mindehhez figyelembe kellett venni, hogy a moldvai cs�ng� magyarok magyarnyelv-oktat�sa egyel�re csakis iskol�n k�v�li keretek k�z�tt oldhat� meg - a fentiekben felsorolt jogos ig�nyek ellen�re.

Mindannyiunk sz�m�ra a kezdetekt�l egy�rtelm� volt, hogy Moldva hat�rain bel�l egyel�re csak az alapoktat�s kialak�that�, a k�z�p- �s fels�oktat�sra Erd�ly, esetleg Magyarorsz�g ter�let�n kell megold�st keresni.

Az �tgondolt oktat�spolitikai strat�gi�val kapcsolatban els�dleges k�vetelm�ny volt, hogy annak az oktat�s minden szintj�t �rintenie kell az alapoktat�st�l a fels�oktat�sig.

Ennek f�bb elemei az al�bbiak:

Iskol�n k�v�li/alternat�v nyelvoktat�s: A 2000/2001-es tan�vben egyel�re k�s�rleti jelleggel indult el az oktat�s k�t faluban, Kl�zs�n �s Pusztin�n. Az oktat�s speci�lis m�dszertan�ra nem k�v�nok kit�rni, de bizony�ra magyar�zatul szolg�l ennek sz�ks�gess�g�re a cs�ng�k �ltal haszn�lt magyar nyelvi v�ltozat, mely - a helysz�nen oktat� magyar tan�rok �ltal elsaj�t�tott magyar k�znyelv oktat�s�ra vonatkoz� metodol�gi�t�l er�sen elt�r. (A tapasztalatok alapj�n kijelenthet�, hogy az oktat�s folyamat�t megk�nny�ti, ha a pedag�gusok cs�ng� sz�rmaz�s�ak.) A k�s�rleti �vben kb. 100 gyereket (�s esetenk�nt feln�ttet) oktattak koroszt�lyos �s nyelvtud�s szerinti bont�sban.[13] A k�s�rleti tan�v sikerein felbuzdulva, a 2001/2002-es tan�vben m�r hat telep�l�sen (Pusztina, Kl�zse, Trunk, K�ls�rekecsin, Somoska, Diosz�n) zajlott sikeresen az oktat�s kb. 400 gyerek r�szv�tel�vel. A programot a Rom�niai Magyar Pedag�gussz�vets�g fel�gyeli, m�dszertani k�pz�st, tov�bbk�pz�seket biztos�tva az �rintetteknek. Szint�n csak utalni szeretn�k azokra - a rom�n hat�s�gok r�sz�r�l tett - int�zked�sekre, melyek ezen oktat�si forma megsz�ntet�s�t c�lozz�k (2002-ben k�t peres elj�r�s is zajlott, az iskol�n k�v�li oktat�si programban r�szt vev� szervezetek, a MCSMSZ, valamint a Szeret-Kl�zse Alap�tv�ny ellen).

Sz�nidei nyelvoktat�s: Az iskolai sz�nid�ben  t�bb moldvai faluban zajlik jelenleg is sz�nidei nyelvoktat�s (Magyarfalu, K�ls�rekecsin, Somoska), mely az ut�bbi k�t �v tapasztalatai alapj�n az iskol�n k�v�li/alternat�v nyelvoktat�s el�k�sz�t�s�hez alapvet�. A sz�nidei oktat�s sor�n j�t�kos form�ban (versek, dalok, stb. ) elsaj�t�tott anyanyelvi ismeretek nemcsak felkeltik a gyerekek �rdekl�d�s�t, hanem bizonyos alapismereteket is ny�jtanak.

Ehhez kapcsol�dva kell megjegyezn�nk, hogy - mivel az alapiskol�s kor� gyerekek Moldv�n k�v�li oktat�sa eddig nem j�rt pozit�v tapasztalatokkal - ennek a koroszt�lynak az oktat�sa mindenk�ppen a sz�l�f�ld�n megoldand�. A jelenlegi elk�pzel�sek szerint a sz�l�f�ldi (jelenleg a fent eml�tettek szerint, iskolai kereteken k�v�l m�k�d�) anyanyelv-oktat�si foglalkoz�sokat k�vet� a k�z�piskolai oktat�s csak Moldva hat�rain k�v�l biztos�that�. Az egyes k�z�pfok� oktat�si int�zm�nyek fel� az RMPSZ fel�gyelet alatt tev�kenyked�, alternat�v oktat�st v�gz� nyelvtan�rok ir�ny�tj�k a gyermekeket.

Gyimesfels�loki L�ceum: Amennyiben a gyerekek tov�bbtanul�sa l�ceumi keretek k�z�tt javasolt, ahhoz a gyimesfels�loki Szent Erzs�bet L�ceum ny�jt megfelel� keretet. Itt is sz�ks�ges a moldvai gyerekek oktat�s�nak k�l�nleges m�dszertana, hiszen a - l�ceumban egy�tt oktatott - moldvai �s a gyimesi cs�ng� gyerekek identit�sa teljesen elt�r�. A k�z�pfok� oktat�sban a magyar nyelv oktat�s�t felv�ltja a magyar nyelv� oktat�s, mely a speci�lis m�dszertan �s a pedag�gusok pozit�v hozz��ll�sa mellett a gyermekekt�l is kitart�st, szorgalmat ig�nyel. A l�ceumi oktat�sra nem javasolt, illetve az ebben az oktat�si form�ban r�szt venni nem k�v�n� gyerekek szakiskolai k�pz�se Erd�lyben oldhat� meg.

Fels�oktat�s: A megfelel� el�k�pzetts�get k�vet�en a moldvai cs�ng�k versenyk�pes tud�s�t a fels�oktat�sban val� r�szv�tel z�rhatja le. Magyar nyelv� fels�oktat�si k�pz�sre els�sorban a kolozsv�ri Babe�-Bolyai Egyetemen, az Erd�lyi Magyar Tudom�nyegyetemen ny�lik lehet�s�g. Term�szetesen nem kiz�rt a magyarorsz�gi fels�oktat�sba val� bekapcsol�d�s sem, de ezt a magyar Oktat�si Miniszt�rium els�sorban r�szk�pz�s form�j�ban t�mogatja.

�g�retek �s v�rakoz�sok a 2002/2003-as tan�vre vonatkoz�an

A rom�niai sajt�b�l �s az RMDSZ-t�l sz�rmaz� �rtes�l�sek szerint, k�t moldvai cs�ng� faluban �llami oktat�s keret�ben indulhat be a k�vetkez� tan�vt�l a magyar nyelv oktat�sa. 2002. j�nius�ban - az RMDSZ-szel folytatott t�rgyal�sok eredm�nyek�ppen - az Oktat�s�gyi Miniszt�rium j�v�hagyta a pusztinai �s kl�zsei sz�l�k k�zjegyz� �ltal is hiteles�tett k�rv�nyeit, �s az ezek alapj�n meg�rt tanfel�gyel�s�gi �tiratot. A j�v�hagy�s �rtelm�ben �sszel Pusztin�n 24, Kl�zs�n pedig 17 gyermek kezdheti meg imm�r az �llami k�zoktat�s keret�ben a magyar nyelv tanul�s�t heti h�rom vagy n�gy �r�ban. E tant�rgy r�sz�t k�pezi majd a tanrendnek, a gyerekek jegyet kapnak, majd a nyolcadik, illetve a tizenkettedik oszt�ly v�g�n vizsg�znak bel�le.

Tanuls�gok

A rom�n �llam �ltal biztos�tott jogi szab�lyoz�st�l f�ggetlen�l sz�ks�g van egy olyan l�pcs�zetesen �p�tkez� oktat�si strat�gia kidolgoz�s�ra �s alkalmaz�s�ra, mely a moldvai cs�ng� magyar gyerekeknek �s fiataloknak lehet�s�get ny�jt az anyanyelv elsaj�t�t�s�ra, majd az anyanyelv� oktat�sra. A fent v�zolt folyamat az oktat�s teljes spektrum�t pr�b�lja fel�lelni, mellyel biztos�that� lenne az �rtelmis�gi r�teg, illetve a szakemberek kinevel�se.

A sikeres 'nemzetr�sz ment�si folyamat' befejez�s�hez azonban arra van sz�ks�g, hogy a j�l k�pzett szakemberek k�pz�se a sz�l�f�ld�n legyen megoldhat�, illetve az anyaorsz�gi k�pz�st k�vet�en a diplom�s fiatalok hazat�rve tal�ljanak lehet�s�get a boldogul�shoz.

Irodalom

Apador-CH- Pro Eur�pa Liga 2001. Jelent�s a moldvai cs�ng� helyzet�r�l. A cs�ng� magyarok k�rd�se K�zirat. Bukarest

Benk� Lor�nd 1990.  A cs�ng�k eredete �s telep�l�se a nyelvtudom�ny szemsz�g�b�l. A Magyar Nyelvtudom�nyi T�rsas�g Kiadv�nyai 188. sz. Budapest: Akad�miai Kiad�

Domokos P�l P�ter 1987.  A moldvai magyars�g. �t�dik �tdolgozott kiad�s. Budapest: Magvet� Kiad�

Hal�sz P�ter 1999. A cs�ng�k. A moldvai magyars�g �vsz�zadai. Rubicon. T�rt�nelmi foly�irat X. �vf. 9-10. sz. 23-25.

Hat�ron T�li Magyarok Hivatala honlapja - http//www. htmh.hu

Hegyeli Attila 2000.  A moldvai cs�ng�k magyar nyelvi oktat�s�nak es�lyei. K�zirat. Kl�zse

L�k� G�bor 2002. A moldvai cs�ng�k I. A cs�ng�k kapcsolatai az erd�lyi magyars�ggal. Budapest: T�ton Kiad�

Pozsony Ferenc 1999. Cs�ng�sors. Moldvai cs�ng�k a v�ltoz� id�kben. Budapest: Teleki L�szl� Alap�tv�ny

Pozsony Ferenc 2000. Magyar sors Moldv�ban. K�zirat.

Szab� T. Attila 1972. Kik �s hol �lnek a cs�ng�k? In: Szab� T. Attila: Nyelv �s m�lt. V�logatott tanulm�nyok, cikkek. Bukarest: Kriterion 161-164.

Szil�gyi N. S�ndor 1979. Amit m�g nem mondtunk el a cs�ng� n�pn�vr�l.  A H�t X. �vf. 24. sz. 10.

T�nczos Vilmos 1997. H�nyan vannak a moldvai cs�ng�k? Magyar Kisebbs�g III. 1-2. sz. 370-390.

T�nczos Vilmos 1998. Hungarians in Moldavia. Institute for Central European Studies No. 8. Budapest

Jegyzetek

http://www.mtaki.hu/docs/cd2/tanulmany/09_Mesterhazy_Szilvia.htm