INTELEM

Lajtha L�szl�:

A n�pzen�r�l

Nyugat-konferencia

Nyugat 1933. 1. sz�m

Ha a magyar zen�r�l akarok besz�lni, avval kell kezdenem, hogy a magyar muzsika eg�sz nagy �p�lete h�rmas tagoz�d�s�. Van m�zene, n�pies m�zene �s n�pzene. A m�zen�r�l csak annyit k�v�nok mondani, hogy ez alatt mindig zeneszerz�k egy�ni kompoz�ci�j�t �rtj�k. A magyar m�zene, mint minden orsz�g�, szorosan bekapcsol�dik az eur�pai zenekult�r�ba, amelynek mindegyik t�rt�neti st�lusa el�bb vagy ut�bb el�rkezett hozz�nk �s megterm�keny�t�leg hatott. A n�pies m�zene ismert vagy ismeretlen zeneszerz� egy�ni alkot�sa; az anonimizmus nem l�nyeges kell�ke a n�ies m�zen�nek, de ez sem volt sohasem annyira ig�nyes, hogy k�vetel�en el��rta volna a szerz� ismeret�t. M�g sz�z �vvel ezel�tt is, amikor m�g nem nyomtattak ki minden rossz sl�gert, megt�rt�nhetett, hogy egy-egy ismert szerz� dala ugyanolyan m�don terjedt el, mint a n�pdal: sz�jr�l-sz�jra, mondhatn�m f�lr�l-f�lre, cig�nyband�r�l-cig�nyband�ra, s minthogy a szerz�t nem ismert�k, az azonos terjed�si m�d alapj�n n�pdalnak tekintett�k. Az azonban, hogy individu�lis term�k, a n�pies m�zen�t m�r hozz�kapcsolja a tulajdonk�ppeni m�zen�hez. A magam r�sz�r�l - �s err�l k�s�bb vit�zhatunk - a magyar n�pies m�zene t�rt�net�t tov�bb viszem azokn�l a szentiment�lis dalokn�l, melyeket ma �nekelnek; �n n�pies m�zen�nek nevezem m�r Tin�di Lantos Sebesty�n m�v�szet�t is. Nem akarok itt szak�rvekve hivatkozni, de megeml�tem, hogy Tin�di-dallamok a n�p ajk�n is �lnek. Mindegy, hogy Tin�di vette-e �t �ket a n�pt�l, vagy a n�p Tin�dit�l: t�ny hogy ezek a dallamok k�zel vannak a magyar n�p zen�j�hez �s ez�rt is tartom azokat n�pies m�zen�nek. Ut�bbi egyik igen jellegzetes saj�toss�ga, hogy a nemzeti tulajdons�gok adj�k meg neki az igazi nagy �rt�k�t �s nem a m�v�sziek; ez�rt van az, hogy b�r e dalok szentiment�lisak �s dallamuk sem nagyon sz�p, bizonyos eml�keket �bresztenek benn�nk, szeretj�k �ket �s �rt�kesebb a sz�munkra, mint a n�met Gassenhauer vagy a francia utcai chanson. A n�pies m�zene term�keit ann�l jobban �rt�kelj�k, min�l k�zelebb �llnak az igazi n�pzen�hez; meg�llap�thatjuk ezt a n�psz�nm�-korszak els� darabjai alapj�n, melyek jobbak, �zesebbek �s sz�vesebben hallgatjuk �ket, mint a mai szentiment�lis n�psz�nm�veket.

Arra a k�rd�sre, hogyan keletkezhetik egy�ltal�n a n�pies m�zene �s milyen kapcsolata van a n�pzen�vel, egy hasonlattal v�laszolok. Gondoljuk el, hogy egy uri h�lgy vesz parasztv�sznat, amilyent a parasztasszony odahaza lenb�l k�sz�t, hozz� sz�rpamutot, melyet a parasztok odahaza festettek meg. Megtanulja a paraszt�lt�st, el�veszi egy n�pi himz�s mint�j�t �s most ez az uri asszony lem�solja a paraszthimz�st. Mi ez a term�k, n�pm�v�szet, vagy uri m�v�szet? Senki sem tudja megmondani, de �n felt�tlen�l azt tartom, hogy n�pm�v�szet, mert a n�pm�v�szetn�l kikapcsol�dik az egy�nis�g, ott az egy�n �tadott a k�vetkez� gener�ci�nak egy motivumot �s a m� maga a fontos, az egy�n nem tett �s nem tesz hozz� semmit. Ilym�don el tudom teh�t k�pzelni, hogy egy n�pies m�zene-k�lt� eg�sz pontosan, s�t m�g szakembereket is megt�veszt�en tud n�pzen�t ut�nozni. Medgyaszay Vilma v�letlen�l egy p�ld�t is meg�nekelt erre: az «Utca-utca» nem n�pdal, hanem m�dal, Szentirmait�l val�, nem pedig Bart�k �s Kod�ly n�pdalk�nt adt�k ki. Nem volna egyetlen zeneszerz�nek sem c�lja, hogy n�pdal-hamis�tv�nyokkal �rassza el zenekult�r�nkat, mert mindenesetre megvan a m�dja arra, hogy a megt�veszt�sig ennek k�zel�ben maradjon �s mindazon �zeket, melyeket a n�pm�v�szet termel, �tmentse.

A n�pies m�zen�nek m�g egy t�rt�nelmi �rt�ke van, az, hogy minden idegen hat�st meghagyott, �tsz�rt �s �gy engedett tov�bb a n�phez. Az instrument�lis zen�ben �szrevehetj�k, hogy a parasztmuzsikusok sok olyan formul�t j�tszanak, melyet a XVII. sz�zadbeli olasz heged�virtu�zok kezdtek elterjeszteni Eur�p�ban. Tanult heged�s�k j�tszott�k ezeket a formul�kat gazdag uraink h�z�ban, ott elsaj�t�tott�k t�l�k a h�zi muzsikusok, innen elker�ltek a n�phez �s a n�p meg�rizte �ket. Ezek a formul�k ma az igazi n�pzen�nek integer alkot�r�szei �s m�sok is, mint amikor el�sz�r elhangzottak az olaszok heged�j�n; m�r a magyar uri heged�s�k is megv�ltoztatt�k �s �gy a n�p saj�t mag�hoz saj�t maga �zl�s�hez alak�tva vette �t.

S most itt vagyunk a magyar n�pzene probl�m�j�n�l. Ha defini�lnom kellene a magyar n�pzen�t, a legnagyobb zavarban voln�k, mert ha �ltal�ban meg tudn�k mondani, hol, mikor �s hogyan sz�letik meg egy n�pm�v�szeti term�k, ezzel minden n�pm�v�szeti probl�ma megold�dn�k. A n�pm�v�szetek sz�let�s�re n�zve a leg�jabb id�kig k�d�s, tarthatatlan elm�letek uralkodnak �s csak leg�jabban l�ttunk be abba a furcsa, m�ly �s s�t�t koh�ba, ahol a n�pm�v�szet k�sz�l, az�ta, ami�ta vil�gszerte megindult a n�pm�v�szetek �s a n�pzene oszt�lyoz�sa is �s ma �gy vagyunk vele, mint a bogarakkal: zenei linn�izmus keletkezett a n�pdalok k�r�l, l�tjuk sz�let�si felt�teleit �s kialakul�s�t. E tekintetben a vil�got k�t r�szre kell osztanunk. Az egyik r�sz Nyugateur�pa, a m�sik Keleteur�pa, �zsia �s az eg�sz primit�v �si vil�g. Nyugaton terjedt el az a felfog�s, hogy a n�pm�v�szet nem egy�b, mint egy «versunkenes Kulturgut». Azt mondj�k, hogy a dalt valakinek meg kellett �rnia, m�g pedig meg�rta egy uri po�ta, zen�j�t egy tanult zeneszerz� s azut�n az urak elhagyt�k �s mint nagyon sok m�s, leker�lt a n�phez, mely konzervat�v �s meg�rzi, s�t elprimit�ves�ti, elrontja. Nyugaton ez legnagyobbr�szt igaz, min�lunk azonban nem. Hat�rozott bizony�t�kom erre a k�vetkez�. A magyar n�pzen�nek, mint minden n�pm�v�szetnek, t�pusai vannak, vagyis a n�pm�v�szet nem egy�ni �zl�s� term�se a n�pl�leknek, hanem szigor� hat�rokat, form�kat, kereteket ad. Az egy�n ezeket egy �lland� r�gt�nz�ssel t�lti ki. Menn�l nagyobb elevenereje van egy n�pm�v�szetnek, ann�l nagyobb a r�gt�nz�si szabads�g. Amikor az �nekes r�gt�nz�si k�szs�ge kopik, kopik m�r a n�pm�v�szet �l� ereje is; amikor az �nekes nem tud t�bb� improviz�lni, meghalt a n�pm�v�szet.

A n�pzene t�pusait Bart�k B�la �llap�totta meg el�sz�r; ezeket nem r�szletezem, higyj�k el, hogy vannak. A t�pusokban k�tf�le vari�ci� lehets�ges; ezek egyike a dallam-v�ltozat, ami abb�l �ll, hogy az egyik paraszt�nekes egy-egy hangot m�sk�p �nekel, mint egy m�sik. E v�ltoz�s tov�bbmehet, t�bb hangra �s a legnehezebb annak eld�nt�se, mikor jutottunk m�r egy �j dallamhoz �s mikor tartunk m�g csak vari�nsokn�l. �gy keletkeznek a n�pdalok, s�t a t�pusok is: addig vari�lj�k az egyes dallamokat, m�g a n�p �jabb t�pusokat k�sz�t mag�nak. K�sz�lhetnek ezek idegen hat�s alatt is, �gy tal�lunk a magyar n�pdalban szlov�k, ukr�n stb. hat�sokra, de ez nem jelenti azt, hogy a sz�baforg� n�pdal nem magyar: ilyen orthodoxul gondolkodni a zen�ben nem szabad. Ha az �sszes szl�v eredet� szavakat kik�sz�b�lhetn�k az irodalomb�l, �rnunk sem lehetne �s ugyan�gy vagyunk a t�pusok �talakul�s�val a n�pzen�ben: ki tudjuk mutatni, hogy ez meg ez a zenei formula, ritmus, t�pus szl�v eredet�, �ze, hangulata azonban m�r magyar. Meg kell �llap�tani, hogy minden idegen hat�st, minden «versunkenes Kulturgut»-ot, amely a n�phez lej�n, a n�p l�nyegesen �talak�t, mert t�pust csin�l bel�le; fel kell teh�t t�telezn�nk, hogy van valami, amihez hozz�m�dos�tja. Ez a valami bizonyos �si elemek, melyek ugyan�gy, mint a nyelv�nkben lev�k, r�gibbek, mint maga a magyar n�p. Hogy ezek a r�gi tradici�k egy�ni term�kek-e �s �ltal�ban hogy ker�ltek be a magyar muzsik�ba, erre soha senki felelni nem fog; de �rdekes magyar�zatot kapunk, ha a keleti nom�d, t�r�k-tat�r n�pek zen�j�t megvizsg�ljuk.

A n�pzene �l� elevenereje abban nyilv�nul meg, hogy �jabb �s �jabb vari�ci�kat termel �s ha megn�zz�k, mikor �s hol �l a n�pzene ilyen eleven er�vel, azt tal�ljuk, hogy olyan n�pekn�l, ahol az egyes t�rsadalmi oszt�lyok k�z�tt l�nyeges kult�rn�v�-k�l�nbs�g nincs, ahol a kollekt�v form�kat al�t�masztja egy kollekt�v m�velts�g. A t�r�k-tat�r n�pekn�l a h�si �nekek megsz�lalnak a t�rzs el�kel� �nnepein, de a legmag�nyosabb s�trakban is �s a perzsa �s az els� ozmanli k�lt�szetek legkor�bbi term�keit a n�p minden tagja �lvezi. A n�pzene azokn�l a n�pekn�l sz�letik meg el�sz�r, ahol a m�velts�g egys�ges �s m�r itt t�pusokban sz�letik meg; teh�t megint egy �sibb r�gi�t kellene keresn�nk �s �gy el�rkezn�nk addig a pontig, hogy azt mondhatn�k, hogy kiz�r�lag a zenet�rt�net hib�ja, ha a zen�t mindm�ig h�rom- vagy �tezer esztend�re vezeti vissza �s nem vesz tudom�st arr�l, hogy amikor m�r k�pz�m�v�szet van, lehetetlen felt�telezni, hogy zene ne legyen. Az �sembern�l m�r megtal�ljuk a s�pot, mely ugyan�gy k�t hangot ad, mint ma az ausztr�liai n�pek s�pja, �s a b�csi udvari m�zeumnak egy �skori gy�jtem�ny�ben egy neolith-korb�l val� v�z�t tal�lunk, melyen asszonyok t�ncolnak �s egy f�rfi lir�n j�tszik. Ennek a l�r�nak ugyanaz a form�ja, mint a r�gi g�r�g�kn�l volt �s �gy ha a Hermes-lira eredet�t keresem, nem szabad meg�llnom sem a g�r�g�kn�l, sem az egyiptomiakn�l, hanem a neolithba kell visszamennem.

Ha ilyen �svalami a n�pzene, ha ilyen hatamas er� van benne, amely �vezredeken kereszt�l biztos�tja fenn�ll�s�t, hogyan lehets�ges az, hogy �ppen n�lunk a n�pies m�zene el tudta felejtetni ezt az �si muzsik�t? Erre nem tudok v�gleges v�laszt adni, de megpr�b�lom megmagyar�zni a dolgot. �n azt hiszem, hogy az ok els�sorban az, hogy a n�pies m�zen�nek nagyszer� propag�torai voltak, a n�pdalnak pedig nem. Gondoljunk arra, hogy amikor a n�psz�nm� megsz�letett, akkor a kimosdatott paraszt ker�lt fel a dobog�ra, oroszl�nk�rmeit lev�gt�k, naphaj�t �tf�s�lt�k �s csak term�szetes, hogy az ilyen szentiment�lis parasztokhoz csak szentiment�lis zene illett. Ezeknek az els� n�psz�nm�veknek zseni�lis el�ad�ik voltak, akik ezt a m�fajt elterjesztett�k. A m�sik terjeszt� a cig�ny.

Azt szokt�k mondani a n�pies m�zen�re, hogy cig�nyzene, pedig tulajdonk�p cig�nyzene az, melyet a cig�ny maga szerez. N�gr�dban vagy egy h�res cig�nytelep; ezen a telepen csak magyar n�t�t �nekelnek s amikor cig�nyn�t�t k�rtem, ol�ht f�jtak. A cig�nyok igaz�n sz�letett muzsikusok �s heged�s�k. Egy j� cig�nypr�m�snak nemcsak a t�nusa, hanem el�ad�sa �s kifog�stalan inton�ci�ja �s technik�ja is felette �ll nem egy okleveles heged�m�v�sz�nek. Ezek a cig�nyok mindig annak a t�rsadalmi oszt�lynak a muzsik�j�t muzsik�lj�k, amelyik n�luk a n�t�t megrendeli. Cig�ny-reperto�r annyi van, mint muzsik�ltat�; ne felejts�k el, hogy a cig�ny mellett ott kell lenni a magyar �r temperamentum�nak is. Cig�nybanda k�tf�le van: a v�rosi �ttermi cig�ny, akinek magyars�g�hoz m�r sok sz� f�r, mert m�sor�nak sok sz�ma jazz, operett �s csak muzsik�l, mert ny�ron senki sem �r r� meghallgatni; ez semmit sem tud a n�pies m�zen�b�l: ugyanazokat a dallamokat tudja, mint a parasztok. Cser�pv�ralj�n hallottam egy olyan magyar parasztokb�l �ll� band�t, amilyen a cig�ny. A heged�s a pr�m�s, akit nem lehet hallani, mert a klarin�tos mindent els�p�r. Itt se pi�n�t, se decrescend�t nem j�tszottak, minden �les, has�t� forte. A cimbalom kem�nyen �ti ki ugyanazt a mel�di�t, amelyet a klarin�t rikolt. Az ut�bbi �vek leger�sebb m�v�szeti impresszi�ja volt ez sz�momra, olyan �ser� csapott meg, hogy k�t napig sem tudtam betelni ezzel a muzsik�val. Meghallgattam Cser�pv�ralj�n a cig�nyokat is; ugyan�gy j�tszottak, mint a magyar parasztok �s bizonyos, hogy egy budapesti cig�ny megtagadn� �ket. E falusi cig�nyok r�sz�re a legnagyobb kit�ntet�s, ha Sz�gyre, Balassagyarmat k�lv�ros�ba beengedik �ket; ellenben az �ttermi cig�nyok igenis tudj�k terjeszteni azt a muzsik�t, melynek terjeszt�s�re a falusiak k�ptelenek.

V�g�l van m�g valami, amivel nem lehet vitatkozni: ez a divat. Minden n�pm�v�szeti st�lus �l egy darabig �s azut�n meghal. A r�gi magyar n�pzenei st�lus m�r hal�dik; mi gy�jt�k romok k�z�tt j�runk. Igaz, hogy igen sz�p faragv�nyokat tal�lunk, de ez a vil�g m�r a r�gmult vil�ga; amint egy n�pm�v�szet elvesztette spontanit�s�t, felt�masztani t�bb� nem lehet. Egy m�dja van, hogy ez a n�pzene tov�bb �ljen: divatba kell j�nnie. Egy hivatalos ank�ton megk�rdeztek benn�nket nemr�g, hogyan l�tjuk annak lehet�s�g�t, hogy Magyarorsz�gon ne haljon meg a n�pm�v�szet? Az volt a felelet, hogy az uraknak kell el�lj�rniok p�ld�val, mert a n�p ut�nozza a magasabb t�rsadalmi oszt�lyokat. A magyar n�pzene megment�s�nek egyetlen m�dja az, hogy a m�velt magyar oszt�ly ne csak el�ad�sokban szeresse a magyar n�pdalt, ne csak megtapsolja Pall� Imr�t �s Medgyaszay Vilm�t, hanem maga is magyar n�pdalt �nekeljen.

Nagy Endre: Az el�ad� azt mondta, hogy Magyarorsz�gon a n�pies m�zene k�zel j�r a n�pzen�hez: �n azt hiszem, hogy direkt azonos vele. Franciaorsz�gban, ha egy paraszt n�t�ja fel akart hatolni a kast�lyba, rettenetes utat kellett megtennie, m�g n�lunk, szerencs�re, ak�rmilyen feud�lis orsz�g vagyunk is, az egyes oszt�lyok k�z�tt csak quantitat�v k�l�nbs�g van, de qualitat�v alig, �gy hogy meg tudom �rteni, hogy ak�rki sz�lalt meg a dzsentrib�l, mint a n�p reprezent�nsa sz�lalt meg. Azok, akik a nem nagyon n�piesnek hangz� n�pdalokat csin�lt�k, �ldzsentrik voltak.

Lajtha L�szl�: �l-urak nincsenek, csak �l-parasztok. Azt�n nem eg�szen �gy van, hogy a n�pies m�zene �s a n�pzene azonos: el�bbi individu�lis, ut�bbi kollekt�v term�k. A n�phez leker�lt m�dal gyakran elt�volodig az eredetit�l: nagyon sok olyan m�dalt gy�jt�tt�nk a n�p ajk�r�l, mely m�r bizonyos �talak�t�son ment kereszt�l. A cser�pfalvai banda pl. elj�tszotta a R�k�czit, melyre senki sem ismerne r� a jelenlev�k k�z�l.

Nagy Endre: A n�p k�z� ker�lve minden eltorz�t�dik, m�g a geogr�fiai �s fizikai t�nyek is. Nem ez a torz�t�s tekinthet�-e �ppen teremt�snek?

Lajtha L�szl�: A n�p a hozz� ker�lt anyagon nem ront, hanem jav�t.

Nagy Endre: A n�pdal �gy terem teh�t, hogy bevet�dik a n�p k�z� egy materia �s ott a maga sors�t el�ri.

T�th Alad�r: Arany hasonlata jut eszembe a kavicsr�l �s a patakr�l. A t�meg megannyi v�zcsepp; minden egyes sz�j csiszoltan adja tov�bb a m�dalt, amely ezen az �ton egyre t�k�letesedik. Ha veszem az �sszes magyar m�dalokat, aligha lehetne �ket rendszerbe gy�jteni; viszont az igazi n�pzene term�kei ugyanolyan term�szetes rendszerbe foglalhat�k, mint ak�r a Nemzeti M�zeum bog�rgy�jtem�nye.

Nagy Endre: A posv�nyos t�b�l a halakat �t szokt�k vinni a foly� v�zbe; ugyan�gy a m�dalokat is be kellene dob�lnunk a n�pbe, hogy felfriss�ljenek.

T�th: Alad�r: A m�dal az�rt �rt�ktelenebb ebb�l a szempontb�l, mert keletkez�s�n�l bizonyos kis egy�ni ambici�k j�tszanak k�zre. Ezt k�nny� ellen�rizni, ha arra gondolunk, hogyan j�tszik egy dalt a cig�ny: utrirozza, hat�svad�sz�, mert tetszenie kell.

Nagy Endre: A n�pdaln�l m�gis csak az a helyzet, hogy eredetileg volt egy m�n�pdal, ez leker�lt a n�phez, amely sz�jr�l sz�jra adta, m�g megjav�totta; de ki csin�lta ezt a m�n�pdalt?

Lajtha L�szl�: A fel�lr�l lecs�szott n�pdal csak kis sz�zal�ka a n�pzen�nek.

T�th Alad�r: Teljesen irrelev�ns, hogy a n�p egy m�dalt alak�t-e �t, vagy teljesen �jat teremt. A nagy zenek�lt�knek k�t t�pusuk van. Az egyik a konglomer�tumb�l, mely a leveg�ben uszk�l, egy�nit, �j mel�di�t teremt, a zeneszerz�k m�sik t�pusa pedig vesz egy meglev� mel�di�t, v�ltoztat rajta egy kicsit, bele�gyazza a maga koncepci�j�ba �s teljesen �jnak hat. H�ndel erre a legeklat�nsabb p�lda.

Lajtha L�szl�: Nagyon sok formula van, mely k�ts�gtelen�l hamarabb volt meg a magyar n�pzen�ben, mintsem a fel�lr�l lesziv�rg�s megt�rt�nhetett volna. El�g, ha a «sirat� �nekre» gondolunk; ennek az �si dolognak m�g formaalkot� ereje van ma is.

Nagy Endre: Ez is csak sz�, hogy �si dolog; valamikor nem volt �si.

Moln�r Antal: A publikumot tal�n �rdekelni fogja egy p�lda a XIX. sz�zadb�l, melyet Bart�k B�la tanulm�ny�b�l id�zek s amely megmutatja, hogyan v�lik egy n�pies m�dalb�l val�di n�pdal. Szentirmai Elem�r «Csak egy kisl�ny van a vil�gon» kezdet� dal�r�l besz�lek. Ebben a n�metes m�dalban magyaros tulajdons�g nincs �s m�gis a magyar �let integr�ns r�sze lett: akinek bab�ja volt, elj�tszatta mag�nak a cig�nnyal. El fogom f�ty�lni azt a mot�vumot, melyet a n�pdal feldolgozott bel�le. (Megteszi.) Nemr�g ugyanezt megmutattam egy h�lgynek, aki megjegyezte, hogy ez ugyanolyan, mintha valaki m�vir�gb�l var�zslat �tj�n �l� vir�got hozna l�tre. A m�sik dolog, amire fel szeretn�m h�vni figyelm�ket, az, hogy egy�ltal�n nem �ll, hogy ez a k�t t�pusa a magyar n�pdalnak: a n�pies m�zene �s a val�di n�pzene azonos. A XVIII. sz�zad els� fel�ben tal�n m�g volt sok k�z�ss�g�k, de m�r a magyar nemess�gnek �gynevezett magyar n�t�ja igen sok tekintetben k�l�nb�zik a magyar n�pdalt�l, nemcsak abban, hogy a sz�vege t�bbnyire m�k�lt�szet, ami eg�szen m�s, mint a n�pk�lt�szet, hanem abban is, hogy hangnemileg eg�szen m�s. A XIX. sz�zadbeli n�pies m�dal hangnemei a nyugateur�pai zen�nek dur- �s moll-rendszer�ben �p�lnek fel, m�g a magyar n�pdal elemeinek t�lnyom� r�sze nem dur �s moll, hanem frig, odr, mixolit, �. n. zsolt�r-hangnemek, melyek m�g a k�z�pkorb�l maradtak meg. Ez a hangnem- �s sz�vegbeli, valamint ritmikai k�l�nbs�g annyira elv�lasztja ezt a k�t t�pust, hogy legt�bbsz�r azt is meg tudjuk mondani, hogy ez val�di dal, ez pedig n�pies m�dal. Magyar az �ri term�k is, de nem olyan eredeti, vagyis ha igazi magyar zen�t akarunk csin�lni, a mint�t nem vehetj�k az �ri muzsik�b�l, annak ellen�re, hogy vannak nagy k�z�ss�gei. Ez�rt �n is al��rom azt, amit Lajtha L�szl� mondott: a magyar tehet�s t�rsadalomnak meg kell pr�b�lkoznia azzal, hogyan hat az � ajkain a val�di magyar n�pdal. Ennek az elhat�roz�snak lenne m�g egy m�sik nagy el�nye is: m�g az uri muzsika term�keit t�bbnyire igen gyeng�n harmoniz�lt�k meg, addig val�di magyar n�pdalainknak egy csom� kiv�l� term�ke nem kisebb szerz�k let�t�ben jelennek meg, mint Lajtha L�szl�, Kod�ly Zolt�n, Bart�k B�la. Nagyon kev�s nemzet mondhatja el mag�r�l, hogy ilyen kiv�l� zen�szek dolgozt�k fel val�di n�pdalait �s �ppen ez�rt hangs�lyoztam, hogy nagyon nagy a k�l�nbs�g �s a n�pies m�zene �s a val�di n�pzene nem t�vesztend� �ssze egym�ssal.

Lajtha L�szl�: Nem helyeslem az �ri �s paraszt-zene megk�l�nb�ztet�st. Zene, melyet ma m�r csak a paraszt �nekel, �s zene, melyet ma m�r csak az �r �nekel, ez kell, hogy a megk�l�nb�ztet�s legyen. A magyar n�pzene �rizte meg a legel�kel�bb �s leg�ribb trad�ci�j� magyar muzsika eml�keit �s ha megkeresn�k a honfoglal� �s�k ut�dait, legnagyobb r�sz�ket a n�p k�zt tal�ln�k meg.