INTELEM

Ifj Bart�k B�la

BART�K B�LA KAPCSOLATA A VALL�SHOZ

Az emberis�g fejl�d�s�vel fokozatosan kialakultak azok a kultur�lis gondolatvil�gok, amelyek a vil�g keletkez�s�vel �s rendszerbe foglal�s�val kezdtek foglalkozni. Ennek egyik legjelent�sebb megnyilv�nul�sa a hiedelmek, majd vall�sok megjelen�se, �s az ut�bbiban egyik legjelent�sebb az id�k folyam�n kialakult �s fokozatosan fejl�d�tt kereszt�nys�g volt. Ennek kiemelked� tagjai �s gondolkod�i rendszeresen foglalkoztak a t�k�letes�t�s lehet�s�g�vel, a meger�s�d�tt egyh�z fejl�d�s�vel, de b�r�lat�val is, �s igen sok m�s t�ren is jelent�s alkot� ennek – mintegy mell�kterm�kk�nt – hangot is adott.

Ezek k�z� tartozott Bart�k B�la is, aki korszakalkot� tev�kenys�ge mellett a vall�s k�rd�s�vel is foglalkozott.

Bart�k Toront�l megyei katolikus polg�ri csal�d gyermekek�nt 1881. Gy�m�lcsolt� Boldogasszony �nnep�n sz�letett, �s ezt az esem�nyt �desanyja a szok�sokhoz h�ven im�ds�gos k�nyv�ben meg�r�k�tette „B�la sz�letett 1881. �v m�rcius h� 25-�n este 10 �rakor p�nteki napon" sz�veggel. Ugyanitt olvashat� a n�gy �vvel k�s�bb sz�letett Elza h�g�ra vonatkoz� bejegyz�s. A k�nyv egy�bk�nt n�met nyelv� (hossz� ideig Pozsonyban n�met ajk� k�zegben �lt nagyany�m le�nykori imak�nyve), „Die reinste Liebe, Gebet und Erbauungsbuch von Ev. Ekhartshausen" c�m� �s a b�csi Wallners Verlag kiadv�nya.

Ap�mat 1881. �prilis 5-�n keresztelt�k meg Nagyszentmikl�son, �s mivel ekkor m�g �llami anyak�nyvez�s nem volt, t�bb k�s�bbi okm�nyban ez a t�ves sz�let�si adat szerepel, ami n�ha neh�zs�get is okozott soroz�sn�l vagy sz�rmaz�sigazol�sn�l.

A tov�bbiakban �desanyja munkahelyeit�l f�gg�en k�t elemi iskol�ban �s h�rom gimn�ziumban tanult �desap�m, �s a t�bbnyire jeles bizony�tv�nyban – az egyetlen n�met nyelv� besztercei gimn�ziumot lesz�m�tva – hit- �s erk�lcstanb�l mindig jeles �rdemjegye volt.

K�z�piskol�i legjelent�sebb r�sz�t a pozsonyi Kir. Katholikus F�gimn�ziumban v�gezte, itt is �retts�gizett. Az el��r�sos hittan�r�kon k�v�l tehets�ge r�v�n komolyabb szerep is jutott sz�m�ra, nevezetesen az el�tte �t �vvel �retts�gizett Dohn�nyi Ern� �r�k�be l�pett a vas�rnapi di�kmis�ken, amelyeket a klarissza templomban tartottak, �s n�gy �ven kereszt�l itt orgon�lt.

Iskolai �vei alatt term�szetesen r�szt vett minden k�telez� egyh�zi jelleg� tennival�kban, de a megk�t�tts�gekkel kapcsolatos ellen�rz�se miatt ezeket kritik�val fogadta.

�retts�gi ut�n Budapestre ker�lv�n, f�iskolai tanulm�nyai mellett teljes �rdekl�d�ssel fordult a sz�zad elej�nek minden k�rd�se, a m�v�szeti ir�nyzatok, a politika, a szocialista eszm�k �s a k�lf�ldi irodalom fel�.

Egyik jelent�s olvasm�nya Nietzsche: „Menschliches, Allzumenschliches" (Emberi, nagyon is emberi dolgok), k�nyv szabad szellemek sz�m�ra, melyb�l jegyzeteket is k�sz�tett, hivatkozva arra, hogy maga m�r r�gen gondolt ilyesmikre.

Egy h�g�nak �rt lev�lben t�bb Nietzsche-id�zet is szerepel; ilyenek: „Nincsenek �r�k t�nyek, aminthogy nincsenek �r�k igazs�gok." „A sz�mok t�rv�nyeinek felfedez�se eredetileg m�r uralkod� t�ved�s alapj�n t�rt�nt, mely szerint t�bb azonos dolog l�tezik – de val�j�ban nincsenek azonoss�gok." „A tagad�s a l�nyegem."

Egy 1905-�s P�rizsb�l kelt level�ben �jra kit�r az ut�bbira, �s azt �rja: A szkeptikusok azt mondj�k: „K�telkedni kell mindenben", de �gy k�telkedni kell abban is, hogy k�telkedni kell. Ugyanitt r�vid bibliai elm�lked�st is olvashatunk: „Furcsa, hogy a biblia azt mondja: »Isten teremtette az embert«! Holott �ppen ford�tva �ll a dolog: ember teremtette az istent. Furcsa, hogy a biblia azt mondja: a test haland�, a l�lek halhatatlan, mikor az is ford�tva igaz: a test (anyaga) �r�kk�val�, a l�lek (= a test form�ja) v�ges. Furcsa, hogy a papi �s a sz�n�szi p�ly�t ellent�tesnek mondj�k, pedig pap is, sz�n�sz is egyet hirdet: mes�t. Azt hiszem, hogy vall�stalans�g idej�n olyanfajta emberek a legink�bb kicsapong�k, akik a vall�si uralom idej�n fanatikus hitbuzg�k lettek volna."

Ap�mnak egy�bk�nt t�bb sz�zadeleji bibli�ja volt, melyeket tanulm�nyozott is, de szabad szelleme, sok kort�rs�hoz hasonl�an, nem tudta b�r�lat n�lk�l elfogadni a hitt�teleket �s merev el��r�sokat.

Ebben az id�ben �desanyja eml�kezete szerint egyik nagyp�nteken b�jt�lt, ami nem volt szok�sa, �s 1905 december�ben elv�llalta h�ga B�la nev� fi�nak keresztapas�g�t, �s ezt komolyan is vette, rendszeresen hozott sz�m�ra aj�nd�kokat, �s �rdekl�d�tt el�menetele ir�nt.

Bart�k gondolatvil�g�ban tov�bbra is szerepet j�tszott a vall�s �s a hit, melyekben egyre t�bb ellentmond�st fedezett fel.

1907-ben, 26 �ves kor�ban emiatt s�lyos v�ls�gba is ker�lt. Ekkoriban meleg kapcsolata fejl�d�tt ki egy m�v�szt�rs�val, Geyer Stefi heged�m�v�szn�vel, aki hitbuzg� katolikus csal�db�l sz�rmazott (b�tyja katolikus pl�b�nos volt), �s kider�lt, hogy vall�si t�ren er�s ellenv�lem�ny van k�z�tt�k. Levelez�sben fejtett�k ki egym�snak v�lem�ny�ket, �s ezekb�l n�h�ny lev�l meg is jelent k�l�nb�z� gy�jtem�nyekben. Az �r�sok terjedelme igen hossz�, �s ebben az ismertet�sben nem c�lszer� azokat sz� szerint k�z�lni, de n�h�ny alapvet� id�zetet megeml�tek egyes levelekb�l.

„A g�r�g�k val�s�ggal csont �s h�sb�l val� isteneket �ll�tottak el�nk; ez�rt oly hasonl�thatatlanul �rdekesebb �s m�v�sziesebb mitol�gi�juk, mint a zsid�k�. Az �testamentumban j�val hom�lyosabb a Jehova alakja, de az�rt m�gis f�l van ruh�zva emberi mint�ra szabott tulajdons�gokkal, melyek azonban az �r�kk�val�s�ggal homlokegyenest ellenkeznek. A kereszt�ny mitol�gia szenth�roms�ga m�g enn�l is misztikusabb valami, s ebb�l magyar�zhat� az a k�z�pkori lelki s�t�ts�g, melyb�l alig tudtunk nagy nehezen kievick�lni. De az nem is J�zusnak alkot�sa, aki tulajdonk�ppen csakis etikus volt, s mint ilyen egyik�t a legnagyobb m�veknek alkotta."

„Az istenekben val� hit emberi gy�nges�gb�l eredhetett els�sorban. Teljesen �rthet�, hogy a gy�ng�bb embernek kimondhatatlan vigasza, hogy nyomor�s�g�ban egy Hatalmas L�nyhez foh�szkodhatik; h�tha cser�be kap a hatalmas �rt�l egy kis keny�rmorzs�t. H�t m�g a t�lvil�gi jutalom, b�nh�d�s stb.! Csupa emberi kaptaf�ra szabott formul�k, nagy vigasz�ra vannak a sanyarg�knak. Tal�n ez az oka annak, hogy sok kiv�l� esz� papi f�rfi hamis meggy�z�d�st szimul�l a gy�ng�bbek kedv��rt; akik k�ts�gbe esn�nek, ha utols� t�maszt�kukat, a hitet elraboln�k t�l�k."

„Eg�szen bizonyos, hogy egy �vezred m�lva, 10 ezer �v m�lva eg�sz munk�ss�gomnak nyoma se lesz, t�n az eg�sz magyar n�p �s magyar nyelv �r�kre a feled�sbe s�llyedt. Nem volna kellemes munk�nkat csup�n ezzel a les�jt� tudattal v�gezni. Ehhez �letkedv, azaz er�s �rdekl�d�s kell a l�tez� Mindens�g ir�nt. Lelkesedni kell az�rt a szenth�roms�g�rt, amelyr�l level�ben oly sz�pen �r. Ha �n keresztet vetn�k, azt mondan�m: A Term�szetnek, a M�v�szetnek, a Tudom�nynak nev�ben..."

A levelez�s megszakadt, �s az ideol�giai ellent�tek k�l�nb�z� utakra sodort�k Bart�kot �s Geyer Stefit, de �let�k v�g�ig megtartott�k bar�ti kapcsolatukat.

Ap�m �let�ben nagy v�ltoz�st okozott zeneakad�miai tan�ri kinevez�se, �s f�leg a n�pdallal val� tal�lkoz�sa, amely elterelte figyelm�t a vall�s k�rd�seir�l.

Kapcsolat azonban m�gis maradt els�sorban az�rt, mert gy�jt��tjain az el�gg� elz�rt falvakban a helyi �rtelmis�g seg�ts�g�t vette ig�nybe, �s ezek k�z�tt kiemelked� volt a papok seg�ts�ge. Az egyszer� emberek gyanakv�ssal fogadt�k a k�zigazgat�si vezet�ket, de papjaikban b�ztak, �s ap�m a k�l�nb�z� felekezetek k�z�tt mindegyikben j� kapcsolatot tal�lt, rendszeresen vend�g�l l�tt�k, �s gondoskodtak az �ltaluk j�nak l�tsz� �nekesek �sszegy�jt�s�r�l �s b�tor�t�s�r�l.

A gy�jt�tt dalok jelent�keny r�sz�ben szerepel az Isten neve, illetve m�s egyh�zi vonatkoz�s, �s B�rdos Lajos egyszer ezekr�l kimutat�st is k�sz�tett azt igazoland�, hogy ap�m ezeket kiemelked�en szerette. Ez persze ink�bb �rdekess�g, de az�rt azt igazolja, hogy nem hat�rolta el mag�t ezekt�l.

1909-ben ap�m megn�s�lt; mag�ntan�tv�ny�t, Ziegler M�rt�t (�desany�mat) vette feles�g�l, aki reform�tus volt, de ez nem okozott soha v�lem�nyelt�r�st k�z�tt�k. Az azonban megeml�thet�, hogy ap�m nagyon s�relmesnek tartotta a reverz�lis kik�nyszer�t�s�t, ezt nem is k�rt, de nem is adott (m�sodik feles�ge evang�likus volt), �gy egyh�zi h�zass�got nem is k�t�ttek. Az egyh�zak, �s k�l�n�sen a katolikus egyh�z m�v�szeti tev�kenys�g�t igen nagyra becs�lte ap�m; minden lehets�ges alkot�st megn�zett, k�peiket csal�dtagjainak aj�nd�kozta.

1914-ben p�rizsi �tja ut�n Normandi�ba utazott, �s �desany�mnak lelkesen �rta: „Katedr�lisokat reggelizek, eb�delek �s vacsor�lok. Kicsi 6000-es v�rosokban t�bbedmagukkal vannak, 4-5 nap alatt 20-30-at l�t a v�ndorl�, n�h�ny gy�ny�r� van k�zt�k."

K�t �v m�lva Bart�k vall�si �let�ben l�nyeges fordulat t�rt�nt. – A fenn�ll� t�rv�nyek szerint az iskol�kban k�telez� volt a hittan tan�t�sa, �s hogy a tanul�k ne vegyes oktat�st kapjanak, 6 �s 18 �v k�z�tt nem volt szabad vall�st v�ltoztatniuk. – 1910-ben sz�lettem, 1916-ban ker�ltem els� elemibe, �s ap�m ekkor, visszaeml�kezve a saj�t iskol�iban volt er�s dogmatikus hittanoktat�sra, �gy v�lte, hogy sz�momra jobb lenne egy szabadabban gondolkod� vall�si k�z�ss�g. Ez�rt elkezdte r�szletesebben tanulm�nyozni a protest�ns vall�sokat, besz�lt k�pvisel�ikkel, �s legjobban megnyerte tetsz�s�t az egyetlen magyar alap�t�s� egyh�z, az unit�rius, amely szabad szellem�vel �s er�s toleranci�j�val legk�zelebb �llt a saj�t elk�pzel�seihez. Ilyenform�n 1916 nyar�n vele egy�tt az unit�rius egyh�zba ker�lt�nk.

Ap�mat �rdekelte a kis egyh�z sorsa, �s a k�telez� ad�fizet�sen k�v�l igyekezett m�sban is seg�teni. Egy �zben orgonav�s�rl�sn�l, m�skor k�ntorv�laszt�sn�l adott tan�csokat, �s figyelemmel k�s�rte az egyh�zi sajt�t is.

Csak mell�kesen jegyzem meg, hogy ap�m vil�gh�r�nek n�veked�s�vel, f�leg a nyugati vil�gban, nyilv�ntartj�k unit�rius mivolt�t, istentiszteleteken rendszeresen megsz�lalnak m�vei.

A Biblia mindig �rdekelte, �s fiatalkori Bibli�in k�v�l k�s�bb is szerzett be p�ld�nyokat, �gy hagyat�k�ban 1921-es �s 1923-as teljes Biblia �s 1927-es �j Testamentum is van.

Utols� amerikai tart�zkod�sa sor�n csak ritk�n ker�lt sz� vall�si k�rd�sekr�l, azonban 1942-ben Gombosi Ott� zenetud�s k�r�s�re elv�llalta �jsz�l�tt fia keresztapas�g�t, �s azt �rta: „A keresztapas�got term�szetesen k�szs�ggel v�llalom, b�r nekem a keresztelked�s cerem�ni�j�r�l megvan az �n mag�nv�lem�nyem. Nb. az �n vall�som (a saj�t v�lasztottam unit.) azt mondja: »a kereszts�g nagyon aj�nlatos ugyan, de nem f�lt�tlen�l sz�ks�ges«."

Ap�m zeneszerz�sei sor�n egyh�zi jelleg� m�veket ugyan nem alkotott, de megjegyezhet�, hogy k�t utols� m�v�ben, a nem eg�szen befejezett III. zongoraversenyben �s a t�red�kes Br�csaversenyben mindk�t m�sodik t�tel megjel�l�se „Adagio-religioso", ami tal�n csak zenei formanyelvet jelent.

Budapest, 1992. szeptember