INTELEM

Georg Friedrich H�ndel

(Halle, 1685. febru�r 23. – London, 1759. �prilis 14.)

Georg Friedrich H�ndel a barokk egyik kiemelked� zeneszerz�je. N�met sz�rmaz�- s�, akinek szenved�lye volt az utaz�s �s pezsg�s, ez�rt v�lasztotta k�s�bb Angli�t lakhely��l, t�bbek k�z�tt felvette a brit �llampolg�rs�got. � volt az els� olyan zene- szerz�, aki a zen�b�l v�llalkoz�st csin�lt, �s t�bbek k�z�tt ez hat�rozta meg, hogy milyen t�pus� m�veket �rjon. H�ndel eg�- szen k�l�nleges jelens�g volt, akire m�r �let�ben felfigyeltek. Mindezt bizony�tja az is, hogy � volt az els� zeneszerz�, akir�l hal�la ut�n �letrajzot �rtak. (Bachr�l p�ld�ul csak az 1802-ben �rtak.)

K�s� tulajdons�gai: hatalmas test, g�rbe l�b, szigor� tekintet, darabos mozg�s

Bels� tulajdons�gai: lobban�kony, �ntelt, j� humor�, tapintatlan; ennek ellen�re emberbar�t

Sir John Hawkins �gy �r r�la: „�ltal�ban neh�zkesnek �s ked�lytelennek hatott, de ha elmosolyodott, �gy sug�rzott, mint amikor a nap kis�t a felh�k m�g�l…Viselked�se �s besz�dmodora er�szakos, nyers, hat�rozott volt, de t�vol �llt t�le minden ridegs�g �s rosszindulat.”¹

�rdekes, egy olyan ember mag�n�let�r�l, mint H�ndel, aki �lland�an a nyilv�noss�g el�tt volt, alig maradt inform�ci�. Term�- szetesen a szakmai �let�r�l tudunk, de n��gyeit teljes titokban tartotta. Annyi bizonyos, hogy nem n�s�lt meg, �s fiatalon n�h�ny olasz �nekesn�vel folytatott viszonyt. Ezen k�v�l semmit sem tudunk.

Apja: H�res seb�szorvos, fia sz�let�sekor m�r 63 �ves. Georgot jogi p�ly�ra sz�nta, de a fi� ragaszkodott a zen�l�shez. Mindk�t p�ly�n elindult, tal�n ennek k�sz�nhet� rendk�v�li �zleti �rz�ke.

Alessandro �s Domenico Scarlattival, Corellivel �s Vivaldival ismerkedett meg 1706-ban kezd�d� it�liai �tj�n. Domenico Scarlattival �ll�t�lag csembal�- �s orgonap�rbajt v�vott (mint ahogy akkoriban a nagy zeneszerz�k k�z�tt szok�s volt), csembal�ban holt versenyben maradtak, orgon�ban viszont H�ndel gy�z�tt. Georg annyira magabiztos volt, hogy egy alkalommal, mikor saj�t m�v�t gyakorolt�k, m�g a nagy Corelli kez�b�l is kiragadta a heged�t, hogy megmutassa, hogyan kell j�tszani. Corelli, aki nagyon szer�ny volt, elismerte, hogy a francia st�lus� zen�hez nem �rt.

Johann Mattheson: Hamburgban ismerkednek meg H�ndellel, az oper�ban. Johann Mattheson tenor �nekes volt, akivel egy alkalommal annyira �sszevesztek, hogy p�rbajra ker�lt a sor, �s Georg �let�t csak f�m kab�tgombja mentette meg. K�s�bb kib�k�ltek, �s Mattheson �nekelte H�ndel els� oper�j�nak, az Almir�nak f�szerep�t.

Farinelli �s a barokk sz�nh�z: Carlo Broschi, azaz m�v�sznev�n Farinelli minden id�k egyik legh�resebb kasztr�lt (her�lt) �nekese volt. A kasztr�l�s nagyon elterjedt volt ebben az id�szakban. A fi�kon m�g a mut�l�s el�tt elv�gezt�k az oper�ci�t, �s ezut�n gyakorlatilag „�nekl�g�pekk�” tett�k �ket. �ll�t�lag fantasztikus hangjuk volt n�i hangmagass�ggal, �s f�rfi t�d�vel. Azzal k�pr�ztatt�k az embereket, hogy ak�r t�bb mint egy percig is kitartottak egy hangot. A kasztr�ltak voltak az els� popszt�rok. Az emberek legal�bb annyira rajongtak �rt�k, mint a XX. sz�zadban a Beatles tagjai�rt. Egy koncerten t�bb h�lgy eszm�let�t vesztette az izgalomt�l. A barokk koncerteket egy�bk�nt nem �gy kell elk�pzelni, mint a mai komolyzenei el�ad�sokat. Az emberek ettek, ittak, j�rk�ltak, besz�lgettek, tapsolhattak k�zben, �s ak�r vir�gokat dob�lhattak. A szerepl�k sokszor �dv�z�lt�k a n�z�t�ren �l� bar�taikat. Farinelli�rt a n�k k�l�n�sen bolondultak, �s mindent megtettek, hogy az �gy�ba ker�ljenek. T�vhit ugyanis, hogy a kasztr�ltak nem voltak k�pesek nemi �letre. H�ndel gyakran alkalmazott kasztr�ltakat oper�iban, Farinellit pedig k�l�n�sen kedvelte.

M�veir�l: H�ndel egyik nagy �rdeme, hogy Angli�ban olasz opera divatot ind�tott. K�s�bb, mikor Pepusch bemutatta Koldusopera c. m�v�t, mindenki ink�bb az angol oper�kat kezdte kedvelni. Georg ekkor az orat�riumok kompon�l�s�ba fogott, val�sz�n�leg nem a sz�p anekdota miatt, hogy eg�szs�ge megromlott, �s ez�rt lett vall�sos, hanem, mert ebben nagyobb �zleti lehet�s�get l�tott. H�ndel egy olyan ember volt, akinek m�g k�s�bbi vaks�ga is j�l j�tt, hogy sikeres legyen. Orat�riumai h�resek lettek, k�zt�k a Messi�s annyira j�l siker�lt, hogy a Halleluja k�rusn�l Gy�rgy kir�ly fel�llt, amihez mindenkinek csatlakoznia kellett. Ez a hagyom�ny m�g a mai napig �l.

Oper�inak k�s�bb, �s m�g napjainkban is az lett a veszte, hogy m�r nem tartott�k olyan �lvezetesnek a mitol�giai t�m�kat, mint annak idej�n. R�ad�sul ezeknek az oper�knak a cselekm�nye eg�sz v�gig „egy helyben topog”. Zen�je igaz�n csak akkor tud kiteljesedni, ha az �ri�kat kasztr�ltak �neklik. A mai �nekesek ezeket az �ri�kat nem tudj�k j�l el�nekelni, ez�rt a m�vek szinte �lvezhetetlenn� v�lnak. H�ndel akkor tudna �jra�ledni, ha visszahozn�k a kasztr�l�s barb�r szok�s�t, de ezt v�lem�nyem szerint senki sem k�v�nhatja.

V�rosok, ahov� �let�nek valamilyen fontos szakasza k�t�dik:

• Halle: Itt sz�letett, �s 1702-ben felvett�k a hallei egyetemre

• 1703; Hamburg: A v�rosi operah�zban heged�sk�nt �s csembalistak�nt alkalmazz�k.

• 1706; It�lia: Itt ismeri meg a m�r eml�tett nagy olasz zeneszerz�ket. Ezekben az �vekben Georgot „Il Sassone” –nak, azaz a „Sz�sznak” nevezt�k.

• 1711; Hannover: udvari karmester

• 1712; London: H�ndel enged�ly n�lk�l t�vozott Hannoverb�l, �s Londonban telepedett le. A sz�p t�rt�net szerint Georg a V�zizen�vel engesztelte ki I. Gy�rgy�t, aki megbocs�tott neki. Ellenben az�rt nem hely�nval� ez az anekdota, mert �ll�t�lag m�r a m� meg�r�sa el�tt kib�k�ltek.

Georg Friedrich H�ndel legfontosabb m�vei:

• Almira c. opera

• Nero c. opera

• Giulio Cesare c. opera

• V�zizene

• Messi�s c. orat�rium

• J�d�s Makkabeus c. orat�rium

• Dixit Dominus

�rta: Kiss Be�ta Anna

Forr�sok:

• SCHONBERG, Harold C., A nagy zeneszerz�k �lete; Budapest, Eur�pa k�nyvkiad�, 1998

• http://hu.wikipedia.org/wiki/Georg_Friedrich_H%C3%A4ndel, 2009. szeptember 27 –i let�lt�s

P�cs, 2009. szeptember 27.