Szeresd a Te népedet, nemzetedet, jobban mint önmagadat, s rajta kívül más isteneid ne legyenek. Tiszteld otthonodat s a földet, melyen élsz, hogy maradékaid is hosszú életet élhessenek rajta! Wass Albert
A népzene tehát a természet tüneménye. Ez az alkotás ugyanazzal a szerves szabadsággal fejlődött, mint a természet egyéb élő szervezetei, a virágok, az állatok. Éppen ezért olyan gyönyörű, olyan tökéletes a népzene. Ezek a dallamok a művészi tökéletesség megtestesítői. Példái annak, miként lehet legkisebb formában, legszeré- nyebb eszközökkel valamilyen zenei gondolatot legtökéletesebben kifejezni. Bartók Béla (1881-1945) zeneszerző, zongoraművész, nép- zenekutató
„Révpartot ért a gálya, – világkörutat járt kormányosával. … Egy szózat elég a harczot megszüntetni: “Ne tépjétek egymás zászlóit! ne vágjatok egymáson sebeket! az Kossuth lelkének fáj..” s a küzdelem elmúlik … Ez a te bűvös szem- födeled eltakar minden belvi- szályt. …Vezess bennünket most, te halottaidban is óriás, e nemzeti nagyság felé.”
A hazafiak riszálják magukat, énekelnek, szavalnak, esküdöznek. De csak egyfajta igazi hazafiság van: ha valaki ott, ahol éppen van, teljes hűséggel és feltétlen erőkifejtéssel helytáll a munkájában. Ennek visszaható ereje van a hazára. Minden más csak vásári mutogatás és tányérozás.Márai Sándor
Ki hinné hogy a törökországi Antalya tartományban van egy magyar falú? Pedig van. Van ott egy ősi magyar falú: Macarköy ejtsd: madzsarköy, azaz magyar falú. A falut 450- 500 évvel ezelőtt őseink alapították. A magyar földről rabszolgának elhurcolt foglyok először Isztambul körnékén telepedtek le majd átköltöztek erre a vidékre és ezt népesítették be, áttértek a muszlim vallásra, törökökké váltak, családi hagyományaik szerint azonban meg-őrizték származástudatukat, de nem beszélnek magyarul.Macarköy ma- gyar temetőjét a helyiek közül sokan Macarka Mezarlának, azaz Magyar temetőnek, mások Eski Macar Mezar lának, Ősi magyar temetőnek hívják. Gebiz - Macarköy főterén egy szé-kelykapu áll és rajta a felirat:
Jézus tanítása annyira világos, hogy a gyermekek is eredeti értelmében értik. Csak azok az emberek nem értik meg, akik keresztényeknek akarnak látszani vagy annak hívatják magukat.
Georg Friedrich Händel a barokk egyik kiemelkedő zeneszerzője. Német származá- sú, akinek szenvedélye volt az utazás és pezsgés, ezért választotta később Angliát lakhelyéül, többek között felvette a brit állampolgárságot. Ő volt az első olyan zene- szerző, aki a zenéből vállalkozást csinált, és többek között ez határozta meg, hogy milyen típusú műveket írjon. Händel egé- szen különleges jelenség volt, akire már életében felfigyeltek. Mindezt bizonyítja az is, hogy ő volt az első zeneszerző, akiről halála után életrajzot írtak. (Bachról például csak az 1802-ben írtak.)
Küső tulajdonságai: hatalmas test, görbe láb, szigorú tekintet, darabos mozgás
Belső tulajdonságai: lobbanékony, öntelt, jó humorú, tapintatlan; ennek ellenére emberbarát
Sir John Hawkins így ír róla: „általában nehézkesnek és kedélytelennek hatott, de ha elmosolyodott, úgy sugárzott, mint amikor a nap kisüt a felhők mögül…Viselkedése és beszédmodora erőszakos, nyers, határozott volt, de távol állt tőle minden ridegség és rosszindulat.”1
Érdekes, egy olyan ember magánéletéről, mint Händel, aki állandóan a nyilvánosság előtt volt, alig maradt információ. Termé- szetesen a szakmai életéről tudunk, de nőügyeit teljes titokban tartotta. Annyi bizonyos, hogy nem nősült meg, és fiatalon néhány olasz énekesnővel folytatott viszonyt. Ezen kívül semmit sem tudunk.
Apja: Híres sebészorvos, fia születésekor már 63 éves. Georgot jogi pályára szánta, de a fiú ragaszkodott a zenéléshez. Mindkét pályán elindult, talán ennek köszönhető rendkívüli üzleti érzéke.
Alessandro és Domenico Scarlattival, Corellivel és Vivaldival ismerkedett meg 1706-ban kezdődő itáliai útján. Domenico Scarlattival állítólag csembaló- és orgonapárbajt vívott (mint ahogy akkoriban a nagy zeneszerzők között szokás volt), csembalóban holt versenyben maradtak, orgonában viszont Händel győzött. Georg annyira magabiztos volt, hogy egy alkalommal, mikor saját művét gyakorolták, még a nagy Corelli kezéből is kiragadta a hegedűt, hogy megmutassa, hogyan kell játszani. Corelli, aki nagyon szerény volt, elismerte, hogy a francia stílusú zenéhez nem ért.
Johann Mattheson: Hamburgban ismerkednek meg Händellel, az operában. Johann Mattheson tenor énekes volt, akivel egy alkalommal annyira összevesztek, hogy párbajra került a sor, és Georg életét csak fém kabátgombja mentette meg. Később kibékültek, és Mattheson énekelte Händel első operájának, az Almirának főszerepét.
Farinelli és a barokk színház:Carlo Broschi, azaz művésznevén Farinelli minden idők egyik leghíresebb kasztrált (herélt) énekese volt. A kasztrálás nagyon elterjedt volt ebben az időszakban. A fiúkon még a mutálás előtt elvégezték az operációt, és ezután gyakorlatilag „éneklőgépekké” tették őket. Állítólag fantasztikus hangjuk volt női hangmagassággal, és férfi tüdővel. Azzal kápráztatták az embereket, hogy akár több mint egy percig is kitartottak egy hangot. A kasztráltak voltak az első popsztárok. Az emberek legalább annyira rajongtak értük, mint a XX. században a Beatles tagjaiért. Egy koncerten több hölgy eszméletét vesztette az izgalomtól. A barokk koncerteket egyébként nem úgy kell elképzelni, mint a mai komolyzenei előadásokat. Az emberek ettek, ittak, járkáltak, beszélgettek, tapsolhattak közben, és akár virágokat dobálhattak. A szereplők sokszor üdvözölték a nézőtéren ülő barátaikat. Farinelliért a nők különösen bolondultak, és mindent megtettek, hogy az ágyába kerüljenek. Tévhit ugyanis, hogy a kasztráltak nem voltak képesek nemi életre. Händel gyakran alkalmazott kasztráltakat operáiban, Farinellit pedig különösen kedvelte.
Műveiről: Händel egyik nagy érdeme, hogy Angliában olasz opera divatot indított. Később, mikor Pepusch bemutatta Koldusopera c. művét, mindenki inkább az angol operákat kezdte kedvelni. Georg ekkor az oratóriumok komponálásába fogott, valószínűleg nem a szép anekdota miatt, hogy egészsége megromlott, és ezért lett vallásos, hanem, mert ebben nagyobb üzleti lehetőséget látott. Händel egy olyan ember volt, akinek még későbbi vaksága is jól jött, hogy sikeres legyen. Oratóriumai híresek lettek, köztük a Messiás annyira jól sikerült, hogy a Halleluja kórusnál György király felállt, amihez mindenkinek csatlakoznia kellett. Ez a hagyomány még a mai napig él.
Operáinak később, és még napjainkban is az lett a veszte, hogy már nem tartották olyan élvezetesnek a mitológiai témákat, mint annak idején. Ráadásul ezeknek az operáknak a cselekménye egész végig „egy helyben topog”. Zenéje igazán csak akkor tud kiteljesedni, ha az áriákat kasztráltak éneklik. A mai énekesek ezeket az áriákat nem tudják jól elénekelni, ezért a művek szinte élvezhetetlenné válnak. Händel akkor tudna újraéledni, ha visszahoznák a kasztrálás barbár szokását, de ezt véleményem szerint senki sem kívánhatja.
Városok, ahová életének valamilyen fontos szakasza kötődik:
Halle: Itt született, és 1702-ben felvették a hallei egyetemre
1703;Hamburg: A városi operaházban hegedűsként és csembalistaként alkalmazzák.
1706;Itália: Itt ismeri meg a már említett nagy olasz zeneszerzőket. Ezekben az években Georgot „Il Sassone” –nak, azaz a „Szásznak” nevezték.
1711;Hannover: udvari karmester
1712;London: Händel engedély nélkül távozott Hannoverből, és Londonban telepedett le. A szép történet szerint Georg a Vízizenével engesztelte ki I. Györgyöt, aki megbocsátott neki. Ellenben azért nem helyénvaló ez az anekdota, mert állítólag már a mű megírása előtt kibékültek.
Georg Friedrich Händel legfontosabb művei:
Almira c. opera
Nero c. opera
Giulio Cesare c. opera
Vízizene
Messiás c. oratórium
Júdás Makkabeus c. oratórium
Dixit Dominus
Írta: Kiss Beáta Anna
Források:
SCHONBERG, Harold C., A nagy zeneszerzők élete; Budapest, Európa könyvkiadó, 1998
1 SCHONBERG, Harold C., A nagy zeneszerzők élete; Budapest, Európa könyvkiadó, 1998, 47. oldal
Homokszentgyörgy phfogel@gmail.com
A család sokszor igen nehéz alkalmazkodást, lemondásokat követel az együttélés érdekében. De ennek a vállalásához hit kell, Istenhit. Isten és a család szentségében kell hinni, nem a társadalmi szerződésekben, konven-ciókban.Popper Péter
+36 82 487 002
+36 30 68 26 800
Ekkor - 1954-55 -ben -akartam "világgá menni"
Hazát több módon lehet elveszítni, de ő bennünket el nem veszt soha!
Bárd Oszkár 1893-1942 orvos, költő, drámairó
Vajon nem mindnyájan ezért a titokért élünk? Hogy földerítsük életünk nagy titkát, az Istent?
Én úgy tanultam, hogy a világ az olyan, hogy az ember Fradi-drukker. A rendes magyar ember az Fradi-drukker. Vagy még egy- szerűbb dolog ez: az ember fradista, ahogy a nap süt vagy a fű nő. Esterházy Péter (1950.- 2016. ) író
Ne fájjon a lelkem,
Ne fájjon a testem,
Legyen, ki felemel,
Amikor elestem.
Amit méznek érzek,
Epévé ne váljék,
Kövessen a béke
Mint jóságos árnyék.
S ha majd jő a halál,
Szóljon hozzám szépen,
S ne a hátán vigyen,
Hanem az ölében.
A gyermekévek benyomásait tartsd emlékedben, mert azok tiszteletre méltók. Egyenes úton járj, igaz légy, mert az a legkönnyebb és a legboldogítóbb szerep. Érzéseiddel ne légy pazar, de akinek odaadtad, ahhoz légy hű! S hogyha olykor keresztutakra vezet az élet, kérj tanácsot tenszívedtől, gondolj azokra, kik onnan felülről néznek le rád, atyád és anyád szellemére, s úgy cselekedjél, hogy ők boldognak lássanak téged. Jókai Mór (1825. 02. 18. - 1904. 05. 05.) magyar regényíró
Kétség sem fér hozzá, hogy a család és az otthon az, amely által az emberi társadalom legnagyobb erényei születnek, erősödnek és táplálkoznak.
AJÁNLOM AZ OLDALT
