Bence Lajos: A szlovniai magyarsg
http://www.hhrf.org./prominoritate/1996/osz03.htm
-- -- --
5. Kisebbsgi klnjogok
5.1. ltalnos megjegyzs
Emltettk mr, hogy a magyarsg nszervezdse nagy ksssel ugyn, de a hatvanas vek kzeptl mgiscsak elkezddtt. Ebben ktsgtelenl nagy szerepe volt annak a konjunktrnak, amely azidtjt nemcsak Jugoszlviban, hanem szinte egsz Eurpban, gy a keleti blokk llamaiban is reztette hatst. (A „Prgai Tavasz" uthatsa a dlszlv llam tagkztrsasgaiban, elbb Szlovniban, majd Horvtorszgban is ers politikai hullmverst okozott.) Ennek egyik legkzzelfoghatbb eredmnye a pldartkûnek tartott, a kisebbsgi jogok tekintetben nmely esetben sokig az eurpai normkon is tltev Alkotmny.
5.2. Az 1974-es Alkotmny
Hogy kisebbsgi szempontbl miben klnbztt az 1974-es Alkotmny az addigiaktl? Elssorban abban, hogy mr az alapelvekben a szlovn „llam" terletn l magyar s olasz shonos kisebbsgeket llamalkot tnyezknt hatrozta meg. Ezenkvûl mr ebben megfogalmazst nyert az olasz s a magyar nemzetisgû „dolgozk s polgrok" egyenrang joggyakorlsa mellett a nemzeti kisebbsgek klnjogokkal val felruhzsa.17
Az Alkotmnynak az llampolgri szabadsgsgjogokrl s ktelessgekrl szl ltalnos rendelkezseket tartalmaz fejezetben esik bvebben is sz a „nemzetisgi" klnjogokrl. A 250. szakasz a kt kisebbsg szabad nyelvhasznlatnak, sajt (kulturlis) szervezetek alaptsnak s a nemzetisgi szimblumok hasznlatnak jogt tartalmazza.
A nemzetisgi terleten (rtsd: ktnyelvû terlet vagy nemzetisgileg vegyesen lakott terlet) a magyar s az olasz egyenl a szlovnnel. A nyelvi egyenjogsg s az anyanyelvi nevels tekintetben az alkotmny tbbfle lehetsget is flcsillantott, ezeket trvnnyel kvntk szentesteni. Az alternatvk kztt az vodai s az iskolai ktnyelvû oktats csak mint lehetsges vltozat szerepel, azzal a kiegsztssel, hogy a szlovn, illetve a magyar nyelv ktelez tantrgyknt szerepel a nemzetisgiek iskoliban, nevel-v intzeteiben s fordtva. A szlovn iskolkban ugyanis ktelez a magyar nyelv. rdekessge ennek a fejezetnek az, hogy ez utbbi kiegsztsben az olasz kisebbsgi iskola mr nem is szerepel. (Az olasz kisebbsgiek ltal lakott Tengermellken ugyanis tovbbra is kitartottak az egynyelvû olasz iskolk mellett.) Az emltett szakasz a nevelsi-oktatsi ktelezettsgvllals mellett a kisebbsgi sajt s a nyilvnos tjkoztats, valamint a knyvkiads s a mûveldsi tevkenysg ms forminak s a szakkderkpzsnek a tmogatsra is kiterjed. Az alkotmny 250. szakasznak nagyon fontos fejezete az, mely a kisebbsgek egymssal s sajt anyaorszgukkal trtn kapcsolatainak fontossgt hangslyozza. E jogok rvnyestst s a ktelezettsgeket trvnnyel, stattumokkal s egyb ltalnos aktusokkal kvntk egyengetni.
A 251. szakasz a fenti jogok gyakorlati megvalstst elsegtend arrl rendelkezik, hogy a ktnyelvû terleten l kisebbsgek – ms kztrsasgok s autonm tartomnyok trvnyhozsi gyakorlattl eltren – az egyb, fleg a nem gazdasgi szfra terletn alapthat (oktats, mûvelds, szocilis gondozs stb.) nigazgatsi rdekkzssgek mintjra kln, nemzetisgi alapon mûkd mûveldsi s oktatsi rdekszervezeteket alapthatnak. A ktnyelvû terleteken a kisebbsgi klnjogok – az alkotmnnyal sszhangban – a nemzetisgi terletre vonatkoz kzsgi (jrsi) szintû stattumokban rszleges kiegszt megjegyzsekkel emelkedtek trvnyi rangra. A kzsgi kpviseltestlet tancsai mellett negyedik tancsknt egyenjog dntshozatali joggal (szksg esetn vtjoggal!) rendelkezett a magyar nemzetisgi rdekkzssg az t rint krdsekben az oktats, a nevels, a mûvelds, a nemzetisgi tjkoztats, a knyvkiads s az anyaorszggal val kapcsolatok terletn. A politikai s a trsadalmi let egyb terletein flvetd krdsek tovbbra is a nemzetisgi bizottsgok hatskrbe tartoztak.18
Az 1974-es Alkotmny azonban nemcsak a szlovniai magyar kisebbsg, hanem a nagy tmbben l koszovi albnok s a soknemzetisgû Vajdasg – a dlvidki magyarok – szmra jelentette rvid ideig az autonmia e sajtos vltozatnak grett. Ebbl azonban semmi sem valsult meg. St, az gynevezett brsonyos forradalommal (joghurt-forradalom) az autonmit egy despotikus alapokon nyugv, diktatorikus rendszer kezdte flvltani. Ez a nagyszerb trekvseket tmogat politika nemcsak a kisebbsgek szmra kezdett risi teher lenni, hanem az akkor mr laza szvetsgg vlt kztrsasgok szmra is. Az 1989 szeptemberben vgrehajtott szerb alkotmnymdost akcira, amely a szvetsgi parlamentben a szavazati flny megszerzsre irnyult, Szlovnia alkotmnykiegsztssel vlaszolt. Ezzel sajt alkotmnyt a szvetsgi alkotmny fl helyezte.
A demokratikus rendszervlts fontos szakaszban, alig egy vvel ksbb kerlt elfogadsra a szlovn kpviselhzban az a szndknyilatkozat, amelyben mr benne foglaltatnak az j, 1992 decemberben elfogadott alkotmny csri. Ennek egyik, kisebbsgi szempontbl is rdekes fejezetben ez ll: „A szlovn llam biztostja az olasz s a magyar nemzetisgnek az nll Szlovn Kztrsasgban ... az alkotmnyban s a trvnyekben, valamint a Jugoszlv SzSzK-val kttt s jvhagyott nemzetkzi aktusokban megllaptott jogait."19
5.3. A rendszervlts utn
Az 1991 decemberben elfogadott alkotmny az eddigi normkhoz viszonytva kt jdonsggal is szolglt. Egyik – mely amolyan vszjsl elrejelzsknt hatott az alkotmny elfogadsi idszakban – az, hogy a magyar s az olasz kisebbsg tbb nem llamalkot tnyez. Az ltalnos rendelkezsek 5. szakasza az shonos magyar s olasz kisebbsg vdelmnek biztostsrl szl. A msik, amelyet a magyar kisebbsgi politika az j alkotmny egyik legfontosabb ernynek tart, a kisebbsgi kpviselk vtjoga. „Azok a trvnyek, ms jogszablyok s ltalnos aktusok, amelyek csupn a nemzeti kzssgek kpviselinek beleegyezse nlkl nem fogadhatk el" – ll a 64. szakasz tdik bekezdsben.20 Az j ktkamars parlamentben a trvnyhozsban a kt nemzeti kzssg (kisebbsg) szmra egy-egy alanyi jogon biztostott kpviseleti hely van fenntartva.
Beigazoldott viszont egyes politikusok abbli flelme, miszerint a kzigazgats tszervezsvel a helyi nkormnyzatban a kisebbsgi jogok megvalstsa esetleg akadlyokba tkzhet.21
6. Gazdasgi helyzet
6.1. ltalnos helyzetkp
Az elcsatols utni idszakban a szlovn hatalmi szervek legfbb igyekezete arra irnyult, hogy Magyarorszggal mindenfle politikai s gazdasgi kapcsolatot megszaktsanak. Els lpsknt mindenfle vasti sszekttetst megszntettek Magyarorszggal, majd megptettk a verzseji Mura-hidat. A hegyvidki szlovn parasztoknak meglhetst biztost magyarorszgi kenyrkeressi lehetsgtl val elesst a grfi fldek felosztsval prbltk kompenzlni. A hazai szlovn nemzetisgû lakosokon kvûl ezekbl mg a Tenger-mellkrl ideteleptett kolonistk rszesedhettek.
Az alapveten grrjellegû vidken nemcsak a mezgazdasgban, hanem a viszonylag fejlett iparban is negatv folyamatok kezdtek eluralkodni. A fokozd bizonytalansg, ksbb pedig a hatrok tjrhatatlansga miatt keletkezett nyersanyaghiny, a vidk ipart nagymrtkben meghatroz zsid tkt is hamarosan meneklsre ksztette. gy a gyrak nagy rsze a gazdasgi vlsg idejre tnkrement, s a mezgazdasgban is siralmas viszonyok uralkodtak. A kiltstalan helyzet pedig elindtotta a kivndorlk immr msodik hullmt, melynek kvetkeztben a muravidki magyarsg szma 1000-2000 fvel lett kevesebb.22
6.2 Kiteleptsek, atrocitsok
A II. vilghbor utn kezddtt minden ellrl. A szlovniai magyarsgra pedig ugyanolyan sors vrt, mint ms utdllamokba kerlt testvreinek brmelyikre. A „bûns nemzet" stigmjval megpecstelt kis npcsoport alig negyedszzaddal az els tragikus trs utn ismt lefejeztetett. A Vrs Hadsereg ezt a terletet a jugoszlv partiznhadsereg szvetsgeseknt szabadtotta fel, ezrt mr a hbor befejezse eltt minden ktsg eloszlott afell, hogy a hbor befejeztvel hova fog tartozni. Az itteni magyarsgra is, akr a tbbi utdllamba rekedt testvrre, legyen az a Felvidken, Erdlyben, Krptaljn vagy ppen a Vajdasgban, nehz hnapok, vek vrtak. Olyanok, amelyekrl sem a hivatalos trtnetrs, sem a politika a legutbbi idkig nem beszlt. A teljes jogfosztottsg idszakban a szlovniai magyarsgnak is atrocitsokban volt rsze. Ezek kzl a legemlkezetesebb az 1945 jniusban vgrehajtott tmeges deportls, amikor szm szerint 558 magyart hurcoltak el a hrastoveci gyûjttborba. Az internltak egyharmadt tizent ven aluli gyerekek, 44 szzalkt pedig nk tettk ki. 23
Jellemz tovbb a peteshziak esete is, akiket a falu hatrban tallhat olajmezre val hivatkozssal 1948 vgn „tûzvdelmi okokbl" ûztek el otthonaikbl. Hrom nap llt a kiteleptettek rendelkezsre, hogy otthonaikat elhagyjk, az ellenszeglket a belgyi szervek emberei (UDBA) letartztattk s a lendvai brtnbe szlltottk. Az elûztt csaldok tagjai rokonoknl, ismersknl vagy a szlhegyen, a pinckben hzdtak meg. A kolajipari vllalat ksbb minimlis krptlst fizetett az okozott krokrt.24
A hbors bûnsk felett rgtntl brsg tlkezett. A bûnsk szma azonban igen kevsre tehet. Ugyancsak emlkezetesek az 1947 mjusban trtnt deportlsok, amikor Lendva-vidk s a muraszombati kzsg falvaibl szlltottak el csaldokat minden ingsgukkal egytt Fedrengbe, Stari logba s Kocevje krnykre, ahol csekly fizets, lelmiszerjegy ellenben dolgoztak vekig. Meg kell emlteni tovbb a klnbz hazai gyûjttborokat is, hivatalos nevkn tnevel tborokat, amelyek kzl a folci (Filovci) volt a leghrhedtebb. A deportlsok, internlsok a becsls szerint kb. 1 000-2 000 embert rintettek, teht az sszlakossg 10-13 szzalkt. Egyes vlemnyek szerint szmbeli egyezs mutathat ki a hrastoveci-stenthali s a hbor alatti srvri, szlovn telepesek deportlsra ltestett internltbor szmarnyai kztt. A klnbz tborokban uralkod embertelen viszonyokrl csak szbeli kzlsbl tjkozdhatunk.
A fntiekhez kvnkozik mg az a II. vilghbor befejez idszakbl szrmaz hadtrtneti tny, mely szerint a visszavonul nmet csapatok a hadsereg zem-anyagutnptlst biztost zalai olajmezket az utols emberig kvnta vdeni. gy a Lendva-vidk tszomszdsgban dl elkeseredett harcok a civil lakossg krben is nagy emberldozatot kveteltek.
6.3. A gazdasgi mozgsok s az elvrsok
A hbor utn az alapjban agrr-vidken a csaknem egy vtizedig tart beszolgltatsok s a rosszul kivitelezett szvetkezests tovbb gyengtettk a magyar lakossg gazdasgi erejt. A lendvai npbizottsg 1956-ban kiadott rendelete alapjn a kzbirtokossgi legelk a szvetkezet tulajdonba kerltek t. Ez az intzkeds a magyar lakossg falvakban 1 200 hektrt rintett.25
A msik problmt a ngy-t hektros trpegazdasgokban jelentkez munkaer-felesleg s az ebbl szrmaz perspektvtlansg jeletette. Ezt az akkorra mr ltalnoss vl problmt a jugoszlv hatsgok klfldi munkavlalssal prbltk megoldani. A hatvanas vek elejtl az vtized vgre mr kzel ktezer vendgmunkst jegyeztek a lendvai jrs terletrl, a kvetkez msfl vtizedben pedig szmuk megduplzdott. gy 1975-ben a jrs ipari foglalkoztatottjainak szma csaknem kiegyenltdtt a Nyugat-Eurpa orszgaiban dolgoz vendgmunksok szmval. Br a nyolcvanas vekben az j ipari ltestmnyeknek ksznheten ezeknek mintegy fele hazatrt, a tbbiek (kzttk szp szmban magyarok is) szlfldjktl tvol knytelenek lelni letket. Ezek nyugdjas korukra ugyan ismt hazatrnek, de az j krlmnyekhez szokott gyerekeik (fleg, ha ott is szlettek) mr nemigen. Nem elhanyagolhat azoknak a szma sem, akik gazdasgi okokbl a szlovn ipari centrumokban, illetve a szlovn fvrosban voltak knytelenek munkahely utn nzni, s ksbb itt alaptottak csaldot. A szlovniai magyarsg szempontjbl azonban ket is a vesztesglistn kell emlegetnnk.26
Emltettk mr, hogy a szlovniai magyarsg nem tudott bekapcsoldni a szvetkezeti nvnytermesztsbe, sem a prhuzamos gazdasgi gazatknt fut llattenysztsbe. Valamivel jobban jrtak azok a szvetkezetek ltal is tmogatott „vdett" gazdasgok, amelyeket a rendszer a szvetkezeti mozgalom „pards lovainak" sznt. Ami a magntemeli szektort illeti, az nelltsra berendezkedett parasztsgon bell az elvndorls s az elregeds miatt a tisztn mezgazdasgbl lk szmarnya a minimlisra esett vissza. (1991-ben az akkori lendvai jrs terletn mindssze 400-at szmoltak ssze.) A nemzetisgileg vegyesen lakott terleten a nhny mezgazdasgi agrrcgen s szvetkezeten kvl csupn a Marc kzsghez tartoz Martosfalvn alakult ki kisebb ipari centrum, gy a lakokossg ingzsra knyszerlt. Ez Lendva esetben nem jrt klnsebb megrzkdtatssal, hiszen a vrosba kltzs a magyarsg kulturlis centrumba val ttelepedst jelentette. Nem gy a volt mura-szombati jrsban, ahol a hatr menti kis teleplsekbl a jrsi szkhelyre val kltzs a tvolsg s a vros szinte teljes el-szlovnesedse miatt egyenl volt a Szlovnia belsejbe val kltzssel.
Lnyeges vltozst gazdasgi tren a szlovniai magyarsg esetben a rendszervlts sem hozott. A f problmt a tkehitelek irnti bizalmatlansg s a vllalkozi kedv hinya jelenti. Egy-kt kivteltl eltekintve a szlovniai magyarsg a gazdasgi perspektvt nlklz nelltsra rendezkedett be.
7.Zr megjegyzsek
7.1. A kisebbsgi jogok s az asszimilci
A krpt-medencei magyarok kzl a szlovniai magyarsg kreiben uralkod asszimilcis trendek meglep hasonlsgot mutatnak a burgenlandi magyarokval. Sajnos, mindkt npcsoport esetben hasonl, negatv folyamatokrl beszlhetnk. A Trianon utni idszakban ugyanis a 20 ezer fnyi magyarsg mra felre cskkent, a hivatalos statisztikk meg mg ennl is kevesebbrl szlnak. A tzves idkzre es asszimilcis rta az utbbi 30-40 vben kt szmjegyûre duzzadt (10-13 szzalk). A demogrfiai vizsgldsok kimutattk, hogy e nagyfok lakossgfogyatkozst fleg hrom tnyez vltja ki. Els helyen mindenkppen a kedveztlen npszaporulatot kell emltennk. (A magyar lakossg korfja ugyanis jval meghaladja a kritikusnak szmt 100-as rtket, st 1981-ben mr 130 fl emelkedett.) Az regedsi index mutati a lakossg elregedsrl beszlnek, s mr a termszetes reprodukci sem biztostott. A msodik helyre a termszetes asszimilci, harmadikra pedig a mr emltett kivndorls kerl.
A kedveztlen depopulci okait kutatva a szakemberek els helyen a kedveztlen gazdasgi helyzetet emltik. Ez azonban csak rszben fogadhat el, hiszen a 60-as vek vgtl tapasztalhat viszonylagos jlt a termszetes asszimilci msik meleggya. Ez ellen mr nehezebb megtallni a megfelel mdszert.
Az 1994 vgn megtartott vlaszts az eddigi, inkbb jrsnak (akr kis tartomnynak) nevezhet „kzsgeket" az eddiginl jval kisebb egysgekre tagolta. j kzsget alapthatott minden olyan telepls, akr nllan is, amely rendelkezett a minimlisnak szmt tezres llekszmmal (egyes esetekben ennl kevesebb is elegend volt), s hozz a kzigazgatsi infrastruktra alapvet kellkeivel (pl. posta, bank, anyaknyvi hivatal, egszsggyi lloms). Ezzel sszhangban az eddigi lendvai, illetve muraszombati kzsg „ktnyelvû terletn" (etnikailag vegyesen lakott terlet nmi magyar tbbsggel) ngy j kzsg alakult volna. Ezek kzl a lendvai kzsg rszt kpez dobronaki jrt a legjobban. Ez, br a fggetleneds nem sikerlt, tovbbra is magyar tbbsgû nigazgatsi (nkormnyzati) egysghez kerlt. Az rsgi rszen, a volt muraszombati jrs hatr menti magyar teleplsei szmra nemcsak hogy nem sikerlt az j kzsgalapts, de a prtosfalvai kzpont nemzetisgi terlet nknyesen olyan krzethez kerlt, melyhez eddig nem is gravitlt. Nmileg jobban jrt Hodos (rihodos), mely a szomszdos Salovci teleplssel egytt alkot kzsget. A vegyesen lakott terlet jonnan alakult kzsgeiben a szlovn-magyar, illetve ms nemzetisgû szmarnyt tekintve a lendvaiban a helyzet kielgt, hiszen az 1991-es npszmlls adatait a mai llapotokra „lebontva" 5 983 szlovn, 6 254 magyar s 1 650 ms nemzetisgû mellett a magyarok rszesedse 45 szzalk krl mozog. Marc Kzsgben (Moravske Toplice) a 6 798 lakosnak csupn 14 szzalka magyar nemzetisgû (475). Nmileg jobb a helyzet Hodos-Sal Kzsgben, itt a 2 606 fs sszlakossgnak egytde magyar, azaz 20,68 szzalk (539 f). Ilyen sszettel mellett – taln mondani sem kell – a magyarsg kpviseli csak nagy erfesztsek rn tudnak bekapcsoldni a kzsgi dntshozatalba, ahol szintn biztostva van a kpviselet, de itt mr prtrdekeknek van alvetve a kisebbsgi politika.27
A kilencvenes tmrtsi ksrlet rvn a nemzeti kisebbsg tmbstst szolgl, az egsz ktnyelvû terleten l muravidki magyarsg rdekeit felvllal Magyar Nemzetisgi nigazgatsi Kzssg is atomizldsra lett tlve. A magyar nyelvû gykezels – a brsgi trgyalsok anyanyelven val lefolytatsa s a vgzsek anyanyelven trtn kiadsa mellett – a kzigazgatsban bszklkedhet a legkevesebb eredmnnyel. Az j intzkedsek tovbb rontjk a magyar nyelvû gykezels megvalsulsnak eslyt, gy a nyelvi egyenjogsg ellenre a kzigazgatsbl a magyar immr teljesen kiszorulni ltszik. A kisebbsgi nyelvhez s a kisebbsggel val egyttlshez eddig mg nem szokott tbbsgi nemzet krben feszltsgteremt er is lehet az „etnikai hatrok" figyelmen kvl hagysa. Fleg akkor, ha a kisebbsgek hangukat is hallatjk, jogos srelmeiket hangoztatvn.
„Az eslyeket s lehetsgeket latolgatva valsznûleg azoknak van igazuk, akik a Szlovniban l magyarsg jvjt, sorst attl teszik fggv, hogy milyen mrtkben tudja kihasznlni alkotmnyos jogait, s mennyire tud a megvltozott viszonyok kztt sajt sorsnak irnytjv vlni. Ehhez tovbbra is mind a tbbsgi szlovn np, mind az anyaorszg sokoldal s folyamatos tmogatsra lesz szksge. Ez a tbbsgi llam rszrl egyelre biztostottnak ltszik ami a knyvkiadst, a mûveldsi let szervezst, a sajt pnzelst illeti" – mondta e sorok rja a 90-es vekbeli perspektvkat latolgatva. Az anyaorszgbl azonban – tekintettel az orszg gazdasgi gondjaira – 1994 ta ez a tmogats a minimlisra cskkent. gy a feladat oroszlnrsze vltozatlanul magra a magyar kisebbsgre, illetleg az rtelmisgire hrul. A krds tovbbra is az: akarja-e, tudja-e vllalni a r kiszabott feladat slyt?28
A kt orszg kztti gazdasgi kapcsolatok fellendlse j temben halad, s mr az nlldods els hnapjaiban a korbbi tbbszrsre duzzadt az rucsere, br mg mindig sok az adminisztrcis s egyb gt. A hatrtkelk gynek rendezse, ezek kapacitsbvtse azta van napirenden, amita a dlszlv vlsg kicscsosodsval a kt orszg ruszlltsa, az ugyancsak megnvekedett utasforgalommal egytt az amgy is megterhelt, a maga nemben egyetlen Hosszfalu-Rdics nemzetkzi hatrtkeln bonyoldik le. A Lendvt Rdiccsel sszekt vasti kapcsolat megteremtse (nhny kilomternyi snpr lerakst jelenten) is tlsgosan lass temben halad. Hasonlkppen nem szletett vgs dnts a kt orszgot sszekt autt nyomvonalnak krdsben sem.
Szlovnia s Magyarorszg kztt jelenleg vits krds nem akad. S ami gazdasgi tren csak nehzkesen valsul meg, kulturlis tren a kt orszg kztt a rgiban mr megvalsult. Zala s Vas megye kztt a kulturlis egyttmûkds mr tbb vtizedes mltra tekint vissza. Az 1992 novemberben alrt szlovn-magyar kisebbsgi egyezmny s az 1994-ben minkt fl rszrl ratifiklt alapszerzds mintjra a Muravidki Magyar nigazgatsi Kzssg vente alrja a kulturlis egyttmûkdsrl szl megllapodst. Az alapszerzdsbl ered ktelezettsgeket a mr mûkd kormnykzi kisebbsgi vegyesbizottsg venknt legalbb egyszer trgyalsokon rtkeli.29
A fentiekbl kitûnik: a pozitv diszkrimincira pl szlovn kissebsgpolitika s a mr kt vtizede mkd kulturlis autonmia sem jelent garancit, sem megnyugtat vlasszal szolglni nem tud a kis ltszm magyarsg jvjt illeten. Ennek legfbb okt az nkormnyzati szintû autonmia meg nem valsthat voltban kell keresni. Mindhrom kzsg esetben ugyanis 50 szzalk al sllyedt a magyarsg llekszma. A rendszervltssal megalakult rendkvl agresszv prtok hazai tevkenysge miatt a Nemzetisgi nigazgatsi Kzssg mr a szlovniai magyarsg kpviselett sem kpes maradktalanul elltni, a magyarsg politikai mozgstsra pedig mr rgta nem fektet hangslyt. A bvl lehetsgel kzl az egyedli sikerrel kecsegtet a klnbz, nemzetisgi alapon mûkd intzetek alaptsa (Mûveldsi Intzet, Tjkoztatsi Intzet, Vrgalriai Intzet). Hogy ezek mennyiben tudnak hozzjrulni a kisebbsg megmaradshoz, arrl mg korai lenne beszlni.
(A tanulmny a megjelens alatt ll Magyar nemzeti kisebbsgek Kelet-Kzp Eurpban c. ktet szmra kszlt.)
Jegyzetek
17 Az SzSzK Alkotmnya, 1975, 33.
18 Az SzSzK Alkotmnya, 1975, 141-142.
19 Hajs Ferenc: j alkotmnyok – j jogok? Naptr 92, Szlovniai Magyar rcsoport, Lendva, 1991, 101.
20 A Szlovn Kztrsasg Alkotmnya, 1992, 29.
21 Hajs Ferenc: j alkotmnyok..., 103. o.
22 Bence Lajos: rott szval..., 12-13. o.
23 Tarjn G. Gbor: A kisebbsg csak kisebbsg mg a pokolban is. Muratj, 1993. 1-2. sz. 80-82. o.
24 Vida Stefan: A peteshziak kiteleptse. In: A kolajbnyszat. Lendvai Fzetek, Lendva, 1990. 24-35.
25 Tarjn G. Gbor: A kisebbsg csak kisebbsg..., 83. o.
26 Bence Lajos: rott szval..., 36. o.
27 Krajevni leksikon Slovenije (Szlovnia helysgmutat lexikona), DZ. Ljubljana, 1995, 636-637. o.
28 Bence Lajos: rott szval..., 135-152. o.
29 Szkely Andrs Bertalan : Magyar-szlovn kapcsolatok. Trsadalmi Szemle, 1996/5., 64-65.
|