INTELEM

Sipos J�nos:

T�r�k-magyar n�pzenei kapcsolatok

„A magyar n�pzene ma legsz�ls�, idehajlott �ga a nagy �zsiai zenekult�ra �vezredes f�j�nak, mely K�n�t�l K�z�p-�zsi�n �t a Fekete-tengerig lak� k�l�nb�z� n�pek lelk�ben gy�keredzik.”[i]

T�bb mint sz�z �ve, hogy Bart�k B�la �s Kod�ly Zolt�n vezet�s�vel Magyarorsz�gon elindult a tudom�nyos ig�ny� n�pzenekutat�s. A magyar zene gy�jt�se �s elemz�se mellett mindj�rt az els� l�p�sekn�l megkezd�d�tt a szomsz�dn�pek �s a rokon n�pek zenei kult�r�j�nak vizsg�lata is. �s val�ban, igen fontos, hogy a kutat�s ne sz�k�lj�n le egy kisebb ter�letre vagy egyetlen �llamalakulatra, mert a n�pzene sz�mos r�tege are�lis jelens�g, �s ak�r a foly�k vagy a hegyek, a zene sem veszi �szre az orsz�ghat�rokat, amikor az egyik orsz�gb�l a m�sikba l�p. Hogy mi a saj�tos n�pzen�nkben, is csak akkor tudjuk megmondani, ha m�s n�pek zen�it is ismerj�k.

Noha a magyar nyelv a finnugor nyelvcsal�dba tartozik, a magyar n�pzene egyetlen finnugor n�p zen�j�vel sem rokon. Ez nem is csoda, hiszen a nyelv�szek �s t�rt�n�szek meg�llap�t�sai szerint a magyarok finnugor rokons�ga els�sorban nyelvrokons�g, vagyis nem az etnikumra, hanem a nyelvre vonatkozik. A mai magyar k�ztudatban a finnugor nyelvrokons�g helyett m�gis a finnugor rokons�g tudata terjedt el. A magyar n�pzen�b�l azonban nemigen vezet �t a finnugor n�pek zen�i fel�. A finnugor cseremiszek pentaton kvintv�lt� st�lusa kiv�tel lehetne, itt azonban joggal gyanakodhatunk (csuvas) t�r�k hat�sra. A ter�leten sokat gy�jt� Bereczki G�bor szerint: a cseremisz ter�leten “bizonyos csuvasos hangtani jelens�gek addig terjednek, ameddig a t�r�k�kre jellemz� kvintv�lt� dallamok”.

M�g a finnugor-magyar zenei kapcsolatok csek�lyek, t�bb sz�l mutat a t�r�ks�g zen�i fel�. Ez �rthet�, hiszen t�r�k n�pek nagy szerepet j�tszottak a ma�gyars�g, a magyar kult�ra �s n�pzene kialakul�s�ban. Bart�k B�la illetve Vik�r L�szl� �s Bereczki G�bor is a finnugorokn�l kezdte keleti kutat�sait, majd a t�r�ks�g fel� fordultak, ahol a magyar zene r�tegeihez hasonl� dallamst�lusokat tal�ltak.

Bart�k 1936-os anat�liai kutat�sa ut�n ugyan a t�r�ks�gi n�pzen�k helysz�ni kutat�sa megszakadt, de tanulm�nyok �s k�nyvek sora k�sz�lt el a magyar n�pzene keleti kapcsolatair�l. Kod�ly Zolt�n els�sorban a cseremiszek �s a csuvasok n�pzen�j�t �s azok magyar vonatkoz�sait tanul�m�nyozta,[ii] Vargyas Lajos a Volga-vid�k n�pzen�j�nek nagy �v� t�rt�neti �tte�kint�s�t v�gezte el, Szabolcsi Bence m�g sz�lesebb nemzetk�zi zenei �sszef�gg�sekre mutatott r�, Dobszay L�szl� �s Szendrei Janka pedig a magyar sirat� �s az �n. pszalmodiz�l� st�lus sz�les nemzetk�zi vonatkoz�s� etnomuzikol�giai �ttekint�s�t val�s�tott�k meg. [iii]

A helysz�ni kutat�s akkor indulhatott �jra, amikor Szovjet �s a Magyar Tudom�nyos Akad�mia egyezm�nye lehet�v� tette, hogy magyar kutat�k utazhassanak a K�z�p-Volga vid�k�re. A ter�let kiv�laszt�s�t az indokolta, hogy t�bbek felt�telez�se szerint itt volt a magyars�g �shaz�ja. Vik�r L�szl� zen�sz �s Bereczki G�bor finnugor nyelv�sz 1958-1979 k�z�tt gy�jt�ttek a ter�leten az ott �l� finnugor �s t�r�k n�pek k�z�tt, �s a felvett mintegy n�gyezer dallam egy r�sz�t publik�lt�k is.[iv] Gy�jt�s�k k�l�n �rt�ke, hogy egy nagy, sok nemzet �ltal lakott ter�let n�pzenei r�tegeir�l ad megb�zhat� �sszehasonl�t� k�pet. A gy�jt�sek sor�n kider�lt az is, hogy a magyar n�pzene egy r�teg�hez hasonl� kvintv�lt� st�lus csak a cseremisz-csuvas hat�ron �s k�zel�ben, egy 60–80 kilom�ter �tm�r�j� k�rben �l, m�gpedig mind a k�t n�pn�l. Munk�ss�guk eredm�nyek�ppen a Volga-vid�k n�pzen�j�nek felgy�jt�se �s a magyar n�pzen�vel val� �sszevet�se befejezettnek tekinthet�.

Magyar r�szr�l a m�sik jelent�s keleti n�pzenei kutat�s T�r�korsz�gban t�rt�nt, ahol 1936-ban Ahmet Adnan Saygun k�s�ret�ben Bart�k B�la n�pzen�t gy�jt�tt. Bart�k nagy jelent�s�get tulajdon�tott ennek a m�v�nek. Hossz� sz�net ut�n ez volt els�, egyben �lete utols� gy�jt��tja, �s a t�r�k zene annyira foglalkoztatta, hogy Amerik�ba t�rt�nt emigr�l�sa el�tt komolyan gondolkozott a t�r�korsz�gi leteleped�sen. Nem v�letlen�l volt lelkes a gy�jt�tt anyagt�l, hiszen er�s kapcsolatokat fedezett fel a magyar �s az anat�liai n�pzene k�z�tt:

"Alig hittem f�leimnek: uramfia, hiszen ez mintha egy r�gi magyar dallamnak v�ltozata volna. �r�m�mben mindj�rt k�t teljes hengerre vettem f�l az �reg Bekirnek �nek�t �s j�t�k�t… A m�sodik, Bekirt�l hallott dallam – megint csak egy magyar dallam rokona: hisz ez m�r szinte megd�bbent�, gondoltam magamban.". [v]

Bart�k tanulm�ny�ban a k�vetkez�ket olvashatjuk:

“A 78 �nekes dallam 43%-a, azaz 33 dallam tartozik az 1. �s a 2. oszt�lyba". Felsorolja a dallamok tulajdons�gait, majd arra a k�vetkeztet�sre jut, hogy: "Ha �sszehasonl�tjuk ezeket a tulajdons�gokat a nyolcsz�tagos r�gi st�lus� magyar dallamok tulajdons�gaival, l�tjuk, hogy ezek szinte sz� szerint megegyeznek. Azon k�v�l, hogy a nyolcsz�tagos parlando t�r�k �s magyar anyag k�z�tt felt�n� hasonl�s�g van, t�bbet is lehet mondani: az 1. oszt�ly kilenc t�r�k dallama ill. vari�nscsoportja z�m�nek van vari�nsa a magyar anyagban… M�r ezek elegend� bizony�t�kot szolg�ltatnak a k�t anyag szoros kapcsolat�ra, s�t megkock�ztatn�m, megegyez� volt�ra.” [vi]

Bart�k gy�jt�se csak sok �vvel a zeneszerz� hal�la ut�n ker�lt kiad�sra: 1976-ban Magyarorsz�gon �s Amerik�ban angolul, majd 1991-ben T�r�korsz�gban t�r�k�l. Magyarul a mai napig nem jelent meg.

A t�r�k n�pek k�z�tti terepmunka a magam 1987-ben kezd�d� anat�liai exped�ci�immal indult �jra. 1988–1993 k�z�tt T�r�korsz�gban egy mintegy 1500 dallamot eredm�nyez� gy�jt�st v�geztem, majd az�ta is folyamatosan visszaj�rok. Kutat�som eredm�nyer�l t�bb magyar, angol illetve t�r�k nyelv� k�nyvben is besz�moltam. [vii]

Bart�k kor�n felismerte egyes pszalmodiz�l� valamint ereszked� magyar �s t�r�k dallamok hasonl�s�g�t. Magam Bart�k p�ld�it jelent�sen kib�v�tettem, �s megmutattam a legfontosabb magyar �s anat�liai sirat� form�k, a gyermekj�t�k dalok valamint egyes kisambitus� k�tsoros dallamok alapvet� hasonl�s�g�t. Az al�bbiakban ezekb�l a magyar �s a t�r�k n�pzen�ben is fontos dallamcsoportokb�l sorolunk fel n�h�ny p�ld�t. [viii]

Gyermekj�t�k dalok

A mi-re-do trichordon mozg�, annak k�z�ps� hangja k�r�l forg� dallam a magyar �s az anat�liai gyermekdalok egyik alapvet� t�pusa. Ez a fajta dallam megtal�lhat� m�s n�pek zen�j�ben is, t�bbek k�z�tt ilyenek a n�met gyermekdalok vagy a paleo-�zsiai n�pek zen�je is.

Sirat� dallamok

A magyar �s a t�r�k sirat� dallamok kisform�j�nak �ltal�nos szerkezeti le�r�sa szinte t�k�letesen megegyezik, �s a dallamok finomabb r�szleteit vizsg�lva is er�s hasonl�s�gokat l�tunk. A so-mi-re-n mozg� sorokon k�v�l mindk�t n�pn�l megtal�lhat�k a fa-r�l (ill. sz�’-r�l s�t l�’-r�l fa-n kereszt�l) re-re al�hull�mz� dallamsorok, valamint a vel�k t�bb�-kev�sb� p�rhuzamosan mozg�, do-n v�gz�d� sorok. Ez a sz�-fa-mi-Re-Do mag�, k�tkadenci�s �s esetenk�nt j�rul�kos do-ti-la ereszked�ssel b�v�l� ereszked� recitat�v forma sok anat�liai ter�leten �ltal�nosan sirat�k�nt szolg�l. Ugyanez a dallammegold�s gyakori a rendszerint szint�n r�gies dallamokat tartalmaz� menyasszonyb�cs�ztat�k �s altat�k k�z�tt is, s�t a sirat�kat nem �nekl� f�rfiak k�r�ben is kedvelt egy bel�le meggy�z� m�don levezethet� forma.

Pszalmodiz�l� st�lus

A magyar pszalmodiz�l� st�lus alapja egyetlen, d�-re-mi mag� dallamt�pus.[ix] E mag hangjai domin�lnak a f�cez�ra k�rny�k�n, a mag f�lfel� �s lefel� is szimmetrikusan b�v�lhet egy kis terccel �s egy nagyszekunddal. A b�v�l�snek megfelel�en a st�lus a k�z�pmagass�g� illetve ereszked� els� sor� dallamok oszt�lyaira oszthat� sz�t, de tal�lhat�k p�ld�k a magas �s a k�zepes kezd�s felcser�lhet�s�g�re. A dallam els� r�sz�ben tal�lhatjuk a k�zponti trichord fels� kieg�sz�t� hangjait, melyek visszat�rhetnek a f�cez�ra ut�n is, a j�rul�kos als� hangok pedig a dallam m�sodik fel�ben j�tszanak fontosabb szerepet, el�z�leg ink�bb csak mint t�maszt�hangok szerepelnek. A dallamok als� �s fels� s�vjai a k�zponti mi-re-d� s�von kereszt�l �rintkeznek egym�ssal.

Egy nagy anat�liai t�r�k dallamcsoportra a magyar st�lus fenti jellemz�se szinte sz� szerint r�illik, noha kisebb elt�r�sek term�szetesen vannak. A t�r�k dallamok els� sor�ban ritka a k�tszeres d�-re-mi kezd�s, �s a VII. fok is kisebb, b�r nem elhanyagolhat� szerepet j�tszik a st�lusban. A pentat�nia az �ltal�nos anat�liai jellegnek megfelel�en kev�sb� szigor�: a 6. fok ugyan gyakran hi�nyzik, de a 2. fok szinte minden dallamban el�fordul, igaz sokszor csak a dallamok v�g�n, a z�r�hangra ereszked�skor. Ugyanakkor a konkr�t t�r�k dallamokhoz mindig lehetett tal�lni meggy�z� magyar p�rhuzamot.

Ennyi zenei hasonl�s�g l�tt�n felvet�dik a k�rd�s, hogy minek is tulajdon�that�k ezek a k�z�s von�sok. Genetikus rokons�gr�l besz�lhet�nk? Vagy v�letlen egybees�sek tan�i vagyunk? Esetleg mindenhol, vagy legal�bbis sok n�p zen�j�ben el�fordul� hasonl�s�gokra bukkantunk?

Nyilv�nval�, hogy a legegyszer�bb form�k soha nem �rintkez� n�pekn�l is egym�st�l f�ggetlen�l kifejl�dhetnek, �s sokszor val�ban ki is fejl�dnek. Egy-egy �sszetettebb, bonyolultabb szerkezet� dallam hasonl�s�g�ban pedig n�ha a v�letlennek is lehet szerepe. Ahol azonban nagy t�meg�, zeneileg egybetartoz� dallam, s�t dallamst�lusok k�z�tti hasonl�s�g mutatkozik, ott valamilyen komolyabb kapcsolatot felt�telezhet�nk. De mif�le, ak�r k�zvetett kapcsolat l�tezik a finnugor nyelv� magyars�g �s az anat�liai t�r�ks�g k�z�tt?

Noha a magyar nyelv finnugor eredet�, az etnogenezis sor�n a finnugor elemhez jelent�s t�r�k �s m�s elemek is keveredtek, �s ezek egyedi �tv�z�d�s�b�l j�tt l�tre a magyar n�p. T�rt�nete sor�n a magyarok sokszor �s szoros kapcsolatba ker�ltek k�l�nb�z� t�r�k n�pess�gekkel. Mindent �sszevetve nem csoda h�t, ha a magyar kult�ra oly sok t�r�k�s elemet tartalmaz, ennek ink�bb az ellenkez�je lenne meglep�.

Az is nyilv�nval�, hogy a magyar �s az anat�liai t�r�k n�pzene k�z�tti kapcsolat nem az oszm�ni korb�l sz�rmazik. Ekkor ugyanis igen kev�s t�rsadalmi kapcsolat volt a megsz�ll� t�r�k sereg �s a magyar lakoss�g k�z�tt, r�ad�sul a vegyes �sszet�tel� janics�r sereg nem k�pviselhetett egys�ges zenei st�lust.[x]

Vess�nk most n�h�ny pillant�st az anat�liai t�r�ks�g kialakul�s�ra. Anat�lia ter�let�n m�r a Kr.e. 7-6. �vezredb�l sz�rmaznak leletek, �s a ter�letet az�ta is k�l�nb�z� kult�r�k �s n�pek fel- �s let�n�se jellemzi. A m�s n�pekkel t�rt�nt �sszeolvad�s, illetve az egyes n�pek elt�r�k�s�d�se az oka annak, hogy a jelenkori t�r�k n�pess�g nagy antropol�giai elt�r�seket mutat, mint azt j�l meg lehet figyelni Anat�lia hatalmas ter�letein is. Ugyanakkor a mai n�pess�g t�lnyom� r�sze igen egys�ges t�r�k nyelvet besz�l, �s t�r�knek is vallja mag�t, �s a jelenlegi anat�liai n�pzene mindenk�ppen komoly, b�r az id�k sor�n nyilv�nval�an m�dosul� t�r�k�s von�sokkal is rendelkezik. Ugyanez a kevered�s lehet a magyar�zat arra, hogy mi�rt t�r el olyan karakteresen a t�r�korsz�gi n�pzene a k�z�p-�zsiai t�r�k n�peknek az egym�ssal term�szetesen szint�n meg nem egyez� n�pzen�it�l.

Mindenesetre Anat�li�ban, ak�r Kelet-Eur�p�ban, ‘az egyes n�pek n�pzen�i k�z�tt val� szakadatlan k�lcs�nhat�s eredm�nyek�ppen a dallamoknak �s a dallamt�pusoknak �ri�si m�ret� gazdags�ga t�madt’.[xi] Ebben a gazdags�gb�l emelkedik ki n�h�ny jellegzetes magyar �s t�r�k dallamst�lus, melyek egym�shoz nagy hasonl�s�gokat mutatnak.

�rta: Sipos J�nos

http://www.mfa.gov.hu/kulkepviselet/TR/hu/Bilateralis/torok_magyar_nepzenei_kapcsolatok.htm