V�gh K�roly: 

A szlov�kiai magyars�g sorsa

- A csehszlov�k emigr�ns politikusok magyar k�rd�shez val� viszonyul�sa a frontvonallal egy�tt v�ltozott: jogok elismer�s�t�l a kitoloncol�sig mindenf�le elk�pzel�s napvil�got l�tott

- Eduard Benes, a csehszlov�k emigr�ci� vezet�je a teljes k�r� macchiavellizmus h�ve

Az eln�ki iroda titk�ra: „ Benes munk�ra sz�letett masina, minden emberi �rzelem n�lk�l”, a „jelenkor legnagyobb Macchiavellije”

- Benes, 1939., P�rizs: „demokratikus k�zt�rsas�g, amely az �llam minden nemzetis�g�hez igazs�gos lesz, valamennyi polg�r egyforma joga �s k�teless�ge”

- „csehek, szlov�kok, n�metek, k�rp�toroszok, t�bbiek”

- a demokratikus megnyilatkoz�sok id�szaka: 1939-t�l ’41-ig tartott (n�met-szovjet h�bor�)

- „A magam r�sz�r�l azt hiszem, hogy Szlov�ki�ban nem kapjuk vissza eg�szen r�gi hat�rainkat, de nem is �rdek�nk, hogy emiatt �jb�l elrontsuk viszonyunkat a magyarokkal”

Fordul�pont: 1941, a szovjetek elleni n�met t�mad�s

- 1942 szeptember�ben London j�v�hagyta a szud�tan�metek kitelep�t�s�t; Benes m�r a magyar k�rd�st megold�s�t is hasonl� m�don k�pzeli el

- 1943-ban Moszkva is beleegyezik a szud�tan�metek deport�l�s�ba, de sem a szovjetek, sem maga Roosevelt nem fogadja el ezen megold�s alkalmaz�s�t a magyar kisebbs�gre

- Benes �s Klement Gottwald k�z�tt teljes egyet�rt�s a lakoss�gcsere k�rd�s�ben

(maxim�lisan 200 ezer magyarorsz�gi szlov�k mintegy 750 ezer szlov�kiai magyar)

Gottwald, 1943, londoni kommunist�k el�tt elmondott besz�d:

„A Csehszlov�k K�zt�rsas�gnak a h�bor� ut�n tiszt�n szl�v nemzeti �llamnak kell lennie”

Ugyan� 1944-ben: „ny�lt er�szak sz�ks�gess�ge” a magyarokkal szemben

- 1944. augusztus: beszterceb�nyai szlov�k nemzeti felkel�s

a Tiso-f�le fasiszta b�b�llam megsz�nik akad�lyoz� t�nyez�je lenni a magyar k�rd�s megold�s�nak

- Sz�mos szlov�k �r� �s �rtelmis�gi a magyarok elleni atrocit�sok ellen emeli fel a szav�t:

Laco Novomesky: „Sok magyar h�bb maradt a k�zt�rsas�ghoz, mint ak�rh�ny szlov�k, vagy cseh”

Gustav Husak k�s�bbi �llameln�k:

„a szlov�kok, akiket a gazdag d�li ter�letekr�l kiszor�tottak �s fel�ztek a hegyi zugokba, meg kell, hogy kapj�k az �si szlov�k ter�letet, hogy megfelel� m�don �lhessenek” (ez kimaradt Husak magyar nyelv� eml�kirat�b�l)

- Moszkvai t�rgyal�sok v�ge ’45 m�rcius�ban, hazat�r az emigr�ci�

-1945 �prlilis 4., 16 pontb�l �ll� �n. „Kassai program” (Fierlinger korm�ny�nak programja)

VIII.: �llampolg�rs�g elv�tele, k�zigazgat�s megtiszt�t�sa

XI., magyar f�ldbirtokok elv�tele

XV., nemzetis�gi iskol�k bez�r�sa

�prilis 7.

bel�gyminiszteri rendelet: demokratikus jogokb�l val� kiz�r�s, komissz�rok kinevez�se a kisebbs�gi falvakban

Tov�bb�:

- magyar vagyon �llami fel�gyelet al� helyez�se

- k�zalkalmazottak elbocs�t�sa, nyugd�j megvon�sa

- magyar nyelvhaszn�lat tilt�sa az egyh�zi szertart�sokon

- magyar papok kitoloncol�sa

- a magyar hallgat�k kiz�r�sa az egyetemekr�l

- egyes�letek bez�r�sa, vagyonuk elkobz�sa

- lehet�v� v�lik a k�rt�r�t�s n�lk�li kitelep�t�s

- magyar �zletek „z�rgondoks�g” alatt

- magyar bankbet�tek befagyaszt�sa

- tilos a magyar nyelvhaszn�lat a k�zhivatalokban

- �js�g, k�nyv kiad�s�nak tilalma

- magyar nemzetis�g� polg�ri keresetet nem ind�that, mag�nv�dl� nem lehet

- k�zmunka: b�rmikor, b�rhov�, b�rmennyi id�re

Csup�n 2 kit�tel hi�nyzott ahhoz, hogy teljes m�rt�kben megegyezzen az 1941-es szlov�kiai zsid�t�rv�nnyel: a D�vid-csillag visel�se, illetve a vonaton val� utaz�s tilalma ( a csehszlov�k korm�ny magyar kiv�ndorl�k t�megeire sz�m�tott, �gy nem akarta g�tolni a szabad mozg�st).

Benes m�jus 9-�n, a sz�vets�gesek gy�zelmi �nnep�n:

„a n�metek �s magyarok nagy r�sz�nek el kell t�l�nk mennie. Ez a v�g�rv�nyes elhat�roz�sunk…”

m�jus 19.: Benes-dekr�tumok

- „a nem szl�v elemek” gazdas�gi �letb�l val� kiz�r�sa

- ugyanezeket „politikailag megb�zhatatlannak” b�lyegzik”

- magyar k�zalkalmazottak elbocs�t�sa (pedag�gus ki�raml�s)

- a kisebbs�giek sz�m�ra ny�jtott nyugd�jakat, egy�b juttat�sokat befagyasztj�k

Pozsony magyar lakoss�g�nak 90%-�t f�l �ra leforg�sa alatt kitelep�tik. Ez az aszimmetrikus lakoss�gcsere �s kitelep�t�s nyit�nya.

R�kosi M�ty�s levelet �r Szt�linnak ez ut�bbinak „V�gj�tok sz�jba �ket” kijelent�s�vel kapcsolatban. V�laszr�l nem tudunk, de a szovjet vezet�s egy�rtelm�en szabad kezet ad Gottwaldnak.

Kitelep�t�s:

- A 88. sz. eln�ki rendelet alapj�n

- �l�nk magyarorsz�gi ellenkez�s, a potsdami konferencia nem veszi napirendj�re a k�rd�st,

- A b�ket�rgyal�sokon a csehszlov�kok legf�bb p�rtfog�ja; a Szovjetuni�nak sz�lesk�r� tapasztalatai vannak a kisebbs�gi k�rd�sek megold�s�ban

„a magyarok ellenkez�se Eur�pa b�k�j�t vesz�lyezteti”

A lakoss�gcsere-egyezm�ny al��r�sa: 1947. febru�r 27.

V. cikkely: nem mondja ki, hogy egy csal�d csak egys�g�ben jel�lhet� ki

VIII. cikkely: a h�bor�s b�ntettek�rt el�t�lt magyarokat az anyaorsz�g „parit�son fel�l” �tveszi (20 ezren voltak, csal�dtagokkal egy�tt 73 ezren, V�.: „60-70 egy�nr�l lehet sz�”)

1946. j�lius 17.: Reszlovakiz�ci�s egyezm�ny

„a felvid�ki magyars�g val�j�ban eredetileg szlov�k elem volt, csak az �vezred folyam�n elmagyarosodott, �s most lehet�s�get kap a reszlovakiz�ci�ra”

326 ezer reszlovakiz�lt, 106 ezer kitelep�t�sre jel�lt, 75 ezer „b�n�s”

Budapest nem fogadja el a n�vjegyz�ket.

Vladimir Clementis k�l�gyi �llamtitk�r: „legrosszabb esetben el tudjuk int�zni magunk is”

Deport�l�s Csehorsz�gba, a beh�v� k�zmunk�ra sz�lt, m�g a Benesi dekr�tumok alapj�n. (jogilag azonban nincs rendben, mivel a dekr�tum rendelkez� r�sze legfeljebb egy �vr�l sz�l �s k�zmunk�r�l)

22 fokos fagy, gyermekek �s �regek nagysz�m� hal�la

1947 febru�rj�ban le�ll�tj�k az �ttelep�t�seket Csehorsz�gba, mivel a b�kekonferencia nem hagyja azt j�v�. Addig mintegy 60 ezer magyar „lelt �j haz�ra”.

A lakoss�gcsere er�s magyar akt�vumot mutat: 76 ezer magyar – 60 ezer szlov�k, valamint t�bb, mint 10 ezer magyar menek�lt

160 ezer hold h�trahagyva Szlov�ki�ban – 15 ezer hold Mo-n

15 ezer h�z – 4 ezer h�z

1948 v�g�n a lakoss�gcser�t is le�ll�tj�k.

1949. Csorba-t�i Egyezm�ny: a felek lemondanak k�lcs�n�s ig�nyeikr�l

Ekkor m�r jav�ban zajlik a kommunista hatalom�tv�tel, a „prolet�r internacionalizmus” a feled�s f�tyl�t bor�tja a kisebbs�gi k�rd�sre.

A szlov�kiai magyar t�rsadalom lefejez�dik, �rtelmis�g�t�l megfosztva v�g neki az el�tte �ll� kommunizmus �ltal meghat�rozott �vtizedeknek. 

www.napkozi.hu/dl.php?p=/0_archivum_mar_kifutott/