Szeresd a Te népedet, nemzetedet, jobban mint önmagadat, s rajta kívül más isteneid ne legyenek. Tiszteld otthonodat s a földet, melyen élsz, hogy maradékaid is hosszú életet élhessenek rajta! Wass Albert
A népzene tehát a természet tüneménye. Ez az alkotás ugyanazzal a szerves szabadsággal fejlődött, mint a természet egyéb élő szervezetei, a virágok, az állatok. Éppen ezért olyan gyönyörű, olyan tökéletes a népzene. Ezek a dallamok a művészi tökéletesség megtestesítői. Példái annak, miként lehet legkisebb formában, legszeré- nyebb eszközökkel valamilyen zenei gondolatot legtökéletesebben kifejezni. Bartók Béla (1881-1945) zeneszerző, zongoraművész, nép- zenekutató
„Révpartot ért a gálya, – világkörutat járt kormányosával. … Egy szózat elég a harczot megszüntetni: “Ne tépjétek egymás zászlóit! ne vágjatok egymáson sebeket! az Kossuth lelkének fáj..” s a küzdelem elmúlik … Ez a te bűvös szem- födeled eltakar minden belvi- szályt. …Vezess bennünket most, te halottaidban is óriás, e nemzeti nagyság felé.”
A hazafiak riszálják magukat, énekelnek, szavalnak, esküdöznek. De csak egyfajta igazi hazafiság van: ha valaki ott, ahol éppen van, teljes hűséggel és feltétlen erőkifejtéssel helytáll a munkájában. Ennek visszaható ereje van a hazára. Minden más csak vásári mutogatás és tányérozás.Márai Sándor
Ki hinné hogy a törökországi Antalya tartományban van egy magyar falú? Pedig van. Van ott egy ősi magyar falú: Macarköy ejtsd: madzsarköy, azaz magyar falú. A falut 450- 500 évvel ezelőtt őseink alapították. A magyar földről rabszolgának elhurcolt foglyok először Isztambul körnékén telepedtek le majd átköltöztek erre a vidékre és ezt népesítették be, áttértek a muszlim vallásra, törökökké váltak, családi hagyományaik szerint azonban meg-őrizték származástudatukat, de nem beszélnek magyarul.Macarköy ma- gyar temetőjét a helyiek közül sokan Macarka Mezarlának, azaz Magyar temetőnek, mások Eski Macar Mezar lának, Ősi magyar temetőnek hívják. Gebiz - Macarköy főterén egy szé-kelykapu áll és rajta a felirat:
Jézus tanítása annyira világos, hogy a gyermekek is eredeti értelmében értik. Csak azok az emberek nem értik meg, akik keresztényeknek akarnak látszani vagy annak hívatják magukat.
8. FEHÉRVÁRCSURGÓ Hargita Pál lelkész-Domján Ilona id Hargita Pál és Elekes Julanna
Fejér megye északnyugati részén, Székesfehérvártól 15 km-re található a Móri-árok déli részén.
Szószék a fehérvárcsurgói templomban
A település régi neve Csurgó volt, sokan ma is így emlegetik. A terület fő vízgyűjtője a Gaja-patak, amelynek völgyéből kellemes sétával megközelíthető a település egyik büszkesége, a 223 hektár vízfelületű Vaskapu-víztározó, amely kedvelt helyi horgásztó és fürdőhely. A hagyomány szerint itt volt Mátyás király egyik halastava is. A környék vadban is gazdag. Már a 19. században - a Károlyi-grófok idejében is - létesült itt vadaskert. Jelenleg is sok vadászt fogad a település vadászháza.
Egy kevés levéltári adat: Torkos Jakab püspök vizitációs könyve alapján: Dunántúli egyházleírások a XVIII. századból. A Dunántúli Református Egyházkerület 1774-ben. Református Gyüjtemények. Pápa 2002.
Csurgó
Ad 1-um Te[kin]t[e]tes nemes Fejér vármegyéhez tartozando, Isten kegyelmességébűl semmi rendkivül való vexat nem szenved. Mikor kezdődött légyen az exercitiuma az eklesiának, bizonyos instrumentumabul (melyben specificaltattak ebben az eklesiában fungált predikatoroknak mind neveik, mind szolgálattyoknak esztendeik) ugy jő ki, hogy kezdődött ennek előtte 88 esztendőkkel. Szám szerént vagynak 449-en.
Ad 2-um Földes asszonya m[é]l[tósá]gos groff Berényi Ersebeth asszony ő nagysága de Karáts Berény D. E. m[é]l[tósá]gos generalis báro Lusintzki de Reglio ő excellentiaja el maradott özvegye. Az helység jobbágytság.
A községet rendkívül gazdag régészeti leleteket rejtő dombok övezik. A közeli Vár-hegy kora vaskori földvárat takar. Kilenc fejedelmi halomsír is megbújik a községtől északra fekvő erdőkben.
Fehérvárcsurgó legismertebb nevezetessége azonban a felújítás alatt álló Károlyi-kastély, amely 1844-ben épült késő klasszicista stílusban, 45 hektáros park övezi, a kastély helyreállítása folyamatos.
1951-ben megválasztja a gyülekezet lelkészének, 1962-ig szolgálhatott itt. Majd egyházi "érdekből" rontotta az állam és egyház között a jó viszonyt, előbb segédmunkás, majd 3 év után állásába vissza veszik, de a megyéből el kell mennie. (Itt születtem Hargita Pál Istvánként 1951-ben, 2006-tól az ősi nevet hordom Heidfogel Pál szintén református lelkész.)
Hargita Pál (1924. 11. 27. - 1996. 11. 23.)
Istvándiban született Szülei: Heidfogel (Hargita) Pál és Elekes Julianna.
Édesapja és nagyapja jómódú asztalos mesterek voltak.
„Nyolcéves voltam, amikor a gimnazista korú (Etelka) nővérem meghalt, így egyetlen gyermeke maradtam, a Somogy és Baranya határán élő szüleimnek. Nővérem példáját tartották szemük előtt szüleim, és nem engedtek gimnáziumba: polgári iskolában végeztem. Utána a bajai tanítóképzőbe jártam. A középiskolában is, a képzőben is kitűnő tanuló voltam. Tanyasi tanító szerettem volna lenni. Már „szolgáltam” is néhány hónapig, de a háború szétzúzta az álmaimat. Emiatt, 1944 nyarán, ismét hazakerültem.
Így aztán a szülői ház kertjében volt időm elgondolkodni. Ekkor kaptam a félreérthetetlen belső indíttatást, lelkésznek jelentkeztem. A pápai teológiai akadémiára kerültem, ahová 1944-ben csak feltételesen vettek fel, mivel nem volt meg a gimnáziumi érettségim. Szeptemberig az alsó négy osztály latin anyagából különbözeti vizsgát kellett tennem. Két hónap alatt négy osztály latin anyagát, teljesen autodidakta módon kellett elsajátítanom. Egy lelkész sem vállalta, hogy segítsen az úton, mondván: bárcsak nekik lenne tanítói oklevelük, hiszen az orosz hadsereg már az Alföldön van és milyen ember az, aki tanítói oklevéllel lelkésznek készül. Mivel csak feltételesen vettek fel, két év alatt a pécsi Széchenyi gimnáziumban leérettségiztem és így végezhettem tovább a teológiát, azaz el sem végeztem, mert harmadév után kihelyeztek Somogycsurgóra.
Egy esztendő múlva a püspök úr Dunántúli miszsziós segédlelkésznek nevezett ki. Teljesen szabad kezet kaptam. A magyar református ébredés nagy korszakát írtuk akkor, csodálatos dolgok történtek velünk. Faluról, falura mentem. Két év alatt mintegy 120 templomban hirdettem Isten Igéjét. Felejthetetlen élmény volt látni, hogy még a szószékek lépcsőin is ültek emberek. Missziós lelkész kívántam maradni, aztán jött a rendelet, amely megszüntette azt az állást és így helyezkedtem el a gyülekezetbe.
Azok az ötvenes évek. Gyülekezeti evangélizáció.
Hargita lelkész mellett a vendég igehirdető, mellette Csizmadia Etelka
Fehérvárcsurgói Ref.Templom 2010. Renoválás után!
Boldogsággal töltött el Jézus Krisztus örömhíre. Volt, amikor az elején úgy gondoltam: sokféle örömhírt hirdetnek, hát én is egyet hirdetek, Jézus örömhírét. Aztán rövid idő alatt rájöttem, - és ez volt a döntő -, hogy nincs más igazi örömhír, csak egy: Isten szeretetének, Jézus Krisztusban megjelent kegyelmének az örömhíre. Ezért mindent lehet, és minden kell vállalni. Boldogan voltam Fehérvárcsurgó gyülekezeti lelkésze.
Fehérvárcsurgói Presbiterekkel.
Sajnos 1956 után, (1959) nem politikai, hanem egyházpolitikai okból el kellett hagynom a gyülekezetet, de még a megyét is.
Rövid ideig a Fejér Megyei Építőipari Vállalatnál segédmunkásként dolgoztam, de feleségemmel együtt az volt az elhatározásunk, hogy minket csak kitenni lehet a lelkészi szolgálatból, önként nem hagyjuk ott.
Irma testvérrel egy komoly beszélgetésben, azok az 50-es évek
Két év múlva kaptam azt a lehetőséget, hogy egy másik megyében lelkészi állásba kerülhettem. (1962. Adásztevel).
Zámbó Gyula ny. bányász presbiter barátjával Péter unokájával, a pápai gyülekezet látogatásakor Fehérvárcsurgón.
Örökké hirdettem, hogy érdemes gyermekeinket hitben, szeretetben nevelni. Amikor nagyobb leányunkat (Csilla) felvették a műszaki egyetemre, ő Pesten is minden vasárnap eljárt templomba, sőt a Kálvin-téri gyülekezetből rajta keresztül kaptam egy olyan barátot, főiskolai tanárt, aki hozzásegített, hogy a Tudományos Akadémia egyik angol nyelvű folyóiratába gazdaságtörténeti dolgozatokat írhattam. Ezek az írások teremtették meg számomra a gyümölcsöt. Püspök úr megengedte, 1975 hogy Pápára pályázhattam. A gyülekezet megválasztott és Isten irgalmából itt fejeztem be a lelkészi szolgálatot.
Csizmadia Etelka, Akinek hűségéről, hitéről szeretetéről - már életében is lengendák születtek.
Fiamat annak idején (1970-72) Lentibe vitték katonának. A fiam a lelkészi szolgálatot választotta. Jó próba volt, nehéz idők jártak. Kisebbik leányom Julika /Hargita Júlia - Júlia Schober Müncheberg Flora str / Németországba ment férjhez.” (G.Cs - PápaPress.1996. 06.18.)
Kilenc évi özvegység után felesége is elment a minden élők útján. A pápai Alsóvárosi temetőben nyugszanak.
Homokszentgyörgy phfogel@gmail.com
A család sokszor igen nehéz alkalmazkodást, lemondásokat követel az együttélés érdekében. De ennek a vállalásához hit kell, Istenhit. Isten és a család szentségében kell hinni, nem a társadalmi szerződésekben, konven-ciókban.Popper Péter
+36 82 487 002
+36 30 68 26 800
Ekkor - 1954-55 -ben -akartam "világgá menni"
Hazát több módon lehet elveszítni, de ő bennünket el nem veszt soha!
Bárd Oszkár 1893-1942 orvos, költő, drámairó
Vajon nem mindnyájan ezért a titokért élünk? Hogy földerítsük életünk nagy titkát, az Istent?
Én úgy tanultam, hogy a világ az olyan, hogy az ember Fradi-drukker. A rendes magyar ember az Fradi-drukker. Vagy még egy- szerűbb dolog ez: az ember fradista, ahogy a nap süt vagy a fű nő. Esterházy Péter (1950.- 2016. ) író
Ne fájjon a lelkem,
Ne fájjon a testem,
Legyen, ki felemel,
Amikor elestem.
Amit méznek érzek,
Epévé ne váljék,
Kövessen a béke
Mint jóságos árnyék.
S ha majd jő a halál,
Szóljon hozzám szépen,
S ne a hátán vigyen,
Hanem az ölében.
A gyermekévek benyomásait tartsd emlékedben, mert azok tiszteletre méltók. Egyenes úton járj, igaz légy, mert az a legkönnyebb és a legboldogítóbb szerep. Érzéseiddel ne légy pazar, de akinek odaadtad, ahhoz légy hű! S hogyha olykor keresztutakra vezet az élet, kérj tanácsot tenszívedtől, gondolj azokra, kik onnan felülről néznek le rád, atyád és anyád szellemére, s úgy cselekedjél, hogy ők boldognak lássanak téged. Jókai Mór (1825. 02. 18. - 1904. 05. 05.) magyar regényíró
Kétség sem fér hozzá, hogy a család és az otthon az, amely által az emberi társadalom legnagyobb erényei születnek, erősödnek és táplálkoznak.
AJÁNLOM AZ OLDALT
