Szeresd a Te népedet, nemzetedet, jobban mint önmagadat, s rajta kívül más isteneid ne legyenek. Tiszteld otthonodat s a földet, melyen élsz, hogy maradékaid is hosszú életet élhessenek rajta! Wass Albert
A népzene tehát a természet tüneménye. Ez az alkotás ugyanazzal a szerves szabadsággal fejlődött, mint a természet egyéb élő szervezetei, a virágok, az állatok. Éppen ezért olyan gyönyörű, olyan tökéletes a népzene. Ezek a dallamok a művészi tökéletesség megtestesítői. Példái annak, miként lehet legkisebb formában, legszeré- nyebb eszközökkel valamilyen zenei gondolatot legtökéletesebben kifejezni. Bartók Béla (1881-1945) zeneszerző, zongoraművész, nép- zenekutató
„Révpartot ért a gálya, – világkörutat járt kormányosával. … Egy szózat elég a harczot megszüntetni: “Ne tépjétek egymás zászlóit! ne vágjatok egymáson sebeket! az Kossuth lelkének fáj..” s a küzdelem elmúlik … Ez a te bűvös szem- födeled eltakar minden belvi- szályt. …Vezess bennünket most, te halottaidban is óriás, e nemzeti nagyság felé.”
A hazafiak riszálják magukat, énekelnek, szavalnak, esküdöznek. De csak egyfajta igazi hazafiság van: ha valaki ott, ahol éppen van, teljes hűséggel és feltétlen erőkifejtéssel helytáll a munkájában. Ennek visszaható ereje van a hazára. Minden más csak vásári mutogatás és tányérozás.Márai Sándor
Ki hinné hogy a törökországi Antalya tartományban van egy magyar falú? Pedig van. Van ott egy ősi magyar falú: Macarköy ejtsd: madzsarköy, azaz magyar falú. A falut 450- 500 évvel ezelőtt őseink alapították. A magyar földről rabszolgának elhurcolt foglyok először Isztambul körnékén telepedtek le majd átköltöztek erre a vidékre és ezt népesítették be, áttértek a muszlim vallásra, törökökké váltak, családi hagyományaik szerint azonban meg-őrizték származástudatukat, de nem beszélnek magyarul.Macarköy ma- gyar temetőjét a helyiek közül sokan Macarka Mezarlának, azaz Magyar temetőnek, mások Eski Macar Mezar lának, Ősi magyar temetőnek hívják. Gebiz - Macarköy főterén egy szé-kelykapu áll és rajta a felirat:
Jézus tanítása annyira világos, hogy a gyermekek is eredeti értelmében értik. Csak azok az emberek nem értik meg, akik keresztényeknek akarnak látszani vagy annak hívatják magukat.
- RÁDIÓFÓNIA 75 esztendő a magyar zene hullámhosszán l. kötet 1925-1944
RÁDIÓFÓNIA
75 esztendő a magyar zene hullámhosszán (1925 - 2000)
A rádiósorozat rövidített, írásos változata
Összeállította: Bieliczkyné Búzás Éva
l. kötet: 1925-1944
RÁDIÓFÓNIA
"Lajtha László és a református énekkar 1929. március 24-én és május 12-én a Goudimel énekkar református egyházi énekeket adott elő a Rádióban, Lajtha László vezényletével. A kórus névadója Claude Goudimel 16. századi francia zeneszerző volt, aki a református zsoltárok dallamát négyszólamú énekkarra dolgozta fel. A Kálvin téri templom Goudimel kórusát Lajtha László zeneszerző alapította és vezette, a 20-as évek közepétől körülbelül tíz éven át. Lajtha ilyen irányú tevékenységéről igen keveset lehet tudni. Berlász Melinda zenetörténész, a Lajtha életmű kutatója többek között ezt írta a Confessió című református folyóiratban: „Mai nemzedékek már aligha őrizhetik emlékét Lajtha Kálvin téri templomhoz fűződő kapcsolatának. Mi már nem hallhattuk az általa szervezett Goudimel kórus énekét, nem hallhattuk fáradságos próbáit, betanító munkáját és a vasárnaponként megszólaló kóruséneklést, ezeket a saját lelki igényére végzett feladatokat, amelyekkel mint személyes adalékokkal gazdagította az Úr ünnepeinek méltóbb dicséretét. Életét igen sokfelé irányuló munkaterületek töltötték be, olyan feladatok foglalkoztatták, amelyeknek teljesítését sohasem érezhette kielégítőnek és befejezettnek, hiszen zeneszerzői kibontakozásának keresésében, valamint népzenekutatói munkájában, melyet intézményhez kötötten a Néprajzi Múzeumban végzett, nem érkezhetett el egyik nap sem az elvégzett feladat megnyugtató érzéséhez. Tanársága hasonlóképpen belső intenzitást igényelt. A Nemzeti Zenedéből toborozta növendékeinek kisebb csoportját, akik kérésére részt vállaltak a Goudimel kórus keretében a Kálvin téri templom istentiszteletein.” 32-33
http://mek.oszk.hu/14600/14630/pdf/14630_1.pdf
Homokszentgyörgy phfogel@gmail.com
A család sokszor igen nehéz alkalmazkodást, lemondásokat követel az együttélés érdekében. De ennek a vállalásához hit kell, Istenhit. Isten és a család szentségében kell hinni, nem a társadalmi szerződésekben, konven-ciókban.Popper Péter
+36 82 487 002
+36 30 68 26 800
Ekkor - 1954-55 -ben -akartam "világgá menni"
Hazát több módon lehet elveszítni, de ő bennünket el nem veszt soha!
Bárd Oszkár 1893-1942 orvos, költő, drámairó
Vajon nem mindnyájan ezért a titokért élünk? Hogy földerítsük életünk nagy titkát, az Istent?
Én úgy tanultam, hogy a világ az olyan, hogy az ember Fradi-drukker. A rendes magyar ember az Fradi-drukker. Vagy még egy- szerűbb dolog ez: az ember fradista, ahogy a nap süt vagy a fű nő. Esterházy Péter (1950.- 2016. ) író
Ne fájjon a lelkem,
Ne fájjon a testem,
Legyen, ki felemel,
Amikor elestem.
Amit méznek érzek,
Epévé ne váljék,
Kövessen a béke
Mint jóságos árnyék.
S ha majd jő a halál,
Szóljon hozzám szépen,
S ne a hátán vigyen,
Hanem az ölében.
A gyermekévek benyomásait tartsd emlékedben, mert azok tiszteletre méltók. Egyenes úton járj, igaz légy, mert az a legkönnyebb és a legboldogítóbb szerep. Érzéseiddel ne légy pazar, de akinek odaadtad, ahhoz légy hű! S hogyha olykor keresztutakra vezet az élet, kérj tanácsot tenszívedtől, gondolj azokra, kik onnan felülről néznek le rád, atyád és anyád szellemére, s úgy cselekedjél, hogy ők boldognak lássanak téged. Jókai Mór (1825. 02. 18. - 1904. 05. 05.) magyar regényíró
Kétség sem fér hozzá, hogy a család és az otthon az, amely által az emberi társadalom legnagyobb erényei születnek, erősödnek és táplálkoznak.
AJÁNLOM AZ OLDALT
