INTELEM

2000/5 

"Kett�sz�z �ve sz�letett a szlov�n himnusz k�lt�je France Pre�eren"1

2000-ben �nnepelt�k.

A SZLOV�N HIMNUSZ K�LT�JE: 

FRANCE PRE�EREN

�ljenek mind a n�pek,

kik v�rj�k m�r a nagy napot,

mely a f�ldkereks�gnek

hoz b�k�sebb virradatot;

mennyi rab

lesz szabad

                        �s j� szomsz�d a nap alatt!

Az id�n {2000. �v} a legnagyobb szlov�n k�lt� sz�let�s�nek k�tsz�zadik �vfordul�j�t �nnepelj�k, az elm�lt �vben  -1999- a hal�l�nak 150-ik �vfordul�j�ra eml�kezt�nk. Pre�eren helye a szlov�n kult�r�ban �s szerepe a nemzettudat alak�t�s�ban olyan jelent�s, hogy Szlov�ni�ban �gy d�nt�ttek, 2000 legyen Pre�eren, �s a szlov�n kult�ra �ve. Mi�rt volt Pre�eren munk�ss�ga a szlov�n n�p nyelv�nek �s irodalm�nak sarokk�ve?

Pre�eren a szlov�n k�lt�szet els� klasszikusa, akinek munk�ss�ga a fejlett eur�pai k�lt�szet �lvonal�ba tartozik. � volt az els�, aki szuver�n m�don �tl�pte a provinci�lis irodalom hat�rait, az addigi tan�t� jelleg� k�lt�szetet auton�m m�v�szett� alak�totta �t. Pre�eren munk�ss�g�nak jelent�s�g�t emeli, hogy nem egy csoportos, gener�ci�s �tt�r�st jelentett, hanem egy mag�nyos, szem�lyes v�vm�nyt.

A szlov�nek a r�luk sz�l� els� �rott eml�kek �ta, – a VIII. sz�zadt�l eg�szen 1990-ig – mindig a szomsz�dos nagyobb n�pcsoportok uralma alatt �ltek, nagy, t�bbnemzetis�g� �s t�bbnyelv� �llamalakulatokban, ahol az �n�ll� szlov�n identit�s �s nyelv ir�nti t�rekv�seket nemigen t�rt�k el. A t�rt�nelem sor�n t�bbsz�r fenyegette �ket a nemzeti identit�s elveszt�se, de ezeket a vesz�lyeket mindig siker�lt legy�zni�k. Ennek a sz�v�ss�gnak az okai t�bbr�t�ek, �s nagyon fontos szerepet j�tszott azok k�z�tt a nyelv. Az 1000 k�r�li bri�ini eml�kek azt bizony�tj�k, hogy a szlov�n nyelv korai v�ltozata a kereszt�ny tanok le�r�s�t szolg�lta. Ekkor a szlov�nek a kereszt�nys�g felv�tel�vel hivatalosan az eur�pai kult�ra r�sz�v� v�ltak. A teljes Szent�r�s 1584-es ford�t�sa hozz�j�rult a szlov�n irodalmi norma megalapoz�s�hoz, amely a ford�t�st elk�sz�t� szlov�n protest�nsok kiirt�sa ellen�re is megmaradt. A XVIII. sz�zad v�gi szlov�n nemzeti meg�jhod�st a k�l�nb�z� szlov�n nyelvj�r�sokban megjelentetett dr�m�k, versek �s �js�gok alapozt�k meg. A nemzeti �ntudat l�nyeg�t azonban France Pre�eren fogalmazta meg.

Pre�eren a gorenyszk�i Vrba-n, egy jellegzetesen szlov�n faluban sz�letett. Gyermekkora viszonylag boldog lehetett. A nyolc gyermek k�z�l a legtehets�gesebbet, Francet, tanulni k�ldt�k, ebben nagyb�tyja t�mogat�s�t is �lvezte. K�s�bb �gyv�dnek tanult B�csben. Hazat�r�se ut�n, 1828-ban nem siker�lt saj�t �gyv�di irod�t nyitnia, �let�nek nagy r�sz�ben m�sokat szolg�lt. Az osztr�k hat�s�gok �lete utols� �veiben enged�lyezt�k sz�m�ra, hogy saj�t �gyv�di irod�t nyisson Kranjban. Meghalt, m�g miel�tt megval�s�thatta volna hossz� �veken �t d�delgetett v�gy�t.

Verseket az 1820-as �vekben kezdett �rni, m�g egyetemista kor�ban. Korai verseit azonban el�gette. Nyilv�nos k�lt�i p�lyafut�sa 1830-ban kezd�d�tt, amikor megjelent els� verse a Krajnska �belica k�lt�i almanachban, melyet bar�tja, Matija �op szerkesztett. Pre�en k�lt�szete ezzel ismertt� v�lt, de nemcsak az�rt, mert a versek j�k voltak, hanem botr�nyt kavart vel�k. A legismertebb Szonettkoszor�ban ugyanis nyilv�nosan megnevezte aztt a j�m�d� fiatal h�lgyet, aki megihlette.

1846 december�ben jelent meg egyetlen versesk�tete, France Pre�eren Versei c�mmel. Ennek a v�kony k�tetnek a jelent�s�ge �ri�si, hiszen vele a szlov�n nyelv elnyerte hely�t az eur�pai irodalomban. A kor�bbi szlov�n irodalom szer�ny volt. Pre�erennel a szlov�n nemzetnek vil�gsz�nvonal� k�lt�je lett, aki tehets�g�t a legk�l�nb�- z�bb versform�k mesteri alkalmaz�s�val bizony�totta. Pre�eren Versei megalapozt�k a modern szlov�n irodalmat.

A ballad�kat, rom�ncokat, g�zeleket2 is tartalmaz� k�tet legjelent�sebb alkot�sai a szonettek. A Szonettkoszor� mesteri remekm�. Minden szonett utols� versszaka a k�vetkez� szonett els� versszaka, eg�szen a tizennegyedik szonettig, amelynek az utols� versszaka az els� szonett els� versszak�nak ism�tl�se. A tizen�t�dik szonettet a tizenn�gy megism�telt versszak alkotja. Ezt Pre�eren azzal tet�zi, hogy minden szonett els� bet�j�b�l szerelm�nek neve olvashat�: Primcovi Juliji. A Szonettkoszor� nemcsak technikailag t�k�letes, hanem m�ly tartalmat is k�zvet�t: a koszor�ba Pre�eren belefonja a szerelmet, hazaszeretetet �s a k�lt�szetet.

A k�tet utols� r�sz�t a Keresztel�s a Savic�n�l eposz alkotja, amely a k�lt� gondolatait �sszegzi alkot�i p�lyafut�s�nak cs�cs�n. A k�ltem�ny le�rja a szlov�nek �tt�r�s�t a kereszt�nys�gre a VIII. sz�zadban. A k�lt� a szerelmi, t�rt�nelmi �s vall�si tematik�t �gy k�ti �ssze, hogy az egyben �nvallom�s is. Az eposz k�t r�szb�l �ll, a Bevezet�b�l �s a Keresztel�sb�l, mindkett�t �rtomir, a f�szerepl� �s annak t�rt�nete k�ti �ssze. Az eposz t�rt�nelmi h�ttere az alpesi szlov�kok katolikus hitre val� er�szakos t�r�t�se a VIII. sz�zad m�sodik fel�ben �s a bajor kereszt�ny hadakkal val� harc. A Bevezet�ben �rtomir eposzi h�s, aki a kicsi, de hajl�thatatlan pog�ny sereg vezet�je, amelynek egy harc sor�n minden tagja odav�sz. Csak �rtomir marad �lve. A veres�g ut�n �rtomir el�sz�r �ngyilkoss�gra gondol, de az elkesered�sb�l Bogomil�ra, a pog�ny pap l�ny�ra val� eml�kez�s menti ki. �rtomir �jb�l rem�nykedni kezd, s m�r a szerelmi boldogs�g terv�t sz�vi a t�rt�nelmi veres�g ut�n. De itt is veres�get szenved. Bogomila a n�ppel egy�tt �tt�rt a kereszt�ny hitre �s fogadalmat tett Istennek, az�rt, hogy �rtomirt meg�vja a hal�lt�l, lemondva ezzel a f�ldi boldogs�gukr�l. �rtomir mindezt veres�gk�nt fogja fel, de Bogomila hat�rtalan szerelme azonban �j elhat�roz�sra b�rja. N�pe ir�nti h�s�ge is arra �szt�nzi, hogy elfogadja Bogomila �s a n�p hit�t a kereszt�nys�get �s a papi hivat�st v�lasztja az �lethez val� ragaszkod�s egyetlen lehet�s�gek�nt. Mindezt azonban ink�bb lemond�an teszi, mint lelkesed�ssel, a szem�lyes boldogtalans�g teljes tudat�ban. �rtomir az eposz m�sodik r�sz�ben m�r nem eposzi h�s, hanem megt�rt szem�lyis�g, a modern, lelkileg megosztott h�s�kre eml�keztet.

A h�sk�ltem�ny komoly �s sikeres k�s�rlet a szlov�n t�rt�nelem d�nt� pillanat�nak bemutat�s�ra, amikor a nemzet sorsa d�lt el, a szlov�n �rdekek ir�nti legm�lyebb elk�telezetts�ggel. Figyelembe v�ve a szlov�n nemzet nagys�g�t �s korl�tozott erej�t, a k�ls� nyom�sokkal val� ny�lt ellenszeg�l�s csak teljes megsz�n�shez vezethetett volna, mint ezt m�s szl�v n�pek eset�ben meg is t�rt�nt. �rtomir nemcsak hogy megkeresztelkedett, hanem az �j hit k�pvisel�j�v� kellett hogy v�ljon �s a hitet testv�rei k�z�tt kellett hirdetnie. A v�ltoz�st a nemzet csak �gy fogadhatta el, �gy �rizve meg saj�t identit�s�t. Ha j�l belegondolunk, ez a tanuls�g ma is �rv�nyes. Pre�eren ebb�l a szemsz�gb�l is p�lda n�lk�l �ll� nemzeti k�lt�, hiszen a nemzettel kapcsolatos megl�t�sai m�g ma is id�szer�ek.

Pre�eren k�lt�szet�nek cs�csa a Poh�rk�sz�nt�. 1844 �sz�n sz�letett, de a cenz�ra nem enged�lyezte megjelen�s�t a versesk�tetben, �gy csak a metternichi abszolutizmus buk�sa ut�n jelenhetett meg 1848-ban a Novice �js�gban. A vers vez�rgondolata, a szlov�n n�p szabads�g�nak radik�lis k�vetel�se, a nemzetek egyenjog�s�g�nak �s bar�ti egy�tt�l�s�nek humanista v�zi�j�b�l fakad. Ennek alapja a francia forradalom ide�i a nemzetek egyenl�s�g�r�l, szabads�g�r�l �s bar�ts�g�r�l. Pre�eren programvers�t a nemzeti �n�ll�s�g gondolat�n k�v�l az intim embers�gess�g is jellemzi. A z�r� r�szben f� �rt�kk�nt maga az ember �ll, saj�t szem�lyes �rt�keivel: „�ljenek mindenek, akik k�zt�nk j� emberek!” A szlov�n nemzet t�rt�nelm�nek sor�n a Poh�rk�sz�nt� fontos szerepet j�tszott, er�sen id�szer� volt a megsz�ll�s �s a II. vil�gh�bor� alatt. Az �n�ll� �llam megalakul�sakor a hetedik versszaka nemzeti himnusz lett.

�ljenek mind a n�pek,

kik v�rj�k m�r a nagy napot,

mely a f�ldkereks�gnek

hoz b�k�sebb virradatot;

mennyi rab

lesz szabad

�s j� szomsz�d a nap alatt!

Pre�eren 1849. febru�r 8-�n halt meg. Annak ellen�re, hogy temet�se Kranjban nagy esem�ny volt, �gy t�nt, hogy munk�ss�g�t gyorsan elfelejtik. Josip Stritar volt az els�, aki 1866-ban kimondta: „Ami az angoloknak Shakespeare, olaszoknak Dante, n�meteknek Goethe, oroszoknak Puskin, lengyeleknek Mickiewicz, az a szlov�neknek Pre�eren.” Ett�l kezdve sz�m�tott Pre�eren munk�ss�ga a szlov�n nemzeti kult�ra cs�cs�nak, ekkor v�lt szlov�n nemzeti m�tossz�. Munk�ss�ga a k�s�bbi szlov�n irodalom p�ldak�pe �s modellje lett.

A szlov�n nyelv egyenjog�s�g�ra az iskol�kban �s hivatalokban t�rt�n� k�vetel�sek hat�rozottabb form�ban csak 1849 ut�n jelentkeztek. Az Osztr�k–Magyar Monarchi�ban a szlov�n nyelv a b�r�s�gokon 1882-ben nyert egyenjog�s�got, ez �vben vezett�k be, mint hivatalos nyelvet a ljubljanai v�rosh�z�n; az 1870-es �vekt�l az 1890-es �vekig a szlov�nek �n�ll� oszt�lyokat alap�thattak a k�tnyelv� gimn�ziumokban. A b�csi parlamentben az els� szlov�n besz�det 1896-ban tartotta meg Ivan �u�ter�i�; az Osztr�k–Magyar Monarchia sz�tes�sekor 1919-ben jutottak a szlov�nek �n�ll� saj�t egyetemhez. Az 1920-ban l�trej�tt D�lszl�v Kir�lys�gban k�zvetlen�l a m�sodik vil�gh�bor� el�tt alakult meg az els� tiszt�n szlov�n gimn�zium Goric�ban. 1938-ban alakult meg a Szlov�n Tudom�nyos �s M�v�szeti Akad�mia. A szuver�n szlov�n �llam pedig csak 1991-ben j�tt l�tre.

Pre�eren k�lt�szete ezek megl�t�t felt�telezte �s burkoltan k�vetelte. K�lt�szet�ben a fejlett, szabad nemzet ide�ja �lt, b�r az maga ilyen form�ban m�g nem l�tezett �s csak lassan, nehezen alakult ki. �gy t�rt�nhetett, hogy az irodalmi nemzet a politikai nemzetekn�l sokkal kor�bban kialakult. Pre�eren nemcsak a legnagyobb szlov�n k�lt�, hanem a szlov�n nemzet k�zponti t�rt�nelmi szem�lyis�ge is, nemzeti identit�s�nak jelk�pe. A szlov�nek �jkori t�rt�nelme sor�n Pre�eren neve �s k�ldet�se ir�nyt� volt a nemzeti �ntudat fejleszt�s�ben, a szlov�nek �n�ll�sul�si t�rekv�seinek szellemi vez�ralakja.

Egy nemzet kult�r�j�nak egyik legfontosabb alapja a nyelv. A legnehezebb id�kben a nyelv volt az, aminek k�sz�nhet�en a szlov�n nemzet nem t�nt el a n�pek s�llyeszt�j�ben. A nyelv az a csillag, ami alapj�n messzir�l felismerik egym�st az egyazon kult�r�hoz tartoz�k. Ma itt egy�tt �nnepel�nk �s eml�kez�nk szlov�nek Szlov�ni�b�l �s a nemzet�llam hat�rain k�v�l �l�k. Neh�z a kisebbs�gi l�t, de egyben egy nemzet sz�v�ss�g�nak bizony�t�ka is. Am�g a k�lt�k �s �r�k nemzett�rsaik legm�lyebb gondolatait, rem�nyeit, �rzelmeit k�vetik, a nemzet �lni fog, a neh�z k�r�lm�nyek ellen�re is. Am�g Pre�erenjeink, Messnerjeink lesznek, nem kell f�lni az elt�n�st�l.

Ksenija �krilec

1 Elhangzott 2000. febru�r 6-�n a Budapesti Szlov�nek Egyes�let�ben, a szlov�n kult�ra �nnepe alkalm�b�l.

2 A k�zel-keleti �s perzsa k�lt�szetre jellemz� versforma, amely a n�met romantika k�zvet�t�s�vel jutott el Kelet-K�z�p-Eur�p�ba.