Szeresd a Te népedet, nemzetedet, jobban mint önmagadat, s rajta kívül más isteneid ne legyenek. Tiszteld otthonodat s a földet, melyen élsz, hogy maradékaid is hosszú életet élhessenek rajta! Wass Albert
A népzene tehát a természet tüneménye. Ez az alkotás ugyanazzal a szerves szabadsággal fejlődött, mint a természet egyéb élő szervezetei, a virágok, az állatok. Éppen ezért olyan gyönyörű, olyan tökéletes a népzene. Ezek a dallamok a művészi tökéletesség megtestesítői. Példái annak, miként lehet legkisebb formában, legszeré- nyebb eszközökkel valamilyen zenei gondolatot legtökéletesebben kifejezni. Bartók Béla (1881-1945) zeneszerző, zongoraművész, nép- zenekutató
„Révpartot ért a gálya, – világkörutat járt kormányosával. … Egy szózat elég a harczot megszüntetni: “Ne tépjétek egymás zászlóit! ne vágjatok egymáson sebeket! az Kossuth lelkének fáj..” s a küzdelem elmúlik … Ez a te bűvös szem- födeled eltakar minden belvi- szályt. …Vezess bennünket most, te halottaidban is óriás, e nemzeti nagyság felé.”
A hazafiak riszálják magukat, énekelnek, szavalnak, esküdöznek. De csak egyfajta igazi hazafiság van: ha valaki ott, ahol éppen van, teljes hűséggel és feltétlen erőkifejtéssel helytáll a munkájában. Ennek visszaható ereje van a hazára. Minden más csak vásári mutogatás és tányérozás.Márai Sándor
Ki hinné hogy a törökországi Antalya tartományban van egy magyar falú? Pedig van. Van ott egy ősi magyar falú: Macarköy ejtsd: madzsarköy, azaz magyar falú. A falut 450- 500 évvel ezelőtt őseink alapították. A magyar földről rabszolgának elhurcolt foglyok először Isztambul körnékén telepedtek le majd átköltöztek erre a vidékre és ezt népesítették be, áttértek a muszlim vallásra, törökökké váltak, családi hagyományaik szerint azonban meg-őrizték származástudatukat, de nem beszélnek magyarul.Macarköy ma- gyar temetőjét a helyiek közül sokan Macarka Mezarlának, azaz Magyar temetőnek, mások Eski Macar Mezar lának, Ősi magyar temetőnek hívják. Gebiz - Macarköy főterén egy szé-kelykapu áll és rajta a felirat:
Jézus tanítása annyira világos, hogy a gyermekek is eredeti értelmében értik. Csak azok az emberek nem értik meg, akik keresztényeknek akarnak látszani vagy annak hívatják magukat.
- A szlovén himnusz költőjeFrance Preąeren
2000/5
"Kettőszáz éve született a szlovén himnusz költője France Preąeren"1
Az idén {2000. év} a legnagyobb szlovén költő születésének kétszázadik évfordulóját ünnepeljük, az elmúlt évben -1999- a halálának 150-ik évfordulójára emlékeztünk. Preąeren helye a szlovén kultúrában és szerepe a nemzettudat alakításában olyan jelentős, hogy Szlovéniában úgy döntöttek, 2000 legyen Preąeren, és a szlovén kultúra éve. Miért volt Preąeren munkássága a szlovén nép nyelvének és irodalmának sarokköve?
Preąeren a szlovén költészet első klasszikusa, akinek munkássága a fejlett európai költészet élvonalába tartozik. Ő volt az első, aki szuverén módon átlépte a provinciális irodalom határait, az addigi tanító jellegű költészetet autonóm művészetté alakította át. Preąeren munkásságának jelentőségét emeli, hogy nem egy csoportos, generációs áttörést jelentett, hanem egy magányos, személyes vívmányt.
A szlovének a róluk szóló első írott emlékek óta, – a VIII. századtól egészen 1990-ig – mindig a szomszédos nagyobb népcsoportok uralma alatt éltek, nagy, többnemzetiségű és többnyelvű államalakulatokban, ahol az önálló szlovén identitás és nyelv iránti törekvéseket nemigen tűrték el. A történelem során többször fenyegette őket a nemzeti identitás elvesztése, de ezeket a veszélyeket mindig sikerült legyőzniük. Ennek a szívósságnak az okai többrétűek, és nagyon fontos szerepet játszott azok között a nyelv. Az 1000 körüli briľini emlékek azt bizonyítják, hogy a szlovén nyelv korai változata a keresztény tanok leírását szolgálta. Ekkor a szlovének a kereszténység felvételével hivatalosan az európai kultúra részévé váltak. A teljes Szentírás 1584-es fordítása hozzájárult a szlovén irodalmi norma megalapozásához, amely a fordítást elkészítő szlovén protestánsok kiirtása ellenére is megmaradt. A XVIII. század végi szlovén nemzeti megújhodást a különböző szlovén nyelvjárásokban megjelentetett drámák, versek és újságok alapozták meg. A nemzeti öntudat lényegét azonban France Preąeren fogalmazta meg.
Preąeren a gorenyszkói Vrba-n, egy jellegzetesen szlovén faluban született. Gyermekkora viszonylag boldog lehetett. A nyolc gyermek közül a legtehetségesebbet, Francet, tanulni küldték, ebben nagybátyja támogatását is élvezte. Később ügyvédnek tanult Bécsben. Hazatérése után, 1828-ban nem sikerült saját ügyvédi irodát nyitnia, életének nagy részében másokat szolgált. Az osztrák hatóságok élete utolsó éveiben engedélyezték számára, hogy saját ügyvédi irodát nyisson Kranjban. Meghalt, még mielőtt megvalósíthatta volna hosszú éveken át dédelgetett vágyát.
Verseket az 1820-as években kezdett írni, még egyetemista korában. Korai verseit azonban elégette. Nyilvános költői pályafutása 1830-ban kezdődött, amikor megjelent első verse a Krajnska čbelica költői almanachban, melyet barátja, Matija Čop szerkesztett. Preąen költészete ezzel ismertté vált, de nemcsak azért, mert a versek jók voltak, hanem botrányt kavart velük. A legismertebb Szonettkoszorúban ugyanis nyilvánosan megnevezte aztt a jómódú fiatal hölgyet, aki megihlette.
1846 decemberében jelent meg egyetlen verseskötete, France Preąeren Versei címmel. Ennek a vékony kötetnek a jelentősége óriási, hiszen vele a szlovén nyelv elnyerte helyét az európai irodalomban. A korábbi szlovén irodalom szerény volt. Preąerennel a szlovén nemzetnek világszínvonalú költője lett, aki tehetségét a legkülönbö- zőbb versformák mesteri alkalmazásával bizonyította. Preąeren Versei megalapozták a modern szlovén irodalmat.
A balladákat, románcokat, gázeleket2 is tartalmazó kötet legjelentősebb alkotásai a szonettek. A Szonettkoszorú mesteri remekmű. Minden szonett utolsó versszaka a következő szonett első versszaka, egészen a tizennegyedik szonettig, amelynek az utolsó versszaka az első szonett első versszakának ismétlése. A tizenötödik szonettet a tizennégy megismételt versszak alkotja. Ezt Preąeren azzal tetőzi, hogy minden szonett első betűjéből szerelmének neve olvasható: Primcovi Juliji. A Szonettkoszorú nemcsak technikailag tökéletes, hanem mély tartalmat is közvetít: a koszorúba Preąeren belefonja a szerelmet, hazaszeretetet és a költészetet.
A kötet utolsó részét a Keresztelés a Savicánál eposz alkotja, amely a költő gondolatait összegzi alkotói pályafutásának csúcsán. A költemény leírja a szlovének áttérését a kereszténységre a VIII. században. A költő a szerelmi, történelmi és vallási tematikát úgy köti össze, hogy az egyben önvallomás is. Az eposz két részből áll, a Bevezetőből és a Keresztelésből, mindkettőt Črtomir, a főszereplő és annak története köti össze. Az eposz történelmi háttere az alpesi szlovákok katolikus hitre való erőszakos térítése a VIII. század második felében és a bajor keresztény hadakkal való harc. A Bevezetőben Črtomir eposzi hős, aki a kicsi, de hajlíthatatlan pogány sereg vezetője, amelynek egy harc során minden tagja odavész. Csak Črtomir marad élve. A vereség után Črtomir először öngyilkosságra gondol, de az elkeseredésből Bogomilára, a pogány pap lányára való emlékezés menti ki. Črtomir újból reménykedni kezd, s már a szerelmi boldogság tervét szövi a történelmi vereség után. De itt is vereséget szenved. Bogomila a néppel együtt áttért a keresztény hitre és fogadalmat tett Istennek, azért, hogy Črtomirt megóvja a haláltól, lemondva ezzel a földi boldogságukról. Črtomir mindezt vereségként fogja fel, de Bogomila határtalan szerelme azonban új elhatározásra bírja. Népe iránti hűsége is arra ösztönzi, hogy elfogadja Bogomila és a nép hitét a kereszténységet és a papi hivatást választja az élethez való ragaszkodás egyetlen lehetőségeként. Mindezt azonban inkább lemondóan teszi, mint lelkesedéssel, a személyes boldogtalanság teljes tudatában. Črtomir az eposz második részében már nem eposzi hős, hanem megtört személyiség, a modern, lelkileg megosztott hősökre emlékeztet.
A hősköltemény komoly és sikeres kísérlet a szlovén történelem döntő pillanatának bemutatására, amikor a nemzet sorsa dőlt el, a szlovén érdekek iránti legmélyebb elkötelezettséggel. Figyelembe véve a szlovén nemzet nagyságát és korlátozott erejét, a külső nyomásokkal való nyílt ellenszegülés csak teljes megszűnéshez vezethetett volna, mint ezt más szláv népek esetében meg is történt. Črtomir nemcsak hogy megkeresztelkedett, hanem az új hit képviselőjévé kellett hogy váljon és a hitet testvérei között kellett hirdetnie. A változást a nemzet csak így fogadhatta el, így őrizve meg saját identitását. Ha jól belegondolunk, ez a tanulság ma is érvényes. Preąeren ebből a szemszögből is példa nélkül álló nemzeti költő, hiszen a nemzettel kapcsolatos meglátásai még ma is időszerűek.
Preąeren költészetének csúcsa a Pohárköszöntő. 1844 őszén született, de a cenzúra nem engedélyezte megjelenését a verseskötetben, így csak a metternichi abszolutizmus bukása után jelenhetett meg 1848-ban a Novice újságban. A vers vezérgondolata, a szlovén nép szabadságának radikális követelése, a nemzetek egyenjogúságának és baráti együttélésének humanista víziójából fakad. Ennek alapja a francia forradalom ideái a nemzetek egyenlőségéről, szabadságáról és barátságáról. Preąeren programversét a nemzeti önállóság gondolatán kívül az intim emberségesség is jellemzi. A záró részben fő értékként maga az ember áll, saját személyes értékeivel: „Éljenek mindenek, akik köztünk jó emberek!” A szlovén nemzet történelmének során a Pohárköszöntő fontos szerepet játszott, erősen időszerű volt a megszállás és a II. világháború alatt. Az önálló állam megalakulásakor a hetedik versszaka nemzeti himnusz lett.
Éljenek mind a népek,
kik várják már a nagy napot,
mely a földkerekségnek
hoz békésebb virradatot;
mennyi rab
lesz szabad
és jó szomszéd a nap alatt!
Preąeren 1849. február 8-án halt meg. Annak ellenére, hogy temetése Kranjban nagy esemény volt, úgy tűnt, hogy munkásságát gyorsan elfelejtik. Josip Stritar volt az első, aki 1866-ban kimondta: „Ami az angoloknak Shakespeare, olaszoknak Dante, németeknek Goethe, oroszoknak Puskin, lengyeleknek Mickiewicz, az a szlovéneknek Preąeren.” Ettől kezdve számított Preąeren munkássága a szlovén nemzeti kultúra csúcsának, ekkor vált szlovén nemzeti mítosszá. Munkássága a későbbi szlovén irodalom példaképe és modellje lett.
Preąeren költészete ezek meglétét feltételezte és burkoltan követelte. Költészetében a fejlett, szabad nemzet ideája élt, bár az maga ilyen formában még nem létezett és csak lassan, nehezen alakult ki. Így történhetett, hogy az irodalmi nemzet a politikai nemzeteknél sokkal korábban kialakult. Preąeren nemcsak a legnagyobb szlovén költő, hanem a szlovén nemzet központi történelmi személyisége is, nemzeti identitásának jelképe. A szlovének újkori történelme során Preąeren neve és küldetése iránytű volt a nemzeti öntudat fejlesztésében, a szlovének önállósulási törekvéseinek szellemi vezéralakja.
Egy nemzet kultúrájának egyik legfontosabb alapja a nyelv. A legnehezebb időkben a nyelv volt az, aminek köszönhetően a szlovén nemzet nem tűnt el a népek süllyesztőjében. A nyelv az a csillag, ami alapján messziről felismerik egymást az egyazon kultúrához tartozók. Ma itt együtt ünnepelünk és emlékezünk szlovének Szlovéniából és a nemzetállam határain kívül élők. Nehéz a kisebbségi lét, de egyben egy nemzet szívósságának bizonyítéka is. Amíg a költők és írók nemzettársaik legmélyebb gondolatait, reményeit, érzelmeit követik, a nemzet élni fog, a nehéz körülmények ellenére is. Amíg Preąerenjeink, Messnerjeink lesznek, nem kell félni az eltűnéstől.
1 Elhangzott 2000. február 6-án a Budapesti Szlovének Egyesületében, a szlovén kultúra ünnepe alkalmából.
2 A közel-keleti és perzsa költészetre jellemző versforma, amely a német romantika közvetítésével jutott el Kelet-Közép-Európába.
Homokszentgyörgy phfogel@gmail.com
A család sokszor igen nehéz alkalmazkodást, lemondásokat követel az együttélés érdekében. De ennek a vállalásához hit kell, Istenhit. Isten és a család szentségében kell hinni, nem a társadalmi szerződésekben, konven-ciókban.Popper Péter
+36 82 487 002
+36 30 68 26 800
Ekkor - 1954-55 -ben -akartam "világgá menni"
Hazát több módon lehet elveszítni, de ő bennünket el nem veszt soha!
Bárd Oszkár 1893-1942 orvos, költő, drámairó
Vajon nem mindnyájan ezért a titokért élünk? Hogy földerítsük életünk nagy titkát, az Istent?
Én úgy tanultam, hogy a világ az olyan, hogy az ember Fradi-drukker. A rendes magyar ember az Fradi-drukker. Vagy még egy- szerűbb dolog ez: az ember fradista, ahogy a nap süt vagy a fű nő. Esterházy Péter (1950.- 2016. ) író
Ne fájjon a lelkem,
Ne fájjon a testem,
Legyen, ki felemel,
Amikor elestem.
Amit méznek érzek,
Epévé ne váljék,
Kövessen a béke
Mint jóságos árnyék.
S ha majd jő a halál,
Szóljon hozzám szépen,
S ne a hátán vigyen,
Hanem az ölében.
A gyermekévek benyomásait tartsd emlékedben, mert azok tiszteletre méltók. Egyenes úton járj, igaz légy, mert az a legkönnyebb és a legboldogítóbb szerep. Érzéseiddel ne légy pazar, de akinek odaadtad, ahhoz légy hű! S hogyha olykor keresztutakra vezet az élet, kérj tanácsot tenszívedtől, gondolj azokra, kik onnan felülről néznek le rád, atyád és anyád szellemére, s úgy cselekedjél, hogy ők boldognak lássanak téged. Jókai Mór (1825. 02. 18. - 1904. 05. 05.) magyar regényíró
Kétség sem fér hozzá, hogy a család és az otthon az, amely által az emberi társadalom legnagyobb erényei születnek, erősödnek és táplálkoznak.
AJÁNLOM AZ OLDALT
