Szeresd a Te népedet, nemzetedet, jobban mint önmagadat, s rajta kívül más isteneid ne legyenek. Tiszteld otthonodat s a földet, melyen élsz, hogy maradékaid is hosszú életet élhessenek rajta! Wass Albert
A népzene tehát a természet tüneménye. Ez az alkotás ugyanazzal a szerves szabadsággal fejlődött, mint a természet egyéb élő szervezetei, a virágok, az állatok. Éppen ezért olyan gyönyörű, olyan tökéletes a népzene. Ezek a dallamok a művészi tökéletesség megtestesítői. Példái annak, miként lehet legkisebb formában, legszeré- nyebb eszközökkel valamilyen zenei gondolatot legtökéletesebben kifejezni. Bartók Béla (1881-1945) zeneszerző, zongoraművész, nép- zenekutató
„Révpartot ért a gálya, – világkörutat járt kormányosával. … Egy szózat elég a harczot megszüntetni: “Ne tépjétek egymás zászlóit! ne vágjatok egymáson sebeket! az Kossuth lelkének fáj..” s a küzdelem elmúlik … Ez a te bűvös szem- födeled eltakar minden belvi- szályt. …Vezess bennünket most, te halottaidban is óriás, e nemzeti nagyság felé.”
A hazafiak riszálják magukat, énekelnek, szavalnak, esküdöznek. De csak egyfajta igazi hazafiság van: ha valaki ott, ahol éppen van, teljes hűséggel és feltétlen erőkifejtéssel helytáll a munkájában. Ennek visszaható ereje van a hazára. Minden más csak vásári mutogatás és tányérozás.Márai Sándor
Ki hinné hogy a törökországi Antalya tartományban van egy magyar falú? Pedig van. Van ott egy ősi magyar falú: Macarköy ejtsd: madzsarköy, azaz magyar falú. A falut 450- 500 évvel ezelőtt őseink alapították. A magyar földről rabszolgának elhurcolt foglyok először Isztambul körnékén telepedtek le majd átköltöztek erre a vidékre és ezt népesítették be, áttértek a muszlim vallásra, törökökké váltak, családi hagyományaik szerint azonban meg-őrizték származástudatukat, de nem beszélnek magyarul.Macarköy ma- gyar temetőjét a helyiek közül sokan Macarka Mezarlának, azaz Magyar temetőnek, mások Eski Macar Mezar lának, Ősi magyar temetőnek hívják. Gebiz - Macarköy főterén egy szé-kelykapu áll és rajta a felirat:
Jézus tanítása annyira világos, hogy a gyermekek is eredeti értelmében értik. Csak azok az emberek nem értik meg, akik keresztényeknek akarnak látszani vagy annak hívatják magukat.
8. Úrasztali ónedények a Drávaszögben - Vitéz Küllős Imre
Vitéz Küllős Imre:
Úrasztali ónedények a Drávaszögben
A reformáció úrvacsorája során a kelyhet is a gyülekezeti tagok kezébe adta. Ez a liturgiai változás nemcsak a borospohár méretét növelte meg, hanem újabb edényformák bevezetését is megkívánta, ugyanis szükségessé vált a kehely vagy kehelypár ismételt utántöltése is. Igy jelentek meg az úrasztali boroskancsók a korábban használt kisméretű ámpolnák helyett. Nagyobb lélekszámú gyülekezet esetén további edényekre is szükség volt a bor szállítására, tárolására és a kannák ismételt újratöltéséhez. A kiosztásra kerülő kenyér tömege is nagyobb méretű tálat kíván, mint a miseáldozatnál használt patena mérete.Ezek a követelmények és a gyülekezetek szűkös anyagi helyzete miatt olcsóbb anyagú edények honosodtak meg a protestáns úrvacsorai használatban. Ezek közé tartozott az ón is, amit akkoriban a szegények ezüstjének neveztek. Mivel az ón használata azóta megszűnt, a történelmi Magyarország ónkincs-gyüjteményét jórészt a protestáns gyülekezetek klenódiumai alkotják.
Mindezek tudatában vizsgáltuk meg a Drávaszög református gyülekezeteinek úrasztali felszerelési tárgyait. A XIX. századi összeírások szerint a 1O gyülekezetben összesen 58 db ónedényt tartottak nyilván, amelyek a következő megoszlást mutatták: Ónkanna és kancsó 25 db, óntál 21 db, ónkehely és pohár 8 db, keresztelőedény 4 db.
A tárgyak jelentős részén feltüntették az ajándékozás illetve a készítés időpontját. Ennek alapján megállapíthatjuk, hogy az évszámos tárgyak túlnyomó részét a XVIII. század első harmadában szerezték be és csak két tárgy készítési ideje esik a XVIII. század második harmadára. Az évszám nélküli tárgyak - formai jegyeik alapján - hasonló képet mutatnak. Ezek között található azonban néhány jelzett tárgy is, amelyek - éppen a jelzés alakja és felirata folytán - későbbi készítési időt mutatnak. 177O-ben Mária Terézia elrendelte, hogy a Habsburg birodalom területén a forgalomba kerülő ónedényeket egészségügyi szempontból minőségjelzéssel kell ellátni. A drávaszögi jelzett edényeken már ilyen minőségjelek vannak, igy azok feltétlenül a XVIII. század harmadik harmadában, vagy még később készültek.
Úrasztali ónedények a Drávaszögben
Az ónöntő mesterek termékei utáni kereslet a XIX. század közepére már gyakorlatilag megszűnt, egyebek között az olcsó kéménycserép termékek elterjedése folytán. A protestáns gyülekezetek azonban megőrizték az ónból készült felszerelési tárgyaikat, ső esetenként hasonlókkal gyarapították azokat. Ezt mutatja pl. a vörösmarti egyházközségben talált adat: 1862-ben két (ezüstözött) cinpoharat és egy tányért vettek a konfirmándusok által összegyűjtött pénzből. A szerb-horvát háború után a századok óta megőrzött ónedények száma sajnálatosan megcsappant. 1998 őszén már csak 24 ónedényt találtunk. Ezek között legalább két tányér nem szerepelt a XIX. századi összeírásokban. A megmaradt anyagból a továbbiakban egy-egy jellegzetes tárgyat mutatunk be.
Úrasztali boroskanna - bortöltő kanna. Több példány maradt meg, azok közül most a hercegszőlősi kannát ismertetjük. Felirata szerint 1748-ban készült. Űrtartalma 4 icce, ami kb. 3,5 liternek felel meg. Három gömbön áll, fedeles és füles, ujjtámasza, illetve billentője szintén gömb alakú. Teste hengeres, talpa domború, széles peremmel. Fedele dísztelen, hármas tagolású. Kiöntőcsőre közepén karéjosan tagolt, a fedél felhajló hegyű formája igazodik hozzá. Füle dísztelen, alja elhajlik a kannatesttől. A kannatest három esztergált sávmintával díszített. A csőre alatt pálmaágak között felirat: BEKE ISTVÁN PREDIKÁTORSÁGÁBAN PÁPA ISTVÁN KÖLTSÉGÉVEL TSINÁLTATTA A HERCEGSZŐLŐSI R. SZ. EKKLÉSIA SZÁMÁRA ANNO 1748.
Ónkehely. A várdaróci kehely klasszicista vonásokat mutat. Széles kuppáját négy "flechelt" sáv díszíti, nodusza elegáns vonalú, kehely formát idéz. Talpa széles, domború lemez körgyűrű díszítésekkel. Jelzetlen, de készítési ideje a XIX. század elejére tehető, az 1817-es összeírás már említi.
Kenyérosztó tányér. A laskói kenyérosztó tányér a Drávaszög legrégebbi ónedénye a megmaradottak közül. Valaha szép volt, ma már egy szakszerűtlen javítás nyomai csúfítják. Egyszerű lapos öblű, karimáján koncentrikus körökkel díszített peremes tányér. Karimáján felirat: ECCLEAE LASKO 1711. Kora alapján barokk stílusú edény lenne, de ezt a formát már a gótika is használta. Mérete, formája megfelel a református gyülekezetek igényeinek, nagy mennyiségű kenyérdarab elhelyezésére alkalmas.
Keresztelőkészlet. Keresztelőedényből és tálból áll. A keresztelőedény többnyire kis kancsó formájú, a tál pedig viszonylag mély, ovális alakú. Az elmúlt századok során ritkán találkoztunk komplett keresztelőkészlettel, mert a zsinatok előírásai tág határokat engedtek meg az edényfajták használata tekintetében. A sepsei keresztelőkészlet egy ritkán előforduló szép korai példája a keresztelőkészlet névvel jelzett kancsó-tál összeállításának. Stílusa kiforrott klasszicista. A tál ovális, peremes szélű, peremén vésett, stilizált növényi mintákkal díszített. A kancsó elegáns vonalú magas edény. Eredetileg akár kávéskanna is lehetett volna. Fedélgombbal ellátott fedeles, ivelt kiöntőcsörrel, kecsesen hajlított magasra nyúló vékony füllel. A kanna nyakrésze szűkülő, vállán körben stilizált növényi mintasorral. Szélesedő szájrészén és a fedél alsó szélén hasonló mintasor található. Talpa domború, koncentrikus körökkel díszített. Ma már kicsit gyűrött, de igy is elmondhatjuk, hogy a XIX. század elejének egyik legszebb formájú edényegyüttesét látjuk. Feltételezhetően ez az edényegyüttes itt másodlagos felhasználású, mert valójában háztartási használatra készült.
Összefoglalásként leírhatjuk, hogy a Drávaszög nehéz évei után a megmaradt ónkincs állapota mutatja a legszebb képet, még akkor is, ha tudjuk, hogy Bellye, Kő és Kopács gyülekezeteinek minden edényét elrabolták.
Jegyzetek
A Drávaszög református gyülekezetei: Vörösmart, Csúza, Hercegszőlős, Sepse, Kő, Karancs, Laskó, Várdaróc, Kopács, Bellye. - 2. Ezt az előírást a korábbi városi és céhelőírások is tartalmazták, azonban a gyakorlat nem volt egységes a birodalom egy részeiben. A császárnő rendelete előírta, hogy minden étkezési célt szolgáló edényen fel kell tüntetni az ón származási helyét, finomságát, az edény készítőjének nevét és a készítés helyét. A minőségjegyet évszámmal is ellátták, azonban ez nem a készítés éve volt, hanem többnyire az ónöntő mesterré avatásának dátuma. Dagmar Stara: Markenzeichen auf Zinn. Praha 1978. 13. - 3. Lábadi Károly: Istennek hajlékai a Drávaszögben. Bp. 1994. 34. - 4. Lábadi Károly im. 85. - 5. Lábadi Károly im. 85. "... a keresztelőedénynek fehér mázú cseréptál és egy kis kő pohár szolgált".
http://www.hhrf.org/hmrke/
Homokszentgyörgy phfogel@gmail.com
A család sokszor igen nehéz alkalmazkodást, lemondásokat követel az együttélés érdekében. De ennek a vállalásához hit kell, Istenhit. Isten és a család szentségében kell hinni, nem a társadalmi szerződésekben, konven-ciókban.Popper Péter
+36 82 487 002
+36 30 68 26 800
Ekkor - 1954-55 -ben -akartam "világgá menni"
Hazát több módon lehet elveszítni, de ő bennünket el nem veszt soha!
Bárd Oszkár 1893-1942 orvos, költő, drámairó
Vajon nem mindnyájan ezért a titokért élünk? Hogy földerítsük életünk nagy titkát, az Istent?
Én úgy tanultam, hogy a világ az olyan, hogy az ember Fradi-drukker. A rendes magyar ember az Fradi-drukker. Vagy még egy- szerűbb dolog ez: az ember fradista, ahogy a nap süt vagy a fű nő. Esterházy Péter (1950.- 2016. ) író
Ne fájjon a lelkem,
Ne fájjon a testem,
Legyen, ki felemel,
Amikor elestem.
Amit méznek érzek,
Epévé ne váljék,
Kövessen a béke
Mint jóságos árnyék.
S ha majd jő a halál,
Szóljon hozzám szépen,
S ne a hátán vigyen,
Hanem az ölében.
A gyermekévek benyomásait tartsd emlékedben, mert azok tiszteletre méltók. Egyenes úton járj, igaz légy, mert az a legkönnyebb és a legboldogítóbb szerep. Érzéseiddel ne légy pazar, de akinek odaadtad, ahhoz légy hű! S hogyha olykor keresztutakra vezet az élet, kérj tanácsot tenszívedtől, gondolj azokra, kik onnan felülről néznek le rád, atyád és anyád szellemére, s úgy cselekedjél, hogy ők boldognak lássanak téged. Jókai Mór (1825. 02. 18. - 1904. 05. 05.) magyar regényíró
Kétség sem fér hozzá, hogy a család és az otthon az, amely által az emberi társadalom legnagyobb erényei születnek, erősödnek és táplálkoznak.
AJÁNLOM AZ OLDALT
