INTELEM

Z�gorec-Csuka Judit: A szlov�niai magyar k�nyvkiad�s.

A szlov�niai magyar k�nyvkiad�s 1961-t�l napjainkig {2005} a szlov�niai magyar irodalomb�l �p�tkezik. Hat�ron t�li magyar k�nyvkiad�snak is nevezhet�, amely a magyar nemzeti t�rt�nelemb�l eredezteti a l�t�t, de 1920 ut�n, Magyarorsz�g trianoni elcsatol�s�t�l saj�tos t�rt�nelme is van. 1961-t�l 2004-ig �sszesen 80 sz�pirodalmi �s tudom�nyos magyar m�vet adtak ki Muravid�ken. 1954-t�l napjainkig a Pomurska zalo�ba kiad� 81 magyar k�nyvet, f�leg sz�pirodalmi m�veket jelentetett meg szlov�n ford�t�sban. Ennek a k�nyvkiad�snak az arc�le nemcsak eszt�tikai, hanem etikai, nemzetfenntart� m�rc�kkel is m�rhet�.

Hogy mi�rt megk�sve, csak a 60-as �vekben alakult ki a magyar k�nyvkiad�s Szlov�ni�ban? Ennek t�bb oka volt. 1920 �s 1961 k�z�tt a politikai �s a t�rt�nelmi helyzet nem kedvezett a magyars�gnak. Ez a korszak csak magyar sajt�t�rt�netet hagyott maga ut�n, k�nyvkiad�st nem. 1945 ut�n szinte l�g�res t�rben tev�kenykedett a muravid�ki magyars�g �s �jra kisebbs�gi helyzetbe ker�lt. Ekkor m�s nyelvi �s t�rsadalmi k�zegben kellett �lnie, mint kor�bban. A m�sodik vil�gh�bor� ut�n a magyar �rtelmis�g z�me elhagyta a vid�ket, nem voltak magyar tan�t�k sem a kisebbs�gi iskol�kban. A politikai igazgat�st a munk�sok �s a parasztok vett�k �t, de nem tudtak kultur�lis t�ren emelkedni. Az 50-es �vekben Magyarorsz�gnak nem volt hat�sa Muravid�kre, hiszen a szovjet z�n�ba ker�lt, vasf�gg�nnyel volt elz�rva. Az itteni magyars�gnak nem volt alternat�v�ja ebben az id�szakban. Elkezd�d�tt az azonusul�sa a jugoszl�v �rt�krenddel.

Ez a folyamat eg�szen a 70-es �vekig tartott, amikor kialakultak a magyars�g �nszervez�d�si form�i. M�r 1954-ben megalakult a Magyar K�zm�vel�d�si Bizotts�g, a magyars�g els� �rdekv�delmi szervezete. Az 1974-es alkotm�ny alapj�n �j kisebbs�gi jogokat fogadtak el, amelyek lehet�v� tett�k a nemzetis�gi �nigazgat�si �rdekk�z�ss�gek l�trej�tt�t. 1975-t�l l�tezik a Magyar Nemzetis�gi Oktat�si �s M�vel�d�si �rdekk�z�ss�g, amely felv�llalta a magyar k�nyvkiad�st is a m�kedvel� csoportok t�mogat�sa, a t�megt�j�koztat�s �s a hagyom�ny�rz�s mellett. Ez volt a muravid�ki magyars�g kultur�lis auton�mi�ja kialakul�s�nak kezdeti szakasza.

A 60-as �vek progressz�v politikai fordulatai a 70-es �s a 80-as �vekben kezdtek el hatni, majd a 90-es �vekben jutott el ez a folyamat addig, hogy �n�ll� kultur�lis int�zm�nyeket hozzon l�tre. A politikai �s m�vel�d�st�rt�neti folyamatok kihatottak a magyar k�nyvkiad�sra is.

Jugoszl�via sz�tes�se ut�n, a szlov�n rendszerv�lt�st (1991) k�vet�en 1991-ben alakult meg a Muravid�ki Magyar Nemzetis�gi �nigazgat�si K�z�ss�g nev� �nkorm�nyzati szint� �rdekk�pviselet, amelynek k�t int�zete lett t�rsalap�t�s �tj�n: 1993-ban alap�tott�k meg a Magyar Nemzetis�gi T�j�koztat�si Int�zetet �s 1994-ben a Magyar Nemzetis�gi M�vel�d�si Int�zetet, amely felv�llalta a magyar k�nyvkiad�st is. Mindk�t magyar int�zet a magyars�g k�z�ss�gteremt�s�nek �rdek�ben j�tt l�tre �s az�ta is er�s�tik a magyars�g t�l�l�si strat�gi�j�t. A Magyar Nemzetis�gi M�vel�d�si Int�zet megalakul�s�val �s m�k�d�s�vel a magyar k�nyvkiad�s �n�ll� int�zm�ny keretei k�z� ker�lt. Az int�zet �vi 70 milli�s k�lts�gvet�s�nek egy�t�d�t ford�tja k�nyvkiad�sra. A kiadott magyar k�nyveket t�bbnyire az 1998-t�l m�k�d� B�nffy k�nyvesboltban �rulj�k, 2004-t�l pedig a B�nffy K�zpontban n�pszer�s�tik �ket. A Magyar Nemzetis�gi M�vel�d�si Int�zet p�ly�zati ki�r�sokkal serkenti a k�nyvkiad�st. A k�nyvek k�teles p�ld�nyait eljuttatja szlov�niai �s a magyarorsz�gi k�nyvt�rakba, k�zgy�jtem�nyekbe. Tev�kenys�ge t�lterjed a Muravid�k magyar lakta vid�kein, hiszen egy�ttm�k�dik az egyetemes magyar �rt�krendet k�pvisel� tudom�nyos �s kultur�lis magyarorsz�gi int�zm�nyekkel �s a hat�ron t�li magyar int�zm�nyekkel is a K�rp�t-medenc�ben.

Ha korszakokk�nt tekintj�k a szlov�niai magyar k�nyvkiad�st, akkor el kell mondanunk, hogy a 60-as �vek korszakhat�rt jelentettek. Vlaj Lajos k�lt� hagyom�ny n�lk�li irodalmi k�zegben kezdte el az irodalomteremt�s feladat�t. Hasonl� szerepe volt, mint a vajdas�gi Szenteleki Korn�lnak, csak k�r�l�tte nem alakult ki m�tosz. A 60-as �vekben a szlov�niai magyar k�nyvkiad�s m�g nincsen benne a magyarorsz�gi �s a vajdas�gi k�nyvkiad�si folyamatokban.

A 70-es �vekben indul a Tavaszv�r�s nemzed�k: Sz�nyogh S�ndor, Szomi P�l �s Varga J�zsef m�r k�z�sen l�pnek az olvas�k�z�ns�g el�. Tov�bbviszik a vlaji hagyom�nyt. 1975-ben alakult meg a Szlov�niai Magyar �r�csoport mint �n�ll� civil szervezet, eln�ke Varga J�zsef lett. A k�tettel rendelkez� �r�k �s k�lt�k k�z� tartoztak: Sz�nyogh S�ndor, Varga J�zsef, Szomi P�l, B�ti Zsuzsa, Varga S�ndor �s Pivar Ella. Olyan k�tet n�lk�li alkot�k is tagjai voltak az �r�csoportnak, akik publik�ltak a N�p�js�gban �s a Murat�jban: Bernjak Elizabeta, Bence Lajos, Sz. Kany� Leona, Rozsm�n Erzs�bet, G�bor Zolt�n, V�lgyi J�nos, Dobosics J�zsef �s Topl�k J�nos. K�z�s v�llalkoz�sk�nt, a region�lis irodalmat er�s�tve a muravid�ki, vasi �s zalai k�lt�k k�z�sen adt�k ki az �sszhang antol�gi�t 1979-ben. A 70-es �vekben �sszesen 7 magyar k�nyv jelent meg.

A 80-as �vekben a Tavaszv�r�s nemzed�k �r�i, k�lt�i kezdtek kibontakozni, hiszen ebben az �vtizedben szinte mindegyik�knek k�t-h�rom k�tete is megjelent. Els�k�tetes alkot�k�nt jelentkeznek Bence Lajos, Rozsm�n Erzs�bet, G�bor Zolt�n �s Szab� J�zsef. �jabb v�llalkoz�snak bizonyult az �sszhang k�tnyelv� antol�gia 1982-ben, amelyben a karintiai szlov�n �s a muravid�ki magyar nemzetis�gi k�lt�k versei jelentek meg. �j m�fajk�nt t�nik fel a k�nyvkiad�sban az irodalomt�rt�net �s a nyelv�szeti tanulm�ny. Varga S�ndor folytatja a helyt�rt�net�r�st. Ebben az �vtizedben �sszesen 19 magyar k�nyvet adtak ki.

A 90-es �vek k�nyvkiad�sa m�r �j t�rsadalmi l�gk�rben form�l�dott. Szlov�nia megalakul�s�val �j alkotm�nya lett az orsz�gnak, �s a rendszerv�lt�s �j k�vetelm�nyeket hozott a demokratikus, plur�lis szlov�n t�rsadalomban. A Murat�j (1988) foly�irat l�trej�tte ut�n �j alkot�k is csoportosultak a foly�irat k�r�. Ebben az �vtizedben 13 �r� alkotott publik�l�t rendszeresen: Balazsek D�niel, Bence Lajos, Cimmermann Topl�k J�nos, G�ncz L�szl�, G�nt�r J�nos, Hal�sz Albert, Hagym�s Istv�n, Kercsm�r R�zsa, Kocon J�zsef, Szab� M�ria, Varga J�zsef, Varga S�ndor, Vida J�nos �s Z�gorec-Csuka Judit. Ezt az �vtizedet a m�faji soksz�n�s�g jellemzi. A sz�pirodalom mellett meg- jelentek a t�rt�nelmi �s helyt�rt�neti, egyh�zt�rt�neti, irodalomelm�leti m�vek, a n�prajzi, a nyelv�szeti munk�k, a gyermekirodalom, a hagyom�ny�rz� irodalom, a filmeszt�tika, az ifj�s�gi irodalom, a k�pz�m�v�szet, a n�pmesegy�jtem�nyek, a memo�r-irodalom �s a doktori disszert�ci�k kib�v�tett form�ban, illetve k�nyvform�ban. Ez m�faji fejl�d�snek tekinthet�, de m�g mindig nem keletkeztek nagyepikai m�vek, pl. nem �rtak reg�nyt. Annak ellen�re, hogy kialakultak bizonyos irodalmi kapcsolatok �s publik�l�si lehet�s�gek a magyarorsz�gi kiad�kkal �s szerkeszt�s�gekkel, mint pl. a sz�kesfeh�rv�ri �rgussal, a Zalai �r�k Egyes�lete lapj�val a Pannon T�k�rrel, a budapesti Kort�rssal, vagy a kolozsv�ri Korunkkal, m�g mindig hi�nyzott a muravid�ki magyar irodalom recepci�ja, vagyis befogad�s-eszt�tik�ja, kritikai �s irodalomt�rt�neti feldolgoz�sa Magyarorsz�gon. Ezzel p�rhuzamosan hi�nyzott m�g a muravid�ki magyar k�nyvek sz�lesebb terjeszt�se is az anyaorsz�gban, illetve csak ekkor kezd�d�tt mindez kialakulni. A Magyar Nemzetis�gi M�vel�d�si Int�zet int�zm�nyesen �tvette 1994-ben a k�nyvkiad�st a nemzetis�gi �nkorm�nyzatokt�l, �s sz�mos kapcsolatot alak�tott ki a magyarorsz�gi kiad�kkal �s int�zm�nyekkel pl. a gy�ri Haz�nk Kiad�val, a budapesti Hadt�rt�neti M�zeummal, a Maribori Egyetem Pedag�giai Kar�nak Magyar Nyelvi �s Irodalmi Int�zet�vel, a Magyar K�zt�rsas�g Nemzeti Kultur�lis �r�ks�g Miniszt�rium�val, a lendvai Studio Artis Kiad�val stb. Ebben a korszakban a szlov�niai magyar k�nyvek sz�ma megsokszoroz�dott. Els�k�tetes szerz�k�nt jelentkeztek: Bence Utrosa Gabriella, Cimmermann Topl�k J�nos, G�ncz L�szl�, Hal�sz Albert �s Z�gorec-Csuka Judit. Folytat�dott Bence Lajos, Kercsm�r R�zsa, Sz�nyogh S�ndor �s Varga J�zsef p�lyafut�sa. Sikeres t�rekv�snek bizonyult az Ig�t �rizve szlov�niai magyar k�lt�k antol�gi�ja, amelyet 1998-ban adtak ki, �s h�rom muravid�ki magyar k�lt�nemzed�k verseit tartalmazta. A 90-es �vekben �sszesen 34 magyar m� jelent meg.

A 2000-es �vek (2000–2004) k�z�tti korszak magyar k�nyvkiad�s�ra jellemz� a m�faji v�ltozatoss�g �s a k�nyterjeszt�s hat�konyabb� v�l�sa, valamint az irodalmi kapcsolatok m�ly�t�se. Bence Utrosa Gabriell�nak, G�ncz L�szl�nak �s Z�gorec-Csuka Juditnak kedvez�en alakult az �r�i, k�lt�i, valamint tudom�nyos p�lyafut�sa. �j m�fajk�nt jelent meg a t�rt�nelmi reg�ny: Varga J�zseft�l 2001-ben A lendvai v�r kapit�nya c. reg�nye �s G�ncz L�szl�t�l 2003-ban az Olvad� j�gcsapok c. m�ve. Mindk�t m� sikerk�nynek sz�m�tott Muravid�ken. �j m�fajk�nt jelentkeznek m�g a k�nyv�szeti, k�nyvt�rt�neti �s m�v�szett�rt�neti m�vek is, mint pl. Z�gorec-Csuka Judit G�bor Zolt�n fest�m�v�sz portr�ja c. monogr�fi�ja (2000) �s A szlov�niai magyar k�nyvillusztr�torok c. tanulm�nyk�tete (2003). A Magyar K�zt�rsas�g Kultur�lis �r�ks�g Miniszt�riuma �s a Szlov�n M�vel�d�si Miniszt�rium t�mogat�s�val k�t t�rt�neti m�, azaz k�nyv form�ban kib�v�tett disszert�ci� is megjelent: G�ncz L�szl� A muravid�ki magyars�g 1918–1941 (2001) c�m� �s Kov�cs Attila F�ldreform �s koloniz�ci� a Lendva-vid�ken a k�t vil�gh�bor� k�z�tt (2004) c�m� m�ve. L�trej�n a ford�t�sirodalom szlov�n nyelvre, amely a megel�z� korszakokban egy�ltal�n nem volt jelen. Z�gorec-Csuka Judit k�t versesk�tete jelent meg 2001-ben V ognjenem kresu �s 2003-ban Slepci na zemljevidu c�mmel szlov�nul, �s G�cz J�nos Gyermekkorom faluja (Va�ke slike mojega otro�tva) c. k�nyve. A muravid�ki magyar k�nyvek v�s�rolhat�k voltak m�r a gy�ri, a zalaegerszegi �s a budapesti k�nyv- v�s�rokon is. �j tendencia kezdett kialakulni azzal, hogy G�ncz L�szl� a p�csi Pro Pannonia, Varga J�zsef a budapesti a Kr�dy Irodalmi K�r �s a B�ro Famili Nyomda �s Kiad�v�llalat, Z�gorec-Csuka Judit pedig a pilisv�r�sv�ri Muravid�k Bar�ti K�r Kultur�lis Egyes�let kiad�kn�l adt�k ki m�veiket Magyarorsz�gon. A 90-es �vekhez k�pest a 2000-es �vek elej�n m�r gyakorlatt� v�lt a szlov�niai magyar k�nyvkiad�sban az �llami t�mogat�s mellett a szponzorok �s a mecenat�ra keres�se. 2000–2004 k�z�tt �sszesen 18 magyar k�nyv jelent meg, k�zt�k Bence Lajos, Bence Utrosa Gabriella, Cimmermann Topl�k J�nos, G�ncz L�szl�, Varga J�zsef �s Z�gorec-Csuka Judit m�vei. Hi�nyz� m�fajnak sz�m�t ebben a korszakban m�g a szociogr�fia �s az essz�.

A szlov�niai magyar k�nyvkiad�snak nagy sz�ks�ge van magyar nemzetis�g� �r�inak az �rv�nyes�l�s�t, kibontakoz�s�t, szellemi felz�rk�z�s�t seg�t� alap�tv�nyokra, p�ly�zatokra �s c�lt�mogat�sokra az anyaorsz�g �s az �sszmagyar szervezetek r�sz�r�l. A 90-es �vekt�l Magyarorsz�gr�l �rkezett is anyagi t�mogat�s a magyar k�nyvkiad�sra. A t�mogat� szervezetek f�leg a Magyarok Vil�gsz�vets�ge, az Anyanyelvi Konferencia, a Magyar Nyelv �s Kult�ra Nemzetk�zi T�rsas�ga, az Illy�s K�zalap�tv�ny, a Nemzeti Kultur�lis �r�ks�g Minszt�riuma, a Nemzeti �s Etnikai Kisebb- s�gek F�oszt�lya, a Hat�ron T�li Magyarok Hivatala. �gy lehet a szlov�niai magyar k�nyvkiad�s j�v�j�t, int�zm�nyrendszer�t megalapozni, megszervez�s�t stabiliz�lni. A k�nyvkiad�s er�s�ti a kul- tur�lis- �s a nyelvi identit�st, amely mindenkor a kult�r�ban gy�kerezik �s �jul meg, teremt gondolkod�si s�tlust. Az identit�st a nyelv alak�tja ki, az irodalom fejleszti, de a k�nyvek k�zvet�tik. A szlov�niai magyar k�nyvkiad�s sem ker�lheti meg a jelenkori magyar kult�ra meg�t�l�s�t, kritikai �s eszt�tikai �rt�kel�s�t.

A k�nyvkiad�sban is fontos a magyar �s a szlov�n kultur�lis kapcsolatok megbecs�l�se. Ezt az egy�tt�l�sen alapul� v�zi�t P�vel �goston a „k�t n�p h�s�ges fia” kezdte er�s�teni �letp�ly�j�val �s mun- k�ss�g�val. 1991-ben Budapesten a k�lcs�n�s megismertet�s jegy�ben mutatt�k be a Gell�rt sz�ll�ban a muravid�ki magyar irodalmat egy irodalmi est keret�ben, Dr. Czine Mih�ly irodalomt�rt�n�sz m�ltatta az alkot�kat. Ennek keret�ben h�rom konstell�ci�: a muravid�ki-kisebbs�gi, vagyis a magyar nemzetis�gi, az anyaorsz�gi �s a szlov�n, vagyis a t�bbs�gi viszonyok, kapcsolatrendszerek k�lcs�n�s megismer�se indult el. Ez sors�lm�nynek is sz�m�tott, hiszen megkezd�d�tt a szlov�niai magyar irodalom �s k�nyvkiad�s integr�l�d�sa saj�t anyaorsz�gi kult�r�j�hoz.

A muravid�ki magyar �r�k, k�lt�k, tanulm�ny�r�k intenz�vebben a 90-es �vekt�l kezdtek el publik�lni a magyarorsz�gi irodalmi lapokban, foly�iratokban. A Murat�j mellett pl. a Somogyban, a H�v�zben, a Pannon T�k�rben, az �rgusban, a Hitelben stb. A cenz�ra, vagyis a felel�ss�g sz�monk�r�se �r�saik�rt a rendszerv�lt�s el�tt (1991) f�leg a t�bbs�gi nemzet ir�ny�b�l �rkezett, majd a rendszerv�lt�st k�vet�en ink�bb a nemzetis�g k�zeg�b�l �s a magyarorsz�gi k�nyves szakm�b�l. A 2000-es �vekre egyre ink�bb a bels� sz�r�k �ltal m�k�dik, a k�ls� h�tt�rbe szorul, vagy megsz�n�ben van. A szlov�niai magyar �r�kt�l els�sorban a nemzeti sors felv�llalal�s�t v�rj�k az egyetemes magyar k�nyvkult�ra r�sztvev�i �s a muravid�ki magyars�g. Magyarorsz�g elv�r�sa a hat�ron t�li k�nyvkiad�ssal kapcsolatosan k�tarc�. Az egyik a hagyom�nyos, konzervat�v nemzettudatra �p�l� eszmei vonulatot ig�nyli. A m�sik a liber�lis, urb�nus, kozmopolita, posztmodern, globalista vonulatot, amely az alkot�i autonomit�sb�l, vagyis az emberi individuumb�l indul ki. Mindk�t elv�r�s a magyar irodalom, a magyar kult�ra �s a k�nyves szakma megosztotts�g�t jelzi, s ezt is figyelembe kell vennie a szlov�niai magyar k�nyvvil�gnak.

A szlov�niai magyar k�nyvek kiad�i k�z�l h�rom �vtizedes m�ltra tekinthet vissza a muraszombati Pomurska zalo�ba K�nyvkiad� �s K�nyvkeresked�si V�llalat, amelyet 1954-ben hoztak l�tre. Ez a kiad� adta ki a hatvanas �vekt�l a nyolcvanas �vekig a szlov�n szerz�k mellett a muravid�ki magyar szerz�k munk�it is: a Napt�r �vk�nyvet �s az �sszhang k�tnyelv� antol�gi�t. Felv�llalt�k a k�tnyelv� tank�nyvek kiad�s�t is a muravid�ki k�tnyelv� iskol�k sz�m�ra. Hossz� �vekig m�g a p�csi Jelenkor �s a budapesti Eur�pa kiad�val is egy�ttm�k�dtek. A hatvanas �vekben vesztes�gesek voltak, rakt�ron maradtak a magyar k�nyvek, a csek�ly dot�ci� nem fedte a kiad�s k�lts�geit, ez�rt a kiad�nak �j programokat kellett kital�lnia. Mivel nem volt elegend� magyar �rtelmis�gi a szlov�niai k�nyves szakm�ban a kezdeti id�kben, k�tnyelv� magyar szerkeszt�k hi�ny�ban az �jvid�ki F�rum �s a budapesti Eur�pa Kiad� seg�tett a magyar k�nyvek megjelentet�s�ben. A hetvenes �vekben a Pomurska zalo�ba kiad� orsz�gos szint�v� v�lt, egyar�nt nyitott volt a szlov�n, a jugoszl�v �s a magyar kult�ra, illetve a muravid�ki magyar nemzetis�g ir�ny�ban. Kiad�si koncepci�i is ezekre a ter�letekre terjedtek ki. A magyar klasszikusok �s a kort�rs �r�k lelkiismeretes ford�t�sa hamarosan kellemes �s mindenekel�tt hasznos feladatt� v�lt a kiad� sz�m�ra. Ennek az irodalomnak legismertebb ford�t�ja Jo�e Haradil volt a sok m�s ismert ford�t� mellett. A magyar irodalom �rt�kei addig ugyanis t�bb�-kev�sb� ismeretlenek voltak a szlov�nek el�tt, vagyis olyan nevek, mint Pet�fi S�ndor, J�zsef Attila, We�res S�ndor, J�kai M�r, Miksz�th K�lm�n, M�ricz Zsigmond, N�meth L�szl� �s m�sok, akiknek �rt�kei a nyelvi �s egy�b akad�lyok dac�ra az eur�pai irodalom r�szei. A budapesti Eur�pa Kiad�val val� munkakapcsolat k�vetkezt�ben fellend�lt a ford�t�i munka, amelynek eredm�nyek�ppen olyan szlov�n m�vek jelentek meg a magyar k�nyvpiacon, mint Pre�eren v�logatott m�vei, Oton �upan�i� k�lt�szet�b�l k�sz�lt v�logat�s, valamint Iv�n Cankar, Matej Bor, Mi�ko Kranjec, Ciril Kosma� �s m�sok munk�i. A ford�t�sirodalom (magyar–szlov�n) �sszterm�ke 81 m� volt a hatvanas �vekt�l kezdve eg�szen a 80-as �vekig. A Pomurska zalo�ba Kiad�val el�gedetlen, s ez�rt a vele szak�t� �r�k �j kiad�i csoportosul�st hoztak l�tre Szlov�niai Magyar �r�csoport (ill. Muravid�ki Magyar �r�csoport) n�ven a szlo- v�niai magyar irodalom kiad�s�ra. �k 1989 �s 1997 k�z�tt a Murat�j c. foly�iratot �s a Napt�r c. �vk�nyvet, valamint egy�b sz�pirodalmi munk�kat is jelentett�k meg. 1995-t�l a kiad�i tev�kenys�get a Magyar Nemzetis�gi M�vel�d�si Int�zet, az �rdekv�delmi teend�ket pedig a Szlov�niai Magyar �r�k T�rsas�ga vette �t, amely 1997-ben alakult meg tizenh�rom szlov�niai magyar �r� �s k�lt� k�zrem�k�d�s�vel, s szervezetileg a Magyar Nemzetis�gi M�vel�d�si Int�zethez tartozik. 1998-ban a B�nffy K�nyvesbolt megnyit�s�val lehet�s�g ny�lt a szlov�niai magyar k�nyvterjeszt�sre is. A k�nyvesboltban magyar nyelv� k�nyvek �s foly�iratok k�zt v�logathatnak az �rdekl�d�k. 2004-t�l pedig a B�nffy K�zpont l�trej�tt�vel a k�z�ns�g alkalmakk�nt rendezv�nyeken, �r�-olvas� tal�lkoz�kon vehet r�szt. A Magyar Nemzetis�gi M�vel�d�si Int�zet k�lts�gvet�s�nek egy�t�d�t ford�tja �vente magyar k�nyvek kiad�s�ra. 1994-t�l eg�szen napjainkig ez a k�nyvkiad�si tendencia �rv�nyes�l. Elv�tve egy-egy lendvai int�zet, pl. a Knji�nica Lendava – K�nyvt�r Lendva, a Gal�ria M�zeum Lendva kiad egy-egy magyar, f�leg szakk�nyvet annak ellen�re, hogy a k�nyvkiad�s nem f� profiljuk, csak a tev�kenys�g�k esetleges mell�kterm�kek�nt mer�l fel.

A Top-Print Grafikai St�di� �s K�nyvkiad� 1997-ben ny�lt meg Lendv�n Hal�sz Albert vezet�s�vel. Mag�nv�llalkoz�snak indult, els�sorban a Magyar Nemzetis�gi M�vel�d�si Int�zet megrendel�seit teljes�tette. Egy �v m�lva Studio Artisra v�ltoztatta a nev�t, a k�nyvkiad�st megtartva, de kib�vitett szolg�ltat�si k�rrel folytatt�k munk�jukat: a grafikai tervez�st, t�rk�p�szetet, ford�t�st, lektor�l�st, s kiadtak egy hirdet�si �js�got is a magyarlakta ter�leteken. A mag�nv�llalkoz�sban m�k�dtetett kiad� nem volt hossz� �let�, nem tudta kin�ni mag�t, r�szben szem�lyi okok miatt, de alapvet�en a kiad�i meg�lhet�shez sz�ks�ges k�nyvterm�s hi�nya miatt is.

1992-ben alakult meg a muraszombati Franc-Franc K�nyvkiad� Kft. a muravid�ki szlov�n kult�ra �s k�nyvkiad�s t�mogat�s�ra. Alap�t�i Feri Lain��ek, h�res muravid�ki �r� �s Franci Just irodalomt�rt�n�sz voltak. M�k�d�s�t a Szlov�n M�vel�d�si Miniszt�riumt�l kapott p�ly�zati t�mogat�s is seg�ti. Egyik sikerk�nyv�knek sz�m�tott a 2002-ben kiadott szlov�n nyelvre ford�tott M�rai-k�tet, A gyerty�k csonkig �gnek, az „�j Hidak Magyarorsz�ggal” c. sorozatban. 2003-ban adt�k ki szlov�n ford�t�sban Z�gorec-Csuka Judit egyik versesk�tet�t is.

A gy�ri Haz�nk Kiad�val a kapcsolat a 80-as �vekre vezethet� vissza. A 90-es �vek elej�t�l �szt�n�zte �s seg�tette a hat�ron t�li k�nyvkiad�kat, tartotta a kapcsolatot a muravid�ki k�nyves szakm�val is. �gy 12 muravid�ki magyar k�nyvet adott ki az MNMI megb�z�s�b�l. Igazgat�ja, Szab� J�zsef 1989-t�l jelentet meg a Gy�r-Sopron megy�hez k�t�d� �rt�kekr�l �rt m�veket. A 90-es �vek v�ge fel� gazdas�gi okok miatt szak�tott az MNMI a Haz�nk Kiad�val, de a szlov�niai magyar k�nyveket �s szerz�iket azt k�vet�en is bemutatj�k az �vente megrendezett Gy�ri K�nyvszalon c. nemzetk�zi k�nyvbemutat� v�s�ron.

A szlov�niai magyar k�nyvkult�r�ban a k�nyvek illusztr�l�s�nak az ig�nye mindig jelen volt, de a k�r�lm�nyekt�l f�gg�en v�ltoz� sz�nvonal� produktumokban val�sult meg. Ha az elm�lt k�zel negy- ven �v term�s�t v�gign�zz�k, l�that�, hogy sz�lettek ig�nyes megjelen�s�, nagyon sz�pen illusztr�lt k�nyvek is. Az 1961-t�l megjelen� k�zel sz�z magyar k�nyvnek kb. a harmada illusztr�lt (ez az ar�ny figyelhet� meg az erd�lyi, k�rp�taljai, szlov�kiai �s d�lvid�ki magyar k�nyvkult�r�ban is).

A hatvanas �vekre a fekete-feh�r tus�br�zol�s (G�bor Zolt�n fest�m�v�sz, G�lics Istv�n grafikus munk�i) volt jellemz�, majd a hetvenes �vek pang�sa ut�n, a nyolcvanas �vekben a hat�kony int�zm�nyi t�mogat�sok k�vetkezt�ben v�ltozatosabb tipogr�fi�j� �s k�panyag� k�nyveket adtak ki �gy, hogy szinte minden �vben k�sz�lt egy k�l�nlegesen „sz�p” k�tet is. Nem mindennapi illusztr�ci�nak sz�m�tanak Czimmermann Topl�k J�nos nyolvanas �vekben k�sz�lt haiku-zen rajzai, amelyekben a sz�veg �s k�p teljes harm�ni�ja figyelhet� meg.

Az �t�t� v�ltoz�st a kilencvenes �vek hozt�k meg, amikor a muravid�ki magyar k�nyvkiad�sban egym�sra tal�ltak a szerz�k, a kiad�, a technikai szerkeszt� �s a nyomd�szok. A magyar k�nyvek formatervez�s�t Meszelics L�szl� tervez�-grafikus vette �t. A f�z�tt k�nyvek mellett megjelentek az ig�nyesebben tervezett �s k�t�tt, kem�ny c�mlappal k�sz�lt kiadv�nyok. A Studio Artisban Hal�sz Albert saj�t illusztr�ci�val, Hagym�s Istv�n pedig fot�illusztr�ci�kkal l�tta el a magyar k�nyveket. A kilencvenes �vekt�l lehet�s�g ny�lt arra, hogy magyarorsz�gi k�pz�m�v�szeti iskol�kban tanulhassanak az �rdekl�d�k. K�z�l�k Orb�n P�ter tervez�grafikus tehets�ges formatervez�nek �s k�nyvillusztr�tornak �g�rkezik, aki visszat�rt alkotni a sz�l�v�ros�ba, Lendv�ra.

Irodalom

A muravid�k f�ldrajzi n�vvel azt a ma Szlov�ni�hoz tartoz� t�jegys�get jel�lik, amely 1919 el�tt a t�rt�nelmi Zala �s Vas megy�khez tartozott. – Ruda� Jutka: Irodalom �s kultur�lis identit�s a Muravid�ken napjainkban. = Murat�j 2002. 57. – Bence Lajos: A szlov�niai magyars�g. www.hhrf.org./prominoritate/1996/osz03.htm – Sz�j�rt� Imre: Ig�k a megmarad�s�rt. = Tiszat�j 2002. 7. sz. – Sz�kely Andr�s Bertalan: Magyar–szlov�n kapcsolatok. = T�rsadalmi Szemle 1996/5. 64–65. – Kir�ly M. Jutka: Hang a K�rp�t-medenc�ben, kapcsolat itthon. = N�p�js�g 2003. jan. 16. 9. – �cs Margit: K�lcs�n�s garancia. = Pannon T�k�r (6.) 2001. jan.–m�rc. 1. sz. 9–15. – B�rdi N�ndor: A hat�ron t�li magyar t�rsadalmak �s magyars�gpolitik�k �talakul�sa a kilencvenes �vekben. A muravid�ki magyars�g ma n�psz�ml�l�si adatok t�kr�ben. Konferencia-anyag-el�ad�s. Lendva, 2003. m�j. 30. – Sz�j�rt� Imre: Ig�k a megmarad�s�rt. Jegyzetek a szlov�niai magyar irodalomr�l. = Tiszat�j 2002. 7. sz. – Kranjec, Mi�ko: Tal�lkoz�s a k�lt�vel. In: Vlaj Lajos: Versek. Murska Sobota, 1961. Pomurska zalo�ba, 8–9. – Sz�j�rt� Imre: Ig�k a megmard�s�rt. Jegyzetek a szlov�niai magyar irodalomr�l. = Tiszat�j 2002. 7. sz. – Sz�nyogh S�ndor: Szomi P�l (1936–1989). In memoriam. = N�p�js�g 1989. �prilis 21. – Dr. Varga J�zsef: Szomi P�lra eml�kezem. = N�p�js�g 2000. nov. 3. 11. – Varga J�zsef: A Pet�fi Kult�rk�r jegyz�k�nyve. Lendva, 1970. �prilis. 12. – Kocsis Gyula: Naph�vogat�. Ut�sz�. Murska Sobota, 1974. Pomurska zalo�ba, 54. – P�ntek Imre: Sz�nyogh S�ndor: H�v�gy. Murska Sobota, 1985. Pomurska zalo�ba, [F�lsz�veg]. – Gyur�cz Ferenc: Bence Lajos: L�tlelet. Lendva, 1989. [F�lsz�veg]. – Guttman Mikl�s: Anyanyelv�nk�rt. Murska Sobota, 1983. Pomurska zalo�ba. [Bevezet�]. – Juh�sz Gy�rgy: El�sz� helyett… In: Szab� J�zsef: Nem is olyan r�gen t�rt�nt. Murska Sobota, 1987. Pomurska zalo�ba. – Sz�j�rt� Imre: Ig�k a megmarad�s�rt. Jegyzetek a szlov�niai magyar irodalomr�l. = Tiszat�j 2002. 7. sz. 9. – Szarka L�szl�: El�sz� G�ncz L�szl� monogr�fi�j�hoz. In: G�ncz L�szl�: A muravid�ki magyars�g 1918–1941. Lendva, 2001. MNMI. 6. – Bence Lajos: R�-olvas�sok. V�logatott �s �j versek. Lendva, 2000. MNMI. [F�lsz�veg]. – Dr. Varga J�zsef: Z�gorec-Csuka Judit: Ki�zve az �denb�l. Lendva, 1997. MNMI. [F�lsz�veg]. – Bence Lajos: A Zr�nyiek nyom�ban. = N�p�js�g 2004. jan. 8. 11. – G�ncz L�szl�: �sszmagyar �s kisebbs�gi nemzeti kultur�lis �rt�keinkr�l. = Murat�j 1997. 1. sz. 44–45. – Dr. Czine Mih�ly: A szlov�niai magyars�g budapesti k�sz�nt�se. = Murat�j 1991. 28–29. – Sz�kely Andr�s Bertalan: Az �j magyar kisebbs�gpolitika, k�l�n�s tekintettel a szlov�niai magyars�gra. = Murat�j 1991. 29. – Ternar, Jo�e: A kult�rhagyom�nyokra alapozott fejl�d�s. = Napt�r 1980. Murska Sobota, 1979. Pomurska zalo�ba. 86–91. – Hradil, Jo�e: Az els� k�nyvt�l a Pomurska zalo�ba tizedik sorozat�ig. = Napt�r 1980. Murska Sobota, 1979. Pomurska zalo�ba. 92–97. – Szab� Lilla: A magyar k�nyvillusztr�ci� Magyarorsz�g hat�rain k�v�l 1918-t�l napjainkig c�m� ki�ll�t�s �s konferencia. Magyar K�pz�m�v�szek �s Iparm�v�szek T�rsas�ga. Bp. 2001. konferencia-k�rlev�l. – P. Szab� Ern�: Vizu�lis anyanyelv hat�rok n�lk�l. Magyar k�nyvgrafika ki�ll�t�s az Orsz�gos Sz�chenyi K�nyvt�rban. = Magyar Nemzet 2001. �pr. 21. 15. – Csuka Judit: Az ember egyed�l sz�letik. Besz�lget�s Bence Utrosa Gabriell�val, muravid�ki novella�r�val. = N�p�js�g 1993. febr. 26. 9. – Dr. Varga J�zsef: Bence Utrosa Gabriella: Ki lakik a s�t�tben? = Murat�j ’96, Lendva. Magyar Nemzetis�gi M�vel�d�si Int�zet. 1997. – Sz�j�rt� Imre: Csodav�r�k – jegyzetek a Kar�csonyi var�zslat c�m� filmr�l. = N�p�js�g 2001. jan. 25. – Bence Lajos: A szlov�niai magyar irodalom. = Pannon T�k�r 2000. szept.–dec., 5–6. sz. 11–12. – Varga J�zsef: G�bor Zolt�n: Postagalamb. Murska Sobota, 1982. Pomurska zalo�ba. [F�lsz�veg]. – Bence Lajos: Z�gorec-Csuka Judit: G�bor Zolt�n fest�m�v�sz portr�ja. In: G�bor Zolt�n: Elmondom. 127–128. [Recenzi�]. – Kalapis R�kus: S�hajok a var�zsl� barlangj�b�l. = Horv�torsz�gi Magyars�g 1996. febr., 2. sz. [Recenzi�]. – Szarka L�szl�: El�sz�. In: G�ncz L�szl�: A muravid�ki magyars�g 1918–1941. Lendva, 2001. MNMI. 7. – Pap G�bor: El�sz�. In: Casanova napja. Fellini Casanov�j�nak asztr�lm�toszi vonatkoz�sai. Gy�r, 1993. Haz�nk, 5–7. – Hagym�s Istv�n: El�sz�. In: Utaz�sok Fellinivel, a Zenekari pr�b�ra, a n�k v�ros�ban �s a satyricon vil�g�ba. Filmelemz�sek. Pilisv�r�sv�r, 2002. Muravid�k Bar�ti K�r Kultur�lis Egyes�let, 3–5. – Dr. K�rti L�szl�: El�sz�. In: Hal�sz Albert: Az als�lendvai sajt� �s n�prajz 1889–1919. Bp. 1994. MNMI �s Hunga-Print Kiad�, 5. – Dr. Gad�nyi K�roly: Rozsm�n Erzs�bet. Vallom�sok, versek. Murska Sobota, 1982. Pomurska zalo�ba. [F�lsz�veg]. – Dr. Bence Lajos: Szomi P�l eml�kezete. = N�p�js�g 2001. �pr. 5. 18. – Sz�nyogh S�ndor: Tavaszv�r�s. Antol�gia. Murska Sobota, 1972. Pomurska zalo�ba. 15–16. – Kocsis Gyula: Halicanumi �zenet. Versek. Murska Sobota, 1975. Pomurska zalo�ba. [F�lsz�veg]. – P�ntek Imre: Sz�nyogh S�ndor: H�v�gy. Murska Sobota, 1985. Pomurska zalo�ba. [F�lsz�veg]. – Bence Lajos: „Nem t�rt�nt semmi, f�klyaviv�k voltunk.” = N�p�js�g 2003. jan. 16. 11. – Kocsis Gyula: Varga J�zsef: Naph�vogat�. Gyermekversek. Murska Sobota, 1974. Pomurska zalo�ba. [F�lsz�veg]. – Sz. Kany� Leona: Varga J�zsef: P�sztort�zek. Versek-gyermekversek. Murska Sobota, 1979. Pomurska zalo�ba. [F�lsz�veg]. – Bence Lajos: Ut�sz�. In: Varga J�zsef: Sorvad� n�pem. Elbesz�l�sek. Lendva, 1992. Szlov�niai Magyar �r�csoport. – Guttmann Mikl�s: El�sz�. In: Varga J�zsef: Hangbona. Gyermekversek. Lendva, 1995. Magyar Nemzetis�gi M�vel�d�si Int�zet. – Kranjec, Mi�ko: Tal�lkoz�s a k�lt�vel. In: Vaj Lajos: Versek. Murska Sobota, 1961. Pomurska zalo�ba. 7–12. – Bence Lajos: �rott sz�val a megmarad�s�rt. A szlov�niai magyars�g 70 �ve. Lendva, 1994. Magyar M�vel�d�si Miniszt�rium–Haz�nk K�nyvkiad�, 92–94. – Varga J�zsef: Szel�d int�s. Murska Sobota. 1968. Pomurska zalo�ba. 52. – G�ncz L�szl�: Ut�sz�. In: Z�gorec-Csuka Judit: Viharverten. Versek bar�taimnak. Lendva, 1997. MNMI. 7. – Z�gorec-Csuka Judit: Viharverten. Versek bar�taimnak. Lendva, 1997. MNMI. [F�lsz�veg]. – Ruda� Jutka: Irodalom �s kultur�lis identit�s a Muravid�ken napjainkban. = Murat�j 2002. – Bokor J�zsef: Aki versben v�li megtal�lni �nmag�t. = Murat�j 1998. 2. sz. 134–140. – Varga J�zsef: Z�gorec-Csuka Judit: V ognjenem kresu. = N�p�js�g 2001. aug. 9. 8.

Z�gorec-Csuka Judit (Lendva)

http://epa.oszk.hu/00000/00021/00047/Ksz2005-4-04.htm#06

Magyar K�nyvszemle 2005.