//heidfogel-domjan.gportal.hu
//heidfogel-domjan.gportal.hu

Nyűgösek voltunk. Aki szeretett, / nem élt mellettünk könnyű életet./ Kövünkre is ilyen írás való: / Idege rossz volt, de a lelke jó. Áprily Lajos: Epigramma 


Tiszteld őseidet, mert rajtok keresztül nyertél életet és örököltél Istent és Hazát. Wass Albert


Mikor Istenre bízom a sorsom, érzem, hogy Isten nem ad föltétlen jogot ehhez. Hinnem kell benne, hogy a "madárka tolla se hull ki" az Ő akarata nélkül, de nincs jogom vaksi bizalommal mindent az Ő kezébe tenni le; Isten reám is bízta, hogy csináljam és igazítsam a sorsom. S csak ha vállalom ezt a feladatot, akkor segít. Márai Sándor (1900. 04. 11. - 1989. 02. 21.) magyar író     

        

Bejelentkezés

Felhasználónév:

Jelszó:
SúgóSúgó
Elfelejtettem a jelszót
 

Ha őseink is elszaladtak volna, vala- hányszor nehéz idők jöttek, ma üres lenne ez az ország. Wass Albert

Heidfogel Pál ny.lelkész
Istvándi XIII. sz. Műemlék templom

 

Renoválva az Úr 2012 - 2015. évében


Szeresd a Te népedet, nemzetedet, job- ban mint önmagadat, s rajta kívül más isteneid ne legyenek. Tiszteld otthonodat s a földet, melyen élsz, hogy maradékaid is hosszú életet élhessenek rajta! Wass Albert


Icike-picike az istvándi utca

Előadó Bartókné Pásztory Ditta

A népzene tehát a természet tüne- ménye. Ez az alkotás ugyanazzal a szerves szabadsággal fejlődött, mint a természet egyéb élő szerve-zetei, a virágok, az állatok. Éppen ezért olyan gyönyörű, olyan töké- letes a népzene. Ezek a dallamok a művészi tökéletesség megteste- sítői. Példái annak, miként lehet legkisebb formában, legszeré- nyebb eszközökkel valamilyen ze- nei gondolatot legtökéletesebben kifejezni. Bartók Béla (1881-1945) zeneszerző, zongoraművész, nép- zenekutató

ingyenes webstatisztika

 

Dunántúli Református Lap

 

Kárpát medence népei

  

  • Három életforma van: a jézusi, a fausti, az ulyssesi. A többi adóalany.

    Ulysses,= Odüsszeusz latin neve

  •  

  Dunának, Oltnak egy a hangja,
  Morajos, halk, halotti hang.
  Árpád hazájában jaj annak,
  Aki nem úr és nem bitang.

  Mikor fogunk már összefogni?
  Mikor mondunk már egy nagyot,
  Mi, elnyomottak, összetörtek,
  Magyarok és nem-magyarok?

  Ady Endre Jakobinus dala

ingyenes webstatisztika

 

Magyarország
"...Itt élned, halnod kell."

 

KOSSUTH LAJOS

 
 
 

Révpartot ért a gálya, – világkörutat járt kormányosával. … Egy szózat elég a harczot megszüntetni: “Ne tépjétek egymás zászlóit! ne vágjatok egymáson sebeket! az Kossuth lelkének fáj..” s a küzdelem elmúlik … Ez a te bűvös szem- födeled eltakar minden belvi- szályt. …Vezess bennünket most, te halottaidban is óriás, e nemzeti nagyság felé.” Jókai Mór Kossuth Lajos temetésén

Kossuth temetése
és a Wekerle kormány

ingyenes webstatisztika

 

Trianon 1920. június 4.
Nem, Nem, Soha

 

AUSZTRIA

 

Rainer Maria Rilke

A NAP LENYUGSZIK

A nap lenyugszik lágyan.
Bolyongok éberen.
A virrasztó magányban
kis csillag jár velem.

Szeme pillásan ég fenn,
ragyogva néz felém,
oly árva ott az égen,
akár a földön én.

Fodor András fordítása                               

Alsó-Ausztria


Zászló és Címer

 

ALSÓ-AUSZTRIÁTÓL
Niederösterreich

 

DUNÁNTÚLIG
Transdanubien

 

WASS ALBERT

Uram!

Rendeld már, hogy hazamehessünk!
Mindegy, hogyan és mindegy milyen áron!
Nem akarunk örökké bujdokolni
ezen a zord, otthontalan világon!
Ha kell, gyalog is, éhesen, vacogva,
tépett lélekkel és halálra váltan:
csak otthon legyünk egyszer a hazánkban!

MAGYARORSZÁG, HALLD SZAVUNK...

EGY SZABAD ORSZÁGÉRT

magyarforradalom1956


MÁRAI SÁNDOR

Senki nem olyan konok és veszedelmes, mint egy bukott eszme haszonélvezője, aki már nem az Eszmét védi, hanem meztelen életét és a zsákmányt. 

 


Magyar-Erdély-Román-
Székely-Kapcsolatok

 

CSÁNGÓ

 

CSEH

 

Horvátországi Magyar Református
Egyház történetéből

 
SZERBIA-MONTENEGRO
 

SZLOVÁKIA

 

SZLOVÉNIA

 

Törökország
Magyar-Török kapcsolatok

 

Biz Kardisem
Testvérek vagyunk.

"Biz Kardesim azaz Testvérek vagyunk"!

Ki hinné hogy a  törökországi Antalya tartományban van egy magyar falú? Pedig van. Van ott egy ősi magyar falú: Macarköy ejtsd: madzsarköy, azaz magyar falú. A falut 450- 500 évvel ezelőtt őseink alapították. A magyar földről rabszolgának elhurcolt foglyok először Isztambul körnékén telepedtek le majd átköltöztek erre a vidékre és ezt népesítették be, áttértek a muszlim vallásra, törökökké váltak, családi hagyományaik szerint azonban meg-őrizték származástudatukat, de nem beszélnek magyarul. Macarköy ma- gyar temetőjét a helyiek közül sokan Macarka Mezarlának, azaz Magyar temetőnek, mások Eski Macar Mezar lának, Ősi magyar temetőnek hívják. Gebiz - Macarköy főterén egy szé-kelykapu áll és rajta a felirat: 

Biz Kardesim azaz Testvérek vagyunk.!

 

 
- A Szlovéniai magyar könyv-
kiadás MKSZ 2005

Zágorec-Csuka Judit: A szlovéniai magyar könyvkiadás.

A szlovéniai magyar könyvkiadás 1961-től napjainkig {2005} a szlovéniai magyar irodalomból építkezik. Határon túli magyar könyvkiadásnak is nevezhető, amely a magyar nemzeti történelemből eredezteti a létét, de 1920 után, Magyarország trianoni elcsatolásától sajátos történelme is van. 1961-től 2004-ig összesen 80 szépirodalmi és tudományos magyar művet adtak ki Muravidéken. 1954-től napjainkig a Pomurska zaloľba kiadó 81 magyar könyvet, főleg szépirodalmi műveket jelentetett meg szlovén fordításban. Ennek a könyvkiadásnak az arcéle nemcsak esztétikai, hanem etikai, nemzetfenntartó mércékkel is mérhető.

Hogy miért megkésve, csak a 60-as években alakult ki a magyar könyvkiadás Szlovéniában? Ennek több oka volt. 1920 és 1961 között a politikai és a történelmi helyzet nem kedvezett a magyarságnak. Ez a korszak csak magyar sajtótörténetet hagyott maga után, könyvkiadást nem. 1945 után szinte légüres térben tevékenykedett a muravidéki magyarság és újra kisebbségi helyzetbe került. Ekkor más nyelvi és társadalmi közegben kellett élnie, mint korábban. A második világháború után a magyar értelmiség zöme elhagyta a vidéket, nem voltak magyar tanítók sem a kisebbségi iskolákban. A politikai igazgatást a munkások és a parasztok vették át, de nem tudtak kulturális téren emelkedni. Az 50-es években Magyarországnak nem volt hatása Muravidékre, hiszen a szovjet zónába került, vasfüggönnyel volt elzárva. Az itteni magyarságnak nem volt alternatívája ebben az időszakban. Elkezdődött az azonusulása a jugoszláv értékrenddel.

Ez a folyamat egészen a 70-es évekig tartott, amikor kialakultak a magyarság önszerveződési formái. Már 1954-ben megalakult a Magyar Közművelődési Bizottság, a magyarság első érdekvédelmi szervezete. Az 1974-es alkotmány alapján új kisebbségi jogokat fogadtak el, amelyek lehetővé tették a nemzetiségi önigazgatási érdekközösségek létrejöttét. 1975-től létezik a Magyar Nemzetiségi Oktatási és Művelődési Érdekközösség, amely felvállalta a magyar könyvkiadást is a műkedvelő csoportok támogatása, a tömegtájékoztatás és a hagyományőrzés mellett. Ez volt a muravidéki magyarság kulturális autonómiája kialakulásának kezdeti szakasza.

A 60-as évek progresszív politikai fordulatai a 70-es és a 80-as években kezdtek el hatni, majd a 90-es években jutott el ez a folyamat addig, hogy önálló kulturális intézményeket hozzon létre. A politikai és művelődéstörténeti folyamatok kihatottak a magyar könyvkiadásra is.

Jugoszlávia szétesése után, a szlovén rendszerváltást (1991) követően 1991-ben alakult meg a Muravidéki Magyar Nemzetiségi Önigazgatási Közösség nevű önkormányzati szintű érdekképviselet, amelynek két intézete lett társalapítás útján: 1993-ban alapították meg a Magyar Nemzetiségi Tájékoztatási Intézetet és 1994-ben a Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézetet, amely felvállalta a magyar könyvkiadást is. Mindkét magyar intézet a magyarság közösségteremtésének érdekében jött létre és azóta is erősítik a magyarság túlélési stratégiáját. A Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézet megalakulásával és működésével a magyar könyvkiadás önálló intézmény keretei közé került. Az intézet évi 70 milliós költségvetésének egyötödét fordítja könyvkiadásra. A kiadott magyar könyveket többnyire az 1998-tól működő Bánffy könyvesboltban árulják, 2004-től pedig a Bánffy Központban népszerűsítik őket. A Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézet pályázati kiírásokkal serkenti a könyvkiadást. A könyvek köteles példányait eljuttatja szlovéniai és a magyarországi könyvtárakba, közgyűjteményekbe. Tevékenysége túlterjed a Muravidék magyar lakta vidékein, hiszen együttműködik az egyetemes magyar értékrendet képviselő tudományos és kulturális magyarországi intézményekkel és a határon túli magyar intézményekkel is a Kárpát-medencében.

Ha korszakokként tekintjük a szlovéniai magyar könyvkiadást, akkor el kell mondanunk, hogy a 60-as évek korszakhatárt jelentettek. Vlaj Lajos költő hagyomány nélküli irodalmi közegben kezdte el az irodalomteremtés feladatát. Hasonló szerepe volt, mint a vajdasági Szenteleki Kornélnak, csak körülötte nem alakult ki mítosz. A 60-as években a szlovéniai magyar könyvkiadás még nincsen benne a magyarországi és a vajdasági könyvkiadási folyamatokban.

A 70-es években indul a Tavaszvárás nemzedék: Szúnyogh Sándor, Szomi Pál és Varga József már közösen lépnek az olvasóközönség elé. Továbbviszik a vlaji hagyományt. 1975-ben alakult meg a Szlovéniai Magyar Írócsoport mint önálló civil szervezet, elnöke Varga József lett. A kötettel rendelkező írók és költők közé tartoztak: Szúnyogh Sándor, Varga József, Szomi Pál, Báti Zsuzsa, Varga Sándor és Pivar Ella. Olyan kötet nélküli alkotók is tagjai voltak az Írócsoportnak, akik publikáltak a Népújságban és a Muratájban: Bernjak Elizabeta, Bence Lajos, Sz. Kanyó Leona, Rozsmán Erzsébet, Gábor Zoltán, Völgyi János, Dobosics József és Toplák János. Közös vállalkozásként, a regionális irodalmat erősítve a muravidéki, vasi és zalai költők közösen adták ki az Összhang antológiát 1979-ben. A 70-es években összesen 7 magyar könyv jelent meg.

A 80-as években a Tavaszvárás nemzedék írói, költői kezdtek kibontakozni, hiszen ebben az évtizedben szinte mindegyiküknek két-három kötete is megjelent. Elsőkötetes alkotóként jelentkeznek Bence Lajos, Rozsmán Erzsébet, Gábor Zoltán és Szabó József. Újabb vállalkozásnak bizonyult az Összhang kétnyelvű antológia 1982-ben, amelyben a karintiai szlovén és a muravidéki magyar nemzetiségi költők versei jelentek meg. Új műfajként tűnik fel a könyvkiadásban az irodalomtörténet és a nyelvészeti tanulmány. Varga Sándor folytatja a helytörténetírást. Ebben az évtizedben összesen 19 magyar könyvet adtak ki.

A 90-es évek könyvkiadása már új társadalmi légkörben formálódott. Szlovénia megalakulásával új alkotmánya lett az országnak, és a rendszerváltás új követelményeket hozott a demokratikus, plurális szlovén társadalomban. A Muratáj (1988) folyóirat létrejötte után új alkotók is csoportosultak a folyóirat köré. Ebben az évtizedben 13 író alkotott publikálát rendszeresen: Balazsek Dániel, Bence Lajos, Cimmermann Toplák János, Göncz László, Göntér János, Halász Albert, Hagymás István, Kercsmár Rózsa, Kocon József, Szabó Mária, Varga József, Varga Sándor, Vida János és Zágorec-Csuka Judit. Ezt az évtizedet a műfaji sokszínűség jellemzi. A szépirodalom mellett meg- jelentek a történelmi és helytörténeti, egyháztörténeti, irodalomelméleti művek, a néprajzi, a nyelvészeti munkák, a gyermekirodalom, a hagyományőrző irodalom, a filmesztétika, az ifjúsági irodalom, a képzőművészet, a népmesegyűjtemények, a memoár-irodalom és a doktori disszertációk kibővített formában, illetve könyvformában. Ez műfaji fejlődésnek tekinthető, de még mindig nem keletkeztek nagyepikai művek, pl. nem írtak regényt. Annak ellenére, hogy kialakultak bizonyos irodalmi kapcsolatok és publikálási lehetőségek a magyarországi kiadókkal és szerkesztőségekkel, mint pl. a székesfehérvári Árgussal, a Zalai Írók Egyesülete lapjával a Pannon Tükörrel, a budapesti Kortárssal, vagy a kolozsvári Korunkkal, még mindig hiányzott a muravidéki magyar irodalom recepciója, vagyis befogadás-esztétikája, kritikai és irodalomtörténeti feldolgozása Magyarországon. Ezzel párhuzamosan hiányzott még a muravidéki magyar könyvek szélesebb terjesztése is az anyaországban, illetve csak ekkor kezdődött mindez kialakulni. A Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézet intézményesen átvette 1994-ben a könyvkiadást a nemzetiségi önkormányzatoktól, és számos kapcsolatot alakított ki a magyarországi kiadókkal és intézményekkel pl. a győri Hazánk Kiadóval, a budapesti Hadtörténeti Múzeummal, a Maribori Egyetem Pedagógiai Karának Magyar Nyelvi és Irodalmi Intézetével, a Magyar Köztársaság Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumával, a lendvai Studio Artis Kiadóval stb. Ebben a korszakban a szlovéniai magyar könyvek száma megsokszorozódott. Elsőkötetes szerzőként jelentkeztek: Bence Utrosa Gabriella, Cimmermann Toplák János, Göncz László, Halász Albert és Zágorec-Csuka Judit. Folytatódott Bence Lajos, Kercsmár Rózsa, Szúnyogh Sándor és Varga József pályafutása. Sikeres törekvésnek bizonyult az Igét őrizve szlovéniai magyar költők antológiája, amelyet 1998-ban adtak ki, és három muravidéki magyar költőnemzedék verseit tartalmazta. A 90-es években összesen 34 magyar mű jelent meg.

A 2000-es évek (2000–2004) közötti korszak magyar könyvkiadására jellemző a műfaji változatosság és a könyterjesztés hatékonyabbá válása, valamint az irodalmi kapcsolatok mélyítése. Bence Utrosa Gabriellának, Göncz Lászlónak és Zágorec-Csuka Juditnak kedvezően alakult az írói, költői, valamint tudományos pályafutása. Új műfajként jelent meg a történelmi regény: Varga Józseftől 2001-ben A lendvai vár kapitánya c. regénye és Göncz Lászlótól 2003-ban az Olvadó jégcsapok c. műve. Mindkét mű sikerkönynek számított Muravidéken. Új műfajként jelentkeznek még a könyvészeti, könyvtörténeti és művészettörténeti művek is, mint pl. Zágorec-Csuka Judit Gábor Zoltán festőművész portréja c. monográfiája (2000) és A szlovéniai magyar könyvillusztrátorok c. tanulmánykötete (2003). A Magyar Köztársaság Kulturális Örökség Minisztériuma és a Szlovén Művelődési Minisztérium támogatásával két történeti mű, azaz könyv formában kibővített disszertáció is megjelent: Göncz László A muravidéki magyarság 1918–1941 (2001) című és Kovács Attila Földreform és kolonizáció a Lendva-vidéken a két világháború között (2004) című műve. Létrejön a fordításirodalom szlovén nyelvre, amely a megelőző korszakokban egyáltalán nem volt jelen. Zágorec-Csuka Judit két verseskötete jelent meg 2001-ben V ognjenem kresu és 2003-ban Slepci na zemljevidu címmel szlovénul, és Göcz János Gyermekkorom faluja (Vaąke slike mojega otroątva) c. könyve. A muravidéki magyar könyvek vásárolhatók voltak már a győri, a zalaegerszegi és a budapesti könyv- vásárokon is. Új tendencia kezdett kialakulni azzal, hogy Göncz László a pécsi Pro Pannonia, Varga József a budapesti a Krúdy Irodalmi Kör és a Bíro Famili Nyomda és Kiadóvállalat, Zágorec-Csuka Judit pedig a pilisvörösvári Muravidék Baráti Kör Kulturális Egyesület kiadóknál adták ki műveiket Magyarországon. A 90-es évekhez képest a 2000-es évek elején már gyakorlattá vált a szlovéniai magyar könyvkiadásban az állami támogatás mellett a szponzorok és a mecenatúra keresése. 2000–2004 között összesen 18 magyar könyv jelent meg, köztük Bence Lajos, Bence Utrosa Gabriella, Cimmermann Toplák János, Göncz László, Varga József és Zágorec-Csuka Judit művei. Hiányzó műfajnak számít ebben a korszakban még a szociográfia és az esszé.

A szlovéniai magyar könyvkiadásnak nagy szüksége van magyar nemzetiségű íróinak az érvényesülését, kibontakozását, szellemi felzárkózását segítő alapítványokra, pályázatokra és céltámogatásokra az anyaország és az összmagyar szervezetek részéről. A 90-es évektől Magyarországról érkezett is anyagi támogatás a magyar könyvkiadásra. A támogató szervezetek főleg a Magyarok Világszövetsége, az Anyanyelvi Konferencia, a Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társasága, az Illyés Közalapítvány, a Nemzeti Kulturális Örökség Minsztériuma, a Nemzeti és Etnikai Kisebb- ségek Főosztálya, a Határon Túli Magyarok Hivatala. Így lehet a szlovéniai magyar könyvkiadás jövőjét, intézményrendszerét megalapozni, megszervezését stabilizálni. A könyvkiadás erősíti a kul- turális- és a nyelvi identitást, amely mindenkor a kultúrában gyökerezik és újul meg, teremt gondolkodási sítlust. Az identitást a nyelv alakítja ki, az irodalom fejleszti, de a könyvek közvetítik. A szlovéniai magyar könyvkiadás sem kerülheti meg a jelenkori magyar kultúra megítélését, kritikai és esztétikai értékelését.

A könyvkiadásban is fontos a magyar és a szlovén kulturális kapcsolatok megbecsülése. Ezt az együttélésen alapuló víziót Pável Ágoston a „két nép hűséges fia” kezdte erősíteni életpályájával és mun- kásságával. 1991-ben Budapesten a kölcsönös megismertetés jegyében mutatták be a Gellért szállóban a muravidéki magyar irodalmat egy irodalmi est keretében, Dr. Czine Mihály irodalomtörténész méltatta az alkotókat. Ennek keretében három konstelláció: a muravidéki-kisebbségi, vagyis a magyar nemzetiségi, az anyaországi és a szlovén, vagyis a többségi viszonyok, kapcsolatrendszerek kölcsönös megismerése indult el. Ez sorsélménynek is számított, hiszen megkezdődött a szlovéniai magyar irodalom és könyvkiadás integrálódása saját anyaországi kultúrájához.

A muravidéki magyar írók, költők, tanulmányírók intenzívebben a 90-es évektől kezdtek el publikálni a magyarországi irodalmi lapokban, folyóiratokban. A Muratáj mellett pl. a Somogyban, a Hévízben, a Pannon Tükörben, az Árgusban, a Hitelben stb. A cenzúra, vagyis a felelősség számonkérése írásaikért a rendszerváltás előtt (1991) főleg a többségi nemzet irányából érkezett, majd a rendszerváltást követően inkább a nemzetiség közegéből és a magyarországi könyves szakmából. A 2000-es évekre egyre inkább a belső szűrők által működik, a külső háttérbe szorul, vagy megszűnőben van. A szlovéniai magyar íróktól elsősorban a nemzeti sors felvállalalását várják az egyetemes magyar könyvkultúra résztvevői és a muravidéki magyarság. Magyarország elvárása a határon túli könyvkiadással kapcsolatosan kétarcú. Az egyik a hagyományos, konzervatív nemzettudatra épülő eszmei vonulatot igényli. A másik a liberális, urbánus, kozmopolita, posztmodern, globalista vonulatot, amely az alkotói autonomitásból, vagyis az emberi individuumból indul ki. Mindkét elvárás a magyar irodalom, a magyar kultúra és a könyves szakma megosztottságát jelzi, s ezt is figyelembe kell vennie a szlovéniai magyar könyvvilágnak.

A szlovéniai magyar könyvek kiadói közül három évtizedes múltra tekinthet vissza a muraszombati Pomurska zaloľba Könyvkiadó és Könyvkereskedési Vállalat, amelyet 1954-ben hoztak létre. Ez a kiadó adta ki a hatvanas évektől a nyolcvanas évekig a szlovén szerzők mellett a muravidéki magyar szerzők munkáit is: a Naptár évkönyvet és az Összhang kétnyelvű antológiát. Felvállalták a kétnyelvű tankönyvek kiadását is a muravidéki kétnyelvű iskolák számára. Hosszú évekig még a pécsi Jelenkor és a budapesti Európa kiadóval is együttműködtek. A hatvanas években veszteségesek voltak, raktáron maradtak a magyar könyvek, a csekély dotáció nem fedte a kiadás költségeit, ezért a kiadónak új programokat kellett kitalálnia. Mivel nem volt elegendő magyar értelmiségi a szlovéniai könyves szakmában a kezdeti időkben, kétnyelvű magyar szerkesztők hiányában az újvidéki Fórum és a budapesti Európa Kiadó segített a magyar könyvek megjelentetésében. A hetvenes években a Pomurska zaloľba kiadó országos szintűvé vált, egyaránt nyitott volt a szlovén, a jugoszláv és a magyar kultúra, illetve a muravidéki magyar nemzetiség irányában. Kiadási koncepciói is ezekre a területekre terjedtek ki. A magyar klasszikusok és a kortárs írók lelkiismeretes fordítása hamarosan kellemes és mindenekelőtt hasznos feladattá vált a kiadó számára. Ennek az irodalomnak legismertebb fordítója Joľe Haradil volt a sok más ismert fordító mellett. A magyar irodalom értékei addig ugyanis többé-kevésbé ismeretlenek voltak a szlovének előtt, vagyis olyan nevek, mint Petőfi Sándor, József Attila, Weöres Sándor, Jókai Mór, Mikszáth Kálmán, Móricz Zsigmond, Németh László és mások, akiknek értékei a nyelvi és egyéb akadályok dacára az európai irodalom részei. A budapesti Európa Kiadóval való munkakapcsolat következtében fellendült a fordítói munka, amelynek eredményeképpen olyan szlovén művek jelentek meg a magyar könyvpiacon, mint Preąeren válogatott művei, Oton ®upančič költészetéből készült válogatás, valamint Iván Cankar, Matej Bor, Miąko Kranjec, Ciril Kosmač és mások munkái. A fordításirodalom (magyar–szlovén) összterméke 81 mű volt a hatvanas évektől kezdve egészen a 80-as évekig. A Pomurska zaloľba Kiadóval elégedetlen, s ezért a vele szakító írók új kiadói csoportosulást hoztak létre Szlovéniai Magyar Írócsoport (ill. Muravidéki Magyar Írócsoport) néven a szlo- véniai magyar irodalom kiadására. Ők 1989 és 1997 között a Muratáj c. folyóiratot és a Naptár c. évkönyvet, valamint egyéb szépirodalmi munkákat is jelentették meg. 1995-től a kiadói tevékenységet a Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézet, az érdekvédelmi teendőket pedig a Szlovéniai Magyar Írók Társasága vette át, amely 1997-ben alakult meg tizenhárom szlovéniai magyar író és költő közreműködésével, s szervezetileg a Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézethez tartozik. 1998-ban a Bánffy Könyvesbolt megnyitásával lehetőség nyílt a szlovéniai magyar könyvterjesztésre is. A könyvesboltban magyar nyelvű könyvek és folyóiratok közt válogathatnak az érdeklődők. 2004-től pedig a Bánffy Központ létrejöttével a közönség alkalmakként rendezvényeken, író-olvasó találkozókon vehet részt. A Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézet költségvetésének egyötödét fordítja évente magyar könyvek kiadására. 1994-től egészen napjainkig ez a könyvkiadási tendencia érvényesül. Elvétve egy-egy lendvai intézet, pl. a Knjiľnica Lendava – Könyvtár Lendva, a Galéria Múzeum Lendva kiad egy-egy magyar, főleg szakkönyvet annak ellenére, hogy a könyvkiadás nem fő profiljuk, csak a tevékenységük esetleges melléktermékeként merül fel.

A Top-Print Grafikai Stúdió és Könyvkiadó 1997-ben nyílt meg Lendván Halász Albert vezetésével. Magánvállalkozásnak indult, elsősorban a Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézet megrendeléseit teljesítette. Egy év múlva Studio Artisra változtatta a nevét, a könyvkiadást megtartva, de kibővitett szolgáltatási körrel folytatták munkájukat: a grafikai tervezést, térképészetet, fordítást, lektorálást, s kiadtak egy hirdetési újságot is a magyarlakta területeken. A magánvállalkozásban működtetett kiadó nem volt hosszú életű, nem tudta kinőni magát, részben személyi okok miatt, de alapvetően a kiadói megélhetéshez szükséges könyvtermés hiánya miatt is.

1992-ben alakult meg a muraszombati Franc-Franc Könyvkiadó Kft. a muravidéki szlovén kultúra és könyvkiadás támogatására. Alapítói Feri Lainąček, híres muravidéki író és Franci Just irodalomtörténész voltak. Működését a Szlovén Művelődési Minisztériumtól kapott pályázati támogatás is segíti. Egyik sikerkönyvüknek számított a 2002-ben kiadott szlovén nyelvre fordított Márai-kötet, A gyertyák csonkig égnek, az „Új Hidak Magyarországgal” c. sorozatban. 2003-ban adták ki szlovén fordításban Zágorec-Csuka Judit egyik verseskötetét is.

A győri Hazánk Kiadóval a kapcsolat a 80-as évekre vezethető vissza. A 90-es évek elejétől ösztönözte és segítette a határon túli könyvkiadókat, tartotta a kapcsolatot a muravidéki könyves szakmával is. Így 12 muravidéki magyar könyvet adott ki az MNMI megbízásából. Igazgatója, Szabó József 1989-től jelentet meg a Győr-Sopron megyéhez kötődő értékekről írt műveket. A 90-es évek vége felé gazdasági okok miatt szakított az MNMI a Hazánk Kiadóval, de a szlovéniai magyar könyveket és szerzőiket azt követően is bemutatják az évente megrendezett Győri Könyvszalon c. nemzetközi könyvbemutató vásáron.

A szlovéniai magyar könyvkultúrában a könyvek illusztrálásának az igénye mindig jelen volt, de a körülményektől függően változó színvonalú produktumokban valósult meg. Ha az elmúlt közel negy- ven év termését végignézzük, látható, hogy születtek igényes megjelenésű, nagyon szépen illusztrált könyvek is. Az 1961-től megjelenő közel száz magyar könyvnek kb. a harmada illusztrált (ez az arány figyelhető meg az erdélyi, kárpátaljai, szlovákiai és délvidéki magyar könyvkultúrában is).

A hatvanas évekre a fekete-fehér tusábrázolás (Gábor Zoltán festőművész, Gálics István grafikus munkái) volt jellemző, majd a hetvenes évek pangása után, a nyolcvanas években a hatékony intézményi támogatások következtében változatosabb tipográfiájú és képanyagú könyveket adtak ki úgy, hogy szinte minden évben készült egy különlegesen „szép” kötet is. Nem mindennapi illusztrációnak számítanak Czimmermann Toplák János nyolvanas években készült haiku-zen rajzai, amelyekben a szöveg és kép teljes harmóniája figyelhető meg.

Az átütő változást a kilencvenes évek hozták meg, amikor a muravidéki magyar könyvkiadásban egymásra találtak a szerzők, a kiadó, a technikai szerkesztő és a nyomdászok. A magyar könyvek formatervezését Meszelics László tervező-grafikus vette át. A fűzött könyvek mellett megjelentek az igényesebben tervezett és kötött, kemény címlappal készült kiadványok. A Studio Artisban Halász Albert saját illusztrációval, Hagymás István pedig fotóillusztrációkkal látta el a magyar könyveket. A kilencvenes évektől lehetőség nyílt arra, hogy magyarországi képzőművészeti iskolákban tanulhassanak az érdeklődők. Közülük Orbán Péter tervezőgrafikus tehetséges formatervezőnek és könyvillusztrátornak ígérkezik, aki visszatért alkotni a szülővárosába, Lendvára.

Irodalom

A muravidék földrajzi névvel azt a ma Szlovéniához tartozó tájegységet jelölik, amely 1919 előtt a történelmi Zala és Vas megyékhez tartozott. – Rudaą Jutka: Irodalom és kulturális identitás a Muravidéken napjainkban. = Muratáj 2002. 57. – Bence Lajos: A szlovéniai magyarság. www.hhrf.org./prominoritate/1996/osz03.htm – Szíjártó Imre: Igék a megmaradásért. = Tiszatáj 2002. 7. sz. – Székely András Bertalan: Magyar–szlovén kapcsolatok. = Társadalmi Szemle 1996/5. 64–65. – Király M. Jutka: Hang a Kárpát-medencében, kapcsolat itthon. = Népújság 2003. jan. 16. 9. – Ács Margit: Kölcsönös garancia. = Pannon Tükör (6.) 2001. jan.–márc. 1. sz. 9–15. – Bárdi Nándor: A határon túli magyar társadalmak és magyarságpolitikák átalakulása a kilencvenes években. A muravidéki magyarság ma népszámlálási adatok tükrében. Konferencia-anyag-előadás. Lendva, 2003. máj. 30. – Szíjártó Imre: Igék a megmaradásért. Jegyzetek a szlovéniai magyar irodalomról. = Tiszatáj 2002. 7. sz. – Kranjec, Miąko: Találkozás a költővel. In: Vlaj Lajos: Versek. Murska Sobota, 1961. Pomurska zaloľba, 8–9. – Szíjártó Imre: Igék a megmardásért. Jegyzetek a szlovéniai magyar irodalomról. = Tiszatáj 2002. 7. sz. – Szúnyogh Sándor: Szomi Pál (1936–1989). In memoriam. = Népújság 1989. április 21. – Dr. Varga József: Szomi Pálra emlékezem. = Népújság 2000. nov. 3. 11. – Varga József: A Petőfi Kultúrkör jegyzőkönyve. Lendva, 1970. április. 12. – Kocsis Gyula: Naphívogató. Utószó. Murska Sobota, 1974. Pomurska zaloľba, 54. – Péntek Imre: Szúnyogh Sándor: Hóvágy. Murska Sobota, 1985. Pomurska zaloľba, [Fülszöveg]. – Gyurácz Ferenc: Bence Lajos: Létlelet. Lendva, 1989. [Fülszöveg]. – Guttman Miklós: Anyanyelvünkért. Murska Sobota, 1983. Pomurska zaloľba. [Bevezető]. – Juhász György: Előszó helyett… In: Szabó József: Nem is olyan régen történt. Murska Sobota, 1987. Pomurska zaloľba. – Szíjártó Imre: Igék a megmaradásért. Jegyzetek a szlovéniai magyar irodalomról. = Tiszatáj 2002. 7. sz. 9. – Szarka László: Előszó Göncz László monográfiájához. In: Göncz László: A muravidéki magyarság 1918–1941. Lendva, 2001. MNMI. 6. – Bence Lajos: Rá-olvasások. Válogatott és új versek. Lendva, 2000. MNMI. [Fülszöveg]. – Dr. Varga József: Zágorec-Csuka Judit: Kiűzve az Édenből. Lendva, 1997. MNMI. [Fülszöveg]. – Bence Lajos: A Zrínyiek nyomában. = Népújság 2004. jan. 8. 11. – Göncz László: Összmagyar és kisebbségi nemzeti kulturális értékeinkről. = Muratáj 1997. 1. sz. 44–45. – Dr. Czine Mihály: A szlovéniai magyarság budapesti köszöntése. = Muratáj 1991. 28–29. – Székely András Bertalan: Az új magyar kisebbségpolitika, különös tekintettel a szlovéniai magyarságra. = Muratáj 1991. 29. – Ternar, Joľe: A kultúrhagyományokra alapozott fejlődés. = Naptár 1980. Murska Sobota, 1979. Pomurska zaloľba. 86–91. – Hradil, Joľe: Az első könyvtől a Pomurska zaloľba tizedik sorozatáig. = Naptár 1980. Murska Sobota, 1979. Pomurska zaloľba. 92–97. – Szabó Lilla: A magyar könyvillusztráció Magyarország határain kívül 1918-tól napjainkig című kiállítás és konferencia. Magyar Képzőművészek és Iparművészek Társasága. Bp. 2001. konferencia-körlevél. – P. Szabó Ernő: Vizuális anyanyelv határok nélkül. Magyar könyvgrafika kiállítás az Országos Széchenyi Könyvtárban. = Magyar Nemzet 2001. ápr. 21. 15. – Csuka Judit: Az ember egyedül születik. Beszélgetés Bence Utrosa Gabriellával, muravidéki novellaíróval. = Népújság 1993. febr. 26. 9. – Dr. Varga József: Bence Utrosa Gabriella: Ki lakik a sötétben? = Muratáj ’96, Lendva. Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézet. 1997. – Szíjártó Imre: Csodavárók – jegyzetek a Karácsonyi varázslat című filmről. = Népújság 2001. jan. 25. – Bence Lajos: A szlovéniai magyar irodalom. = Pannon Tükör 2000. szept.–dec., 5–6. sz. 11–12. – Varga József: Gábor Zoltán: Postagalamb. Murska Sobota, 1982. Pomurska zaloľba. [Fülszöveg]. – Bence Lajos: Zágorec-Csuka Judit: Gábor Zoltán festőművész portréja. In: Gábor Zoltán: Elmondom. 127–128. [Recenzió]. – Kalapis Rókus: Sóhajok a varázsló barlangjából. = Horvátországi Magyarság 1996. febr., 2. sz. [Recenzió]. – Szarka László: Előszó. In: Göncz László: A muravidéki magyarság 1918–1941. Lendva, 2001. MNMI. 7. – Pap Gábor: Előszó. In: Casanova napja. Fellini Casanovájának asztrálmítoszi vonatkozásai. Győr, 1993. Hazánk, 5–7. – Hagymás István: Előszó. In: Utazások Fellinivel, a Zenekari próbára, a nők városában és a satyricon világába. Filmelemzések. Pilisvörösvár, 2002. Muravidék Baráti Kör Kulturális Egyesület, 3–5. – Dr. Kürti László: Előszó. In: Halász Albert: Az alsólendvai sajtó és néprajz 1889–1919. Bp. 1994. MNMI és Hunga-Print Kiadó, 5. – Dr. Gadányi Károly: Rozsmán Erzsébet. Vallomások, versek. Murska Sobota, 1982. Pomurska zaloľba. [Fülszöveg]. – Dr. Bence Lajos: Szomi Pál emlékezete. = Népújság 2001. ápr. 5. 18. – Szúnyogh Sándor: Tavaszvárás. Antológia. Murska Sobota, 1972. Pomurska zaloľba. 15–16. – Kocsis Gyula: Halicanumi üzenet. Versek. Murska Sobota, 1975. Pomurska zaloľba. [Fülszöveg]. – Péntek Imre: Szúnyogh Sándor: Hóvágy. Murska Sobota, 1985. Pomurska zaloľba. [Fülszöveg]. – Bence Lajos: „Nem történt semmi, fáklyavivők voltunk.” = Népújság 2003. jan. 16. 11. – Kocsis Gyula: Varga József: Naphívogató. Gyermekversek. Murska Sobota, 1974. Pomurska zaloľba. [Fülszöveg]. – Sz. Kanyó Leona: Varga József: Pásztortüzek. Versek-gyermekversek. Murska Sobota, 1979. Pomurska zaloľba. [Fülszöveg]. – Bence Lajos: Utószó. In: Varga József: Sorvadó népem. Elbeszélések. Lendva, 1992. Szlovéniai Magyar Írócsoport. – Guttmann Miklós: Előszó. In: Varga József: Hangbona. Gyermekversek. Lendva, 1995. Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézet. – Kranjec, Miąko: Találkozás a költővel. In: Vaj Lajos: Versek. Murska Sobota, 1961. Pomurska zaloľba. 7–12. – Bence Lajos: Írott szóval a megmaradásért. A szlovéniai magyarság 70 éve. Lendva, 1994. Magyar Művelődési Minisztérium–Hazánk Könyvkiadó, 92–94. – Varga József: Szelíd intés. Murska Sobota. 1968. Pomurska zaloľba. 52. – Göncz László: Utószó. In: Zágorec-Csuka Judit: Viharverten. Versek barátaimnak. Lendva, 1997. MNMI. 7. – Zágorec-Csuka Judit: Viharverten. Versek barátaimnak. Lendva, 1997. MNMI. [Fülszöveg]. – Rudaą Jutka: Irodalom és kulturális identitás a Muravidéken napjainkban. = Muratáj 2002. – Bokor József: Aki versben véli megtalálni önmagát. = Muratáj 1998. 2. sz. 134–140. – Varga József: Zágorec-Csuka Judit: V ognjenem kresu. = Népújság 2001. aug. 9. 8.

Zágorec-Csuka Judit (Lendva)

http://epa.oszk.hu/00000/00021/00047/Ksz2005-4-04.htm#06

Magyar Könyvszemle 2005.

 

 

Homokszentgyörgy
phfogel@gmail.com

A család sokszor igen nehéz alkalmazkodást, lemondásokat követel az együttélés érdeké- ben. De ennek a vállalásához hit kell, Istenhit. Isten és a család szentségében kell hinni, nem a társadalmi szerződé-sekben, konven-ciókban. Popper Péter 


+36 82 487 002

Hazát több módon lehet elveszítni, de ő bennünket el nem veszt soha! Bárd Oszkár 1893-1942 orvos, költő, drámairó

 

Vajon nem mindnyájan ezért a titokért élünk? Hogy földerítsük életünk nagy titkát, az Istent?

Heidfogel Pál

lelkészi önéletrajz 2015

S mit tettem én, hogy megoldjam a titkot, a magamét? Hogy ne csak higgyem, hanem tudjam is...?  Wass Albert

Üdv az Olvasónak!
Grüsse an den Leser!
Regards to the reader!

 

Asztalosok

 

Zöld SASOK
1899

Én úgy tanultam, hogy a világ az olyan, hogy az ember Fradi-drukker. A rendes magyar ember az Fradi-drukker. Vagy még egy- szerűbb dolog ez: az ember fradista, ahogy a nap süt vagy a fű nő. Esterházy Péter (1950.- 2016. ) író 


F E R E N C V Á R O S


A dicsőséges VVK Gyözelem 1964-65

Juventus-Ferencváros 0:1 Torino


 

 

Szülőfalum

Református Egyházközség Fehérvárcsurgó


Képek fehérvárcsurgói életünkből

Falu szülötte Amerigo Tot szobrászművész

 

Fehérvárcsurgó
Károlyi Kastély

 

Hargita Pál
egyházkerületi
missziói lelkész - volt

 

Istvándi 2011. július 31.


Lelkészbeiktatás

 

Jakab Ibolya

ISTVÁNDI

61 ÉVES LENNE!

IBOLYKA - Családi képek    


  Midőn a roncsolt anyagon
  Diadalmas lelked megállt;
  S megnézve bátran a halált,
  Hittel, reménnyel gazdagon
  Indult nem földi útakon,
  Egy volt közös, szent viga- szunk
  A LÉLEK ÉL: találkozunk!
 

 
   Édesanyja,

özv JAKAB ISTVÁNNÉ 

CSERVENI IBOLYA 

12 évi özvegység 38 évi gyászolás után, 

2017 május 3.-án hazatért Teremtőjéhez. 

Megszünt sirásaitól, fájdalmától.

Élt 84 évet. Nyugodjék békében!


E mappa, a fényképekkel együtt a honlapokon marad, mindvégig!


 

 

Schmidt Béla
ISTVÁNDI TÁJ

 

Költők, Írók
Versek, regények, novellák

 

Füst Milán
Magyar könyörgés

Ó mért nem küldöd sugárodat,
Ó mért nem küldöd sugárodat,
Isten, mennyei kardodat.
 
Ó mért nem küldöttél látnokot,
Húnyt szemmel ki vezetni szokott,
Rettenetes lángoszlopot.
 
Mit mutassunk? nyitott sebeket,
Sáros, szeges, nyűves sziveket,
– Megalázottat ki szeret.
 
Emeld fel mégegyszer a főnket,
Gyűjtsd össze megtört kis erőnket,
Könyörögeni hogy tudjunk előtted.     
 

KERESZTLÁNYOM
HENI

 

F O T Ó A L U M
Családi, Baráti képek

 

Zene, Dallamok
Klasszikusok

 

Wolfgang Amadeus Mozárt
1756 - 1791

 

Franz Joseph Haydn
1732 - 1809

 

Georg Friedrich Händel
1685 - 1759

 

Liszt Ferenc
1811 - 1886

 

Kodály Zoltán
1882-1967

 

Lajtha László
1892 - 1963

 

Bartók Béla
1881 -1945

 

Komponált kép és hang

 

DOMJÁN JÓZSEF
1872 - 1951

 

Falu Tamás Esti ima

Ne fájjon a lelkem,
Ne fájjon a testem,
Legyen, ki felemel,
Amikor elestem.
Amit méznek érzek,
Epévé ne váljék,
Kövessen a béke
Mint jóságos árnyék.
S ha majd jő a halál,
Szóljon hozzám szépen,
S ne a hátán vigyen,
Hanem az ölében.

… hol sírjaink domborulnak…

Heidfogel családi síremlékek

A.B.F.R.A.

 

 

 

 

VARGHA GYULA
 
LEGYEN MEG A TE AKARATOD
                               
Megérezém a bajt előre,
Én láttam, mit nem láta más;
Rávillant a sötét jövőre
Lelkembül egy-egy látomás.
 
Kiáltozám Kasszándra-képpen,
Sikoltott ajkamon a vád,
De jós-szavam nevette népem,
Nyugodtan vétkezett tovább.
 
Borzadva néztem, szívszorongva,
Hogy' táncol a vulkán felett,
S hogy' gyúl ki mindjárt, lángot ontva,
Észak, nyugat, dél és kelet.
 
Tisztán állt a jövő előttem,
Tudtam, mi rossz, tudtam, mi jó,
Azon percig se tépelődtem,
Hogy merre fusson a hajó.
 
De jött a rettentő ítélet,
Lehajtva csüggedt homlokom
Csak azt érzem, hogy fáj az élet,
A lelkem sír a romokon.
 
Megért a bűn, betelt az átok,
Ajkunkon a bürök-pohár;
De a jövőbül mit se látok,
Előttem csak köd és homály.
 
Sőt vágya sincs többé szívemnek,
Ha bajt érünk, ha bánatot,
Ha pusztulás vár ránk: legyen meg,
Atyám, a te akaratod.  1919.
 
 

Varga István huszár
1880-1925

 

Varga István eltűnt sírköve

 

 

Heidfogel Alajos
Istvándi 1901 -1966 Pécs

 

1947-ben koholt vádak alapján

7 évre ítélték 3,5 év után szabadult

Pécs Köztemető Z III. 36.

 

 

Heidfogel József sirja

Pécs HJ XXVI 2 31 Z

1864-1923

Felesége neve nincs feírva, de itt nyugszik.

Szarka Aladár +1981 nem rokon, ismerős.

 

 

WEBES AJÁNLAT

 

A gyermekévek benyomásait tartsd emlékedben, mert azok tiszteletre méltók. Egyenes úton járj, igaz légy, mert az a legkönnyebb és a legboldogítóbb szerep. Érzéseiddel ne légy pazar, de akinek odaadtad, ahhoz légy hű! S hogyha olykor keresztutakra vezet az élet, kérj tanácsot tenszívedtől, gondolj azokra, kik onnan felülről néznek le rád, atyád és anyád szellemére, s úgy cselekedjél, hogy ők boldognak lássanak téged. Jókai Mór (1825. 02. 18. - 1904. 05. 05.) magyar regényíró

 


Kétség sem fér hozzá, hogy a család és az otthon az, amely által az emberi társadalom legnagyobb erényei születnek, erősödnek és táplálkoznak.                           

WINSTON CHURCHILL  Társadalom

 


 

 

 

 

 

 

 

 


ANELIATH - varázslat és sárkányvér- Te ki leszel ebben a csavaroS Történetben? - SZEREPJÁTÉK    *****    ANELIATH - varázslat és sárkányvér- Te ki leszel ebben a csavaroS Történetben? - SZEREPJÁTÉK    *****    Gyere és csatlakozz a -Karstjäger- magyar airsoft csapatába!    *****    Szoba gyerekkel kiadó film meg tekinthetõ gportálon klikk ide!    *****    Simonyi ingatlan Debrecen Eladó luxus lakások, házak, telkek, üzletek, lakóparki ingatlanok. Simonyi ingatlan Debrecen    *****    Ajándékozz Horoszkópot! Lepd meg szeretteidet egy Személyre szóló asztrológiai elemzéssel és 1 éves elõrejelzéssel.    *****    A horoszkóp a lélek tükre,egyszer mindenkinek bele kell néznie, ehhez adok én,sok segítséget. Fordulj hozzám bizalommal!    *****    Az asztrológia sok segítséget ad az élet minden területén, de képzett, tapasztalt asztrológus kell hozzá, keress meg!    *****    Születési horoszkóp,3 év elõrejelzés,párkapcsolati elemzés,konzultáció.Tájékoztatás az oldalon! látogass,meg!!!    *****    | WATTPAD | Egy neves gimnázium, egy gazdag, arrogáns srác és egy ösztöndíjas lány nem mindennapi szerelme | WATTPAD |    *****    Bérkalkulátor    *****    Infrashape Horizontal fitness stúdió Debrecen    *****    Infrashape Horizontal fitness stúdió Debrecen    *****    too young and innocent | an aegyo queen | twice | neo culture technology    *****    LÉGY A MAGAD ASZTROLÓGUSA! Regisztrálj oldalamra és én segítelek elsajátítani az asztrológia tudományát!    *****    Tanuld nálam az asztrológiát teljesen ingyen, vagy kérj részletes asztrológiai elemzést „BECSÜLET KASSZÁS” alapon!    *****    Új lovas szerepjáték! * Új lovas szerepjáték! * Lépj be a lovak csodálatos világába! Nevelj te is nálunk!    *****    Születési horoszkóp,3 év elõrejelzés,párkapcsolati elemzés ingyenes konzultáció,tájékoztatás az oldalon! kattints ide!!!    *****    Bûbájos Boszorkák - Charmed - Hírek - Extrák - Érdekességek - Charmed - Bûbájos boszorkák - Sok - sok infó - Charmed -    *****    Pénzkeresés az Interneten! Csak is kipróbáld, tesztelt módszerekkel, melyek tényleg fizetnek!