Szeresd a Te népedet, nemzetedet, jobban mint önmagadat, s rajta kívül más isteneid ne legyenek. Tiszteld otthonodat s a földet, melyen élsz, hogy maradékaid is hosszú életet élhessenek rajta! Wass Albert
A népzene tehát a természet tüneménye. Ez az alkotás ugyanazzal a szerves szabadsággal fejlődött, mint a természet egyéb élő szervezetei, a virágok, az állatok. Éppen ezért olyan gyönyörű, olyan tökéletes a népzene. Ezek a dallamok a művészi tökéletesség megtestesítői. Példái annak, miként lehet legkisebb formában, legszeré- nyebb eszközökkel valamilyen zenei gondolatot legtökéletesebben kifejezni. Bartók Béla (1881-1945) zeneszerző, zongoraművész, nép- zenekutató
„Révpartot ért a gálya, – világkörutat járt kormányosával. … Egy szózat elég a harczot megszüntetni: “Ne tépjétek egymás zászlóit! ne vágjatok egymáson sebeket! az Kossuth lelkének fáj..” s a küzdelem elmúlik … Ez a te bűvös szem- födeled eltakar minden belvi- szályt. …Vezess bennünket most, te halottaidban is óriás, e nemzeti nagyság felé.”
A hazafiak riszálják magukat, énekelnek, szavalnak, esküdöznek. De csak egyfajta igazi hazafiság van: ha valaki ott, ahol éppen van, teljes hűséggel és feltétlen erőkifejtéssel helytáll a munkájában. Ennek visszaható ereje van a hazára. Minden más csak vásári mutogatás és tányérozás.Márai Sándor
Ki hinné hogy a törökországi Antalya tartományban van egy magyar falú? Pedig van. Van ott egy ősi magyar falú: Macarköy ejtsd: madzsarköy, azaz magyar falú. A falut 450- 500 évvel ezelőtt őseink alapították. A magyar földről rabszolgának elhurcolt foglyok először Isztambul körnékén telepedtek le majd átköltöztek erre a vidékre és ezt népesítették be, áttértek a muszlim vallásra, törökökké váltak, családi hagyományaik szerint azonban meg-őrizték származástudatukat, de nem beszélnek magyarul.Macarköy ma- gyar temetőjét a helyiek közül sokan Macarka Mezarlának, azaz Magyar temetőnek, mások Eski Macar Mezar lának, Ősi magyar temetőnek hívják. Gebiz - Macarköy főterén egy szé-kelykapu áll és rajta a felirat:
Jézus tanítása annyira világos, hogy a gyermekek is eredeti értelmében értik. Csak azok az emberek nem értik meg, akik keresztényeknek akarnak látszani vagy annak hívatják magukat.
- Posztmodern és szakirodalom
Posztmodern
Összefoglaló elnevezés a legutóbbi – még folyamatban lévő – irodalmi korszakra, amely a 20. század utolsó negyedében kezdődött. Egyes felfogások szerint a modernizmus után következő korszak, mások szerint a modernizmus utolsó (?) fázisa. (Világviszonylatban az 1960-as évektől datálják.)
A szerb irodalomban az 1980-as években kezdték használni a posztmodern fogalmát az akkori fiatal írók törekvéseinek megjelölésére.
Később azonban az a vélemény alakult ki, hogy a posztmodern jegyei már előbb jelen voltak, s jelentős alkotásokat a korábbi nemzedékekhez tartozó szerzők hoztak létre.
Danilo Kiš (1935–1989)
Az „esztétizáló” irányzat nemzedékéhez tartozik, s művei jól értelmezhetőek voltak a modernizmus fogalmaival is. Ám a posztmodern kategóriái ugyancsak illenek rájuk, elsősorban formai tekintetben. A kapocs modernizmus és posztmodern között Kiš esetében: „nagy elbeszélések” megszólaltatása (fasizmus, kommunizmus), de egyben dekonstrukciójuk is, a posztmodern áldokumentum-regény formájában: Peščanik (1972. „Fövenyóra”), Grobnica za Borisa Davidoviča(1976. „Boris Davidovič síremléke”).
Családi trilógia:
Bašta, pepeo (1965. „Hamu, kert”) – folyamatos szövegű regény, tipográfiai módon tagolt részekből. Végig az elbeszélő-főhős beszél egyes szám első személyben (Andreas Sam), de gyerekkori élményeit az érett író hangján adja elő. A középpontban az apa és az anya állnak – a gyermek szemével láttatva.
Rani jadi (1970. „Korai bánat”) – novellisztikus regény önálló elbeszélésekből. A középpontban a gyermek áll – saját szemével láttatva. Az elbeszélés váltakozóan egyes szám első és harmadik személyű, a narrátor vallomásszerűen és visszatekintő reflexióval beszél önmagáról („én”, illetve „a kisfiú”).
Peščanik (1972. „Fövenyóra”) – valódi családi dokumentumból kiinduló áldokumentum-regény abból a típusból, melyet trükkregénynek nevezek . A középpontban a világ áll – az apa szemével láttatva és sorsában tükröződve. A narrátor kiszorul a szövegből, amely dokumentumokból áll, négy fiktívből („Útirajzok”, „Egy őrült feljegyzései”, „Vizsgálati eljárás” és „Tanúkihallgatás”) és egy valódiból („Levél, avagy tartalom”). A dokumentumok részletei szétszórva szerepelnek, kivéve a „Levelet”, amely teljes egészében áll a könyv végén. Ám a töredezett szerkezeten végigvonul a szöveget kisebb egységekre osztó számsor 1-től 67-ig, amely – vizuálisan és matematikailag – a töredékek hátterében mégis sejlő (mindkét író által – idézett módon – emlegetett) egészre utal.
Milorad Pavić (1929)
Hazarski rečnik (1984. „Kazár szótár”) című regénye a posztmodern irodalom világszerte ismert, emblematikus alkotása. A történelmi tényként létező, de részleteiben alig ismert kazár hitvitát „rekonstruálja” áldokumentum formájában. A mű háromszor mondja el ugyanazt (a kazár hitvita történetét): a keresztény, az iszlám és a zsidó források alapján „rekonstruált” lexikonok szócikkeiben, azaz a regény ábécérendben sorakozó „fejezeteiben”. A három lexikonból három „igazság” derül ki, vagyis egy posztmodern tézis: hogy nincs igazság, csak az igazság – különféle – interpretációi léteznek. Ennek megfelelően, a könyvnek is többfajta olvasata van, méghozzá technikai értelemben is: a lexikonszerű szerkezetben a regény (!) egyes részei (fejezetei) tetszőleges sorrendben olvashatóak, s az egyes szereplőkre és eseményekre akár három, ugyanolyan című, de más szövegű „szócikk” is vonatkozik, s közöttük nyomdai jelek jelezik a kapcsolatot (az internetes hypertext linkjeinek elődei).
Pavić regénye divatot teremtett, és Kiš példáját is sokan követték, s ennek eredményeként a posztmodern szerb próza számos áldokumentum formájában írt – általam (M. P.) „trükkregény”-nek elkeresztelt alkotást – hozott létre. Ide tartoznak Slobodan Selenić (1933–1995), Dragan Velikić (1953) Svetislav Basara (1953)és mások művei. A hagyományosabb – lényegében önéletrajzi – posztmodern prózában kitűnik David Albahari (1948) regényírói munkássága.
A posztmodern irodalomban szembeötlő a próza (s ezen belül a regény) túlsúlya. A költészetben nincs is kiugró teljesítmény, inkább sok egyenletesen jó színvonalú alkotó, például: Milutin Petrović (1941), Slobodan Zubanović (1947), Novica Tadić (1949) és mások költészete.
Szakirodalom
SKERLIĆ, Jovan: Istorija nove srpske književnosti. Beograd, Rad, 1953.
DERETIĆ, Jovan: Istorija nove srpske književnosti. Beograd, Nolit, 1985.
CSUKA Zoltán: A jugoszláv népek irodalmának története. Budapest, Gondolat Kiadó, 1963.
MILOSEVITS Péter: A szerb irodalom története. Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó, 1998.
Antológiák magyar fordításban
A szerbhorvát irodalom kistükre. Budapest, Európa Könyvkiadó, 1969.
Jugoszláv költők antológiája. Budapest, Móra Ferenc Könyvkiadó, 1963.
A család sokszor igen nehéz alkalmazkodást, lemondásokat követel az együttélés érdekében. De ennek a vállalásához hit kell, Istenhit. Isten és a család szentségében kell hinni, nem a társadalmi szerződésekben, konven-ciókban.Popper Péter
+36 82 487 002
+36 30 68 26 800
Ekkor - 1954-55 -ben -akartam "világgá menni"
Hazát több módon lehet elveszítni, de ő bennünket el nem veszt soha!
Bárd Oszkár 1893-1942 orvos, költő, drámairó
Vajon nem mindnyájan ezért a titokért élünk? Hogy földerítsük életünk nagy titkát, az Istent?
Én úgy tanultam, hogy a világ az olyan, hogy az ember Fradi-drukker. A rendes magyar ember az Fradi-drukker. Vagy még egy- szerűbb dolog ez: az ember fradista, ahogy a nap süt vagy a fű nő. Esterházy Péter (1950.- 2016. ) író
Ne fájjon a lelkem,
Ne fájjon a testem,
Legyen, ki felemel,
Amikor elestem.
Amit méznek érzek,
Epévé ne váljék,
Kövessen a béke
Mint jóságos árnyék.
S ha majd jő a halál,
Szóljon hozzám szépen,
S ne a hátán vigyen,
Hanem az ölében.
A gyermekévek benyomásait tartsd emlékedben, mert azok tiszteletre méltók. Egyenes úton járj, igaz légy, mert az a legkönnyebb és a legboldogítóbb szerep. Érzéseiddel ne légy pazar, de akinek odaadtad, ahhoz légy hű! S hogyha olykor keresztutakra vezet az élet, kérj tanácsot tenszívedtől, gondolj azokra, kik onnan felülről néznek le rád, atyád és anyád szellemére, s úgy cselekedjél, hogy ők boldognak lássanak téged. Jókai Mór (1825. 02. 18. - 1904. 05. 05.) magyar regényíró
Kétség sem fér hozzá, hogy a család és az otthon az, amely által az emberi társadalom legnagyobb erényei születnek, erősödnek és táplálkoznak.
AJÁNLOM AZ OLDALT
