INTELEM

Gr�ber K�roly: �sszeegyeztethet�-e a szabads�g �s k�z�ss�g eszm�nye? Etnonacionalizmus1 �s demokr�cia az ezredfordul� Eur�p�j�ban.

•    Itt van teh�t az �nrendelkez�si elvnek �s a nemzetnek az eg�sz demokratikus szabads�geszm�vel ke zdett�l fogva meglev�, mind a mai napig eg�sz�ben eleven �s szoros kapcsolata, mely szerint demokratikus szabads�g egyenl� �nrendelkez�s egyenl� nemzet�llam, m�sr�szt az a m�sik egyenlet, mely szerint nemzet�llam egyenl� nacionalizmus egyenl� fasizmus �s h�bor�. Ezekben az egyenletsorokban valahol hib�knak kell lenni�k, ezeket kell megkeresn�nk. (Bib� Istv�n)   

R�vid tanulm�nyom f� c�lja, hogy a demokr�cia �s nacionalizmus fogalmai k�z�tt fenn�ll� kapcsolatrendszer �sszef�gg�sei k�z�l n�h�nyat megvil�g�tson. Az �r�s els� r�sz�ben a nacionalizmust �s demokr�ci�t magyar�z� elm�leti megk�zel�t�sek k�z�l ismertetek n�h�nyat. A nacionalizmus magyar�zatok „etnicista" �s „modernista" iskol�i �s a „egalit�rius" �s „libert�rius" demokr�ciafelfog�s t�rgyal�sa ut�n, a demokr�cia �s nacionalizmus �lland�an v�ltoz� t�rt�nelmi viszony�t v�zolom fel a francia forradalom �ta eltelt t�bb mint k�t �vsz�zad peri�dus�ban.

A t�rt�nelmi �s elm�leti gondolatok ut�n a t�ma mai, a hidegh�bor�t k�vet� probl�m�it elemzi a tanulm�ny m�sodik r�sze. A hagyom�nyos elm�letek cs�kken� �rv�nyess�ge, az eur�pai integr�ci�s folyamatok �s Kelet-K�z�p-Eur�pa 1989 ut�ni v�res etnikai konfliktusai kapcs�n Eur�pa mind keleti, mind nyugati r�gi�iban fontos �jragondolni a demokr�cia �s nacionalizmus k�rd�seit. A t�rt�nelmileg kialakult elt�r� demokr�cia �s nemzetfelfog�sok teljes m�rt�kû megismer�se sokban seg�thet a j�v� etnonacionalista konfliktusainak elker�l�s�ben. Ebb�l a szempontb�l k�l�n�sen �rdekes Nyugat-Eur�pa �n. �llamn�lk�li nemzeteinek vizsg�lata. A tanulm�ny a sk�t nacionalizmust vizsg�lja r�szletesebben, �s megpr�b�lja a sk�t p�lda tanuls�gait elemezni r�gi�nk nemzeti kisebbs�gei szempontj�b�l.

Konkl�zi� gyan�nt a magyar nemzetfelfog�s n�h�ny ellentmond�sos, de fontos k�rd�s�t v�zolom fel, megk�s�relv�n megtal�lni azt a dinamikus egyens�lyt, amely l�trej�het egy pozit�v nemzettudat �s modern demokr�ciafelfog�s k�z�tt.

1. N�h�ny elm�leti megk�zel�t�s a nacionalizmushoz

Mostans�g �jra divatoss� v�lt a nemzeti �ntudatr�l besz�lni. Sokan �s sokf�lek�ppen �rnak a nacionalizmus �s demokr�cia bonyolult �s nem kev�sb� ellentmond�sos kapcsolatrendszer�r�l. Sajnos a politiz�l� �rtelmis�g szek�rt�borai k�z�tt kev�s j�zan elemz�s l�tott napvil�got e r�gi�nkat nagyban �rint� probl�mak�r igazi kih�v�sair�l. A teljess�g ig�nye n�lk�l, ezen �r�s megpr�b�l n�h�ny, mindannyiunk sz�m�ra fontos, de egyben nagyon �rz�keny k�rd�st felvetni. Miel�tt r�t�rn�nk a k�rd�s mai helyzet�nek elemz�s�re, hasznosnak tûnhet az elemz�s k�t k�zponti fogalm�nak, a nacionalizmusnak �s demokr�ci�nak r�vid t�rt�nelmi �ttekint�se.

A nacionalizmus t�rt�nelmi fejl�d�si p�ly�j�t k�t �lesen elt�r� iskola �rja le napjainkban. Az „etnicista"2 iskola szerint, nemzeti �ntudat – igaz egy j�val limit�ltabb k�rben �s �rtelmez�sben, mint a modern nemzetfelfog�s – m�r l�tezett a k�z�pkor folyam�n is. Ennek bizony�t�s�ra hozz�k az iskola szerz�i a sk�t Declaration of Arboath (1320)3 nemesi nyilatkozatot, melyet a sk�t nemess�g mint nemzet int�zett a p�p�hoz, hogy seg�tse Sk�cia f�ggetlens�gi t�rekv�seit a h�d�t� angolokkal szemben. M�s elemz�sek szerint4 Shakespeare �s Machiavelli mûveiben is f�lfedezhet�ek a k�z�pkor nemzetfelfog�s�nak �rdekes p�ld�i. A k�z�pkor magyar, illetve lengyel nemesi nacionalizmusa is sokban hasonl�that� ezekhez a p�ld�khoz. Ennek megfelel�en meg�llap�thatjuk, hogy a k�z�pkor Eur�p�j�nak nemesi nemzetfelfog�saiban m�g nem jelennek meg a region�lis k�l�nbs�gek.

Az „etnicista" iskola szerint a francia forradalom jelent�s�ge az volt, hogy a nemzeti �ntudat �sszekapcsol�dott a felvil�gosod�s szabads�g eszm�ny�vel. Ebben a korban v�lt t�megjelens�gg� a nemzeti azonosul�s, s ezzel a feud�lis nemzetfelfog�s eltûnt a t�rt�nelem sz�npad�r�l. M�g akkor is igaz ez az �ll�t�s, ha a Szent Sz�vets�g Eur�p�ja megpr�b�lta �jra legitim�lni kontinens�nk�n a dinasztikus-feud�lis politikumot �s nemzetfelfog�st.

Az „etnicista" iskol�val szemben a „modernista"5 iskola �ll�tja, hogy nacionalizmus nem l�tezett 1780 el�tt, ahogyan ezt Hobsbawm k�nyvc�me is jelzi, teh�t nincs �sszef�gg�s a k�z�pkor nemesi nacionalizmusa �s a modern kor t�megnacionalizmusa k�z�tt. Szerint�k a nacionalizmus kiz�r�lag a moderniz�ci� term�ke, �s ebb�l kifoly�lag a k�z�pkori p�ld�k vizsg�lata nem seg�thet a ma nemzettudat-probl�m�inak meg�rt�s�ben.

A nacionalizmus m�ltsz�zadi el�ret�r�s�t is elt�r�en magyar�zza a k�t iskola. A „modernist�k" szerint a 19. sz�zad moderniz�l�d� nemzet�llam�nak homogeniz�ci�s t�rekv�sei (oktat�s, k�zigazgat�s �s hadsereg stb.) f�l�lr�l mesters�gesen alak�tott�k ki a nemzettudatot, m�g az „etnicist�k" alulr�l, a t�megek fel�l j�v�k�nt defini�lj�k ezeket folyamatokat. F�leg a nemzeti �nrendelkez�s�rt foly� szabads�gharcok �s a felemelked� nemzeti kult�r�k k�z�ss�gk�pz� erej�t hangs�lyozz�k. Leegyszerûs�tve azt is mondhatn�nk, hogy a modernista felfog�s szerint a modern �llam hozta l�tre a nemzetet mint legitim�ci�s forr�st, m�g azt etnicist�k szerint a nemzeti homogeniz�ci� n�lk�l nem j�hettek volna l�tre modern �llamok. A nacionalizmus „modernista-instrumentalista" defin�ci�ja alapj�n a globaliz�l�d� vil�gban a cs�kken� nemzet�llami szuverenit�snak maga ut�n kell vonnia a nacionalizmus fokozatos visszaes�s�t, Hobsbawm6 1990-ben megjelent k�nyv�ben egyenesen a nacionalizmus eltûn�s�t jelezte el�. Ezzel szemben az „etnicist�k", k�l�n�sen A.D.Smith7 azt �ll�tj�k, hogy a nacionalizmus tudatalattib�l fakad� etnikai komponense m�g sok�ig meghat�roz� k�z�ss�gk�pz� er� lesz �s az erre �p�l� kollekt�v identit�sok hat�sa a globalizmus kor�ban is tov�bb fog �lni. A m�r a tanulm�ny c�m�ben is eml�tett Walker Connor is felh�vja a figyelemet, hogy a nacionalizmus tov�bb�l�s�ben �s �j form�inak megjelen�seiben nagy szerepe van a nacionalizmus modernista szerz�k �ltal sokszor nem vizsg�lt etnikai aspektus�nak. A Pierre Van Der Berghe-f�le8 szociobiol�gia k�s�rletet tesz arra, hogy az emberi viselked�s �szt�n�s �s tudatalatti r�sz�t vizsg�lva a nemzeti azonosul�s t�rt�nelmileg mindig �s mindig �jj��led� vonzerej�t magyar�zza. Van Der Berghe szerint a nemzet etnikai komponense az emberi alap�szt�n�k egyik�vel a csal�di k�z�ss�g �szt�n�vel hozhat� kapcsolatba.

Mint annyiszor m�skor is, Bib� Istv�n sorai seg�thetnek e k�t elt�r� elm�let szintetiz�l�s�ban:9 „... a nemzet modern fogalma a monarchia �s arisztokr�cia ellen felkelt �jkori t�megmozgalmak, mindenekel�tt a francia forradalom frazeol�gi�j�ban jelent meg, s a kir�lyokt�l �s nagyurakt�l elvett �s a t�megek �ltal birtokba vett vagy venni k�v�nt politikai k�z�ss�ghez fûz�d� tudatot jelentette �s jelenti. Csak �ppen nem ekkor �s ez�ltal sz�letnek meg el�sz�r a nemzet �s a nemzeti �ntudat k�z�ss�gi jelens�gei, hanem – szemben a r�gebbi korok arisztokratikus vagy korl�tozottan demokratikus nemzeti tudat�val – most kapcsol�dnak �ssze a minden emberre kiterjed�, minden ember egyenl� emberi m�lt�s�g�t meghirdet� modern szabads�geszm�vel, s ennek k�vetkezt�ben most v�lnak a sz�les t�megekre, elvileg mindenkire kiterjed� t�megjelens�gekk�."

2. A demokr�cia �rtelmez�sei

E r�vid, a nacionalizmus kialakul�s�t vizsg�l� t�rt�nelmi �s elm�leti eszmefuttat�s ut�n – melyre m�g k�s�bb visszat�r�nk a mai nacionalizmusok vizsg�latakor – �rdemes n�h�ny sz�t sz�lni a demokr�cia t�rt�nelmi fejl�d�si �v�r�l, amit a g�r�g polisz kor�b�l ind�t a legt�bb szerz�.10

A Politikai Filoz�fi�k Enciklop�di�ja 11 defin�ci�ja szerint: „...�kori politikai terminus, jelenti a n�p �ltal val� korm�nyz�st – a klasszikus Ath�nban, ahonnan a sz� ered, a d�mosz uralm�t. Mai sz�haszn�lat szerint vonatkozhat a n�pi korm�nyz�sra vagy n�pszuverenit�sra, a k�pviseleti korm�nyzati rendszerre csak�gy, mint a k�zvetlen r�szv�telen alapul�ra, s�t (nem eg�szen korrekt m�don) a k�zt�rsas�gi vagy alkotm�nyos korm�nyz�sra, vagyis t�rv�ny �ltali korm�nyz�sra is."

Hossz� �vsz�zadok m�s politikai berendezked�sei ut�n – melyekben az arisztokratikus nemzet fogalma fel-felbukkant – a demokr�cia problematik�ja a renesz�nsz �s felvil�gosod�s �vsz�zadaiban �jra megjelent Machiavelli, Montesquieu, Locke �s Rousseau mûveiben.12 E hossz� szellemi erjed�s eredm�nyek�nt robban�sszerûen omlott �ssze a feud�lis abszolutizmusok vil�ga 1789-ben. A francia forradalmat k�vet�en, a 19. sz�zad folyam�n, a felvil�gosod�s filoz�fi�j�b�l kiemelked� szocializmus �s liberalizmus a demokr�cia fogalm�t k�t k�l�nb�z� vizsg�l�d�si szempontb�l az egyenl�s�g, illetve szabads�g szempontj�b�l k�zel�tette meg. Az egalit�rius13, illetve libert�rius14 demokr�ciafelfog�s k�l�nb�z�s�ge t�bb-kevesebb v�ltoz�ssal m�g a mai napig is fennmaradt. A felvil�gosod�s „t�rsadalmi szerz�d�s" �s „term�szetes jogok" elveib�l kiindulva, a 19. sz�zad v�laszt�jogokat folyamatosan kiterjeszt� liber�lis rezsimjei �gy gondolt�k, hogy a szabads�gjogok b�v�t�s�vel �s a teljesk�rû titkos v�laszt�jog el�r�s�vel el�rkezhetnek a teljes demokr�cia �llapot�hoz. A libert�rius demokr�ciafelfog�s kieg�sz�t�s�t, illetve megreform�l�s�t tûzte ki maga el� az „utilititarista"15 mozgalom, mely szerint a demokr�cia individualista szabads�gprinc�pium�t ki kell eg�sz�teni a „lehet� legt�bb ember lehet� legnagyobb fok� boldogs�g�val". Az „utilitarista" mozgalom eredm�nyek�nt eg�sz sor szoci�lis jog ker�lt a liber�lis demokr�cia keretei k�z�. Az „utilitarist�k" mozgalma mint a libert�rius demokr�cia egalit�rius reformja is felfoghat�.

A Marx �ltal kezdem�nyezett kapitalizmus- �s demokr�ciakritika a liber�lis demokr�cia meghalad�s�t tûzte maga el�. A termel�s, eloszt�s, tulajdonl�s �s oszt�lyviszonyok vizsg�lat�val az emberi egyenl�s�g szempontj�b�l k�zel�tette meg Marx a demokr�cia problematik�j�t. Az ebb�l kiemelked� „egalit�rius" demokr�ciaszeml�let nagym�rt�kben meghaladta az utilitarist�k eszm�it. A k�t k�l�nb�z� demokr�ciaszeml�letb�l kialakul� politikai mozgalmak �s ideol�giai rendszerek jegy�ben telt a 19. sz�zad nagy r�sze. A 20. sz�zad els� �vtizedeire Eur�pa fejlett orsz�gaiban a teljesk�rû titkos v�laszt�jog politikai realit�ss� v�lt. Azonban a tanulm�ny komparat�v szempontjai miatt azt is meg kell jegyezn�nk, hogy Kelet-K�z�p-Eur�pa legt�bb orsz�g�ban az �ltal�nos �s titkos v�laszt�jog nem volt megszokott politikai gyakorlat eg�szen az 1989-es v�ltoz�sokig.

A 20. sz�zad els� fel�nek jobboldali �s baloldali totalitari�nus politikai rendszerei �s a vil�gh�bor�k nagyban visszavetett�k b�rmilyen demokr�ciafelfog�s el�ret�r�s�t, hiszen a m�sodik vil�gh�bor�ban maga a demokr�cia l�te ker�lt v�gvesz�lybe. A Roosevelt �ltal a nagy gazdas�gi vil�gv�ls�got (1929-1933) k�vet�en ind�tott „New Deal" politika sok tekintetben a m�sodik vil�gh�bor�t k�vet� j�l�ti �llam�p�t� demokr�ciamodell szellemi el�fut�r�nak tekinthet�. Ez a demokr�cia egalitari�nus modellj�n alapul� rendszer uralta Nyugat-Eur�p�t �s a fejlett vil�got az 1970-es �vekig. Az 1970-es �vek olaj�rrobban�sa �s a glob�lis gazdas�g depresszi�ja �s k�s�bb, 1989-1990-ben a szocialista vil�grendszer buk�sa mind jelent�s szerepet j�tszottak a libert�rius demokr�ciafelfog�s �jb�li meger�s�d�s�ben. N�h�ny elemz� – k�z�l�k tal�n a legh�resebb Francis Fukuyama16 – a kommunizmus buk�sa kapcs�n a liber�lis demokr�cia v�gs� gy�zelm�r�l besz�lt. Szerint�k a „t�rt�nelem v�ge ut�ni vil�gban" a demokr�cia minden ellens�ge – k�zt�k a nacionalizmus – elhal �s az emberis�g �lvezheti ezen �llapot gy�m�lcseit...

Mi k�z�p-eur�paiak ma m�r tudjuk, hogy az 1989-1990-ben sz�letett �lmaink �lmok maradtak �s Eur�p�ba val� visszat�r�s�nk is k�slekedik. A posztkommunista val�s�gban nemcsak Vukov�r, Szarajev�, Srebrenica �s Groznij v�res eml�ke k�s�rt, hanem a h�tk�znapok szeg�nys�ge �s sz�rkes�ge is visszak�nyszer�t minket a realit�sokhoz. Ennek f�ny�ben Fukuyama tan�t�sai t�bb mint anakronisztikusnak tûnnek...

3. A demokr�cia �s nacionalizmus t�rt�neti �sszef�gg�sei

Ahogyan azt m�r kor�bban is eml�tettem, a francia forradalom eszmerendszer�t tekintve, a nemzeti �nrendelkez�s �s �ntudat, a szabads�g �s egyenl�s�g eszm�nyei szinte elv�laszthatatlan eg�szet alkotnak. A 19. sz�zad nemzeti mozgalmai, amelyek egy�rtelmûen a felvil�gosod�s k�p�nyeg�b�l b�jtak el�, Eur�pa liber�lisai �s demokrat�i sz�m�ra egy�rtelmûen e progressz�v hagyom�ny folytat�i voltak. John Stuart Mill17 �s Giuseppe Mazzini18, a kor vezet� liber�lisai �dv�z�lt�k a nemzeti mozgalmak sikereit Eur�pa-szerte.

Term�szetesen sz�lni kell a herderi nemzetkoncepci� k�z�p-kelet-eur�pai visszhangjair�l is. Herder a nemzetet mint kultur�lisan, nyelvileg �s etnikailag meghat�rozott entit�st tekintette ellent�tben a francia, illetve angolsz�sz nemzetfelfog�sokkal, amelyek a nemzetet mind egy adott �llam ter�let�n �l� �llampolg�rok csoportj�t �rtelmezt�k. �rthet�nek tûnik, hogy mi�rt fordultak Kelet-K�z�p-Eur�pa kis nemzetei – amelyek a dinasztikus birodalmak k�zpontos�t� �s kisebbs�gellenes politik�inak szenved� felei voltak – a herderi kultur�lis-etnikai nemzeti felfog�s fel�. K�zhelynek hangzik, de sokszor elhangzik az �ll�t�s t�bb modernista szerz� toll�b�l, miszerint e koncepci�b�l mintegy logikusan k�vetkezik a hitlerista N�metorsz�g t�bolyult fajelm�lete �s rasszizmusa. Term�szetesen e tanulm�ny c�lja nem a herderi nemzetkoncepci� 20. sz�zadi interpret�ci�j�nak t�rgyal�sa, azonban �rdemes e t�m�ban Kiss Endre19 nagy�vû elemz�s�t figyelembe venni: „Konkl�zi�k�nt azt is mondhatjuk, hogy a Herder-Fichte-f�le nacionalizmus spont�n v�lasz volt a nap�leoni h�bor�kat k�vet� eur�pai helyzetre. Ennek megfelel�en ezt a paradigm�t alapos �s el��t�letek n�lk�li elemz�s al� kell vetni. Semmif�le ut�lagos ideol�giai kritika nem v�ltoztatja meg a t�nyt, miszerint e koncepci� volt az els�, amely vil�gos elm�leti keretet adott a nemzet�p�t�s problematik�j�ban a kontinensen."

A legt�bb szerz� hangs�lyozza az elt�r� nemzetfejl�d�si koncepci�kat a kontinens keleti �s nyugati fel�n, �s a Hans Kohn20 �ltal bevezetett etnikai/politikai (ethnic/civic) nacionalizmus tipol�gia a mai napig elfogadott t�zise az irodalomnak. E t�tel szerint a nyugati fejl�d�si modellre (politikai, ill. „civic" nacionalizmus) olyan nemzet�llamok keretein bel�l ker�lt sor, ahol az etnikai �s politikai hat�rok egybeestek �s az er�s nemzet�llam keretein bel�l bek�vetkez� moderniz�ci�s homogeniz�ci� nagyban hozz�j�rult az �llamhoz k�t�tt, �llampolg�rs�ra �p�l� nemzeti �ntudat kialakul�s�ra. Ezzel szemben K�z�p-Kelet-Eur�p�ban, az etnikai koncepci� �rv�nyes�lt a t�bbnemzetis�gû birodalmak r�gi�j�ban. A nemzet�llamok relat�v gyenges�ge, illetve hi�nya nem tette lehet�v� a politikai nemzet fogalm�nak kialakul�s�t, �gy az itteni nemzetek kultur�lis, nyelvi �s etnikai attrib�tumokkal �p�tett�k fel nemzettudatukat. Ennek jegy�ben szinte term�szetesnek vehet� a nemzeti rivaliz�l�s ott, ahol az etnikai soksz�nûs�g t�rt�nelmi adotts�g. P�ldak�nt eml�thetn�nk Erd�ly k�rd�s�t, ami mind a rom�n, mind a magyar kultur�lis nemzetkoncepci�nak r�sze volt, �s az ebb�l fakad� konfliktusok a mai napig �reztetik hat�sukat.

Ebb�l a tipol�gi�b�l kiindulva rendk�v�l hasznosnak tûnik n�h�ny periferikus nyugat-eur�pai n�p nemzetkoncepci�ja. K�ztudott pl., hogy Norv�gia �s �rorsz�g igen k�s�n, a 20. sz�zad elej�n nyert�k el nemzeti f�ggetlens�g�ket, �gy a nyugat-eur�pai modellel nem igaz�n magyar�zhat�ak. De enn�l m�g �rdekesebb megvizsg�lni az �n. �llam n�lk�li nemzeteket Nyugat-Eur�p�ban. A legvil�gosabbak a sk�t, walesi, baszk �s katal�n p�ld�k. �gy tûnik, hogy a hagyom�nyos koncepci�k nem igaz�n magyar�zz�k ezen nacionalizmusok l�tez�s�t, illetve �jj��led�s�t. A mai nacionalizmusok vizsg�lat�n�l m�g visszat�r�nk erre a k�rd�sre.

A nacionalizmus negat�v hat�sai �s a vil�gh�bor�k kirobban�s�ban j�tszott szerep�k k�zismert. Csepeli Gy�rgy21 szavaival: „A kultur�lis nacionalizmus t�rt�nelmi veres�get szenvedett, mivel nem tudta bebizony�tani, hogy �sszeegyezhetetlen a fasizmussal."

Az 1945 ut�n kialakul� jaltai rendszerben a k�z�p-kelet-eur�pai kis n�pek kult�rnacionalizmusa bebetonoz�dott a szovjet internacionalizmus dogmatik�j�ba. Term�szetesen a sokak �ltal hangoztatott t�zis, miszerint a nacionalizmus problematik�ja teljesen eltûnt a szovjet t�pus� t�rsadalmakban nem teljesen igaz. S�t a kialakul� keleti blokk orsz�gainak „hat�rfetisizmusa" hozz�j�rult valamif�le eltorzult nemzet�llami gondolkod�s kialakul�s�hoz, sokszor az ott �l� nemzeti kisebbs�gek k�r�ra.22

David Dyker23 tanulm�nya azokat a folyamatokat �rja le, amelyeken kereszt�l az egykori kommunista vezet�k nacionalista vez�rekk� vedlettek �t. Ezzel szemben a harmadik vil�g antiimperialista nemzeti mozgalmai �ppen szocialista jelszavak nev�ben folytatt�k a gyarmattart�k elleni harcot. A nacionalizmus �s demokr�cia �sszef�gg�sei szempontj�b�l tanuls�gosak a harmadik vil�g nemzeti felszabad�t� mozgalmai, hiszen a nacionalizmus ebben a peri�dusban egy egalitari�nus szeml�letû demokr�ciakoncepci�val egyetemben szolg�lt e mozgalmak alapideol�gi�j�ul. Ez alapvet� v�ltoz�s a 19. sz�zadhoz k�pest, amikor Eur�pa nemzeti mozgalmai a liberalizmus elvei alapj�n harcoltak nemzeti f�ggetlens�g�k�rt.

A jaltai vil�grendszer szocialista fel�n, az 1970-es �s 1980-as �vek antikommunista demokratikus ellenz�k�nek munk�j�ban emberjogi aktivist�k �s m�sok mellett r�sztvettek a demokratikus nacionalist�k is. Sok elemz�s szerint r�gi�nk 1989-1990-es forradalmaiban az �jj�sz�let� nemzeti �rz�s is kulcsszerepet j�tszott. A temesv�ri esem�nyek 1989 december�ben azt �g�rt�k, hogy r�gi�nk oly r�gi nemzeti s�relmei begy�gyulhatnak �s kialakulhat egy nem gyûl�leten alapul� nemzetkoncepci�, amely k�pes lesz K�z�p-Kelet-Eur�pa kis n�peit elind�tani az eur�pai demokr�ci�k fel�. Sajnos n�h�ny h�nappal k�s�bb, az 1990 m�rcius�ban Marosv�s�rhelyen t�rt�nt esem�nyek bebizony�tott�k, hogy m�g sok id�nek kell eltelnie, hogy a t�rt�nelem okozta sebek begy�gyuljanak.

4. Nacionalizmus �s demokr�cia az ezredfordul�n: kelet �s nyugat

Amint azt az eddigiekben is l�thattuk, t�rt�nelmi perspekt�v�ban a nemzettudat �s demokr�cia kapcsolatrendszere rendk�v�li v�ltoz�sokon ment �t. E r�vid �ttekint�s ut�n el�rkezt�nk e tanulm�ny f� k�rd�srendszer�hez, a nacionalizmus �s demokr�cia mai kapcsol�d�si pontjaihoz.

Ahogyan azt m�r kor�bban is eml�tettem, sok nemzeti �rzelmû, ha �gy tetszik nacionalista �rtelmis�gi vett r�szt a kommunistaellenes demokratikus ellenz�ki csoportok munk�j�ban K�z�p-Kelet-Eur�pa-szerte az 1980-as �vek sor�n. Ebben az �rtelemben a nacionalizmus demokratikus er�nek tûnt, hiszen ezen ellenz�ki csoportok m�sokkal egyetemben elfogadt�k a liber�lis demokr�cia j�t�kszab�lyait, s�t szem�lyi �s csal�di szabads�gukat vesz�lyeztett�k a kommunista rendszer elleni harcban. Ezeknek a politikai er�knek esz�k �g�ban sem volt valamif�le tiszt�n etnikai alap� tekint�lyuralmi politikai rendszer fel�p�t�se a kommunizmus romjain. Ezt a t�nyt Csepeli Gy�rgy24 is elismeri, akit a legkev�sb� sem v�dolhatunk azzal, hogy b�rmif�le politikai vonz�d�sa lett volt a demokratikus nacionalist�k ir�ny�ban: „Az a t�zisem, hogy a politikai nacionalizmus el�renyomul�s�nak vagyunk tan�i, amelynek c�lja a jog�llamis�g megteremt�se, a civil t�rsadalom, a piacgazdas�gon �s az �llampolg�ri st�tuson nyugv� Gesellschaft t�pus� politikai nemzeti k�z�ss�gek ki�p�t�se. A posztszocialista nemzet�llamokat k�nz� vit�k a politikai nacionalizmus ideol�giai �s pszichol�giai dillem�ib�l erednek, �s semmi k�z�k a tribalizmushoz, az etnikai tisztas�g r�geszm�j�hez �s csak k�zvetve kapcsol�dnak a kultur�lis nacionalizmus mint�j�hoz."

�rtve a nemzeti identit�studat szerep�t a kommunista rendszerek buk�s�ban, nem tûnik meglep�nek az a ma m�r politikat�rt�neti t�ny, hogy a r�gi� egy sor orsz�g�ban centrista-nemzeti p�rtok nyert�k az els� szabad v�laszt�sokat. Ezeket a politikai er�ket, m�rmint a demokratikus nacionalist�kat, lehet sok szempontb�l kritiz�lni (gazdas�gi �tmenetek nem megfelel� menedzsel�se, t�lzott korm�ny befoly�s a m�di�kban stb.), de az alapvet� demokratikus j�t�kszab�lyokat ezek az er�k nagyj�b�l betartott�k. A m�sodik ciklusban ennek megfelel�en a r�gi� legt�bb orsz�g�ban a posztkommunista szocialista, illetve szoci�ldemokrata p�rtok alak�thattak korm�nyt a minden szempontb�l demokratikus v�laszt�sok ut�n.

A volt Jugoszl�vi�ban t�rt�nt v�res esem�nyek v�ltak r�gi�nk nacionalista fell�ngol�s�nak negat�v szimbolum�v�. Vukov�r, Dubrovnik, Szarajev�, Srebrenica esztelen �ld�kl�sei vil�gszerte mindenki el�tt ismertt� v�ltak a glob�lis m�di�k csatorn�in kereszt�l. Nem c�lja ezen �r�snak, hogy r�szletesen magyar�zza ezen sz�rnyû �ld�kl�sek okait, de mindenk�ppen meg kell eml�teni, hogy a sok nyugati elemz� �ltal haszn�lt t�rzsi-etnikai magyar�zatok kor�ntsem tûnnek megfelel�nek a r�gi�t jobban ismer� olvas�k sz�m�ra.

Ma m�r t�bb�-kev�sb� mindenki �ltal elfogadott az a t�ny, miszerint a Milosevics-f�le Kis-Jugoszl�via nagyban felel�ss� tehet� a konfliktus kirobban�s��rt.25 A m�r kor�bban eml�tett „n�menklat�ra-nacionalizmus" elm�let val�ban sokat seg�thet a Milosevics-jelens�g magyar�zat�ban. A n�menklat�ra-nacionalizmus elm�let szerint az 1980-as �vek n�menklat�r�ja n�h�ny orsz�gban felismerte a nacionalizmus adta �j legitim�ci�s lehet�s�geket az 1989 ut�ni peri�dusban. Ennek megfelel�en manipulat�v eszk�z�kkel m�r az 1980-as �vek m�sodik fel�t�l tudatos politik�t folytattak, aminek eredm�nyek�nt a kommunizmus buk�s�t t�l�lve, mint a nemzeti �gy bajnokai maradtak hatalmon. Az elm�let hangs�lyozza, hogy a kommunista hatalom alatt, illetve m�r megel�z� t�rt�nelmi peri�dusokban kialakult k�z�ss�gorient�lt �s egalit�rius politikai kult�r�t t�k�letesen mag�ba foglalja a n�menklat�ra-nacionalizmus ideol�gi�ja.

A m�dia n�vekv� hat�sa a politikumban, ma m�r k�zhelynek sz�m�t a politikaelm�let irodalm�ban.26 Sokan a m�di�t a politikai hatalom negyedik �g�nak tartj�k. Ebb�l a szempontb�l is �rdemes megvizsg�lni Milosevics rendszer�t.27 A h�bor� alatt az inform�ci�t teljes m�rt�kben ural� Milosevics, sokat nyert ebb�l kifoly�lag, �s sokak szerint kiz�r�lag csak e m�diamonop�lium ereje tartotta a hatalomban a v�ls�gos id�szakok alatt. Az 1996. november v�g�n �s december elej�n t�rt�nt esem�nyek meger�s�teni l�tszanak t�zisemet. Belgr�dban az ellenz�ki t�ntet�k t�zezrei �s az ellenz�k politikai p�rtjai v�laszt�si csal�ssal v�dolt�k Milosevicset �s p�rtj�t. Milosevics, aki amint m�r jelezt�k – az elektronikus m�di�k t�bbs�g�t �vek �ta ellen�rz�se alatt tartja, a n�h�ny megmaradt f�ggetlen r�di��llom�s, k�zt�k a B-92 csatorna hat�s�gi bez�r�s�val v�laszolt a politikai tiltakoz�si hull�mra. N�h�ny nappal k�s�bb azonban a nemzetk�zi nyom�s hat�s�ra az ad�k �jra sug�rozt�k mûsorukat �s a Milosevics-rezsim t�j�koztat�si minisztere is lemond�sra k�nyszer�lt.

A legt�bb elemz�s a volt Jugoszl�via ter�let�r�l a negat�v p�ld�kat elemzi, kev�s sz� esik viszont arr�l a volt tagk�zt�rsas�gr�l, Szlov�ni�r�l, amely legjobban v�szelte �t a d�lsz�v kr�zist. Szlov�nia jelen�r�l sz�l egy Ljubljan�ban kiadott angol nyelvû kiadv�ny.28 Peter Klinar29 essz�je a demokratikus gazdas�gi �s politikai rend kialakul�s�t �s a nemzeti identit�s k�rd�s�t vizsg�lta: „A szlov�n nemzet�llam k�s�i kialakul�sa megmagyar�zhatja, hogy a szlov�nek mi�rt ragaszkodnak annyira saj�t kult�r�jukhoz �s ter�leteikhez. A szlov�nek, kik hossz� id�kig elnyom�s �s k�nyszer�tett asszimil�ci�s k�rnyezetben �ltek, saj�t etnicit�sukat �s nemr�giben kiv�vott nemzeti f�ggetlens�g�ket az er�s csal�di k�tel�kekkel egy�tt a t�rsadalmi koh�zi� �sszetart� erej�nek tekintik."30

A kiadv�ny szerz�i Klinarhoz hasonl�an hangs�lyozz�k, hogy Szlov�nia �jonnan elnyert nemzeti f�ggetlens�ge sok tekintetben pozit�v ir�nyban befoly�solja a szocializmus ut�ni gazdas�gi �s politikai �tmeneteket. Jugoszl�via m�s volt tagk�zt�rsas�gait�l elt�r�en, Szlov�ni�ban a patriotizmus nem hajlik �t sz�ls�s�ges idegengyûl�l� nacionalizmusba. Az orsz�got vezet� korm�nykoal�ci� a nemzeti konszenzus korm�nya volt, hiszen a korm�nyban j�l megf�rt egym�s mellett a posztkommunista ut�dp�rt, a rendszerv�lt�s ut�n alakult kereszt�nyszocialista �s liber�lis p�rt. Az �j �llam �rdekei sokszor fontosabbak a provinci�lis belpolitikai vit�kn�l, a szlov�n nemzeti konszenzuspolitika az orsz�g polg�rosult hagyom�nyai mellett, Szlov�ni�t r�gi�nk egyik sikert�rt�net�v� teszi. Ez a pozit�v nemzeti hagyom�ny azonban nem vonta mag�val valamif�le „z�rt t�rsadalom" kialakul�s�t, hiszen Szlov�nia civil t�rsadalma mindig is az egyik legfejlettebb volt r�gi�nkban. Szlov�nia jogrendszere mag�ban foglal sok olyan jogi elvet – pl. a n�k �s homoszexu�lisok pozit�v diszrimin�ci�ja –, amely egy�ltal�n nem �l� jogi gyakorlat Kelet-K�z�p-Eur�pa legt�bb orsz�g�ban.

Az �sszeomlott szocialista f�der�lis �llamok hely�n l�trej�tt �llamalakulatok k�z�l �rdemes r�viden sz�lni Csehorsz�gr�l �s Szlov�ki�r�l is. Csehorsz�g, hasonl�an Szlov�ni�hoz, kihaszn�lva relat�v helyzeti el�nyeit, Vaclav Klaus minisztereln�ks�ge alatt hat�rozott gazdas�gpolitik�val �s hangs�lyozva a cseh pozit�v nemzeti hagyom�nyokat, komoly sikereket �rt el a Csehszlov�kia felboml�sa �ta eltelt n�h�ny �vben. A k�l�nb�z� nyugati �rt�kel�sek szerint ma m�r Csehorsz�g �s Szlov�nia – Lengyelorsz�ggal egyetemben – r�gi�nk legfejlettebb �s legsikeresebb �llamai. A pozit�v p�ld�k ut�n Szlov�kia �j �llamis�ga sok negat�v tendenci�t hordoz mag�ban. Az exkluzivista nemzet�llami felfog�s h�tr�nyosan �rinti Szlov�kia nemzeti kisebbs�geit, k�l�n�sen a magyar kisebbs�get. Nem csak a kisebbbs�gek demokratikus jogai szenvednek csorb�t, hiszen a ma Szlov�ki�j�ban b�rmif�le alternat�v gondolkod�s ellens�gesnek sz�m�t, legyen az parlamenti ellenz�ki politiz�l�s vagy civil t�rsadalmi tev�kenys�g. A Meciar-f�le hatalom mindent megtesz a hatalom koncentr�l�s�ra, ahogyan ezt Kov�c �llameln�k fi�nak elrabl�sa jelezte. A Meciar-f�le autoriter hatalom f� legitim�ci�s elve az agressz�v nemzeti kiz�r�lagoss�g. �rdemes megvizsg�lni a korm�nyz� koal�ci� �sszet�tel�t is, m�g Szlov�ni�ban konszenzuson alapul� nagykoal�ci� mûk�dik, addig Szlov�ki�ban Meciar k�t sz�vets�gese a sz�ls�s�ges jobb- �s baloldal egy-egy k�pvisel�je.

�sszefoglalva, a nacionalizmus �s demokr�cia k�rd�seit r�gi�nkban sok helyi �s nyugati elemz� sokszor igen sematikusan magyar�zza. K�z�p-Kelet-Eur�pa sz�m�ra az elt�r� t�rsadalomfejl�d�si modell elt�r� nemzetfogalommal j�r, ez a nemzetfogalom sokszor sajnos nem mentes a nyelvi, kultur�lis �s etnikai bez�rts�gt�l sem, ez azonban nem azt jelenti, hogy ezen nemzetfogalom l�te eleve mag�val vonja a v�res etnikai konfliktusok lehet�s�g�t. Sok esetben a nemzeti f�ggetlens�g �s az �jj��led� nemzeti �ntudat pozit�v ir�nyban befoly�solja a posztkommunista �tmeneteket, ahogyan ezt p�ld�ul Szlov�nia �s Csehorsz�g p�ld�ja mutatja. Term�szetesen Szlov�kia nemzeti exkluzivit�sa a negat�v jelens�gek k�r�be tartozik. Ghia Nodia31 gr�z politikai filoz�fus szerint a nacionalizmus �s a demokr�cia egyfajta h�zass�gban �l egy�tt r�gi�nkban. Ez egy igen ellentmond�sos h�zass�g, mivel a k�t f�l k�ptelen egym�s n�lk�l �lni, ugyanakkor egy�tt�l�s�k �lland� fesz�lts�ggel j�r.

Eur�pa keleti fel�nek vizsg�lata ut�n a nyugat-eur�pai p�ld�kon szeretn�m vizsg�lni a nacionalizmus �s demokr�cia problematik�j�t. „Nyugat-Eur�p�ban a nagy nemzeti ellent�tek kora lej�rt, az itt l�v� orsz�gok a nemzetek feletti integr�ci�t v�lasztott�k a nacionalista torzsalkod�sok helyett. Kelet-K�z�p-Eur�pa nemzet�llam-�p�t� projektjei f�zisk�s�sben vannak a posztnacionalista kort �l� Nyugat-Eur�p�hoz k�pest" – hangzik a j�l ismert, propagandisztikusnak hangz� t�tel. Ha jobban megvizsg�ljuk a val�s�got, l�thatjuk, hogy a nemzeti identit�s k�rd�sei m�g a mai napig nyitottak: N�metorsz�gban t�r�k �s d�lsz�v vend�gmunk�sok �s csal�djaik milli�i �lnek �llampolg�rs�g n�lk�l, nemzeti asszimil�ci�juk t�bb mint k�ts�ges, Franciaorsz�gban a Maghreb orsz�gokb�l �rkezett bev�ndorl�k t�megei okoznak t�rsadalmi fesz�lts�get, ugyanitt a ny�ltan bev�ndorl�ellenes Le Pen p�rtja a szavazatok t�bb mint 10%-k�t b�rja, Spanyolorsz�gban �s Nagy-Britanni�ban az �n. �llamn�lk�li nemzetek – a baszk �s katal�n Spanyolorsz�gban �s a sk�t �s walesi Nagy-Britanni�ban – k�rd�se ny�ltan megk�rd�jelezi ezen �llamok legitimit�s�t. K�l�n�sen �rdekesnek tûnik sz�munkra az „�llamn�lk�li nemzetek" nemzeti �jj�sz�let�se, mivel ezek vizsg�lat�val tal�n k�pesek lehet�nk a hagyom�nyos nacionalizmusmagyar�zatok �t�rtelmez�s�re.

Elfogadva az „etnicista" iskola t�zis�t, miszerint m�r a k�z�pkorban l�tezett egy modern nemzetfogalomt�l elt�r� nemesi-feud�lis nemzetfogalom, Sk�cia Eur�pa r�gi nemzetei k�z� tartozik32. A sk�t �llamis�g a Treaty of Union (1707) kapcs�n szûnt meg, ekkor Sk�cia beleolvadt Nagy-Britannia �llamis�g�ba. Azt, hogy mintegy 150 �v alatt hogyan lett az ipari forradalom centrum�ban fekv� Sk�ci�ban sk�t identit�sb�l brit nemzeti identit�s k�nyvek sora elemzi.33 A Morton Graeme �ltal haszn�lt „unionista nacionalizmus" (unionist nationalism) arra utal, hogy a sk�t nemzeti �ntudat a brit �llam f�ggv�ny�ben defini�lta mag�t eg�szen az 1960-as �vekig. A sk�t nemzeti �ntudat fejl�d�se t�k�letesen megfelel a modernista iskola elm�leteinek, a sikeres t�rsadalmi �s gazdas�gi moderniz�ci�, a kialakul� brit tengeri birodalom �s az ezzel j�r� homogeniz�ci�s folyamatok (hadsereg, gyarmati adminisztr�ci�, oktat�s stb.) mind hozz�j�rultak a sk�tok brit �llammal val� azonosul�s�hoz. Sk�cia a brit birodalom keretein bel�l v�lt modernn�, kihaszn�lva a Pax Britannica �ltal ny�jtott gazdas�gi lehet�s�geket. Glasgow a brit birodalom egyik legfontosabb kik�t�j�v� �s ipari �s financi�lis k�zpontj�v� v�lt a 19. sz�zad m�sodik fel�re. Sk�cia egy�rtelmûen nyert az 1707-es szerz�d�ssel, hiszen k�zel egyenrang� partnerk�nt r�szt v�ve, a brit birodalomban b�mulatos gazdas�gi �s kultur�lis fejl�d�sben volt r�sze. Sk�cia fejl�d�se szinte �sszehasonl�thatalan Nagy-Britannia m�s kis n�peinek fejl�d�s�vel, hiszen �rorsz�g �s Wales, mint Anglia kv�zi gyarmatai, teljesen elt�r� fejl�d�si modellt k�vettek. Walesben az �vsz�zadok �ta er�teljes angliciz�l�s leblokkolta a nemzet�p�t�st. M�g �rorsz�g nemzeti fejl�d�se sok szempontb�l igen hasonl� volt a kelet-k�z�p-eur�pai nemzet�p�t� projektekhez (kultur�lis, etnikai �s nyelvi nemzetfelfog�sok), �s az sem v�letlen, hogy a De�k-f�le „passz�v ellen�ll�s" m�dszerei az �r nemzeti mozgalom sz�m�ra p�ldak�nt szolg�ltak az angolokkal szembeni ellen�ll�sban. Megjegyzend� az is, hogy a birodalmi �rdekek mellett, az er�s protestantizmus Sk�ci�t �s Angli�t rendk�v�li m�don �sszek�t�tte. Max Weber34 ma m�r klasszikusnak sz�m�t� t�tele, mely a protestantizmus �s kapitalizmus �sszef�gg�seit magyar�zza, sok tekintetben igen haszn�lhat�nak tûnik a sk�t fejl�d�s �rtelmez�s�ben. Jellemz� m�don, m�g K�z�p-Kelet-Eur�pa �rtelmis�gei �s mûv�szei a nemzett� v�l�s programj�t fogalmazt�k meg (Pet�fi, Botev, Mickiewicz, Palacky), addig a sk�t �rtelmis�giek az emberis�g problematik�j�t vizsg�lt�k univerzalista szemsz�gb�l (A.Smith, D.Hume, A. Ferguson, W.Robertson) a forradalmi 18-19. sz�zadban.

Azonban a 20. sz�zad sk�t nemzeti renesz�nsz�t t�bb mint neh�z magyar�zni a modernista elm�letekkel. 1991-ben egy identit�sfelm�r�s sor�n a megk�rdezettek t�bb mint 65%-a vallotta mag�t csak sk�tnak vagy kett�s identit�s eset�n ink�bb sk�tnak.35 Ennek megfelel�en a Sk�t Nemzeti P�rt is el�ret�rt a v�laszt�sokban az elm�lt 20 �vben, az 1974-ben az �ltal�nos v�laszt�sokon el�rt 30,4% volt a p�rt igazi �tt�r�se, ez el�tt a p�rt t�mogatotts�ga az 1960-as �vek k�zep�ig 5% alatt volt. Az 1992-es �ltal�nos v�laszt�sokon el�rt 21,5% �s az 1994-es Eur�pa Parlamenti v�laszt�sokon el�rt 33%36 a p�rt szavaz�b�zis�nak megszil�rdul�s�t jelzi.

A nacionalizmus egy �rdekes v�lfaj�val van itt dolgunk, amit igen neh�z megmagyar�zni a hagyom�nyos politikai/etnikai, ill. civic/ethnic tipol�gi�val. A Sk�t Nemzeti P�rt gyakorlatilag egy szoci�ldemokrata p�rt, melynek gazdas�gi programja egy�rtelmûen a nagyobb �llami feladatv�llal�s�rt �ll ki. A p�rt „F�ggetlens�g Eur�p�ban" (Independence in Europe) szlogenje egy�rtelmûen ki�ll az eur�pai integr�ci� mellett, melynek szerint�k egy f�ggetlen Sk�cia term�szetesen tagja lenne. A p�rt fell�p mindenfajta etnikai bez�rts�g ellen, ami k�l�nben sem jellemz�je a sk�t nacionalizmusnak. A Glasgow-ban �l� indiai, illetve pakiszt�ni polg�rok term�szetes tagjai a sk�t nemzetnek. M�ra m�r a nyugat-sk�ciai �r-katolikus munk�st�megek is sikeresen integr�l�dtak az egykoron er�sen protenst�ns nemzetbe.37 A sk�t nemzettudat nagyszerû p�ld�t adhat arr�l, hogyan lehet demokratikus elveket �tv�zni pozit�v nacionalizmussal. Isobel Lindsay38 szerint a sk�t nacionalista projekt �s annak viszonya az eur�pai integr�ci�hoz sok szempontb�l p�lda lehet Kelet-K�z�p-Eur�pa kis nemzetei sz�m�ra.

A sk�t nacionalist�k teljes m�rt�kben tiszt�ban vannak a globaliz�ci� kih�v�saival �s az azzal �sszf�gg� t�nnyel, hogy a nemzet�llamok politikai �s gazdas�gi f�ggetlens�ge �s hat�sk�re cs�kken.39 Enn�l is tov�bb megy Neil MacCormick,40 a SNP aleln�ke, aki civilben az edinburghi egyetem jogi kar�nak d�k�nja, amikor a nemzet�llami szuverenit�s k�rd�s�t vizsg�lja a nemzetk�zi jog szempontj�b�l. MacCormick41 szerint az eur�pai integr�ci� igazi k�rd�se, hogy a szuverenit�s melyik modellje fog �rv�nyes�lni. Ha a tag�llamok �llami szuverenit�sa cs�kken k�pes lesz-e az Eur�pai Uni� mint nemzetek feletti politikai entit�s bet�ltelni a szuverenit�s v�kuum�t? Sz�ks�g van-e egy�ltal�n egy nemzetek feletti szuper�llamra? MacCormick v�lasza szerint az Eur�pai Uni� egyetlen tag�llama sem �lvezi a hagyom�nyos �rtelemben vett teljes nemzeti szuverenit�st. Ugyanakkor az �llami szuverenit�s ezen �j defin�ci�ja lehet�s�get ad Sk�cia sz�m�ra, hogy �jra defini�lja nemzettudat�t Eur�pa kontextus�ban.42 Ezek a sorok egy�rtelmûen kritiz�lj�k a korm�nyz� brit konzervat�v p�rtot, amely mind a belpolitikai, mind az eur�pai sz�nt�ren a hagyom�nyos nemzet�llam-koncepci�t k�pviseli. Ez a gyakorlati politika szintj�n Sk�cia �gy�ben a devol�ci� b�rmif�le form�j�nak tagad�s�t, m�g Eur�p�ban az integr�ci� m�ly�t�s�nek teljes elvet�s�t jelenti.

�sszefoglalva, a sk�t p�lda relev�ns lehet r�gi�nk sz�m�ra nemcsak a kis n�pek eur�pai integr�ci�hoz val� viszonya �s a nemzet�llami szuverenit�s �jra�rtelmez�se miatt, hanem azon pr�b�lkoz�sok miatt is, amelyek a k�zpontos�t� nemzet�llam reformj�ra ir�nyulnak. Ez k�l�n�sen hasznos lehet a k�rnyez� �llamokban �l� magyar kisebbs�gek k�rd�s�ben, ahol a k�zpontos�t� �llamok – Szlov�kia �s Rom�nia – t�k�letes p�ld�it l�thatjuk.

5. Nemzettudat �s demokr�cia Magyarorsz�gon

A k�rnyez� �llamokban �l� kisebbs�gek kapcs�n jutunk el a magyar nemzettudat mai k�rd�seihez, amelyek e tanulm�ny utols� r�sz�t k�pezik.

Moln�r Guszt�v43 sorait �rdemes teljes terjedelm�ben id�zni, hiszen a t�ma igaz�n fontos probl�m�j�t veti fel: „Ezzel egyidejûleg az is kider�lt, hogy a k�rnyez� �llamok a 75 esztendeje fennhat�s�guk al� ker�lt magyars�got nem tudt�k a saj�t kultur�lis �s politikai �rt�krendj�kbe �s rendszer�kbe integr�lni. Nem is tudhatt�k, hiszen a 18-19. sz�zad folyam�n a t�rt�nelmi Magyarorsz�g ter�let�n �l� magyar n�p eg�sze v�lt modern �rtelemben vett nemzett�. K�vetkez�sk�ppen a „saj�t" t�rt�nelmi m�lt �s a „saj�t" kult�ra evidenci�j�b�l �p�tkez� identit�studat az Osztr�k-Magyar Birodalom sz�thull�sa ut�n kisebbs�gi sorba ker�lt magyar k�z�ss�geknek is saj�tja volt �s maradt a mai napig. E k�nyelmetlen, de egzisztenci�lis t�nyt a szomsz�dos orsz�gok politikai �s kultur�lis elitje �s k�zv�lem�nye az �llam egys�g�t, s�t fennmarad�s�t vesz�lyeztet� szeparatizmusnak min�s�ti, ez�rt nemcsak hogy nem t�mogatja az »auton�mi�t«, amely a t�bbs�g�t�l elt�r� nemzeti identit�s fennmarad�s�t �s tov�bbad�s�t int�zm�nyesen biztos�tan� �s ezzel mintegy v�glegess� is tenn�, de minden lehets�ges m�don �s eszk�zzel arra t�rekszik, hogy a t�bbs�gi nemzet �s az �llam mitikus egys�g�n alapul� (�s olyannyira hi�nyolt) tot�lis nemzeti integr�ci�t �jabb �s �jabb kisebbs�gellenes t�rv�nyekkel �s rendelkez�ssekkel kik�nyszer�tse."

A nacionalizmus hagyom�nyos politikai/etnikai-kultur�lis magyar�zata szerint, (ahogyan Moln�r Guszt�v is helyesen felismeri) a k�rnyez� orsz�gokban �l� magyar kisebbs�gek kultur�lis-etnikai �rtelemben a magyar nemzethez tartoznak, m�g politikai �rtelemben �llampolg�rs�guk r�v�n az adott �llamalakulathoz. �gy tûnik ez a kett�ss�g az oka (a politikai manipul�ci�kon k�v�l) az etnikai szemben�ll�snak. Ez az egyenlet az, ami tal�n hozz�fûzhet� a bevezet� Bib�-id�zetben felvetett k�rd�sekhez (demokratikus szabads�g = �nrendelkez�s = nemzet�llam? Illetve nemzet�llam = nacionalizmus = fasizmus �s h�bor�?).

A megold�s a politikai �s kultur�lis �rtelemben vett nemzettudat ellentmond�s�hoz nehezen megtal�lhat�, jogi szempontb�l manaps�g m�g a kollekt�v jogok eml�t�se is hatalmas politikai viharokat kavar, azok� a kollekt�v jogok�, amely sokak szerint a probl�m�k megold�s�t jelenthetn�k. V�rady Tibor jog�szprofesszor44 essz�je e rendk�v�l ellentmond�sos k�rd�st vizsg�lja.V�rady r�mutat arra a sokak �ltal elfelejtett t�nyre, hogy a k�t vil�gh�bor� k�z�tti N�psz�vets�g kisebbs�gv�delmi rendszere a kollekt�v jogok rendszer�n alapult. Term�szetesen ma m�r tudjuk, hogy hogyan csuklott �ssze e rendszer a m�sodik vil�gh�bor�t megel�z�en. A k�rd�sek a n�psz�vets�gi rendszer kapcs�n a k�vetkez�ek: lehet-e nemzetk�zi jogi formul�kat v�grehajt� hatalom n�lk�l betartatni �s lehet-e nemzetek feletti demokratikusan legitimiz�lt politikai rendszereket l�trehozni? Mai szemmel �gy tûnik, hogy ez a k�rd�s m�g mindig nyitott, k�l�n�sen ha megvizsg�ljuk a boszniai rendez�s k�r�l kialakult vit�kat.

A N�psz�vets�g kollekt�v jogi rendszer�nek buk�sa ut�n, az 1945 ut�ni id�szakban a kollekt�v jogok leker�ltek a nemzetk�zi jog napirendj�r�l, hely�ket az univerz�lis emberi jogok foglalt�k el. Az ut�bbi k�t �vtizedben azonban, a nemzeti �s etnikai kisebbs�gek problematik�j�nak �jb�l felsz�nre ker�l�se kapcs�n a kollekt�v jogok fogalma ism�t megjelent a nemzetk�zi jogban. Ezt a t�nyt nemzetk�zi dokumentumok eg�sz sora jelzi – az Eur�pa Tan�cs Kisebbs�gv�delmi Keretegyezm�nye (1994), ENSZ Kisebbs�gv�delmi Nyilatkozata(1992), EBESZ koppenh�gai dokumentuma (1990).

R�gi�nkban azonban a mai napig a kollekt�v jogok fogalma �rzelmileg t�lfût�tt politikai vit�k t�rgya, ez�rt tal�n �rdemes elfogadni V�rady konkl�zi�j�t a kollekt�v jogokat illet�en,45 miszerint a kollekt�v jogok fogalma t�ls�gosan t�lpolitiz�lt K�z�p-Kelet-Eur�p�ban, �s sok esetben m�r mag�nak a terminusnak az eml�t�se is politikai patthelyzetekhez vezet. A megold�s V�rady szerint abban rejlhet, hogy v�lt vagy val�s s�relmek emleget�se helyett, a probl�m�k pragmatikus megold�s�ra kell t�rekedni �s mag�t a kollet�v jogok terminus�t el kell felejteni, de nem a tartalm�t! De facto a k�rnyez� orsz�gok magyar kisebbs�gei t�bb kollekt�v jogk�nt le�rhat� jogot gyakorolnak, pl. az anyanyelvi oktat�s jog�t. A fontos k�rd�s igaz�b�l az, hogy hogyan jav�that�ak a kisebbs�gben �l� magyarok �letk�r�lm�nyei az asszimil�ci�s t�rekv�sekkel szemben. Term�szetesen ebb�l a szempontb�l az anyaorsz�g szerepe igen jelent�s. Nem elfogadhat�, s�t demag�gnak hathat az a politika, amely szembe�ll�tja az anyaorsz�g magyars�g�nak �rdekeit a kisebbs�gi magyarok �rdekeivel. M�g akkor is �gy van ez, ha az anyaorsz�g gazdas�gi helyzete korl�tozza a seg�ts�gny�jt�s lehet�s�geit.

A kultur�lis �s politikai nemzetfelfog�s ellentmond�sainak felold�s�ra tesz k�s�rletet az Isaiah Berlin-tan�tv�ny Yael Tamir46 izraeli szerz� is. Bevezet�j�ben47 felh�vja a figyelmet arra a sok t�rsadalomtud�s �ltal elk�vetett hib�ra, miszerint irracion�lisnak �s k�rt�konynak b�lyegeznek meg minden nemzeti k�z�ss�ghez kapcsol�d� �rt�ket. Teszik ezt sokszor �gy, hogy igaz�b�l nem sz�llnak le a szellemi elef�ntcsonttoronyb�l �s nem teszik fel a probl�m�t k�r�lvev� �get� k�rd�seket. Ebb�l kiindulva, Tamir kimutatja a m�r �ltalam is kor�bban eml�tett t�zist, miszerint a nacionalizmus �s liberalizmus sok tekintetben elv�laszthatatlanok �s k�z�s t�r�l sz�rmaznak.48 Term�szetesen Tamir tiszt�ban van a liberalizmus �s nacionalizmus ellentmond�saival is, de �sszess�g�ben b�tor k�s�rletet tesz, hogy politikai filoz�fiai m�dszertannal feloldja ezeket.

Kiindul�pontja a nemzet �s az �llam fogalm�nak sz�tv�laszt�sa.49 Ismerv�n a t�bbnemzetis�gû �llamok t�rt�nelmi kudarcait, tagadja azt a sok nacionalista �ltal mag�t�l �rtet�d�nek tartott t�nyt, hogy minden kultur�lis-etnikai nemzetnek joga van a saj�t �llam�ra.50 Tamir „liber�lis nacionalizmusa" megpr�b�lja t�lhaladni ezeket probl�m�kat.51 „Ennek megfelel�en a liber�lis nacionalizmus egy�tt �nnepli a kult�ra partikularizmus�t �s az emberi jogok univerzalit�s�t, az egy�nek kultur�lis �s t�rsadalmi gy�kereit az egy�ni szabads�g eszm�ny�vel."

Tamir „liber�lis nacionalizmusa" elutas�tja a nemzeti �ntudat fels�bbrendûs�g�t m�s identit�sokkal szemben, de nem tagadja a nemzeti k�t�d�sek fontoss�g�t. Tamir teljes m�rt�kben elfogadhatatlannak tartja a nemzeti �ntudat m�s nemzetekkel szemben val� defini�l�s�t. A saj�t kult�ra meg�rz�s�nek joga nem jelenthet politikai szeparatizmust. A kultur�lis kollekt�v jogok elfogad�sa Tamir eset�ben nem jelenti az individu�lis jogok megs�rt�s�t. E fogalommal, m�rmint a nacionalizmus „policentrikus" defin�ci�j�val Tamir megpr�b�lja t�ll�pni az etnocentrista nacionalizmusokat. Az�rt is figyelemre m�lt� a munk�ja, mivel elm�leti keretet ny�jthat sok kelet-k�z�p-eur�pai v�ls�gg�c megold�s�hoz. A t�bbnemzetis�gû �llamokban a t�bbs�gnek el kell fogadnia azt a t�nyt, hogy a nemzeti kisebbs�gek sokszor m�s etnikai-kultur�lis nemzethez tartoznak, ez�rt kultur�lis t�l�l�s�k egzisztenci�lis �gy sz�mukra, m�g a kisebbs�geknek el kell fogadniuk, hogy az egy kult�rnemzethez tartoz�s nem felt�tlen�l jelenti az egy politikai nemzethez tartoz�st.

Bib� Istv�n szerint egy t�bbs�g igaz�b�l akkor demokratikus, ha k�sz t�bbletjogokat adni a vele egy�tt �l� kisebbs�gek sz�m�ra. A bib�i �rtelmez�s kiz�r�lag nemzeti kisebbs�gekre vonatkozott, a mai �rtelmez�sben viszont a kisebbs�gek egy j�val sz�lesebb defin�ci�j�val kell dolgoznunk. E defin�ci� mag�ban kell hogy foglalja a szexu�lis, etnikai �s m�s kisebbs�geket is.

Will Kymlicka52 mûve a kisebbs�gi jogok elm�let�nek tal�n legfelk�sz�ltebb liber�lis le�r�sa. Kymlicka szerint sincs ellentmond�s a liberalizmus �s az egy�ni �s kollekt�v kisebbs�gi jogok k�z�tt. Kymlicka megk�l�nb�ztet etnikai �s nemzeti kisebbs�geket. Az etnikai kisebbs�g azokat a csoportokat takarja, amelyek bev�ndorl�k�nt, illetve vend�gmunk�sk�nt, legt�bbsz�r �nsz�ntukb�l �rkeztek az adott ter�letre, p�ldak�nt eml�thetj�k �szak-Amerika bev�ndorl�it vagy a n�metorsz�gi t�r�k �s d�lsz�v vend�gmunk�sait. Nemzeti kisebbs�gnek sz�m�tanak azok a kisebbs�gek, amelyek t�rt�nelmileg honosak az adott ter�leteken �s mai kisebbs�gi helyzet�k t�l�k f�ggetlen t�rt�nelmi helyzetekre vezethet� vissza, pl. a K�rp�t-medence magyar kisebbs�gei, koszov�i alb�nok stb. Kymlicka szerint a nemzeti kisebbs�geknek adott bizonyos csoporthoz kapcsol�d� jogok (kult�ra, oktat�s, helyi k�zigazgat�s stb.) amelyek esetenk�nt meghaladhatj�k az etnikai kisebbs�gek jogait, er�s�thetik a kisebbs�gek k�t�d�s�t az etnikai t�bbs�g �llam�hoz. Sok elemz�s szerint a t�lzott m�lys�gû f�deralizmus �s decentraliz�ci� v�gs� soron az adott �llamalakulat v�g�t jelentheti. Jugoszl�via eset�ben p�ld�ul meg�llap�thatjuk, hogy nem a k�zt�rsas�gok t�lzott �nkorm�nyzati jogai, hanem az �ppens�ggel k�zpontos�t� belgr�di hatalom elleni reakci� vezetett az �llam felboml�s�hoz. Az 1990 m�jus�ban beny�jtott szlov�n, illetve horv�t elk�pzel�sek, amelyek Jugoszl�via igazi f�der�ci�v� val� �tszervez�s�t javasolt�k, is ezt a meg�llap�t�st igazolhatj�k.

A vajdas�gi magyar ifj. Korhecz Tam�s53 a liber�lis Kymlicka elm�let�b�l kiindulva pr�b�lja megk�zel�teni a kisebbs�gi jogok k�rd�sk�r�t: „Kymlicka teh�t lerombolja az egy�ni szabads�gjogok �s a kollekt�v, csoportspecifikus kisebbs�gi jogok k�z�tti, t�ves k�vetkeztet�sen nyugv� liber�lis n�zetet, megk�s�rli bebizony�tani azt, hogy a csoportspecifikus jogok sz�ks�gesek �s k�v�natosak a liber�lis demokratikus t�rsadalmakban. Ezt a t�bbs�g �s a nemzeti kisebbs�g k�z�tti egyenl�s�g, valamint a nemzeti kisebbs�ghez tartoz� egy�n szabads�ga k�veteli meg."

V�rady, Tamir, Kymlicka �s ifj. Korhecz elm�leti fejteget�si ut�n �rdemes egy pillant�st vetni a magyar nemzeti �ntudat helyzet�re a ma globaliz�l�d� vil�g�ban. Magyarorsz�g, a t�bbi kelet-k�z�p-eur�pai �llamhoz hasonl�an, ny�ltan kifejezte csatlakoz�si sz�nd�k�t az eur�pai uni�hoz. A magyar-szlov�k �s magyar-rom�n alapszerz�d�sek al��r�sa is az euroatlanti integr�ci� jegy�ben t�rt�nt. Sokak sz�m�ra �gy tûnhet, hogy kontinens�nk nyugati fele m�r egy „posztnacionalista" kor fel� tart. Azonban felt�tlen�l �rdemes megvizsg�lni az eur�pai integr�ci� hat�s�t a nyugat-eur�pai nemzeti �ntudatokra. Metodol�giailag �rdekesnek tûnhet a „modernista" nacionalizmusmagyar�zat alkalmaz�sa a transznacion�lis eur�pai projektre. Ahogy azt m�r kor�bban is t�rgyaltam, a modernista felfog�s szerint a nemzet�p�t�s projektje a m�lt sz�zadban a modern �llam felemelked�s�nek f�ggv�nye volt. M�s sz�val a t�rsadalmi �s gazdas�gi moderniz�ci� folyamatai (felemelked� modern �llami b�rokr�cia, k�zpontos�tott modern hadseregek, uniformiz�lt t�megoktat�s stb.) nagyban hozz�j�rultak az egys�ges nemzeti �ntudat kialakul�s�hoz.

Ennek megfelel�en az eur�pai integr�ci�nak – amely eg�sz sor nemzetek feletti int�zm�nnyel �s t�rv�nnyel b�r – t�rv�nyszerûen k�pesnek kell lennie valamif�le eur�pai identit�s fel�p�t�s�re, olyan identit�sra, amely v�gs� soron k�pes lehet a nemzeti �rt�kek kieg�sz�t�s�re, esetleg meghalad�s�ra. Ezzel szemben, manaps�g a „demokratikus deficit" kifejez�st hallhatjuk nap mint nap az Uni�t illet�en. Ahogyan azt az elm�lt �vek eur�pai �gyekben tartott referendumai is sugallj�k, Eur�pa-szerte k�rd�sek mer�lnek fel az Eur�pai Uni� legitim�ci�ja kapcs�n.

�sszefoglalva: �gy tûnik, hogy a m�lt sz�zadban kialakult nemzet�llam-koncepci� m�g er�sen legitim Eur�pa nyugati fel�n. Ez m�g akkor is igaz, ha az Eur�pai Uni� �s m�s globaliz�ci�s kih�v�sok er�sen korl�tozz�k a hagyom�nyos �rtelemben vett nemzet�llamok hat�sk�reit. A.D. Smith54 szavaival: „Amikor a �l� kollekt�v identit�sok r�tusair�l �s cerem�ni�ir�l besz�l�nk, tudnunk kell, hogy az eur�pai integr�ci� ilyenekkel nem rendelkezik. B�rmilyen pr�b�lkoz�s egy nemzetek felletti eur�pai identit�s fel�p�t�s�re nem engedheti meg mag�nak, hogy ne vegye figyelembe ezeket a t�nyeket �s kih�v�sokat."

Ebben az eur�pai k�rnyezetben, Magyarorsz�g tal�n r�gi�nk „legeuroszkeptikusabb" �llama. A politikai ap�tia jellemz� t�nyez�je a posztkommunista politikumnak szinte minden k�z�p-kelet-eur�pai orsz�gban, m�gis a legt�bb orsz�g nagyban „eurooptimista".

Ezek ut�n azt v�rhatn�nk, hogy haz�nkban a pozit�v �rtelemben vett nemzeti �ntudat ellens�lyozza szkepszis�nket Eur�pa ir�nt. De ez nem eg�szen �gy van. A pozit�v szlov�n �s cseh p�ld�knak nincs igaz�n visszhangjuk Magyarorsz�gon.

Mi lehet a magyar�zat? Tal�n a k�d�ri moderniz�ci�t dics��t� egyn�h�ny szociol�gust kellene megk�rdezni. Szerint�k a K�d�r-rendszer sok moderniz�ci�s folyamatot ind�tott el, hiszen azok az orsz�gok, amelyekben n�h�ny moderniz�ci�s nem indult el az 1970-es �s 80-as �vek folyam�n, ma kev�s es�llyel kecsegtethetik magukat az Eur�pai Uni�s tags�got illet�en. De a felem�s moderniz�ci� rengeteg probl�m�t okoz napjaink Magyarorsz�g�nak. A nemzeti �ntudatot illet�en a k�d�ri moderniz�ci� a pozit�v nemzeti �ntudatot elnyom� rendszer politik�t folytatott. 1956 eml�kezete mindenk�ppen egy pozit�v nemzeti �ntudatot foglalt mag�ban. A K�d�r-rendszer vez�rl�elve e pozit�v nemzettudat – 1956 hagyom�ny�nak – tagad�sa volt. A k�d�ri moderniz�ci� e negat�v aspektus�t j�l jellemzi az a t�ny, hogy m�g a nyolcvanas �vek m�sodik fel�ben is v�llalta a lesz�ll� �gban l�v� hatalom a t�rsadalmi konfront�ci�t, amikor rend�ri brutalit�ssal l�pett fel a m�rcius 15-�re �s okt�ber 23-�ra eml�kez�kkel szemben. Nem v�letlen az sem, hogy a nyolcvanas �vekben szervez�d� demokratikus ellenz�k 1956 hagyom�nyait – k�zt�k a pozit�v nemzeti �ntudat hagyom�ny�t – tekintette szellemi kiindul�pontj�nak. Figyelemrem�lt� viszont az a t�ny, hogy az 1988. j�nius 27-�n rendezett Ceausescu-ellenes t�ntetet�s nem lett rend�ri brutalit�s t�rgya, s�t mi t�bb, hivatalosan enged�lyezett volt. Ez az ellentmond�s egyr�szt magyar�zhat� kor�bban m�r ismertetett „n�menklat�ra-nacionalizmus" elm�let�vel, hiszen a kommunista rezsimek sokszor fordultak a nacionalizmus legitim�ci�s erej�hez, m�sr�szt a k�zv�lem�ny figyelm�nek k�lf�ld fel� terel�s�t�l a belpolitikai fesz�lts�g cs�kken�s�t is rem�lhette a K�d�r-rendszer.

A rendszerv�lt�s �ta eltelt �vek t�rt�n�seit nem elfelejtve azonban meg�ll�thatjuk, hogy a mai magyar nemzetfelfog�s probl�m�i k�zvetve �s k�zvetlen�l is magyar�zhat�ak ezekkel a folyamatokkal. Egyr�szt a sz�nvonaltalan „mucsai" magyarkod�s �s a m�sr�szt b�rmif�le nemzeti �rz�s g�g�s len�z�se mind e felem�s moderniz�ci� �r�ks�gei. Term�szetesen egy hosszabb t�rt�nelmi t�vlatban nem csak az utols� �t �vtized moderniz�ci�s �r�ks�ge sz�m�t perd�nt�nek. A nemzeti �ntudat k�rd�sei mindig k�zponti szerepet j�tszottak a k�l�nb�z� moderniz�ci�s strat�gi�kban Sz�chenyit�l N�meth L�szl�ig a magyar t�rt�nelem utols� k�t �vsz�zad�ban. Azonban e tanulm�ny keretei k�z�tt nem v�llalkozhatom a moderniz�ci� �s nemzeti �ntudat kapcsolatrendszer�nek �rdemi t�rgyal�s�ra.

Konkl�zi�

N�h�ny k�zkeletû elm�leti �s gyakorlati probl�ma boncolgat�sa ut�n r�viden �sszefoglaln�m ezen �r�s tanuls�gait. Kelet-K�z�p-Eur�pa forradalmai 1989-90-ben megszabad�tott�k a r�gi�t a kommunista totalitarianizmus rossz szellem�t�l. Eur�pa minden t�j�n, Londont�l Budapestig, nagy rem�nyek fûz�dtek az �jj�sz�let� kelet-k�z�p-eur�pai demokr�ci�khoz. B�ztunk abban, hogy orsz�gaink k�pesek ki�p�teni olyan politikai rendszereket, amelyek mentesek lesznek az Eur�pa 20. sz�zadi t�rt�nelm�b�l m�r megismert etnikai alap� politiz�l�st�l �s paternalizmust�l. Eur�pa mesters�ges kett�osztotts�g�nak megszûn�se ut�n term�szetesnek vett�k, hogy �jra elfoglaljuk a hely�nket Eur�pa szellemi t�rk�p�n.

Az elm�lt �vek t�rt�n�sei nem igazolt�k ezeket a rem�nyeket. A m�r eml�tett Vukov�r, Szarajev�, Groznij eml�ke befeket�ti Eur�pa j�v�k�p�t. A modernit�s nagy eszm�nyei, szocializmus �s liberalizmus, nem foglalt�k el hely�ket a posztszocialista vil�g politikai t�rk�p�n. E v�kuumot politikai etnonacionalizmusok k�l�nb�z� v�lfajai t�lt�tt�k meg. Az utca embere a lokalit�shoz k�t�tt etnonacionalista identit�st v�lasztotta a felvil�gosod�s nagy eszm�i helyett. Ez az etnonacionalista identit�s, amely sokszor mint er�s k�t�anyag tartott �ssze embereket a kommunizmus elleni harcban, m�ra a r�gi� t�bb orsz�g�ban a volt kommunista nomenklat�ra politikai manipul�ci�j�nak maszlag�v� v�lt. A globaliz�ci� kor�ban anakronisztikusnak tûn� nemzet�llam sokak sz�m�ra alternat�v�t jelent a mai napig r�gi�nkban.

A posztmodern kor �rt�kv�s�r�n Kelet-K�z�p-Eur�pa sok t�rsadalma a nacionalizmust v�lasztotta, m�g a felvil�gosult nyugat l�tsz�lag a n�pek feletti integr�ci�t. Azonban ha k�zelebbr�l vizsg�ljuk a nyugati demokr�ci�kat, a k�p k�zelr�l sem ilyen egy�rtelmû. Egyr�szt a nem eur�pai bev�ndorl� t�megek integr�l�sa, m�sr�szt a politikai sz�ls�s�gek le�p�t�se kor�ntsem tekinthet� megoldott k�rd�snek. A posztnacionalizmus j�l hangz� szlogenje sem fedi el a nyugati demokr�ci�k mindennapi val�s�g�t. A nemzet�llamok tov�bbra is r�szei f�ld�nk globaliz�l�d� t�jk�p�nek. Marcian Krol55 szavaival �lve, posztmodern vil�gunkban a Nyugat posztdemokratikus v�ls�ga tal�lkozik a Kelet predemokratikus v�ls�g�val.

A Kelet-K�z�p-Eur�pa puszt�t� etnonacionalizmusai konfront�l�dnak n�h�ny nyugat-eur�pai nacionalizmussal, az „�llamtalan n�pek" nacionalizmus�val, amelyek a nemzet�llam bûvk�r�b�l kil�pve pr�b�lj�k defini�lni nemzeti identit�sukat, az �jj�sz�let� eur�pai regionalizmus nev�ben. A sk�t �s a katal�n p�lda, ahol a nemzeti identit�s nem ker�l antagonisztikus ellent�tbe a demokr�cia alap�rt�keivel, szimbolikus jelent�s�ggel b�rhat r�gi�nk sz�m�ra, ahol a multikulturalizmus t�rt�nelmi adotts�gnak tekinthet�.

Nem elfogadhat� az a sokszor kultur�lis sznobizmusba hajl�, intellektu�lis viselked�sm�d, amivel 1989-90-ben megj�soltuk a nacionalizmus eltûn�s�t. Ki kell j�nn�nk az elef�ntcsonttoronyb�l �s megk�rdezn�nk: Mi�rt v�lasztotta az utca embere a nacionalizmust �s hogyan lehet demokratiz�lni ezt az ezerszer �s ezerszer �jj�sz�let� identit�st? E tanulm�ny c�lja az volt, hogy vit�t ind�tson arr�l: hogyan tudjuk megfogalmazni Magyarorsz�gr�l Eur�pa j�v�k�p�t �s mit jelent sz�munkra az �r Richard Kearney56 �ltal megfogalmazott „posztmodern Eur�pa" v�zi�ja. Az� az Eur�p��, amely k�pes elfogadni a t�bbszintû identit�s eszm�ny�t, ahol a lok�lis, nemzeti �s nemzetek feletti identit�sok b�k�sen megf�rnek egym�s mellett.