Szeresd a Te népedet, nemzetedet, jobban mint önmagadat, s rajta kívül más isteneid ne legyenek. Tiszteld otthonodat s a földet, melyen élsz, hogy maradékaid is hosszú életet élhessenek rajta! Wass Albert
A népzene tehát a természet tüneménye. Ez az alkotás ugyanazzal a szerves szabadsággal fejlődött, mint a természet egyéb élő szervezetei, a virágok, az állatok. Éppen ezért olyan gyönyörű, olyan tökéletes a népzene. Ezek a dallamok a művészi tökéletesség megtestesítői. Példái annak, miként lehet legkisebb formában, legszeré- nyebb eszközökkel valamilyen zenei gondolatot legtökéletesebben kifejezni. Bartók Béla (1881-1945) zeneszerző, zongoraművész, nép- zenekutató
„Révpartot ért a gálya, – világkörutat járt kormányosával. … Egy szózat elég a harczot megszüntetni: “Ne tépjétek egymás zászlóit! ne vágjatok egymáson sebeket! az Kossuth lelkének fáj..” s a küzdelem elmúlik … Ez a te bűvös szem- födeled eltakar minden belvi- szályt. …Vezess bennünket most, te halottaidban is óriás, e nemzeti nagyság felé.”
A hazafiak riszálják magukat, énekelnek, szavalnak, esküdöznek. De csak egyfajta igazi hazafiság van: ha valaki ott, ahol éppen van, teljes hűséggel és feltétlen erőkifejtéssel helytáll a munkájában. Ennek visszaható ereje van a hazára. Minden más csak vásári mutogatás és tányérozás.Márai Sándor
Ki hinné hogy a törökországi Antalya tartományban van egy magyar falú? Pedig van. Van ott egy ősi magyar falú: Macarköy ejtsd: madzsarköy, azaz magyar falú. A falut 450- 500 évvel ezelőtt őseink alapították. A magyar földről rabszolgának elhurcolt foglyok először Isztambul körnékén telepedtek le majd átköltöztek erre a vidékre és ezt népesítették be, áttértek a muszlim vallásra, törökökké váltak, családi hagyományaik szerint azonban meg-őrizték származástudatukat, de nem beszélnek magyarul.Macarköy ma- gyar temetőjét a helyiek közül sokan Macarka Mezarlának, azaz Magyar temetőnek, mások Eski Macar Mezar lának, Ősi magyar temetőnek hívják. Gebiz - Macarköy főterén egy szé-kelykapu áll és rajta a felirat:
Jézus tanítása annyira világos, hogy a gyermekek is eredeti értelmében értik. Csak azok az emberek nem értik meg, akik keresztényeknek akarnak látszani vagy annak hívatják magukat.
- Tarján M. Tamás 1791. XII. 5. Mozart halála
Tarján M. Tamás
1791. december 5. Mozart halála
„Sem a nagy tudás, sem a kreativitás nem teszi az embert géniusszá. A szeretet az, amin egy elme alapszik.” (Wolfgang Amadeus Mozart)
1791. december 5-én, Bécsben hunyt el Wolfgang Amadeus Mozart osztrák zeneszerző, a klasszicizmus egyik legjelentősebb alkotója. A salzburgi születésű művész mindössze 35 esztendősen fejezte be életét, ennek ellenére mintegy 600 zenedarabot, szimfóniát, versenyművet, misét és szonátát írt, ezenfelül pedig olyan nagyszerű operákat adott a világnak, mint például A varázsfuvola, a Cosi fan tutte, a Figaro házassága, vagy a Szöktetés a szerájból.
Mozart 1756 januárjában, Salzburgban látta meg a napvilágot, ahol édesapja, Leopold a hercegérsek szolgálatában állt mint udvari zenész. A férfinak köszönhetően a világhírű komponista oktatása szinte már csecsemőkorban elkezdődött, Mozart pedig jószerével előbb tanult meg zongorán és hegedűn játszani, mint írni-olvasni. A művészzseni gyermekkora aztán nagyon hamar véget ért, hiszen öt esztendős korában már saját zeneművet komponált – melyet még édesapja jegyzett le –, 1762-ben pedig a Mozart család koncertkörútra indult Európában. A kis Wolfgang első hangversenyét Linz városában tartotta, későbbi fellépései során pedig – többek között – olyan előkelőségeket kápráztatott el, mint Mária Terézia királynő (ur. 1740-1780), XV. Lajos francia király (ur. 1715-1774), illetve III. György brit uralkodó (ur. 1760-1820). Mozarték 1766-ban tértek csak vissza Salzburgba, Leopold, az édesapa azonban néhány hónapnyi „pihenő” után ismét Bécsbe vitte fiát.
A következő sorsdöntő utazás 1769-70-re tehető, amikor a família az itáliai udvarokat járta végig: Milánó, Velence és Nápoly mellett Mozart egy ideig Rómában is vendégeskedett, ahol XIV. Kelemen pápa külön audiencián fogadta a 14 esztendős fiatalembert, és az Aranysarkantyú-rendet adományozta neki. Leopold Mozart ezt a koncertkörutat sok szempontból már azzal a szándékkal szervezte meg, hogy fiát tehetségének megfelelő álláshoz juttassa valamelyik előkelő fejedelmi udvarban, így például a Ferdinánd Károly Antal osztrák főherceg milánói esküvőjére írt Ascanio Albában című opera is egyfajta „pályamunkaként” készült el. Mozartéknak viszont a félszigeten újra és újra csalódniuk kellett számításaikban, így aztán számos körút ellenére 1775-ben végül Colloredo hercegérsek salzburgi udvarában tudtak elhelyezkedni. Az európai utazások ugyanakkor nem csak a hírnév és a gyakorlat szempontjából bizonyultak fontosnak Mozart számára, hanem azt is lehetővé tették, hogy komponistaként is szédületes gyorsasággal fejlődjön. Az 1770-es évek végén az éppen férfivé érett komponista már majdnem 300 zenedarabbal büszkélkedhetett, ezek között pedig olyan remekművek szerepeltek, mint a Münchenben bemutatott Az álruhás kertészlány, vagy a szintén 1775-ös Pásztorkirály című opera.
A Mozart család tehát 1775-ben Salzburgban telepedett le, a kamaszkorú művész azonban nem ápolt túlságosan jó viszonyt munkaadójával, Leopold pedig még hosszú évekig nem tett le arról, hogy fiát fényesebb szolgálatba juttassa, így aztán Wolfgang és édesanyja 1777-ben ismét útra kelt nyugat felé. Mozart utolsó nagy turnéjának egyik legfontosabb állomása Mannheim városa volt, ahol a művész megismerkedett élete első nagy szerelmével, Aloisia Weberrel. Mindazonáltal az utazás igencsak szerencsétlenül alakult, ugyanis a zeneszerző édesanyja Párizsban váratlanul elhunyt, Aloisia pedig később kikosarazta a tehetséges komponistát, így Mozart egyedül tért vissza Salzburgba. Bécs, London és Párizs pezsgése után a vidéki kisváros egyhangúsága határozottan nyomasztotta a művészt, ez pedig a Colloredo érsek iránt táplált ellenszenvvel együtt bőven elég volt ahhoz, hogy a fiatal férfi 1781-ben, néhány hónappal az Idomeneo bemutatója után felmondjon munkaadójának.
Mozart Bécsben telepedett le, ahol hosszú ideig igencsak szerény körülmények között élt, hiszen – világraszóló tehetségként – zeneórákból kellett fenntartania magát, miközben sokáig a császárvárosba áttelepült Weber család albérlőjeként kapott szállást. A művész első szerelme, Aloisia ekkor már férjhez ment, a fiatalabbik leány, Constanze azonban édesanyjával maradt, a két fiatal között pedig idővel szerelem szövődött, melyet 1782-ben oltár előtt szenteltek meg. Mozarték később boldog házasságban éltek, kapcsolatukat azonban gyakran árnyékolta be gyász, ugyanis megszülető hat gyermekük közül csupán ketten élték túl az első napokat, az évtized derekától fogva pedig Constanze is gyakran betegeskedett.
Ezzel együtt a művész anyagi problémáin sem bírt felülkerekedni: annak dacára, hogy a bécsi évek Mozart művészetében kiteljesedést és számos esetben – például a Szöktetés a szerájból 1782-es, vagy a Figaro házassága 1786-os debütálásakor – komoly sikereket hoztak, a páratlanul tehetséges komponista nem tudott stabil egzisztenciát teremteni magának és családjának. Talán ennek is tudható be, hogy Mozart élete utolsó éveiben szinte emberfeletti teljesítménnyel dolgozott, és gyakorlatilag teljesen felőrölte szervezetét, mely 1791-ig bírta az őrült hajszát: hihetetlen, de a Don Giovanni, a bécsi olasz operatársulat megmentése érdekében írt Cosi fan tutte, a II. Lipót (ur. 1790-1792) prágai – cseh királyi – koronázására komponált Titus kegyelme, a Varázsfuvola és a Kis éji zene mind 1786–91 között született meg, miközben a zseni leckéket adott, hangversenyeket tartott, előadásokat vezényelt, és II. József (ur. 1780-1790) kamaramuzsikusaként is fellépett.
Mozart szervezete érthető módon egy idő után nem bírta ezt az emberfeletti tempót, így, jóllehet, 35 esztendősen életpályája már egy aggastyánéhoz volt méltó, a sors ennek meg is követelte az árát. A zeneszerző 1791 őszére súlyos betegségbe esett, gyakran magas láz kínozta őt, így utolsó művét, a Rekviemet lényegében már saját temetésére írta meg. A zenetörténet egyik legnagyobb alkotója 1791. december 5-én, mindössze 36 esztendősen fejezte be életét; halálának okát ma már nem tudjuk pontosan megállapítani, ráadásul Mozart végső nyughelye szintén feledésbe merült, halhatatlan emlékét egy jelképes sír őrzi a bécsi Sankt Marx temetőben.
A család sokszor igen nehéz alkalmazkodást, lemondásokat követel az együttélés érdekében. De ennek a vállalásához hit kell, Istenhit. Isten és a család szentségében kell hinni, nem a társadalmi szerződésekben, konven-ciókban.Popper Péter
+36 82 487 002
+36 30 68 26 800
Ekkor - 1954-55 -ben -akartam "világgá menni"
Hazát több módon lehet elveszítni, de ő bennünket el nem veszt soha!
Bárd Oszkár 1893-1942 orvos, költő, drámairó
Vajon nem mindnyájan ezért a titokért élünk? Hogy földerítsük életünk nagy titkát, az Istent?
Én úgy tanultam, hogy a világ az olyan, hogy az ember Fradi-drukker. A rendes magyar ember az Fradi-drukker. Vagy még egy- szerűbb dolog ez: az ember fradista, ahogy a nap süt vagy a fű nő. Esterházy Péter (1950.- 2016. ) író
Ne fájjon a lelkem,
Ne fájjon a testem,
Legyen, ki felemel,
Amikor elestem.
Amit méznek érzek,
Epévé ne váljék,
Kövessen a béke
Mint jóságos árnyék.
S ha majd jő a halál,
Szóljon hozzám szépen,
S ne a hátán vigyen,
Hanem az ölében.
A gyermekévek benyomásait tartsd emlékedben, mert azok tiszteletre méltók. Egyenes úton járj, igaz légy, mert az a legkönnyebb és a legboldogítóbb szerep. Érzéseiddel ne légy pazar, de akinek odaadtad, ahhoz légy hű! S hogyha olykor keresztutakra vezet az élet, kérj tanácsot tenszívedtől, gondolj azokra, kik onnan felülről néznek le rád, atyád és anyád szellemére, s úgy cselekedjél, hogy ők boldognak lássanak téged. Jókai Mór (1825. 02. 18. - 1904. 05. 05.) magyar regényíró
Kétség sem fér hozzá, hogy a család és az otthon az, amely által az emberi társadalom legnagyobb erényei születnek, erősödnek és táplálkoznak.