INTELEM

Tarj�n M. Tam�s

1791. december 5. Mozart hal�la

„Sem a nagy tud�s, sem a kreativit�s nem teszi az embert g�niussz�. A szeretet az, amin egy elme alapszik.” (Wolfgang Amadeus Mozart)

1791. december 5-�n, B�csben hunyt el Wolfgang Amadeus Mozart osztr�k zeneszerz�, a klasszicizmus egyik legjelent�sebb alkot�ja. A salzburgi sz�let�s� m�v�sz mind�ssze 35 esztend�sen fejezte be �let�t, ennek ellen�re mintegy 600 zenedarabot, szimf�ni�t, versenym�vet, mis�t �s szon�t�t �rt, ezenfel�l pedig olyan nagyszer� oper�kat adott a vil�gnak, mint p�ld�ul A var�zsfuvola, a Cosi fan tutte, a Figaro h�zass�ga, vagy a Sz�ktet�s a szer�jb�l.

Mozart 1756 janu�rj�ban, Salzburgban l�tta meg a napvil�got, ahol �desapja, Leopold a herceg�rsek szolg�lat�ban �llt mint udvari zen�sz. A f�rfinak k�sz�nhet�en a vil�gh�r� komponista oktat�sa szinte m�r csecsem�korban elkezd�d�tt, Mozart pedig j�szer�vel el�bb tanult meg zongor�n �s heged�n j�tszani, mint �rni-olvasni. A m�v�szzseni gyermekkora azt�n nagyon hamar v�get �rt, hiszen �t esztend�s kor�ban m�r saj�t zenem�vet kompon�lt – melyet m�g �desapja jegyzett le –, 1762-ben pedig a Mozart csal�d koncertk�r�tra indult Eur�p�ban. A kis Wolfgang els� hangverseny�t Linz v�ros�ban tartotta, k�s�bbi fell�p�sei sor�n pedig – t�bbek k�z�tt – olyan el�kel�s�geket k�pr�ztatott el, mint M�ria Ter�zia kir�lyn� (ur. 1740-1780), XV. Lajos francia kir�ly (ur. 1715-1774), illetve III. Gy�rgy brit uralkod� (ur. 1760-1820). Mozart�k 1766-ban t�rtek csak vissza Salzburgba, Leopold, az �desapa azonban n�h�ny h�napnyi „pihen�” ut�n ism�t B�csbe vitte fi�t.

A k�vetkez� sorsd�nt� utaz�s 1769-70-re tehet�, amikor a fam�lia az it�liai udvarokat j�rta v�gig: Mil�n�, Velence �s N�poly mellett Mozart egy ideig R�m�ban is vend�geskedett, ahol XIV. Kelemen p�pa k�l�n audienci�n fogadta a 14 esztend�s fiatalembert, �s az Aranysarkanty�-rendet adom�nyozta neki. Leopold Mozart ezt a koncertk�rutat sok szempontb�l m�r azzal a sz�nd�kkal szervezte meg, hogy fi�t tehets�g�nek megfelel� �ll�shoz juttassa valamelyik el�kel� fejedelmi udvarban, �gy p�ld�ul a Ferdin�nd K�roly Antal osztr�k f�herceg mil�n�i esk�v�j�re �rt Ascanio Alb�ban c�m� opera is egyfajta „p�lyamunkak�nt” k�sz�lt el. Mozart�knak viszont a f�lszigeten �jra �s �jra csal�dniuk kellett sz�m�t�saikban, �gy azt�n sz�mos k�r�t ellen�re 1775-ben v�g�l Colloredo herceg�rsek salzburgi udvar�ban tudtak elhelyezkedni. Az eur�pai utaz�sok ugyanakkor nem csak a h�rn�v �s a gyakorlat szempontj�b�l bizonyultak fontosnak Mozart sz�m�ra, hanem azt is lehet�v� tett�k, hogy komponistak�nt is sz�d�letes gyorsas�ggal fejl�dj�n. Az 1770-es �vek v�g�n az �ppen f�rfiv� �rett komponista m�r majdnem 300 zenedarabbal b�szk�lkedhetett, ezek k�z�tt pedig olyan remekm�vek szerepeltek, mint a M�nchenben bemutatott Az �lruh�s kert�szl�ny, vagy a szint�n 1775-�s P�sztorkir�ly c�m� opera.

A Mozart csal�d teh�t 1775-ben Salzburgban telepedett le, a kamaszkor� m�v�sz azonban nem �polt t�ls�gosan j� viszonyt munkaad�j�val, Leopold pedig m�g hossz� �vekig nem tett le arr�l, hogy fi�t f�nyesebb szolg�latba juttassa, �gy azt�n Wolfgang �s �desanyja 1777-ben ism�t �tra kelt nyugat fel�. Mozart utols� nagy turn�j�nak egyik legfontosabb �llom�sa Mannheim v�rosa volt, ahol a m�v�sz megismerkedett �lete els� nagy szerelm�vel, Aloisia Weberrel. Mindazon�ltal az utaz�s igencsak szerencs�tlen�l alakult, ugyanis a zeneszerz� �desanyja P�rizsban v�ratlanul elhunyt, Aloisia pedig k�s�bb kikosarazta a tehets�ges komponist�t, �gy Mozart egyed�l t�rt vissza Salzburgba. B�cs, London �s P�rizs pezsg�se ut�n a vid�ki kisv�ros egyhang�s�ga hat�rozottan nyomasztotta a m�v�szt, ez pedig a Colloredo �rsek ir�nt t�pl�lt ellenszenvvel egy�tt b�ven el�g volt ahhoz, hogy a fiatal f�rfi 1781-ben, n�h�ny h�nappal az Idomeneo bemutat�ja ut�n felmondjon munkaad�j�nak.

Mozart B�csben telepedett le, ahol hossz� ideig igencsak szer�ny k�r�lm�nyek k�z�tt �lt, hiszen – vil�grasz�l� tehets�gk�nt – zene�r�kb�l kellett fenntartania mag�t, mik�zben sok�ig a cs�sz�rv�rosba �ttelep�lt Weber csal�d alb�rl�jek�nt kapott sz�ll�st. A m�v�sz els� szerelme, Aloisia ekkor m�r f�rjhez ment, a fiatalabbik le�ny, Constanze azonban �desanyj�val maradt, a k�t fiatal k�z�tt pedig id�vel szerelem sz�v�d�tt, melyet 1782-ben olt�r el�tt szenteltek meg. Mozart�k k�s�bb boldog h�zass�gban �ltek, kapcsolatukat azonban gyakran �rny�kolta be gy�sz, ugyanis megsz�let� hat gyermek�k k�z�l csup�n ketten �lt�k t�l az els� napokat, az �vtized derek�t�l fogva pedig Constanze is gyakran betegeskedett.

Ezzel egy�tt a m�v�sz anyagi probl�m�in sem b�rt fel�lkerekedni: annak dac�ra, hogy a b�csi �vek Mozart m�v�szet�ben kiteljesed�st �s sz�mos esetben – p�ld�ul a Sz�ktet�s a szer�jb�l 1782-es, vagy a Figaro h�zass�ga 1786-os deb�t�l�sakor – komoly sikereket hoztak, a p�ratlanul tehets�ges komponista nem tudott stabil egzisztenci�t teremteni mag�nak �s csal�dj�nak. Tal�n ennek is tudhat� be, hogy Mozart �lete utols� �veiben szinte emberfeletti teljes�tm�nnyel dolgozott, �s gyakorlatilag teljesen fel�r�lte szervezet�t, mely 1791-ig b�rta az �r�lt hajsz�t: hihetetlen, de a Don Giovanni, a b�csi olasz operat�rsulat megment�se �rdek�ben �rt Cosi fan tutte, a II. Lip�t (ur. 1790-1792) pr�gai – cseh kir�lyi – koron�z�s�ra kompon�lt Titus kegyelme, a Var�zsfuvola �s a Kis �ji zene mind 1786–91 k�z�tt sz�letett meg, mik�zben a zseni leck�ket adott, hangversenyeket tartott, el�ad�sokat vez�nyelt, �s II. J�zsef (ur. 1780-1790) kamaramuzsikusak�nt is fell�pett.

Mozart szervezete �rthet� m�don egy id� ut�n nem b�rta ezt az emberfeletti temp�t, �gy, j�llehet, 35 esztend�sen �letp�ly�ja m�r egy aggasty�n�hoz volt m�lt�, a sors ennek meg is k�vetelte az �r�t. A zeneszerz� 1791 �sz�re s�lyos betegs�gbe esett, gyakran magas l�z k�nozta �t, �gy utols� m�v�t, a Rekviemet l�nyeg�ben m�r saj�t temet�s�re �rta meg. A zenet�rt�net egyik legnagyobb alkot�ja 1791. december 5-�n, mind�ssze 36 esztend�sen fejezte be �let�t; hal�l�nak ok�t ma m�r nem tudjuk pontosan meg�llap�tani, r�ad�sul Mozart v�gs� nyughelye szint�n feled�sbe mer�lt, halhatatlan eml�k�t egy jelk�pes s�r �rzi a b�csi Sankt Marx temet�ben.

www.rubicon.hu/magyar/oldalak/1791_december_5_mozart_halala Rubiconline