Szeresd a Te népedet, nemzetedet, jobban mint önmagadat, s rajta kívül más isteneid ne legyenek. Tiszteld otthonodat s a földet, melyen élsz, hogy maradékaid is hosszú életet élhessenek rajta! Wass Albert
A népzene tehát a természet tüneménye. Ez az alkotás ugyanazzal a szerves szabadsággal fejlődött, mint a természet egyéb élő szervezetei, a virágok, az állatok. Éppen ezért olyan gyönyörű, olyan tökéletes a népzene. Ezek a dallamok a művészi tökéletesség megtestesítői. Példái annak, miként lehet legkisebb formában, legszeré- nyebb eszközökkel valamilyen zenei gondolatot legtökéletesebben kifejezni. Bartók Béla (1881-1945) zeneszerző, zongoraművész, nép- zenekutató
„Révpartot ért a gálya, – világkörutat járt kormányosával. … Egy szózat elég a harczot megszüntetni: “Ne tépjétek egymás zászlóit! ne vágjatok egymáson sebeket! az Kossuth lelkének fáj..” s a küzdelem elmúlik … Ez a te bűvös szem- födeled eltakar minden belvi- szályt. …Vezess bennünket most, te halottaidban is óriás, e nemzeti nagyság felé.”
A hazafiak riszálják magukat, énekelnek, szavalnak, esküdöznek. De csak egyfajta igazi hazafiság van: ha valaki ott, ahol éppen van, teljes hűséggel és feltétlen erőkifejtéssel helytáll a munkájában. Ennek visszaható ereje van a hazára. Minden más csak vásári mutogatás és tányérozás.Márai Sándor
Ki hinné hogy a törökországi Antalya tartományban van egy magyar falú? Pedig van. Van ott egy ősi magyar falú: Macarköy ejtsd: madzsarköy, azaz magyar falú. A falut 450- 500 évvel ezelőtt őseink alapították. A magyar földről rabszolgának elhurcolt foglyok először Isztambul körnékén telepedtek le majd átköltöztek erre a vidékre és ezt népesítették be, áttértek a muszlim vallásra, törökökké váltak, családi hagyományaik szerint azonban meg-őrizték származástudatukat, de nem beszélnek magyarul.Macarköy ma- gyar temetőjét a helyiek közül sokan Macarka Mezarlának, azaz Magyar temetőnek, mások Eski Macar Mezar lának, Ősi magyar temetőnek hívják. Gebiz - Macarköy főterén egy szé-kelykapu áll és rajta a felirat:
Jézus tanítása annyira világos, hogy a gyermekek is eredeti értelmében értik. Csak azok az emberek nem értik meg, akik keresztényeknek akarnak látszani vagy annak hívatják magukat.
Az esztergomi vár és a bazilika. - Die tausendjähringe Esztergomer Festung und der Dom. - La citadelle millénaire d’Esztergom et la cathédrale.
A Magyar Nemzeti Szövetség felhívása a magyar társadalomhoz
A Magyar Igazság fegyvertársa Vécs Ottó könyvével számottevően és értékesen gyarapszik. E mű kézirata, melyet trianoni kiállításunkon a magyar közönség és számos külföldi látogatónk megismert – mindenkire egyaránt mély benyomást tett, mert végigkalauzolja a szemlélőt a trianoni képtelen határokon és azokat gazdag képsorozatban tárja fel.
A “VÉRZŐ HATÁROK” című mű minden propagandánál meggyőzőbben bizonyítja a helyszínen felvett fényképei révén azt a merényletet, melyet Magyarország ezeréves határai ellen Trianonban elkövettek.
A világ lelkiismeretéhez szól ez a munka és minden vonatkozásában érdemes arra, hogy a magyar társadalom megértéssel fogadja és felkarolja.
A Magyar Nemzeti Szövetség nevében: báró Perényi Zsigmond országos elnök
Az Esztergom-párkányi Dunahíd. - Die Esztergomer Donaubrücke. - Le pont du Donube ŕ Esztergom.
Dieses Buch dokumentiert die Ungerechtigkeit des Friedensvertrages von Trianon. Die Aufnahmen wurden vom Journalisten OTTO VÉCS verfertigt, der die Trianoner ungarische Grenze umwanderte und über seine Reise ein Riportbuch schrieb. Tausend Jahre lang umgaben Ungarn hochwipfelnde Bergketten, heute bilden diese unmöglichen Linien Ungarns Grenze. Jedoch nicht nur Ungarn sondern auch andere Länder leiden unter solch verstümmelten Grenzen. Deswegen erwünscht es der Frieden Europas, dass man diese gewaltsamen und ungerechten Grenzen baldigst aufheben möge.
Nem füstölnek a kémények. – Die Fabrikschlöte rauchen nicht. – Les cheminées de la fabriques ne fument plus.
Dans ce livre il est question des incroyables frontiéres hongroises aprés le traité du Trianon. Vécs Ottó, journaliste, a suivi ces frontiéres et photographié les places les plus frappantes. Le traité du Trianon est le plus cruel et le plus injuste de tous les traités. Les photographies, qui sont originales, servent la documentation, et parce que non seulement en Hongrie, mais dans d’autres pays aussi sont de si monstrueues frontiéres, la paix et le repos de l’Europe exigent la révision.
Határvonat.-Grenzbahn.-Train ŕ la frontiére.
I.
ESZTERGOMTÓL OROSZVÁRIG A DUNA MENTÉN
Hosszú és döbbenetes út előtt állunk. Hosszú az út, mert láthatatlan vonalon megyünk, vad csapásokon, - döbbenetes, mert a szörnyűségek ezernyi helyeit járjuk be és egy halálraítélt ország nyílt sebeit, vidékek, városok, falvak és emberek nyomorúságát látjuk lépten-nyomon.
Nem statisztikában, sem kimutatásban vagy történelmi és kultúrfejlődési szempontból keressük az igazságot, hanem a határ szemléltető képeivel, eleven valóságával. Esztergomból indulunk el, Szent István király szülővárosából. Egy ezredéven át az ország középpontjában állott Esztergom. Ma végvár. Túl a Dunán cseh megszállt terület kezdődik, Párkány községgel. A két partot híd köti össze, mindkét végén sorompó. Megállították az életet. Párkány és vidéke piaca volt Esztergomnak és az ipartelepeknek, amelyek itt egymásután következnek a magyarnak maradt parton. A Duna jobbpartja munkát adott, a ma megszállt terület pedig termőföldet. A Kis-Alföld kezdődik itt. A lakosság színmagyar.
Kémények merednek a magyar parton az égnek, de nem száll fel belőlük füst. Megállt a munka. A túlsó parton termőföldek nyújtózkodnak a láthatárig – ott meg a földművesnép ment tönkre. Nyomorúság, pusztulás, keresetnélküliség és munkahiány itt is, ott is. A határ vágta ketté derékban az életet...
A komáromi híd, háttérben a megszállt színmagyar Komárom. – Das besetzte reinungarische Komárom mit der Dunaubrücke. – La ville de Komárom purement hongroise occupée par les Tchéques et son pont.
A magyar parton vezet az esztergom-almásfüzitői vasút. Elhagyjuk az ipartelepeket:Tokodot, Nyergesújfalut, Lábatlant, Piszkét és Süttőt. Szénbányák, cementgyárak és márványbányák. A túlsó községek lakói azelőtt átjártak, mert az itt húzódó vasút az ő vasútjuk is volt. Ma teljesen elzártan élnek, se vasútjuk, se országútjuk. Almásfüzitő mind a két partnak vasúti központja volt. A túlsó vidék elcsatolásával a vonatok ma csak átvonulásképpen közlekednek Budapest, illetőleg Komárom felé, az esztergomi vasút elágazásával. A megszállt területieket elzárták ettől a vasúti fővonaltól és az itt futó országúttól.
Az elszakítás igazságtalansága Komáromban kiált a legkétségbeejtőbben. Túl a Dunán az ősi KOMÁROM, Jókai városa néz ide. Minden lakója, minden köve, minden pora színmagyar. Az innenső oldalonÚJKOMÁROM fekszik, új városka, ahol a menekültek telepedtek meg. A kiüldözött emberek elvesztették szülővárosukat, közintézményeiket, középületeiket, iskoláikat, templomaikat és temetőjüket, apáik sírjaival együtt.
A túlsó vidéket ARANYKERT-nek nevezik. A CSALLÓKÖZ dúsantermő földjét vesztette el benne az északdunántúli lakosság.
Magyar járőrök az oroszvár-pozsonyi országuton. - Ungarische Wachposten auf der Landstrasse von Rajka-Pozsony. –Une patrouille hongrosie sur la grande route de Presbourg- Rajka.
A Csallóközzel együtt emlegetik a MÁTYUSFÖLDET; mindkettő legmagyarabb vidéke az ezer esztendős Magyarországnak. Foch tábornok a határ megállapításakor számolt ezzel a ténnyel, de a csehek stratégiai érdekből követelték, hogy a Közép-Duna legyen a határ.
Győrnél a SZIGETKÖZ északi felén vonul a trianoni határ, elválasztja a testvérföldeket és éket ver a népek élete közé.
Siralmas képet nyújtanak a szigetközi községek. Mindenütt az elveszett földekről beszélnek. Egyik község harmadrészében, a másik kétharmadrészben vesztette el földjét. Vannak gazdák, akiknek mindene elveszett.
– Kettős-birtokosoknak neveznek bennünket, de rosszabb a mi sorsunk a koldusénál is - panaszkodnak a Szigetközben. – Apáról fiúra szállt mindig a mi földünk és most csak azért járunk át, hogy azt megtartsuk, akár könnyel, verejtékkel is.
Hiába megyünk mi át aratni, a csehek annyit számítanak a terményért, amennyit akarnak. Aztán még a tetejébe ráhúzzák a vámot.
– Szerencsétlen életünk van - beszélnek tovább. – Azelőtt szép állataink voltak, de mivel rétjeink a Csallóközbe esnek, a legszükségesebb állatot is alig tarthatjuk el. Senki sem törődik a mi bajainkkal, senki sem jön ide, hogy lássa a mi nyomorúságunkat.
Magyar-osztrák-cseh hármashatárosz-lop. –Der ungárisch-österreichisch-tschechische dreier Grenzstein (Triangulierungszeichen) inmitten eines Ackers.-Volidŕ une borne au milieu d’un champ qui marque trois frontiéres: celles de la Hongrie,
de l’Autriche, de la Tchecoslovaquie.
Földjeink rosszak, vízjárta mind és nem tudunk védekezni. Hitelt nem kapunk és így az is elvész, ami még megmaradt.
A falvakban sok a düledező ház. Egy újabb árvíz valamennyit elsodorja. Nádfödeles viskók. Ajtajukra egy-egy cédulát ragasztott a nyomorúság. Váltót…
Nem bírják már sokáig. Egy nap kialszanak majd a tűzhelyek, az ajtók kifordulnak sarkaikból és mocsár fogja elnyelni a szigeti letelepülés ezeréves nyomait. ÁSVÁNY, LIPÓT, DUNAREMETE, KISBODAK, DARNÓ, CIKÓLLASZIGET, SÉRFENYÖSZIGET, és DOBORGASZIGE tíz év gyötrelmeinek haláltusáját vívja a Szigetközben. Utolsó erőfeszítéssel sikoltanak: Igazságot!…
Nap-nap után RAJKA felé fordulnak, tűzjeleket várnak. Rajka eredete a rómaiak korára nyúlik vissza. A mai OROSZVÁR (Urosz vára) helyén épült római várnak egyik előőrse volt. A katolikus templom tornya római katonai őrtoronyul szolgált és tetejéről tűzjeleket adtak régen a pozsonyi várnak.
A család sokszor igen nehéz alkalmazkodást, lemondásokat követel az együttélés érdekében. De ennek a vállalásához hit kell, Istenhit. Isten és a család szentségében kell hinni, nem a társadalmi szerződésekben, konven-ciókban.Popper Péter
+36 82 487 002
+36 30 68 26 800
Ekkor - 1954-55 -ben -akartam "világgá menni"
Hazát több módon lehet elveszítni, de ő bennünket el nem veszt soha!
Bárd Oszkár 1893-1942 orvos, költő, drámairó
Vajon nem mindnyájan ezért a titokért élünk? Hogy földerítsük életünk nagy titkát, az Istent?
Én úgy tanultam, hogy a világ az olyan, hogy az ember Fradi-drukker. A rendes magyar ember az Fradi-drukker. Vagy még egy- szerűbb dolog ez: az ember fradista, ahogy a nap süt vagy a fű nő. Esterházy Péter (1950.- 2016. ) író
Ne fájjon a lelkem,
Ne fájjon a testem,
Legyen, ki felemel,
Amikor elestem.
Amit méznek érzek,
Epévé ne váljék,
Kövessen a béke
Mint jóságos árnyék.
S ha majd jő a halál,
Szóljon hozzám szépen,
S ne a hátán vigyen,
Hanem az ölében.
A gyermekévek benyomásait tartsd emlékedben, mert azok tiszteletre méltók. Egyenes úton járj, igaz légy, mert az a legkönnyebb és a legboldogítóbb szerep. Érzéseiddel ne légy pazar, de akinek odaadtad, ahhoz légy hű! S hogyha olykor keresztutakra vezet az élet, kérj tanácsot tenszívedtől, gondolj azokra, kik onnan felülről néznek le rád, atyád és anyád szellemére, s úgy cselekedjél, hogy ők boldognak lássanak téged. Jókai Mór (1825. 02. 18. - 1904. 05. 05.) magyar regényíró
Kétség sem fér hozzá, hogy a család és az otthon az, amely által az emberi társadalom legnagyobb erényei születnek, erősödnek és táplálkoznak.
AJÁNLOM AZ OLDALT
