INTELEM

Haydn �lete, f� m�fajai

(A klasszikus von�sn�gyes megsz�let�se.A klasszikus szimf�nia megsz�let�se

Haydn zongoraszon�t�i Haydn oratorikus m�vei �s mis�i)

Haydn �letm�ve, jelent�s�ge eg�szen ritka, szinte mag�ban �ll� m�don helyezkedik el egy nagy korszak t�rt�net�ben. M�sok valami gy�keresen �j fejl�d�s kiindul�pontj�n �llnak, forradalmi er�vel �s �ntudattal t�rnek soha nem j�rt utakat; vannak, akik nemzed�kek felgy�lemlett t�rekv�seit tet�zik be v�gs� kivir�gz�sk�nt; ism�t m�sok, korszakok hat�r�n mindk�t funkci�t bet�ltik, lez�rva ami m�g�tt�k �llt �s megnyitva az �j utakat.

Haydn, fell�p�sekor egy k�r�l�tte sarjad�, �talakul� �j m�v�szet t�rekv�sei mell� szeg�dhet m�r, a legels� kezdem�nyez� l�p�seket nem neki kellett megtennie. De ezeknek az �j t�rekv�seknek legfontosabb eredm�nyeit � szil�rd�tja meg els�k�nt, forrong�, szerte�gaz� k�s�rletek eszk�zeivel � sz�laltat meg el�sz�r az eg�sz vil�ghoz sz�l� mondanival�t, az eg�sz �letr�l, az eg�sz emberr�l sz�l�t.

Ennek a kult�r�nak nyelv�t � tette v�glegesen �s visszavonhatatlanul vil�gnyelvv�, az � m�v�szet�nek nagyszer� kibontakoz�sa tette f�lre�rthetetlenn� imm�r eg�sz Eur�pa sz�m�ra, mi volt oly sz�ks�gszer�en �j �s diadalmas mindabban, ami a zen�ben akkor �tven-hatvan esztend� �ta �rlel�d�tt.

„Haydn-Mozart-Beethoven” – �gy jut esz�nkbe, ha a b�csi klasszikus m�v�szet t�rt�neti fejl�d�s�r�l esik sz�, s a sorrend �nk�ntelen�l valamif�le „nemzed�ki”, valamif�le elkezd�s-folytat�s-betet�z�s – viszonyt asszoci�l. A b�csi klasszicizmus „els� nemzed�k�t” jelenti Haydn? Nyilv�nval�an azt is. Amikor az 1750-es �vekben fell�p, s�t ett�l fogva tal�n m�sf�l �vtizeden �t k�ts�gtelen�l � k�pviseli els�nek, �s egyed�l az osztr�k zen�ben mindazt, ami m�r �rezhet�en t�bb, mint k�s�rlet �s �tkeres�s. K�r�lbel�l a 70-es �vek m�sodik fel�ben l�p – nem nyom�ba, hanem – k�zvetlen�l mell�je a val�ban nemzed�knyi id�vel fiatalabb t�rs, Mozart. A k�t csod�latos �s annyira ellent�tes ritmus� �letp�lya �s m�v�szi fejl�d�s most m�sf�l �vtizeden �t p�rhuzamosan fut egym�s mellett; a 20-35 �ves� a 45-60 �ves� mellett, an�lk�l, hogy k�z�s zenet�rt�neti korszakuknak, kult�r�juknak valami m�s-m�s szakasz�t k�pviseln�k. Mozart korai hal�la ut�n Haydn azonban ism�t egyed�l maradt, de most m�r nem egy cs�r�z� �j m�v�szet els� megszil�rd�t�j�nak f�lig �ntudatlan �s k�zdelmes helyzet�ben, hanem a nemzetk�zi zenekult�ra Eur�pa-szerte tudott, elismert, diadalmas tet�pontj�n. Most kider�lt, hogy nemcsak tov�bbadni tudta, amit m�r maga kiv�vott, de a m�sodik nemzed�k fiatal mester�nek �jabb eredm�nyeit is mag��v� tudta tenni.

1803-ban �gy l�tszik, hogy a 70 esztend�s Haydn m�v�szete v�gleg elhallgat; ez az az �v, amelyben egy fiatal, m�ris n�pszer� m�v�sz (aki n�la is vett n�h�ny zeneszerz�s-leck�t) „H�si szimf�ni�t” �r Nap�leonr�l. A b�csi klasszicizmus harmadik betet�z�se nyilv�nval�an �gy indul s �gy tartozik e klasszicizmus egys�ges eg�sz�be, hogy �ppen annak eddigi eredm�nyeit, eg�sz �let- �s emberszeml�let�t teszi k�rd�sess�. S ugyanakkor m�giscsak ezeket az eredm�nyeket, ezt az �letszeml�letet t�g�tja �s gazdag�tja, hogy tal�n, m�gis igazolja az �j sz�zad embere sz�m�ra.

De mindez csak az id�pontok rendje, a „tartalomr�l” nem esett m�g sz�, a teljes korszak �r�ks�g�r�l �s benne Haydn hely�r�l, szerep�r�l a maga kora �s a mi korunk sz�m�ra.

Hetvenh�t esztendeig �lt, teljes f�l�vsz�zadot fog �t a megszak�tatlan, hallatlanul term�keny alkot�p�lya.

1. Haydn �lete

A nagy zeneszerz�k portr�j�t az ut�kor meglehet�sen eltorz�thatja. Haydn sem ker�lheti el ezt a sorsot. P�ld�ul, mikor Mozart a „Haydn papa” kifejez�st haszn�lta a leveleiben, a szeretetre �s tiszteletre m�lt�, n�l�n�l j�val id�sebb tan�t�mestert jellemzte �gy, nem pedig a zenek�lt�t, akir�l pedig ek�ppen v�lekedett: „…k�pes sz�rakoztatni �s felr�zni, kacagtatni �s megrend�teni �gy, mint senki m�s”. A 19. sz�zad m�sk�pp �rtelmezte Mozart szavaj�r�s�t, �s valamif�le ked�lyes, tr�facsin�l� �regurat k�pzelt maga el�, nem v�ve tudom�sul sem az emberi �s m�v�szi k�ts�gekkel, megtorpan�sokkal, v�ls�gokkal terhes �letp�ly�t, sem pedig Haydn zen�j�nek els�t�t�l�, tragikus �s rezign�lt mozzanatait. Term�szetesen voltak, akik j�l tudt�k az igazat (pl. Brahms, Verdi, Debussy, Puccini), de az � szavuk sem volt elegend�, hogy ne csak egyn�h�ny szimf�nia hangozz�k el a sz�zn�gy k�z�l, �s hogy a von�sn�gyesekkel ne csak m�kedvel�k, a zongoraszon�t�kkal ne csak kezd�k foglalkozzanak.

1732. m�rcius 31-�n sz�letett, �prilis 1-�n keresztelt�k meg. Nagyon hamar elker�l a sz�l�i h�zt�l: csup�n annyi eml�ke van, hogy: „Boldogult ap�m bogn�r volt… term�szet�n�l fogva nagy zenekedvel�. Minden kottaismeret n�lk�l j�tszott h�rf�n, �n pedig, az �t�ves kisfi�, sz�pen ut�na�nekeltem egyszer�, r�vid dalait…” A bogn�rmester tudnia kellett, mit jelent a kisfi� felt�n� j� hall�sa �s amb�ci�ja (amellyel pl. a heged�j�t�k mozdulatait ut�nozza lelkesen, k�t p�lc�val a kez�ben). �s tudnia kellett azt is, hogy mit jelent a zen�sz-, a m�v�szp�lya. A szomsz�dok, ismer�s�k lelkes r�besz�l�s�re Frank hainburgi muzsikus, tan�t�, iskolaigazgat� is odavet�dik l�togat�ba – vele azt�n �tra kel az alig 5 esztend�s fi�cska is, hogy Hainburgban v�gezze el rendes iskolai de f�k�nt zenei tanulm�nyait. Haydn�k nem f�ltek a m�v�szp�lya bizonytalans�g�t�l: nem telik bele egy �vtized, s az ebben az esztend�ben sz�letett m�sodik fi�, Michael is k�veti b�tyj�t, de � m�r egyenesen B�csbe megy, s ott tal�lkoznak majd az Istv�n-templom k�rus�ban. J�val k�s�bb Joseph m�g egy �ccs�t seg�ti be az Esterh�zy-udvar zenekar�ba, amelyet akkor m�r � vezet.

Mit is tanult Haydn Frank mestert�l? Els�sorban �neket: nem t�l er�s, de felt�n�en kellemes, hajl�kony hangj�t k�nnyen lehetett form�lni, k�pezni. Ennek sor�n szinte mag�t�l megy a kottaolvas�s elsaj�t�t�sa: a hat�ves fi� m�r lapr�l �nekli a mis�ket. �s megindul a hangszeroktat�s is a heged�- �s zongoraj�t�k mellet – ha hinni lehet egy anekdot�nak – legel�sz�r �stdobot tanult. Alig �rkezett meg ugyanis a gyermek Hainburgba, �nnepnap k�zeledett, s Franknak kellett szolg�ltatnia a zen�t a k�rmenetben. Csakhogy az �stdobos v�ratlanul meghalt. Nem tehetett egyebet, minthogy kis tan�tv�ny�t tan�totta meg n�h�ny nap alatt a hangszer k�nyes, muzikalit�st k�vetel� kezel�s�re. A fi� – mondj�k – egy kend�vel letakart szakajt�n gyakorolt, mindent elbor�t� lisztfelh�het verve maga k�r�l… de ell�tta feladat�t a k�rmenetben (J). Ez az eset jellemz� a tanul��vekre: ez az eg�sz studium mindennek mondhat�, csak m�dszeresnek, tervszer�nek nem, de ann�l gyakorlatibb. A kik�pz�s nem egy �ltal�nos, majdani zen�sz-�letp�lya megalapoz�s�t, f� tudnival�it tartja szem el�tt, hanem mindig azonnali, konkr�t feladatokat, s�t voltak�ppen m�g azokat sem. Mondhatjuk, hogy a feladatok maguk v�gzik el a kik�pz�st. Az a megh�kkent�, hogy ez valamik�ppen �gy is maradt �gysz�lv�n Haydn eg�sz �let�n �t: hiszen mindig „tanulni” fog, a leg�rettebb remekm�vekig, �s azok alkot�sa k�zben is. �s mindv�gig �gy, mintha nem azt tanuln�, amire majdsz�ks�ge lesz, hanem azt, amit �ppen csin�l.

M�gis, a zenei k�pz�s, legal�bbis a kis n�vend�k kor�hoz k�pest, aligha lehetett jelent�ktelen. M�sk�ppen aligha �llhatott volna be �let�nek, zen�sz-p�ly�j�nak v�ratlan, v�letlenszer�en �rkezett �jabb fordulata. Valamit tudnia kellett a h�tesztend�s fi�nak, ha Georg von Reutter, udvari zeneszerz�, a b�csi Istv�n-sz�kesegyh�z nagyh�r� karnagya egy r�vid meghallgat�s ut�n elhat�rozta, hogy felveszi a f�v�ros els� egyh�zi zene-egy�ttes�be.

V�letlen annyi volt a dologban, hogy a nagytekint�ly� muzsikus, kar�nekes-toborz� k�r�tj�n �ppen Hainburgba is bet�rt.

Ugr�sszer� hirtelens�ggel v�ltozik meg a vil�g, amely k�r�lveszi. Egy nyolc�ves falusi gyerek vil�gv�rosba ker�l, a hatalmas birodalom cs�sz�ri sz�kv�ros�ba, annak a legf�nyesebb k�z�ppontjaiba (mert nemsok�ra m�r az udvari zenekar egy-egy hangverseny�n is r�szt vesz Reutter keze alatt)! �s ha az udvari egy�ttesben akad dolga, ott m�g tark�bb vil�ggal ismerkedhet: a helybeli komponist�k olasz oper�ival, vagy ak�r a m�faj vil�got j�rt h�ress�geivel. Megismerkedik az udvari �nneps�gek �s udvari h�tk�znapok asztali zen�j�vel, kisebb �s nagyobb hangszeres csoportok muzsik�j�val, amelyben �pp ez id� t�jt kezd egy saj�tosabb, �n�ll�bb b�csi modor kialakulni. K�l�n�sen a fiatal Wagenseil �s Monn szeretik a b�csi utc�k �s polg�ri h�zak dal�t-t�nc�t ig�nyes zenekari vagy zongoramuzsika form�iba �tv�zni…

Eur�pa legtekint�lyesebb k�zv�lem�nye t�relmetlen�l temeti a r�git: H�ndelr�l kijelentik, hogy eg�sz ir�nya idej�t m�lta, J. S. Bach lipcsei munk�ss�ga voltak�ppen sohasem sug�rzott ki igaz�n nagy hat�ssal messzebbre, most azonban m�r a fiaira figyel a zenei vil�g…A nagy barokk kult�ra �l� jelenl�t�r�l szinte nyomokban sem adnak h�rt a b�csi templomok �s vil�gi zene-f�rumok reperto�r-kr�nik�i.

Mit akarnak h�t az �jak, a fiatalok, akiknek zenei t�rekv�seivel nap mint nap tal�lkozik az Istv�n- templom amb�ci�zus �s fog�kony k�rist�ja? �gy t�nik, els�sorban a polif�nia sz�vev�nyess�g�re, sz�ntelen magasfesz�lts�g�re untak r�: g�rd�lj�n a dallamok sz�v�se, a forma sim�bban, foly�konyabban, ker�ljenek a dallamok egym�s mell� �s egym�s ut�n, ne �r�kk� egym�s f�l�, egym�son kereszt�l ny�lva, s legyenek maguk is egyszer�bb, szimmetrikusabb tagol�s�ak „dallamosabbak”!

L�ttuk, hogy gyermekkor�ban milyen fontos volt a fiatal Haydn sz�m�ra, amit a mindennapi gyakorlati zen�l�s sor�n tapasztal, de most m�r tanul is, m�dszeresen �s bizony�ra szakavatott, j� mesterekt�l. Az alapos �nektanul�s az els�, hiszen ez �lland� szolg�lat�nak k�vetelm�nye, s eleinte ebben fejl�dik a legfelt�n�bben, a cs�sz�rn� is nemegyszer megdics�ri sz�p szopr�nsz�l�it. Emellett zongor�t �s heged�t is tanul, s b�r – saj�t bevall�sa szerint – virtu�z fokig egyiket sem vitte, az akkor minden muzsikusnak elengedhetetlen alapos, biztos j�t�k kik�pz�s�t nyilv�n itt megkapta m�r. Zeneszerz�sben tal�n csak n�h�ny leck�t kapott. Reutter mester nem volt lelkiismeretes pedag�gus: nyilv�n nagyon elfoglalt is volt, �s bizony�ra hajlama sem volt r�. Az ifj� Haydn tud�sa viszont egyre gyarapodik, olyannyira, hogy hamarosan megpr�b�lkozik a kompon�l�ssal. Egy 15 vagy 16 sz�lam�Salve Regin�n „�ri tetten” Reutter mester.

Hamarosan elv�lik, mennyire vitte, mert lassan saj�t l�b�ra kell �llnia. Tizennyolc �ves, cseng� gyermekhangja elveszett, a k�rus nem tudja m�r haszn�lni szolg�latait. V�ge a sok sikert aratott szopr�nsz�lista karrierj�nek, 1749 v�g�n r�vid �ton az utc�ra ker�l.

Sanyar� �vek k�vetkeznek. Nemcsak egy p�lya megalapoz�s��rt folyik most a harc, de a puszta talponmarad�s�rt, a mindennapi�rt is. A szor�t� sz�ks�g legfenyeget�bb pillanataiban az�rt, �gy l�tszik, nem hagyja el a szerencse. N�ha van lehet�s�g alkalmi, kiseg�t� muzsik�l�sra, vagy kisebb zenedarabokat rendelnek t�le… Csakhogy ez nem jelent semmi v�glegeset, nem jelent �ll�st. Mariazellbe utazik, a nevezetes b�cs�helyre, s ott – �ll�t�lag – er�szakkal veszi ki a szopr�nsz�lista kez�b�l a kott�t a bel�p�s pillanat�ban, s �nekelni kezd. Sikere van, de elhelyezkedni itt sem tud. Pedig valamihez fogni kellene m�r – sz�lei r�besz�ln�k, hogy papnak �lljon, de ehhez semmi kedve. �jra egy ismer�s t�nik fel v�ratlanul, egy Buchholtz nev� keresked�, aki 150 forintnyi k�lcs�nnel seg�ti ki. Most m�r talpra�llhat: �n�ll� padl�sszob�t b�relhet!

Itt m�r lehet �jt nappall� t�ve tanulni, gyakorolni, heged�n �s zongor�n. A sz�k�s alkalmi j�vedelmek utols� fill�rei is kottav�s�rl�sra mennek el nemegyszer, k�l�n�sen, ha olyan �jdons�g akad, mint Philipp Emanuel Bach fantasztikus zongoraszon�t�i Berlinb�l.

Haydn �gy d�nt, hogy m�r tanult annyit, hogy ak�r tan�that is. Hamarosan err�l is hallunk, s�t, nemcsak zongoratan�tv�nyokr�l, de zeneszerz�s-elm�leti leck�kr�l is. Itt, a padl�sszob�ban �r�dik az els� fennmaradt Haydn m� is: egy F-d�r mise k�t szopr�nsz�l�ra, karra, k�t heged�re, orgon�ra �s b�g�re. M�g �regkor�banis, amikor az elkall�dott partit�ra v�ratlanul el�ker�l, meghatja benne a „mel�dia �s valami ifj�i t�z”, jav�tgat, csiszolgat rajta, a k�sei mag�nyos napok boldog id�t�lt�sek�nt.

Egy m�sik, alkalmi jellg� kompoz�ci�, a legkor�bbiak k�z�l, eg�szen m�s ter�letre visz.A fiatal muzsikus valahogy �sszeakad a b�csi „k�lv�rosi kult�ra” egy �rdekes egy�nis�g�vel: Kurz-Bernardonnal (csak az els� a saj�t neve, a m�sodik teremtett figur�j�r�l, egy paprikajancsi-szer� �lland� boh�c-alakj�r�l ragadt r�). Kurz ugyanis B�cs egyik legl�togatottabb n�psz�nh�z�nak vezet� sz�n�sze, h�zi szerz�je. Haydn n�pies dalj�t�ka, a S�nta �rd�g elk�sz�l, s am�g a sz�veg mer�szs�gei miatt be nem tiltj�k, n�h�nyszor nagy sikerrel adj�k a kis k�lv�rosi sz�npadon. A zen�je sajnos elveszett.

A h�z, amelyben Haydn padl�sszob�t b�relt, egy otthont adott a nemzetk�zi opera�let vil�gh�r� vez�r�nek, aki nem is zeneszerz�, ink�bb sz�vegk�lt�: Pietro Metastasio. Haydnre b�zza p�rtfogoltj�nak, egy fiatal f��ri le�nynak zngoraleck�it. A le��n� �neket �s elm�letet tanul Nicolo Porpor�n�l, az olasz opera �s f�leg az �nekpedag�gia egyik elismert, B�csben �l� mester�n�l; Haydn most m�r ezeken a leck�ken k�s�ri tan�tv�ny�t zongor�n, azt�n k�s�rnie kell Porpra t�bbi �nekn�vend�k�t is. Kisebb-nagyobb nemegyszer megal�z� h�zi szolg�latokat is teljes�t az olasz mestern�l – mert zeneszerz�st tanulhat n�la.

Egyre t�bb zen�sszel, zeneszeret� emberrel ker�l kapcsolatba, �gy t�nik, hogy az �letform�ja rendez�dhet, a p�ly�ja felfel� tart. Ezek a szapor�d� kapcsolatok h�vj�k fel a fiatal Haydnre egy lelkes akt�v zenebar�t f��r, F�rnberg b�r� figyelm�t is. Haydn egyel�re csak a weinzirli h�zi-zeneest�k kit�n�en k�pzett, sz�vesen l�tott vend�g-r�sztvev�je lesz. Az alkalom s az egy�ttes �sszet�tele azonban csakhamar kompoz�ci�s ihlet�forr�ss� v�lik: ugyanis itt a von�shangszerek t�rsas muzsik�l�s�nak sok lehet�s�ge k�z�l k�l�n�sen kedvelnek egyek. Ez Mil�n�ban, Sammartini karmester keze alatt �gy alakult egy-k�t �vtized �ta, �rdekes k�s�rletk�nt, hogy a barokk szab�s� concerto gross�k n�gy sz�l�hangszere m�g�l lassank�nt elmarad a k�s�r� zenekar. A F�rnberg-f�le zeneest�k teh�t, a legjobb k�r�k zene�let�be val� bekapcsol�d�son t�l, nagyon fontos m�v�szi eredm�nyt is hoznak. Emellett Haydn megkapja az els� �ll�s�t.

Egy gazdag cseh f��r, Morzin gr�f h�zi zenekara �l�n lesz karmester, t�len B�csben, ny�ron a csehorsz�gi lukaveci k�ri�n. Itt �rja meg 1759-ben az els� szimf�ni�j�t is. Az �t, az ir�ny ki van jel�lve – nemcsak a szimf�ni�kat, de a von�sn�gyeseket tekintve is –, �s a fejl�d�s jelei biztat�ak. Csakhogy a rem�nyek hamar f�stbe mennek: a gr�f p�nzzavarba ker�l �s k�nytelen cs�kkenteni az udvartart�s�t. Elbocs�tja a zeneegy�ttest, a fiatal h�zas (!) karmesterrel egy�tt.

Haydn ugyanis 1760-ban beleszeretett Keller J�nos b�csi fodr�szmester le�ny�ba, Joseph�ba, aki azonban hamarosan z�rd�ba vonult. A j� nev� �s j� �ll�s� karmesterrel val� kapcsolat azonban igen vonz� a fodr�szmester apa sz�m�ra, ez�rt r�besz�li Haydnt, hogy vegye n��l id�sebbik l�ny�t, Anna M�ri�t. Kezdetekt�l fogva elrontott h�zass�g volt ez, meg nem �rt�s, teljes lelki idegens�g, Haydn nyugalmas, harmonikus �let�nek egyetlen nagy �rny�ka.

N�h�ny h�nappal a zenekar felsz�mol�sa el�tt Haydn-muzsik�t hall Morzin gr�f h�z�ban az egyik leghatalmasabb magyar f��r, a zenem�v�szet leglelkesebb �pol�ja a birodalom arisztokr�ci�j�ban: Esterh�zy P�l Antal herceg. Haydnt m�g szinte el sem bocs�tott�k, mikor m�r megk�ttetett kettej�k k�z�tt a szerz�d�s, �s Haydn a feles�g�vel egy�tt Kismartonba k�lt�z�tt.

A harminc esztend�s m�v�sz az Esterh�zy-szolg�latba l�pve nemcsak egzisztenci�lisan, de m�v�szi fejl�d�s�nek lehet�s�geit tekintve is kifejezetten szerencs�s helyre ker�lt. Olyan f��ri h�zba, amely nemcsak a zen�t becs�li meg �rdeme szerint, de mag�t a muzsikust is. Esterh�zy P�l Antal, majd Mikl�s herceg is j�l k�pzett, ig�nyes muzsikusok, egy-k�t von�shangszer lelkes m�vel�i, legal�bbis az � haszn�latukra sz�nt Haydn-kompoz�ci�kban ezt tan�s�tj�k a r�juk b�zott sz�lamok.

Haydn gazd�ja egy esztendeig sem volt az, aki szolg�lat�ba felvette: P�l Antal herceg m�r a k�vetkez� �v (1762) elej�n meghalt, s a kismartoni h�z �s birtok ura a pompakedvel� Mikl�s herceg lett. Az �, t�bb napon �t tart� beiktat�s�n kezdhette megtanulni a vid�kr�l j�tt m�sodkarmester, hogy milyen is egy hercegi h�z �nnepe, pomp�ja, k�l�n�sen Esterh�zy Mikl�s h�z��. Azut�n a herceg fi�nak esk�v�j�n b�v�thette a tapasztalatait.

Amikor Haydn Kismartonba ker�l, nem tal�l nagy l�tsz�m� egy�ttest. N�gy-�t heged�s, akik k�z�l egyik-m�siknak nyilv�n br�cs�znia kell alkalomadt�n – egy-egy gonrdonk�s �s nagyb�g�s �s egy orgon�s. A f�v�hangszeresek pedig a t�bori egy�ttesb�l j�nnek kiseg�teni. A k�rus is kev�s �nekest sz�ml�l: a magas sz�lamokat k�t-k�t ember, a m�lyeket egy-egy sz�laltatja meg. Az appar�tus m�g akkor is meglehet�sen sz�k, amikor Mikl�s herceg �gy egy �v m�lt�n kib�v�ti: de a Haydn-zene „term�s�nek” sokoldal�s�g�n lem�rhet�, hogy mennyire k�pzett, v�logatott zen�szekr�l van sz�: hiszen a kamarazen�t�l a szimf�ni�kon kereszt�l az orat�riumokig, mis�kig, s�t oper�kig mindent el� lehetett adni vel�k, m�ghozz� a m��rt� Esterh�zyak �s gyakori magas ig�ny� vend�geik tetsz�s�re.

1764-ben Esterh�zy Mikl�s herceg P�rizsban j�rt �s az eg�sz k�rnyezet�t, s amagyar �s b�csi arisztokr�ci�t elk�peszt� tervvel t�r haza. A Fert�-t� d�li r�sz�n elkezdi �p�teni az �j Esterh�zy-kast�lyt, amely csakhamar k�szen �ll a vend�gfogad�sra, ragyog� �nnep�lyekre, zen�s est�kre, s�t operael�ad�sokra is. Amikor n�h�ny �v m�lva Rohan herceg, a b�csi francia k�vet ott j�t �s kijelenti, hogy Versailles-t l�tja itt viszont, Pompakedvel� Mikl�s nyilv�n el�rte a c�lj�t.

Haydn mindek�zben egyre nagyobb h�rn�vre tesz szert, m�r 1766-ban „Nemzet�nk kedvenc�nek” nevezi a Wiener Diarium. M�veit teh�t m�r ismeri B�cs – val�sz�n�leg k�ziratos m�solatokb�l (egyes szimf�ni�k legkor�bbi m�solatait pl. zenekedvel� szerzetesek, kolostorok k�nyvt�rai �rzik – �s a m�vek keletkez�si idej�re csak ezekb�l a m�solatokb�l k�vetkeztethet�nk), de 1766-t�l megindul a szimf�ni�k kiad�sa is. P�rizsba m�g kor�bban eljut Haydn h�re: m�r 1764-ben ismerik a nev�t. Annyira h�res lett, hogy gyakran az � neve alatt adnak ki m�st�l sz�rmaz� m�veket is.

Haydn napjai – h�ress�ge ellen�re is – sz�ntelen munk�val telnek. Eszterh�z�n vend�gj�r�sok, �nneps�gek… k�vetik egym�st, nagy ritk�n a zenekar b�csi vagy pozsonyi kir�ndul�sai �jabb �s �jabb feladatok el� �ll�tja a zeneszerz�t. Oper�kat is kell �rnia (az els�t – Acis �s Galathea – m�g munk�ba �ll�sakor, a herceg esk�v�j�re �rta). B�r fesz�tett temp�ban sz�lettek ezek a m�vek, de Haydn leg�l�nkebb amb�ci�inak ter�lete a sz�npad. Sorra keletkeztek h�t az oper�k – tal�n az �pp k�zn�l lev�, alig v�logatott sz�vegk�nyvekre: Az �nekesn� (1767), A patikus(1768), A hal�szle�nyok (1770), Aki h�tlen, p�rul j�r (1773),A hold vil�ga (1776), Az igaz h�s�g (melynek b�csi bemutat�j�t elg�ncsolt�k az intrik�k), majd mer�sz pr�b�lkoz�sk�nt a komoly zenedr�ma vil�g�ba: A lakatlan sziget (1779).

Mikl�s herceg �s Haydn k�z�s kedvence volt a b�bsz�nh�z. A b�b-oper�kban reg�nyes-�rzelmes mitol�giai t�rt�netek, vagy �ppen ilyeneknek j��z� par�di�i j�tsz�dtak s Haydn eg�szs�ges ir�ni�ja f�k�pp az ut�bbiakban lelte kedv�t.

Haydn mag�n�lete azonban nem olyan idilli, mint ahogy az a m�veib�l l�tsz�dik. A feles�ge sosem volt igazi szellemi t�rsa a zen�sznek, de a f� probl�ma – amir�l nem is tehet –, hogy medd�. Haydn nem is titkolja, hogy gyakorta keresi m�s n�k kegyeit. �gy Polzellin�hez (az olasz Polzelli m�v�szh�zasp�r kb. 2 �vet t�lt�tt az Esterh�zy-udvarban) is gyeng�d sz�lak f�zik, �r�sbeli k�telezetts�get v�llal arra, hogy feles�g�l veszi �t, amikor m�r mindketten szabadok lesznek. A pletyka arr�l is h�rt ad, hogy egy Polzelli-fi� meglehet�sen hasonl�t Haydnre…

1770 k�r�l Haydn m�v�szet�ben �jabb fordul�pont jelentkezik. Ekkor Haydn a negyvenedik �ve fel� j�r, ugyanekkor a sokat emlegetett salzburgi csodagyermek most l�p kamaszkorba. Nemcsak a von�sn�gyesek ter�n ker�lnek felsz�nre az �j�t�sok, de jelent�s l�p�seket tesz a szimf�nia-irodalom ter�n is.

A cs�ndes �s kitart� szorgalomban, a napi feladatok pontos �s lelkiismeretes elv�gz�s�ben �l� muzsikusnak lassan r� kell �brednie, hogy a vil�g zenei �lete ismeri �t �s foglalkozik vele: sz�mon tartja alkot�sait �s h�tk�znapjait, szomjasan fogadja be m�v�szet�t, �s egyre t�bbet k�v�n bel�le. K�l�n�sen P�rizs kopogtat t�relmetlen�l. 1784-ben egy hangversenyrendez� c�g akar kapcsolatot teremteni Haydn-nel. Hat szimf�nia (a p�rizsi szimf�ni�k) keletkezik a p�rizsi k�z�ns�g sz�m�ra.

P�rizson k�v�l Madridban is nagy sikere van a Haydn-m�veknek. 1779-ben egy tank�ltem�ny hossz� str�f�kat szentel Haydn �nnepl�s�nek, s�t 1781-ben a spanyol kir�ly k�l�n�sen megtisztel� m�don aj�nd�kot k�ld a zeneszerz�nek: egy gy�m�ntos doh�nyszelenc�t. M�vet is k�rnek t�le: a cadix-i sz�kesegyh�z egy saj�tos liturgiai rendeltet�s� zen�t rendel: h�t zenekari darabot, ahhoz a nagyheti szertart�shoz, amelyen a pap a keresztre fesz�tett J�zus h�t evang�liumi mondat�t id�zi �s komment�lja. Minden �jabb id�zetn�l meg kell sz�lalnia egy zenekari t�telnek, amelyeknek m�g az id�tartam�t is megszabj�k: �sszesen 10 percben! �gy k�sz�l el A Megv�lt� h�t szava. Csak hamar von�sn�gyesre �t�rva is napvil�got l�t, s�t t�z esztend� m�lt�n, mint kant�ta, k�rust�telekkel elnyeri leghat�sosabb form�j�t.

1781-t�l m�r a londoni kiad�k is versenyeznek a Haydn m�vek�rt. Hossz� ideig csak a kontinensen m�r megjelent m�vek l�tnak napvil�got a szigetorsz�gban. ’83-t�l k�t nagy hangversenyrendez� iroda is verseng az�rt, hogy a mestert Londonba „cs�b�tsa” – egyel�re rem�nytelen�l. Haydn csak akkor utazik Londonba, miut�n Mikl�s herceg meghal, �s � v�gre szabadd� v�lik a hercegi szolg�lat al�l.

1781 �sz�n J�zsef cs�sz�r P�l orosz nagyherceget �s feles�g�t l�tja vend�g�l. Mozart �s mellette Haydn zen�j�ben is gy�ny�rk�dhet a nagyherceg, aki nem mulasztja el, hogy az eur�pai h�r� mestert�l leck�ket vegyen. A hercegi p�r zeneest�j�n sz�lalnak meg Haydn leg�jabb von�sn�gyesei, ez�rt kapt�k az „orosz kvartettek” nevet.

�rdekes m�don 1784 el�tt semmi h�rad�sunk nincs arr�l, hogy Haydn �s Mozart hallott volna egym�sr�l. Pedig szinte lehetetlen, hogy ne lettek volna kor�bbi kapcsolataik is, hiszen tudjuk, hogy Mozart a salzburgi �rsek szolg�lat�ban Haydn �ccs�vel egy�tt dolgozott, s lehetetlen, hogy a salzburgi Haydn ne sz�molt volna be b�tyj�nak fiatal koll�g�j�nak rendk�v�li tehets�g�r�l. Haydn h�r�nek pedig �ccse k�zvet�t�se n�lk�l is el kellett jutnia Mozartig, aki 1781 �ta B�csben �l.

A k�t zen�sz k�z�tti m�ly bar�ts�gr�l mindkett� sz�p tan�s�got tesz: amikor Leopold Mozart egy �zben megl�togatja a fi�t, egy kisebb bar�ti t�rsas�g gy�l �ssze Wolfgang lak�s�n egy kis zen�l�sre. Haydn is jelen van. A fiatal Mozart zen�j�t hallva Haydn elismer�en sz�l a fi�r�l. Mozart r�sz�r�l pedig a bar�ts�g legszebb �s legmaradand�bb eml�ke a Haydnnek aj�nlott hat von�sn�gyes.

Ez a bar�ts�g nemcsak k�t nagy m�v�sz szem�lyes emberi bar�ts�ga volt. Sokat tanultak egym�st�l: mondhatni, mag�nak a k�t m�v�szetnek a bar�tkoz�sa is, kicser�l�se mindannak, amit �k ketten egym�s sz�m�ra mondhattak. Emiatt a bar�ts�g miatt sokkal jobban f�jlalja Haydn a vid�ki mag�ny�t; a B�cs ut�ni nosztalgia egyik f� t�nyez�je Mozart lesz.

A Mozarthoz k�t�d� bar�ts�ga mellett a Genzingern�hez (egy neves b�csi orvos feles�ge) f�z�d� bizalmas viszonya lesz a legtartalmasabb. Nagyritk�n ad�d� egy�tt muzsik�l�sok, zongor�s est�k �lm�nyeivel indul ez az �j bar�ts�g, amely az egyik legszebb Haydn zongoraszon�ta forr�sa is lesz.

1790-ben Mikl�s herceg meghal. Ut�dja, Antal herceg sz�lnek ereszti a zenekart �s operat�rsulatot. Haydn B�csben h�zat v�s�rol – anyagilag nem s�nyli meg a v�ltoz�st: �r�k�s nyugd�jat kap, amely minden eddigi fizet�s�n�l magasabb – v�gre szabad lesz. Al��r egy szerz�d�st, amely Londonba sz�l�tja.

�rdekes, hogy Mozart milyen nehezen engedje el �reg bar�tj�t – pedig Salomon, a londoni hangversenyrendez� meg�g�ri, hogy Haydn ut�n � k�vetkezik soron. Szomor�an arr�l tesz eml�t�st, hogy �k m�r soha nem fognak tal�lkozni. Ezt persze senki nem veszi komolyan: igaz, hogy Haydn id�s�dik m�r, de er�s, j� testi-lelki kond�ci�nak �rvendhet. Erre Londonban sz�ks�ge is lesz. Mindennaposak a koncertek, emellett k�l�nb�z� megh�v�soknak kell eleget tennie – a lord mayorhor, a walesi herceghez, m�g v�g�l a kir�lyi p�rhoz is. Ezeket a l�togat�sokat azonban nem lehet f�lv�llr�l venni. Csakhamar annyira zs�folt lesz a programja, hogy k�nytelen otthonr�l m�veket k�rni. Ha ugyanis az eur�pai oktat�s b�szkes�ge, az Oxfordi egyetem avatja �t d�szdoktorr�, azt mindenk�ppen illik egy �j – majdnem �j – szimf�ni�val megh�l�lni (Az Oxford szimf�nia nem az�rt kapta ezt a nevet, mert itt keletkezett, hanem mert ezen a helyen adt�k el� el�sz�r).

Haydn ezen k�v�l r�szt vesz a „R�gi zene t�rsas�ga” H�ndel-estj�n. Meghatva hallgatja a Messi�st, melynek Alleluja t�tel�t m�g a kir�lyi p�r is fel�llva hallgat v�gig.

A londoni tart�zkod�st csak a kritika hangjai m�rgezik. Nem arr�l van sz�, hogy Haydn m�v�szete nem tetszett a londoniaknak, sokkal ink�bb a „vesztes” hangverseny-rendez� c�g �ll�t val�tlan dolgokat a mesterr�l: pl. „Haydn meggyeng�lt szellem�t�l m�r nem v�rhat semmi �jat a vil�g, m�r ki�rta mag�t a zenet�rt�netb�l”… Csakhamar sz�mot adnak arr�l is, hogy Haydn tan�tv�nya, Pleyel is Londonba l�togat, aki m�r fel�lm�lta a mester�t. Ez az akci� azonban nem hozza meg a konkurenci�nak a v�rt eredm�nyt: a mester mindent elhom�lyos�t� siker�t semmi nem kezdhette ki.

1792 elej�n �rtes�l Haydn fiatal bar�tj�nak, Mozartnak a hal�l�r�l. A h�r nemcsak les�jtja, de cselekv�sre is k�szteti. Nyomban Mozart-kott�kat k�r B�csb�l, �s hangversenysorozatot ind�t az �zvegy �s a csal�d megseg�t�s�re, emellett elv�llalja a fi�cska tan�ttat�s�t is.

1792 nyar�n v�gre hazaindulhat B�csbe. Csakhogy London ut�n B�cs valahogy kicsit „vid�knek” t�nik: m�r r�gen nem olyan, amire Kismartonb�l �s Eszterh�z�r�l v�gyott. Bar�tai sincsenek m�r meg, Mozart meghalt, s nemsok�ra Genzingern� is k�veti. Tan�tani kezd: egy k�l�n�s tan�tv�nya kelti fel figyelm�t: Beethoven. Valahogy �k ketten nem tudj�k meg�rteni egym�st. Pl. amikor az ifj� tan�tv�ny h�rom zongoradarabj�t akarja kiadatni, Haydn �pp a legmer�szebb, leg�n�l�bb darab nyilv�noss�gra hozatal�r�l szeretn� lebesz�lni…

Salomon �jra Londonba h�vja, �gy a hatvank�t esztend�s Haydn ism�t utazik. Most el�k�sz�l a londoni tart�zkod�sra: idej�ben elkezdi a m�vek kompon�l�s�t. Ez j�l is j�n, mert a m�sodik londoni �t temp�ja, programja m�g feszesebb, m�g kevesebb pihen�st enged�lyez a mesternek. Az udvar figyelme k�l�n�sen ekkor fordul fel�. A m�sodik H�ndelt l�tj�k benne, mert k�lf�ldi l�t�re az angolok �gy a sz�v�kbe z�rt�k �t. Megpr�b�lt�k marad�sra b�rni, a palota egyik sz�rny�t aj�nlj�k fel neki „lak�sk�nt”, de Haydn nem �l a lehet�s�ggel. Feles�g�re hivatkozik, aki „m�g a Dun�n sem hajland� haj�ra �lni”. Pedig az igazi ok nem ez. Annyira megszokta m�r a kismartoni �let „nyugalmass�g�t”, hogy oda v�gyott vissza. �s amikor Pompakedvel� Mikl�s unok�ja, Antal herceg �r neki, hogy Kismartonban �jj�szervezi a zenekart, 1795 nyar�n hazautazik Kismartonba. Ennyi tapasztalattal (�s f�leg a k�t londoni �ttal) a h�ta m�g�tt azonban m�r sokkal t�bb tisztelet j�t neki, mint eddig. A c�me „doktor”, nem csak egyszer�en „maga”; amikor a herceg szakm�ba v�g� k�rd�sekbe pr�b�l belesz�lni, azt hat�rozottan elutas�thatja; a szabads�g�t sem korl�tozz�k m�r – annyit lehet B�csben, amennyit akar. De Haydn voltak�pp szeret Kismartonban �lni. Itt m�r kor�nt sincs olyan �l�nk zenei �let, mint azel�tt. Csup�n n�h�ny alkalmi mis�t rendelnek t�le egy-egy csal�di jelleg� �nnepre, �vfordul�ra.

Az 1800-as �vekb�l sz�rmaz� hat nagy mise is alkalmi kompoz�ci� m�g, a kismartoni h�z f�ny�t emeli, de �rezhet�en kik�v�nkozik m�r ebb�l a keretb�l. Szimf�ni�t sem �r t�bbet, olyan m�, amely London ut�n �r�dhatna, m�r nem illene Kismarton falai k�z�. Az utols� k�t Haydn bemutat�, a k�t nagy orat�rium (Teremt�s – 1798 �s�vszakok - 1801) is m�r messze t�ln�tt a polg�ri hangverseny�let napi esem�nyein is. Ez a k�t bemutat� ink�bb a „nemzeti kult�ra ujjong� �nnepe”, amit B�cs lakoss�ga nyilv�n �rt �s �rez. Eur�pa polg�ra �nnepli benne a b�cs�z� Haydnt.

A zeneszerz� maga is �rzi, hogy �lete v�ge fel� j�r. Elkezdi m�veit rendszerezni, �letrajzi visszatekint�t �r… Ebben a munk�ban seg�t�t�rsai is akadnak; Elssler – a bar�tt� el�l�pett h�s�ges kottam�sol� –, a diplomata Griesinger, a fest� Dies, �s az �r� Carpani. Visszaeml�kez�s�k hiteles lehet, mert kev�s benn�k az ellentmond�s. V�g�l 1805-re elk�sz�l a m�vek teljes (vagy legal�bbis majdnem teljes) list�ja.

A bar�tok igyekszik meg�vni az id�s Haydnt minden megpr�b�ltat�st�l. Nem engedik, hogy a f�l�be jusson a gy�szh�re – pedig bizony�ra sz�vesen n�zegette volna Cherubini Gy�szkant�t�j�-nak partit�r�j�t.

Az 1809-es �v h�bor�s katasztr�f�val k�sz�nt be. De m�g ebben is lehet �r�m: a Haydn-h�z ajtaj�n d�r�mb�l� francia tisztr�l kider�l, hogy tisztelet�t k�v�nja tenni, �s ennek jel��l el�nekeln� a Teremt�s egyik �ri�j�t, amennyiben a mester volna olyan sz�ves �s k�s�rn�.

Ebben az �vben hal meg Haydn, m�jus utols� �jszak�j�n.