INTELEM

Dr. P. Szalay Em�ke:

�rasztali kelyhek a Dr�vasz�gben

A reform�tus gy�lekezet klen�diumai k�z�tt a legink�bb becs�lt �s �rz�tt ed�nyek az �rasztali borospoharak. A h�vek templomuk felszerel�sekor az els�k k�z�tt adom�nyoztak borospoharakat, ez�rt �ltal�ban a legkor�bbi t�rgyak k�z� tartoznak. Anyagukat tekintve, annak ellen�re, hogy a XVI. sz�zadi zsinatok, els�sorban az 1562-es debreceni zsinat, nem �rtak el� sem anyagot, sem form�t, f�k�nt dr�g�bb, �rt�kesebb anyagb�l, t�bbnyire ez�stb�l k�sz�ltek. A gy�lekezetek nagy r�sz�ben �ppen ez�rt m�r a XVII. sz�zadb�l sz�rmaz� ez�st poharat tal�lhat a kutat�. A XVIII. sz�zadban ugyancsak jelent�sebb sz�m� adom�nyoz�ssal tisztelt�k meg a h�vek a templomaikat, ami a gazdas�gi fellend�l�s k�vetkezm�nye volt. Az utols� aj�nd�koz�si hull�m a XIX-XX. sz�zad fodul�j�n szint�n a kedvez� gazdas�gi helyzet megnyilv�nul�s�nak tekinthet�.

Ett�l az �ltal�nos k�pt�l elt�r� jelens�geket tapasztalhattunk Dr�vasz�gben. Mig a templomok igen nagyok, a felszerel�si t�rgyak sz�ma �s min�s�ge j�val szer�nyebb. A mai �llapot azonban csak r�szben tekinthet� a k�zelm�ltbeli h�bor� k�vetkezm�ny�nek. A m�lt sz�zadi le�r�sok, �ssze�r�sok nagyj�b�l ugyanezt a k�pet t�kr�zik.

Figyelemrem�lt�, hogy egyetlen XIX. sz�zad el�tti ed�nyt sem tal�ltunk az �tv�smunk�k k�z�tt. Az �ssze�r�sokb�l kit�nik, hogy a XVII. sz�zadb�l nem maradtak fenn ed�nyek, ez mindenk�ppen a t�r�k jelenl�t�nek, a vid�k zaklatott sors�nak a k�vetkezm�nye. Ugyanakkor �rdekl�d�sre tarthat sz�mot az, hogy a XVIII. sz�zadban m�g mindig az el�bbi id�szak szeg�nys�ge a jellemz�, �ltal�ban cinpoh�r szerepel a feljegyz�sekben. M�s esetben azt �r�k�tik meg, hogy arannyal futttatott. Feltehet�en ez sem ez�stb�l k�sz�lt, hiszen akkor az anyagot megjel�lt�k volna. Csup�n egy gy�lekezetben, Kop�cson eml�tenek ez�st poharat. A XVIII. sz�zad v�ge a XIX. sz�zad eleje a templom�p�t�sek, templomnagyobb�t�sok kora. Ez �rz�kelhet� a klen�diumok gyarapod�s�ban is. T�bb gy�lekezetben ekkor adom�nyoznak, szereznek be poharakat, azonban v�ltozatlanul nem ez�stkelyhek, hanem aranyozott r�zkelyhek az aj�nd�kozott ed�nyek.

Dr�vasz�gben jelenleg 16 �rasztali kelyhet tal�ltunk. A legkor�bbi a v�rdar�ci gy�lekezet talp�n barokk st�lusjegyeket �rz� aranyozott r�z kelyhe, amely letisztult form�j�nak sz�ps�g�vel egyed�l�ll� az itteni anyagban, feltehet�en a XVIII. sz�zad m�sodik fel�ben k�sz�lhetett.

M�lt� t�rsai a karancsi egyh�z kelyhei, amelyek p�rban k�sz�ltek. Aj�nd�koz�suk id�pontja - 182O - m�r a klasszicizmus id�szaka, amelyet h�ven t�kr�znek a kelyhek d�sz�tm�nyei is, l�ndzsaleveles, gy�ngysoros mot�vumokkal.

M�v�szi szinvonal tekintet�ben szer�nyebb n�luk a v�rdar�ciak m�sik kelyhe, amelyet 1822-ben aj�nd�koztak. A sz�l�f�rt�s talpat �s a kupp�t �sszek�t� vaskos sz�r felbor�tja a kehely ar�nyait.

A lask�i egyh�z kehelyp�rja az el�bbiekkel szemben rusztikusabb. Sz�ra a v�rdar�ci kehely sz�r�nak vastags�g�hoz hasonl�, n�dusza m�g egyszer�bb, csup�n h�rom vonallal �vezett hengeres vonal�, talp�n vaskos vonalas d�sz�t�s. Feltehet�en ezek is a XIX.sz�zad els� �vtized�ben k�sz�lhettek, amit al�t�maszt az, hogy 1817-ben m�r �ssze�rtak itt k�t arannyal futtatott r�zb�l k�sz�tett poharat.

1861-ben adom�nyozt�k a cs�zai gy�lekezet k�t ez�st pohar�t. A k�t jelzett b�csi �tv�smunka m�r a historizmus term�ke, a neorokok� megjelen�s�t mutatja.A d�szes kelyhek a Dr�vasz�gben egyed�l�ll�k.

A hercegsz�l�si egyh�z klen�diumai k�z�tt tal�ljuk a legt�bb kelyhet, sz�m szerint n�gyet �riznek. A k�t egyforma fedeles ez�st kehely a sz�zadfordul� historiz�l�s�t mutatja. Korongos talpukon dombor�tott asszimetrikus f�lkagyl�s d�sz�t�s�, a g�mb alak� n�dusszal ell�tott sz�r harmonikusan k�ti �ssze a kupp�val, amelyet alul kos�rszer�en kidomborod� cseppd�sz�t�s �vez. Fedel�n a talp kagyl�d�szes s�vja, �s akantuszlev�lsor jelenik meg. A kuppa pal�stj�n v�sett t�lgykoszor�ban az aj�nd�koz� neve �s ideje - 1895. A hercegsz�l�si egyh�z harmadik kelyh�n a talpat d�sz�ti l�ndzsalev�lsor �s gy�ngysor, mig a negyedik teljesen d�sztelen. Mindkett� hasonl�an a sz�zadfodul� t�j�n k�sz�lhetett.

A v�r�smarti egyh�z csaknem teljesen egyforma kehelyp�rja minden d�sz�t�s n�lk�li vaskos ed�ny. Ebben a gy�lekezetben �riznek k�t f�b�l eszterg�lt kehely form�j� poharat, amelyet sz�ks�gkehelynek haszn�ltak 1942-ben.

A dr�vasz�gi gy�lekezetek k�z�l h�rom klen�diumai szenvedt�k el a h�bor� puszt�t�sait. A bellyei templomot a szerbek felgy�jtott�k, felszerel�si t�rgyai elt�ntek. Pedig itt az 1885-�s �ssze�r�s 2 darab aranyozott poharat eml�t, egyiken a BELLEI REF EKKL�SIA� 1817 felirattal, ami azt mutatja, hogy beilleszkedett az el�bb le�rtak sor�ba.

A k�i par�kia ugyancsak c�lpontja volt a szerb megsz�ll�knak, akik feld�lt�k �s a klen�diumokat elvitt�k. Csak annyit tudunk, hogy 1855-ben k�t pohara volt.

A kop�csi par�kia hasonl� sorsra jutott, bet�rtek �s kirabolt�k. Csak sajn�lhatjuk, hogy k�t �vsz�mos kelyhe k�z�l, amelyet 1885-ben lelt�rba vettek - egyik�k a gy�lekezet 1773-as �vsz�m� ez�st pohara, az egyetlen XVIII. sz�zadi ez�st ed�ny volt a Dr�vasz�gben. A m�sik 18O9-es �vsz�mmal ell�tott, jelenleg elt�ntnek tekinthet�.

A dr�vasz�gi gy�lekezetek �rasztali poharainak �ttekint�s�b�l kit�nik, hogy az kor�bbi �vsz�zadokhoz hasonl�an a XIX-XX. sz�zad fordul�j�nak b�k�s id�szaka, gazdas�gi gyarapod�sa, amely megnyilv�nul a falvak �p�tkez�s�ben, ism�telten nem j�rt egy�tt itt a gy�lekezetek adom�nyokban megnyilv�nul� ragaszkod�s�val, amint ezt m�sutt megfigyelhetj�k, hiszen csup�n Hercegsz�l�s�n aj�nd�kozott ez�st poharat Suba Erzs�bet.

Jegyzetek

L�badi K�roly: Istennek hajl�kai a Dr�vasz�gben. Bp. 1994. 41. 56. 66. 79. Cs�z�r�l, Seps�r�l, Karancsr�l, Lask�r�l - 2. U�. uo. 96. Kop�csr�l, Belly�r�l 1O1. - 3. U�. uo. 94. - 4. Feltehet�en ez az eml�tett arannyal futtatott poh�r U�. uo. 95. - 5. L�badi K�roly im. 67. - 6. Feltehet�en ez a poh�r, amelyet Karakas Mikl�s adom�nyozott. U�. uo. 85. - 7. U�. uo. 79. - 8. U�. uo. 41. - 9. Az 1885-�s �ssze�r�sban m�g nem szerepelt egyik poh�r sem, ami azt igazolja, hogy a dat�latlanok is k�s�bb ker�ltek a gy�lekezetbe. L�badi K�roly im. 5O. - 1O. V�r�smartr�l 1885-ben k�t ez�st�z�tt cin poharat eml�tenek. L�badi K�roly im. 34. - 11. L�badi K�roly im. 1O1. - 12. U�. uo. 59. - 13. U�. uo. 94. ennek a poh�rnak �rdekes a t�rt�nete, amely szerint gy�ri halvev� b�rk�sok aj�nd�kozt�k az ekl�zsi�nak. - 14. L�badi K�roly im. 96.