//heidfogel-domjan.gportal.hu
//heidfogel-domjan.gportal.hu

Nyűgösek voltunk. Aki szeretett, / nem élt mellettünk könnyű életet./ Kövünkre is ilyen írás való: / Idege rossz volt, de a lelke jó. Áprily Lajos: Epigramma 


Tiszteld őseidet, mert rajtok keresztül nyertél életet és örököltél Istent és Hazát. Wass Albert


Mikor Istenre bízom a sorsom, érzem, hogy Isten nem ad föltétlen jogot ehhez. Hinnem kell benne, hogy a "madárka tolla se hull ki" az Ő akarata nélkül, de nincs jogom vaksi bizalommal mindent az Ő kezébe tenni le; Isten reám is bízta, hogy csináljam és igazítsam a sorsom. S csak ha vállalom ezt a feladatot, akkor segít. Márai Sándor (1900. 04. 11. - 1989. 02. 21.) magyar író     

        

Bejelentkezés

Felhasználónév:

Jelszó:
SúgóSúgó
Elfelejtettem a jelszót
 

Ha őseink is elszaladtak volna, vala- hányszor nehéz idők jöttek, ma üres lenne ez az ország. Wass Albert

Heidfogel Pál ny.lelkész
Istvándi XIII. sz. Műemlék templom

 

Renoválva az Úr 2012 - 2015. évében


Szeresd a Te népedet, nemzetedet, job- ban mint önmagadat, s rajta kívül más isteneid ne legyenek. Tiszteld otthonodat s a földet, melyen élsz, hogy maradékaid is hosszú életet élhessenek rajta! Wass Albert


Icike-picike az istvándi utca

Előadó Bartókné Pásztory Ditta

A népzene tehát a természet tüne- ménye. Ez az alkotás ugyanazzal a szerves szabadsággal fejlődött, mint a természet egyéb élő szerve-zetei, a virágok, az állatok. Éppen ezért olyan gyönyörű, olyan töké- letes a népzene. Ezek a dallamok a művészi tökéletesség megteste- sítői. Példái annak, miként lehet legkisebb formában, legszeré- nyebb eszközökkel valamilyen ze- nei gondolatot legtökéletesebben kifejezni. Bartók Béla (1881-1945) zeneszerző, zongoraművész, nép- zenekutató

ingyenes webstatisztika

 

Dunántúli Református Lap

 

Kárpát medence népei

  

  • Három életforma van: a jézusi, a fausti, az ulyssesi. A többi adóalany.

    Ulysses,= Odüsszeusz latin neve

  •  

  Dunának, Oltnak egy a hangja,
  Morajos, halk, halotti hang.
  Árpád hazájában jaj annak,
  Aki nem úr és nem bitang.

  Mikor fogunk már összefogni?
  Mikor mondunk már egy nagyot,
  Mi, elnyomottak, összetörtek,
  Magyarok és nem-magyarok?

  Ady Endre Jakobinus dala

ingyenes webstatisztika

 

Magyarország
"...Itt élned, halnod kell."

 

KOSSUTH LAJOS

 
 
 

Révpartot ért a gálya, – világkörutat járt kormányosával. … Egy szózat elég a harczot megszüntetni: “Ne tépjétek egymás zászlóit! ne vágjatok egymáson sebeket! az Kossuth lelkének fáj..” s a küzdelem elmúlik … Ez a te bűvös szem- födeled eltakar minden belvi- szályt. …Vezess bennünket most, te halottaidban is óriás, e nemzeti nagyság felé.” Jókai Mór Kossuth Lajos temetésén

Kossuth temetése
és a Wekerle kormány

ingyenes webstatisztika

 

Trianon 1920. június 4.
Nem, Nem, Soha

 

AUSZTRIA

 

Rainer Maria Rilke

A NAP LENYUGSZIK

A nap lenyugszik lágyan.
Bolyongok éberen.
A virrasztó magányban
kis csillag jár velem.

Szeme pillásan ég fenn,
ragyogva néz felém,
oly árva ott az égen,
akár a földön én.

Fodor András fordítása                               

Alsó-Ausztria


Zászló és Címer

 

ALSÓ-AUSZTRIÁTÓL
Niederösterreich

 

DUNÁNTÚLIG
Transdanubien

 

WASS ALBERT

Uram!

Rendeld már, hogy hazamehessünk!
Mindegy, hogyan és mindegy milyen áron!
Nem akarunk örökké bujdokolni
ezen a zord, otthontalan világon!
Ha kell, gyalog is, éhesen, vacogva,
tépett lélekkel és halálra váltan:
csak otthon legyünk egyszer a hazánkban!

MAGYARORSZÁG, HALLD SZAVUNK...

EGY SZABAD ORSZÁGÉRT

magyarforradalom1956


MÁRAI SÁNDOR

Senki nem olyan konok és veszedelmes, mint egy bukott eszme haszonélvezője, aki már nem az Eszmét védi, hanem meztelen életét és a zsákmányt. 

 


Magyar-Erdély-Román-
Székely-Kapcsolatok

 

CSÁNGÓ

 

CSEH

 

Horvátországi Magyar Református
Egyház történetéből

 
SZERBIA-MONTENEGRO
 

SZLOVÁKIA

 

SZLOVÉNIA

 

Törökország
Magyar-Török kapcsolatok

 

Biz Kardisem
Testvérek vagyunk.

"Biz Kardesim azaz Testvérek vagyunk"!

Ki hinné hogy a  törökországi Antalya tartományban van egy magyar falú? Pedig van. Van ott egy ősi magyar falú: Macarköy ejtsd: madzsarköy, azaz magyar falú. A falut 450- 500 évvel ezelőtt őseink alapították. A magyar földről rabszolgának elhurcolt foglyok először Isztambul körnékén telepedtek le majd átköltöztek erre a vidékre és ezt népesítették be, áttértek a muszlim vallásra, törökökké váltak, családi hagyományaik szerint azonban meg-őrizték származástudatukat, de nem beszélnek magyarul. Macarköy ma- gyar temetőjét a helyiek közül sokan Macarka Mezarlának, azaz Magyar temetőnek, mások Eski Macar Mezar lának, Ősi magyar temetőnek hívják. Gebiz - Macarköy főterén egy szé-kelykapu áll és rajta a felirat: 

Biz Kardesim azaz Testvérek vagyunk.!

 

 
1. Borkó Julianna élete
Drávaszögben könyörög vala-
ki II. Rész

 
A Drávaszögben könyörög valaki
 V.
A bibliakör, melynek Borkó Julianna a vezetője, nem csinálja azt, amit a községbeli nazarénus, vagy baptista bibliakörök. Nem merül el lelki köldöknézésbe, nem merül bele a közösségi magány elefántcsonttornyába, megvetve, lenézve és éhesen hagyva a közösségen kívül levőket. Nem! Ez a közösség szorosan összetart, és nem múlik el nap, hogy közösen ne hajoljanak a Biblia fölé, és együtt ne imádkozzanak.

De a Lélek indításából járják a falut is. Szinte házról-házra mennek és viszik az Örömhírt. Különösen azokhoz mennek, akiket nagy szomorúság, vagy nagy öröm ért, meg azokhoz, akikről hallják, hogy lelkileg megfáradtak és már a szekták karjaiba készülnek magukat vetni.
A szektások állandóan kísértgetik ennek a bibliakörnek a tagjait is. Egy alkalommal eljön hozzájuk a baptista főprédikátor, Somogyi Sándor is, Halasról. “Bizony ez a hely Istennek háza és a mennyország kapuja!” - így köszönt be a házba, ahol a bibliakör együtt van. Néhány napig együtt van velük, de mikor tudomást szereznek róla, hogy a lélekben gyengébb tagokat a felnőttkeresztség egyedül üdvözítő voltáról szóló tévtanítással kezdi bódítgatni, nem engedik többé maguk közé.
Borkó Julianna egészen világosan leszögezi a közösségük álláspontját, amikor azt mondja a baptistáknak: “Ha a Szentírásból kimutatjátok, hogy felnőttkeresztelés nélkül elkárhozunk, akkor már holnap, ezer ember előtt is újra megkeresztelkedünk. De mivel a Szentírás nem tanítja ezt, nincs közünk veletek.”
Ugyanakkor, mikor így visszaverik a szekták rohamát és megtartanak lelkeket a tévelygéstől, hogy azok ne meneküljenek a szektába, mégis szenvedniük kell a saját egyházuktól is. (hogy beteljék az 1Thessz 2,14)
- Miről tárgyaltok ti mindig? - kérdezi az öreg lelkész.
- Tudja meg kegyelmed, hogy a megtérésről beszélünk azoknak, akiknek ez még hiányzik!
A pap legyint:
- Mi az, hogy megtérés?
Ő nem erről szokott beszélni, hanem a józanságról, illedelemről, okos beosztásról és más ilyen, megtéréstől és evangéliumtól távol eső dolgokról. De azért nem viseltetik ellenséges érzülettel a bibliakör iránt, barátságos velök szemben. Annál inkább ellenséges érzületűek a presbiterek, akik őket is szektásoknak tartják, és egy alkalommal még a csendőrjárőrt is ráküldik a gyülekezeti házukra.
A gyülekezeti ház nemsokára szűk lesz, és ekkor a templom átellenében bérelnek ki egy bolthelyiséget. Szorosan a templom mellett, mintha ezzel is dokumentálnák az egyházhoz való tartozásukat. Megmaradnak az egyház mellett a racionalizmus súlyos betegségében is, imádkozva és dolgozva azért, hogy meggyógyuljon, és ismét az igének szolgája legyen.
A közösség egy-két tagja nyugtalankodik ugyan:
- Mondd Julis, minek járunk mi templomba, mikor nem igét kapunk ott, hanem világi bolondságokról folyik a beszéd és hitető bölcselkedésről?
De Borkó Julianna inti őket:
- Az éneklésben vegyetek részt, és a Miatyánkot nem tudják elrontani, és az úri szent vacsorát úgy szolgálják ki, ahogy Krisztus hagyta.
A falu minden betegét meglátogatják, a halottas házakhoz virrasztani mennek. A család Bibliáját kitetetik az asztalra, és megzendül az éjszakában a halottvirrasztók óhajtozó éneke:

Óh, életnek és halálnak
Győzedelmes királya,
E megszomorodott háznak
Jöjj vigasztalására.
Légy nekünk is, amíg élünk
Egyetlenegy reményünk!
És fő vigasztaltatásunk:
Ha elérkezik halálunk!

Órákig zeng az ének a halottvirrasztó éjszakában. Aztán a család Bibliájából felolvassák az örökélet, a feltámadás, és a vigasztalás igéit.
Minden halottvirrasztás summája az, hogy a gyászolók megértsék, és magukévá tegyék az 1Kor 15,19-20. verseit: “Ha csak ebben az életben reménykedünk a Krisztusban, minden embernél nyomorultabban vagyunk! Ámde Krisztus feltámadt a halottak közül, zsengéjök lőn azoknak, kik elaludtak.”
Ezt a drága evangéliumot sok gyászoló lélek veszi be, különösen az asszonyok közül, és nő a közösség.
De a sátán ott settenkedik újra közöttük, és egyszer nagy gyászba borítja őket. A közösség egyik szeretett tagja, Czövek Judit, elpártol és elmegy a nazarénusok közé.
Borkó Julianna megrendülve fogadja a hírt. Kipereg a könnye, és hosszasan és sokszor imádkozik az eltávozott kedves lélekért, aki téves útra lépett. De úgy látszik, könyörgése nem talál meghallgatást.
Húsvét hajnalán felébred, és eszébe jut Czövek Judit megint. Imádkozni kezd érte, és a Lélek indítására azt mondja szent merészséggel: “Óh, én Uram, és én Istenem, ha most én előtted kedves vagyok, akkor úgy teszek, mint Gedeon egykor, kiteszem a gyapjút, és jelt kérek. (Bírák 6,36-40) Ma a feltámadás szent ünnepnapján, legyen ott a mi templomunkban Czövek Judit. Ezzel mutass jelt!”
És azon a húsvét-délelőttön csoda történik a kopácsi templomban. A megnyílt templomajtóban egyszer csak megjelenik Csövek Judit és leül a régi helyére. Borkó Julianna megrendülve és boldogan elsírja magát az Isten iránti hálából.
Judit odamegy hozzá az istentisztelet után, és elhívja hozzájuk. Elmegy Juditék házához, leülnek:
- Hát hogy lett az, Judit, ez a csoda, hogy templomba jöttél?
Czövek Judit azt mondja:
- A gyülekezetbe készültünk pedig, a nazarénusokhoz, és akkor valaki mintha megfogott volna, és azt mondta volna: “Menj te a templomba!” És mennem kellett oda!
Czövek Judit rég halott azóta, kedves arca elomlott a földben. De sokszor eszébe jut Borkó Juliannának, és megrendülve hálát mond érte Istennek.
A Czövek Judit unokája volt Rozika, a szép és kedves beteg leány. Azt mondta súlyos betegen az ágyban:
- Óh, be szeretnék ott ülni, odafel!
- Hát nem vagy biztos benne, Rozika, hogy odakerülsz, Jézushoz?
A beteg halkan pihegte:
- Nem!
Akkor nap otthagyta a szegény beteget Borkó Julianna, aztán néhány napig nem is tudott elmenni hozzá, mert maga is beteg lett. Mikor felkelt, az első útja Rozikához vezetett. Még élt. Az ige elvégezte benne munkáját ezalatt. Már csak annyit kellett mondani Borkó Juliannának:
- Rozika, néked is szól, bizony, hogy ha Jézusban hiszel, meghalva is élni fogsz. Övé vagy! Erre lehet építeni! Mert Jézus mondta. Ige ez, Rozikám, égnél és földnél sokkal hatalmasabb ige. Te csak azt mondd neki: Uram, itt van egy elveszett bűnös, aki megragadja igéd szeretetét…
A beteg arca lassan kisimult:
- Rozika, érintsd meg hiteddel az Ő igéjét, mint a vérfolyásos asszony az Ő ruhájának szegélyét!
A beteg bólintott, és arcán azzal a sugárzó fénnyel, amit a boldog hit ad, meghalt.
És hittel halt meg az a menyecske is, aki a Zsidókhoz írt levél 12. részéből értette meg állapotát, és látta meg a hit fejedelmét. Csak egy kérdőjele volt még a haldoklónak:
- Julis, mi lesz az árvámmal?
- Hagyd nyugodtan az Úrral, kiről írva van: Ő az árvák Atyja! Nem hazudik!
Minden nap az igével együtt lenni azt jelenti, hogy minden nap ajándékokat és új látást venni! Óh, hiszen meg kellett harcolni minden nap a hitnek szép harcát is, tusakodni kellett a hitért naponta, mert a megtérés nem befejezett dolog. Micsoda boldog üzenetek adatnak minden nap a hívőnek a mindennapi bibliaolvasásban. Némelyik ige kiirthatatlanul és végleg ott marad a szívben, soha el nem felejthetően, hogy minden nap új örömet jelentsen. Mint például ez is: “Amely életet most élek, az Isten Fiában való hitben élem, aki szeretett engem, és életét adta érettem”.
A közösség az egész Szentírásból táplálkozik, azért kedves igéik is az egész Szentírásból valók. Ilyen például az ótestamentumi 54. zsoltár. Úgy érzik, hogy ha elveszne az egész Ótestamentum, de belőle ez az egy ige megmaradna, ez is boldoggá tudná tenni a hívő lelket. Kedves igéjük az Újtestamentumból Jézus és a samáriai asszony találkozása. Mikor erről az igéről van szó, Borkó Julianna azt mondja társnőinek:
- Lássátok! Az asszony mindig a testről akar beszélni, és a testiekről. Jézus pedig mindig a lélekről. Ott a baj, hogy az asszonyi élet testi élet, ha nem találkozik Jézussal, és nem hallgatja meg Jézust!
Egyszer a laodiceabeliekhez írt üzenetet olvassa a Jelenések könyve 3. részének 14-22. verseiből. Megdöbbenve látja, hogy mennyire mai üzenet ez. Mennyire a baranyaiaknak való textus ez! Máskor Ezékiel igéjével nézi Baranyát: “Vajon megélednek-e ezek a tetemek?” (Ezék 37,3) És nem tud reá ő se mást mondani, mint a próféta: “Uram Isten, te tudod!”
Mindjobban érzi, hogy mennie kell ehhez a néphez, ehhez a kocsmázó, káromló, egykés, lélekkel nem törődő, eget csak átkaiban emlegető néphez, ezekhez a megszáradt tetemekhez. Hallja az indítást: “Prófétálj e tetemek felől, és mondjad nekik: ti megszáradt tetemek, halljátok meg az Úr beszédét!”
A környező falvakban járnak először. Különösen meleg kapcsolataik vannak Daróccal, ahol szintén van egy felébredt kis női közösség. A környező falvakba mindenüvé hívogatják Borkó Juliannát. Csúza, Sepse, Hercegszöllős, Vörösmart, Laskó, Karancs! Mindenütt ott marad a mag bizonyságtevése és igemondása után. Mindenfelé Lélekkel teli közösségek alakulnak.
Csúzán a falu feletti hegyre mennek fel és ott a magasban, a roppant kék ég alatt, zöldellő fák között szól az ige és zeng az ének.
Mind többen kezdenek Jézus felé fordulni. Mind többen vannak könyörgők és imádkozók. Sokan imádkoznak a nép felébredéséért. Fáradtan olykor, csüggedten néha, mint Mózes az amálekita csata alatt, könyörögnek szüntelen azért a nagyvétkű népért, amelyet Isten kies helyre tett, szépre és ékesre formált, és még sincs benne hála Isten iránt, és mégis a kocsmákat tölti meg, és üresen hagyja a templomot, meg a bölcsőt.

Igaz, hogy a sátánnak nagyon sok csatlósa dolgozik köztük, sokkal több, mint a Krisztus vitéze. Az alkoholnak több a temploma (Kopácson is öt a kocsmák száma), a közeli Eszéken orvosok vannak, akik mérsékelt díjért pusztítják el az anyák méhében a gyermeket, s higiénikusan, úgyhogy látszólag kevés a kockázata a lelketlen anyáknak. Bűn, és bűn, és bűn! Ezt látni mindenfelé!
A lelkipásztorok között pedig (mély tisztelet és szeretet a kivételeknek) óh, mennyi a csüggedt, a nem kiáltó, a szintén sátáni zsoldba szegődött, a vagyon szerelmese, a munka kerülője, az ige helyett az emberi zagyvaság szószólója. Van miért és van kiért könyörögni ezen a földön. Imádkoznak is az összes bibliakörök.
Egyik-másik közösség néha elcsügged, de Borkó Julianna megjelenik köztük, és igével bátorítgatja őket: “Ne féltsétek ti a Krisztus igazságát! Krisztus ma is tud gondoskodni arról, hogy ha a hivatalosak megvetik őt, behívassanak a kívülállók hozzá!” Ezt látja meg Borkó Julianna egyik csúzai útján, mikor vendéglátó háziasszonya azt mondja egy odatévedt cigányasszonynak:

- Nézd, ez itt Borkó Julis néni!

A cigánynő érdeklődéssel bólint:
- Hallottam már róla.
Borkó Julianna beszélgetni kezd a cigányasszonnyal, hamar az egy szükséges dologra tereli vele a beszélgetést. A cigányasszony félig örömmel, félig kételkedve mondja:
- Mink, cigányok is igazán kapnánk idvességet?
Mosolyogva bizonygatja neki Borkó Julianna az igével:
- Bizony te is, testvér!
A cigányasszony szeme kigyúl az örömtől, izgatott lesz. Azt mondja:
- Karancsra akartam innen menni, főkötőt árulni, de most sietek haza a nagyon beteg, öreg anyámhoz, megmondani ezt a hírt neki is…
Az asszony elmegy, és Borkó Julianna azt mondja a házbelieknek elgondolkozva:
- Látjátok, ez a kedves lélek nem is kérdezett sokat, nem spekulált hosszasan. Csak meghallotta, és elhitte az igét, és elment vele nagy örömmel. Mint a Bibliában a hívők!
Óh, ezek a hívők, a hitük fényével visszavilágítanak a múltból Borkó Julianna felé. Köztük ott van a várdaróci haldokló leány, Juliska. Óh, milyen egyszerre bevette az igét. S hogy mondta az utolsó perceiben láztól és hittől csillogó szemeivel hálásan rámosolyogva Borkó Juliannára:
- Julis néni, olyan boldog vagyok, most, az utolsó órámban!
De voltak, akikkel tusakodni kellett, míg hitre jutottak. Ilyen volt az összeroncsolt lábú Máté Lajos:
- Miért van a szenvedés? - kérdezi, és vádoló hangjával vádolja Istent, és azt, aki hirdeti igéjét.
Borkó Julianna nyugodtan és szeretettel felel neki:
- Miért van? Először is a bűnödért, Lajos. Másodszor azért van, mert szeret az Isten, és ezen a módon akar megállítani, hogy ne járj tovább a mostani veszedelmek útján. Mint Bálám előtt, elszorosítja az utat előtted. Ezért szorította oda lábodat neked is. Intézkedik az Isten, Lajos, és meg kell, hogy álljon a cseléd. (Baranyában “ember” helyett “cseléd”-et mondanak)
Néha nazarénusokkal találkozik missziói útjain. Azt mondja nekik:
- Olvasgassátok, és értsétek meg Péter első levele 3. részének 21. versét!
A közösségnek van néhány kedves építő könyve, amit nagyon szeretnek. Ilyenek: Spurgeon: Harmatgyöngyök, Bunyan János: Zarándok útja, Szikszai: Keresztyén tanítások, Szőnyi Benjámin: Szentek hegedűje és a Halleluja énekeskönyv. A Szentírás és a zsoltároskönyv mellett ezek adnak sok kedves és jó lelki táplálékot.
1914-ben Borkó Julianna és köre, Kopácsi Református Női Bibliakör címen hivatalosan is az egyház felügyelete alatt működő egyesület lesz. Eddig is a templom legbuzgóbb látogatói ők voltak, eddig is sok adománnyal támogatták az egyházukat. Most azonban, hogy jön a nagy vihar, a világháború, még szorosabban húzódnak együvé az egyházzal. Rettentő idők jönnek. De nagy alkalmak ezek az ige vetésére, mert meghasogattatnak sok szív barázdái.
Borkó Juliannáék most már az egyház iskolájának nagytermében gyűjtik össze a lelkeket. Köztük sok a hadiözvegy és az árva. De egy árvát sem hagynak éhen veszni Krisztus munkatársai. A háború után a Jugoszláviai Magyar Református Egyház egyik egyházközsége lesz a kopácsi református egyház. Borkó Julianna figyelmes szeretete kiterjed a Horvátországban élő magyar reformátusokra is. Zdenciben három napot tölt. Daruvárra, Harasztiba is elmegy, és szólja a bizonyságtételt a vágyakozó magyaroknak. Óh, hogy kell ennek a népnek az Örömüzenet! Horvátországban és Baranyában mindjobban kitágul a lelki közösség. Borkó Julianna, az egykori árva és magára hagyott lélek megrendülve, és mély örömmel veszi észre a feléje sugárzó szeretetből, hogy betelt rajta a Máté evangéliuma 12. részének 49-50. verse: A mennyei Atya szeretetében, az Úr akaratát cselekvők nagy lelki közössége, sokasága, kedves nagy lelki család veszi körül a szeretett “Julis nénit”! Jézus százannyit tud adni annak, aki elhagyja az övéit Isten szolgálatáért.
Hányszor keresik fel riadt szemű asszonyok:
- Jöjj, és térítsd meg ezt, meg ezt!
Fejcsóválva mondja nekik:
- Ha én térítem meg, akkor jól néznék ki! Akkor az semmi! Az Úr Lelkéé a térítés. Ha Ő akarja.
Egyszer egy síró anya jön hozzá:
- Jaj, Julis, a leányom elhagyta a vallását! Jaj, mekkora a fájdalmam! Jer, segíts!
Borkó Julianna azt mondja neki:
Nem tudok én, de jer, s tegyük le kérésed az Úr elé!
És imádkoztak. Térden állva, nagy könyörgéssel. Ez egy vasárnapi napon volt, alkonyattájt. Szerdán megint jön ragyogó, sugaras arccal az anya.
Borkó Julianna mosolyogva fogadja:
 - Te! Úgy látom, örömhírt hozol!
Az asszony csupa boldogság, ahogy int:
- Igen, azt! Valaki, mint Bálámnak, elibe állt a lányomnak és visszafordította.
Akkor leborultak megint, de most már hálát adni.
Óh, mennyi bizonyság, mennyi imameghallgatás van e mögött a mosolygó, kedves arcú Borkó Julianna mögött, aki fáradhatatlanul cselédkedik Krisztusnak.
Harkányban a fürdő vizében fekvő asszonyoknak tesz bizonyságot az Úrról. Azoknak az asszonyoknak pedig, akik szeretnének szintén bizonyságtevők lenni, de a sátán akadályozza őket, igével kísértvén őket, hogy “asszony hallgasson a gyülekezetben”, ezt feleli:
- Nézzétek! Asszony vesztette el e világot egykor, ezért méltó volna a teljes elvettetése, de egyelmet kapott. Asszony hozta világra Jézust, s asszonynak kellett (micsoda kegyelem ez is!) először találkoznia a feltámadott Jézussal. És a feltámadott Úr asszonynak mondta legelőbb a feltámadás jóhírét: “Eredj el, és mondd meg nekik!” És írva van, hogy: “Elmenvén Mária Magdaléna, hirdette a tanítványoknak, hogy látta az Urat!” (Jn 20,18) Nem lehet, nem szabad hallgatni annak, aki látta az Urat!
A horvátországi Daruvár fürdőjének a kertjében sétált egyszer, s hallja, hogy a park egyik padján néhány parasztasszony előtt egy nő magyarul a Szentírásról beszél. De mindig csak az Ószövetségről beszél, a törvényről és a Jehováról, az Ő rettenetes ítéletéről, de még véletlenül sem ejt szót Krisztus Jézusról.
Odamegy, és azt mondja az asszonynak:
- Tudja, drágám, hogy az Ótestamentum összes prófétai ígérete és minden igéje mind Krisztusra vonatkozik, a megfeszítettre?!
És Krisztusról kezdett beszélni, csak Krisztusról. Megindokolta azt is, hogy miért a megfeszített Jézusról beszél:
- Mert ez a mi közvetlen ügyünk. Hiszen te is, én is ott voltunk az Ő keresztfájánál. Én is, te is kiáltottuk: Feszítsd meg Őt!
Az Ótestamentumot hirdető asszony felkacagott:
- Ugyan, hogy mondhat olyant, hogy ott volt. Mi köze volt magának ahhoz a feszítéshez?
Borkó Julianna felemeli hangját:

- Igen, ott voltam! Én, a bűnös feszítettem meg Őt. Értem, a bűnösért könyörgött ott Krisztus. Értem, bűneimért volt a kereszthalál.
Az Ótestamentumot, a rettenetes Jehovát hirdető asszony, aki a törvénnyel csak rémíteni tudott, de nem tudott utat mutatni, és Krisztusban célt láttatni, elsompolygott. De ők, a többi éhes szívek ott maradtak még sokáig, és örültek az igének az esti ég ragyogó csillagai alatt.
A “teéretted”-ről sokszor és szívesen beszél Borkó Julianna, hiszen tudja a maga életéből, hogy milyen erőket kapott akkor, mikor megértette, hogy Krisztusnak személyes köze van hozzá, és Krisztus váltsága és áldozata érette történt.
A nehéz időkben így vigasztalja a lelkeket:
- Ne féljetek! Együtt van itt a tüzes kemencében velünk Jézus Krisztus. Ő nem enged feljebb kísérteni!
Máskor maga is elcsügged kis időre. Mert látja a sátán roppant konkolyvetését, mert úgy érzi, részeg halászok és testnek élő baranyai fehérnépek között, hogy sem a jó, sem a rossz nem indítja meg ezt a vastagnyakú és vasinú népet. És ezért sorsa az Izrael sorsa lesz. Ezért kívánna elköltözni, mint Pál, Krisztushoz. De aztán, boldog megszégyenüléssel látja újra és újra, hogy a Lélek ki tud sugárzani drága erejével újra, és újra a sátán vetette konkolymezők felett is. És megérti, hogy az aratásig a tiszta búzának és a konkolynak együtt kell nőni. Az ítéletre!

VI.

1926-ban olyan naggyá nő a közösség, hogy már nem fér el eddigi helyén. Ezért a templom mellékhajóját, amelyre - sajnos - a meggyérült gyülekezetnek már nincs semmi szüksége, egy üvegfallal és ajtóval elrekesztik, s az lesz az imatermük. A nagyköltségű munkára önként adakoznak. Szép és kedves helyet nyernek így ők, akik mindig közel szerettek lenni a templomhoz. Most már bent van helyük a templomban. Óh, milyen boldogság ez! Ott, a templomi imateremben boldogan mondhatja Borkó Julianna:

“Alázatos lélekkel hadd mutassam be az én kicsiny kertemet. Gyengék ezek a palánták még nagyon, de te, óh isteni Kertész, mégis szereted őket, mert drága életedet áldoztad fel értök. Én erősen hiszem, hogy Te a jót elkezdetted bennök, és azt véghez is viszed, mind a Krisztusnak napjáig. Bölcs tervedet megérleled, s rügyet fakaszt az ág, s bár mit sem ígér bimbója, pompás lesz a virág! Óh Uram, arra gondolok, hogy eljön az idő, amikor ezen szőlő kivirágzik, és kimutatja magát a szőlőszem, és kifakadnak a pomagránátok. És az ajtók előtt lesznek minden drágalátos gyümölcsök, ók és újak. És ezek Teneked tartatnak meg, óh drága Szerelmesünk… És e plánták, Uram, Tieid, és Te nekem adtad őket, hogy én ápolgassam és öntözgessem. Óh, micsoda nagy és drága kincsek birtokosává is tettél engem? Meg tudnám-e én ezt valaha hálálni? Soha, soha! Örökéletem sem lesz elég, zengni az Ő dicséretét! Te reám bíztad őket, én pedig Téged kérlek, Te isteni Kertész, Te munkálkodj én bennem és én általam közötük, vezessed, óvjad, és kegyelmed gazdag harmatával élesztgessed őket, ha lankadnak, hogy gyümölcsözzenek és sokasodjanak, mint a folyóvizek mellé ültetett palánták, amelyeknek az idők viszontagságai nem árthatnak.”
Az új helyen, a templomi imateremben gyülekezik össze ettől fogva mindig Borkó Juliannáék bibliaköre. Itt olvassák a Szentírást, itt zeng a sok szép ének. Mert ők nagyon szeretnek énekelni, mindnyájan. A zsoltárokat is, a dicséreteket is, a hallelujákat is. Eleven valóságként él bennük egyik kedves énekeskönyvüknek, Szőnyi Benjámin: Szentek hegedűjének éneklő buzgalma:

Szép dolog, gyönyörűséges
Az Úrnak énekelni.
Ez, ami egy szükséges
S meg kell annak felelni.
Én a jobb részt választom,
Mártával nem halasztom,
Éneklek Szűz Máriával,
Mózes, Debóra s Annával!

Az ének nekik éppen olyan áldott missziói eszköz, mint egykor Sztárai Mihálynak, a nagy reformátornak volt a közeli Laskón. Zsoltárok, dicséretek és halleluják mellett énekli ez a közösség a Borkó Julianna által szerzett énekeket is. Mert a Lélek indítására sok számos éneket ír Borkó Julianna. A hit és a hála fakaszt ajkán éneket:

Énekeld meg hívő szívem
Az Úr kegyelmét,
Aki tőled messze űzte
A bűn gyötrelmét.
Lelkem örök békét talált
Drága vérében,
Áldom érette szent nevét
Minden időben.

Egy-egy ismert zsoltár, dicséret, vagy halleluja dallamára éneklik Borkó Julianna énekeit. Ezeknek az énekeknek a száma sokra nő. Néha álomból serken fel, és annyira tele van a szíve örömmel, hálával és dicséretmondással, hogy fel kell kelnie s lámpát gyújtva leírni azt, ami szívében felgyűlt.
Énekei hódító útra indulnak Alsó-Baranyában. Felzengenek szerte a gyülekezetek női közösségeiben és megtalálják az utat sok vágyakozó ember szívéhez. A hála mellett mély szeretet van ezekben az énekekben:

Szerelmedért mit adjak Tenéked,
Kinek a menny fényes ülőszéked?
Odaadom életem s mindenem
Én Jézusom, Krisztusom, Istenem!

Ismét másik énekben a hitvallása zeng:

Hittel nyúlok utánad,
Érintsem bár ruhádat,
Meggyógyulnak sebeim,
Felszáradnak könnyeim!

Ismét máskor az Úr asztalához hívogat éneke:

Terítve áll ott az asztal,
Jézus az, aki vígasztal.
Eltöröl minden könnyhullatást,
Jöjj lélek, ki szomorkodol,
Éhezel és szomjúhozol.
Megelégít az Úr tégedet.
Javait, ha jól használod,
Benne üdvöd feltalálod.

Jézushoz való hűségéről így énekel egyik énekében:

Hogy megtaláltam
Az igaz barátot,
Elhagyom érte
E csalárd világot.
Jézusnak adom
Szívemet, lelkemet,
Ő igazgassa,
Minden lépésemet.
Vele baj nem ér,
Jöjjön bár halálom,
Sátorába rejt
Jézus, hű barátom.

Jézus boldog bírásának így ujjong:

Bár meghálálhatnám, Jézus, szerelmed
Midőn értem adtad Drága életed,
Te az enyém lettél, Én tied vagyok,
Érted a világon Mindent elhagyok.
Jézus, hű megváltóm, Drága vagy nekem,
Szent öledbe hajtom Elfáradt fejem.
Édes ott pihenni, Hol nincs szenvedés,

 

Örök, szép életre Van felébredés.

A bűnöst így hívogatja egyik éneke:

Bűnös, indulj meg sírásra,
Tekints fel a Messiásra,
Ki keresztfán szenvedett,
Bűnödért tett eleget.
Édes a bűnbánat könnye,
Megtérő szív drága gyöngye,
Az Úr szívesen veszi,
Kedves áldozat neki.
Ne szállj bűnöddel a sírba,
Ne légy azok közé írva,
Kik földön meg nem tértek,
Bocsánatot nem kértek.
Kiknek része a kárhozat,
Ott nincsen többé áldozat.
Üdvösséget csak úgy nyersz,
Ha szíved Jézusé lesz.

Újra és újra a háláról zeng éneke:

Hála! Hála! Istennek hála!
Égj szívem, mint Noé oltára!
Szálljon égig hálád szent tüze:
Elmúlt a kínok özönvize!
Légy áldott ég és föld Ura!
Mind örökké! Alleluja.

Egyik énekét besorozzák a jugoszláviai magyar reformátusok énekeskönyvébe. A 207. számú dicséret lesz ott, a 8. zsoltár dallamára. A szép éneket a jugoszláviai magyar reformátusság szívesen énekli:

Bár zordonnak látszik utam itt alant,
Mégis van sok, csendes, boldog pillanat,
Mikor, Atyám, imádom felséged,
Érzi lelkem áldott közelséged.

 

 
 

Ha imára összeteszem két kezem,
Trónod előtt magamat úgy érezem,
Nem vagyok más, csak egy gyarló féreg,
Aki csupán kegyelmedből élek.

Imádkozom, legyek bármily méltatlan,

De irgalmad hozzám elfogyhatatlan.
Tudom, figyelsz könyörgő szavamra.
Meg is adod, mi szolgál javamra.

Taníts, Uram, imádkozni buzgóbban

Hogy előtted porba essem mind jobban.

Végre hozzád oly közel juthassak:
Égi gondolattá tisztulhassak!

Borkó Julianna énekei kézírással másolva járnak kézről-kézre, egyik bibliakör továbbadja a másiknak. 1928-ban aztán Szalay Antal kopácsi lelkipásztor kezdeményezésére a kopácsi női bibliakör “Buzgóság” című könyvben jelenteti meg Borkó Julianna énekeit. 1000 példányban kerül forgalomba. Olyan nagy érdeklődés előzi meg, hogy például a csúzai bibliakörös asszonyok bemennek a nyomdába, és onnan viszik el szent türelmetlenséggel az ő kedves Julis nénijük énekeskönyvét.
Az egész Alsó-Baranyában felzengenek e kedves énekek: hívőn, hívón, szépen, sokaknak épülésére.
Szeretnek énekelni errefelé mind a női lelkek. Némelyik bibliakör megkezdi az első éneken, és órák alatt csaknem az egész könyvet végigénekli.
Nemcsak énekeket ír Borkó Julianna, hanem versekben is feldolgoz bibliai történeteket. Ezek közül különösen elterjedt és kedvelt a “Kalászszedés” című, mely Ruth történetét mondja el.
Igen, ő a magyar Ruth. Amit elhagyogattak az Úr hivatalos szolgái, azt szedegeti ő össze, és gyűjtögeti egybe. Mindenfelé hívják, mindenfelé várják. Az egyik nagy jégveréssel megvert község református asszonyai azt írják neki, hívogatólag: “Ne féljen tőlünk… jöjjön drága, édes Nénikém, hadd legyen a mi örömünk teljes. Kevés ugyan a kenyerünk, de bővölködünk szeretetben.”
Egy másik faluból egy megtért, de visszaesett asszony ír levelet neki: “Látom, hiszem, hogy az Úr Jézus szomorúan legyint a kezével, mondván: Nyomoréknak maradsz, sohasem tudlak megtanítani, sohasem fogsz rám hasonlítani, mert e világ és a földi élet gondjaival, bajaival sokkal többet törődsz… Esedezem édes Testvérnénikém, imádkozzon értem szüntelen.”
De nemcsak levélben, hanem személyesen is sokan keresik fel, főként olyanok, akik megtértek, de aztán az “első szeretet” valami ok miatt meghidegült, meghűlt bennük. Jönnek riadtan és elmennek tőle megvigasztalódva, lelki ajándékként vett megvilágosító igével, újra Jézus iránt felszított szeretettel, és megtanulva azt, hogy a megtérés nem egyszer s mindenkori, hanem mindennapi szent munka. Minden nap újra választanom kell, minden nap meg kell térnem! És tudnom kell bizalommal, hogy a közbenjáró Jézus is minden nap közbenjár, és könyörög érettem. Tusakodik értem minden nap Jézusom! Nekem is tusázni kell érte!
A Lélek indítására újra és újra kéri bibliakörét és a többi bibliaköröket a kitartó, állandó imádkozásra. 1926-ban óriási árvíz ítéli halálra a falut. A belgrádi lapok megrázó riportokat írnak a szorongatott, végső veszedelembe jutott községről, ahol szinte lógnak már a töltések, s ahol a megijedt macskák a háztetők kis ablakán néznek ki állati rémülettel.
Ezekben a napokban Borkó Juliannáék imádkozó keze a szó szoros értelmében felemelve van. Szüntelen könyörögnek azért, hogy ha az Úrnak az az akarta, akkor legyen irgalmas. Az árvíz elvonul, a falu megmenekül. Isten megmenti a néhány igazért a többit is. A bűnös falut, amelyről ezt írja Szalay Antal lelkipásztor ezekben az években: “Húsz temetésre nyolc születés esik. Az új generációt valami megmagyarázhatatlan vallási, nemzeti és morális közöny, és munkától való iszonyodás jellemzi.”
A lelki munkában eltelik az idő, elszállnak az évek, jön az öregség. De a kor nem gátolja meg teljesen Borkó Juliannát abban, hogy széjjeljárjon az evangéliummal, az egyetlen magyar orvossággal. Mert ez a mi népünknek az egyetlen medicinája!
- Igaz - mondja -, hogy népünk jó része még csak ott tart, ahol a bibliai ördöngös, aki ezt mondta: “Názáreti Jézus, miért kínzol?” Azt hiszi, hogy Jézus még nehezebbé teszi életüket. Pedig az Úr meg akarja, és meg is tudja gyógyítani őket!
- A mi népünkből - mondja - még mindig hiányzik az, amiért pedig éltetni akarja őket Isten, a két nagy szeretet: mi sem Istent, sem embertársainkat nem szeretjük eléggé. Szeretet nélkül pedig ide jutunk, lám! A Kánaánból is temető lesz, ha nincs ott elég szeretet a lakók szívében. Rá kell mutatni a halálos veszélyre népünknél. Nem földi ellenség, hanem az istennélküliség a mi nagy ellenségünk. Istenhez kell hajolni, és kijönni Szodomából.
A rá figyelő asszonyoknak gyakran szól Lót feleségéről. Elénekli velük a halleluja énekeskönyv 60. énekét, mely neki kedves missziói éneke:

Bús sóbálvánnyá válva,
Hideg szívvel, merőn
Hányan maradnak állva
Útjoknak felén?!


Mehettek volna mennybe,

De vonta a világ,

Óh, juttassák eszembe
Lótnak asszonyát!

  Micsoda kegyelem - mondja nekik -, hogy a mai Lót-feleségek még eddig nem pusztultak el, de nagy kegyelem, de nagy kegyelem! Ne sántikáljatok kétfelé, ne nézzetek vissza! Jézusra nézzetek!
Olykor lelkipásztorokkal és más lelki munkásokkal is összetalálkozik. Bűnbánatra hívja őket:
- Mi vagyunk elsősorban hibásak az alvó lelkekért. Nagy bűnbánatot kell tartanunk, s úgy indulni el igazi, új munkára, megbecsülve a legkisebb lelket is, nem úgy, mint némelyik baranyai pap, aki ha egy-két lélek van csak a templomban, akkor hazaküldi őket.
1940-ben a “Magvető” című egyházi újság minden délvidéki református családhoz elviszi szép vigasztaló versét:

Nézd csak, ezren készülődnek,
Házaikból menekülnek.
Lehet, téged is már holnap
Futás közben ér a szombat!

Testvér! Jöjj Jézushoz hamar,
Ő neked ma még jót akar.
Kínálja az üdvösséget,
Fogadd el, mert örökélet!

Egyszer egy “vándorapostol”, egy nyugalmazott vén vasutas is felkeresi. Biciklivel jön a nagy nyárban, és azt mondja, hogy a Lélek küldte őt ide, hogy itt munkálkodjon. Borkó Julianna azt mondja neki, hogy nem igen a Lélek küldhette, hiszen most aratási idő van, és nem lehet összegyűjteni a népet az “imádkozás órájára”. Beszélgetés közben a “vándorapostol” megkérdezi tőle, hogy szokta-e ő is vagdosni a papokat, és egyéb lelki munkásokat. Mert ő szokta! Borkó Julianna azt feleli, hogy ő nem szokta, ő ahelyett imádkozni szokott értük, hogy töltessék ki rájuk bővebb mértékben a Lélek. Aztán meginvitálja a “vándorapostolt”, hogy ha már itt van, jöjjön ki a mezőre aratni. A forróság azonban úgy látszik, nincs ínyére a vándornak, és elszivárog.

VII.

 
 
1944 nyarán három áldott napot töltöttem Kopácson, ebben a kedves, hangulatos vízifaluban, Borkó Julianna mellett. Három napon keresztül hallgattam őt az imaterem hűvös csendjében, míg elbeszélte élete történetét, az igazi hívőnek azzal a Szentlélektől adott művészetével, amelyben eltűnik az “én”, és kiragyog a Krisztus.

A falu felett a Dráván túlról az amerikaiak hatalmas légi csordái zúgtak, vitték az ítéletet Budapest felé. Mi ültünk az imateremben és a gépek zúgásában hangzott Borkó Julianna bizonyságtétele az örök megtartó Krisztusról.
Megkérdeztem tőle végül, hogy van-e üzenete? Azt felelte:
- Van! A hitetlenek hagyják el a pogány isteneket, és ragadják meg a Krisztus palástjának szegélyét, mint a vérfolyásos asszony. Olvassák el azt a történetet (Mt 9,20-22), abban meg van írva, hogy kell csinálni. A hívők, a bibliakörbe tömörültek, vagy magánosok pedig imádkozzanak többször, buzgóbban, és forróbb könyörgéssel az egész magyarság megmaradásáért! Imádkozzon egyházért és népért minden hívő buzgóbban. Tartsunk össze a gyülekezetben és imaórákon, mert ezek a közösségek azt jelentik, amit Mózesnek jelentett Áron és Hur: segítik feltartani imádkozásra a mi sokszor meglankadó kezünket és szívünket! Legyen több hite a református nőnek! A niniveieknek lám csak annyi reménységük volt, hogy: “Ki tudja, talán visszatér és megengesztelődik az Isten, és elfordul haragjának búsulásától, és nem veszünk el!” (Jónás 3,9) És ez a “talán” elég volt arra, hogy meghőköljenek a bűn útjáról. Mennyivel több és biztosabb a mi reménységünk! Ha Krisztusba kapaszkodunk, semmiképpen el nem veszünk! A lányok Krisztusnak adják át magukat. Szomorú példák mutatják, hogy mi lesz abból a lányból, aki a világnak adja oda magát.”
A lányoknak külön üzenete is van:
“Óh, lánykáim! Szeressétek nagyon Krisztust. Egy 75 éves vén mondja nektek: ez az igazi boldogság, igazi élet, Őt szeretni, Övé lenni. Jaj, kössétek hozzá életeteket! Szükségetek van rá, hogy erősségetek legyen az életben. Mert jaj, milyen azoknak a legényeknek egy része, akikből kikerül majd házastársatok! Krisztus nélkül mi lenne veletek ilyen férfiakkal való házaséletben?! Az igével üzenem néktek: Vigyázzatok, el ne sodortassatok! Mert ez a világ nem csak a férfiak vérére szomjas, de a ti tiszta életetekre is. Jöjjetek Jézushoz, legyetek hűségesek Jézushoz, Ő megvéd!”
A lelkipásztoroknak ezt üzeni szeretettel és alázattal egy öreg szolgálócselédje Krisztusnak: “Többet kell imádkozni és többet kell tusakodni a ránkbízottakért. Olyan szeretet legyen bennünk a ránk bízottak iránt, mint amilyen Pál apostolé volt, aki kívánt átokká lenni népéért, csakhogy megnyerje azt Krisztus és az örökélet számára. Nyíltan meg kell mondani, hogy a háborút a bűn hozza ránk, hogy a háború ítélet. De hirdetni kell, hogy nyitva van a bárka, a szabadulás és a béke bárkája: erős az, Krisztus csinálta, elférünk benne mind!”
Ezeket mondotta Borkó Julianna, a 75 éves áldott öreg hívő lélek, a Drávaszög nagy imádkozója.
1940 táján megírta életrajzát, ebből valók ezek a szavak:
“Nemsokára elmúlok. Csak Te vagy örök és változhatatlan, én Istenem és Atyám. A Te esztendeid nem érnek véget, ígéreted állandó és örök. Csak a Te hatalmas és jóságos kezedet látom, én megtartó Krisztusom. Óh, hányszor kimentettél a habok közül, hogy élve dicsérjelek Téged! Még csak egy kérésem van: majd amikor munkámat bevégzem, s napom alkonyra száll, majd tán egy csendes estelen, hallom az édes szózatot: pihenni térhetsz gyermekem! Óh, akkor engedd, hogy hozzád vágyó lelkem téged megláthasson, és az egekben örökké dicsérhessen és imádhasson…”
Borkó Julianna egyik imájában ezt mondta: “Köszönöm Uram, hogy gyufaszál lehettem!”
Hisszük, több volt ő annál. Hiszen sokakat elvezérelt a lélek által az igazságra, egy hosszú életen át. S az ilyenek fénylenek, holtuk után is.

 
Köszönjük neked Jézus Krisztus Urunk Borkó Julianna testvérünket. Köszönjük, hogy a Drávaszögben mindnyájunkért könyörög valaki. (Illetve, hogy csak könyörgött, mert hiszen áldott, kedves szíve ezelőtt húsz évvel megállott immár.)
Szabó Lajos
református lelkész
 

 

 

Homokszentgyörgy
phfogel@gmail.com

A család sokszor igen nehéz alkalmazkodást, lemondásokat követel az együttélés érdeké- ben. De ennek a vállalásához hit kell, Istenhit. Isten és a család szentségében kell hinni, nem a társadalmi szerződé-sekben, konven-ciókban. Popper Péter 


+36 82 487 002

Hazát több módon lehet elveszítni, de ő bennünket el nem veszt soha! Bárd Oszkár 1893-1942 orvos, költő, drámairó

 

Vajon nem mindnyájan ezért a titokért élünk? Hogy földerítsük életünk nagy titkát, az Istent?

Heidfogel Pál

lelkészi önéletrajz 2015

S mit tettem én, hogy megoldjam a titkot, a magamét? Hogy ne csak higgyem, hanem tudjam is...?  Wass Albert

Üdv az Olvasónak!
Grüsse an den Leser!
Regards to the reader!

 

Asztalosok

 

Zöld SASOK
1899

Én úgy tanultam, hogy a világ az olyan, hogy az ember Fradi-drukker. A rendes magyar ember az Fradi-drukker. Vagy még egy- szerűbb dolog ez: az ember fradista, ahogy a nap süt vagy a fű nő. Esterházy Péter (1950.- 2016. ) író 


F E R E N C V Á R O S


A dicsőséges VVK Gyözelem 1964-65

Juventus-Ferencváros 0:1 Torino


 

 

Szülőfalum

Református Egyházközség Fehérvárcsurgó


Képek fehérvárcsurgói életünkből

Falu szülötte Amerigo Tot szobrászművész

 

Fehérvárcsurgó
Károlyi Kastély

 

Hargita Pál
egyházkerületi
missziói lelkész - volt

 

Istvándi 2011. július 31.


Lelkészbeiktatás

 

Jakab Ibolya

ISTVÁNDI

61 ÉVES LENNE!

IBOLYKA - Családi képek    


  Midőn a roncsolt anyagon
  Diadalmas lelked megállt;
  S megnézve bátran a halált,
  Hittel, reménnyel gazdagon
  Indult nem földi útakon,
  Egy volt közös, szent viga- szunk
  A LÉLEK ÉL: találkozunk!
 

 
   Édesanyja,

özv JAKAB ISTVÁNNÉ 

CSERVENI IBOLYA 

12 évi özvegység 38 évi gyászolás után, 

2017 május 3.-án hazatért Teremtőjéhez. 

Megszünt sirásaitól, fájdalmától.

Élt 84 évet. Nyugodjék békében!


E mappa, a fényképekkel együtt a honlapokon marad, mindvégig!


 

 

Schmidt Béla
ISTVÁNDI TÁJ

 

Költők, Írók
Versek, regények, novellák

 

Füst Milán
Magyar könyörgés

Ó mért nem küldöd sugárodat,
Ó mért nem küldöd sugárodat,
Isten, mennyei kardodat.
 
Ó mért nem küldöttél látnokot,
Húnyt szemmel ki vezetni szokott,
Rettenetes lángoszlopot.
 
Mit mutassunk? nyitott sebeket,
Sáros, szeges, nyűves sziveket,
– Megalázottat ki szeret.
 
Emeld fel mégegyszer a főnket,
Gyűjtsd össze megtört kis erőnket,
Könyörögeni hogy tudjunk előtted.     
 

KERESZTLÁNYOM
HENI

 

F O T Ó A L U M
Családi, Baráti képek

 

Zene, Dallamok
Klasszikusok

 

Wolfgang Amadeus Mozárt
1756 - 1791

 

Franz Joseph Haydn
1732 - 1809

 

Georg Friedrich Händel
1685 - 1759

 

Liszt Ferenc
1811 - 1886

 

Kodály Zoltán
1882-1967

 

Lajtha László
1892 - 1963

 

Bartók Béla
1881 -1945

 

Komponált kép és hang

 

DOMJÁN JÓZSEF
1872 - 1951

 

Falu Tamás Esti ima

Ne fájjon a lelkem,
Ne fájjon a testem,
Legyen, ki felemel,
Amikor elestem.
Amit méznek érzek,
Epévé ne váljék,
Kövessen a béke
Mint jóságos árnyék.
S ha majd jő a halál,
Szóljon hozzám szépen,
S ne a hátán vigyen,
Hanem az ölében.

… hol sírjaink domborulnak…

Heidfogel családi síremlékek

A.B.F.R.A.

 

 

 

 

VARGHA GYULA
 
LEGYEN MEG A TE AKARATOD
                               
Megérezém a bajt előre,
Én láttam, mit nem láta más;
Rávillant a sötét jövőre
Lelkembül egy-egy látomás.
 
Kiáltozám Kasszándra-képpen,
Sikoltott ajkamon a vád,
De jós-szavam nevette népem,
Nyugodtan vétkezett tovább.
 
Borzadva néztem, szívszorongva,
Hogy' táncol a vulkán felett,
S hogy' gyúl ki mindjárt, lángot ontva,
Észak, nyugat, dél és kelet.
 
Tisztán állt a jövő előttem,
Tudtam, mi rossz, tudtam, mi jó,
Azon percig se tépelődtem,
Hogy merre fusson a hajó.
 
De jött a rettentő ítélet,
Lehajtva csüggedt homlokom
Csak azt érzem, hogy fáj az élet,
A lelkem sír a romokon.
 
Megért a bűn, betelt az átok,
Ajkunkon a bürök-pohár;
De a jövőbül mit se látok,
Előttem csak köd és homály.
 
Sőt vágya sincs többé szívemnek,
Ha bajt érünk, ha bánatot,
Ha pusztulás vár ránk: legyen meg,
Atyám, a te akaratod.  1919.
 
 

Varga István huszár
1880-1925

 

Varga István eltűnt sírköve

 

 

Heidfogel Alajos
Istvándi 1901 -1966 Pécs

 

1947-ben koholt vádak alapján

7 évre ítélték 3,5 év után szabadult

Pécs Köztemető Z III. 36.

 

 

Heidfogel József sirja

Pécs HJ XXVI 2 31 Z

1864-1923

Felesége neve nincs feírva, de itt nyugszik.

Szarka Aladár +1981 nem rokon, ismerős.

 

 

WEBES AJÁNLAT

 

A gyermekévek benyomásait tartsd emlékedben, mert azok tiszteletre méltók. Egyenes úton járj, igaz légy, mert az a legkönnyebb és a legboldogítóbb szerep. Érzéseiddel ne légy pazar, de akinek odaadtad, ahhoz légy hű! S hogyha olykor keresztutakra vezet az élet, kérj tanácsot tenszívedtől, gondolj azokra, kik onnan felülről néznek le rád, atyád és anyád szellemére, s úgy cselekedjél, hogy ők boldognak lássanak téged. Jókai Mór (1825. 02. 18. - 1904. 05. 05.) magyar regényíró

 


Kétség sem fér hozzá, hogy a család és az otthon az, amely által az emberi társadalom legnagyobb erényei születnek, erősödnek és táplálkoznak.                           

WINSTON CHURCHILL  Társadalom

 


 

 

 

 

 

 

 

 


Egy Blog az Én világom. :) Gyere és nézz be ha érdekel, az Online Játékok leírása, csináld magad dolgok, stb...    *****    Ön internet szolgáltató? Nem talál céget aki javítaná az elromlott hálózati, mikrohullámó eszközeit? Katt ide!    *****    Se kép, se hang? Hozza el, megjavítjuk! LCD TV, Inverteres hegesztõ, Mosó- Mosogatógép, és sok más. Garanciával!    *****    Elromlott? Mi megjavítjuk! Ipari és háztartási elektronika javítás! Garanciával. Elektronika-szerviz.gportal.hu    *****    Rendeld meg:Születési,elõrejelzési,párkapcsolati,fogamzási,hold horoszkóp,biotérkép.Ingyen konzultáció mindenrõl!Várlak!    *****    Keresek jó humorú szerkesztõ társat készülõ ZENÉS KABARÉ MÛSOROMHOZ    *****    Rendelj születési horoszkópot és ajándék 3 éves elõrejelzés,valamint ingyenes konzultáció az ajándékod. Várlak kattints!    *****    Iván és Sára kattttttt!!!!!!!!!!    *****    Erotika az állatövi jegyekben    *****    A szerelem karmája a horoszkópban    *****    Születési horoszkóp,ajándék 3 évi elõrejelzéssel,ingyenes konzultációs lehetõség, telefonon,messengeren,skypeon! Várlak!    *****    Kihagyhatatlan asztrológiai megrendelések, olvasmányok, szoftverek, ezoterikus témák sokasága vár az oldalamon. Várlak!!    *****    Vanessa Hudgens - Magyarország egyetlen mûködõ az egykori Szerelmes hang jegyek sztárjával foglalkozó oldala!    *****    A végtelen szeretet az egyetlen igazság, minden más illúzió.    *****    Ha sok mindent tudni szeretnél és válaszokra vársz látogass el oldalamra!    *****    SZEREPJÁTÉK - Csatlakozz közénk és légy részese egy kalandnak - FRPG - Még nem késõ csatlakozni - SZEREPJÁTÉK    *****    VANESSA HUDGENS - A LEGNAPRAKÉSZEBB MAGYAR RAJONGÓI OLDALAD A TEHETSÉGES ÉNEKES-SZÍNÉSZNÕRÕL - VANESSA HUDGENS    *****    Ipari elektronkia szerviz, villamos kéziszerszám javitás, érintésvédelmi felülvizsgálat. elektronika-szerviz.gportal.hu    *****    Minden lány egy kicsikét királylány, minden Fiú kicsit hõs lovag. - FRPG    *****    | WATTPAD | Egy neves gimnázium, egy gazdag, arrogáns srác és egy ösztöndíjas lány nem mindennapi szerelme | WATTPAD |